Rész, Fejezet
1 1, 1 | Egyet dobbant örömében a szíve, mint a trónvágyóé, ha végre
2 1, 1 | valami alkalmas zsákmányra; szíve hangosan dobogott, mint
3 1, 1 | volt egy egész életre…~A szíve összeszorult tõle, a karja
4 1, 1 | Istenem! Hogy dobogott a szíve, mikor a délceg huszár elõtt
5 1, 1 | mikor leestél.~A legény szíve elfogódott a büszkeségtõl.
6 1, 2 | a szívem reped meg.~- A szíve? - csodálkozott a fekete
7 1, 3 | fájdalmas szorongatást érzett a szíve körül, mintha valami kemény
8 1, 3 | odaszorítván mindkét kezét szíve tájékára. Hadd szakadjon
9 1, 3 | mindennél! Az öreg paraszt szíve csak úgy dagadozott a büszkeségtõl…~-
10 1, 3 | Hogy dagadhat annak a szíve büszkeségtõl, diadaltól,
11 1, 4 | prókátor is ember… Az õ szíve sem egészen kõ… azt is »
12 1, 4 | hogy e hangtól megzsibbad a szíve. Feje zúgott; az a gondolat
13 1, 4 | égett, lábai roskadoztak, szíve hangosan dobogott. Izgatottan
14 1, 4 | kinek mély fájdalmától rideg szíve, melynek érzékenységét elkoptatta
15 1, 4 | gondolat rajzott benne, a szíve hol elszorult, hol kitágult,
16 1, 4 | keretén belül vertek gyökeret szíve kietlen homokpusztáján.
17 1, 5 | prókátor is ember… az õ szíve sem egészen kõ… azt is »
18 1, 8 | prókátor úr is ember… az õ szíve sem egészen kõ… azt is »
19 1, 8 | égett, lábai roskadoztak, szíve hangosan dobogott. Izgatottan
20 1, 8 | érzett hasonló melegséget a szíve tájékán.~- Az elsõ szélhûdési
21 1, 9 | Nagyot dobbant a Matyej szíve ettõl a nehány szótul s
22 1, 9 | most Kléner úr haragjánál, szíve hangosan dobogott, hangját
23 1, 9 | Nagyot dobbant a Matyej szíve ettõl a nehány szótól, s
24 1, 9 | arról, hogy olyan érzékeny szíve van, a nóta olyan szívreható…~
25 1, 10 | fehérnéppel! Édes meleget érzett a szíve táján, soha ilyet azelõtt.
26 1, 11 | bõbeszédûvé tette.~Noha szíve mélyén átérezte talán a
27 1, 12 | pirongatás is. Mert ha a szíve jó volt is, a nyelve keresztül-kasul
28 1, 12 | Válóra, gyerekek!«~Jó szíve volt, de már a stílusából
29 1, 12 | felgyógyult, szörnyen fájt a szíve miattok; mikor a sok idegen
30 1, 12 | asszonyság pedig, akinek a szíve megesett rajtuk, a plánumokat
31 1, 12 | híres Csomornyó banda húzta szíve fenekérõl), a nagy tér kitisztult
32 1, 12 | boldog is. Igaz, hogy a szíve olyan lágy volt, mint a
33 1, 12 | hallatszott közeledõben.~A Laci szíve megdobbant, felugrott ijedten,
34 1, 12 | hétköznapias feketében.~Szíve nagyot dobbant, keresztültörte
35 1, 12 | várta a választ, feje égett, szíve félelmesen dobogott, levegõre
36 1, 12 | kegyelmed a paranccsal.~A Laci szíve lázasan dobogott, egy szót
37 1, 12 | magában -, majd kellek odaát.«~Szíve keserûséggel volt tele.
38 1, 13 | darázs is azt szereti.) Szíve fájdalmasan dobbant meg,
39 1, 13 | hozzá panaszkodva. - Nincs szíve neki, nincs szíve. Tégedet
40 1, 13 | Nincs szíve neki, nincs szíve. Tégedet is el fog adni.
41 1, 13 | Druzsba úr arcát, kinek szíve hangosan kezdett dobogni.~-
42 1, 13 | forintba. Az embernek a szíve szorul el ilyen pazarlás
43 1, 13 | németül.~Druzsba úr belépett, szíve hangosan vert.~A kapu bezáródott
44 1, 14 | nyilván azért, mert fájt a szíve érte.~Éjfélre járt már az
45 1, 14 | nem hívogatón; az Albertus szíve elszorult: vajon rám ösmer-e
46 1, 14 | hogy dobogott az Albertus szíve. A vérpadon nem volt ilyen
47 1, 14 | hallani. A szegény Marosini szíve úgy elszorult. Õ talán hallotta,
48 1, 14 | gondolatait Altorjay. (Hogy az õ szíve mit mond, az nem jött számba.)~
49 1, 14 | Ki tudja, nem fordult-e szíve vissza hozzád? Ki tudja,
50 1, 14 | történt mindez, hogy a bohó szíve tanácstalanul ugrált. Egyet
51 1, 14 | mozgott már az õ szegény szíve is, mint az óra-inga: Nem
52 1, 15 | egyszerre elszorult a kis szíve, s neki ágaskodott a makacs
53 1, 15 | prímásnak majd meghasadt a szíve a keserûségtõl.~Hiába biztatták,
54 1, 15 | szájról-szájra, s a király szíve mindig elszorult, valahányszor
55 1, 15 | prímásunk!~…Jó a magyar szíve, soha el nem veszhet; az,
56 1, 16 | azért fájt, nagyon fájt a szíve és a fiatalok bocsánatkérõ
57 1, 16 | glorifikálni, hogy az öreg szíve teljesen kiengedett, hiszen
58 1, 16 | uram kemény ember, de jó szíve van. Meglásd, hogy nem hagyja
59 1, 17 | Csernyiczky Mihály elpanaszolta a szíve baját egy ízben a fiatal
60 1, 17 | életében, sem azután. De hogy a szíve nem repedt meg, az bizonyos,
61 1, 17 | a pitvaron. A sztaroszta szíve hangosan dobogott s meg
62 1, 17 | Strang azonnal ráösmert, s szíve hevesen dobogott.~- Mit
63 1, 18 | kártyás? Hogy nem fáj a szíve megválni a Bogárkától? Dehogynem
64 1, 18 | Közép-Marja) megdobbant a szíve arra a hírre, hogy eladó
65 1, 18 | nyugodtságot színlelt, de a kis szíve ijedten ugrált.~- Honnan
66 1, 18 | tekintettel, hogy a Marjánszky szíve megdobbant.~A kerti ajtón
67 1, 18 | bánatosan, szomorúan - majd a szíve szakadt ketté, úgy átérezte:~
68 1, 18 | veszedelmet; vadul dobogott kis szíve, ösztönszerûleg simult Mihályhoz.
69 1, 19 | Waldecknek. Megdobbant a szíve örömében. Erre a véletlenre
70 1, 20 | együtt; szakít vele örökre.~Szíve összeszorult erre a gondolatra,
71 1, 20 | elérzékenyíté; nem volt hozzá szíve többé azt mondani: »Menj
72 1, 20 | Moronyinak csak úgy ugrált tõle a szíve örömében) -, azt hallom,
73 1, 20 | meg. Nézte, egyre nézte, szíve háborgott, végignyargaltak
74 1, 21 | szigorú, szív nélküli; de ha szíve nem is, bezzeg volt két
75 1, 23 | Csiba, te gyalázatos!« Nehéz szíve volt rá, sohasem simogatta
76 1, 23 | mindig, azért énekel, s szíve megtelik büszkeséggel, hogy
77 1, 23 | úgy csikorognak, s az öreg szíve úgy dobog, hogy még õ maga
78 1, 23 | hátha mégsem volt rossz szíve), aztán egy hosszúszárú
79 1, 23 | megtanulod, hogy a szüle szíve tovább lát, mint a szem,
80 1, 24 | hintók során s megtelt a szíve csordultig kevélységgel.)
81 1, 24 | az illetõ, amit a szeme, szíve megkíván, még egy uradalmat
82 1, 25 | olvadozott, dobogott az öreg szíve, hogy majd kiugrott a helyérõl.~-
83 1, 25 | bástya fölött.~Az öreg úr szíve kiáradott, valóságos gyerek
84 1, 26 | vissza a fõispán, akinek a szíve valóságos vajból van -,
85 1, 26 | Úgy látszik, kõbõl volt a szíve. Az apró incselkedéseire,
86 1, 26 | szeme rajta veszett, és a szíve úgy dobogott, de úgy dobogott,
87 1, 27 | övék volt itt, még a nép szíve is.~Pedig akadtak köztük
88 1, 27 | megteltek könnyekkel, s a puha szíve is kicsordult: »Nem tehetem
89 1, 27 | asszony boltba küldött, s ki a szíve alatt viselt magzatjának
90 1, 27 | Zúgott a feje, forrt a szíve. Szeszélyes, állhatatlan
91 1, 27 | szemeit félig lehunyta, lelke, szíve pedig olvadt, egyre olvadt,
92 1, 27 | érteni, s nagyot dobbant szíve fájdalmában. Ah, hát mégis
93 1, 29 | különben is feljebb húzza a szíve, s felsántikál az emeletre,
94 1, 29 | azonban üres volt. Matykó szíve megdobbant, erõs nyugtalanság
95 1, 31 | is hangosabban az apóka szíve. Mikor ezt elvégezte, megkopogtatta,
96 1, 31 | egész úton különös nehéz szíve volt a Vince ellen. Váltig
97 1, 31 | sebesen vert az a fájó, öreg szíve. Sándorék nagy vendégséget
98 1, 31 | szepegett egy kicsit, de belül a szíve inkább örömében ugrált.
99 1, 31 | az anyókának. Az anyóka szíve pedig mindettõl repesett
100 1, 31 | hinni, mindjárt megszakad a szíve.~Vagy egy óráig sírt hangosan,
101 1, 32 | szegény fiú, hogy a Halápy szíve megesett rajta.~- No, no,
102 1, 32 | lélegzik, mint rendesen, csak a szíve dobog egy kicsit hangosabban.
103 1, 32 | lekuporodott melléje, a szíve tájára helyezte a fülét,
104 1, 32 | füveknek fõzetése. Az egyik a szíve körül dörzsölte, a másik
105 1, 33 | mert többje van a többinél (szíve alatt van a gyermeke), az
106 1, 33 | fojtott hangon.~Minden vére a szíve tájára zúdult s hajtotta,
107 1, 34 | zöldes fényt lövelltek, szíve hangosan dobogott.~Ez az!
108 1, 34 | megdörzsölték szesszel a szíve táján és valamennyire jobban
109 1, 34 | azonban másfelé húzta a szíve s inkább a halált választotta,
110 1, 35 | ön, volt hozzá kegyetlen szíve, hogy engem elõre nem értesített
111 1, 35 | egy megijedt madárnak a szíve.~- Ah, önök ismerik egymást -
112 1, 35 | már, hogy az neki szól, szíve hangosan vert.~- Kleopátra
113 II, 1 | választja szabad akarata, szíve szerint, azt, akiben legtöbb
114 II, 1 | mint saját életét, és a szíve hevesen dobogott a fájdalomtól;
115 II, 1 | a fiatal vászoncselédek szíve, nemigen lehet abból olvasni.~
116 II, 1 | mégis valaki, akinek van szíve... akinek eszébe jut az
117 II, 1 | gazdálkodott.~És a kemény ember szíve dobogott a diadal érzelmétõl
118 II, 2 | még repülni...~...A »világ szíve«, Párizs, lázasan feldobogott
119 II, 4 | állatoknak, a kisasszonyok szíve megdobog a nagy örömtõl,
120 II, 4 | percre!~Neki azt súgta a szíve.~Hanem hát a világon egy
121 II, 4 | fullánkjával.~Hát még a szíve mennyi mindent beszélt!
122 II, 4 | közt keresgélni kezdett, szíve asztalfiókjában az Augusztin
123 II, 4 | nagysámnak hangosan dobogott a szíve, Stofi fiskális kezdett
124 II, 5 | Csak azért az egyért fájt a szíve, hogy mind a huszonnégy
125 II, 7 | ennek a lánynak fölséges szíve van! Kár, hogy nem férfi.
126 II, 7 | Én szerelmesem! Szívemnek szíve!...~Az öreg Kelemen bácsi
127 II, 9 | aranyos rámájú képen.~A szülõk szíve dobogott az örömtõl és meghatva
128 II, 11 | némán is észre nem vette szíve hangos dobogásáról!~Nagysokára
129 II, 13 | pártviszály emészti belsejét, van szíve, mely tud dobogni, vér,
130 II, 21 | legjellemzõbb tulajdonsága jó szíve volt.~Még a szûken mért
131 II, 21 | dolognak érezte parányi szíve, hogy még õ is képes örömet
132 II, 21 | melyben a zöldséget szállítja. Szíve hangosan dobogott örömében.
133 II, 21 | zúgolódni a jó isten ellen. Szíve megtelt csordultig hálaérzelmekkel,
134 II, 21 | lucsokban. Meg-megremegett szíve, mihelyt a sötétségben fehérlõ
135 II, 21 | annyiszor... annyiszor.~Szíve összefacsarodott az élénk
136 II, 21 | élete, mégis elfacsarodott szíve, ha elgondolta, hogy most
137 II, 21 | keservesen, hogy majd a szíve szakadt.~Klára nénit azután
138 II, 21 | úri embernek megesett a szíve az árva sorsán:~- Ez mégis
139 II, 22 | gyermeke lihegését virrasztja, szíve tele van szeretettel, vallásos
140 II, 22 | uram fia, ki amúgy igazán szíve szerint tudná lefesteni
141 II, 23 | tanulgasson belõlök.~De hol? Mit? Szíve összeszorul és hangosan
142 II, 24 | ajtaja és a legszebb nõk szíve.~Az, hogy ötforintos hónapos
143 II, 24 | erkölcstelen országból?«~A testvér szíve nem mozdult meg a meghalt
144 II, 24 | gerle húzódott egy sarokba. Szíve hangosan dobogott félelmében.
145 II, 25 | nyilatkozatait. Hiába, a szíve elválhatlanul oda volt nõve
146 II, 26 | pokolba repül.~Ilonkának szíve (az a gonosz szív) már elõre
147 II, 26 | kimondhatlan rémület fogja el, szíve nagyot, fájdalmasat dobban,
148 II, 30 | kibõvítésében, minélfogva, az apa szíve sem lévén kõbõl, lassan-lassan
149 II, 33 | bankárának szeme megakadt s szíve megszorult, midõn J. kisasszonyt,
150 II, 37 | háztartás gondjait.~Kis szíve egészen elfogódik s csordultig
151 II, 37 | is lenne a hajnalpírnak, szíve hangos dobogását is megfigyelhetné.~
152 II, 38 | tud érezni, mint más, s szíve megtelt hálával a báró iránt.~
153 II, 38 | juttatott egy parányi morzsát.~Szíve csordultig zajlott az érzelmekben.
154 II, 39 | tovább egészen addig, míg kis szíve megszûnt dobogni.~Az anya
155 II, 45 | hadjáratot viselnek könnyelmû nõk szíve ellen: hanem bizony hajótörést
156 II, 46 | kotorászni kezdett benne. Fanny szíve nagyot dobbant e szavakra,
157 II, 48 | hízelgésben részesült tõle. Szíve elszorult, s fekete bánatos
158 II, 48 | itt mit keresnie többé.~Szíve csordultig tele volt fájdalommal,
159 II, 51 | nagylelkûséget.~Miss Edith szíve hangosan dobogott s zavarodottan
160 II, 51 | futotta át. Arca kipirult, szíve hangosan dobogott. Még egyszer
161 II, 52 | Pesten, elhajolt tõlem a szíve - Emilhez. Az õ szíve hajlott
162 II, 52 | a szíve - Emilhez. Az õ szíve hajlott el s mégis az én
163 II, 53 | õ mennyasszonya lehet. A szíve repedne meg, ha valaha elszakítanák
164 II, 53 | mégsem repedt meg annak az õ szíve. Piros, életvidor menyecske
165 II, 53 | megint nem repedt meg a szíve. Mégis csak olyan életvidor
166 II, 54 | katona járt fel s alá.~Imre szíve nagyot dobbant, de azért
167 II, 54 | hogy a magyar nagylelkû, szíve nemes, meg tud bocsátani
168 II, 55 | burkus császár?~Tudom, fáj a szíve, hogy sem az egyiket, sem
169 II, 55 | gyehennára való!~A rendõr szíve nagyot dobban örömében.
170 II, 60 | szemei megtelnek könnyekkel, szíve lázasan dobog a felindulástól.~
171 II, 60 | ha meghallja, meghasad a szíve ily lelketlen bánásmód súlya
172 II, 66 | Reszketett a hidegtõl, s szíve hangosan dobogott. Félt
173 II, 66 | oly örömsóvárogva dobogott szíve. Csupa szem és fül volt
174 II, 66 | Sokáig sírt így, s ezáltal szíve megkönnyebbült.~Azonban
175 II, 66 | kérdezte tõle nyájasan.~A fiú szíve hevesen kezdett dobogni
176 II, 66 | örömmel telt el a fiúcska szíve, alig mert lélegzetet venni,
177 II, 66 | meg a fénylõ csillagokon, szíve mélyébõl adott hálát az
178 II, 68 | önzetlen szándék vezette, szíve szerelemre van alkotva,
179 II, 69 | dörzsölte és hajlongott.~Benn a szíve pedig tombolt örömében.~
180 II, 72 | járjon; úgyszólva csupán szíve vezette mindenben.~A szív
181 II, 72 | magányába, de magával vitte szíve nagy örömét, az édes titkot,
182 II, 72 | jobban fél gõgös, büszke szíve, mint a haláltól, hogy fiaskót
183 II, 73 | szivar van, s az a hőmérséke szíve érzelmeinek, lelke hullámzásának
184 II, 83 | Kegyednek olyan hideg a szíve, kisasszony, mint e jégpálya.~
185 II, 95 | hallani felõlük soha semmit.~Szíve elfacsarodott, s két könny
186 II, 95 | háznál.~Nagyot dobbant a szíve az öreg Botosnak, de azért
187 II, 97 | bácsi, hogy van hát mégis szíve?~- Az idõ nem kegyetlen,
188 II, 99 | hogy leány. A leánynak több szíve van és kevesebb esze, az
189 II, 99 | esze van de már kevesebb szíve; mert a szív kopik az idõvel,
190 II, 99 | annyi már, mint fél siker. Szíve gyermek, lelke férfi, esze
191 II, 99 | hanyatt estem örömömben.~Edith szíve elszorult.~- Az új betegség -
192 II, 99 | számú ajtónál nagyot dobbant szíve, hirtelen Edith keze után
193 II, 113| hallotta a közelgõ lépteket, és szíve hangosan dobogott.~- Erzsike,
194 II, 116| ítéletnapig. Ugrált, reszketett a szíve örömében, hogy az õ kis
195 II, 116| amit az én kedves leányom szíve kíván?~- Tudja mit, édesapám,
196 II, 117| mindig hevesebben dobogott a szíve, valahányszor erre az útra
197 II, 117| néhány sort...~Neczpály szíve hangosan dobogott.~- Szívesen
198 II, 117| mint szentjánosbogár, s szíve hangosan dobogott örömében.~
199 II, 120| nyelvet. Õexcellenciája szíve csak úgy dagadozott a fényes
200 II, 120| s könnyei felszáradtak, szíve a kevélységtõl kezdett dagadni.~-
201 II, 123| otthona volt még tegnap, szíve elfacsarodott, szemeibõl
202 II, 123| szerette volna megnézni, szíve vonzotta oda is, hogy apái
203 II, 123| két világos ablak!~Az öreg szíve - nagyot dobbant örömében,
204 II, 123| mint amennyi örömet az öreg szíve megbírhatott. Odaborult
205 II, 123| mindezeket, csordultig volt a szíve, annyira meghatotta a sok
206 II, 127| hogy leány. A leánynak több szíve van és kevesebb esze, az
207 II, 127| esze van, de már kevesebb szíve; mert a szív kopik az idõvel,
208 II, 127| annyi már, mint félsiker. Szíve gyermek, lelke férfi, esze
209 II, 127| hanyatt estem örömömben.~Mari szíve elszorult.~- Az új betegség -
210 II, 127| számu ajtónál nagyot dobbant szíve, hirtelen a Mari keze után
211 III, 1 | hanem lángba van borulva, szíve hangosan dobog, melle gyorsan
212 III, 1 | derekánál. Oh, hogy dobogott a szíve!…~- Hol is hagytam csak
213 III, 1 | inkább, mint mondá, és kis szíve elfacsarodott - …elment,
214 III, 1 | karikában tartsa, az Olej Tamás szíve olyan nagyra hízik a kevély
215 III, 1 | van, vissza nem tér többé. Szíve elszorult. Némán, fedetlen
216 III, 1 | utána a Brezinára.~A bacsa szíve nagyot dobban, hirtelen
217 III, 1 | visszajutott ismét az Olej fülébe, szíve közepébe…~Vagy tán nem úgy
218 III, 1 | tacskó!~- Mezei virágnak, szíve bálványának nevezett.~-
219 III, 1 | hõsének melegen kezdett a szíve dobogni.~- Oh, te boldogtalan! -
220 III, 1 | lenézzen a szürkülõ tájra.~Szíve nagyot nyilallik. Csakugyan
221 III, 1 | életben. Nem emlékezett, hogy szíve (ha van) valaha megmozdult,
222 III, 1 | hogy aki meghallja, majd a szíve reped meg bánatában: de
223 III, 1 | emberekkel? Talán a saját szíve tanította? Nem. A közömbös,
224 III, 1 | tanít-e minket? A földnek szíve van. Aki ráborul s fülét
225 III, 1 | mérföldnyire mélyen belsejében; a szíve dobogása az.~A föld gondolkozik
226 III, 1 | gondolatai!~És ha gondolkozik, ha szíve van, érezni is kell tudnia,
227 III, 1 | Homlokán kidagadtak az erek, szíve hangosan dobogott s szemében
228 III, 1 | Nagyot dobbant a Matyej szíve ettõl a néhány szótól s
229 III, 2 | haj, melybe a Csató Pista szíve belefonódott s melyet a
230 III, 2 | Bágyról, nem fájna úgy a szíve annak a szép szõke asszonynak,
231 III, 2 | Péter nem rossz ember. A szíve mindig jó volt, nem lehet
232 III, 2 | Zsófinak volt igaza. Az õ szíve többet tudott, többet sejtett,
233 III, 2 | most fordul be a faluba.~Szíve nagyot dobban, majd összeszorítja
234 III, 2 | magát, ha elfacsarodott a szíve, elszédült a feje, félrelépett
235 III, 2 | annak az öregembernek a szíve helyén.~Ahány majornoki
236 III, 2 | van ennek az embernek a szíve helyén.~Egy cserjéhez érve,
237 III, 2 | belül, azon a helyen, hol szíve szokott lenni más embernek,
238 III, 2 | rántotta volna vissza mindig: szíve volt a gyeplõ. Csakhogy
239 III, 2 | megcsináljuk a kontraktust.~Pali szíve megdagadt a reménységtõl.
240 III, 2 | másik az elhagyottabbik; szíve ehhez húzza. A maga dolgát
241 III, 2 | Csordultig tele volt a szíve keserûséggel. Ha úgy kiönthetné,
242 III, 2 | negyedik lovat, elszorult a szíve, megzsibbadt a keze, mindent
243 III, 2 | gyújtani az anyaföldet, szíve megdagadt örömében.~De jó
244 III, 2 | a lába, jobb, ha mondom: szíve.~Alkonyodni kezdett. Csúri
245 III, 2 | elhalványodik, megesett a szíve rajta.~- No, semmit se félj!
246 III, 3 | van annak az embernek a szíve helyén, hogy úgy bánik a
247 III, 3 | annak az öreg embernek a szíve helyén.~Azután késõbb még
248 III, 3 | meg azt az örömet. Legyen szíve.~- Nekem nincs leányom,
249 III, 3 | embernek csakugyan kõ van a szíve helyén!~Még csak egy utósó
250 III, 3 | belül azon a helyen, hol szíve szokott lenni más embernek,
251 III, 6 | Ezalatt a magányban Auróra szíve megtelt sóvárgó szerelemmel.
252 III, 6 | megy.~Koritnyicára! Auróra szíve nagyot dobbant, arca kigyulladt,
253 III, 10 | nem. Ki jönne ilyenkor?~Szíve hangosan dobogott, s egyszerre
254 III, 10 | nézegetett. Dagadt örömében a szíve, hogy majd mennyire megnõ
255 III, 13 | kiûztek.~Kinek ne esnék meg a szíve szegényen?…~- Két napja
256 III, 13 | Kõbõl lett volna az ácsorgók szíve, ha nem indult volna meg
257 III, 19 | hajlék alá… Hogy dobogott a szíve, hogy ragyogott a szeme
258 III, 19 | köde eloszlott fejébõl.~Szíve összefacsarodott, mi fog
259 III, 19 | gyakorolták magokat. - Az õ szíve volt a céltábla. Miden hajításnál
260 III, 25 | tengeriszemeket.~Dagadozott szíve a boldogságtól. Azt hitte,
261 III, 25 | rózsabokornak! Elszorult a szíve s elfogyott a bátorsága,
262 III, 28 | Istenem, istenem, micsoda szíve van annak a királynak!~Elborult
263 III, 34 | nem látta többé Mariskát.~Szíve elfacsarodott. Borongó érzelmek
264 III, 43 | szerelemgödröcske, melybe a férfiak szíve belepottyan, hanem olyan,
265 III, 43 | az ajtózárban belülrõl.~Szíve hangosan dobog - nincs visszalépés
266 III, 56 | mikor végignézett rajtuk. Szíve lázasan dobogott örömében.
267 III, 56 | ránézni többé. Azt hitte, a szíve hasad ketté, mindjárt meg
268 III, 56 | diák meghalt az éjjel.~Anna szíve megdobban. Meghalt! Minden
269 III, 65 | zokogott keservesen, mintha a szíve készülne szétszakadni.~Egyszer
270 III, 67 | maradt a világon, csak a jó szíve és a nagy fantáziája.~S
271 III, 74 | váltó. S neki dagadozott a szíve, mikor látta, hogy ami hitvány
272 III, 75 | ezeket a botor szavakat, s jó szíve másképp érez?~Erre a kérdésre
273 III, 93 | aztán csakugyan megpuhult a szíve nagy váratlanul.~- Isten
274 III, 102| alispán hívatott. Az ember szíve (ha az ember csak aljegyzõ)
275 III, 108| közelednek, távolodnak. Szíve nagyot dobban… ez a Mária
276 III, 110| tisztek tudják, hogy akinek a szíve itt vesz, az útilaput kap,
277 III, 113| az éneklésébe.~A Matyej szíve elszorul.~Nemcsak a nyírvesszõt
278 III, 114| névre nagyot dobbant a Pista szíve, mert Kajári is képviselõ
279 III, 115| Juditot.~Csakhogy annak meg a szíve összeszorult arra a gondolatra,
280 III, 115| fogai vacogtak. Majd a szíve szorult össze, s ajka imádságot
281 III, 116| nem vette észre. Fájt a szíve, nem volt rá ereje odanézni,
282 III, 118| Nini, ez még él?«~Az ügyész szíve összeszorult a közgyûlés
283 III, 136| baja essék; mert a király szíve szeretettel hajlik az öregúrhoz,
284 III, 147| ildomos szavakba göngyölgetett szíve vágyát!~Azt mondják, hogy
285 IV, 34 | megnyalogatni. Huh be jó, be jó!~Szíve megdobbant. Óvatosan tekintett
286 IV, 59 | minden belehull, amit a szíve megkíván.~Felcihelõdék az
287 IV, 89 | magyar népnek sokkal jobb szíve van, hogysem valaha jó közigazgatása
288 IV, 95 | huszadik évfordulója.~Gáthyné szíve megdobbant. Arca lángba
289 IV, 97 | karzaton hallotta a saját szíve dobbanását, a professzor
290 IV, 107| Hátha megesett rajtunk a szíve? Látta, hogy szegény embereknek
291 IV, 111| adtam egy százast.~A Pakas szíve nagyot dobbant erre a szóra.
292 IV, 119| eltalálja, az kap, amit a szeme, szíve megkíván.~Egy félóra múlva
293 IV, 127| mit csinálnál vele, hisz a szíve ide köti.~- Azért majd csak
294 IV, 127| A külsõ várnak mintegy a szíve volt a belsõ vár, megint
295 IV, 127| bízta s gondolva, az anya szíve egykor hogy meglágyul, felügyelt
296 IV, 131| akinek el van durvulva a szíve, csak egyenesen oda menjen.
297 IV, 139| bizonyosan ürül…. No már kis szíve van ennek a nemzetnek, hogy
298 IV, 150| sárkánytorok, amely elnyeli; szíve elszorult, lélegzete elállt: »
299 IV, 151| nyakamba csimpaszkodott. Kis szíve az enyémén pihegett lázasan
300 IV, 151| hóhérságra, mert érzékeny jó szíve van. Ha úgy tudna fõzni,
301 IV, 152| közeledni a Matykóhoz, a szíve tolta, tolta, de a szemérme
|