Rész, Fejezet
1 1, 1 | nótánál is.~- Igazán mondja kend? - rebegé Erzsike.~- Majd
2 1, 1 | nem hazudik.~- Én Istenem! Kend nem szeret engem.~- Verjen
3 1, 1 | alatt…~- De hát hová megy kend? - kérdé a lány zokogva.~-
4 1, 3 | huszár.~- Tudom, ki is vájná kend a szemeit s kiütögetné a
5 1, 3 | Mind ide hordozgatná azt kend apródonkint Icighez - vagdalkozék
6 1, 3 | hordókban. »Olvassa meg kend a hordókat« szólt a királylány.
7 1, 3 | fenyegetõdzött.~- Jó, hogy jön kend. Itt az ideje indulnom.
8 1, 3 | könnyek között:~- Ébredjen fel kend, apjuk.~Aztán öntudatlanul
9 1, 3 | faluban - Pesten. Tudakozódjék kend a Sándor-utca után.~Marci
10 1, 3 | fordulva - mi járatban van kend, földi?~- Igazságot keresek,
11 1, 3 | Itt, látja ezt az urat, kend! Ennek az úrnak engedelmeskedni
12 1, 3 | elveszve egészen, hallja kend Marci! A sóhajtás senkit
13 1, 3 | gazdagított meg, hallja kend! Dolgozni kell az embernek,
14 1, 3 | dörgõnek tûnt fel.~- Hallja kend, Fodros Marci! Mikor én
15 1, 3 | melyben visszavásároltatik a kend nevére minden elõbbi jószága.
16 1, 3 | magának a választókat!«~- És kend mégsem erre az emberre fog
17 1, 4 | maga principálisa; hallja kend?~Amice Lupcsek édesdeden
18 1, 4 | maga principálisától hallja kend. Nem szedtem én a lányomat
19 1, 5 | Furfangos fickó volt.~- Kicsoda kend? - rivallt Makkfõire parancsolólag.~-
20 1, 8 | maga principálisa, hallja kend?~Amire Lupcsek édesdeden
21 1, 8 | principálisától, hallja kend. Nem szedtem én a lányomat
22 1, 9 | felé fordult:~- Szólítson kend elõ három pandúrt.~Nyomban
23 1, 9 | tiszteletteljesen kérdé:~- Kit keres kend, öregapó. Engem ugye? Mi
24 1, 9 | Engem ugye? Mi járatban van kend?~- A Majgó Márton vagyok,
25 1, 9 | megütközéssel. - Hát tudja-e kend, hogy itt magára is kisült
26 1, 9 | fõkomiszárus uram.~- Hány éves kend?~- Nyolcvanhat leszek aratáskor.~
27 1, 9 | elõbb, hogy szólhasson.~- Kend ennek az öregembernek az
28 1, 9 | azzal vádolja kendet, hogy kend vette rá a lopásra?~Az atya
29 1, 9 | lészen.~- Mirõl gondolta kend? - kérdi élénken a bíró.~-
30 1, 9 | törvénybíró.~- Mit mondott a kend anyjukja?~Belindek-Kukacz
31 1, 9 | hogy az ördögök bosszúja…~- Kend ostoba ember, Belindek Márton.~-
32 1, 9 | felé fordult:~- Szólítson kend elõ három pandúrt!~Nyomban
33 1, 9 | jöjjenek sorba a szobámba. Kend pedig, András…~- Parancsoljon,
34 1, 9 | Parancsoljon, csendbiztos úr!~- Kend arra vigyáz, hogy az én
35 1, 9 | minden teljesedjék. Úgy vegye kend, mintha egy esztergomi kanonok
36 1, 9 | elcsudálkozva kérdé:~- Hogy vegyül kend ide, öreg apó? Mi járatban
37 1, 9 | öreg apó? Mi járatban van kend?~- A Majgó Márton vagyok,
38 1, 9 | megütközéssel. - Hát tudja-e kend, hogy itt magára is kisült
39 1, 9 | fõkomiszárus uram.~- Hány éves kend?~- Nyolcvanhat leszek aratáskor.~
40 1, 9 | elõbb, hogy szólhasson.~- Kend ennek az embernek az apja?~-
41 1, 9 | Márton azzal vádolja, hogy kend vette rá a lopásra.~Az atya
42 1, 10 | elõbb, hogy szólhasson.~- Kend ennek az embernek az apja?~-
43 1, 10 | ámulatból a másikba esve -, hogy kend vette rá a lopásra!~Az atya
44 1, 11 | nagy dühösen: »Minek néz kend engem? Hát én szoptassam
45 1, 11 | ezt a borjút? Nem tudta kend az anyját is behozni?«~-
46 1, 11 | tollat Tereskey.~- Írja le kend ezt a két szót: »Ludja Bozsi« (
47 1, 11 | mosolygott Tereskey. - Elmehet kend! Jöjjön a következõ!~Ragyás
48 1, 11 | ámulásból a másikba esett.~- Kend ennek a nõnek az apja?~-
49 1, 12 | hogy: »Ejnye, nézze csak kend, ezek a diákok egy csöppet
50 1, 12 | Veres-gyerekeket.~- Hopphó! Álljon meg kend! Nini ni, a jobbágy gyerekek!
51 1, 12 | beszélõ felé:~- Aztán volt kend Bécsben, Istók bácsi?~-
52 1, 12 | huszárnak:~- Küldje fel kend a porkolábot - miközben
53 1, 12 | udvariasan. - Porkoláb, kend átadja a rabot e nemes úrnak.~
54 1, 13 | Korcsmárosné, citronyos bort adjék kend!« De igazán is bort ide,
55 1, 13 | volt az apamályi akol.~- Kend is tudja hát a közmondást?~-
56 1, 14 | el a gazember!~- Bolond kend, sógor, - mondja a másik
57 1, 15 | barátságtalan, vad tekintetû.~- Kend akarja tanítani a hercegprímást?~-
58 1, 15 | Én, fölség.~- Mit tud kend? - kérdé a király.~- Kettõt
59 1, 15 | engedelmeskedni.~- Akkor sokat tud kend. Ebbõl egy is elég tudnivaló
60 1, 15 | üvegházában tavasz közepén.~- Kend megértett engem - szólt
61 1, 15 | ki a király mosolyogva. - Kend nyerte el az állomást. Azonnal
62 1, 15 | nyesegetõ késsel kettõt farag kend; prímást a prímásból, saját
63 1, 15 | öntudatlan.~- Csak tán nem kend az?~A Kelemen szeme ijedten,
64 1, 17 | nemzetes asszonyhoz. »Hozzon kend lepedõt is, amibe beletakargassák.«
65 1, 17 | tõkére negyven tallért:~- Kend már tegnap ott járt a feleségemnél
66 1, 17 | egyik üszõjét; tanulhatna kend mórest máskor. Itt vannak
67 1, 17 | dühbe jött:~- Takarodjék kend innen, de íziben. Még a
68 1, 17 | föld alatt.~- Feszítse föl kend a fedelet, Mutsanek - rendelte
69 1, 18 | kezdett. »Ne bolondítsa kend a tyúkjaimat, mert megharagszom« -
70 1, 18 | Kártony.«~- Megbolondult kend? - kacagott a tiszttartó.~-
71 1, 19 | káplárral kötekedni: »Mit mond kend ahhoz, hogy ma egy sánta
72 1, 19 | én rajtam fát is vághat kend, szép húgomasszonyka.~Az
73 1, 19 | kovácsra, hogy »ne siessen kend«.~Máskor a híres aranyhajú
74 1, 20 | címû regényt:~- Mit kap kend ezért az olvasásért?~- Két
75 1, 22 | Holnap már meghalt volna kend.~- Vajon? - szólt az öreg
76 1, 22 | gazd’uram, erõsítse meg kend a szívét, le kell vágni
77 1, 22 | mégsem lehet.~- De hiszen kend mondja, hogy minden rózsa
78 1, 22 | feltûnt, hogy nem engedte a kend kezét elvágatni. Hát kendnek
79 1, 22 | kell mennie, ha egyszer kend nem lesz… Kend pedig már
80 1, 22 | ha egyszer kend nem lesz… Kend pedig már nem lesz.~Erõs,
81 1, 22 | ha élni akar. Itt csak kend a hibás, kend az oktondi,
82 1, 22 | Itt csak kend a hibás, kend az oktondi, Gál uram… ~Gál
83 1, 23 | azzal végzé: »komisz kutya kend, Prakovszky« és összecsengtek
84 1, 25 | impertinencia az? Megbolondult kend?~A »kend« pedig nagy sértés
85 1, 25 | az? Megbolondult kend?~A »kend« pedig nagy sértés volt
86 1, 25 | Világosabban beszéljen, kend - nógatta Málnay.~Mire Varga
87 1, 25 | egy évvel tovább szolgált kend a papnál.~Ez volt a jogcím
88 1, 25 | Nos, lássuk, mit állított kend Boroszló?~- Hogy nem igazi
89 1, 25 | igazi bajusz.~- Vesztett kend, mert igazi - bizonyítá
90 1, 25 | téma miatt.~- No, lássa, kend - rikkantott fel vidáman
91 1, 26 | Kérdezte a várta: Kicsoda kend? Én vagyok a rab, tessék
92 1, 26 | máskor jobban siessen kend!« - s be nem eresztették
93 1, 27 | fölébred éjjel. Maradjon föl kend, hogy kiszolgálhassa.~Föl
94 1, 29 | Hallom, ha bekiáltja kend.~- De az csak súgni való.~-
95 1, 29 | valami bolondot mondjon kend!~Becses ilyenkor, háború
96 1, 29 | lyukatokat.~- De iszen jól lát kend - felelte Matykó -, ha az
97 1, 29 | fordulva~- Ugyan mit õriz, kend, azon az öreg papon? Mintha
98 1, 31 | a bicskáját és csináljon kend is egy vakvágást a csizmadia-mester
99 1, 31 | csizmadia-mester testi bõrén, de kend is úgy, hogy észre ne vegye.~-
100 1, 31 | alabástrom.~- Nézze meg kend, Zsuzsa asszony, azt a kis
101 1, 34 | a nyíl.~- Ha meg nem áll kend, majd utólérem én.~- Emberéletben
102 1, 34 | beszélgetés.~- Hol vette kend azt a nagykendõt?~- A szeretõm
103 1, 34 | ruházatot is.~- Hát miféle kend?~- Én vagyok a Morga halásznak
104 1, 34 | neje.~- Mi járatban van kend?~- Orvosért sietek a városba,
105 II, 3 | engedelmeskedett.~- Eltalálta-e kend, öreg, mit akarok? - kérdé
106 II, 3 | alásan.~- Ha tehát például kend...~Az öreg Palkó még mélyebben
107 II, 3 | Aladár kétségbeesetten. - Kend is olyan mint a többi. Megyek
108 II, 3 | vihara zúgott.~- Mit látott kend? - hörgé elfojtott, félénk
109 II, 5 | verem fenekérõl. - Várjon kend odakint a folyosón. Mit
110 II, 15 | Branyicskónál csak nem volt kend? - vallatja odább a gyerek,
111 II, 15 | de éles...~- Folytassa kend! Mit tanácsol kend?~E perctõl
112 II, 15 | Folytassa kend! Mit tanácsol kend?~E perctõl mindig megkendezett,
113 II, 15 | megfogta kezemet.~- Látja kend, Mihály! Ez a kard ma van
114 II, 15 | gyalázattal ebbe a hüvelybe. Kend ért engem! Ez fáj... nagyon
115 II, 15 | találkoztak szemeink.~- Mit búsul kend? - dörmög rám egyszer, mikor
116 II, 22 | ijeszteni? Hát álomlátó próféta kend, hogy itt veszedelmeket
117 II, 22 | odarohantak hozzájuk.~- Kend az, Cseres Gábor uram? -
118 II, 22 | lámpás adta, hol vett be kend annyit a jóból?~- Nem volt
119 II, 22 | isten... No, hát otthon van kend!~Isten mentsen minden igaz
120 II, 22 | semmit sem tud? Éppen a kend házától ütött ki a tûz,
121 II, 24 | Visszajövet fel fogja kend keresni õnagyságát, Kerecsy
122 II, 24 | másik Kerecsynek. Keresse kend meg a botomat és kísérjen.~-
123 II, 24 | át.~- Vén szamár! hiszen kend mondta, hogy nem akar eljönni -
124 II, 24 | öregtõl, hogy »honnan szedi kend azt a sok bazsalikumot?«
125 II, 33 | haza.~- Bort ivott ember kend, bátyám! Az beszél kendbõl
126 II, 37 | mondja neki -, keljen fel kend és segítsen nekem kitalálni,
127 II, 37 | eszembe. Milyen okos asszony kend. Persze hogy reggelit fõzünk.
128 II, 65 | úrnak...~Csömörön...~Hallja kend, számtartó!~Miféle gazember
129 II, 65 | úrnak...~Krajáron...~Hallja kend, gróf!~Miféle gazember az
130 II, 65 | alakra pislogva. - Hallja kend, számtartó még ilyen dolog
131 II, 65 | Bevallom, beismerem. Meghajlom kend elõtt. Holtig tartó kenyere
132 II, 69 | mert tudja meg, hogy most a kend kezében van a gimnázium
133 II, 77 | fel Szeremley ijedten - kend a legszebb ábrándomat rontja
134 II, 84 | esve s fényük megtörve.~- Kend az, Miska? - mondom, amint
135 II, 84 | pecsételve.~- Hozzon hát kend jó erõs szilvóriumot a zsidótól.~
136 II, 85 | mállott szét.~- Mondja meg kend az urának, hogy kendteknél
137 II, 85 | Mihály, mi az ördögöt mível kend? Ezt a koloncot húzza ki
138 II, 85 | Ezt a koloncot húzza ki kend - nemzete veszedelmére?
139 II, 85 | veszedelmére? Hát ilyen ember kend, Suska Mihály?~Megmozdult
140 II, 91 | szobámig.~- Mi járatban van kend, százesztendõs öregatyám?~-
141 II, 93 | aztán így szólott.~- Hallja kend! Ma kedd van, jól jegyezze
142 II, 93 | kedd van, jól jegyezze meg kend. Ezt a kutyát nem lehet
143 II, 93 | megtalálni csütörtöknél. Értette kend?~Az atyafi nem értette,
144 II, 94 | az öreg Kaczót:~- Fogja kend a hintóba a két öreg szürkét
145 II, 94 | hátulsó tengelyre kössön kend egy erõs istrángot és fogjon
146 II, 95 | nagyon szögediesen beszél kend.~- Szögedi vagyok. Árvizes
147 II, 95 | la.~- Mi járatban van itt kend?~- Egy unokagyereköm van:
148 II, 95 | Aszondom én, sógor, hogy hallja kend, sógor, jól gondolja meg
149 II, 95 | sógor, jól gondolja meg kend azt a dolgot, sógor, mert
150 II, 95 | a jószívû pap.~- Jöjjön kend hirtelen. Szabad lesz az
151 II, 95 | odajött a gyerekekhez.~- Kend az apja ennek a gyermeknek? -
152 II, 106| országúton.~- Hova megy kend, Majgó?~- Gyarmatra.~- Én
153 II, 106| is oda tartok. Üljön föl kend a kocsira, elviszem.~- Nem
154 II, 123| semmi rendkívüli.~- Kicsoda kend? - kiáltott rá a kormányos. -
155 II, 123| kormányos. - Hogy jutott kend oda?~A szerencsétlen ember
156 II, 123| szólott a kormányos. - Üljön kend ide mellém, Kampós, mutassa
157 II, 123| nem felelt.~- Szóljon hát kend szaporán...~De még most
158 II, 123| gyerek! A másikat is odaadja kend?~- Kénytelen vagyok vele,
159 II, 123| egyik gyerek nálam, ameddig kend akarja... a másik pedig
160 II, 123| se szívesen jön. Jelölje kend ki, melyik marad itt? Azonnal
161 II, 123| markába.~- Majd visszaadja kend, ha módjában lesz.~III.
162 II, 123| Hej, ki ez, mi ez? Kicsoda kend? - kiáltott rá egy járókelõ. -
163 II, 123| örömemben sírok.~- Ritka ember kend. Tán bizony a lutrin nyert?~-
164 II, 123| bizony a minisztereket lesi - kend is?~- Nem lesem én a minisztereket,
165 II, 123| káprázik kendnek. Azok nem a kend unokái, biztosítom. No,
166 II, 123| Ám legyen, hanem maradjon kend nálam vagy négy hétig. Egy
167 II, 127| meg a beteget, doktor úr. Kend pedig egy javíthatatlan
168 II, 127| Nekem úgy tetszik, hogy kend délután megint nem volt
169 II, 127| Hiába csûri-csavarja kend! Midõn a lengyel úr rosszul
170 II, 127| kellett volna hallania. De kend nyilván ivott odalent.~Nem
171 II, 127| Persze, mert kõkorsóból ivott kend...~Míg Gábor nem minden
172 II, 127| orvossággal.~- Miska! Hozzon le kend azonnal egy ezüst csészét
173 III, 1 | Puska, ha éppen tudni akarja kend.~Mintha kést szúrtak volna
174 III, 1 | édes Lapaj bátyó. Ismer-e kend engem? Tudja-e, ki vagyok?~
175 III, 1 | gondoltam, anyó. Visszamehet kend.~- Hogy érted azt, Lapaj
176 III, 1 | dörömbölésre.~- Kicsoda kend, odakünn? Minden jó lélek
177 III, 1 | alszik ilyenkor. Mit akar kend?~- Nyiss ajtót, Éliás, én
178 III, 1 | Ejnye no, mi járatban van kend ilyen korán reggel? Nini,
179 III, 1 | dudán - eladom.~- Mit ad el kend?~Lapaj a világért sem bírta
180 III, 1 | Micsoda? A dudát adja el kend? Most, mikor a kutyának
181 III, 1 | is kidobott pénz volna a kend dudájáért.~Istók arcán iszonyú
182 III, 1 | Nos! Ugyan mit kérne kend érte?~- Két párnát, egy
183 III, 1 | rõt arcát.~- Tudja mit, kend? Mondok valamit kendnek.
184 III, 1 | tönkre akarok jutni, adja ide kend a tenyerét, kész az alku.~
185 III, 1 | felé fordult:~- Szólítson kend elõ három pandúrt!~Nyomban
186 III, 2 | rosszallóan csóválta.~- Kend, az erõs, a hatalommal ment
187 III, 2 | selyemhajnak az illata.~- Teszi kend vissza azt a kendõt mindjárt! -
188 III, 2 | hangon kérdé:~- Minek hozott kend ide? Honnan fogom õt ezentúl
189 III, 2 | kukoricásszakajtó után, ha…~- Beszéljen kend.~- Ha ellopnánk a bundáját.
190 III, 2 | az…~- No, hát lopassa el kend minél elõbb!~Iszen egyéb
191 III, 2 | Mi baja van? Szóljon kend!~Semmit sem válaszolt.~Benéztem
192 III, 2 | vacogtak.~- Bolondokat beszél kend, Palyus - szóltam én közbe. -
193 III, 2 | közbe. - Már hogy írta volna kend alá, mikor írni sem tud?~-
194 III, 2 | elmélázva kérdi:~- Mikor kerül kend vissza, apámuram?~- Naplemente
195 III, 2 | töviseivel.~- Ej, beh kényes lett kend! Beszélni is restell. Hogy
196 III, 4 | Mi baja van? Szóljon kend!~Semmit sem válaszolt.~Benéztem
197 III, 4 | összevacogtak.~- Bolondokat beszél kend, Palyus - szóltam én közbe. -
198 III, 4 | közbe. - Már hogy írta volna kend alá, hiszen írni se tud
199 III, 4 | alá, hiszen írni se tud kend!~- Kezem keresztvonását
200 III, 7 | nem megyek… Hova is gondol kend?~- Csak egyetlen szóra…
201 III, 17 | lógott volna a füstön.~- Hát kend mit keres itt, öreg atyus? -
202 III, 17 | tört.~- Oh, oh! Hány éves kend?~- Nyolcvanhat leszek aratáskor.~
203 III, 17 | elõbb, hogy szólhasson.~- Kend ennek az embernek az apja?~-
204 III, 17 | Márton azzal vádolja, hogy kend vette rá a lopásra.~Az atya
205 III, 18 | Hallom, hogy a juhait keresi kend. No ‘iszen keresheti azokat.~-
206 III, 18 | Ejnye, ejnye!~- Mikor meg kend idefent van, akkor leereszti
207 III, 26 | ünnepiesen.~- Mit akar itt kend? Kicsoda kend? - rivallt
208 III, 26 | Mit akar itt kend? Kicsoda kend? - rivallt rá az ajtónálló
209 III, 40 | mégis õ!~- Mirõl ismer rá kend?~- Ejnye, de gyenge szeme
210 III, 44 | Hát mit komédiázik akkor kend? - pattant fel a kormánybiztos
211 III, 45 | tartom addig, míg fát érünk. Kend pedig vezesse lassan a lovakat!
212 III, 45 | apróságokból? Nem hallja kend, milyen szomorúan csipognak?~-
213 III, 63 | kezeit, ráförmedt zordonan:~- Kend az az Anzelmus barát?~-
214 III, 63 | Alkalmasint én vagyok az.~- Kend eskette össze a néhai bátyámat,
215 III, 64 | a harangozóra:~- Menjen kend rögtön a kántorhoz. Kérje
216 III, 64 | idébb valamivel, hallja kend… most meg már odább egy
217 III, 64 | Ejnye, de címeres szamár kend!~S amint így nézné a fontos
218 III, 72 | Erzse. (Hozzá ne nyúljon kend valahogy ahhoz a pénzhez! -
219 III, 79 | Bütykös bácsi, ösmer kend engem?~- Hogyne ösmerném
220 III, 79 | akkor visszafordulok, eljön kend velem a vasúthoz bizonyítani,
221 III, 80 | Kit, mit? Megbolondult kend, spektábilis?~- Hát kérem
222 III, 83 | Látni akarom az uramat. Kend is velem jön.~- Én? Hátha
223 III, 101| Miféle pénzrõl beszél kend? Én nem emlékszem semmire.~
224 III, 101| is valamit. El fog menni kend a szûcshöz, s még egyszer
225 III, 101| elõbb, akkor kisvártatva kend nyit rájuk, s kéri a pénzét…~
226 III, 101| komám… Most pedig, hagyjon kend magunkra, mert nem érek
227 III, 101| deponálni.~- Hát akkor adja ide kend, hadd tegyem el.~- Igen
228 III, 102| szólt egy másik.~- Bolond kend, sógor. Minek kedveznénk
229 III, 107| tekintetes.~- Mit akar, kend? Kit keres, kend?~- A tekintetes
230 III, 107| Mit akar, kend? Kit keres, kend?~- A tekintetes urat keresném.
231 III, 107| aszongya az anyjuk… vigye be kend a tekintetes úrnak, hátha
232 III, 107| esze, mi? Hát nem tudta kend elhozni az anyját is, mi?~
233 III, 108| darabantokat, se mezei hadakat?~- Kend nagyon rossz ember, Kádár -
234 III, 116| parasztasszony.~- Hová való kend? - kérdé szokásosan Nagy
235 III, 116| asszonynéni.~- Igaz. Átmehet kend!~Hetyke leány jött, letakart
236 III, 117| És mivel foglalkozik kend, öreg atyus?~- Rendõr vagyok.
237 III, 125| Ejnye, de keményre van a kend esze kalapálva, kovács uram.~-
238 III, 125| Hüm! Ez az igaz. Arany a kend esze, Csiszlik uram!~Meg
239 III, 129| cégérére -, hanem ígérje meg kend, sógor… már ti. kend, Perbet
240 III, 129| meg kend, sógor… már ti. kend, Perbet sógor, hogy vigyáz
241 III, 130| hittük, hogy már meg is halt kend…~- No! - szólt csúfondárosan
242 III, 130| föltevésre.~- Most már szabad kend, Vrana Mihály. Kihallgatom
243 III, 136| várfalakon:~- Bolonddá tett kend bennünket - kiáltja rá szemrehányóan
244 III, 148| Ejnye, de keményre van a kend esze kalapálva, kovács uram.~-
245 III, 148| Hm! Ez az igaz! Arany a kend esze, Csiszlik uram!~Meg
246 III, 148| félek.~- No, csak ne féljen kend semmit, ha mi itt vagyunk.~
247 III, 148| öregember azt állítja, hogy kend az apja.~- Fájdalom! - sóhajtott
248 III, 148| belõle.~- Igaz, hogy megverte kend?~- Mert megérdemelte.~-
249 III, 148| Dorogi nevet.~- Hát baloldali kend?~- Az vagyok, az is leszek
250 III, 148| tekintetes úr az?~- Láthatja kend?~- Látom már, kérem alássan.
251 III, 148| mennyégbe?~- Ne fecsegjen kend annyit. Hát az asszony tudakozódott
252 IV, 1 | bakter.«~- Kurta ahhoz a kend esze, Matykó! Azon ijedt
253 IV, 1 | Matykó! Azon ijedt meg, kend, hogy a kenyerét veszi el
254 IV, 17 | Ráfér a lelkére?~- Fizessen kend hamar, és ne tartson itt
255 IV, 20 | azt jelenti, hogy »elmehet kend«.~De Ebers uram õkelme még
256 IV, 31 | rendkívüliség.~Azért kerül be most kend ide, Tima Jóska uram.~Hanem
257 IV, 31 | nem is ösmerik, ki volt kend. Hát én megmagyarázom.~Tima
258 IV, 31 | sebtiben Timát.~- Ide álljon, kend, a szoba elé, érti-e. És
259 IV, 31 | az ajtón senkit, érti-e kend?~- Persze, hogy értem -
260 IV, 31 | ajtón át.~- Miért mondja kend, hogy az ajtón?~- Azért,
261 IV, 31 | oda leszek, szívesen lássa kend.~- No persze.~Visszajön
262 IV, 31 | de csak szívesen látta kend?~- Hát persze!~- Adtak neki
263 IV, 49 | Talán.~- Mit adna például kend érte?~- Semmit - szólt Kamócska
264 IV, 65 | agyarából.~- Semmi közöm a kend fiának a fejéhez. Tanulja
265 IV, 65 | fiának a fejéhez. Tanulja meg kend, hogy ez kriminális. Keresse
266 IV, 65 | ha nem tudja, tanulja meg kend, hogy minden dolognak bizonyos
267 IV, 65 | alássan. Hova menjek?~- Menjen kend haza, mert ha kereskedni
268 IV, 65 | Majd intézkedem. Értette kend?~- Igenis, értem, kérem
269 IV, 70 | Mihály uram. Mi jót hozott kend - kérdé a fõbíró. - Ugyan
270 IV, 70 | Kalánnyal.~- Úgy? Fizet kend egy garast, mert Szegeden
271 IV, 77 | hónap múlva.~- Hova megy kend innen? - szólítá meg a rabot.~
272 IV, 77 | tudhatja.~- Én is tudom. Eljön kend hozzám csõsznek. Kommenciója
273 IV, 77 | lenni. »Mennyivel más most kend, mint valaha, hogy irtózik,
274 IV, 77 | oldalát valahogy? Mit gondol kend?~Az »átgyúrt ember« titkolózó
275 IV, 78 | Tuba Istóknak:~- Ne kímélje kend az ostort, vágja, üsse,
276 IV, 85 | Magyariné asszonyom, most csak kend menjen a dolgára a piacra,
277 IV, 94 | ötszáz forintot.~- Vigye kend, János: Tiszteltetem a méltóságos
278 IV, 97 | hozzáteszi: »Megösmerné-e kend azt a másik diákot, ha látná?« - »
279 IV, 97 | De úgy gondolja meg, kend, szegény asszony, hogy ezzel
280 IV, 99 | valami nagyon okos ember kend - szóltam bosszúsan.~- Az
281 IV, 107| végeztetni néhányat, érti-e kend? Az ítélõmester olvasni
282 IV, 119| hogy ki visz be.~- Micsoda, kend nem akarja a beteget megnézni? -
283 IV, 127| szorongatta meg a kezét:~- A kend vármegyéje a legkülönb.
284 IV, 127| neki.~- Nadragulyát evett kend - pattant fel a király -,
285 IV, 128| rajta az esõ… Veréb, ha éhes kend, lásson hozzá a harapnivalókhoz,
286 IV, 129| jó az izé, veszek. Jöjjön kend!~Mondom, a kertbe léptem.
287 IV, 132| akarom. Mit makacskodik kend?~- Nincs itt az utcáknak,
288 IV, 142| korcsmárosnak:~- Hozzon kend még friss bort és friss
289 IV, 142| No, hát akkor menjen be kend az írással a falu helyett
290 IV, 142| magyarázta meg neki: »Miért van kend itt?«~- Azért, mert új bundám
291 IV, 142| Hát persze, hogy odajut kend - kötekedett vele a menyecske. -
292 IV, 142| Erzsébet. - Hát hozott-e kend vásárfiát? Milyen volt a
293 IV, 142| törõdjék vele, csak fogadjon kend szót. Amit mondtam, mondtam.~
294 IV, 146| péklegény. - Hát nem olvas kend újságokat?~- Mire volna
295 IV, 146| volna az?~- Hát nem tudja kend, hogy a tarka ló nem fizet
296 IV, 152| öreges, nagyorrú paraszt.~- Kend is almákat hozott, bácsi?~-
297 IV, 152| az almáimat átönteném a kend kosarába, szépen hazamehetnék,
298 IV, 152| almát adok egy krajcárért, kend pedig kettõt, adhatna ezentúl
299 IV, 152| visszakacsintva. »Ha el tudná kend hozni - szõttem odább a
|