Rész, Fejezet
1 1, 9 | rettenetesen), hogy Csongrády Pali, a másodaljegyzõ, a Majornoky
2 1, 15 | ember mer szólani, Kóla Pali, az udvari bolond:~- Ej,
3 1, 17 | Estefelé már boronálta Kolárik Pali a két szürke gebéjével.~…
4 1, 18 | szerencsés kártyás), megeskette Pali fiát a halálos ágyánál,
5 1, 18 | bátyám, hogy a Patáncsy Pali tönkrement, és a Bogárka
6 1, 19 | belõle az asszonyi állat, Pali öcsém.~- Ugyan, ugyan! -
7 1, 20 | még ott? Igaz, a Lengyel Pali, Csetneky Gedeon és a Fekete
8 1, 20 | fölugrottak a cimborák. Lengyel Pali belehagyította örömében
9 1, 20 | okoskodj - kérlelgette Lengyel Pali -, ne tettesd magadat, te
10 1, 21 | legyezõikkel, amellett a Pali kocsis is dolgozott az ostorral
11 1, 21 | Most egyszerre megállt… A Pali kocsisnak, aki millió fa
12 1, 21 | Erre fölugrott a kocsira Pali is, kezébe vette a gyeplõt,
13 1, 21 | Egy tapodtat se odább!~Pali megállította a lovakat,
14 1, 22 | barátom?~- Az enyim? Nagy Pali.~- Maga a kocsis?~- Hát
15 1, 22 | No, hát mondja meg, Nagy Pali, az asszonynak, hogy menni
16 1, 22 | A szép kocsis, a Nagy Pali.~- Tehát szerelem van köztük?~-
17 1, 22 | pitvar irányában állt, s Nagy Pali kényelmesen be-beszélgetett
18 1, 22 | pattant, leesett a földre. (A Pali, aki kényelmesen belátott
19 1, 22 | megragadta Birlit:~- Milyen Pali? - dörögte tompa hangon. -
20 1, 22 | tompa hangon. - Ki az a Pali?~- Ej, hát igazán semmit
21 1, 22 | haszon nélkül elfonnyadni. A Pali nem bolond, hogy bele ne
22 1, 23 | nagyapa, felém fordulva.~- Pali vagyok.~- Szép név. A gróf
23 1, 23 | betûivel:~Kedves unokám, Pali!~Hallom, hogy nem akarsz
24 1, 23 | pohárra, hol énrám.~- A Pali nem iszik - sietett az öregem
25 1, 23 | te vén pióca. Gyerünk, Pali!~Néhány nap múlva megtudtuk,
26 1, 24 | valóságos balzsam lesz most. Hé, Pali, megállasz a korcsmánál!~
27 1, 24 | zárva volt.~- Ugorj le, Pali és rúgd be az ajtót.~Pali
28 1, 24 | Pali és rúgd be az ajtót.~Pali kocsis leugrott és elkezdett
29 1, 25 | 1897-1898~I. ~SZERVUSZ, PALI BÁCSI!~Lehetetlenség ma
30 1, 25 | csakugyan tetszik neki a Molnár Pali, de hogy õ hû akar maradni
31 1, 25 | Odaszökött az urához: »Pali lelkem, ne ijessz meg, ne
32 1, 25 | Hát a kis »jövevény«, Pali? - jegyzé meg az asszony
33 1, 25 | a hajdani pajtás: Molnár Pali, s megkínálta egy fõispánsággal.
34 1, 25 | konfidenciával:~- Szervusz, Pali bácsi!~Leveleki Molnár Pál
35 1, 25 | Hát mi van abban, hogy Pali bácsinak szólított? Nevetséges
36 1, 25 | egyenként kiáltanák: Szervusz, Pali bácsi!… Szervusz, szervusz.
37 1, 31 | hogy egyetlen unokájuk, a Pali is már keresni kezdett a
38 1, 31 | földek termése mellé.~A Pali, a kis Pali. Istenem, milyen
39 1, 31 | termése mellé.~A Pali, a kis Pali. Istenem, milyen hamar megnõtt!
40 1, 31 | elszaladtak az esztendõk! A Pali apja, anyja elhalt, mielõtt
41 1, 31 | mint azon a napon, amikor a Pali hivatalba jutott.~Mert úgy
42 1, 31 | az asztalfõn. Mellette a Pali keresztanyja, Kelemen Miklósné,
43 1, 31 | öreg Sándor István, aztán a Pali fiú, az asztal végén a nagyapó
44 1, 31 | helyeken.~Elvörösödött a Pali arca, okos szemeit lesütötte,
45 1, 31 | mindnyájan kijártak (vasárnap a Pali is) a búzát nézni, amint
46 1, 31 | Éjjelenkint Vince és a Pali háltak a garmadán, Pali
47 1, 31 | Pali háltak a garmadán, Pali ágynemûben, Vince pedig
48 1, 31 | megfontolt ravaszság volt! A Pali egy tele kulacsot hozott
49 1, 31 | amit lát.~Hiszen maga a Pali áll ott és intézkedik, mutogat
50 1, 31 | nagyobbnak látnám ezt a rakást.~Pali vállat vont együgyûen, de
51 1, 31 | következõ éjszakán azonban a Pali rezzent föl éjfél után valami
52 1, 31 | köntösén.~Reggel fölkelt a Pali és a bányába indulóban ravaszul
53 1, 31 | leforrázva párolgott el a Pali, látván, hogy az öreggel
54 1, 31 | Ejnye, az a Vince, az a Pali, mordizom adta, soha sincsenek
55 1, 31 | eladott búzában benne volt a Pali keresménye és a Vince megtakarított
56 1, 31 | sem jött, még az unoka, Pali se. Még az se bocsát meg
57 1, 31 | esténként kiálltak a kapuba, a Pali fiút várni a bányából, boldogan
58 1, 31 | csoda, ha ennyit lát Kupolyi Pali, hogy többet is megkíván.
59 1, 31 | isten panaszképp ne vegye.~Pali csak hajnalfelé származott
60 1, 31 | az emberek úgy sietnek.~A Pali nagy ásítozva tette meg
61 1, 31 | lelkem nénémasszony; és Pali is jobban tenné…~- Eh -
62 1, 31 | nem tudom gyámolítani. Oh, Pali, Pali, édes kis unokám!~
63 1, 31 | tudom gyámolítani. Oh, Pali, Pali, édes kis unokám!~Lassan,
64 1, 31 | neki reggel: ne menj el, Pali fiam, ne törõdj ma a bányával,
65 1, 31 | apóka, jó estét, anyóka!~- A Pali, a Pali!~No, lett erre öröm.
66 1, 31 | estét, anyóka!~- A Pali, a Pali!~No, lett erre öröm. Ilyen
67 1, 31 | gyúlt meg. Végre maga a Pali sercentett el egy gyufát,
68 1, 31 | mindent, ami jó volt a házban. Pali az asztalhoz ült, az öreg
69 1, 31 | taréja?~Elmosolyodott a Pali és összenézett a nagymamával.~-
70 1, 34 | is, õ is, de a gyerek, a Pali lépte a legnagyobbat. Ebadta
71 II, 7 | hasonlítani össze, mint aminõ Kock Pali. Szegény jó öreg! Hogy megríkatta
72 II, 64 | õt eltûrik maguk között.~Pali grófot, Pista bárót, testu
73 II, 66 | A kis utas neve Körmös Pali, elhagyatott, szegény, árva
74 II, 66 | tengődhessék; később azt tette Pali is, amint fölcseperedve
75 II, 66 | kellett küzdeniök; csakhogy Pali nagyobbodásával nagyobb
76 II, 66 | agyondolgozta magát.~Most a kis Pali egyedül áll a világon. Adóssággal
77 II, 66 | örökös lakó volt náluk.~Pali sokat szenvedett emiatt,
78 II, 66 | cseléd jó barátja volt a Pali megboldogult atyjának s
79 II, 66 | szerencsétlenségük egész nagyságát.~Pali egyelõre boldog volt már
80 II, 66 | menni az éjféli misére.~Pali lassan haladt elõre; több
81 II, 66 | szörnye.~Éppen azt gondolta Pali, midõn az erdész lakában
82 II, 66 | játékszerekkel volt telerakva.~Pali szinte nem tudta magát elhatározni,
83 II, 66 | hogy mindezt láthatja.~Pali ezalatt amennyire lehetett,
84 II, 66 | gondolatokba merült most Pali, s forró homlokát a jéghideg
85 II, 66 | toronyban harangozni kezdte.~Pali most a templomhoz közeledett
86 II, 66 | IV.~Mindenki imádkozott, Pali is összekulcsolá kezeit;
87 II, 66 | végre egészen elhalt, s Pali az erdészház elõtti padon
88 II, 66 | fáról, egyszerre a bámuló Pali elõtt állott s szelíden
89 II, 66 | annál inkább szédült a kis Pali. Nemsokára már átlátszó
90 II, 66 | az egész légutazás alatt. Pali is sok ideig nem mert beszélni.
91 II, 66 | magányos volt minden, hogy Pali tagjait borzongás futotta
92 II, 66 | átlátszó köd tûnt fel. Pali egyszerre nagy, sötét erdõben
93 II, 66 | angyal midõn látta, hogy Pali csak egyre szótlanul bámul
94 II, 66 | akkor intenek és büntetnek.~Pali e szavaknál visszaemlékezett,
95 II, 66 | kiáltott fel örömteljesen Pali, s alig merte lábait fölemelni,
96 II, 66 | nézve! - mondá a jószívû Pali -, mért bûnhõdnek olyan
97 II, 66 | sohasem hoztak? - kérdé Pali szomorúan - Én nem bántottam
98 II, 66 | a szegényeknek. Meglásd, Pali, isten rólad sem fog megfeledkezni
99 II, 66 | õt és szólt:~- Kelj fel, Pali, most csak holt virágok
100 II, 66 | Minél sebesebben haladtak, Pali feje annál jobban szédült.
101 II, 66 | Szent isten! - kiáltott fel Pali, mert épp e percben esett
102 II, 66 | jámbor imájából felrezzent.~Pali nagyon bámult az öreg nõre,
103 II, 66 | helyét s a kapu felé tódult. Pali a nagy tolakodás után szintén
104 II, 66 | vala, s annak most vége. Pali nem volt többé az égben,
105 II, 66 | didergõ gyermeket. Szegény Pali keservesen kezdett sírni.~
106 II, 66 | akadtak meg.~- Hisz te Körmös Pali vagy, nemde? - szólt az
107 II, 66 | így egyedül éjnek idején?~Pali fölnézett s mosolyogni akart.~-
108 II, 66 | zeneként hangzottak azon szavak Pali füleinek. Dobogó szívvel
109 II, 66 | midõn idõvel látta, hogy Pali mily jól viseli magát, õt
110 II, 69 | mellettem mindjárt a Kamuti Pali... igen, igen, most már
111 II, 69 | valahogy ez a tantárgy.~Kamuti Pali erre aztán ellenállás nélkül
112 II, 69 | õexcellenciája.~Csak Kamuti Pali maradt ülve a legutolsó
113 II, 69 | Melyekrõl? - kérdé Kamuti Pali bátran.~- Arról felelj,
114 II, 69 | oroszlánt - mondá Kamuti Pali.~- No, hát beszélj nekem
115 II, 69 | nekem az oroszlánról.~Kamuti Pali beszélt õexcelenciájának
116 II, 69 | mivel él ezen állat?~Kamuti Pali nyilván nem tudta már ezt,
117 II, 70 | ehhez Dumas Sándor vagy Kock Pali.~Íme, tehát feltaláltam
118 II, 99 | hogy mit bolondítja õket a Pali öcsém, mikor hát ezen kérdezõsködõ
119 II, 99 | köszöntetik, csókoltatják Pali öcsémet és a fiatal menyecskét.~
120 II, 117| szaladsz?~- Nem biz én, Pali bácsi. Hanem siket is, vak
121 II, 117| Valahogy félre ne érts - mondja Pali bácsi, ki Deák óta a legjobb
122 II, 117| szótár segélyével a nyelvet. Pali bácsitól csupán azt kérném,
123 II, 117| Mire visszakerült, addig Pali bácsi már mind kiolvasta
124 II, 117| gavallér úri ember intézi, aki Pali bácsiékkal »per tu« van,
125 II, 117| Gyula volt. Hogy megörült Pali bácsinak, mikor meglátta,
126 II, 117| elárulásában? - dicsekedett Pali bácsi tréfásan, engem is
127 II, 117| meghajlásomat s kérdõleg nézett Pali bácsira.~- Látom már - szólt
128 II, 117| szögrül-végre kikérdezte Pali bácsit, hogy odahaza mi
129 II, 117| foszt meg a zománcától.~Pali bácsi tudott is rengeteget:
130 II, 117| megérkezik Mr. Clark, mert már Pali bácsi esemény hiányában (
131 II, 117| fogja elõhozni Andrássy?~Pali bácsi összes angol tudományát
132 II, 117| otthagyá a Ballplatz-i palotát Pali bácsival egyetemben s sietett
133 II, 117| okvetlenül át kell adnom, mert Pali bácsi tudom kivallat otthon
134 II, 117| Midõn váratlanul megjött, Pali bácsi éppen kint pipázott
135 II, 117| Te vagy, Miklós?~- Én ám, Pali bácsi. Hanem nem is kérek
136 III, 2 | a bágyi patak!…~ ~SZÜCS PALI SZERENCSÉJE~1882~Ahogy az
137 III, 2 | nagy rétjéhez ért Szücs Pali, leült egyet pihenni a határkõre.
138 III, 2 | csillogló harmatcsöppeket.~Szücs Pali egy négylevelû lóherét pillantott
139 III, 2 | jöttek rá szembe.~- Hova, Pali öcsém? - szólította meg
140 III, 2 | Valami jut eszembe, te Pali! Talán hallottad is már,
141 III, 2 | megcsináljuk a kontraktust.~Pali szíve megdagadt a reménységtõl.
142 III, 2 | elõtt.~- Kerüljünk beljebb, Pali öcsém! Éppen jókor jöttél:
143 III, 2 | volna vele eredni, mikor Pali valahogy nesztelenül egyszer
144 III, 2 | kendõt akarta elvinni Szücs Pali cserébe.~Nem is esett benne
145 III, 2 | Gergely dolog is kapóra jött. Pali úgy indult vissza a baboskendõvel
146 III, 2 | magam is? - gondolta Szücs Pali. - Úgyis csak egy ilyen
147 III, 2 | kõszénnel megrakodva.~- Ejnye, Pali, Pali! - kiáltott be Mák
148 III, 2 | megrakodva.~- Ejnye, Pali, Pali! - kiáltott be Mák Gergely
149 III, 2 | lovainak:~- No ‘iszen, Szücs Pali, jöhetsz már te hozzám kontraktust
150 III, 2 | az édesanyád szívét Szücs Pali iránt. Átvette a tallért
151 III, 7 | tudta, hogy jó fiú Csõke Pali, egy-két kérõ szótól megolvad
152 III, 23 | esztendeig.~Azalatt Pál úrból Pali bácsi lett és az a híres
153 III, 34 | kezdõdik ez, hanem a Nemkey Pali fiatal ügyvéd szerelmén.
154 III, 34 | történt pedig a dolog, hogy Pali nagyon flegmatikus ember.
155 III, 34 | találkozás az Orczy-kertben.~Pali boldog volt, se aludni,
156 III, 34 | egyhangúan tikk-takkolt a falon, Pali igen gyakran vetette rá
157 III, 34 | A bolondos, irigy barát…~Pali már majdnem bosszankodni
158 III, 34 | Pechem van - dörmögé Pali bosszúsan. - Már megint
159 III, 34 | de még a csütörtök is, és Pali csak nem látta többé Mariskát.~
160 III, 34 | gondolom, nem tehetek.~Szegény Pali úgy járt-kelt az utcákon
161 III, 49 | kis bõröndöt elõhozták, Pali bácsi belenyúlt s kihúzott
162 III, 49 | világ volt az! Nem fogta rá Pali bácsira senki, hogy sikkasztó.~
163 III, 49 | Másnap délben újra kezdték. Pali bácsi az asszonyoktól kért
164 III, 49 | lehetett félbehagyni, míg Pali bácsinak kedve van - ha
165 III, 64 | állok jót, hogy Pereszi Pali bácsi igen becsületes és
166 III, 64 | borított egyik szemével.~- Pali! Istenem, Pali! - sikoltott
167 III, 64 | szemével.~- Pali! Istenem, Pali! - sikoltott fel nagynéném. -
168 III, 64 | szívszaggató ijedelemmel. - Pali, Pali… A másik szemedbe
169 III, 64 | szívszaggató ijedelemmel. - Pali, Pali… A másik szemedbe is ni,
170 III, 64 | és húzott egyszerre!~A jó Pali bácsi ott feküdt sápadtan,
171 III, 64 | éppen nem vakult meg Pereszi Pali bácsi - ha ugyan már nem
172 III, 68 | Hát ugye elég?~Ez a Farkas Pali vén fickó volt már, s ott
173 III, 70 | Palival.~- Ki az a Rigó Pali?~- Egy jóravaló legény,
174 III, 70 | foglalkozású ember az a Rigó Pali?~- Kocsis volt a szegény
175 III, 74 | mint Zápolya János:~- Fiam, Pali, mihelyt annyira viszed,
176 III, 74 | kupecnek az ambíciója, hogy a Pali gyerek a képviselõházban
177 III, 74 | Kölcsönösen meg voltak elégedve.~A Pali csakugyan föllépett egy
178 III, 74 | igazság van - s megbukott a Pali gyerek.~- Nem tesz semmit! -
179 III, 76 | ritka jó szív az öreg »Pali bácsi«.~- De asszonyom…
180 III, 112| elõzetesen találkozhassam.~Pali megjött és igen csodálkozott
181 III, 112| félóra múlva a redakcióba Pali barátunk, s igen kellemes
182 III, 112| szakállról szó sincs. Éljen!«~Pali megtartotta a programbeszédét,
183 IV, 41 | bezzeg aztán ideges lett Pali bácsi, mikor a fuvarosok
184 IV, 41 | vagyunk a tartományukban, Pali bácsi.~- Haj, hej! No, ez
185 IV, 41 | kiáltott fel e percben Pali bácsi.~Amint bekanyarodtunk
186 IV, 41 | hej?~- A Boróth-kastély.~Pali bácsi örömében egy csomó
187 IV, 41 | Az ördögbe is - szólt Pali bácsi elszontyorodva -,
188 IV, 41 | öreg - vágott közbe élénken Pali bácsi.~- Alig várom, hogy
189 IV, 42 | volt itt?~- Õ meg Széchenyi Pali - mondá egészen elfogulatlanul. -
190 IV, 56 | 1877-ben, s mi ketten a Pali öcsémmel örököltük birtokát,
191 IV, 56 | Azonban alább 1881-bõl, midõn Pali öcsém halála folytán az
192 IV, 57 | Gothardokkal, édes fiam?~Pali a fejével bólintott igent,
193 IV, 81 | tekintetet vágott Szabó Pali felé.~- A kalapomról beszélsz?
194 IV, 81 | ugyan - csillapítgatta Szabó Pali -, hát mi bújt beléd? Bántottalak
195 IV, 81 | könyörgött neki a gaz Pali -, a legszebb kalapot veszem
196 IV, 81 | eszköznek« használható. Szabó Pali csak arra tanította ki,
197 IV, 81 | uram fia, abba meg a Szabó Pali bolondul bele tegnap. Addig
198 IV, 95 | találta meg, máskor meg a Pali gyerekben.~Hát az anyai
199 IV, 95 | percben lépett be a szobába Pali.)~- Ez a fiad - súgta.~Az
200 IV, 95 | szaladt a kalácsba, mikor a Pali részét vágta.~Estefelé a
201 IV, 97 | volt Gábel János, akinél a Pali bátyám lakott diák korában.
202 IV, 97 | dolog.)~Csakhamar megjött Pali is. Szegény kis bátyácskám
203 IV, 97 | szemevilágát.~- Senki! - mondá Pali bûnbánólag lesütve a szemeit
204 IV, 97 | A pajtások - dörmögte Pali.~- Õk csinálták?~- Igen
205 IV, 97 | most térjünk át végre a Pali dolgára, mert azért jöttem
206 IV, 97 | öregasszony a kapu alatt. Pali öreg pléheket vagdal ki
207 IV, 97 | tündökölt ezekre a vádakra. Pali dacosan fordította el fejét,
208 IV, 97 | mi odakünn csavarogtunk, Pali a kamraépület mellett összetûzött
209 IV, 97 | lábaim roskadoztak, de Pali, ki gyakran hátranézett,
210 IV, 97 | majd fellökte a leánykát.~- Pali, Pali, maga az? - szólítá
211 IV, 97 | fellökte a leánykát.~- Pali, Pali, maga az? - szólítá meg
212 IV, 97 | leány.~Erre a hangra megállt Pali és csodálkozva hebegte:~-
213 IV, 97 | megint valami baja van, Pali. Miért szalad? Egészen ki
214 IV, 97 | semmi - szólt szemlesütve Pali -, talán csak elpirultam,
215 IV, 97 | istenért…~- Hasztalan! - szólt Pali csodálatos közömbösséggel. -
216 IV, 97 | Gábel Mariska vagyok, ahol a Pali lakik.~Pali ott künn várt
217 IV, 97 | vagyok, ahol a Pali lakik.~Pali ott künn várt bennünket.
218 IV, 97 | roppant kosarat emelve hátán.~Pali megpillantotta, hogy a kosár
219 IV, 97 | hétig sem hordhatok kosarat.~Pali, ki szerényen kuporodott
220 IV, 97 | Káromkodtak és tanakodtak. Pali nagy élvezettel hallgatta
221 IV, 97 | Hanem amint aztán túl volt Pali egypár lépésnyire az ellenségtõl,
222 IV, 97 | hogyha egy ilyenbe találta Pali belökni…~- Pali? Az én fiam? -
223 IV, 97 | találta Pali belökni…~- Pali? Az én fiam? - kiáltá anyánk
224 IV, 97 | jegyzéket, s kitûnt, hogy az a Pali gyerek. Az a béka ki csempészte.
225 IV, 97 | bágyadtan, halaványan feküdt a Pali ágyában. Én még künn az
226 IV, 97 | idegbántó csend támadt, mikor Pali belépett. Gábel úr félénken
227 IV, 97 | múlva is a fülemben cseng.~Pali megriadva, bizonytalan léptekkel
228 IV, 97 | fejedet, és nézz a szemembe!~Pali fölemelte a szemeit. A szép,
229 IV, 97 | gyermek?~Mondtam, hogy a Pali testvére vagyok.~- Abból
230 IV, 97 | ültek a zöld asztalnál, Pali a középen állott, mint ahogy
231 IV, 97 | húszast?~- Megkaptam - felelé Pali.~- Mire költötted?~- Nem
232 IV, 97 | tréfából - vallotta be Pali -, s mikor egy idõ múlva
233 IV, 97 | társaságában - vágott közbe Pali zavartalanul.~- Hiába tagadsz
234 IV, 97 | A Mariska! - dadogta Pali elhalványulva, és megtántorodott,
235 IV, 97 | kiesett egy fehér rózsabimbó. Pali lehajolt, és megdicsõült
236 IV, 97 | megmagyarázni, hogy nem Pali a bûnös, hogy a fölismerhetés
237 IV, 97 | vettem ki az albumból a Pali képét, mert…~Hirtelen behunyta
238 IV, 97 | rájuk a hevér asszony, de ha Pali lett volna ott, azt megmentem.
239 IV, 101| egymásnak. Gyuri barna, Pali szõke; Gyuri jámbor, mély
240 IV, 101| Gyuri jámbor, mély érzésû, Pali pajkos és léha természetû;
241 IV, 101| pajkos és léha természetû; Pali korán elárulta, hogy úrnak
242 IV, 101| miénk. Ez a hajlékonyabb ág, Pali, meglássátok, reánk nem
243 IV, 101| kihirdették az eredményt: Pali megbukott, Gyuri kitûnõ
244 IV, 101| volna leginkább alkalmas a Pali öcsém?~- Arra, ami legelõbb
245 IV, 101| Egyedül állunk, édes fiam. Pali sem a miénk. Nincsen nekünk
246 IV, 101| Az volna ez? Nézd csak, Pali abban az évben ültették,
247 IV, 101| szerepeket fiai közt.~- Pali hadd hivataloskodjék tovább.
248 IV, 101| rövidebbet húzta, míg a léha Pali nyilván csillogott a jólétben,
249 IV, 132| boldogulunk.~- Talán lesz a Pali zsebében. Keresd meg beste
250 IV, 142| a lovas zsandár, a Majna Pali és haladéktalanul menjen
251 IV, 142| haladéktalanul menjen érte!~Majna Pali indult, de õ sem jött vissza
252 IV, 144| úgy híjják, hogy Párniczky Pali.~Kocsisnak nem jó, mert
253 IV, 144| lovacska (mert Párniczky Pali a rudas) nem született vakon,
254 IV, 144| vadásznak, de a rudas, a Pali félrevonul s hanyatt dõlve
255 IV, 148| tanácsot kérni. Szaladj el, Pali fiam, a tisztelendõért.~
256 IV, 148| a tisztelendõért.~A kis Pali lihegve futott a paplakba,
257 IV, 148| szeretettel simogatta meg a Pali üde arcát.~Nagy zavarodás
258 IV, 148| teknõben! Nem éppen a mi Pali fiunk-e, hehehe? No, az
259 IV, 151| miniszterektõl ragadt rám.)~A Pali rokonom, aki gavallér és
260 IV, 152| soha el nem fogyhattok.~PALI PÁLYÁJA~(Gyerekeknek való
261 IV, 152| hanem csak úgy, hogy »Okos Pali«. Hogy miért tartották okosnak?
262 IV, 152| férjnek ígérkezett Okos Pali. Így eszelte ezt ki Bilinke
263 IV, 152| férjül Okos Palit.~Okos Pali ellenkezett, kimondta kereken,
264 IV, 152| elõtt meglett a lakodalom, Pali és Kriska egy pár lettek,
265 IV, 152| Mindenhez - felelte Okos Pali.~Tanácskoztak együtt és
266 IV, 152| állapodának meg, hogy a Pali lásson valami kereskedelemféléhez,
267 IV, 152| Apád, anyád idejöjjön.~Okos Pali mindjárt másnap reggel szétnézett
268 IV, 152| alá.~- Hm - szólt magában Pali -, ezeket az almákat elõbb-utóbb
269 IV, 152| kora reggel volt, mikor Pali a piacra ért. A kofák még
270 IV, 152| elevenség, tehát ide telepedett Pali az almáival, leguggolván
271 IV, 152| számította össze Okos Pali.~A paraszt a fejével bólintott:~-
272 IV, 152| te hogy árulod a tiedet?~Pali gondolkozott kicsinyt, elöl
273 IV, 152| édes!) De egyik sem vett.~A Pali nagy esze ezalatt folyton
274 IV, 152| maga árulta az almát.~Okos Pali hazament és csak déltájban
275 IV, 152| kilenc krajcár! - ellenveté Pali. - Tíz jár ám, bátya, a
276 IV, 152| ezalatt elfogyott az Okos Pali száz forintos bankója a
277 IV, 152| pályán!~Így lett vége az Okos Pali mûvészi pályájának, de Bilinke
278 IV, 152| kiáltozta az Ostoba Kriska.~Okos Pali meg a szolgája odaszaladtak.
279 IV, 152| már nem baj - vélte Okos Pali -, most már megvan. Majd
280 IV, 152| lánc kijjebb jönni.~Okos Pali nem jött zavarba. Parancsolta
281 IV, 152| meg az Okos Palit. Okos Pali még azt sem mondhatta, hogy »
|