bold = Main text
     Rész, Fejezet                                          grey = Comment text

6501 III,  79    |                 az szabály. Veled sírok, de jegyet nem adhatok.~No,
6502 III,  79    |   meggyõzõdésemet: ki tisztelje akkor?~- De hát miért jössz hozzám? -
6503 III,  79    |                Sajnálom, kedves barátom, de nem tudok fotografírozni.
6504 III,  79    |              volt elég, fiatal koromban, de szét adtam.~- Hát a képviselõházi
6505 III,  79    |                  a kis fekete asztalon - de az arcképem nem volt benne.
6506 III,  79    |              félóráig türelmesen vártam, de mikor eluntam, kimentem
6507 III,  79    |              rövidlátásomra számítottál. De megösmertem. Hisz ez a Prileszky
6508 III,  79    |           réges-régen.~- Pedig ha tudná… de a viszonyok…~- Igen a viszonyok.
6509 III,  79    |               Persze - szólt gúnyosan.~- De azért higgye meg, sokszor
6510 III,  79    |               képet láttam… Oh, Mariska! De kegyed, tudom, nem gondolt
6511 III,  79    |             biztató, gondoltam magamban, de ha nem adod jószerivel,
6512 III,  79    |               beszélek-e, vagy tréfálok?~De én komolyan beszéltem.~-
6513 III,  79    |                  bor is kitûnõen ízlett, de a Mariska… A Mariska már
6514 III,  79    |                Gavallér ember nem teszi. De ennek következtében ki kellett
6515 III,  79    |                  észreveszi ott a képet; de nem vette észre, s én post
6516 III,  79    |                 az igazgatósághoz.~- No, de most már csak kikapom a
6517 III,  80    |                   1883~Kékkõben történt, de régen már.~A Balassák laktak
6518 III,  80    |                 bál volt ebéd után. Bál, de nõk nélkül. A nagyúr összehítta
6519 III,  80    |               tartott a nemes vármegye - de ezek már, ti. a szolgabíró
6520 III,  80    |                    Szívesen adnánk mást… de nincs… a fiatal asszonyok
6521 III,  80    |                  kérek, méltóságos uram, de nem kaptunk szebbeket…~-
6522 III,  80    |               kendtek, hanem kavicsokat, de ha már itt vannak, isten
6523 III,  81    |                kecskéje is, melyet fejt, de annak a tejét mindig megitta
6524 III,  81    |             eleget korholta, pirongatta, de csak nem használt semmit.
6525 III,  81    |             megfogta haját, szemöldjeit, de õ ezt mind nem érezte, mert
6526 III,  81    |          megellett ott künn a szinkében, de a kis gödölye nagyon didergett.
6527 III,  81    |             mintha a gödölyének dalolna, de az annak nem tetszett.~Az
6528 III,  82    |                az öngyilkossági okok is, de természetesen olyanformán,
6529 III,  82    |             tégely, amelyben festék van, de e festékbe minden percben
6530 III,  82    |                 lapokban olvastam.~Igen, de hát ‘iszen sok embernek
6531 III,  82    |                 volt a legszebb lakásom. De hogy is tudott arra vetemedni.~-
6532 III,  83    |                 kis fiú voltam, még élt, de csak mindössze egyszer láttam,
6533 III,  83    |              húszast elköltöttem azóta - de a történet megmaradt.~--------------~
6534 III,  83    |                Száldobosi Papp Józsefet…~De ez, meglehet, csak képzelõdés
6535 III,  83    |             untalan járt-kelt valamiben, de annak élõ lélek nem lehetett
6536 III,  83    |             szemben a nótárius csûrébe. (De igaz is, nagy szemtelenség,
6537 III,  83    |                  a gyönyörû menyasszony. De az istennek a balkezével
6538 III,  83    |                is megütötte a kezét.~No, de meggyógyítják majd a mézes
6539 III,  83    |               keresztelték a hozományát.~De már a keresztelõn nem volt
6540 III,  83    |                 feje van kettõ helyett - de azért az egy fejért bizony
6541 III,  83    |              gróf Brunszvik fölkelõihez.~De ebbõl a huszonkettõbõl mindjárt
6542 III,  83    |         történetírók nem tudnak ezekrõl, de hát hogy is tudhatnának,
6543 III,  83    |               ott.~Még a csaták hagyján, de az a legszörnyûbb, amit
6544 III,  83    |                   Talál a természetéhez, de mégis csak rettenetes dolog,
6545 III,  83    |              issza vérét az árulkodónak.~De hátha nem igaz? Csakhogy
6546 III,  83    |                az is megerõsítette, hogy de bizony igaz, Papp Józsefbõl
6547 III,  83    |           szabadon jár-kél a táborokban, de maga részérõl azt hiszi,
6548 III,  83    |               aranyos udvari öltözetben.~De rebesgették azt is, elbujdosott
6549 III,  83    |                    szólt Bajom György -, de ne is jöjjön soha többé.~-
6550 III,  83    |                  ocsúdott fel legelõbb - de már maga a nagyasszony is
6551 III,  83    |              meztelen lapockacsontjaira, de már akkor a nagyasszony
6552 III,  83    |        Spectabilis Dominus Josephus Papp de Száldobos«.~De hát hogy
6553 III,  83    |             Josephus Papp de Száldobos«.~De hát hogy jutott ide? Hol
6554 III,  83    |                 Vármegye embere kísérte. De honnan? Egyik vármegye a
6555 III,  83    |            megint a szomszéd vármegyéig. De hogy hol kezdõdött, s kitõl
6556 III,  83    |               tudni errõl, sem a halott. De hátha mégis van valaki ott
6557 III,  83    |                visszafordította a fejét.~De hát ott fekszik-e valóban?~
6558 III,  83    |         szekercét.~- Éppen van itt egy - de minek az a nagyasszonynak?~-
6559 III,  83    |               robajjal újra lecsapódott.~De most már könnyen fölemelheti
6560 III,  83    |                 segített Papp Józsefnek!~De a kis lámpa fölött nem volt
6561 III,  83    |             vissza, ábrázatából kikelve, de volt ereje elõbb még vissza
6562 III,  83    |        odapaskolta a Veresék pajtájához. De iszen, keresztények, van
6563 III,  83    |               szomorú udvarház kérõkkel, de csak rendre kosarat kapott
6564 III,  83    |            birtok, beteges a Miklós fiú.~De bizony nem járt szerencsével,
6565 III,  83    |         elfogadta a muskátli-bokrétáját, de nem tûzte sem a hajába,
6566 III,  83    |                   asszony le nem nézett?~De mi is lehet oka, teremtõ
6567 III,  83    |             mivel tölti napjait: »Annyi, de annyi bajunk van az új szakácsnéval,
6568 III,  83    |            ragadjon ott rá egy kis élet!~De a nagyasszonyt tönkretette
6569 III,  83    |                  azt olvasta ki. Mennyi, de mennyi élet ragad rá!~Úgy
6570 III,  83    |                reméltem, hogy visszajön, de mindig szégyelltem, hogy
6571 III,  83    |               kétkedõleg rázták fejüket, de nem mertek ellentmondani.
6572 III,  83    |            elhisznek, ami nem valószínû, de mert maga beszélte, mindössze
6573 III,  83    |        feleségével üldögél az ambituson. De milyen kedvesek azok a leánykák,
6574 III,  83    |                vágatá a haragos császár, de azután megijedt tettétõl,
6575 III,  83    |                vagy holnapután itt lesz.~De nap nap után múlt, s Miklós
6576 III,  83    |                   hamar még egy levelet, de már ebben megnyomta a tollat
6577 III,  83    |         sikkasztották el valami módon.~- De nem addig van az, spektábilis -
6578 III,  83    |           kegyelmeden esett violencia.~- De nem hagyom Nem én. Ohó!
6579 III,  83    |                   én egészséges vagyok…«~De már erre nem tudta, mit
6580 III,  83    |                  mondád, régen meghalt«, de Miklós utána szaladt az
6581 III,  83    |               borult. Készült a halálra, de senkinek se szólt.~Az utolsó
6582 III,  83    |                rá!~…Boldogtalan asszony, de csak különös is az élet
6583 III,  83    |                nagyon érdekes történet - de nem tanácsos apróra tudni.~
6584 III,  84    |                 megeszik a kis házakat!«~De apródonkint minden érve,
6585 III,  84    |           elõnyök is vannak.~- Meglehet, de egyet nem pótol soha semmi.~-
6586 III,  84    |                  nem bírtam kiparírozni.~De nem is volt szükség, hogy
6587 III,  84    |               azt a pesztonka mindjárt!… De míg Teca leért, azalatt
6588 III,  84    |                árnyékot vet…~- Elösmerem de…~- Hasztalan - a másik érve
6589 III,  84    |                  egy darabig a fiúcskát, de a túlsó oldalon megint visszaadta
6590 III,  85    |         szerettem volna, ha másképp van… de így is jó… Örökké senki
6591 III,  85    |                  Örökké senki sem élhet… De legjobb lett volna… Már
6592 III,  85    |               hogy ki írta a mai tárcát, de nem egészen tökéletes ember.~-
6593 III,  85    |       paragrafusok. A ember velök megy - de ha nem mehet, átugorja.
6594 III,  85    |         Valamennyire ki is sült a dolog, de voltak gyengítõ körülmények
6595 III,  86    |                mozgó bogarak vagy rögök.~De mennyire izgalmas kép lesz
6596 III,  86    |          meggyulladt gyomor türelmetlen.~De hisz ez csak estefelé lesz…~
6597 III,  86    |               búsan döngnek a kertekben.~De hát hova lettek a gyerekek?~
6598 III,  87    |              igazi neve »szalma esküdt«.~De hát jó volt nekem ez a szalma
6599 III,  87    |           alispán, a régiekbõl való.~No, de nekem semmi közöm se volt
6600 III,  87    |                az egész kancelláriában), de az nem fogott jól, minélfogva
6601 III,  87    |          Hányszor írtam le napjában így, de csak a makulatúra papirosra!
6602 III,  87    |            gyakran a nagy kancelláriába, de engem nem vett észre.~Fenséges
6603 III,  87    |               hogy bárcsak megszólítana; de mikor bejött és szétnézett,
6604 III,  87    |               nagy boldogság elkábított, de a nagy feladat megijesztett.~-
6605 III,  87    |            példázólag különféle alakban, de mindig bizonyos pártfogói
6606 III,  87    |       Rátekintettem a csodálkozó arcára, de felelni csak akkor mertem,
6607 III,  87    |                is másfél mértföld innen. De különben is, csak nem akarja
6608 III,  87    |                  Nellike is csinos volt, de hát ahhoz nekem semmi közöm:
6609 III,  87    |           tarokkozott, örökké dolgozott, de többnyire tarokkozott, tehát
6610 III,  87    |            jegyzõkönyveket én vezettem - de õ diktálta könnyen, folyékonyan,
6611 III,  87    |                 Isten tudja, hogy volt - de úgy volt.~Ott ültünk egymás
6612 III,  87    |                  lombos fái néztek ránk, de õk se beszéltek semmit.
6613 III,  87    |                  hogy jutott ez eszembe, de amint eszembe jutott, kéjes
6614 III,  87    |                Azokkal a többiekkel! Oh, de végtelenül jól esett ez
6615 III,  87    |             ugyan reggel szokás keresni, de mi ezzel nem törõdtünk sokat.
6616 III,  87    |              vörösbõrû királygomba volt, de nem fiatal, mert már a héja
6617 III,  87    |                félénken álltam mellette. De elhatároztam, hogy csak
6618 III,  87    |            suhogó kukoricaszárak közé.~- De furcsa macska - mondá közömbösen.~-
6619 III,  87    |               intett szép fejecskéjével, de ez a nevetése már nem volt
6620 III,  87    |                igen sokszor találkoztam, de a principális észrevevén
6621 III,  88    |               uramon nem simít is a mód, de az idõk rajta hagyták a
6622 III,  88    |          hiányzott Töviskes uramban sem. De furcsán nyilatkozott benne.~
6623 III,  88    |       apprehendáló Töviskesné asszonyom, de azért a környékbeli gyerekek
6624 III,  89    |             darabig a Tiszáék tájékán.~- De hát kivel foglalkozzunk
6625 III,  89    |              akarta mondani Ráth Károly, de hirtelen a szájára ütött.)~
6626 III,  89    |             nyáron az ostendei fürdõket, de különben is megszoktam már,
6627 III,  89    |                   Szívesen adtam volna - de bizony engedd meg, nincs
6628 III,  89    |              szellem és a haladás elõl - de az elszegényedésen kívül
6629 III,  90    |           hatezerre.~- Hát az se rossz - de mi ezekért a munka?~Hm!
6630 III,  90    |                 direktor úr. Nem szelel. De hát mit tegyek?~- Nem foghatom
6631 III,  90    |                kellene lenni.~- Kellene. De mikor nincs.~- Igen, de
6632 III,  90    |                  De mikor nincs.~- Igen, de mi lehet ennek az oka?~-
6633 III,  90    |         mészárszékbõl. Szegény vagyok.~- De hisz méltóságod szerényen
6634 III,  90    |               kérem alássan.~- Elhiszem, de tíz font mégis csak megárt
6635 III,  90    |                 megeszem egy egészet is… de legtöbbször egy félkiflit.~-
6636 III,  90    |             rendet, hogy megélhessünk.~- De méltóságos uram, hiszen
6637 III,  91    |               fiatal, sem nem volt szép, de volt benne valami igézõ,
6638 III,  91    |                 Szellemes volt és bölcs, de mégis naiv. Hangja képes
6639 III,  91    |                 nekem, kissé pisze volt, de nem a párizsi piszeség,
6640 III,  91    |                 nyúlt, ez nem volt szép, de késõbb éppen emiatt tetszett
6641 III,  91    |               volna, hogy tetszik nekem, de így nem vettem észre sokáig.~
6642 III,  91    |          túlságosan nyájas volt irántam, de én sohasem gondolkoztam
6643 III,  91    |              töltötte a csészébe. Annyi, de annyi kedély volt ebben,
6644 III,  91    |                  Nem szólt semmit többé, de én már tudtam, melyik az
6645 III,  91    |             szívesen látszott hallgatni, de felbátorító válasza nem
6646 III,  91    |                 indít valami csekélység…~De biz erre nemigen volt már
6647 III,  91    |              mutogatta az idõt.~- Ejnye, de kedves kis órácska ez -
6648 III,  91    |               rossz ember! Nagyon drága. De megadom.~Most tudtam hát
6649 III,  92    |               hozzá - kivált Nagy Pista, de õ már felénk se jön a régi
6650 III,  92    |               szöget ütött ez a fejembe. De mégis lehetetlen! Ez az
6651 III,  92    |                aludtak.~Ez mégis furcsa!~De furcsa is csak azért volt -
6652 III,  92    |         háziasszony aludt a gyerekekkel. De az utóbbi ajtó nemcsak hogy
6653 III,  93    |                 kalapjaikkal hessegetik.~De az föl sem veszi, legfeljebb
6654 III,  93    |              közönséges verebek lesznek.~De hát miért áll olyan nagy
6655 III,  93    |               madárhoz a XIX. században!~De kezdjük az elején.~Valamikor
6656 III,  93    |                 a »madarak pajtásá«-nak. De õ csak pajtáskodott, s versenyt
6657 III,  93    |            István nemcsak kötelességbõl, de mulatságból is minden üres
6658 III,  93    |                  nagyon kedves jószágom.~De amit egyszer Kemény István
6659 III,  93    |               úrnak, ha már ennyire van. De nem válhatok meg tõle két
6660 III,  93    |                 dolog kitudódott késõbb. De már akkor életbe volt léptetve
6661 III,  94    |             történelemnek valószínűtlen, de a mesénél mégis több.~Volna
6662 III,  94    |             István uram eõ kegyelmével?«~De még egy király is csak úgy
6663 III,  94    |                ha csak ki nem taszítják.~De hát mondjuk már el, miképp
6664 III,  94    |         kapitánynak: élve vagy meghalva, de elhozza Koháry Pétert, hogy
6665 III,  94    |               nem volt Budáról Kékkõre. (De nem panaszképpen mondom,
6666 III,  94    |                  ne kívánd meghallani.~- De mégis. Ládd, nagyon leköteleznél,
6667 III,  94    |            lantját… tudod, egy trubadúr, de nem egészen igazi, hanem
6668 III,  94    |           találják.~Kutatták mindenfelé, de hasztalan, mintha a föld
6669 III,  94    |                  ott való tartózkodását.~De mire odajöttek elfogatására,
6670 III,  94    |              kevesebb fejem lesz eggyel, de ha a jószágait veszem el,
6671 III,  94    |                   Meglehet, nem állítom, de valószínû nagyon. Vagyonhoz
6672 III,  94    |           rosszat gondoljak ki helyette.~De én bizony nem gondolkozom
6673 III,  94    |             udvarom elõtt holnap délben, de csak úgy, ha se gyalog nem
6674 III,  94    |                 kamrában, ha megengeded, de csak hajnalig, mert sietnem
6675 III,  94    |            király, hova mit küldjön. No, de ne szólj szám, ne fájjon
6676 III,  94    |                   kérdezgeté az asszony.~De Koháry nem felelt neki,
6677 III,  94    |                   van magadnak is eszed, de azt elõre megmondom, hogyha
6678 III,  94    |              gyöngyöket?~- Nem, jaj nem!~De azért kinyitotta félig szemét,
6679 III,  94    |                  odatapadt az asszonyra, de az asszonyé is õrá.~- Mért
6680 III,  94    |             Koháry István nem gyilkos!~- De igenis gyilkos, fölséges
6681 III,  94    |               eladás végett fölségednek, de ez az ember megölte.~A király
6682 III,  95    |                  tud. Vagy tud is talán, de derogál neki szóbaállni
6683 III,  95    |                hogy a Blikket láthassam. De minden fogalmamat, a legragyogóbb
6684 III,  95    |             kötekedik már a fõrendekkel.~De én nem bántam ezt az egy
6685 III,  95    |                 Nincs arra eset, uram…~- De ha mégis… Ha valaha az a
6686 III,  95    |              elõtte nemcsak Ausztriában, de Magyarországban is a fõúri
6687 III,  95    |                  sohase adom semmiért.~- De - dadogám elcsüggedve -,
6688 III,  95    |               más talán nem vette észre, de én láttam, éreztem, tudtam,
6689 III,  95    |              jutottam hozzá, annyi tény. De végre is az enyém… Az ördögbe
6690 III,  96    |                Azt hitték, megbolondult. De amint aztán magyarázni kezdte
6691 III,  96    |                  a király megszentesíti, de a nemes vármegye azt mondja
6692 III,  96    |              okos asszony van a világon, de okos vármegye igen kevés!~
6693 III,  96    |             vennél el, ha valami volnál. De nem mennék ám hozzád… nem
6694 III,  96    |            mennék ám hozzád… nem én. No, de nem is leszel te soha semmi.~
6695 III,  96    |           megérik a hivatalában? Jó, jó. De hát mióta olvasol te is
6696 III,  96    |                 a szépasszony? Meglehet. De a politikacsinálás szenvedélyérõl
6697 III,  96    |          udvarlójáról tudta, mit gondol. De õróla egyik udvarlója sem
6698 III,  96    |               akarja Borcsányit senki.~- De a paktum, a paktum?~- Az
6699 III,  96    |             zavaroknak.~- Hm, elfogatni? De miért?~- Gondolkozzunk.
6700 III,  96    |               jogra, személyszabadságra, de biz’ mind nem használt semmit.
6701 III,  96    |         Mindenünnen a napfény sütött rá.~De mihelyt az esetet kérdezgette,
6702 III,  96    |                  sokáig fog gondolkozni. De mint egy igazi miniszterhez
6703 III,  97    |                mesterség menne valahogy, de Filcsik nemigen megy utána.~
6704 III,  97    |          legközepén, az udvarán kút van, de se kávája nincs, se gémje,
6705 III,  97    |                  ha munkát hoznak neki), de látván, hogy azok jó karban
6706 III,  97    |              mindnyájan énrám szorultok? De nem használ, kérem. Valami
6707 III,  97    |                Hát nem fátum ez?~- Az a. De tudja-e, miért jöttem?~-
6708 III,  97    |                  a fejét vakarta.~- Hej, de furcsa egy dolog. Szeretném,
6709 III,  97    |                 bár csak vázlatban volt, de mégis meg lehetett ismerni
6710 III,  98    |                  anekdotát. Elolvastam - de hát mi az még a mi dunántúli
6711 III,  98    |           Tizenöt agancs, nem bolondság!~De amint odaértek, a direktor
6712 III,  98    |         kegyelmességednek terhére van.~- De mikor megmondtuk neki, hogy
6713 III,  99    |                 hogy hasznukat vehesse - de az ördögöknek jó hely lenne
6714 III,  99    |                 imitt-amott az úri fény, de a fele már össze van kölcsönözve.~
6715 III,  99    |                még mindig mutat valamit.~De hát ez már mind csak olyan,
6716 III,  99    |                 nagyapjuk, Joannes Párdy de eadem, öt kenyérért adott
6717 III,  99    |               róla a hiteles dokumentum.~De öt kenyérért! Hát nem tudott
6718 III,  99    |            megbecsüli az ilyen jószágát. De ti nem értitek a familiáris
6719 III,  99    |                 sem kellett az ingyenfa, de azért az mindegy volt, a
6720 III,  99    |               mennyország megszerzésére!~De ifjabb Párdy György, mikor
6721 III,  99    |                 Litava odakebeleztessék.~De a szomszéd megyének még
6722 III,  99    |               megmaradt Litava a megyéé, de nem volt nagy dicsõség komposszesszornak
6723 III,  99    |                  Mária Terézia idejébõl, de az elveszett. A megyei mérnökök,
6724 III,  99    |            kiereszteni a talpunk alól.~- De ha szorít, édes nagyapa?~-
6725 III,  99    |               György csak nevetett erre, de nem sokáig, mert egyszer
6726 III,  99    |                érne most a litavai erdõ. De vége már.~Az öreg Párdy
6727 III,  99    |               öregek - morogja epésen -, de még ostobábbak a fiatalok.
6728 III,  100   |                egy vézna pincér.~- Bort! De elõbb rohanj még a szobapincérhez,
6729 III,  100   |                  nem mertem rátekinteni, de éreztem, hogy valami szörnyû,
6730 III,  100   |                se volt úgy elsavanyodva. De bezzeg nem is járt be még
6731 III,  100   |              családja lesz, pénzt keres, de a kedélyét elveszti. Mit
6732 III,  100   |                is megöregedtem, az igaz, de vígan éltem mától holnapig.
6733 III,  100   |                  az jól van megteremtve. De ön Rikner, ön unatkozik…~
6734 III,  100   |              Most hát egyedül van, papa? De remélem, néha csak meglátogatja
6735 III,  100   |                 kézzel jönnék egyszer... De tán ihatnánk még egy liter
6736 III,  100   |              látott már ilyet valamikor? De elhoztam, megvan! - kiáltá
6737 III,  101   |                  jutott a kis történet - de akármilyen régi is, érdemes
6738 III,  101   |              könyörgött a szegény ember, de a szûcs nem emlékezett a
6739 III,  101   |              fejét csóválta lehangoltan. De azért másnap mégis elmentek
6740 III,  101   |                hozok magammal Erdélybõl, de még mielõtt hazajönnék,
6741 III,  101   |               hadd tegyem el.~- Igen ám, de pénzt nem adott hozzá, szûcs
6742 III,  102   |             fogak. Haja már egész deres, de szemei fiatalosak. Összevont
6743 III,  102   |                 róla, nagyon okos ember, de sohase mond igazat.~- Bízom
6744 III,  102   |              kell, mint a hadviseléshez. De én nem is mondom, hogy ez
6745 III,  102   |              Meglehet, kitudódik valaha! De jobb, ha ki nem tudódik.
6746 III,  102   |              Minden vér fejemnek tódult. De hát miért? Hiszen csak köszönt.~
6747 III,  102   |            forgattam az albumot elölrõl. De nem volt ott. Semmi kétség
6748 III,  102   |                ködben gomolygott mindez. De végre is rám nem tartozik.
6749 III,  102   |            sertéseket venni Moldvániába. De ha Tóth Péter itthon volna
6750 III,  102   |           Becsapta az ablakot haragosan, de a Tóth uram követsége már
6751 III,  102   |                  ideje, mint a lúdnál.~- De ha holnapután reggel van
6752 III,  102   |             Soványka« - mondá fitymálva, de nagy sóhajtások és hümmögések
6753 III,  102   |            szavazó vala, a két Csipkányi de eadem, édes testvérek, hanem
6754 III,  102   |            számadó juhásznak volt voksa, de az meg kikötötte magának,
6755 III,  102   |        kurjongattak. »Éljen!«… rivalgák, de nevet senki sem talált hozzá.
6756 III,  102   |                 ütök, ha rendet bontasz.~De csakhamar visszatért kortesi
6757 III,  102   |                el a hajamat, te sárkány.~De a sárkány nem eresztette;
6758 III,  102   |                  Az alispán leányai? Jó, de azért én mégis Terepetye
6759 III,  102   |           fejével bólintott szomorúan.~- De minek jönnek ilyen messzire?~-
6760 III,  102   |                egyszer az alispán úrnál, de én azelõtt is sokszor láttam
6761 III,  102   |                  nézett rám bizalmasan - de meghökkenve.~- Mit csinálunk?~-
6762 III,  102   |                hangon, és fülig pirult.~(De nem félhetett nagyon, mert
6763 III,  102   |                   térdig süppedtem bele.~De bántam is én! Dobogó szívvel
6764 III,  102   |               igyekeztem volna eddig is! De mivé lehet egy szegény fickó,
6765 III,  102   |               vékony választás leszen…~- De jön még ahhoz a kerület
6766 III,  102   |                 lettem meg képviselõvé.~…De hisz ezeket már méltóztatnak
6767 III,  102   |                 segédeimet küldöm hozzá; de õ megtagadja az elégtételt.~
6768 III,  103   |         szegõdött, Ferdinánd üldözte el.~De hát mindez nem tartott sokáig.
6769 III,  103   |          nevezték Menyhértet a hízelgõk; de tulajdonképpen nem volt
6770 III,  103   |                 János Zsigmond hûségére, de váraiban vitéz õrséget hagyott,
6771 III,  103   |                visszaadta a Pálffyaknak, de királyi õrséget tartott
6772 III,  104   |           mondani: az isten háta mögé.~- De uram, tudom én, mit beszélek.
6773 III,  104   |             ember a többi adósainkról!~- De azért csak maradt még, bíró
6774 III,  104   |                 fiskális egy garast sem. De most engedje meg uram, hogy
6775 III,  104   |             eddig belém vetett bizalmat, de már meguntam a keresetet,
6776 III,  104   |                hogy majd csak jõ valaki, de bizony nem nyílt az ajtó.~-
6777 III,  105   |              árja végigbizsereg ereimen, de csak mint álom, mert haj…,
6778 III,  105   |               csak mint álom, mert haj…, de ne rohanjunk ajtóstul a
6779 III,  105   |                 Ki akartam ezt kiáltani, de senki sem hallgatott rám.~
6780 III,  105   |            könyvét.~- Sajnálom, barátom, de nem veszem meg a könyvet.
6781 III,  105   |          lehetett.~Jókai ott maradt még, de én aznap hazautaztam, s
6782 III,  105   |             kilenc zászlót csináltattam, de nem sajnálom.«~Oda fordultam
6783 III,  106   |                mindössze tízezer katona, de mindegyik úgy tudjon lőni,
6784 III,  106   |              Lecsap egy kártyabarlangra, de még az Andrássy Gyula veréb-esetébõl
6785 III,  106   |                 kabátok szólni tudnának!~De a kabátok még az aesopi
6786 III,  106   |                 mikor nemcsak a kabátok, de az országgyûlési szónokok
6787 III,  106   |                  melyiknek ki a gazdája?~De a legfeltûnõbb volt két
6788 III,  106   |             elkezdte kutatni a zsebeket. De nem volt azokban semmi különös.
6789 III,  106   |               János rendõr visszatette - de fájdalom, az történt, ami
6790 III,  106   |                  mondom János a levelet, de tévedésbõl a másik kávészínû
6791 III,  106   |             Castor voltak, két jó barát, de a két jó barát közül csak
6792 III,  107   |            megyében. Nem szerette senki, de akkor még nem volt feltalálva
6793 III,  107   |                Nem szerették a megyeiek, de mindig megválasztották,
6794 III,  107   |                  bosszújukat az emberek.~De õ ebbõl a nagy népszerûtlenségbõl
6795 III,  107   |             étvágypor a huszonötödikben.~De a legcsodálatosabb ebben
6796 III,  107   |          ránéztek, helyén van-e az esze; de azért mégis csak megfogadták
6797 III,  107   |           zúgással fogadták a szavait.~- De bizony, csak azért is bejönnek
6798 III,  108   |               sem volt vele megelégedve.~De ha a szép asszonnyal nem
6799 III,  108   |                ott termett a várkapunál.~De biz azt csukva találta.~
6800 III,  108   |               Tiltja az isten, instálom, de az istenre ki hallgatna,
6801 III,  108   |                 megígérte, s el is jött, de Illésházy uram gonosz szándékban
6802 III,  108   |           könyörgött. Kürthy protestált, de hasztalan, az asszonyt elküldték
6803 III,  108   |              haza az Illésházy cselédei, de ami a legkülönösebb Kürthynét
6804 III,  108   |                feleségemnek állít lenni, de én õt soha életemben nem
6805 III,  108   |                  az áldatlan erõlködést, de azért a »szoknyaháborút«
6806 III,  108   |                  találom?~- Én vagyok.~- De Kürthyné meg nem én vagyok -
6807 III,  108   |           hangtól-e, vagy az aranyaktól, de a cigányleány is megörült
6808 III,  108   |                  a kõrül, amelyen ült.~- De bizony én voltam kegyelmes
6809 III,  109   |               szülõknek is jól fog esni; de a nagybátyám savanyú arccal
6810 III,  109   |     gondolhatjátok - dadogtam elpirulva. De lassan mindinkább hozzászoktam
6811 III,  109   |               lehet lavírozni legtovább.~De hát a mandátumért mért ne
6812 III,  109   |            hitvallásukat is feláldozzák. De miért is ne! Hisz az még
6813 III,  109   |                ön Bürök János.~- Pompás, de éppen a bürökrõl jut eszembe,
6814 III,  109   |         megtartanom a programbeszédemet. De már ez csak »forma« volt.
6815 III,  109   |                 lekuporodtam az ágy alá.~De a cipõ ott se volt.~A cipõt,
6816 III,  109   |                  volna most egy cipõért, de hol kapjak én cipõt Kokován?~
6817 III,  109   |                vártak rám türelmetlenül, de azután kiszivárgott a mulatságos
6818 III,  109   |               cipõt vagy csizmát hozzon, de már nem használt.~Azalatt
6819 III,  110   |             községi választások folynak, de ha mellette feszeleg az
6820 III,  110   |                 hogy csak egy ember volt de éppen az az egy ember, akit
6821 III,  110   |                 takartak el a szem elõl.~De az ilyen egyezkedésnél nem
6822 III,  110   |                  Természetes, õk is ott. De megmondtam nekik, hogy abból
6823 III,  110   |                ugyan a határt bolygatni, de ha már a király úgy akarja,
6824 III,  110   |               uram közbe akart kiáltani, de a viceispán elhallgattatta
6825 III,  110   |                  az úré, és ami a mienk, de már azt az egyet mégsem
6826 III,  110   |               volt az egyetlen gyermeke, de biz annak kevés hasznát
6827 III,  110   |                Elfújom innen!~- Igen ám, de most nem bírom eltalálni.
6828 III,  110   |                  Valóságos Argus voltam, de még csak sejtelmem sincs,
6829 III,  110   |                 ördög bánna máskülönben, de napról-napra sorvadt mellette.~-
6830 III,  110   |             elkezd a húgomnak udvarolni. De engem sem könnyû rászedni.~-
6831 III,  110   |                 egyik kezét elvesztette, de elegáns és kellemes.~24-
6832 III,  110   |             törzstiszt kezét megrázza. - De sajnálatomra a nevét nem
6833 III,  110   |              meglehet idegen tiszt volt, de én hiszem, hogy köztük van,
6834 III,  110   |                 kedveskedtünk nekik! No, de ahogy van, úgy van! Minden
6835 III,  110   |            kedélyes tréfákat, ötleteket, de az õ lelke nem volt ott,
6836 III,  110   |                 néhányszor megszólítani, de az igen-nel vagy nem-mel
6837 III,  110   |               egy zöld bársony albummal. De nem hozta oda az asztalra,
6838 III,  111   |             menjen az útból, ha korhadt!~De nem úgy van az! A világ
6839 III,  111   |           cigánynak nincs már mit adnia, de azért még mindig kevély
6840 III,  111   |               ugyan a brácsos hozzányúl, de a régi világban bizony nem
6841 III,  111   |        fölmentvényt a tiszta kezelésrõl.~De azért még mindig szívós
6842 III,  111   |                valami egyiptomi csapást, de annyi ereje még sincs, hogy
6843 III,  111   |                   Koldusbotra jutottunk.~De hiába vala minden keserûség,
6844 III,  111   |                  A pincér nagyot néz rá, de nem mer ellenkezni. Hanem
6845 III,  112   |                  Baross Gábor karrierje.~De hát maradjunk annál a pontnál,
6846 III,  112   |             felhalmozott papírcédulákat; de egyiken se volt rajta a
6847 III,  112   |              úrnál hagyta hátra.~- Igaz, de én elvesztettem. Már most
6848 III,  112   |                   nem hogy egy vagy más, de mégis azt találjuk, hogy
6849 III,  112   |         letelepedtek az üres székekre.~- De hátha csak holnap jön haza.~-
6850 III,  112   |                 van a szegény Dornernek. De hát nem lehet-e valaki veres
6851 III,  112   |               szakálladat.~- Az enyimet? De már abból nem eszel.~- Az
6852 III,  113   |          farámákat illesztvén közbe.~No, de nekünk most semmi közünk
6853 III,  113   |                   Lovai ugyan nincsenek, de az õt nem konfundálja.~Kieszelte
6854 III,  113   |              hegy,~Mely a földet nyomja.~De amerre útja viszi, faluk
6855 III,  114   |                kedvencét elhelyezte már. De mindig vannak újak.~Ez idõ
6856 III,  114   |                 már nincs szüksége õreá, de a kis Murzu mi lenne nála
6857 III,  114   |              kertben a ragadozó gyilkos.~De mennyire elhûlt, midõn odaérve,
6858 III,  114   |                felismerhetetlenné válik, de e nyakörv örökös bûnjel
6859 III,  114   |           számára.~- Köszönöm, fiacskám! De apropó, nem látta a Murzut?~-
6860 III,  114   |                 rossz ember az a Kajári. De menjen öcsém uram is. Keresse
6861 III,  114   |       egészségére tósztozott valaki. No, de sápadtságát arra vették,
6862 III,  114   |                   Nagyon szívesen, uram, de biztosítom…~- Hozassa elõ,
6863 III,  115   |                  földre.~Nõtt is a pénz, de nem az, amit elvetett, hanem
6864 III,  115   |             egypár forinttal van többje.~De még pénzénél is kevélyebb
6865 III,  115   |               szelíd nyájas mosolygását.~De mit ér, ha olyan szeme legfeljebb
6866 III,  115   |                  szerették ugyan Bükkyt, de akkor még nem volt kieszelve,
6867 III,  115   |                halálnemmel akármelyiket, de én se teszem, mert soha
6868 III,  115   |               valamit az istenség ellen, de a vármegye lassan mozdult,
6869 III,  115   |                  téged választanánk meg!~De Kapornokinak volt jelöltje,
6870 III,  115   |                 katonáknak altató talán, de élõ embereknek sokat beszélnek
6871 III,  115   |                  Bükky István ridegen -, de nem a hatalmasabb!~- De
6872 III,  115   |                  de nem a hatalmasabb!~- De a kastélyainkat dúlják fel.~-
6873 III,  115   |             dúlják fel.~- Fölépítitek!~- De magunkat is lemészárolhat
6874 III,  115   |                  El foglak temettetni.~- De a te életedre vágynak legfõképp.~-
6875 III,  115   |               intézmények!~Ha rozsda is, de rózsaszínû! Oh, be kár volt
6876 III,  115   |                   Uzsonna táján ért oda, de az elöl poroszkáló huszárok
6877 III,  115   |               nem akad idegen élõ ember, de ha ráakad is, kulcsa a prófétánknál
6878 III,  115   |                hogy fogságban kínlódtak, de egy alispánnal talán a világ
6879 III,  115   |                elmékezetül a levéltárba.~De hátha nem érek haza? Hm?
6880 III,  115   |          ránézett az elõtte álló alakra, de a sötétben csak körvonalait
6881 III,  115   |             kulcsa van ennek a pincének, de az egyikrõl senki sem tud,
6882 III,  115   |            Esküszöm, teljesítem, akármi. De nevét tudnom kell, ha meg
6883 III,  115   |                  nem fáj-e majd? Ejnye - de jóízû!~- Még erõsebben egy
6884 III,  115   |              semmi se történt volna.~No, de nem is valami nagy eset.
6885 III,  115   |                és egy megharapott nyak!…~De hát a húsz pandur? Ezeket
6886 III,  115   |              ingyen terem a vármegyének, de a ruha méregdrága!~Két század
6887 III,  115   |             elvörösödött, felelni akart, de a Judit egyetlen óvó pillantása
6888 III,  115   |                    ti talán nem értitek, de így kívánja ezt a közjó.~
6889 III,  116   |            koporsóját mossa mélyen alul, de a mi Tiszánk meg puha derékalja
6890 III,  116   |                hogy megbolondul a Tisza, de máskor meg olyan kedveskedő
6891 III,  116   |               önöknél szebbek a férfiak, de a leány meg nálunk terem
6892 III,  116   |                mert a jelzõk nagyítanak, de nem színeznek. Csak az események
6893 III,  116   |           hallgatom. Tessék elkezdeni.~- De elõre mondom, hogy ne kívánjon
6894 III,  116   |                Arra nem vagyok kíváncsi. De hiszen ön jól tudja, mit
6895 III,  116   |                Nagy privilégium volt ez, de nem nagy bölcsesség! Mert
6896 III,  116   |           kigondolt valamit, a másik is, de mind nem ért semmit, mert
6897 III,  116   |                    mondá a nagybátyám -, de én bizony nem hiszem. Nehezen
6898 III,  116   |        hamisságnak is volt valami nyoma, de már elmúlóban, az ajkak
6899 III,  116   |                  a homlok már színtelen, de a fehér halánték, a gödrös
6900 III,  116   |                 kicsit az arca:~- Ejnye, de hideg csókod van!~Az asszony
6901 III,  116   |                  puha ágyat vetett neki, de Rózsa Sándor mégis csak
6902 III,  116   |           gyanakodva fürkészte:~- Ejnye, de erõltetett mosolyod van!~
6903 III,  116   |            kíváncsi szem fordult feléje, de õ nem látszott törõdni senkivel.
6904 III,  116   |                  ilyen írást kiállítani.~De hát hiába való már itt minden
6905 III,  116   |               nem csinál »igen«-t semmi.~De Kostyán uram ez egyszer
6906 III,  116   |                uram szépen zsebre rakta, de csak azért, hogy másnap
6907 III,  116   |                 szél odább akarta vinni, de aztán meggondolta magát, »
6908 III,  116   |              akkor is ott ült a fedélen. De a gazda nem vette észre.
6909 III,  116   |                vigyük szegénykét?~- Nem, de mi maradjunk vele.~Úgy is
6910 III,  117   |                 nem szívleli az újítást.~De ezúttal csakugyan kellett
6911 III,  117   |                István, a legöregebbik -, de tetszik-e tudni, kérem alássan,
6912 III,  117   |              megcselekesszük a magunkét, de már a lovakért nem állhatok
6913 III,  117   |               erõben levõ lovak!~- Igaz, de a »füstös« elõtt mégis bajosan
6914 III,  118   |              kártyázik, vénember létére, de tán ki sem mondom, megnyalja
6915 III,  118   |                 most rajta látnak, sőt - de ne szólj szám, nem fáj fejem -
6916 III,  118   |                   addig még kegyelmezek. De akkor aztán könyörtelenül
6917 III,  118   |                   Éppen azért nincsenek. De ha volnának is, higgye meg,
6918 III,  118   |                lehetetlen, lehetetlen…~- De kiszámította azt az én titkárom
6919 III,  119   |         nemsokára meghalt örökös nélkül; de annál nagyobb hasznát vette
6920 III,  119   |                Ott volt ugyan Hradek is, de annak a falait nagyon is
6921 III,  119   |                  lett a vár és uradalom, de azután megint kézrõl-kézre
6922 III,  119   |                ült be Likavára gazdának, de nemsokára adósságokba keveredett,
6923 III,  119   |                 A tojást még nem mondom, de hogy a bort õseink is megbecsülték -
6924 III,  119   |             aztán, a híres Thököly Imre; de ettõl elvette a királyi
6925 III,  120   |               ismerősünkkel, Nádaskyval.~De hol a potroh, hol a toka?
6926 III,  120   |                szálltam le a vasútról.~- De ön egészen rosszul néz ki.~-
6927 III,  120   |               választó ellenzéki volnék, de mint jelölt nem gyõzném
6928 III,  120   |                  jelölt nem gyõzném meg. De íme, itt a zászlókereskedés,
6929 III,  120   |                nem tér többé, ha kiadom. De ezeket a váltókat, ha megleszek,
6930 III,  120   |                   hogy itt vannak ugyan, de az eszök a vidéken kóvályog.~
6931 III,  120   |          mezõvárosban fogja elmondani.~- De mármost csak készen vagyunk,
6932 III,  120   |                elmondani.~- Engedje meg, de az ön elkészülése legalábbis
6933 III,  121   |             végtelenül szeretik egymást, de egymás iránti szeretetük
6934 III,  121   |         vármegyét kormányoz az Alföldön. De õket nem bántja a nagyobb
6935 III,  121   |                  Szomor is kormánypárti. De az akkor nem érne Szomornak
6936 III,  121   |                kell majd költeni semmit. De mihelyest meg volt véve
6937 III,  121   |                  ilyen tulajdonságoknak.~De úgy gondolom, az kell hozzá,
6938 III,  121   |                vagy Czirok jut diadalra.~De vigyáznak ám, hogy ez is
6939 III,  121   |                  hebegi elsápadva. - Oh, de az szörnyû lenne!~- Mi az? -
6940 III,  121   |                 harapott meg Otrokocson…~De bizony, nem hallgatta azt
6941 III,  121   |                is valami, Matyko pajtás! De hadd hallom az »ugyanis«-
6942 III,  121   |              tojást, hogy rá ne akadjak?~De már erre hogyne fogadott
6943 III,  121   |                   hogy nemcsak a borral, de a kedélyeskedéssel is lehet
6944 III,  122   |             SZOLGABÍRÓ~1884~Egy úriasan, de hanyagul öltözött ember
6945 III,  122   |          kártyáznak itt is, ott is most, de egy-két asztal egyebütt
6946 III,  122   |               elmehet, mert marad három, de a harmadik nem mehet el,
6947 III,  122   |          szolgabíró voltam két év elõtt, de kicsaptak, ez egészen megrendített,
6948 III,  122   |                    Látom, pörös akták!~- De milyen akták - mondá súgva,
6949 III,  122   |                ellenök a bizonyítékokat, de nem bántottam õket. Akinek
6950 III,  122   |                   ma nem érnének semmit, de így sokat megérnek. Tizenkét
6951 III,  123   |                 hítták a »nagy utazó«-t, de neve aligha kerül valamikor
6952 III,  123   |                 embernek nem természete. De különben is sokkal okosabb,
6953 III,  123   |             király udvarában nagy ember, de az én boltomban a kisebbek
6954 III,  123   |           példányukat.~- Igen megkaptam, de szét kellett ajándékozni,
6955 III,  123   |                is nem veszi a könyveket, de kölcsönkéri…~- Igen, igen -
6956 III,  123   |              összegekhez jutnak e réven, de maga Jókai vajmi keveset
6957 III,  123   |               másfélezer forint költség. De már ezt nem hagyom annyiban,
6958 III,  124   |               nem volt, a másiknak volt, de nem költötte elég bőven.
6959 III,  124   |             gúnyosan:~- Helyes a beszéd. De úgy nézem, hogy a tekintetes
6960 III,  124   |                  a választók elé menjen, de a cipőit nem találta. A
6961 III,  124   |                  A küldöttség érte jött, de mit volt tennie, csak nem
6962 III,  124   |              lakott ugyan egy csizmadia, de az baloldali volt, és semmi
6963 III,  124   |                nem akart rajta segíteni.~De folytathatnám akár két óra
6964 III,  124   |                  apák: Loquamur latine.)~De miért idõzném a sötét képeknél,
6965 III,  124   |       Magyarországból tetszésed szerint. De azt elõre megmondom, hogy
6966 III,  124   |               dühbe jött a nagybátyám.~- De kedves Gyuri bácsi, hiszen
6967 III,  124   |                  Szívtelenül bánt velem!~De késõbb sajnálni kezdtem:
6968 III,  124   |             képviselõ urat egy öregúr.~- De hát hogy mer maga szemtelenkedni,
6969 III,  124   |           akarlak tenni. Képviselõ vagy, de nem fogsz az maradni, mert
6970 III,  125   |               rozsdás abroncsú hordókat.~De már ezt mégis lehetetlen
6971 III,  125   |         képviselõnél úgysem kaphatnának.~De hát minek olyan nagyon becsületes?
6972 III,  125   |                Hát persze, hogy akarjuk. De ennek mégis úgy kell lenni.
6973 III,  125   |             mégis úgy kell lenni. Ejnye, de keményre van a kend esze
6974 III,  125   |                persze, hogy õ lesz meg - de meg kell adni annak is a
6975 III,  125   |               minden kastélyba útközben, de bizony mégsem akadt ember:
6976 III,  125   |               keserûen megvakarta fejét, de azért csüggedetlenül mondá:~-
6977 III,  125   |              hogy valaha keréknyom volt. De mikor volt az! Most már
6978 III,  125   |                forintért kapunk egyet.~- De hát mibõl fizetjük ki õkemét?~-
6979 III,  126   |                  poros kancelláriájához, de nem az akták, hanem a többi
6980 III,  126   |                 nagy hiba akármi pályán, de itt még rosszabbra vezet.
6981 III,  126   |                tisztességes sem lehet.~- De már azt nem hiszem el, kedves
6982 III,  126   |                  mondja meg nekem az úr, de tüstént, mi kell ahhoz,
6983 III,  126   |                  szükségeseket nevemben, de haladéktalanul.~- Igenis
6984 III,  126   |          haladéktalanul.~- Igenis kérem, de ki ellen?~- Ej, hát nem
6985 III,  126   |                 Hogy igen-igen boldogok, de a pénz szörnyen sürgõs,
6986 III,  126   |                 a szép szökevény sorsán.~De nem sokáig sajnálkozhattam.
6987 III,  126   |              küldje el annak a leánynak, de írja meg, hogy ezt az apja
6988 III,  126   |                 nem engesztelheti többé. De lelkem öcsécském, ne szóljon
6989 III,  126   |          kikaparná a szememet, ha tudná. De igaza van! Ilyet tenni,
6990 III,  126   |                 szemei:~- Írja meg neki, de írja meg, hogy az anyja
6991 III,  126   |               volt kedvem este dolgozni. De hát baj is az! Hiszen a
6992 III,  126   |           csendesebben látszott távozni, de estefelé, mire postára adtam
6993 III,  126   |                  alkalmatlankodom önnek. De lássa, úgy bánt valami…
6994 III,  126   |                mikor még el sem küldtem. De miképp valljam be neki most
6995 III,  126   |             efféle.~- Csak számítsa fel, de bõ krétával ám, mert nem
6996 III,  126   |            képzelem - hadartam zavartan, de azért nolens-volens, le
6997 III,  127   |         ingyenjeggyel a budai színkörbe. De nagy okom van rá, mert éjjel-nappal
6998 III,  127   |              legszebb, legtehetségesebb, de ha nekem mégis a Mari tetszik
6999 III,  127   |                  Mari ostoba egy kicsit. De éppen az a kedves ostobasága
7000 III,  127   |          színházhoz - mondám rekedten. - De ne mindjárt, majd kis vártatva.~