bold = Main text
     Rész, Fejezet                                          grey = Comment text

7001 III,  127   |              mondá szép csengõ hangon -, de miért okoz ön magának annyi
7002 III,  127   |               önkéntelenül felsóhajtott, de csakhamar észrevette magát,
7003 III,  127   |               magát, s vígan folytatá:~- De most már tudom ki a bûnös…
7004 III,  127   |                    hadartam csodálkozva, de rosszat sejtve.~- Ej - mondá
7005 III,  127   |                ha kisül az egész dolog - de ha ki sem sül?~Szerencsétlen
7006 III,  128   |           kolerától. Mit árthat ezentúl?~De amint odaértem a vidékünkre,
7007 III,  128   |                 köszöntem neki nyájasan, de õ olyan idegenül, érzéketlenül
7008 III,  128   |                nõvére meghalt ma.~Tompa, de érzéketlen hangon süvítette
7009 III,  128   |                darabig még gondolkozott, de aztán nem talált az egészen
7010 III,  128   |                  bukkant ki. Rám nézett, de nem köszönt.~- Jó napot,
7011 III,  128   |             próbáltam nyitni az ajtókat, de be volt zárva mindenik.~-
7012 III,  128   |                fölkelt, hogy megöleljen. De sem nem mosolygott, sem
7013 III,  128   |                     Nincs, csak a kutya. De annak is én adok enni.~-
7014 III,  128   |               szeme most be volt hunyva. De mégis észrevette, egy még
7015 III,  128   |                  nemcsak megöregítették, de teljesen elfásították szívét.
7016 III,  128   |                  sok esztendõ múlt el, - de az öcsémet mosolyogni, nevetni
7017 III,  128   |                  simogatják a homlokát.~…De azt a három mély ráncot,
7018 III,  129   |                 zászlókon, s megrendelt, de ki nem váltott kortestollakon
7019 III,  129   |                lenne a tollkereskedõnél.~De nem dicsekedni akarok uraim,
7020 III,  129   |             Éheztünk, szenvedtünk eddig, de most már elérkezett boldogságunk
7021 III,  129   |               kell rendelni belõlük. No, de ezeket is kiosztjuk ma.~-
7022 III,  129   |                 nem tudatik - felelte.~- De hát zászlót mégiscsak a
7023 III,  129   |             zászló, eme rúd meg a nyele, de a tízes bankó a fogantyúja.~
7024 III,  129   |              vágtam ehhez a mulatsághoz, de azért csak megfogadtam,
7025 III,  129   |              tekintetes úrék más faluba, de én most itt maradok hangulatot
7026 III,  129   |                 és igénybe fogom venni - de most nekem haza kell utazni
7027 III,  129   |              vagy szerdán visszajövök.~- De abból semmi se lesz - felelt
7028 III,  129   |              öreg gyanakodva nézett rám, de a száz forint nagyon csalogatós
7029 III,  129   |             eltakarítottam egy akadályt, de Perbet uram még ott ül a
7030 III,  129   |                  lóhalálban Sopron felé, de úgy, hogy a villám se érhessen
7031 III,  129   |                  oh, azokat a hóhérokat… de nem vagyok képes tovább
7032 III,  130   |   tölténytartómat elvette. Öt éve annak, de egy tekintet a csõsz arcára
7033 III,  130   |                  nem csapta meg orromat. De mindegy, Vranának azért
7034 III,  130   |               egy hete nem látott italt, de hát hova apelláljon: a királyi
7035 III,  130   |                közigazgatással törõdött, de ennek ágazatai közül is,
7036 III,  130   |                vetettem magam a kocsiba, de bármily sebesen mentünk
7037 III,  130   |             irodában volt a börtönkulcs. De mit ér, ha az irodakulcs
7038 III,  130   |          Ilyenkor? - csudálkozék András.~De azért fölkászmálódott, kedvetlenül
7039 III,  130   |              bizony eltûrtem volna tõle.~De õ nem tette, csak azért
7040 III,  130   |         tekintetes úrnak.~…Megkóstoltam, de nekem nem volt édes.~
7041 III,  131   |                   nagyságos uramöcsém.~- De ha én kérem. Bírni akarom
7042 III,  131   |                   kiáltá ijedten Serédi.~De bizony igaz volt. Egyenkint
7043 III,  131   |           enyészet vájkál benne, lassan, de biztosan õrlõ fogaival.~
7044 III,  132   |                elmesélni az én esetemet.~De tulajdonképpen az is a más
7045 III,  132   |                 meg a nyár elején:~- Ni, de jó, hogy találkozunk. Éppen
7046 III,  132   |               megyei Mátrában emelkedik, de meddig mehetek vasúton,
7047 III,  132   |           említette volna szálláshelyül. De ez csak rémlik elõttem,
7048 III,  132   |                 bizonyosan voltam, uram, de alkalmasint kisfiú koromban
7049 III,  132   |                 meg - mondá kitérõleg -, de nekem mindig szekundám volt
7050 III,  132   |              merre. Most két esztendeje… de bizony négy már… az istenuccse
7051 III,  132   |                az most megtudná mondani, de amint leesett szörnyet halt.
7052 III,  132   |                  Alig van valami nyaka!)~De bármilyen keveset kockáztatott
7053 III,  132   |                rágcsálta:~- Hol fekszik? De hát nem mindegy az, akárhol
7054 III,  132   |                és fogaskerekû vasút van? De a Mátrába menni! No, én
7055 III,  132   |             mappát is rajzolgatott róla, de olyan rövidlátó volt, hogy
7056 III,  132   |                 Háj« szóból vette nevét, de merre fekszik, miképp juthatni
7057 III,  132   |              ember nem tud arról semmit. De megálljon csak, egy jó gondolat,
7058 III,  132   |                   felelte kelletlenül -, de nem tudom bizonyosan, hogy
7059 III,  135   |     betűvezetésnél a keze a sok italtól.~De még a néniknél is kegyeletesebben
7060 III,  135   |                  kellett előbb végeznie, de a sors úgy akarta, a másik
7061 III,  135   |         lakhatnál, hajlamod is arra van, de mivel most ezek a könyvek
7062 III,  136   |                  hogy megbánta mindjárt, de azt már mégsem tehette meg,
7063 III,  136   |                  már ölelni minél elõbb, de végre is király a király,
7064 III,  136   |                  megteszek amit tehetek, de bizony nehezen fog menni
7065 III,  136   |                  erre nagyokat Lábatlan, de bizony be sem is eresztette
7066 III,  137   |                 kurátor uram tartja így, de mindazok, akik ösmerik.~
7067 III,  137   |                  év óta minden gyûlésen, de még mindig nem sült ki,
7068 III,  137   |            feliratkozik minden tárgyhoz, de mindig olyan népszerûtlen
7069 III,  137   |               megrázza, s beszélni kezd, de megint csak felzúg a fatális »
7070 III,  138   |                  oda nem állok közétek - de veletek leszek.~Azonban
7071 III,  138   |         Marcinkról, aki igen csinos fiú, de már régóta csinos fiú. Rendkívül
7072 III,  138   |          Megházasodol? - Csak nem tán?~- De bizony. Elveszem a kis Remetei
7073 III,  138   |                csirke?~- Kell barátom…~- De az életkor komám…~- Micsoda
7074 III,  138   |          emberhez.~- Az meglehet, Marci. De az ember nehezen fiatalodik
7075 III,  138   |                szólt az fejvakargatva -, de okos ember nem teszi, kérem
7076 III,  138   |            fejfájásom.~Keresem a gyufát, de az én éji-szekrényemen nincs
7077 III,  138   |           megtalálni az irányt Marcihoz, de a hortyogás végre is jó
7078 III,  138   |           visszasompolyogtam az ágyamba.~De most már a sötétben is láttam
7079 III,  138   |               dolgot, mert fölszisszent, de aztán erõt vett magán:~-
7080 III,  138   |            nélkül elmúlt ez az éji eset, de kedélyem azért egészen elsavanyodott.~
7081 III,  138   |                  nézett ki, mint tegnap, de új fogai még fehérebben,
7082 III,  138   |                 legott visszaesett abba.~De az idõ is kedvetlen, borús
7083 III,  138   |                az öreg teens úr odahaza… De már, mondok, võlegényt nem
7084 III,  138   |                 A hangod egészen a tied. De mégis lehetetlen.~Az arca
7085 III,  139   |               1884~Mindenféle szedõ van. De legtöbbet ér a betûszedõ
7086 III,  139   |            világon nemcsak kártyaosztás, de betûosztás is) sokat dicsekedett
7087 III,  139   |                  mulathatna három napig. De hatvan forint tán nem is
7088 III,  139   |                 ment.~Megnézte a tárcát, de üres volt, csak éppen egy
7089 III,  139   |               hátha a kapanyél is elsül, de nem számít rá.~No, az elsült.
7090 III,  139   |                  nagy vagyon urává tett, de aki bármikor jöjjön is vissza
7091 III,  139   |                Beksics úr vezércikkét.~- De hát Párizs… hát a nagy vagyon?~
7092 III,  140   |                  akkor a kártyát szidja.~De minthogy többnyire kártyázik -
7093 III,  140   |                 mellé még egy nagyanyát, de genere Gyurcsányi.~Ühm!
7094 III,  140   |               után megint meglátogattam, de milyen más a kisbolyvai
7095 III,  140   |            buzogány ott van még a falon, de Kossuth arcképe helyén a
7096 III,  140   |                     Ugye csinos?~- Szép, de olyan különös. Te nagyon
7097 III,  140   |                     Elkoptak, barátom.~- De a szakálladat is borotváltatod
7098 III,  141   |                  talán a menyecskére is, de a kapitányra mondott ítélet
7099 III,  141   |               tönkre tette a becsületes, de szegény kapitányt. Mi lesz
7100 III,  141   |           avatkozzanak az isten szolgái.~De biz nem lehetett a tisztelendõ
7101 III,  141   |                 jelenti, hogy »elmehet«.~De a pap nem elégedett meg
7102 III,  141   |              referálni fognak az ügyrõl, de én tudom hogy volt, én ösmerem
7103 III,  142   |            atyafiságos útmutatást hozzá, de mindig azt felelte, hogy
7104 III,  142   |               aztán üsse össze valahogy, de még ebben a hónapban, mert
7105 III,  142   |                  három verzió ezenkívül, de ez lévén a legvalószínûtlenebb,
7106 III,  142   |                tarokkozni kisegítõnek.~- De nem lehet ám, kedves bátyám.~-
7107 III,  142   |                 Nincs nekem semmi bajom, de a viceispán rám parancsolta,
7108 III,  142   |                 kell.~- Meglehet, öcsém, de a partner meg a viceispánnak
7109 III,  142   |          kötelesség az elsõ… légyen úgy… de hát tulajdonképpen miféle
7110 III,  143   |                nem, bizony nem tudhatom, de megtörténhetett volna akár
7111 III,  143   |              országgyûlés karzatára is), de egyiknek sem adta át az
7112 III,  143   |                  gyémánthoz juthassanak; de õt ez éppen nem zavarta,
7113 III,  143   |                 úgyis csak félannyi van. De most hazaérkezett a cár
7114 III,  144   |                  való cselekedetek azok!~De hát akkor mik? Éppen ez
7115 III,  144   |               amit Hatvaniról beszélnek, de valami igaznak is kell benne
7116 III,  144   |             sokszor kotorásznak körülte, de még csak szemökbe sem ötlik,
7117 III,  144   |                az elemelhetné a könyvet. De valami nagy öröme ugyan
7118 III,  144   |               fele a síroknak behorpadt, de a gyík is halva maradt.~
7119 III,  144   |          hatalmasan, mint a mennydörgés, de valamennyien bizonyos gúnyolódással.~-
7120 III,  144   |          szellemek reá néztek szótlanul, de meg sem mozdultak.~- Hozzatok
7121 III,  144   |            Andreas Bugyi rex Hungariae«, de mikor Bugyi mindannyiszor
7122 III,  144   |            kóstolják meg a tyúkok húsát, de biz ez csak olyan volt,
7123 III,  144   |         összeröffent Hatvaninak rohanva, de a bûvös körön át nem léphetett
7124 III,  144   |                 mond a kutya szelíden -, de látod, a csontokat vissza
7125 III,  144   |                meg, aztán válogasd szét, de úgy, hogy akár a mákban,
7126 III,  144   |                 szemelgetéshez szaporán, de bezzeg a munka mégis tovább
7127 III,  144   |            õfelsége, mind teljesítette.~(De jó volna, ha ma élne nagytiszteletû
7128 III,  144   |              neki a szépet egész délután de az ártatlan gyermeklány
7129 III,  144   |            másnapra magához vacsorára.~- De mind eljöjjenek ám kegyelmetek,
7130 III,  144   |                  múlva vártam az urakat. De ha már itt vannak, csak
7131 III,  144   |           felelte a városi pénztárnok -, de vajon hova férnek el itt?~-
7132 III,  144   |              uborkához, hogy leszakítsa, de megjárt vele, mert a fõbíróné (
7133 III,  144   |               Fruzinka a fejéhez kapott; de nem szólt semmit. Úgy érezte,
7134 III,  144   |         csodálatos bûvszavakat morogván.~De volt is foganatja, mert
7135 III,  144   |                     Szállanék valamerre, de nem lehet, mert a magyar
7136 III,  144   |                mondjon Seneca amit akar, de nekünk bor kell - kiáltott
7137 III,  144   |              ördögöt csináljunk hát? No, de valahogy mégis csak segíthetek
7138 III,  144   |                az asztallábból.~- Ejnye, de kapitális ital - dicsérgette
7139 III,  144   |                  rá, míg megszereztem…~- De én is egy egész életet adok
7140 III,  144   |                 és szomorúan hallgatott.~De mire a vendégek hazakészülõdnek,
7141 III,  144   |             nemcsak Szegeden volt árvíz, de Debrecenben is.)~- Én istenem
7142 III,  144   |               Fruzinka is halálra sápad, de Hatvani megnyugtatta:~-
7143 III,  144   |                percet a nagy zavarban.~- De azért mégis dobja el, tépje
7144 III,  144   |                 a hazameneteltõl.~- Hej, de jó volna most egy pár szán,
7145 III,  144   |               lett volna talán nagy baj, de nagy baj volt, kérem alássan,
7146 III,  144   |                 el a leány lelkét tõlem. De megkeserüli, megbosszulom
7147 III,  144   |             termett elõtte a szép leány, de bánatos volt az arca, nem
7148 III,  144   |            minden, - a bútorok, a képek, de Fruzinka és Butykai is.~
7149 III,  144   |          látszott mintha a holló gyõzne… de nini, a szegény fehér galamb,
7150 III,  144   |                 hol van most, nem tudom: de ha tudnám, sem mondanám
7151 III,  145   |               apja -~1884~No, ez a Roth! De persze szeles ember!… Hogy
7152 III,  145   |           apádnak semmi tanítani valót!«~De igaz, el is felejtettem,
7153 III,  145   |            hegyek között. Drága kerület (de hát annak drága, akinek
7154 III,  145   |                  jelöltet.~Amazt akarta, de nem mert pártot fogni mellette;
7155 III,  145   |                Károlyt pedig nem akarta, de nem mert agitálni ellene -
7156 III,  145   |                adott választási célokra, de mit ért az, ha titokban
7157 III,  145   |                 nem csak spuriusza volt, de egy eszméje is. Különb a
7158 III,  145   |                 harapdálta finom ajkait, de már hiába volt, szavát adta.~
7159 III,  146   |                 te nem jössz. Üss agyon, de nem megyek!~Beteges, almahaj
7160 III,  146   |         Elindultak a Zöldfa utca felé.~- De te is otthon maradsz? -
7161 III,  146   |          asszonyokat hékás. Utálom õket, de mégis sajnálom itt hagyni.~
7162 III,  146   |           Természetesen a gyerek nélkül.~De alighogy ezt kimondtam,
7163 III,  146   |               mert már nem asszony volt, de dühödt vadállat. - Nesze…
7164 III,  147   |                 vették elnöknek.~- Igen, de nincs itt - veté ellen az
7165 III,  147   |               Hátha eljön addig?~- Igen, de csak jelenlevõt választhatunk
7166 III,  147   |              akart, és persze hogy jött, de nem a képviselõházba jött,
7167 III,  147   |               Jól tetted, hogy eljöttél, de a szavazás még csak egy
7168 III,  147   |             keresi a telegram Kálmánját. De egyik Kálmán se vállalja.
7169 III,  148   |                 hogy őt figyelmeztessék. De a kísértetekben mindekkoráig
7170 III,  148   |              pápaszemét, olvasni kezdte, de csakhamar, felkiáltott:~»
7171 III,  148   |              nálatok? Pusztulás, romlás. De lészen még nagyobb romlás
7172 III,  148   |               kívánja, hogy ne adjam ki. De már azt a bolondot mégsem
7173 III,  148   |              egykedvûség, amint köszönt, de emellett mély levertség
7174 III,  148   |              emellett mély levertség is. De bánta is azt a plebános!
7175 III,  148   |            felolvasom (s itt egy gúnyos, de mégis ájtatosnak látszó
7176 III,  148   |              Mucsi-Timár István uramra), de mégis fel kell olvasnom,
7177 III,  148   |          fenyegetésekkel állunk szemben, de az eldobott szó tetté válhat,
7178 III,  148   |                  milyen képet vág hozzá?~De az nyugodtan ült a széken,
7179 III,  148   |                Hátha megösmeri az írást?~De a nótárius visszadobta a
7180 III,  148   |             alássan, fõtisztelendõ uram, de nem szorultam rá, mert magamnak
7181 III,  148   |          közvetlenül érdekli a községet.~De bizony csak azért is elolvasta
7182 III,  148   |               aki az ördöghöz szegõdött, de az nem akarja elvinni.~Nesze,
7183 III,  148   |                 Igen is, tudja mindenki. De az a ravaszság okos emberre
7184 III,  148   |              vetélkedés marakodás folyt, de több volt ebben a kedélyesség,
7185 III,  148   |            lehetett, ártottak egymásnak, de ez mind olyan volt, hogy »
7186 III,  148   |             olyan volt, hogy »üsd agyon, de ne nagyon«. Amikor egyedül
7187 III,  148   |                  forraltak egymás ellen, de amikor nem voltak egyedül,
7188 III,  148   |         kezdhessék az egészet.~Egyszer - de ezt meglehet, csak a tisztelendõ
7189 III,  148   |                 amint a paplan alá bújt.~De reggelre kelve, majdnem
7190 III,  148   |                  még a papnak se hiszem, de a kátányiak szentül hitték,
7191 III,  148   |          hazajárásában nem hiszek ugyan, de azt az egyet mégis föl tudom
7192 III,  148   |              visszajött a halál után is.~De ez már régen volt, azóta
7193 III,  148   |              félelmet ugyan nem okozott, de eredményezett annyit, hogy
7194 III,  148   |                 egész falu elég sokszor, de a templom marad. Itt a legnagyobb
7195 III,  148   |            közönséges, megszokott dolog, de csillagok, melyek felfutnak,
7196 III,  148   |                  zsarátnokba pottyanjon, de az összefüggõ alkotmány
7197 III,  148   |                  ez sem száll ide többé, de ha nem megy, itt fog kukorikolni
7198 III,  148   |                 Azt hitték megbolondult. De amint aztán magyarázni kezdte
7199 III,  148   |              nagyon ravasz ember volt -, de pszt… ne beszéld, méltóságos
7200 III,  148   |            gondolata szintén nem akadna. De külön eszméje mindenkinek
7201 III,  148   |     hosszadalmasan, megtörtént a paktum (de elõbb az urak, hogy el ne
7202 III,  148   |           törvényt, a király szentesíti, de vármegye mégis talál rá
7203 III,  148   |                  asszony van a világon., de okos vármegye igen kevés.~
7204 III,  148   |              csak egyszer jön egy héten.~De hát végeredményben talán
7205 III,  148   |                 báró délceg, magas alak, de nagyon fiatal még, valóságos
7206 III,  148   |           rokonságot tart a kis báróval (de azt mondják, hogy a családi
7207 III,  148   |                hogy szeretsz egy kicsit. De ládd, a szerelem talán neked
7208 III,  148   |               szerelem talán neked való, de a házasság éppen nem. Elõbb
7209 III,  148   |             vennél el, ha valami volnál? De nem mennék ám hozzád, nem
7210 III,  148   |               kismálnyai várkastélyában. De milyen udvar volt az! Saját
7211 III,  148   |                    jegyzé meg a másik -, de én a miniszterben bízom,
7212 III,  148   |                Oh, korrupció, korrupció!~De micsoda hivatalt is kaphatna
7213 III,  148   |               Így szólt volna állítólag (de iszen okos ember a mi belügyminiszterünk
7214 III,  148   |            megérik a hivatalában. Jó jó. De hát mióta olvasod te is,
7215 III,  148   |          hullámverését.~Türelem van itt, de nagy és csak kevés panasz
7216 III,  148   |                  kastélyok népe hallgat, de a kis nemesi szalmafedelû
7217 III,  148   |           követek meglesznek az idén is, de a kortesek nélkül. Az pedig
7218 III,  148   |                  megjött, hát jól van, - de megjött ám az õ szomjúságuk
7219 III,  148   |                Hát persze, hogy akarjuk. De ennek mégis úgy kell lenni.
7220 III,  148   |             mégis úgy kell lenni. Ejnye, de keményre van a kend esze
7221 III,  148   |                 persze, hogy õ lesz meg, de meg kell adni annak is a
7222 III,  148   |               betértek minden kastélyba, de jelölt nem akadt sehol.
7223 III,  148   |               keserûen megvakarta fejét, de azért csüggedetlenül mondá:~-
7224 III,  148   |                jólét uralkodott ezekben. De most csak egy-egy fûbõl
7225 III,  148   |                felfordult világ lenne!~- De hát mibõl fizetjük ki õkemét? -
7226 III,  148   |         alkudozásokat a kurtanemesekkel, de még így is alig akadt rá
7227 III,  148   |                   Jeriko falai ledõltek, de olyan szenzációt nem csináltak,
7228 III,  148   |                  megtisztelõ reám nézve, de honnan veszek én az uraknak
7229 III,  148   |                   felelte csintalanul.~- De iszen, kõbõl volna már az,
7230 III,  148   |                nem hogy követjelöltnek.~(De iszen Csiszlik uram jól
7231 III,  148   |                  mint egyik udvarlójára. De melyikre?~Beszélyírói jogomnál
7232 III,  148   |               akarja venni, pletykázták, de csak abból az okból, mert
7233 III,  148   |          maradékom arra keresztülutazik, de mégis napfényre kell hoznom,
7234 III,  148   |               hiszen furcsa az mindenik, de ez mégis különösen furcsa
7235 III,  148   |             aláírták a tízezer forintot, de bezzeg nagy szemet meresztettek,
7236 III,  148   |             elõkelõ, mint a pesti uraké, de egyszerûségében mégis rokonszenves.~
7237 III,  148   |               nagyon messze akart jutni.~De ugyan hova?~Miféle célt
7238 III,  148   |      udvarlójáról jól tudta, mit gondol.~De õróla ugyancsak nem tudta
7239 III,  148   |            Nagyra kell törnie.~- Nagyra? De miképp?~- Ezer alkalom kínálkozik,
7240 III,  148   |            magamban az erõt és kedvet.~- De hát akkor mért nem igyekszik
7241 III,  148   |                   édes uram!~- Meglehet, de ebben a megyében, ebben
7242 III,  148   |           Borcsányi pedig készületlen.~- De a paktum!~- Az önt nem köti.
7243 III,  148   |                nem bánnám, ha elgurulna, de miképp álljak én meg a talpamon,
7244 III,  148   |            szónokolt a maga személyében. De akkor is Gyárfás ült a háta
7245 III,  148   |          elcsapta volna emiatt Gyárfást, de Borcsányi nem tette, hanem
7246 III,  148   |             egyikben (mégpedig attikai), de paprika a másikban nincs.~
7247 III,  148   |               Mari néni nem volt ideges, de igen jól tudták játszani
7248 III,  148   |                   ha a menyecske engedi, de biz az csak a maga két pici
7249 III,  148   |              fejével, hogy nem lehet.)~- De hát mit tegyünk, édes, kedves
7250 III,  148   |                   jaj, édes húgom, soha, de soha ne menjen férjhez!
7251 III,  148   |                 ahol megértették, mi az. De szerencsére kevés helyen
7252 III,  148   |                vesznek be egy-egy nevet, de ha beveszik, az akkor ott
7253 III,  148   |               hogy pörköltet evett vele! De miért kérdezed?~- Azért,
7254 III,  148   |              beállnak népboldogítóknak - de azért a liberalizmus mégis
7255 III,  148   |                 elfordítva.~- Meghiszem. De ugye jó volt a víz lent,
7256 III,  148   |                fogyott volna zászlóinál, de folyton szaporodott. A fõvárosi
7257 III,  148   |               ugyan ijedõs természetûek, de ez már mégis kihozta õket
7258 III,  148   |           Kivévén a Dorogiét…~- No igen, de egy ember végre is csak
7259 III,  148   |                Igaz. El kellene fogatni. De miért?~- Gondolkozzunk.
7260 III,  148   |               ösmeri? No, gondolkozzunk. De engedje meg, hogy fejemet
7261 III,  148   |                  majdnem bizonyos volt. (De »több mint bizonyos« azért
7262 III,  148   |                rajta, melyik a kéjesebb, de nem döntötték el mai napig.~
7263 III,  148   |                  ingujjával a könnyeket, de azért még folyton szivárogtak,
7264 III,  148   |        bocskorvarráshoz. - Az én fiam õ, de nem sok örömem van belõle.~-
7265 III,  148   |                  és én magam sem bánnám, de mért követeli az öregtõl,
7266 III,  148   |                  még él.~Megszólították, de nem felelt.~Az unoka (a
7267 III,  148   |              Ágneshez fordulva Dorogi -, de azt mondja a barátom, hogy
7268 III,  148   |            mindig a vármegye cselekedte, de ha valami szépet tesznek (
7269 III,  148   |       csendbiztos -, most már szólhatok. De nem akartam hat szem között,
7270 III,  148   |                 volna elég engedékeny.~- De hát mit akarsz? - kérdé
7271 III,  148   |               jogra, személyszabadságra, de mindez nem használt semmit.~
7272 III,  148   |                már nekünk két hét múlva! De meg különben is téged akkor
7273 III,  148   |            fölmerült körülmény folytán - de most kezdett a fejében derengeni,
7274 III,  148   |                 esküszöm!~- Az meglehet, de most azért mégis velem kell
7275 III,  148   |                  barátja volt Doroginak, de most úgy tett, mintha sohasem
7276 III,  148   |                öreg Elek felé fordítá:~- De hát az isten szerelméért,
7277 III,  148   |        konyhámról. Szépen bánjanak vele. De neve nincs. Megértette,
7278 III,  148   |         végzõdtek az illetõ újdonságok), de annak szomorú vége lett.~
7279 III,  148   |              mondják, valami nagy ember, de a képébõl nem néz ki. Láttam,
7280 III,  148   |                folytak szerte a faluban, de azért a hangulat nagyjában
7281 III,  148   |              nemcsak a mandátumot bírta, de már szónoklatokat is tartott
7282 III,  148   |                 és öltözködni kezdett.~- De velem mi lesz?~- Elmondod
7283 III,  148   |              ijedten az ágy alá guggolt, de a cipõ nem volt ott.~Rémület
7284 III,  148   |               hányt összevissza mindent, de a cipõ mégsem volt meg.~
7285 III,  148   |               volt, azt is agyonütötték. De talán jó is, hogy agyonütötték,
7286 III,  148   |               van és türelmetlenkedik.~- De hát akkor, istenem, mit
7287 III,  148   |              Hogy van hogy, barátom uram de régen láttam«. A vicispán
7288 III,  148   |                  mert vele szóba eredni, de az is babonás ember volt,
7289 III,  148   |                 után, hogy itthon van-e, de mi bizony azt hittük, az
7290 III,  148   |                  volna, úgymond, együtt. De biz én Tamás voltam benne,
7291 III,  148   |      meghosszabbodott az Ágnes ábrázata, de midõn odaállt a tükör elé,
7292 III,  148   |                  el a dolgodat az úrral, de szaporán ám, mert olyan
7293 III,  148   |              mindig szereti ez az ember. De nem bírta megsajnálni egy
7294 III,  148   |                  tudom, hogy megölhetsz, de azért mégis eljöttem, mert
7295 III,  148   |       akaratlanul a pisztoly után nyúlt, de erõtlenül esett le.~- Én
7296 III,  148   |          galambot, mert nem ösmerek rád, de játszd a kígyót, s mindjárt
7297 III,  148   |                látszat ellenem bizonyít, de ravaszul kivették titkaimat,
7298 III,  148   |                 beszélni, mintha érezné, de Dorogi kétkedve rázta a
7299 III,  148   |                  miellenünk vétkezõknek, de a miniszterek miatyánkjában
7300 III,  148   |                  miérettünk vétkezõknek.~De a mindenféle rémhírek, melyeket
7301 III,  148   |                sokáig fogok gondolkozni.~De mint egy igazi miniszterhez
7302 III,  148   |                  egy darabig a kedélyek, de nem sokáig. Az emberek hamar
7303 III,  148   |                  egy ebéd csak egy ebéd, de az is valami!~Derengeni
7304 III,  148   |                 Férjet szerzett magának, de elõbb rangot szerzett a
7305 III,  148   |                 és vitulussal egyszerre, de annál jobban kétségbe volt
7306 III,  148   |                 bizonyítani akart volna, de nem lehetett. Minden erõlködés
7307 III,  148   |                  hogy csakugyan ott ült, de ha komolyan kérdeznék tõle,
7308 III,  148   |              egész dologból egy szó sem, de ha igaz lenne is, éppen
7309  IV,  1     |             apáddal, mintha ember lenne. De neked még eltettem néhány
7310  IV,  1     |                 a mérnökséget kitanulod, de a halál nem akart vele megalkudni.
7311  IV,  1     |                is olyan voltál különben… De hisz éppen idefelé jönnek,
7312  IV,  1     |                közé. Szívem már mozgott, de a mozgalomnak még nem volt
7313  IV,  1     |                ugyan, arca lágy, kedves, de az orra nagyon is kicsiny,
7314  IV,  1     |                kópé voltam én valamikor.~De az asszony mindannyiszor
7315  IV,  1     |                  Ezek a bohó gyermekek!… de hát iszen mi is gyerekek
7316  IV,  1     |                 Az asztal hamar megvolt, de a játékból nem volt meg
7317  IV,  1     |               üresnek éreztem a világot. De csak rövid ideig, mert Horváthné
7318  IV,  1     |                  órákat mutatni rajta.~- De már azt csak nem teszi -
7319  IV,  1     |               hozzá: félek, nem sikerül.~De bizony sikerült; már majdnem
7320  IV,  1     |               arra ült le Horváth Pálné. De mennyi keccsel ült le! Ahogy
7321  IV,  1     |                 érzem.~Hörögtem valamit, de nem tudom mit. Halántékomban
7322  IV,  1     |                volt, mint a mennyország, de úgy égetett, mint a pokol.~-
7323  IV,  1     |               tompán. - Oh, tudom is én? De nem, nem! - tört ki belõlem
7324  IV,  1     |             Füvek, virágok mind aludtak, de a csillagok ébren voltak,
7325  IV,  1     |             lihegve futván a kastélyhoz, de a kapuajtó be volt csukva.
7326  IV,  1     |               ilyen napórát.~- Szívesen, de elõbb alkudjunk meg.~- Hogyan? -
7327  IV,  1     |               pénteken.~- Természetesen, de nekem a legközelebbi péntek
7328  IV,  1     |              sürgött-forgott körülöttem, de a neje ki sem jött; nekem
7329  IV,  1     |             Pedig mit várhattam még? Õt! De mit már õtõle?~Nem jött
7330  IV,  1     |                húzódni, amint észrevett, de már késõ volt. Némán köszöntöttem
7331  IV,  1     |       köszöntöttem távozóban.~Szomorúan, de nyugodtan bólintott szép
7332  IV,  1     |              lett belõle, nem kérdeztem, de néha úgy tetszett nekem,
7333  IV,  2     |         mindennap nézlek, ha arra járok, de azt sem tudom, kinek az
7334  IV,  2     |                  csinálták az üzleteket, de a kegyelmetek unokái, akik
7335  IV,  2     |            maradt az õsi földbõl semmi.~…De igen… az ablakban volt még
7336  IV,  3     |         bizonyosan »gyámoltalan« a neve.~De a mi hõsünket csak megacélozza
7337  IV,  3     |               szeme van!~Jóska elpirult, de azontúl mindennap a szemekre
7338  IV,  3     |             bírákat ülnököknek nevezték, de ebben a mai idõben még jobban
7339  IV,  3     |               tényálladékot megértse.~No de iszen odavigyáznak az elnök,
7340  IV,  3     |               esztendõ? Nem bánom ugyan, de nekem egy kicsit soknak
7341  IV,  3     |              föld csakhamar megszikkadt, de a hosszan elnyúló keskeny
7342  IV,  3     |                  felelte az nyugodtan -, de nem akartam eltûrni, hogy
7343  IV,  4     |             szülte õket az anyjuk, Ágnes de genere Gutkeled.~Mikor körülhordozták
7344  IV,  4     |                kisült, hogy mind akarná. De ha nem lehet, nem lehet…
7345  IV,  4     |             apjával csak három fiú ment, de a következõ éjjel megszökött
7346  IV,  4     |                  várta az õ hét emberét, de csak egy lélek sem jött
7347  IV,  4     |             alatt sok száz esztendõ óta, de ha azóta valahol hét férfi
7348  IV,  5     |                 mese helyett egy igazit, de éppen olyat.~Fa ha virágzik
7349  IV,  5     |                 is érdemes fölemlegetni, de hogyha egy mese valósággá
7350  IV,  5     |               veszve. Mindenütt keresik, de sehol sem találják. A szolgálót
7351  IV,  5     |                  Csákó« nevet kiáltozva, de a Csákó nincsen sehol. Végre,
7352  IV,  5     |                  támadt. A Csákó megvan, de most már nincs meg a mama!~
7353  IV,  5     |             Átlapoztam tízszer, hússzor, de bizony nem láttam én abban
7354  IV,  5     |             Szegény tiszteletes asszony, de nagy malõrje van ezzel a
7355  IV,  5     |                 mindig a német viszi el!~De ez egyszer a Csákó nem kellett
7356  IV,  5     |                hogy lemaradt a vásárról, de az olvasó csak úgy járt
7357  IV,  5     |                már a szerzõ meg sem éli, de talán még a vármegye se.~
7358  IV,  6     |              könyvet, ki egy nagy babát, de hogy csipogni is tudjon;
7359  IV,  6     |                  maga se tudja mit akar, de ha tudja is, pirul bevallani,
7360  IV,  6     |                   Pszt! Lassan legyetek! De egy se moccanjon. Azt hallom
7361  IV,  6     |                 némelyiket ki is hagyta, de azért mégis készen volt
7362  IV,  6     |             vette a kalapját, és elment, de útközben természetesen felbontotta
7363  IV,  6     |                  neki, és elment örökre; de azt már nem merem mondani,
7364  IV,  7     |                Hallottam róla valamit.~- De egyet nem; ami fiúról fiúra
7365  IV,  7     |              gyakran ott vesznek alatta, de az asszonyi kedvtelések
7366  IV,  7     |                  volna a magyar ifjúval. De nem is volt neki arra szüksége.
7367  IV,  7     |                 Tarczalynak kétségkívül, de õ az az ember volt, aki
7368  IV,  7     |                   szeretned nem szabad«.~De hát nem is az õ szívét akarták
7369  IV,  7     |           kéményeirõl lelógatta a lábát, de a Tarczaly kastélyt kikerülte
7370  IV,  7     |           mindenféle szerelmes szavakat, de Tarczaly nem akart hallani
7371  IV,  7     |             Tarczaly -, én önt szeretem, de önnek mégis meg kell halni.~-
7372  IV,  7     |             Hallgassák meg!~Elõ is adta, de soha senki sem tudta meg
7373  IV,  7     |            feleségének, és ha mégis… no, de kár feszegetni.~Az asszony
7374  IV,  8     |              vályogos házára a firmáját, de azután elfelejtette nálunk
7375  IV,  8     |                 mezõváros lesz belõlünk!~De a szûcs beköltözése még
7376  IV,  8     |                   aki megnyerte a pörét, de mégis tönkrement, mert többe
7377  IV,  8     |                igazság szép dolog lehet, de nem kell azt megkeresni.
7378  IV,  8     |            bizonyos, hogy diplomája van. De ha van is diplomája, ki
7379  IV,  8     |            Czibaky Mihály nevû embertõl? De ha nem lopta is, ha az övé
7380  IV,  8     |        mondogatták a tapasztalt emberek.~De mennyire csodálkoztam egy
7381  IV,  8     |               gyümölcseibõl itt enni!)~- De bizony akar - mondá a nagybátyám -,
7382  IV,  8     |    keresztülviszi, ha az õ kezébe jön.~- De hát mit csinál vele?~- Ki
7383  IV,  8     |             panaszlevelet. Néha diktált, de akkor annak nem volt sem
7384  IV,  8     |                pöröket is.~Csodálkoztam, de nem bírtam fölfogni. Egyszer
7385  IV,  8     |                megkérdeztem az öreget:~- De hát van eszök ezeknek a
7386  IV,  8     |              láttam mi van benne.~- Hüm, de azt nem látta, amit a menyecske
7387  IV,  8     |             Rossz ügy, nagyon kétes ügy. De majd meglássuk. Van-e leánya?~-
7388  IV,  9     |                volt. És az nem is csoda; de csoda aztán az, hogy a kincstárnokai
7389  IV,  9     |         történhetett ez, nem fejtegetem.~De hogy így kellett lennie,
7390  IV,  9     |                 fõúr is megakadt köztük.~De Borbála el volt kapatva
7391  IV,  9     |            partit hoz vala a házhoz. No, de azon is múlt, hogy nem is
7392  IV,  9     |                    erõsködött Borbála.~- De bizony azért is ott lesz -
7393  IV,  9     |                   hol az akasztófa állt.~De mikor már készen volt az
7394  IV,  9     |                ne juthasson az ellenség.~De ha egyszer Selmecre jut
7395  IV,  9     |             lakták.~Most pedig lakatlan, de vidámabb, mint akár Roesel
7396  IV,  10    |                 apró színtelen szemeket? De egyet azonnal észrevehetett
7397  IV,  10    |               akiknek az kényelmes volt. De úgy van az mindenben a világon.~
7398  IV,  10    |               borzalmas szörny; Istenem, de jó lehet ott közelükben!~
7399  IV,  10    |            szinte lekéredzkedett valami, de mintha még küzdene magával,
7400  IV,  10    |               Forgatta, sokáig forgatta, de csak sehogy sem bírt ráakadni
7401  IV,  10    |                  Homér derûs ege azután…~De ne folytassuk, mert még
7402  IV,  11    |                 hallal. Nagy dolog volt.~De egy lappal talán még õ sem
7403  IV,  11    |              alsó hártyás szárnyacskáit. De nagy öröm lenne, ha felszállna!~
7404  IV,  11    |                 egy könnyet a szemeibõl.~De megvigasztalja a humorista:~-
7405  IV,  12    |            udvarába, hogy meggyógyítsák. De nem találkozott senki.~Midõn
7406  IV,  12    |            fényes méltóságok viselõinél, de mindenkinek volt még valami
7407  IV,  12    |               inge sincs a nyomorultnak.~De azért csak mégis elvitték
7408  IV,  12    |              Semmit sem kívánok, uram.~- De én nem engedhetlek el üres
7409  IV,  12    |              évrõl évre fogy a fal fent, de majdnem arányosan fogy a
7410  IV,  12    |                században, ki tudja hogy, de a moldvai vajdák kezébe
7411  IV,  12    |            egynehányszor, hogy elveszik, de csak mindig úgy fordult,
7412  IV,  12    |                  moldvai vajdának.~Igen, de már nem volt meg, szerencsére.~
7413  IV,  13    |                  véletlenül beleütődöm.«~De nem ütődött bele a gazember,
7414  IV,  13    |                 tulajdonosa kikullogott, de én hirtelen visszakiáltottam.~-
7415  IV,  13    |               annál is nagyobb baja van? De hát mi?~- Az, hogy nemigen
7416  IV,  13    |                ez a közvetítõ zálogházé, de annak még több esze van,
7417  IV,  13    |              cédulát, ha érne valamit.~- De az isten szerelméért, öntsön
7418  IV,  13    |                  a pénzemet!~- Sajnálom, de az ezüst értéke esett, legfeljebb
7419  IV,  13    |                 szemüregekkel képzelünk, de mint csalásnál bûnrészest
7420  IV,  13    |            állítjuk a vádlottak padjára.~De hogy sorjával menjek, azon
7421  IV,  13    |           szegény embernek nemcsak élni, de meghalni is lehetetlen?~-
7422  IV,  13    |             Holnap megint éhes leszek.~- De hát mért nem megy ön dolgozni?~-
7423  IV,  13    |                  magának a tíz forintot, de azzal a kikötéssel, hogy
7424  IV,  13    |            szeretek tréfálni a halállal, de Vandrák János nem értette
7425  IV,  13    |              múlt hónapban szórul szóra, de nem azért említettem fel
7426  IV,  13    |                   kiáltá szívszaggatóan. De én erre sem mozdultam meg,
7427  IV,  14    |        szerencsés, hadi tanácsban bölcs, de különösen Imrét bálványozták
7428  IV,  14    |             többé seb, csak még egyszer, de azt már nem lehetett eltagadni.~
7429  IV,  14    |                  s vason küldte Patakra, de értesíté a labancokat, merre
7430  IV,  14    |                   Imre mindent tagadott, de a hangulat ellene volt,
7431  IV,  14    |                  különös!~--------------~De még különösebb, hogy vagy
7432  IV,  14    |            Egyenlõen becsülték meg õket.~De a magyar fõrendiházban csak
7433  IV,  15    |                  akkori levegõbõl semmi, de semmi, csak egyetlenegy
7434  IV,  15    |                és hallottam is beszélni, de az már mind a halál után
7435  IV,  15    |                  mind ösmerõsei neki is. De vajon tud-e azoknak örülni?~
7436  IV,  15    |               teremtette, hát az megvan, de a várost az emberek építették,
7437  IV,  15    |          kiengesztelni. S az kiengedett, de nagyon lassan és sohasem
7438  IV,  15    |             Csiklandós címer egy kicsit. De van bizonyos rációja. Mert
7439  IV,  15    |              nyitott fel, s így szólt:~- De már ide csak az jöjjön be,
7440  IV,  15    |              nemes vármegye összenézett, de egyik sem mert belépni.
7441  IV,  15    |                 legritkább példányokkal. De volt ott más is, csigák,
7442  IV,  15    |                Antalt elõször életemben, de nem utoljára. Sok év óta
7443  IV,  15    |                  fel, hogy beszélni fog, de mindig kitörültette magát.
7444  IV,  15    |               ide?«~Itt sem volt otthon, de most tán végre otthon van
7445  IV,  16    |                ugyan az ügyeit rendezni, de egy félév múlva visszajön
7446  IV,  16    |           visszafelelte:~»Jól van, uram. De hát törvények vannak az
7447  IV,  16    |                mi magunk csináljuk.«~No, de ettõl már elájult a mistress,
7448  IV,  16    |               Kazuvich horvát képviselõ, de õ most a magyar törvényhozás
7449  IV,  16    |              kérdezõsködni a városba is, de mindenütt azt felelték,
7450  IV,  16    |               Kazuvich magyar képviselõ, de most Bécsben a közös törvényhozásnak
7451  IV,  16    |                 Az igaz, volt delegáció, de már szétment, ha hát delegáció
7452  IV,  16    |                  ment törvényeket hozni. De melyikbe?~Felkutatta a szomszéd
7453  IV,  16    |             tudakolt, fût-fát kérdezett, de Kazuvich Mirkóról sem Stuttgartban,
7454  IV,  16    |                 elfáradva, kiköltekezve, de egy tapasztalattal meggazdagodva,
7455  IV,  16    |                  csak egy parlament van, de ezt aztán úgy szállítják
7456  IV,  17    |                 végigsiklik valamennyin, de a világért sem nyúlna egyikhez
7457  IV,  17    |              isten áldja meg!~Kioldalog, de csak az utca közepéig, onnan
7458  IV,  17    |                kasza áll megtámasztva.~- De nini - villan fel agyában -,
7459  IV,  17    |                 No már, no már…. ej, ej… De minek is vitt el az ördög
7460  IV,  17    |                Most már mit csináljak?~- De ha mondom, hogy az a kasza.~-
7461  IV,  17    |        veszõdséget. Maradjon ez a kasza, de az illendõ árán, amennyivel
7462  IV,  17    |                   Legyen az úrnak igaza. De vágjuk az igazságot kétfelé,
7463  IV,  17    |             teszi hozzá jámbor képpel -, de nehezen lesz.~S ezalatt
7464  IV,  17    |             addig a kasza el nem szalad.~De már erre méregre gyulladt
7465  IV,  18    |        beérkeznek a többi testrészek is, de nem minden akadály nélkül.~-
7466  IV,  18    |               kívánok, téns fiskális úr. De jó, hogy itthon találom,
7467  IV,  18    |                Már ahogy lesz, úgy lesz, de nem szeretem a dolgot. A
7468  IV,  18    |                az idén, tekintetes uram.~De mit is akartam mondani?
7469  IV,  18    |                 különben jóravaló ember, de nem gyõzi az italt, egy-két
7470  IV,  18    |               egy-két gyûszûnyi nem sok, de amint benyeli, mindjárt
7471  IV,  18    |                csak keresi az igazságot, de õkelme osztogatta az emberek
7472  IV,  18    |                 én rétemen szekérszámra, de lekaszálni nem érdemes,
7473  IV,  18    |                 ha az anyjukom fõzi meg. De biz az már egy hete feléje
7474  IV,  18    |              fogjunk? Rostát forgattunk, de a rosta is hogy ismerne
7475  IV,  18    |                    Nézte szegény, nézte, de bizony a mi pénzünk nem
7476  IV,  18    |                 most sebtiben kipörölni. De hogy és miképpen? A törvény
7477  IV,  18    |                  az írást, hogy megvolt. De elõ is kotorászom már. Melyik
7478  IV,  18    |        pruszlikomba volt. Ejnye, Zsuzsi, de nagy galyibát csináltál!…
7479  IV,  19    |               csapat a Zalán embereibõl. De az már csak olyan foghegyre
7480  IV,  19    |              sokat méricskéltek lánccal, de még mappát se csináltak
7481  IV,  19    |                Hajnácska leányomé a vár, de akkor legyen a leányom a
7482  IV,  20    |                   I. EBERS KÖNYVE~Ebers, de nem az az egyiptusi Ebers,
7483  IV,  20    |            jelenti, hogy »elmehet kend«.~De Ebers uram õkelme még nem
7484  IV,  20    |                  meg nem érdemlem ugyan, de hát mivel… azonban.~- Szóljon
7485  IV,  20    |                óhaját a rendjelre nézve, de megjegyzem, a könyvének
7486  IV,  20    |                 Azokból nagyon szívesen. De megmondom neked õszintén,
7487  IV,  21    |                   siránkoztak az unokái, de az öreg nem hallott semmit
7488  IV,  21    |            közben sétált át a mennyekbe…~De ha urasan halt meg, még
7489  IV,  21    |               mennek a hivatalnok urak).~De az természetes is, hogy
7490  IV,  21    |           szunnyadozni akart hintójában, de mert az új megyéjét még
7491  IV,  21    |                  házikója, mint a szita.~De hát az utak még hagyján!
7492  IV,  21    |            lealázó volt a megyei urakra, de bele kellett nyugodni. Így
7493  IV,  21    |                 Rá én, azon melegében.~- De, kedves bátyám - tör ki
7494  IV,  21    |              persze hogy föllebbezett.~- De azt csak figyelembe kellene
7495  IV,  21    |                legprimitívebb tudnivaló.~De már erre kijött türelmébõl
7496  IV,  22    |              szemöldje, bajusza hófehér, de a szeme fiatalos és az arcszíne
7497  IV,  22    |                  és rá akartam gyújtani, de nem volt mivel. Az öregúr
7498  IV,  22    |                Az öregúr szivarja égett, de nem volt mivel megszólítani,
7499  IV,  22    |               látni kényelmesen.~- Igaz, de csak a dunai frontot, pedig
7500  IV,  22    |               gyûlésrõl a protokollumot, de biz azzal, hogy rögtön útra