bold = Main text
     Rész, Fejezet                                          grey = Comment text

8001  IV,  73    |                talán oda esett le a bot, de képzelje, nem volt egyedül.
8002  IV,  73    |                 volt, aranyból vágatta.~…De a »nagy lélek«-nek éppen
8003  IV,  73    |                  Házban még nem beszélt, de itt a mi asztalunknál (kivált
8004  IV,  73    |                  el én, ha megharagszom.~De még eddig (noha már az ötödik
8005  IV,  73    |                Meglehetõs szegény ember, de boldog.~- Hogyan, szegény? -
8006  IV,  73    |                  adnám hetven forintért… de megér nyolcvanat is.~Egy
8007  IV,  73    |        szeretetreméltó, mint Laci bácsi, de sokkal komikusabb alak Kurtányi
8008  IV,  73    |                 elõbb földbirtokos volt, de a kis földbirtokát felváltotta
8009  IV,  73    |              egyike. Gyerekei nincsenek, de százezrei vannak.~Ki az
8010  IV,  73    |              enni sem ad neki elegendõt. De úgy kell azoknak, akik pénzért
8011  IV,  73    |                   kiaszott a keze alatt.~De hogy is ne! Egy kis kávé
8012  IV,  73    |             virtusnak veszi a koplalást, de keserû szenvedés volt Gábrisnak,
8013  IV,  73    |                  az anya bágyadt hangon, de boldog mosollyal.~- Örülök,
8014  IV,  73    |           örülnék.~- Úgy, úgy… vedd fel, de meg ne szorítsd. Jaj, de
8015  IV,  73    |                 de meg ne szorítsd. Jaj, de ügyetlenül tartod. Most
8016  IV,  73    |                  A »kis kapocs« megjött, de ahelyett, hogy hozott volna
8017  IV,  73    |          megadással koplal, tûri sorsát, de ha valami módon egy kis
8018  IV,  73    |                  is be kellene mutatnom. De még csak fél tíz. Bocsánatot
8019  IV,  75    |              különben arányos termettel; de Kardosné asszonynak, úgy
8020  IV,  75    |           csevegtek együtt és még talán (de kérem, ne adják tovább)
8021  IV,  75    |             hagyta ugyan magát csókolni, de mégis úgy hozta az illedelem,
8022  IV,  75    |                panoráma. Mindent tudott. De meg is fogadta szentül,
8023  IV,  76    |              atya és fiú«. Jól van, jól, de ha ön így akarja venni,
8024  IV,  76    |            összeszorítva kifejezé, hogy »de valamennyi egy«, Ó, kérem,
8025  IV,  76    |                  ő két pápaszemes szeme. De a szemtelen tovább gúnyolódott;
8026  IV,  77    |            hivatalainak egyikéig jutott, de akiről még azon magas polcon
8027  IV,  77    |     publicisztikai tollat, és ő világít; de ha nem is - sohase mélyed
8028  IV,  77    |                  az emberek alakuljanak, de én magam nem alakulok.~Én
8029  IV,  77    |                  amit az állam végezhet.~De ezt nem elég csak hirdetni
8030  IV,  77    |                köszönetet akart rebegni, de szava elfúlt.~Két hónap
8031  IV,  77    |              irtózik, ha a múltjába néz, de milyen nyugalom töltheti
8032  IV,  77    |                fõügyész elnevette magát, de el is komorodott, és azóta
8033  IV,  78    |              mondja káromkodva a gróf. - De legalább kibírta idáig,
8034  IV,  78    |                 uram, még a vámon innen, de mivelhogy sürgõs volt a
8035  IV,  79    |                 sok mondanivalója volna, de lehetetlen felszólalnia,
8036  IV,  79    |                 nemcsak a mi nyelvünket, de hebegõ ember létére a saját
8037  IV,  79    |                fiam. Mirõl?~- Akármirõl, de szíp legyen… gyönyörû szíp
8038  IV,  79    |             szélcsendben a búzakalászok.~De nini! mit latom szemeimmel:
8039  IV,  79    |                  mit akarhat ez a Berci?~De nini! mit halok füleimel.
8040  IV,  79    |                  összetöri a beszídemet!~De mar erre aztán en is dühbe
8041  IV,  80    |                 mint valami kõszobrok.~- De hiszen már megyünk. Vár
8042  IV,  80    |                Semmi hang.~- Hihetetlen, de úgy látszik, nem várta meg,
8043  IV,  80    |       megszólított ágy persze hallgat.~- De kedvesem - folytatja a vezeklést
8044  IV,  80    |               amíg a felesége megengedi. De hiszen többé nem történik
8045  IV,  80    |        házasulandó képe volt szegénynek. De nem. Egyszer csak eltûnt
8046  IV,  80    |               armádiát akarja lefülelni. De téged is sajnállak, mama!~-
8047  IV,  80    |                másik derék férj nejének. De a szemeivel egy szomorút
8048  IV,  81    |                volt. Nincs õbenne semmi, de semmi abból, amit hiúságnak
8049  IV,  81    |             adott az asszonyokra semmit, de meglehet, hogy csak azért,
8050  IV,  81    |                 valami különös kellem.~- De kérlek - kiáltott fel a
8051  IV,  81    |                megteszem még ez egyszer, de már sok, ami sok.~És fölemelte
8052  IV,  81    |                Tudta is õ, mit vétett!~- De ké-kérem uram.~- Ne kérjen
8053  IV,  81    |                 egy hiú fiatal bolond.~- De…~- Semmi de, mert tudja
8054  IV,  81    |             fiatal bolond.~- De…~- Semmi de, mert tudja meg ön, fiatalember -
8055  IV,  81    |               egész város ilyeket visel, de ne csináljanak maguknak
8056  IV,  81    |                 fejemen.«~Látjuk bizony, de nem csak az õ fején. Sok-sok
8057  IV,  82    |           tekintetes uram. Haldoklunk.~- De hát mi esett veletek, az
8058  IV,  82    |                apródonkint eszméletemet, de még mindig annyira el voltam
8059  IV,  82    |              legtermészetesebb hangon.~- De hisz a nadragulyánál is
8060  IV,  82    |                 sok harmadévi dohány«.~- De hisz az szívhatatlan - figyelmeztet
8061  IV,  82    |          feleségem.~- A macska fél tõle, de nem én. Le kell belõle hozni
8062  IV,  82    |             semmi.~Lássátok, ez az élet. De nini, megérkeztünk. Ezennel
8063  IV,  83    |                 termette az ennivalóját, de alig evett többet, mint
8064  IV,  83    |                  õst bírt összeszámolni, de csak egy utódot, aki tigrisekre
8065  IV,  83    |              zsalus ablakokkal.~Istenem, de szép lehet az belülrõl!
8066  IV,  83    |                   milyen lehet egy gróf. De valami nagyon boldog lehet,
8067  IV,  83    |                 Szegényesen éldegéltünk, de nem nyomorban. Atyámnak
8068  IV,  83    |           iskolákat.~Azt hittem, tréfál, de mégis így feleltem:~- Magától
8069  IV,  83    |               bika planétában születtél. De olyan erõs is leszel te
8070  IV,  83    |            bolondítsd, öreg, a gyereket!~De apám komoly maradt.~- Úgy
8071  IV,  83    |                edényekkel: az a szakács. De mindnyájuk közt a legnagyobb
8072  IV,  83    |                 ember, nagy hatalom itt. De méltán is, mert hû, roppant
8073  IV,  83    |                 olvasni, mert nem látok; de tud-e jól kiabálni, mert
8074  IV,  83    |                 abbahagytam az olvasást, de a gróf annyira rá volt szokva
8075  IV,  83    |                No, mit ír a fiú? Mit ír?~De a levél közepén már elfelejtette,
8076  IV,  83    |             Unalom, az igaz, bõven volt, de ahelyett aztán bõven volt,
8077  IV,  83    |            szakács akkor kitett magáért.~De hát semmi sem tart örökké.~
8078  IV,  83    |                  reggelt kívántunk neki, de bizonyos sajátszerû közömbösséggel
8079  IV,  83    |                  a kezében.~Ránk nézett, de egy szót sem szólt, majd
8080  IV,  83    |              pillantást vetve az égre -, de alighanem lesz esõ.~S ezzel
8081  IV,  83    |                odakiáltott a kapusnak:~- De nini, Marci bácsi, majd
8082  IV,  83    |                selyempaplan is nevetett.~De miért is ne nevetett volna?~
8083  IV,  84    |            puskám csöve el volt romolva, de mégsem vesztettem el lélekjelenlétemet.~
8084  IV,  84    |         négykézláb csúsztam rajta előre.~De mi történt? Mikor már körülbelül
8085  IV,  84    |            darabig a törvénytelenségtől, de midőn őfelsége maga szólította
8086  IV,  84    |              megfogalmazta a vádlevelet, de hogy melyik törvény melyik
8087  IV,  84    |                  jól van, kedves Németh, de itt még valamit kihagyott,
8088  IV,  84    |                 által, mert én kerestem, de nem találtam meg azt a paragrafust
8089  IV,  84    |                  heverő pénz az oldalát, de halaszthatatlan dolga lévén
8090  IV,  84    |            Gerzson el is ment a pénzzel, de csak nem jött vissza. Tamás
8091  IV,  84    |                művelt formában öntik ki, de némelykor az őexcellenciás
8092  IV,  84    |                  vállat vont:~- Valamit. De mit? Én is erre vagyok kíváncsi.
8093  IV,  84    |                   csodálkozék Rápolty. - De hisz akkor ön bolond.~-
8094  IV,  84    |           irányban próbáltak szerencsét, de ott is felakadtak.~A kiküldött
8095  IV,  84    |           elõször is kapott az alkalmon, de amint veszi észre a régi
8096  IV,  84    |                lehet és nem is szabad.~- De instálom a fõdoktor urat,
8097  IV,  84    |                  volt õsnemesi címerére, de még büszkébb volt keresztnevére,
8098  IV,  84    |                 a lõcsei kalendáriumban; de hogy legújabb szülöttének
8099  IV,  84    |              aztán könnyebben érek haza!~De nem tudom, megismerte volna-e,
8100  IV,  84    |             Kondorosy Gábor, azt sejtem, de azt nem tudom, hogy hol
8101  IV,  85    |                megköveteli azt is, hogy: de ám mi magunk sem hagyjuk
8102  IV,  85    |               amit mi mindnyájan tudunk. De ezt nem azért mondom, hogy
8103  IV,  85    |                  ivott, azt is sokallja, de ki sokat ivott, az kevesli
8104  IV,  85    |              haladéktalanul jöjjön haza. De Hatvani Pista azt felelte
8105  IV,  85    |                  megtisztelõ kívánságát, de biz én haza nem megyek ez
8106  IV,  85    |            szerénységét és bölcsességét.~De mit ért ez Hatvani Pistának -
8107  IV,  85    |                alatt, beszélgetett vele, de észrevette, hogy Fruzinkát
8108  IV,  85    |              kellemeztette magát elõtte, de hasztalan, a lány szívét
8109  IV,  85    |              homlokát tenyerébe temetve, de a szíveket az isten sem
8110  IV,  85    |              sokszor kotoráznak körülte, de szemükbe sem ötlik a hitvány
8111  IV,  85    |                az elemelhetné a könyvet. De valami nagy öröme nem lenne
8112  IV,  85    |                azok ne teljesíthessenek. De elég is már a tereferébõl,
8113  IV,  85    |           lennünk.~A madarak elröpültek, de mikor a professzor reggel
8114  IV,  85    |               fele a síroknak behorpadt, de a gyík is halva maradt.~
8115  IV,  85    |            lefelé a lépcsõkön szobájába.~De hátha nem volt igaz a madarak
8116  IV,  85    |            vastagon, mint a mennydörgés, de valamennyi gúnyolódóan.~-
8117  IV,  85    |                szellemek ránéztek némán, de meg sem mozdultak.~- Hozzatok
8118  IV,  85    |              fizetett velök, jók voltak, de az új tulajdonosnál legott
8119  IV,  85    |     mindannyiszor, a bíróság elé vitték, de hasztalan. Mert a bíró szeme
8120  IV,  85    |                  a fõbíróéknál szolgált, de most mellékesen kofamesterséget
8121  IV,  85    |      odahozhatták volna, ha parancsolja, de õneki a lány vonzalma kellett.
8122  IV,  85    |           kóstolják meg a tyúkok húsát - de biz az csak olyan volt,
8123  IV,  85    |                 én, nagytiszteletû uram, de a segítségéhez fordulok,
8124  IV,  85    |          összeröffen Hatvaninak rohanva, de a bûvös körön átlépnie egyiknek
8125  IV,  85    |                 kutya könyörgõ hangon -, de látod, a csontokat vissza
8126  IV,  85    |               meg s aztán válogasd szét, de úgy, hogy akár a mákban,
8127  IV,  85    |             kísértetek a szemezgetéshez, de bezzeg, akármilyen szapora
8128  IV,  85    |               rendesen az asztalfõn ült.~De valamennyi úriház közt,
8129  IV,  85    |                így kifejlõdött viszonyt, de a Fruzinka gonosz mostohaanyja
8130  IV,  85    |       mindnyájokat másnapra vacsorára:~- De mind eljõjjenek ám kegyetek,
8131  IV,  85    |                   Így szapulták, mosták, de azért megjelentek egytõl
8132  IV,  85    |               Hatvani kézdörzsölgetve.~- De vajon hova férnek el itt? -
8133  IV,  85    |                  nyúlt, hogy leszakítsa, de megjárta vele, a fõbíróné (
8134  IV,  85    |                vendégek, mindent láttak, de bort nem. Minélfogva a fõbíró
8135  IV,  85    |            valamerre, emelném poharamat, de nem lehet, mert a magyar
8136  IV,  85    |               mondjon Seneca, amit akar, de nekünk kell - kiáltott fel
8137  IV,  85    |                  az asztallábból.~- Huh, de fölséges ital! - dicsérgette
8138  IV,  85    |               Fruzinka is halálra sápad, de Hatvani mosolyogva nyugtatja
8139  IV,  85    |                  jó az a gonosz könyv?~- De azért csak mégis dobja a
8140  IV,  85    |                 a hazameneteltõl.~- Hej, de jó volna most egy-két szán,
8141  IV,  85    |          vacsoráltak ezek tegnap semmit, de még kevésbé utaztak szánon.
8142  IV,  85    |           észrevette a leány változását, de a rettenetes valóság csak
8143  IV,  85    |              csavarta el a szívét tőlem. De megkeserüli, fogadom.~Butykai
8144  IV,  85    |                 a gyönyörű leánygyermek, de bánatos volt arca, nem mosolygó,
8145  IV,  85    |            elfutotta erre a pulykaméreg; de a szellemek nem engedték
8146  IV,  85    |              minden, a bútorok a képek - de Fruzinka is, Butykai is.~
8147  IV,  85    |                  Mi csak rontani tudunk, de teremteni nem. Életet csak
8148  IV,  85    |                   mintha a holló győzne… de nini, a szegény fehér galamb
8149  IV,  85    |                  ördög mûvének tartanák, de mi már okosabbak vagyunk,
8150  IV,  86    |                  orvosok vannak vádolva, de õk bizalmat szavaznak egymásnak,
8151  IV,  86    |                hanem nyugodtan várják.~- De hát, Bódi fiam - mondám -,
8152  IV,  86    |                 temettünk?~- Igen, igen, de a klienseim miatt fáradozom,
8153  IV,  86    |           kimenõm, hogy tárgyaljak vele, de még eddig nem bírtunk megegyezni.~-
8154  IV,  86    |               lecsillapodott egy kicsit. De meg nekem is eszembe jutott
8155  IV,  86    |                   és egészen ingyen jön, de a háborúhoz pénz kell. Hogy
8156  IV,  86    |                 szerint Pestre jöjjenek. De tudja, milyen félénk a német,
8157  IV,  86    |                  találjunk valami módot, de Gebhardtot és a kórházakat
8158  IV,  87    |          kerekeinek monoton nyikorgását.~De hogy az elején kezdjem,
8159  IV,  87    |               hallok-e ágyúszót valahol…~De bizony csendes volt minden…
8160  IV,  87    |                  másvilággal példálózik, de csak apródonkint vallogatja
8161  IV,  87    |                  szállásváltoztatás. Hm, de miért változtatják meg börtönömet?
8162  IV,  87    |              múlva én sem tudnám leírni, de önök sem tudnák érzelmeimet
8163  IV,  87    |                vagy meglehet beszélt is, de én nem hallottam abból semmit,
8164  IV,  87    |          hangulat van ma Magyarországon.~De nem tudtam meg. Ezek az
8165  IV,  87    |                 tudtam meg. Ezek az élõ, de szürke arcok el nem árultak
8166  IV,  87    |          elkiálthatná: mi történt azóta. De az is úgy van csinálva,
8167  IV,  87    |               lassan haladott mellettük, de minél közelebb értünk a
8168  IV,  88    |                 báró gondolkozóba esett, de mégis így szólt:~- A leány
8169  IV,  88    |                hagyva.~Vígan élt a báró, de nem sokáig. A tömérdek pénz
8170  IV,  88    |            asszonyka elõször a férjeért, de késõbb egyébért is, mert
8171  IV,  88    |             szemrehányólag tekintett rá, de bizonyos öröm rezgett a
8172  IV,  88    |             nyugodtan élhetünk elrejtve. De addig is meglátogatlak mindennap,
8173  IV,  88    |             ágyából, hogy ajtót nyisson.~De nem a férje volt, hanem
8174  IV,  88    |                  fejüket, amikor látják.~De a báró, aki azóta hazakerült,
8175  IV,  89    |                   Nincs odabent senki?~- De igen, a csigerfalvi deputáció.~
8176  IV,  89    |                tarka macskája van ugyan, de legalább rendben tartja
8177  IV,  89    |              lesz az öt apró gyerekébõl? De nem is olyan rossz ember
8178  IV,  90    |            pezsgõ is volt a díszebédnél, de persze csak annyi; hogy
8179  IV,  90    |                mérhetlen bölcsességével.~De az azért mégis okosan van,
8180  IV,  90    |             megátkozzák a mesterségüket, de azért másnap megint folytatják
8181  IV,  90    |             bankettrõl, hogy »õ martír«.~De ez jól esik nekik minden
8182  IV,  90    |            miután elõbb köhintett egyet (de az is olyan nyöszörgõ, búbánatos
8183  IV,  90    |                   uram, mi lakik bennem. De én tudtam és dolgoztam.
8184  IV,  90    |                uram.«~»Köszönöm alássan, de a mostoha viszonyok, kevés
8185  IV,  90    |                 dolog!«~»Sajnálom, uram, de ez idén nem szándékozom
8186  IV,  91    |               lesz szó, tisztelt olvasó, de olyan alakban, hogy minden
8187  IV,  91    |                közül választani valakit?~De kit?… Katyódi Istvánt! Ugyan,
8188  IV,  91    |            megindulnak az ellenvetések: »de így, de úgy«, Toporczy azonban
8189  IV,  91    |                az ellenvetések: »de így, de úgy«, Toporczy azonban nem
8190  IV,  91    |                van utasítva a jelöltség, de a hiúsági bacilus ott marad
8191  IV,  91    |          polgármesterékkel a kuglizóban. De az egész mulatság untatja
8192  IV,  91    |                Én egyszerû ember vagyok, de egy ambícióm mégis van:
8193  IV,  91    |            gondoljátok… ha azt hiszitek… de kijelentem, hogy én egy
8194  IV,  91    |                  bánom, tekintetes uram, de akkor aztán magára tessék
8195  IV,  91    |                 a kocsmáért és megkapta, de másnap megint beállított
8196  IV,  92    |                 is gyakran hítt magához, de egyetlen egyszer sem mentem
8197  IV,  92    |             csakugyan el kellett mennem. De az orvos még most sem akart
8198  IV,  92    |             nagyon megszomorítana, ha…~- De az illedelem… egyszer mégis…~-
8199  IV,  92    |             szólt mosolyogva a doktor -, de anélkül ne menjen: Adja
8200  IV,  92    |                méregtõl, mint a paprika.~De én nem tágítottam és a doktorral
8201  IV,  92    |          mindenem az öné, amim csak van, de a dekrétumot ne kérje. Mert
8202  IV,  92    |                  az isten is megáldja.~- De, uram, nem tehetem, bármennyire
8203  IV,  92    |                 mikor már nem esett jól. De akkor aztán félre is tettem
8204  IV,  92    |                  ember az az én orvosom.~De ebben a pillanatban megnyílt
8205  IV,  92    |                 erre az egy másodpercre, de aztán megint csak elindult.~-
8206  IV,  92    |                egy gyûszûnyivel?~- Igen, de a kisasszony...~- No, persze
8207  IV,  92    |                 menjen Bácskába mulatni, de még azt sem, hogy dekrétum
8208  IV,  93    |                  õ sohasem gondolkozott, de kell hogy legyenek, ha egy
8209  IV,  93    |             csodálkozva:~- Igen, igen.~- De kegyelmes uram…~- Semmi
8210  IV,  93    |                  kegyelmes uram…~- Semmi de. A közügy az elsõ. Nem engedek
8211  IV,  93    |                fekve, mégis dolgoztam.~- De kegyelmes uram…~- Egy szó
8212  IV,  93    |               soha postát nem is látott, de még levelet is most elõször
8213  IV,  93    |             lovász hozta, csatlós vitte. De ha postát látott volna is,
8214  IV,  93    |                 volt ön fõpostamester?~- De bizony az voltam tizenkilenc
8215  IV,  93    |                megköszörülte a torkát.~- De már az lehetetlen, kérem
8216  IV,  93    |            Kossuthhoz is, Szemeréhez is, de csak mégis hivatal nélkül
8217  IV,  94    |                ti. oldalágon, a Bureczky de Burkosfalva nemzetségbõl
8218  IV,  94    |               forint és járulékai, igen, de kétszázhuszonnyolc részre
8219  IV,  94    |              szeretett volna felöklelni.~De öklelt is. Mint már mondtam,
8220  IV,  94    |               száz legyen.~Gondolkozott, de nem bírt már találni semmiféle
8221  IV,  94    |             violenciát követne el rajta. De tán aludttejet iszik az
8222  IV,  94    |           koncesszionális okmány kitett. De titokban persze nagyokat
8223  IV,  94    |                nem akarta elszalasztani.~De mihelyt hazaért, egy nagy
8224  IV,  95    |            agyonütésre vállalkozom most, de megvallom, nem minden rafinéria
8225  IV,  95    |                  a politikusok játéka.~- De hát mit szoktak mégis leginkább
8226  IV,  95    |            nagyon messzire sohasem visz, de azért haza a szülõföldemre
8227  IV,  95    |             semmit, fiam, a mama elment, de visszajön még. Nem hagylak
8228  IV,  95    |                gyermekemet, hova tetted?~De a különc ember hajthatatlan
8229  IV,  95    |                minden módot megkísérelt, de egyik sem vezette sikerhez,
8230  IV,  95    |                 a »gyerekeket megnézni«, de az asszonynak alig mondott
8231  IV,  95    |               Minden csicsa volt elõtte, de mégis bizonyos rendszer
8232  IV,  95    |           falombokon…~Ez az én kisfiam - de valamennyinek van ilyen
8233  IV,  95    |             szeretni, gondozni a fiúkat, de az anyai érzés nem pihen
8234  IV,  95    |             mostohaanyjuk az édesanyjuk, de mindenik azt gondolta, hogy
8235  IV,  95    |                 csak én fogom azt tudni, de a mostoha fiam sohasem.
8236  IV,  95    |              fiúk azt mondták: magától - de a mama rögtön kitalálta,
8237  IV,  95    |                  Megcsaltál.~- Meglehet. De hát te nem csaltál-e meg,
8238  IV,  95    |               iskolába, úgy mint máskor, de szokatlanul ünnepélyes arccal,
8239  IV,  95    |                 Hátha éppen ez az õ fia… De jaj, hátha nem az!~Gáthy
8240  IV,  95    |               talán igazad van, Borbála. De most már mit csináljak ezekkel
8241  IV,  95    |                    Azazhogy én is tudom, de ha az asszony nem akarja,
8242  IV,  96    |                  a madár hova építkezik, de minthogy buzgó katolikus
8243  IV,  96    |                 embereibõl a legelsõket, de oly titkos természetû a
8244  IV,  96    |         felmászott a nyitott ablakon át, de amint éppen fölmenne a kemence
8245  IV,  96    |              megmenthetõ még ez a város. De ha az idõ elõtt elárultatnék,
8246  IV,  96    |               kaput a labanc seregeknek, de mikor azután beözönlik,
8247  IV,  96    |                 és kontra a város atyái, de oly hosszasan, hogy a kályhában
8248  IV,  96    |                Végünk van. Elvesztünk!~- De hol lehetett?~- Itt volt
8249  IV,  96    |                 kívül álló drabantoknak, de a fõbíró, Koós Gergely uram
8250  IV,  96    |               Folytatták a tanácskozást, de kedvetlenül, nyomott hangulatban.
8251  IV,  96    |          elhangzott a déli harangszó is, de senkinek se volt étvágya.~
8252  IV,  96    |               ablakon víg csicsergéssel, de látván ott a sok kopasz
8253  IV,  96    |                lármával s bõsz haraggal! De hát seregeknek ura, mi történhetett,
8254  IV,  96    |                  kettõt választ ezentúl, de mi ezt nem tûrhetjük, ez
8255  IV,  96    |                 az egyházi törvényeknek, de az emberi nem természetének
8256  IV,  96    |                  A fõbíró közbevágott:~- De hiszen mi nem határoztunk
8257  IV,  97    |                Rögtön indulunk Pestre.~- De hiszen Pest nincs már meg -
8258  IV,  97    |                   Nemcsak a házak, hanem de az emberek is. A hevérek
8259  IV,  97    |          megálltam köztük nehány percig, de csakhamar visszafutottam
8260  IV,  97    |                úgy születtek szegények.~(De elõttem mégis megfoghatatlan
8261  IV,  97    |                 mit csináltál? Valld be! De ne is szólj, hallgass; aki
8262  IV,  97    |               Mikor tetszett megérkezni? De hát, kérem alássan, hozzánk
8263  IV,  97    |            krumpliföldön voltam elbújva. De aztán abbahagyták a keresést
8264  IV,  97    |                   Egy uncia vér nem sok, de annyi sincs bennem, ami
8265  IV,  97    |                veszek fel egész kosztba, de azokat azon az áron, amit
8266  IV,  97    |            Különös nótája van, Gábel úr.~De Gábel úr nem felelt; könnyei
8267  IV,  97    |                Jól van, kedves Gábel úr, de talán áttérhetnénk az én
8268  IV,  97    |                    Mindenesetre érdekes, de most térjünk át végre a
8269  IV,  97    |                  nem ülne össze a sedes. De az a fõbenjáró, hogy a bátyámnak,
8270  IV,  97    |             gyúrt, kérem, kenyérbélbõl - de hogy az ördögbe jut eszébe
8271  IV,  97    |                  s a »veterán« a szolga. De vissza is fizeti ilyenkor
8272  IV,  97    |              alul, sok ember volt felül. De az arannyal az ember is
8273  IV,  97    |               elzárta a végtelen hosszú, de görbe Gólya utcából egy
8274  IV,  97    |             fogyott, lábaim roskadoztak, de Pali, ki gyakran hátranézett,
8275  IV,  97    |    ellenállhatatlan varázs a leánykában, de meg a helyzet sem engedte,
8276  IV,  97    |                 és szuszogással. (Ejnye, de nehéz vagy, édes fiam!)~
8277  IV,  97    |                  tekintetes asszonyt is. De hiába, nem lehet a véka
8278  IV,  97    |               valamelyik pajtásánál hál. De Gyuri másnap se jött. Most
8279  IV,  97    |              vezetõ úton egy pajtásával, de õ bizony meg se nézte jól,
8280  IV,  97    |                 küldött Gyurit nyomozni, de nem találták meg, ami nem
8281  IV,  97    |               semmi, még az nem úgy van. De hát az ember azért nyitja
8282  IV,  97    |           engemet keserít el, mint apát. De azért nem hallgatok el semmit,
8283  IV,  97    |              azon a délután, kivallatám, de õ makacsul tagadta, hogy
8284  IV,  97    |               ott vagyunk, ahol voltunk; de Szurina András, nemhiába
8285  IV,  97    |               lesz, el sem képzelhettem, de feldiktáltam készséggel.
8286  IV,  97    |                     mondá a hevér nõ. - »De úgy gondolja meg, kend,
8287  IV,  97    |             legalább a koma azt mondja), de aztán szó nélkül hazament
8288  IV,  97    |               nem tudtam, mirõl van szó, de éreztem, hogy az valami
8289  IV,  97    |              valami különös kiváltságai, de az éber protestáns szellem
8290  IV,  97    |             beszélnek odaát az angyalok; de a kétszer kettõ, édes gyermekeim,
8291  IV,  97    |              mint olyan ember, aki siet. De a küszöbnél ijedten állott
8292  IV,  97    |               Tisza dühösen mordult fel, de esze ágában sem volt elmozdulni.~
8293  IV,  97    |              szólt anyám.~- Úgy? Hm… És?~De szigorúan összevont szemöldöke
8294  IV,  97    |          bocsássa meg, hogy megszólítom, de én vagyok annak a fiúnak
8295  IV,  97    |             Fûtenek ott?~- Fût az isten. De az is csak egy kicsit, a
8296  IV,  97    |                 kicsit, a kánikulában.~- De enni-inni adnak…~- Vizet
8297  IV,  97    |               ökröt lehetne benne sütni. De meg arra való ez a két nagy
8298  IV,  97    |                   kutya baja sem lesz.~- De hát a többi?~- A többi?
8299  IV,  97    |                fekete selyemruhája volt, de bánta is õ most a selyemruhát!~
8300  IV,  97    |                 amik feddést érdemelnek, de most szállj magadba, s arra,
8301  IV,  97    |                  sok embert láttam arra, de egyre sem emlékszem.~- Látod,
8302  IV,  97    |              csúszott az egyik oldalon - de az mind jól illett neki.~
8303  IV,  97    |           szeretem a bátor kisleányokat; de miként fogja azt nekünk
8304  IV,  97    |                tudnunk.~- Jó. Megmondom.~De mintha egyszerre elvesztette
8305  IV,  97    |          ösmerjen rájuk a hevér asszony, de ha Pali lett volna ott,
8306  IV,  97    |             karcerbe. Ott lesz reggelig. De jól vigyázzon rá, és szigorúan
8307  IV,  97    |                  is elhagyni a karzatot, de lehetetlen volt úgy, hogy
8308  IV,  97    |                 visítás minden skáláján. De az egy cseppet sem konfundálta
8309  IV,  97    |               hirtelen elfutott a vér.~- De hát megõrült maga, ember?~-
8310  IV,  97    |                  Õt éljenzik a diákok.~- De hiszen az meg van ölve.~-
8311  IV,  97    |               kell azért mégis csukni.~- De mondom, kérem, hogy a Török
8312  IV,  97    |             bácsi alázatos képet vágott, de azért esze ágában sem volt
8313  IV,  97    |                igaz, megtanult magyarul, de a német szót meg elfelejtette.
8314  IV,  98    |           szenvedéllyel űzte a tarokkot.~De fájdalom, csak egyetlenegyszer
8315  IV,  98    |               megválasztani Bárányházán, de a plébános, mikor már teljesen
8316  IV,  98    |                  egy gróf külföldi útra, de a pikét tudását követelte
8317  IV,  98    |                kérdé.~- Nem.~- Sajnálom, de akkor elbocsátom, mert nekem
8318  IV,  98    |                 tudom, hol van a kulcsa. De biztosíthatom az urakat,
8319  IV,  98    |               fényezett asztalka volt -, de nini, nini, mi ez rajta? -
8320  IV,  98    |                 kitenni.~- Nincs pénzem, de megadom.~- Nem lehet, kérem,
8321  IV,  98    |                 kitenni. Az a szabály!~- De ha mondom, hogy nincs nálam.
8322  IV,  98    |                 vagyonommal jót állok.~- De hisz ön a vagyonát már eladta.
8323  IV,  98    |                kártyájára tizenhatezret, de a takarékpénztár már be
8324  IV,  98    |                 adjon neki vagy váltót - de a jó barát megtagadta a
8325  IV,  98    |               magához vette az összeget, de eszükbe sem jutott konstatálni
8326  IV,  98    |                 nem fogadjuk el a pénzt, de ha négyen vannak, még pörrel
8327  IV,  98    |                 azt elvenni.«~(Igen ám - de ha négyen vannak, hogy lesz
8328  IV,  99    |                és a csillagok ragyogtak, de nem mindig, néhány bolond
8329  IV,  99    |             lehet azt sehogy se tudni.~- De hisz ide való születésû.~-
8330  IV,  99    |               tán rátalálnánk a gázlóra, de így puszta szerencse dolga.~
8331  IV,  99    |                Meglehet, hogy igaza van, de azért csak mégis menjünk.
8332  IV,  99    |                uram, mert lehetetlenség!~De addig-addig nyaggattam,
8333  IV,  99    |         ráncigálni kezdé, mordult egyet, de a szemeit ki sem nyitotta.~-
8334  IV,  99    |            részeg! - gondoltam magamban, de lesz itt bizonyosan valami
8335  IV,  99    |           vagyunk! Költögettük már, apó, de nem bírtuk fölébreszteni.~-
8336  IV,  99    |                 a Bodri kutyám nem ugat, de ha az egyet nyikkan, hát
8337  IV,  99    |                   Errõl éppen jól látni. De jól megfigyeljétek. Nézzetek
8338  IV,  99    |                szikrázó csoport mellett? De látjátok-e?~- Látjuk. De
8339  IV,  99    |                 De látjátok-e?~- Látjuk. De hát aztán?~- Mellette balról
8340  IV,  99    |                   Nem hittük el egészen, de hát mit lehetett cselekednünk
8341  IV,  100   |                és kegyetlennek tartanak. De azon felül még fösvénynek
8342  IV,  100   |                 is. Majdnem rossz ember, de nagy vagyona és széles nexusa
8343  IV,  100   |                öregebbiket, a Károlyt.~- De hiszen az sem nem kártyázik,
8344  IV,  100   |            Hiszen ha még volna valamije, de stafírungot sem hozott…
8345  IV,  100   |               Sok bolondságot csináltam, de még eddig soha közbe nem
8346  IV,  100   |         hivatalosan kiszabott ár…~- Úgy? De tessék meggondolni, hogy
8347  IV,  100   |                még ma beadom a nyomdába.~De bizony csak megint eltemetõdött
8348  IV,  100   |         kiszedetem legott a közleményt.)~De még elõbb vagy egy félóráig
8349  IV,  100   |                 nyomva, kérem.~- Hm, hm… de menjünk be, kérem, a szobába.
8350  IV,  100   |                 nem szabad megjelenni.~- De hát mi történt?~- Az történt,
8351  IV,  100   |             Károly gyermekkori vonásait, de mindegy, ellököm. »Takarodj
8352  IV,  101   |                  hegyoromra feljuthatsz, de nem élni, csak elhervadni…«~
8353  IV,  101   |       kifogásokat az apró termete miatt, de arra állítólag azt felelte
8354  IV,  101   |                 magasság! )~El is vette, de bizony csak három évig éltek
8355  IV,  101   |                  ha majd négy lovon jár, de a Gyurikában megbízom, az
8356  IV,  101   |               írhatnám ezt a történetet, de mivel a milligyertyákat
8357  IV,  101   |               apa tartozott gondoskodni, de tehette az anya is. Minden
8358  IV,  101   |                  sem bírták elhajigálni.~De a tizenegyedik esztendõben
8359  IV,  101   |           tetszett az idõknek ez a jele, de a »hajlékonyabb ág« szépen
8360  IV,  101   |                Sok vérvesztéssel jár az!~De mindegy, hisz már úgyis
8361  IV,  101   |                  összeráncolt homlokkal, de azért a tömött, õszülõ bajusza
8362  IV,  101   |             szivart akart elszíni elõbb, de nem volt neki. Talán csak
8363  IV,  101   |          látszólag nyugodtan, csendesen, de lelke háborgott belül.~Mikor
8364  IV,  101   |              toll is rossz kenyérkeresõ, de, hát a tû! Az még tekintetes
8365  IV,  101   |                 is…~Szegényesen tengtek, de nem minden öröm nélkül,
8366  IV,  101   |              ráért édesanyját látogatni. De amikor itt felbukkant arany
8367  IV,  101   |          Ferencnek már nem volt semmije, de még úr volt, éspedig mekkora
8368  IV,  101   |                  ki lehetett végeztetni, de a hitelezõk éltek, és ébren
8369  IV,  101   |           árverezik Majornokot.~- Tudom. De szolgabíró azért megmaradhat.~
8370  IV,  101   |                  A Majornoky-kastélyban? De hisz azt holnap eladják.~-
8371  IV,  101   |              tartott, pezsgõt sem ivott, de azért boldognak érezte magát,
8372  IV,  101   |            valahonnan azt a sok bánatot, de megtudom, rájövök, ha másképp
8373  IV,  101   |                 pénz kell.~- Még mindig? De hát mire kell az a sok pénz? -
8374  IV,  101   |               egy százszor hallott hang, de mégsem ismerõs.~- Én vagyok,
8375  IV,  101   |              csillag. Nézte a csillagot, de az meg nem szólította.~Azután
8376  IV,  101   |                  mi lett, nem hallottam, de majdnem bizonyos, hogy mindig
8377  IV,  101   |                   hajszálig így történt, de azért, amit Balics uram
8378  IV,  101   |            elkezelte a vármegye pénzeit, de hogy föl is függesztették
8379  IV,  102   |                  jó tanácsért.~Semmivel. De ha a pört megnyerik kegyelmetek,
8380  IV,  102   |                  a magisztrátus.~Nézték, de eke nem jött utána. Egyedül
8381  IV,  102   |                  látszott hozni valamit, de azt a százrétű szürke köpönyege
8382  IV,  102   |                  Az ám - mondá a bíró -, de hol van hát az eke?~- Minden
8383  IV,  102   |                elmaradt tanú is megjött, de biz azok sem hoztak magukkal
8384  IV,  102   |                  Lisznyói uram elkezdte, de a vizsla is elkezdte a népek
8385  IV,  102   |             elhebegte, vissza is került, de egy olyan nagy kört kerített
8386  IV,  102   |                 nagy csúfság megtörtént, de már ebbe bele kellett nyugodni,
8387  IV,  102   |                odaajándékozom a falunak, de minden lakos tartozik egy
8388  IV,  102   |            székely, kit marcona alaknak, de mégis bárányszelídnek és
8389  IV,  102   |              mint a karácsonfalvaiakat - de azt majd máskor beszélem
8390  IV,  103   |             rohant volna a fiskálishoz - de mikor még az ördögök itt
8391  IV,  103   |        leányaival belement lakni legott, de amint beléptek a termekbe
8392  IV,  103   |              Több ezer év múlt el azóta, de a két leány még mindig ott
8393  IV,  104   |                nem is, nevekedett Marci, de csak örökké olyan nyápic
8394  IV,  104   |                Dudvég nem hagyta cserbe. De a fiatal molnár egyre haloványabb,
8395  IV,  104   |            Meglehet hitt is jóslataiban, de az még valószínűbb, hogy
8396  IV,  104   |                már ti. amikor kitalálta. De bár egypárszor felült a
8397  IV,  104   |                 apprehendált rá egyszer, de Bercsényi gróf elsimította
8398  IV,  104   |               életgyökereit. Vért hányt. De exaltált természete nem
8399  IV,  104   |             érdekesen és szépen ír róla, de ő sem dönti el egészen:
8400  IV,  104   |               hete, hogy felakasztották.~De ha nem akasztották volna
8401  IV,  105   |              Ezeket a szerkesztő mondta.~De hát én istenem, ugyan mit
8402  IV,  105   |            legfeljebb fõbe lõheti magát, de az is csak kétsoros hír
8403  IV,  105   |                 jött is a Pécsely-eset - de ez »latinul« van írva).~-
8404  IV,  105   |               érdekesebben hallgassa el.~De a legnagyobb úr mégis a »
8405  IV,  105   |                sanszai«.~Ezek mind urak, de én szegény jámbor reporter
8406  IV,  105   |                holnapi számra valakit.~- De kit?~- Akárkit. Valami nagy
8407  IV,  105   |               aki most divatban van.~Hm, de hát ki van most divatban?
8408  IV,  105   |                    Hát a Közvéleménynek. De hopp, helyben vagyunk.~Egy
8409  IV,  105   |                  fehér homlokánál fogva, de akkora nyelve volt, hogy
8410  IV,  105   |                  Várjatok a sorotokra.~- De nem lehet ám, mert a holnapi
8411  IV,  105   |         Szabadszólás bement egy kamrába, de az ajtóban megfordult.~-
8412  IV,  105   |               aluszékony, nehezen ébred, de meg be is van hányva mindenféle
8413  IV,  105   |         bevezette a felesége karonfogva, de a szeme akkor is be volt
8414  IV,  105   |               vastag erõteljes karokkal, de a lábai meg vannak dagadva
8415  IV,  105   |                 Ivor szíves jóindulatát, de nem élek vele. Én csak egy
8416  IV,  105   |        feleségemnek legyen kit ápolni.~- De kedves bátyám - kezdém felbátorodva -,
8417  IV,  105   |                     Diktálok, édes fiam, de csak a papírkosárnak. Visszavonultam
8418  IV,  105   |             Közvélemény e rezignációján, de hogy valami érdekeset mégis
8419  IV,  105   |              szép.~- Csinos, becsületes, de nem lát szegény, mind a
8420  IV,  105   |            gyerek - súgta az öreg apó -, de végtelenül hiú. Minden szép
8421  IV,  105   |                 morgott a foga között. - De hát mit csináljak? Én nem
8422  IV,  106   |                  azaz éppen abban járok, de nincs elegendõ enyvem hozzá.)~
8423  IV,  106   |               emberem, aki tolt fölfelé. De úgy látszik, kifogytam a
8424  IV,  106   |                 mert nekem úgy tetszett, de semmi közöm az öreghez.
8425  IV,  106   |               embernek néztem az öreget, de csak addig, míg az én csizmámat
8426  IV,  106   |                különb mesterség?~- Igen, de egy vicispán mégiscsak szörnyû
8427  IV,  106   |               csizmát meg tudná fejelni, de sok olyan csizmadiát tudok,
8428  IV,  106   |             hozzá a nemes szerszámokhoz. De még jó, hogy az a szerencsétlen
8429  IV,  106   |                   elfogták Kusza Pistát, de a dacos legény vakmerõen
8430  IV,  106   |                  úr elõtt? Azt elhiszem. De én elõttem, Koós István
8431  IV,  106   |                 jobban csóválta a fejét, de azért még nem mondott le
8432  IV,  106   |                  nem tõle való a csizma.~De nem is mondta többé, bevallott
8433  IV,  106   |           vágásokat tesznek a csizmákon, de olyanokat mondok, hogy nincsenek,
8434  IV,  107   |                  hadak útjába nem esett, de egy csomó vár: a nagyváradi,
8435  IV,  107   |                 védelem lehetetlenség.~- De hát mit csináljunk? Fölvonassuk
8436  IV,  107   |                 hogy talán megbolondult.~De Koczka jól tudta, mit beszél.
8437  IV,  107   |             ugyan van vagy huszonkilenc, de még egyik ellen sincs ítélet.~-
8438  IV,  107   |                  Ferenc uram és elaludt. De csakhamar megint felrázták.~-
8439  IV,  107   |           megvirradott, már készen volt. De jó is, hogy sietett, mert
8440  IV,  107   |             kívánhatna az ember.~- Igen, de kilencet is.~- Jól van jól,
8441  IV,  107   |              kilencet is.~- Jól van jól, de én a tizenegyhez ragaszkodom.~-
8442  IV,  107   |                 szólott Teleky Mihály -, de akkor támassza fel nekem
8443  IV,  108   |               nyíltál:~Történet könyvébe~De sok szépet írtál.~Hát igaz,
8444  IV,  108   |            viszontagságos története van, de azt mind feledékenységbe
8445  IV,  108   |              küzdő daliák kiomlott vére, de egyet se több vér, mint
8446  IV,  108   |           fejemmel játszom, ha beszélek, de azt is tudom, hogy a lelkemet
8447  IV,  108   |                 az igazságot megtalálni.~De meg is találta. Mikor a
8448  IV,  109   |                Kulissza-történet igenis, de nevek nélkül.~Őnagyságának
8449  IV,  109   |                Valamikor képviselő volt, de a kerülete unt rá, akkor
8450  IV,  109   |                valahová tanfelügyelőnek, de ott meg a megye unt rá,
8451  IV,  109   |          jószágigazgató úr nőtlen ember, de csak annyiban, mert özvegy.
8452  IV,  109   |                  titkár úr udvarol neki, de Nina kineveti. Hogy merészkedik
8453  IV,  109   |              minden bokorban találhat.~- De nekem csak az az egy lány
8454  IV,  109   |                 még jobban elkeseredett, de magába fojtá mélységes bánatát,
8455  IV,  109   |                  misztifikáció lehet ez!~De minden bolondossága mellett
8456  IV,  109   |                mihelyt megpillantotta.~- De hát mi történhetett? - kiáltá
8457  IV,  109   |              okmányokat és jelentéseket, de azokat is a nélkül, hogy
8458  IV,  109   |               forr az alattomos eszében. De megyek, fölfedem gazságát
8459  IV,  111   |                 övébõl éldegéltem eddig, de biz én nem sokra vittem,
8460  IV,  111   |                 ugyan megrögzött különc. De végre is egy okos bárónál
8461  IV,  111   |                 báró kezeit dörzsölve. - De annál jobban megmelegszünk
8462  IV,  111   |               hát lövünk egypár foglyot. De az ördögbe is, mért nem
8463  IV,  111   |               nem szokott ön ebédelni?~- De igen. Csak éppen a fagylaltnak
8464  IV,  111   |                Egész estéig csavarogtak, de kevés vadászszerencsével,
8465  IV,  111   |             fiskális háta megborzongott, de olyan éhes volt már, hogy
8466  IV,  111   |                  fenyegetõztek, ígértek, de pénzt sehol sem bírtak felhajszolni,
8467  IV,  111   |             megint a sziszifuszi munkát, de napról napra eredmény nélkül.~
8468  IV,  111   |               nehezen nyomta el az álom, de nem sokáig alhatott, mert
8469  IV,  111   |                kiáltá örvendezve a báró.~De már erre csakugyan kiment
8470  IV,  111   |                hátuljövõket támadja meg… De most már nem háborgatom
8471  IV,  111   |                Be is jött reggel a báró, de már akkor hûlt helye volt
8472  IV,  111   |            kicsit talán sok is volt: no, de akkor kell a szerencsét
8473  IV,  111   |                 felelte Beöthy Aldzsi. - De adtam valamelyiknek, az
8474  IV,  111   |          eltûnõdött felettük:~- Ez volt, de talán mégsem ez volt… azazhogy…
8475  IV,  111   |          lármával követelve a vetkezést.~De hiába vetkõztek le valamennyien
8476  IV,  112   |              gazdag juhász ezen a tájon, de olyan gazdag volt, hogy
8477  IV,  112   |             izmaelita elhozta a tehenet, de a juhász gyerekei nagyon
8478  IV,  112   |                 neki e várkapitányságot.~De az Andrássy családnak nagyon
8479  IV,  112   |                már, ott fekszik mereven, de azért úgy néz ki, mintha
8480  IV,  112   |                  ruhába öltöztetik újra, de õ nem tud elenyészni, porrá
8481  IV,  113   |              volt elfoglalni Galambócot, de nemigen melegedhetett benne
8482  IV,  113   |             fölégetett a hõsies asszony, de siker nem koronázta nehéz
8483  IV,  113   |                  számtalan látnivalóját.~De a jámbor babonás pásztorok
8484  IV,  114   |         nevezetessége a festõi lovagvár, de egész Erdélyországnak. Még
8485  IV,  114   |                reneszánsz építési modor, de még a legközelebb lakó segesvári
8486  IV,  115   |                 Az aztán lehet 3 forint, de lehet 663 987 ft 26 kr is.
8487  IV,  115   |             küldte onnan több csomagban, de volt benne annyi óvatosság,
8488  IV,  115   |                 én Kopácsy Laci barátom, de tettem magam, mintha nem
8489  IV,  115   |                  megszagoltak, elvettek. De kiveszlek, kiváltlak a szörnyû
8490  IV,  115   |                  nézte végig.~- Ruha ám, de olyan, amelyik künn a mezõn
8491  IV,  115   |               szolga. - Lehetetlen az!~- De bizony dohány. Hát már most
8492  IV,  115   |                  nyomban az öt forintot, de bizony akkorra a finánc
8493  IV,  115   |            szintén híres törökverõ volt. De hát úgy látszik, könnyebb
8494  IV,  115   |                   s napok jöttek-mentek, de csak nem küldtem senkit
8495  IV,  115   |             embert, az igaz, ha tehetik, de õk magok is engedik magukat
8496  IV,  115   |                  iratot?~- Még ma sem.~- De hát akkor, az isten szerelmeért,
8497  IV,  117   |               alig volt valami termésem. De szúnyog annyi termett a
8498  IV,  117   |            feleségem.~- Szívesen mennék, de akkor kölcsönt kellene fölvennem
8499  IV,  117   |                    Hát végy föl.~- Igen, de nekem csak szolid kölcsön
8500  IV,  117   |       bekopogtatni.~- Végy föl többet.~- De mit csináljak én aztán a