bold = Main text
     Rész, Fejezet                                          grey = Comment text

1501   1,  18    |             Talán meg is halt már azóta. De egy leánya maradt. Az apjánál
1502   1,  18    |               esetben megmarad a ruha.~- De a nagy költség! És mire
1503   1,  18    |                Nézd csak, nézd csak, jaj de szép az a Bogárka!«~Oda
1504   1,  18    |           pipáját.~- No, az derék dolog, de nem elég. Egy új bricska
1505   1,  18    |                 ártana.~- Azt is veszek. De ön igazán kegyetlen.~- És
1506   1,  18    |                járni, ha a hold világít, de akkor is csak lépegetve -
1507   1,  18    |           mehettek, ha csiga módjára is, de most zuhogni kezdett a záporesõ
1508   1,  18    |               idõjárás se tetszik nekem. De ha ötven lépést megyünk,
1509   1,  18    |                  ha világos az ablaka.~- De hátha nem világos?~Akkor
1510   1,  18    |                 lángost, libát, malacot, de még talán tengeri herkentyût
1511   1,  18    |            szöszke, a koszorúval? Ejnye, de derék anyja volt, aki szülte.
1512   1,  18    |              szégyenlõsen a kendõjével - de már akkor derékon csípte
1513   1,  18    |               harang- és csengettyûöntõ (de titokban hatosokat is csinált),
1514   1,  18    |                 volt, mondom a társaság. De hát én istenem, hiszen végre
1515   1,  18    |           megcsipkedte a vállát. »Ejnye, de kemény húsod van, húgocskám!«
1516   1,  18    |                 kacagott. Hahaha! Ejnye, de remek volt, hahaha!~A csúffá
1517   1,  18    |               Hát unta itt magát valaki?~De Marjánszkynak nem volt érzéke
1518   1,  18    |           engedem a házamat meggyalázni!~De Marjánszky olyan szépen
1519   1,  18    |                  el vagyok érzékenyülve. De már nekem ez a szokásom.
1520   1,  18    |                szeretem, ha megsértenek. De mindegy, hiszen igaza van.
1521   1,  18    |                  hittem, mindjárt harap, de csak elpityeredett.~- Pedig
1522   1,  18    |                   egy csomó kapcabetyár, de ezek is jó fiúk - ha az
1523   1,  18    |                   ha az eget nem látják. De az haragítja fel õket! Az,
1524   1,  18    |             tesztek.~Nem ment ez versbe, de mégis énekelte, elérzékenyült,
1525   1,  18    |                   A padláson volt sarjú, de alig több, mint egy rõfnyi
1526   1,  18    |                 alkalmas helyet keresve. De ahol lefeküdt, ott átszivárgott
1527   1,  18    |                inkább csak egy csücskét, de mégis látni lehetett a jászolnál
1528   1,  18    |                jobbról balra a farkával.~De ki kiálthatott az imént?~
1529   1,  18    |               borjúnak is két szeme van.~De nem, nem. Határozottan emberszagot
1530   1,  18    |              ilyen szelíden nem ígérték.~De nyomatékul megcsillámlott
1531   1,  18    |                 Mihály bátor ember volt, de a puska mégis puska, meghõkölt,
1532   1,  18    |      ingvállhasíték, mint kellett volna, de biz azt nem lehetett megigazítani,
1533   1,  18    |             gyenge leányt képzeltem itt. De mondd csak, ki vagy te voltaképpen?
1534   1,  18    |                 rosszkor jött - istenem, de rosszkor, csúf emberek vannak
1535   1,  18    |            odabent, tudja, nekünk valók, de nem ilyen ártatlan rozmaringnak…
1536   1,  18    |              hely, lelkecském - mondá -, de mégiscsak fedél, az a tehénke
1537   1,  18    |            kicsit.~- Nagyon süket lehet. De hát mondjad tovább. Aztán
1538   1,  18    |           elvitte a kulcsot, hogy senki, de senki se jöhessen be, mert
1539   1,  18    |        kocsiládácskában hagyta a pénzét, de az én kis zacskóm itt van
1540   1,  18    |        megsajnálta.~- No jó, nem megyek. De nem a puskád miatt. Hallod-e
1541   1,  18    |                megteszem a nyugalmadért. De merre? Mondod, hogy az ajtó
1542   1,  18    |         felkiáltott:~- Nem tud mászni?~- De bizony; hogyne tudnék!~-
1543   1,  18    |               egy percig. Jó ember volt, de mégiscsak ember. Az ördög
1544   1,  18    |                    Így beszélt az ördög, de a leány azt mondta: »ha
1545   1,  18    |                  van-e közte négylevelû.~De e mély csöndben sem tudott
1546   1,  18    |                megtörtént, megtörtént.~- De mármost mit csinálunk? -
1547   1,  18    |          szobában még zúgott a tivornya, de a duda nem (azon léket hasítottak
1548   1,  18    |                egy darab karbunkulust!~- De ki õ?~- Hosszú volna azt
1549   1,  18    |                   mert hát…~Belekezdett, de már késõ volt.~- No, ülj
1550   1,  18    |              Visszafelé más úton jövünk.~De alig tettek néhány lépést,
1551   1,  18    |                 tekintetes úrnak hoztam. De jól eltegye, azt megmondom.~
1552   1,  18    |         mondhatna. (És elnevette magát.) De a bográcsom nem tud beszélni.
1553   1,  18    |             beszélni. Becsületes vagyok, de vérmes is. Akármikor megüthet
1554   1,  18    |            fejével:~- Bolondos egy eset. De jó jel van benne. Kezdesz
1555   1,  18    |              csettentett.) Az csak a jó! De már itt vagyunk Selmecen.
1556   1,  18    |                  az asszonyok csinálnak. De hohó! Ne erre, te János!
1557   1,  18    |           kiütögetni. Ilyen a hiúság is. De megvallom, igazad van. Hát
1558   1,  18    |                 Selmecen bort kell inni.~De ha aztán az ember bort iszik
1559   1,  18    |             kárhoztatott bõrkötényekben… de hová beszélek - mi közünk
1560   1,  18    |                mint az öreg úr mondotta, de biz azokat a szemeik csalták
1561   1,  18    |                 mehetünk Borcsányiékhoz. De jobb is, öcsém, mert ma
1562   1,  18    |                  ház lapult meg elõttük, de az a földszintje is olyan
1563   1,  18    |              kiáltá Mihály elragadtatva.~De az öreg úr nem egyhamar
1564   1,  18    |          földszintesnek gondoltál.~- No, de most már hála istennek kétemeletes.~-
1565   1,  18    |            istennek kétemeletes.~- Igen, de nem a Borcsányié.~- Mit
1566   1,  18    |              akik szeretik még a hazát - de már nem nagyon, nem olyan
1567   1,  18    |                 varrni, bizonyára tudok, de a zsebekbe belátni bizonyára
1568   1,  18    |                 múltkori volt Zágrábban, de ha kisebb is (mert ide kisebb
1569   1,  18    |                volt egy kinyílt tritoma. De nini, az a hibiscus se bolondság
1570   1,  18    |           szerényen hajlott meg a leány, de nem természetesen, mert
1571   1,  18    |           gépiesen biccentett a fejével, de rá se nézett Marjánszkyra.~-
1572   1,  18    |             írtál? Isten hozta minálunk! De gyertek be, urak, erre,
1573   1,  18    |                 urak, erre, erre! Ejnye, de derék dolog, hogy eljöttél.
1574   1,  18    |                ahogy a zúzmarát szokták. De sikerült is neki legott
1575   1,  18    |           ebédeltek ma, urak, reménylem. De addig is küldj be egy kis
1576   1,  18    |                felfogás. Igazad lehet.~- De úgy van, kérlek. Az adós
1577   1,  18    |          pillantást vetett Marjánszkyra. De az mereven bámult maga elé,
1578   1,  18    |                több ezer forintba kerül, de nem jövedelmez egy veszekedett
1579   1,  18    |             pajtás, mindig is az voltál. De a szélaknai birtokod csak
1580   1,  18    |                   Hogyne, természetesen… De mit ér az? Patria quae de
1581   1,  18    |                De mit ér az? Patria quae de lapide et aqua laudatur.
1582   1,  18    |                 koppant, villa csörrent, de csak errõl bírt gondolkozni.~
1583   1,  18    |               keresni kezdte a szavakat, de az egész világ szavai közül
1584   1,  18    |               mint az unalom elõhírnöke, de amit eszes háziasszony egy
1585   1,  18    |                fenyegette meg Erzsike.~- De igazi jó ember - felelte
1586   1,  18    |           Erzsike nyugodtságot színlelt, de a kis szíve ijedten ugrált.~-
1587   1,  18    |                  nehézkesen, ügyetlenül, de hovatovább összetörõdtek
1588   1,  18    |             holnap reggel hazamegyünk.~- De…~- És keresünk valami más
1589   1,  18    |               vállalnám ma a világért.~- De…~- Tudom, tudom… a Bogárka.
1590   1,  18    |            tompán, valóságos fahangon - …de ne hirtelenkedjük el a dolgot,
1591   1,  18    |                  a van »van«-ra irányul, de mikor a »nincs«-en jár a
1592   1,  18    |                bejárás jogát jelentette. De miután Plange úrnak is volt
1593   1,  18    |                 nem sokat látszott érni. De minthogy Plange úrnak nem
1594   1,  18    |                 fejecskéje fantáziákkal!~De most, legalább ez egyszer
1595   1,  18    |                   Nyugtalanság fogta el, de nem gyötrelmes, kínzó nyugtalanság.
1596   1,  18    |                   Ki tudja - akármelyik, de közülök való.~A lugas megvedlett,
1597   1,  18    |                is kantárral, nyereggel. (De hogy honnan teremhet ott?)
1598   1,  18    |                  a temetésemre?~- Nem.~- De egy koszorút csak küldött
1599   1,  18    |                 és az orrához vitte. Oh, de bódító, de kedves! Rajta
1600   1,  18    |            orrához vitte. Oh, de bódító, de kedves! Rajta volt a bimbón
1601   1,  18    |              jutott… gondoltam valamire… De jól van az. Hol is hagytuk
1602   1,  18    |                 Igen, ha meghalt volna - de azon kezdem, hogy meg sem
1603   1,  18    |                késõbb azt a csúf villát, de lássa, oly lusta vagyok.~-
1604   1,  18    |                   Somfavesszõ nem volt - de hiába is lett volna, mert
1605   1,  18    |                  vont.~- Nagylelkû vagy. De félek, annyi se lesz.~-
1606   1,  18    |                  még holnap a kedvedért. De én csak azt mondom, hogy
1607   1,  18    |              félénken nézett köröskörül, de sehol egy lélek sem, mígnem
1608   1,  18    |                 Marzsonné asszonyt érte, de az õ pásztoróráját ütötte
1609   1,  18    |                virág titkot tud tartani, de mégis õszintén elmondja,
1610   1,  18    |                jut s onnan elmenekülhet.~De Marjánszky meg se moccant -
1611   1,  18    |                   Akarom! Parancsolom!~- De kisasszony, nem értem -
1612   1,  18    |                az államot. Az egy pióca. De gyere, ülj már vissza! Folytassuk!
1613   1,  18    |                 Azt - felelte a leány -, de csalódtam… - s egy bánatos,
1614   1,  18    |               van nyújtva a kezük utána, de rossz nyomon indultak. Én
1615   1,  18    |                  messzirõl eltalál haza, de õt a szaglása segítheti,
1616   1,  18    |             része fölött szálljanak át - de õket az öregek vezetik elõször.
1617   1,  18    |              misztériumai közé tartozik. De ami rendkívülit, csodálatosat
1618   1,  18    |                látunk, amit nem hallunk, de amit mégis mindig eltalálunk.
1619   1,  18    |                  az emberben is. Megvan, de ködben, fátyolban, embrióban.~
1620   1,  18    |                   hogy Erzsikét érdekli, de azt is megérezte, hogy valami
1621   1,  18    |            elaludt a maga bolhái dacára, de a »lelki bolha« csak nem
1622   1,  18    |                Nekem teszi, ha mondom.~*~De ha haragudott is Patona
1623   1,  18    |             ellátogatott Borcsányiékhoz, de egyedül, az öreg úr nem
1624   1,  18    |              kezd a föld alatt kifogyni, de amely megint visszakerül
1625   1,  18    |          Mindenesetre én vagyok a hibás. De az ember nem választhatja
1626   1,  18    |                  cigarettát sodorgatott, de csak nem akart az sikerülni
1627   1,  18    |                  körme van.) Kosár volt, de a füle nélkül; nem kellett
1628   1,  18    |            kellett elvinni; ígéret volt, de a zamatja nélkül; nem kellett
1629   1,  18    |                 mutat, a másik el tõle - de melyik az igazi? Azért okosak
1630   1,  18    |                   levegõt lapátoltunk.~- De hát mi történt, az istenért? -
1631   1,  18    |              értelek, hogy mi van késõn.~De most egyszerre fény kezdett
1632   1,  18    |                 voltál és…~- Ott voltam, de…~- Nem kérted meg?~- Nem -
1633   1,  18    |           vállánál és befelé fordította, de el is eresztette íziben,
1634   1,  18    |        Marjánszky melle kínosan hörgött, de a hangja csak úgy ropogott
1635   1,  18    |            vállat vont.~- Bánom is én.~- De a Bogárka…~- Hát legfeljebb
1636   1,  18    |                  te bolondulva?~- Meg.~- De én azt nem engedem - szól
1637   1,  18    |         bizonyosan jobban tetszett neki. De nemcsak a harag vörössége
1638   1,  18    |           ridegen nézett a közbeszólóra, de biz az a nagy mogorvaság
1639   1,  18    |                 Hát nem ilyen, Mihály?~- De olyan, édes jó bátyácskám.
1640   1,  18    |              mert borzasztóan haragszom. De mikor szeretted meg úgy
1641   1,  18    |                 szép, mint a paradicsom, de amely úgy nyomta, szorította,
1642   1,  18    |              tudja a lurkó, azért teszi. De kire is hagynám?~Azután
1643   1,  18    |                    Nagyon elkomolyodott, de mintha megbánta volna, még
1644   1,  18    |                  mihaszna »zapekacskát«. De mégsem volt az nevetséges;
1645   1,  18    |            megcsipkedte az állát.~- Jaj, de szép karmin festék van a
1646   1,  18    |                 vegyen sok, sok vásznat, de nagyon sokat, mert szükség
1647   1,  18    |                most kiböffentette volna, de a leány eltűnt előle, megérezte,
1648   1,  18    |               Ohó! Talán elígérkeztetek? De ülj le hát, cimbora, és
1649   1,  18    |                  is öklel az oldalamban.~De Körmöczy mégis állva maradt,
1650   1,  18    |              vagy legalább megtetszenék, de tudjátok-e ti azt, hogy
1651   1,  18    |              ember vagyok, semmim sincs, de még ez nem volna baj. Fülemig
1652   1,  18    |               forint.~- Sok, nagyon sok. De hát mi köze ahhoz a gyermeknek?~-
1653   1,  18    |                  kitisztázlak mindenbõl, de nekem adod a leányodat.«~-
1654   1,  18    |                 már õ ezeket?~- Még nem, de õ jó gyermek és szereti
1655   1,  18    |                kit szeretnie, mondhatom. De semmi közöm hozzá. Bocsánat
1656   1,  18    |                 A könnyelmû emberek jók, de neked a szíved is rossz.
1657   1,  18    |                 egyszerû mormogás lett: »De mégis furcsa eset, furcsa
1658   1,  18    |                még egyre szelídítette:~- De bizony csak énrám haragszik.
1659   1,  18    |                 én. És az nekem úgy fáj, de úgy fáj - s fejét bánatosan
1660   1,  18    |            rászedett (Mihályra mutatott, de nem nézett rá), nem ott
1661   1,  18    |               ott várt meg, ahol mondta. De hogyan is történt ez? Hogy
1662   1,  18    |           megvártál volna, ahol mondtam. De meg nem vártál, hát most
1663   1,  18    |               Ámbátor magad vagy az oka. De mindegy, ami megtörtént,
1664   1,  18    |         csöngettyût venni. Szépen szólt, de nagyon meghúzta õket a gazember. »
1665   1,  18    |            Alkalmasint valami zsidó. Oh, de isten ellen való vétek!
1666   1,  19    |                verekedtek a Cselejthyek, de még jobban házasodtak.~Ámbátor
1667   1,  19    |            udvarhoz. Gyászesztendõ volt, de nem szomorú. Egy egész huszárezred
1668   1,  19    |             pedig elmaradt az az egy is.~De hogy maradt el? - Hiszen
1669   1,  19    |                   Hõs volt a csatatéren, de szelíd, mint a bárány, a
1670   1,  19    |               hoz nehéz volt hozzáférni. De a királynõ kitalálta a módját.
1671   1,  19    |                 be: már nem volt fiatal, de csinos, daliás férfi, igazi
1672   1,  19    |                  rablóval áll-e szemben? De a fiú nyílt, jó arca, szép
1673   1,  19    |              Nyúlra, medvére már lõttem, de bolondra még nem. Ki vagy
1674   1,  19    |                van a hozzávaló szerszám, de a golyóhalált jobb szeretném.
1675   1,  19    |              célzott, a lövés eldördült, de csak arcizma se rándult
1676   1,  19    |              fogja tudni, hova lettél.~- De én tudni fogom, hogy õ mivé
1677   1,  19    |                  fuvarból tengeti magát, de nemesember.~- Mennydörgettét,
1678   1,  19    |                 mert megint összetapos.« De bizony csak éppen azért
1679   1,  19    |             csoda, hogy sok sebet ütött, de a legnagyobbat a Waldeck
1680   1,  19    |                Maga nem tudott még róla, de a tisztikar már susogta (
1681   1,  19    |            ellenség bûvös erejét érezte, de a magáéról nem tudott számot
1682   1,  19    |                nem fért a közelébe Ámor. De ha volt is, ha ez utolsó
1683   1,  19    |            folytatom… erre õ azt feleli. De hátha nem azt feleli? Elfogta
1684   1,  19    |           biztatja magát: »a macska fél, de nem én«, reggelre azonban
1685   1,  19    |                ki annyi bajt csinál.~No, de nem szidom meg, - hiszen
1686   1,  19    |                 mai versenyekhez képest, de mert az udvartól jött, kivált
1687   1,  19    |             amelyekbõl veres bor folyik, de ha a nyakuknál egy másik
1688   1,  19    |               forgói egyformán lengenek.~De fölösleges is volna leírni
1689   1,  19    |              csupa csapadék volt a haja, de a lóról is csurgott az izzadság.~-
1690   1,  19    |              óhajtásom nincs a világon«, de a grófnõ csintalankodásai
1691   1,  19    |                ötlete támadt: kitérõ út, de mégis egyenest a célnak
1692   1,  19    |             Waldecknek ezt a gondolatot, de az óvatosság. Csiga-biga,
1693   1,  19    |           bibliája más, mint a férfiaké. De van nekem egy jó tanácsom,
1694   1,  19    |           ámbátor még ma se kellemetlen.~De azért egy ilyen kastélyos
1695   1,  19    |            finomra, kisülve porhanyósra, de nem annyira ez tette olyan
1696   1,  19    |           szítták. Egy kicsiséget kérni, de az is formás és kifejezõ
1697   1,  19    |               meglepetve lépett hátra.~- De hisz az lehetetlen - pattant
1698   1,  19    |           folytatá nyugodtan a grófné -, de más inháber más ezredbe
1699   1,  19    |              Nagy Józsiból egy sütet is, de nem tesz semmit: elvégre
1700   1,  19    |                lába, ha el van menyülve. De a tisztek könyörögtek neki,
1701   1,  19    |                  Az ezredes felordított, de már későn volt, rá volt
1702   1,  19    |                  éppen ilyet gondolt ki, de nem fog-e vele felsülni?~
1703   1,  19    |                rajta, részint sajnálták. De annál inkább szapulták az
1704   1,  19    |               túlságosan kíváncsi, gróf, de ha meg kell lenni, isten
1705   1,  19    |                  szóltam hozzá kacagva: »De ha a Borcsa is tetszik,
1706   1,  19    |       bolondozzon a méltóságos asszony!« De én csöppet se bolondoztam,
1707   1,  19    |                majd leszédült a székrõl, de csak addig, míg tisztába
1708   1,  19    |         menyecske érezte a méregcsöppet, de mégse tett úgy, mintha haragudnék,
1709   1,  19    |                  az szégyellte is magát, de úgy, hogy egy évig került
1710   1,  19    |                  is pántlikák jönnek ki, de szürke színben - ha »muszáj«,
1711   1,  19    |                   kedves Nagy?~- Én meg, de Bécs nem akar engem megszokni -
1712   1,  19    |          Elmosolyodott benne az asszony, de a királynõ homlokára ráncok
1713   1,  19    |                  kicsit - mondogatták -, de originális! Az originalitás
1714   1,  19    |                 úr, isten ott nyugossza. De az ismerõsök hidegsége meg
1715   1,  19    |           átugrottam.~- Oh, nem azért.~- De mi az ördögért akkor? -
1716   1,  19    |                 a vakmerõ halottvivõért, de csak meg sem lehetett találni.~
1717   1,  19    |          rehabilitálni fogja a férjét, - de éppen ez a bál szegte a
1718   1,  19    |        szerepeltek. A hamu csak befedte, de ki nem oltotta az eleven
1719   1,  19    |         Johannától.~- Ki nem állhatom.~- De olyan gyorsan untál rá?~-
1720   1,  19    |                harmatarcú lányok voltak, de azért Nagy József mégse
1721   1,  19    |             véletlenek vannak a világon. De nem rágalmazásból mondom.
1722   1,  19    |           megfogtál, én leszek a farkas, de ide elõbb azzal a csókkal.~
1723   1,  19    |            kigyulladt. Kutya teremtette, de gyönyörû asszony.~Ekkoráig
1724   1,  19    |                  hogy az uraság van itt, de biz az uraság többre vette
1725   1,  19    |       leánykorában, megcsókolta sokszor, de akkor nem volt olyan jóízû.
1726   1,  19    |     megszólította.~- Ej, Borcsa, Borcsa, de kár, hogy nem az én feleségem
1727   1,  19    |                 Szegény nagyságos urunk, de nehéz sorsa van ebben a
1728   1,  19    |                  a pernyéje merre röpül.~De Nagy Józsefet megkapta az
1729   1,  19    |               fiókjában semmi feleletet.~De a földesúr is küzdött magával,
1730   1,  19    |            akarlak - lihegte akadozva -, de ha például ide adnád jó
1731   1,  19    |                  a kastélybeli cselédek (de, én istenem, a romlott kastélybeli
1732   1,  19    |            Voltak, akik fel is ösmerték. De nem bizonyos az, hogy a
1733   1,  19    |                  az ember egy-két napig; de a szép erdõben, rétben örökké!~
1734   1,  19    |           Micsoda gondolat az magától.~- De ha akarom, Rozáli - unszolta
1735   1,  19    |                  mondta, tréfából teszi, de ennek a tréfának gyökere
1736   1,  19    |            Johannára ráunt volt Bécsben.~De nem érdemes hosszan rajzolni
1737   1,  19    |              elõadta válási szándékát:~- De mért teszi ezt a nagyságos
1738   1,  20    |              iszen az is szép mesterség.~De én ehelyett egy olyan konfliktust
1739   1,  20    |              errõl!~Ez Moronyinak szólt, de a beszély-író sok jogai
1740   1,  20    |             Moronyi egyszerû hivatalnok, de kifogástalan ember. És végre
1741   1,  20    |                 Meg is csinálta a bátyó, de nem volt az õrajtuk olyan
1742   1,  20    |                 volt a csinos asszonyra, de úgy a maga módja szerint,
1743   1,  20    |              hogy bizonnyal jó a méz is, de a daróci se rossz a »Három
1744   1,  20    |                haza is hozathatta volna, de mit ér az a Pista nélkül,
1745   1,  20    |              Mirõl jó ez a flangrozás?~- De a barátaim, Erzsike - szabadkozott
1746   1,  20    |           Erzsike. Egy napot engedhetek, de… ~- Úgy? - pattant föl egyszerre
1747   1,  20    |               Erzsike dühbe jött.~- Jaj, de goromba kezed van, mint
1748   1,  20    |                   No, mit akarsz?~- Huh, de megszúrt valami - szisszent
1749   1,  20    |                 Hallgass, te csúf állat, de udvariatlan vagy!)~A papagáj
1750   1,  20    |                 maga után a kertajtót, - de mert az idõ hûvösebbre fordul,
1751   1,  20    |                  kertben hajadonfõvel.~- De ne mondja fiam, Nina, hogy
1752   1,  20    |                künn õgyeleg egy darabig, de mégis kíváncsi, hogy mit
1753   1,  20    |                 az újságok.)~Bemegy hát, de igyekszik tõle telhetõleg
1754   1,  20    |                  is tört a pohárszékben, de szerencsére az, amelyik
1755   1,  20    |     járnak-kelnek nagy ajtócsapkodással, de nem szólnak egymáshoz, hanem
1756   1,  20    |              mondanád, amit én gondolok. De nem tudsz szólni kutyus,
1757   1,  20    |                  ha vége jó, minden jó«, de Erzsi új szalmacsomót lökött
1758   1,  20    |             ágyak egymás mellett vannak… De a feleség és férj kerülik
1759   1,  20    |          egymásra. Eddig ez könnyû volt, de ezután… mi lesz ezután?~
1760   1,  20    |              talán tudnák, hogy mi lesz.~De a fürge Nina leereszti a
1761   1,  20    |                 ármánykodás pajkoskodik, de az arca szomorkás, gondolkozó.~-
1762   1,  20    |                   Erzsike már nincs ott. De a falakból száz árnyék lép
1763   1,  20    |                hölgyük lábához tettek.~- De a »Három Rózsá«-nál jól
1764   1,  20    |                   színészkedett Pista. - De olyan egészen bizonyos az?~-
1765   1,  20    |              tettetett közömbösséggel -, de ülj le hát, kérlek.~S fölkelt
1766   1,  20    |             illegetné, hogy rázni fogja, de aztán csak féloldalt fordítá (
1767   1,  20    |               kecske, melyik a káposzta, de végre is elálmosodtak, a
1768   1,  20    |                 jó vagy, elõzékeny vagy. De én se akarok hátrább maradni.
1769   1,  20    |              rajta van a paripa bélyege, de a szamáré is. Büszke volt
1770   1,  20    |                 kiszítt tajtékszipkáira, de a magasabb, finomabb sportban
1771   1,  20    |                  csak regényekbõl tudta, de tudta. Nem volt se egészen
1772   1,  20    |                  túl lévén a harmincon), de ez nem ártott a nimbuszának
1773   1,  20    |                  fogja megütni. (Meg ám, de mikor?)~A nagyevõ Tóth valóságosan
1774   1,  20    |             piszkálnak és finnyáskodnak. De e falánk nebulók gyönyörûséget
1775   1,  20    |                 nem igen találta otthon, de az se baj, egy-két percet
1776   1,  20    |               hogy valami történt volna. De hát mi is történjék egy
1777   1,  20    |                 Ennek valami oka lehet.« De ha eljött volna a bálba,
1778   1,  20    |                Pista?~Hát azt is tudjuk. De ez már csak súgni való és
1779   1,  20    |          csergedezett a Moronyi ereiben. De a kitörült szó most egyszer
1780   1,  20    |                   alaktalanok egyenkint, de mégis a szép asszony bûbájos
1781   1,  20    |                tudja - felelte kurtán.~- De hiszen mindjárt ebédelünk.~-
1782   1,  20    |                az öreget a diákjaival, - de Tóth Pista nem volt ott.~-
1783   1,  20    |                esztendõ óta sok mindent, de úgy találom, hogy csak egy
1784   1,  20    |              tejfölét. Az most hiányzik. De mid hiányzik teneked? Mit
1785   1,  20    |                 mert magyarázatot adnak, de fölvilágosítást nem.~- Nem
1786   1,  20    |             igazat. Sima, finom emberek. De talán nem is akarod az igazat?
1787   1,  20    |                 Moronyival. Derék ember, de még többet ér a felesége,
1788   1,  20    |                ámbár még nem neked való. De ha tudod a dolgot, hát megkapod,
1789   1,  20    |             szépek, mint a te feleséged, de akik nem is jobbak. Most
1790   1,  20    |                 meg akarna valakit enni, de nem volt egy árva szava
1791   1,  20    |                  a lábába akart harapni, de Moronyi félreugrott. A kutya
1792   1,  20    |                 Nem egy baja lenne most, de kettõ. Hm, tehát lehetne
1793   1,  20    |               világos volna, mint a nap, de azt mondják, hogy a feleségem
1794   1,  20    |                  kavicsokat a homokban.) De ennek persze nem a Pista
1795   1,  20    |                 Tehát már leveleznek is. De miért ne lehetne egész ártatlan
1796   1,  20    |          összeszorult erre a gondolatra, de mégis volt ereje elhaladni
1797   1,  20    |                  nem küldhetem hozzájuk, de Kozsibrovszkyt ott találom.«~
1798   1,  20    |            Szántani kén’, tavasz vagyon,~De az ekém széjjel vagyon,~
1799   1,  20    |      becsületemre mondom… ~Majd elesett, de megint összeszedte magát
1800   1,  20    |               szavait és lapos tárcáját.~De ez egy csöppet se feszélyezte
1801   1,  20    |             számára.~- Ide ülj, cimbora! De mi az ördög lelt? Mért vágsz
1802   1,  20    |             mondani »teveled éppen nem«, de csak mégis elnyelte.)~-
1803   1,  20    |                  cica tüszkölt, karmolt, de nyavukolni nem tudott.~Moronyi
1804   1,  20    |                  szólította föl Moronyi?~De Pondró Jóska se rest, egyszerre
1805   1,  20    |                   az szokott járni vele, de most észre nem vette az
1806   1,  20    |                  akkor a légy elrepül.~- De gyerünk már.~Átmentek a
1807   1,  20    |            Moronyi elõadta a sérelmét, - de Kozsibrovszky csínyje miatt
1808   1,  20    |                hanem csak egy forintost, de a vén Pondró nem igen bízott
1809   1,  20    |               ember, akinek sok tréfája, de kevés pénze van. Hát a tréfa
1810   1,  20    |                  stádiumában csekélység; de lehet belõle valami, mert
1811   1,  20    |              casus belli. Ez vért kíván. De minthogy egy pajtás csinálja
1812   1,  20    |      nekiröpítették biz ott a tojásokat, de olyan volt a helyzet, hogy
1813   1,  20    |                  és rájok akart rohanni, de egyszerre fölemelkedett
1814   1,  20    |                hogy át nem ülsz hozzánk. De te miattam nem ültél át,
1815   1,  20    |                 eresztette ki a kezébõl, de még a szemeibõl is kibuggyant
1816   1,  20    |                Tóth Pista felelni akart, de e percben tûnt föl az ablaknál
1817   1,  20    |               ott, ahol kár történhetik. De ha velem nem érintkezik,
1818   1,  20    |                  ne vágja vele az ujját, de nem kell azért okvetlenül
1819   1,  20    |         parancsolatnál pirult el?~- Jaj, de buta vagy. Honnan tudhatnám
1820   1,  20    |               vagy. Honnan tudhatnám én? De mivel sokára jött rá, hát
1821   1,  20    |           mondjuk: a papagáját.«~- Hm!~- De már elég volt ennyi - szólt
1822   1,  20    |                kerek asztalhoz Moronyit.~De lett is erre dínom-dánom,
1823   1,  20    |                ketyegett, néha ütött is, de föl se vették. Régen szundikáltak
1824   1,  20    |             bizony meg nem tudná úgyis), de meg jól is esik másrészt,
1825   1,  20    |              hozza, mi hozza, nem tudni; de hogy ott zsong, ott rezeg,
1826   1,  20    |             majálisi meghívó afférjérõl, de azután meglett maga a majális
1827   1,  20    |               asszonyok is jól mulattak, de Moronyiék nem voltak ott
1828   1,  20    |                vágni, aminõt csak akart, de most mégis apprehendált: »
1829   1,  20    |            kiballotiroznak a kaszinóból, de azt is ritkán (hiszen ezek
1830   1,  20    |             bánatból beleugrik a Rimába, de azt se teheti mindig - mert
1831   1,  20    |             sokáig voltak célozgatások - de idõk folytával elhalványodott
1832   1,  20    |              ahhoz semmi kétség se fért. De mikor is járt volna? Moronyi
1833   1,  20    |            kénytelen is volt megtartani.~De ha Tóth Pista nem járt,
1834   1,  20    |                 jámbor, mint egy bárány, de éppen a jámborságánál fogva
1835   1,  20    |               hét az ajnácskõi fürdõben, de már a hosszabb estéken gyakran
1836   1,  20    |                 némelykor harapni akart.~De mégsem annyira az Erzsike
1837   1,  20    |              apja is abban pusztult el).~De hát mi ez ellen a medicina?
1838   1,  20    |          cimborák; gyere ide, gyere oda, de Pista összeszidta õket,
1839   1,  20    |              hogy ön házas! Teringettét, de hát nem lehetne-e mindamellett?
1840   1,  20    |              holnap, az esti vonattal.~- De hisz akkor nem lehetünk
1841   1,  20    |                     Holnap este megyünk, de a holnaputáni elõadásra.
1842   1,  20    |             holnapután, szerdán hazajön, de azért tegyenek a bõröndjébe
1843   1,  20    |           kételkedés, semmiféle érzelem. De a turpisság gyanakodó, azonfelül
1844   1,  20    |               bort kért a korcsmárostól, de rendre visszautasította
1845   1,  20    |                végre megbosszankodott:~- De igenis - mondá -, van egy
1846   1,  20    |                venni. A táskát elhoztam, de cigaretta nincs nálam.~És
1847   1,  20    |                   Alak mozgott ott elég, de nem lehetett õket fölismerni.~-
1848   1,  20    |                  vonat - a Pista nélkül. De hiszen ez borzasztó. Hová
1849   1,  20    |               lopódzott gondolatai közé.~De mégse lehet. Hisz itt van
1850   1,  20    |                   midõn ki akart ugrani, de az ajtó nem engedett, kétségbeesetten
1851   1,  20    |               visszament a pályaudvarra. De hova lett hát? A föld csak
1852   1,  20    |                Nem tudom, nem emlékszem, de hogy a tyúkszememre hágott
1853   1,  20    |                hogy miképp maradtam el - de tudom is én azt leírni?
1854   1,  20    |             Tudom is én, miért hiszem.~- De látták, amint mondom, hogy
1855   1,  20    |                 vasút valóban.~- Úgy ám, de senki se látta másodszor
1856   1,  20    |                  locsogott, mint nappal, de az volt most a szava: Csitt!
1857   1,  20    |                 nál benézett az ablakon, de Tóth Pista ott se volt. -
1858   1,  20    |              mondani, hogy mindenütt jó, de legjobb otthon. Már szinte
1859   1,  20    |                  Ah, az az, ostoba Nina!~De a Moronyi gyanúja már föl
1860   1,  20    |            simogatni, paskolgatni), jaj, de nagy huncut vagy, kis mizi-mázi,
1861   1,  20    |             mizi-mázi, hogy észrevetted. De mármost beszéld el, bolondom,
1862   1,  20    |             izmaiban, ökleit fölemelte - de a tükörbõl feléje futott
1863   1,  20    |           kezdenek ereszteni a szarvaik. De mostanáig… hát mi történt
1864   1,  20    |               Vanitas vanitatum az élet. De kár, hogy elmegy. Igazán
1865   1,  20    |                 mert tudom, mi történt - de ígéretem nem engedi. Tudom,
1866   1,  20    |              iszen az is szép mesterség.~De én ehelyett olyan konfliktust
1867   1,  21    |            bíróság se nagy világi állás, de ha kemény ember állja, hát
1868   1,  21    |               lett volna, se hogy rossz, de mégis inkább rossz volt;
1869   1,  21    |    kérlelhetetlen szigorú, szív nélküli; de ha szíve nem is, bezzeg
1870   1,  21    |          gyûléseken, mint Kajszi József; de kevés se volt az esze, nem
1871   1,  21    |             Pista kiállotta a fegyházat, de csak nem javult meg, újra
1872   1,  21    |                volna mutogatni, ha másé.~De így azért fizettek volna
1873   1,  21    |        elköltötte, amije tavaly termett, de az idei termés még lábon
1874   1,  21    |               Hátul a szalmából csinált, de már besüppedt ülésen a városbíró
1875   1,  21    |              lóbálózék, akár az órainga, de csak szundikált, nem aludt;
1876   1,  21    |             megiramodott, futni kezdett, de a nagy rõzseköteg a hátán,
1877   1,  21    |                valami baja?~Körülnézték, de lõcs, kerék, tengely, saraglya,
1878   1,  21    |               megértheté a hangját. Jaj, de milyen szép hangja volt.~-
1879   1,  21    |          susogott, hanem csak lélegzett. De édes volt, balzsamos volt
1880   1,  21    |                  megállította a lovakat, de nem is tehetett egyebet,
1881   1,  21    |                  álltál meg, Palkó fiam?~De nem Palkó felelt (nem volt
1882   1,  21    |              hatást várt a bemutatástól, de hasztalan, mert a vicebíró
1883   1,  21    |            meggyújtotta a saját combján, de biz az elaludt egy gyönge
1884   1,  21    |                  Ejnye, a fösvény medve! De hát végre is mi közöm hozzá?
1885   1,  21    |                   fiaim, pénzt nem adok, de gyertek hát ide közelebb.
1886   1,  21    |              részint meg reménykedésbõl, de valamennyije mintegy megzsibbasztva
1887   1,  21    |                  putnoki nép komisz nép!~De mindez nem zavarta Szabó
1888   1,  21    |                 vagy, derék legény vagy, de mért teszed magad erõnek-erejével
1889   1,  21    |                  dicsérõ szavak által -, de éppen azért nem hiteti el
1890   1,  21    |       beruházkodás alatt, lova már volt, de csizmája még nem. (Az ördög
1891   1,  21    |            kantárt, maga is menni akart, de a szegénylegények egy részén
1892   1,  21    |           harminchat forintot nem bánom.~De már erre a szóra megint
1893   1,  21    |                  Akkor hát visszateszem, de ne mondjátok legalább, hogy
1894   1,  21    |               nem olyan.~A szó csak szó, de szúrós, ha igaz szó. Magának
1895   1,  21    |                 egy csöpp se látszódjék, de õ maga mindent lásson a
1896   1,  21    |       Kurintyóban.~Találtak is néhányat, de lassankint elfogyott az
1897   1,  21    |                 patyolat szoknyácskában. De nem ez kötötte le a figyelmét,
1898   1,  21    |            valami gyanúsat az erdõben?~- De bizony.~- Talán látott is
1899   1,  21    |                  szívük, hogy bántsanak, de nekem megvan a hozzávaló
1900   1,  21    |            vágott.~- Az már nem lehet.~- De ha rendelem a császár nevében.~
1901   1,  21    |              rendelni, én meg is tenném, de nekem gyomrom is van (azt
1902   1,  21    |             értsék. (Szép fehérszemély.)~De igazán szép is volt; hát
1903   1,  21    |                 a gyermekkor hamvassága, de a szemeibõl már a tudás
1904   1,  21    |              hogy az anyád hol szolgált. De most csak azt kérdem, nem
1905   1,  21    |                 szemem, ha láttam.~(Jaj, de nagy kár lenne pedig, ha
1906   1,  21    |                  begyömöszölte hirtelen. De késõn volt az már.~- Tudod-e,
1907   1,  21    |            tapadozó ingvállon keresztül.~De az ingváll se tapadt oda
1908   1,  21    |           egyszerre odakapott, zavartan, de nem hernyó volt, hanem csak
1909   1,  21    |                tréfáljon, nemzetes uram.~De ahelyett, hogy ellágyult
1910   1,  22    |                 és õ a legtöbb köztetek. De énnekem mindegy az. Én azért
1911   1,  22    |                kocsi a létai kilógusért.~De az úrnõ mindenáron a fõvárosba
1912   1,  22    |          háromszáz forintba kerül ugyan, de aztán érti a mesterségét. »
1913   1,  22    |              háromszáz forint ára kárt.« De a nagyságos asszonyka, a
1914   1,  22    |               míg közbeszólt Gál uram:~- De már abból semmi se lesz.
1915   1,  22    |                  a doktor szórakozottan.~De már erre a szóra visszafordult
1916   1,  22    |               mert most még segíthetünk, de holnap már késõn lett volna.
1917   1,  22    |            pipázott szépen, csendesen.~- De lássa - szólt a doktor rábeszélõ
1918   1,  22    |              János gondolkozni látszott, de csak azon gondolkozott biz
1919   1,  22    |                  Nem tökéletes biz ez, - de amije van, azzal ad hírt;
1920   1,  22    |            hatalmas Gál-birtok szétesik, de aztán bizonyos ájtatossággal
1921   1,  22    |            szolgája lesütötte a szemeit, de bizony egy szóval se fogta
1922   1,  22    |                     A két-akósból.~- Jó, de a halotti toromon majd a
1923   1,  22    |                halál utánra is kiterjed, de egyszersmind a tagadó válasz
1924   1,  22    |              hozzá szelíd szomorúsággal.~De õk abból vajmi keveset hallottak
1925   1,  22    |                  iszen másforma sincs.~- De mégis melyik a legpletykásabb?~-
1926   1,  22    |                    felelte a nótárius -, de mégis talán legkülönb Mátyás
1927   1,  22    |                Éppen arra van szükségem. De elõbb megkérem Gálnét, hogy
1928   1,  22    |           bizonyos megelégedettséggel -, de sokat eltakar elõlem is
1929   1,  22    |                  tartottam eddig boltot. De nem tesz semmit, adok én
1930   1,  22    |            elégedve, mert ez igaz lehet, de szívesen áldoznék ám pénzt,
1931   1,  22    |                  asszony, kacér asszony, de mégsem lehet.~- De hiszen
1932   1,  22    |              asszony, de mégsem lehet.~- De hiszen kend mondja, hogy
1933   1,  22    |                    Gál János okos ember, de az asszonyi ravaszság átugorja
1934   1,  22    |                bora van, mint az ecet.~- De a csókja, mondják, olyan
1935   1,  22    |                 folyt volna a párbeszéd, de beléptek a doktor és a jegyzõ
1936   1,  22    |                jelenetet: mi lesz itt -, de bizony nem lett valami különösebb
1937   1,  22    |                mondá az orvos hidegen -, de a maga lelkén lesz, szép
1938   1,  22    |                     Megkaptam tõle. Jaj, de szép egy asszony!~A beteg
1939   1,  22    |               deres bajsza körül.~- Hej, de jó lesz kóstolgatni annak
1940   1,  22    |                Hát kendnek nem tûnt fel? De most már értem. Persze,
1941   1,  22    |            meglehet, még eddig ártatlan, de hát végre is csak férjhez
1942   1,  23    |                 a gyeplõtartásból állt - de hát ez is valami -, néha
1943   1,  23    |            jártam Krizsnócra az öreggel, de akkor már a leányok érdekeltek,
1944   1,  23    |                   hozzám illõbb is volt, de mégis csak az tetszett.
1945   1,  23    |          erkölcsi fundamentuma.~Igen ám, de én csak tizenhatéves voltam
1946   1,  23    |                volt tehát a differencia. De hát olyan nagy válaszfal
1947   1,  23    |                  feles földeket az idén.~De mégis leginkább a mi padunkra
1948   1,  23    |               nagyapám ült, úgy énekelt, de úgy énekelt, hogy a verejték
1949   1,  23    |                  említett Gáll Piroskán; de ha õ arra felénk találta
1950   1,  23    |                 elég sokszor egy idõben… de errõl majd késõbb szólok.
1951   1,  23    |            bariton hangon a zsoltárokat, de minthogy az orgonaszót nem
1952   1,  23    |           kellene az énekléstõl tiltani, de a tiszteletes bele nem ugrott
1953   1,  23    |             elõadásával - és nem némává. De tehette volna némává is.
1954   1,  23    |                az neki semmibe se kerül. De nem tette, hát én se teszem,
1955   1,  23    |              mindentudó Prakovszkynak« - de igaz is, hogy szeretett
1956   1,  23    |                  tudott is majd mindent, de mindent rosszul.~Valaki,
1957   1,  23    |               Ilonát vette el feleségül?~De ez egy csöppet se vont le
1958   1,  23    |                  van katona fia, sóhajt, de egyszersmind konstatálja
1959   1,  23    |              amit az illetõ is elismer - de ha disputára kerül a dolog,
1960   1,  23    |                  kezét:~- Szép volt, jaj de szép volt. Sohasem fogom
1961   1,  23    |             hozzám való szívességét.~No, de milyen nevetés tört ki most
1962   1,  23    |                szép Piroska is kacagott, de úgy kacagott - hogy bizony
1963   1,  23    |                  pedig az tette siketté.~De tán nem is az Isten miatt
1964   1,  23    |                 se selyemviganója. Igen, de vannak évei. Több éve, mint
1965   1,  23    |                éveket senki sem irigyli, de legalább bámulja. S az is
1966   1,  23    |             magát, pedig csak kilencven, de gondolja magában: hadd bámuljanak
1967   1,  23    |                  az pedig nem ér semmit, de ha mi siketülnénk meg, az
1968   1,  23    |                  képzeletében folyik le, de mindegy, ha örömet okoz
1969   1,  23    |          mivelhogy több gyerek nem volt, de nem is lehetett, az egyik
1970   1,  23    |             Százszor mentem én már erre, de sohasem hallottam ezt a
1971   1,  23    |                is van szoknya, meg cipõ, de tudja isten, nem olyan.
1972   1,  23    |               hétig is elpiszmog vele.~- De hát végre is, kedves nagyapa,
1973   1,  23    |            Hiszen az ember is megfizeti, de csak valamikor. Azért, hogy
1974   1,  23    |             fájdul meg a keresztcsontja, de a szegény ökör mindjárt
1975   1,  23    |                káromkodott, mint az esõ, de amellett lassan lépdegélt,
1976   1,  23    |                új, ami új, az ostobaság…~De még alig jutottunk a Pap
1977   1,  23    |               éppen a barna fejû Bimbót. De hogy nézett ki a szegény
1978   1,  23    |               falánk dögök. Ilyet tenni, de ilyet tenni. Mikor éppen
1979   1,  23    |              Hogy nekem bankóprésem van?~De minthogy optimista volt,
1980   1,  23    |           hozzáillenek a Bimbóhoz. Igen, de a pénz? Hol vegyük a pénzt?
1981   1,  23    |                  Onnan vegyük, ahol van. De hol van?~- Hát van a krizsnóci
1982   1,  23    |            formálta meg az Isten képét… ~De hát, bármily pogánynak tartott
1983   1,  23    |             hallgatag, magába zárkózott, de a viszonzott szerelem ki
1984   1,  23    |                fruska - szólt az öreg -, de a ládája se kutya.~- Gazdagok?~-
1985   1,  23    |                 kérdém félénken.~- Igen, de ne fecsegj már annyit.~-
1986   1,  23    |                már a »mensánál« kezdtem, de viszont az is igaz… ~- Mi,
1987   1,  23    |             gazember, elárultad magadat. De most már idenéz a pap, pszt,
1988   1,  23    |                  Isten alkalmasint érti, de a tót gyülekezet nem. A
1989   1,  23    |                     Megkergült ez a fiú!~De bántam is én. Egy titkos
1990   1,  23    |             egyszer fordult csak vissza, de valahova hátrább nézett
1991   1,  23    |             észre se látszott venni. Oh, de ravasz, de ravasz.~Ilyenkor
1992   1,  23    |           látszott venni. Oh, de ravasz, de ravasz.~Ilyenkor nagy a
1993   1,  23    |              öreg tiszteletes úr újat.~- De nehezen is felejti a régit.~
1994   1,  23    |               akarta mondani: Mohácsnál, de az ismeretes nóta miatt
1995   1,  23    |                  elvágja Pestet Budától. De minthogy az a palló, mely
1996   1,  23    |                  s bár kicsiny a Neszte, de mégse mehetnek át rajta
1997   1,  23    |               Gyuri fejlõdik hatalmasan. De a Júlia is jóízû lesz. Hát
1998   1,  23    |                  Hajolt, hajolt lejjebb, de háttal a mamának meg a néniknek
1999   1,  23    |                  rémület látszott rajta. De talán képzelõdöm.~Sietve
2000   1,  23    |                 madárfészkeket kiszedni, de nem a mások leveleit.~Ez