bold = Main text
     Rész, Fejezet                                          grey = Comment text

3001   1,  31    |                 kezével az enyém után…~- De enni mégis csak kell.~-
3002   1,  31    |           idõközben megjöhetne az orvos.~De az orvos nem jött, csak
3003   1,  31    |            valamivel kisebb a Broglynál, de nagyobb fejû. S itt a fej
3004   1,  31    |                  doktor órája ketyegett, de még annál is hangosabban
3005   1,  31    |            beteget.~Egypár kérdést tett, de Kupolyi kevés fölvilágosítást
3006   1,  31    |            ellenben meg is gyógyulhat.~- De mi a valószínûbb? - firtatta
3007   1,  31    |             orvosságot és rakta a jeget. De nem mutatkozott mákszemnyi
3008   1,  31    |                  vegyült. Együtt vannak, de mintha ütköznének: melyik
3009   1,  31    |               ösmer láthatatlan kezeket.~De minthogy a szeme villanásán
3010   1,  31    |                az elõbbi három árnyék. - De jaj, miért van most összefolyva
3011   1,  31    |          kellemetlenség.~Húzták ide-oda, de csak arra indult, amerre
3012   1,  31    |                hogy láttál egészségesen, de egy kis sorom akadt. Becsület
3013   1,  31    |            vagyunk, Vince. Látom én azt. De mit csináljunk? Isten elém
3014   1,  31    |                 bajt. Én át nem lépem.~- De a nagy költség!~- Igaz,
3015   1,  31    |              nagy költség!~- Igaz, igaz, de kire hagyjuk a halottat?
3016   1,  31    |          nagyuram, csináljon, amit akar, de én nem vállalom tovább a
3017   1,  31    |                 sem - mondta az apóka. - De jól van, ha maga tud, fessen
3018   1,  31    |          temetõbe megyek.~- Megcsinálom, de külön egy forintba kerül.~-
3019   1,  31    |                 förmedt rá Opicza Pál -, de azt nem akaszthatja az úr
3020   1,  31    |     Belenyugodott hát Kupolyi és elment, de künn az utcán valamit gondolt
3021   1,  31    |                   Opicza megbolondult!~- De ha külön megfizetném?~-
3022   1,  31    |                   bandzsal, bibircsókos, de állítólag szép búcsúztató
3023   1,  31    |             korallokból volna kirakva -, de csak az Isten teremtette
3024   1,  31    |                 helybeli kántor vagyok. (De ezt bizonyos büszkeséggel
3025   1,  31    |           semmibõl teremtette a világot, de már az ember teremtéséhez
3026   1,  31    |                  Pap Vince nevû szolgám, de tessék azt kihagyni (s magában
3027   1,  31    |            egyenesen átvágott a piacnak, de amint egyet-kettõt lépett,
3028   1,  31    |                nem álltam rajta bosszút, de ha a Vince igazlelkû érzésekkel
3029   1,  31    |             elõtt, beszélgetésbe eredve. De miben sántikálhat? Jó lesz
3030   1,  31    |               valakinek. Megfoghatatlan! De végre is az ördög nem alszik.
3031   1,  31    |            mindenkinek van valami dolga. De hogy lehet úgy sietni? És
3032   1,  31    |                  úgy? Megfoghatatlan az.~De mindegy, azért mégis átadták
3033   1,  31    |              leszek már a másik világon,~De ha onnan hagyják, bizony
3034   1,  31    |              gyülekezet volt, szegényes, de csupa becsületes arcok.
3035   1,  31    |                 Aztán a Vayné asszonyom, de az nem jött ki a temetõbe.
3036   1,  31    |                 minden egyebet elfelejt. De most, mikor mindent szépen
3037   1,  31    |                 halál pedig borzadalmas. De másodszor… Oh, a másodszorban
3038   1,  31    |             kérdené nyájasan, vidáman. - De talán éhes is vagy? No,
3039   1,  31    |            kapujánál. Gondolkozni akart, de csak összefolyt elõtte minden,
3040   1,  31    |                 egy kicsit magához tért, de alig volt jártányi ereje,
3041   1,  31    |              Tanácskozni akart Vincével, de Vince még nem jött meg,
3042   1,  31    |                az öreg, majd megszakadt, de azért csak szorongatta reszketõ
3043   1,  31    |                  Nekem is volt eszemben, de a kártya nem az õ találmánya.
3044   1,  31    |               egy országát vesztette el, de azért csak megvagyunk mi
3045   1,  31    |                   õ is. Hiszen baj, baj, de majd csak eligazítjuk a
3046   1,  31    |            Örültek Sándorék a vendégnek, de bizony nem hitték, amivel
3047   1,  31    |                   ez mégis furcsa dolog, de sehogy se találták meg a
3048   1,  31    |            kártyázás se maradt titokban, de erre nem voltak maró észrevételek.
3049   1,  31    |                ember prédikál olyanokat, de megcselekedni nem lehet.«
3050   1,  31    |                Igazuk van. Megérdemelte.~De azért folyton várt-várt
3051   1,  31    |            tyúkkal, kaláccsal tartották, de alig evett egy-két harapatot;
3052   1,  31    |                 is megfújták, ahova ült, de hasztalan adtak volna annak
3053   1,  31    |              kutyával hálatná egy ólban, de legalább ott volna, hallaná
3054   1,  31    |         csalóknak és hamis kártyásoknak! De összeülni a bogyolaiakkal!
3055   1,  31    |               saját sírkövét elherdálta, de aki a saját tüdejét föltette
3056   1,  31    |                    szepegett egy kicsit, de belül a szíve inkább örömében
3057   1,  31    |                 be, a legutolsó szobába, de egy mozdulatának se tudott
3058   1,  31    |             Hiszen szerette volna õ azt, de nem lehetett.)~- Verona,
3059   1,  31    |                az irhádat, mert viszlek; de ne képzelõdj, hogy pampuskát
3060   1,  31    |                   hogy maguk jó emberek, de ami úgy van, az úgy van.
3061   1,  31    |                  az erdõkbe, ahová való.~De azért mégis átölelte Sándor
3062   1,  31    |                 fejét, hogy ne is lássa; de azért lopva nem egyszer
3063   1,  31    |         észrevette, hogy köhögni akarna, de visszatartja, mire a vér
3064   1,  31    |                  is. Korholva folytatta (de mindegy, legalább beszélt
3065   1,  31    |             asszony hagyta már beszélni, de éppen ez a nem várt körülmény
3066   1,  31    |                  telesírod a kendõdet.~- De kirõl beszélsz?~- Hát a
3067   1,  31    |              Értetted?~Nem is hozta elõ, de sokkal bátrabb lett, és
3068   1,  31    |      mentegetõzék csendesen, kérlelõn -, de az a gaz Vince nem akarta
3069   1,  31    |             arról a teljes amnesztiáról, de már nem ért rá, mert élesen
3070   1,  31    |                beállott újra a nyugalom. De nem a régi idilli élet.
3071   1,  31    |            voltak. Ahogy volt, úgy volt, de az tény, hogy az apóka most
3072   1,  31    |             parittyából az egyik szemét. De lát az azért, ha akar, eleget; -
3073   1,  31    |        tétlenségre. Az anyóka haragszik, de a gazda pártját fogja: »
3074   1,  31    |                  vigye el azt a Gilágót, de szépen húzza némelykor.)
3075   1,  31    |                  igaz, hogy itt is volt; de csak a Horváthyné vállán.
3076   1,  31    |                 Antal-tüze támadt rajta, de máskülönben egészséges,
3077   1,  31    |                neki volnék, elkergetném; de nem is lesz ennek jó vége,
3078   1,  31    |               tejnek? - vélte Kupolyi.~- De árt a légynek, mert belefúlhat.~
3079   1,  31    |                ijesztgették az öregeket; de mi volt ez ahhoz a rémülethez
3080   1,  31    |                hogy a bányához rohanjon, de szegény két lépést sem bírt
3081   1,  31    |                  vele, mire fölocsúdott, de roppant sírással, jajgatással.
3082   1,  31    |               hogy nem rohan a bányához, de midõn készülõdni kezdett,
3083   1,  31    |            megosztották a közös bánatot, de csak úgy lehetett, hogy
3084   1,  31    |                magadat. Elõérzetem volt, de nem hallgatott rám, nem
3085   1,  31    |            mennyi nép! Ásnak, dolgoznak, de nincs remény.~Az öregek
3086   1,  31    |             Vince fölkelt, ajtót nyitni, de úgy látszik, be se csukta
3087   1,  31    |                  végét húzgálta a falon, de biz az nem akart csodát
3088   1,  31    |                sercentett el egy gyufát, de abból se lett soha gyertyaláng,
3089   1,  31    |                Palit, nemcsak õk ketten, de Vince is, amit megirigyelt
3090   1,  31    |                    Nem akartam fölmenni, de a Pista megnyugtatott, hogy
3091   1,  31    |               szõke?~- Igen, szõke volt; de mit érdekli ez az apókát?~-
3092   1,  31    |              kakas-taréj piros, apóka.~- De megállj csak - kiáltott
3093   1,  31    |              kijelenté, hogy elõre megy, de megint kért, hogy csak siessek,
3094   1,  31    |                hogy Horváthynét találom, de még az erdõ széléig sem
3095   1,  31    |            Elvette az eszét a nagy öröm.~De Vince, az okos, a hitetlen
3096   1,  32    |                tudom pontosan megjelöli, de emlékszem, hogy abban az
3097   1,  32    |                 az esztendõre rátalálni, de mégis csak legjobban lehet
3098   1,  32    |               azt nem fogom ellenezni.~- De hisz ennél ártatlanabb mondás
3099   1,  32    |              tanácskozzanak a múzsákkal, de nem a ravasz Minervával.
3100   1,  32    |  istenasszonyának adja ki magát a kutya, de hadi sisakot hord s a baglyot
3101   1,  32    |                  urak, amennyit tetszik, de holmi rejtett gyújtó-anyagot
3102   1,  32    |           alkalmas mondatot készítsenek. De nem olyan könnyû az, mint
3103   1,  32    |                mondatok ugyan születtek, de vagy teljesen ártatlanok
3104   1,  32    |                   vagy pedig tetszettek, de nem voltak teljesen ártatlanok,
3105   1,  32    |            fokhagymát; mert lelke nincs, de orra van, azt meg kell adni.
3106   1,  32    |                  amit õ észre nem vesz - de ez nehéz -, vagy olyat,
3107   1,  32    |             nincs semmi észrevenni való, de ez meghátrálás. Én nem tudok
3108   1,  32    |                 Jöttek-mentek egész nap, de a két arany nem mozdult,
3109   1,  32    |             búzája, egészsége, nyugalma, de sohase hallod panaszkodni,
3110   1,  32    |                  a diák is elmosolyodik, de csak a vértelen ajkait harapdálta
3111   1,  32    |                 hogy meg akar haragudni, de aztán erõt vett magán s
3112   1,  32    |                kezével, hogy eltávozhat.~De a diák nem mozdult, ajka
3113   1,  32    |                 meredtek a papírlapra.~- De kérem, Halápy úr - hebegte
3114   1,  32    |           jókedvvel -, a pénz csak pénz, de a dicsõség… Szinte képzelem,
3115   1,  32    |                  markodban és vidd haza, de a kópiája nálam marad és
3116   1,  32    |                isten engem úgy segéljen. De nem is értelek, mi lelt
3117   1,  32    |         szerzõséget, ha éppen követeled. De nem látom be, hékás, hogy
3118   1,  32    |                 Egy kicsit ostoba dolog, de nekem mindegy. Jelen, félmúlt,
3119   1,  32    |                   csak így a suba alatt. De hát az is valami. Olyan
3120   1,  32    |               Levették bizony nemsokára, de nem a feliratot a kollégiumról,
3121   1,  32    |           ablakokat.~Hát furcsa volt ez, de tény volt. Sokan meg is
3122   1,  32    |             kisbirtokosból fõispán lesz. De ez nem elég. Más fõispán
3123   1,  32    |            Köszönöm a szíves jóakaratot, de nem én vagyok a Szoltsányi
3124   1,  32    |              adja valami jótékony célra, de mindenesetre hallgassa el
3125   1,  32    |                 nimbuszát, fõispánságát.~De az öregúr hajthatatlan maradt.~-
3126   1,  32    |               hogy szenvednie kell érte, de most, mikor egy nagy birtok
3127   1,  32    |                  apró hivatalt keresett, de sehol se akarták bevenni
3128   1,  32    |                   Megemberesedett ugyan, de éppen olyan szánalmas alak
3129   1,  32    |                  még csak rútabbá tette. De mindegy, azért mégiscsak
3130   1,  32    |               lopta alperes a föliratot, de az okos bíró kisütötte,
3131   1,  32    |           Jánostól, Halápy Mihály úrnak, de a kétlelkû jegyzõ, hogy
3132   1,  32    |              ember még a halála után is.~De talán mégis a legokosabb
3133   1,  32    |                megcsalódott örökösöknek, de minthogy nekem nincs pénzem
3134   1,  32    |                 vigyázni a nyomtatásnál, de a kasznár hortyogva találta
3135   1,  32    |                tetõtõl talpig gentleman, de soha sincsen pénze.~A báró
3136   1,  32    |                báró nem nagyon kedvelte, de Kobolinszky nem sokat törõdött
3137   1,  32    |                 szabad idegennek eladni, de át kell hajtani annak idején
3138   1,  32    |             hajtani annak idején õhozzá, de azt éppen nem jelentette,
3139   1,  32    |              szélrózsa minden irányából.~De különösen az oroszkai kastélyba
3140   1,  32    |                nem akar, az Isten tudja. De semmi esetre se azért buzgólkodik
3141   1,  32    |               földesura javára dolgozik. De ebben az esetben ezért se
3142   1,  32    |                 érdekes lehetne bejárni, de még jobban szeretne belenézni
3143   1,  32    |             egészen a térden fölül. Hej, de szép fehér patyolat lába
3144   1,  32    |                volt benne, megösmerte. - De hát - tette hozzá hangosan,
3145   1,  32    |                    tette hozzá hangosan, de akaratlanul - mit akarhat
3146   1,  32    |                szerelmeért, mit tesz ön?~De már késõ volt: az asszonyok,
3147   1,  32    |         megharagudtak volna mindezekért, de õk maguk is jól mulattak
3148   1,  32    |              mindjárt délután Oroszkára, de a báró kiüzente a komornyikjától,
3149   1,  32    |             szemekkel, mint egy bûnös -, de megígértem valakinek, hogy
3150   1,  32    |          veszedelmet, amely környékez.~- De hozass elõbb, bruderkám,
3151   1,  32    |                 maga szokásos modorában, de meglehetõsen baljóslatú
3152   1,  32    |                Kobolinszky-ékszereket.~- De mit tartozik ez ide?~- Nagyon
3153   1,  32    |           Bagatell. Egy pár ezer forint, de mégis rendezni kell. A dinernél
3154   1,  32    |                   asszonyom, amit akar«, de én félrehíttam Magdalénát
3155   1,  32    |                  közt negyven forintnál, de Kobolinszky megtörte az
3156   1,  32    |             hétig, míg kigondol valamit.~De hasztalan reménykedések,
3157   1,  32    |              csak tegye le a reggelit.~- De van ám nagy újság!~- Mi?~-
3158   1,  32    |              tétovázó tudás a szemeiben… De hát még mikor olyan fõbenjáró
3159   1,  32    |                  fölfrissült barátságát; de a hangjában volt valami
3160   1,  32    |          megegyezett, hogy szép asszony. De mégis furcsa, hogy sehova
3161   1,  32    |               templomba se. Talán félti? De ugyan kitõl, mikor õ a legszebb
3162   1,  32    |              ember az egész vármegyében?~De a legjobban magasztalta
3163   1,  32    |               van. Egy kicsit fitos orr, de csak hogy éppen-éppen. Aztán
3164   1,  32    |                legyen a báró prefektusa, de lehetõ hamar, míg érdemes.~-
3165   1,  32    |                 igenis, volt egy esetem. De ne nevess ki, Kobolinszky.
3166   1,  32    |              fejemet falba verni emiatt, de ahhoz is gyáva vagyok. Isten
3167   1,  32    |         Szégyenlem mondani, Kobolinszky, de tény, fölismerte bennem
3168   1,  32    |              süllyedni… és úgy gyûlölöm, de úgy gyûlölöm azóta, hogy
3169   1,  32    |                  bizonyára nem nevet ki. De úgy kell lenni, hogy megtetszettél
3170   1,  32    |           egészséges szervezetnek semmi, de olyan pipogya léleknek ennyi
3171   1,  32    |          rendesen galambjait etette. Oh, de gyönyörû is volt így közelrõl.
3172   1,  32    |                gyorsan elkapta a magáét. De ebben is Krapotka járt jobban.
3173   1,  32    |                 megtudta, hogyan hívják.~De jöttek közbe lehangoló napok,
3174   1,  32    |               kis fruskát a rácson át:~- De szép galambjaik vannak önöknek,
3175   1,  32    |                szóból ért az okos ember, de az okos asszony a sok szóból
3176   1,  32    |                 Menni, cselekedni akart. De hova menjen, mit cselekedjék?
3177   1,  32    |         nõvérétõl megszerezhetõ a gyûrû, de kétezer forintba kerül.~-
3178   1,  32    |             könnyen beszélsz, bruderkám. De a dolog fölötte fontos,
3179   1,  32    |                 kivasalom Szoltsányitól, de mostan nem érek rá, valami
3180   1,  32    |                 õk egyebet nem akartak - de a báró néhány nap múlva
3181   1,  32    |              Dübörögve közeleg az a nap. De miért ne szólíthatna meg
3182   1,  32    |              ahogy a regényekben szokás. De vajon meg merné-e tenni?
3183   1,  32    |                szép, lélekemelõ jelenet! De mivel késõbben eszébe jutott,
3184   1,  32    |            szórta a búzát a galamboknak, de a csirkék is odafutottak,
3185   1,  32    |               beszélgetett a csirkékkel, de ha valami selyma ember hallja,
3186   1,  32    |                  szemeit - a macska fél, de én nem - áthajította a kerítésen,
3187   1,  32    |                  ember festi ezt így ki. De a báró az összeverõdõ gallyak
3188   1,  32    |                 a kasznárné keblén… Jaj, de nagyon illik a violapettyes
3189   1,  32    |                 vonulni a boldogságával, de ami most történt, leigézte.
3190   1,  32    |                  hogy el kellene futnia, de az lehetetlennek látszott
3191   1,  32    |                     Igazán… persze… izé… de hát…~A szép asszony megfenyegette
3192   1,  32    |           asszony?~Beszéltek, beszéltek, de senki sem hitt igazi rosszat,
3193   1,  32    |          névtelen levél megcsiklandozza. De Szoltsányi, úgy látszik,
3194   1,  32    |                 rajta a korcsolyázást.~- De most sohase beszélek vele.~-
3195   1,  32    |                is neki; elvitte a Jutka, de annyi levelezés még a hétéves
3196   1,  32    |                  se lett szerelmi dráma.~De szó ami szó, furcsa volt.
3197   1,  32    |             tipegett nagy félelmek közt, de mikor aztán megfoghatta
3198   1,  32    |                megvigasztalódott a báró, de azért aggodalmasan vetette
3199   1,  32    |         összehúzta a prémes krispinjét), de hogy ne engedjen meg egy
3200   1,  32    |              kasznárné, amikor jöhetett.~De a nagy napok csak még most
3201   1,  32    |             voltaképpen mindegy lehetne, de mégis-mégis. Jó a csõszt
3202   1,  32    |            kasznár házán rakott fészket. De a Valaszki molnár pajtáján
3203   1,  32    |                járatlanért el ne hagyj.«~De vannak fõbenjáró okok is.
3204   1,  32    |          könyveket írtak a gazságaikról, de a többség még becsületes,
3205   1,  32    |                  hát elindult déltájban, de a gólya még mindig cipelgette
3206   1,  32    |                 Innen nézegette az eget. De biz ott még mindig nem látszott
3207   1,  32    |                virágokat hajigált utána, de egy lila orgona-fürttel
3208   1,  32    |                  akkor õ itt unja magát, de a szép asszony makacs volt,
3209   1,  32    |                 A csónak egy helyen áll, de a víz mozgatja, egy csöppet
3210   1,  32    |         egyszerre hûs szellõ támad (jaj, de jó, de üdítõ) és a víz mosni,
3211   1,  32    |                szellõ támad (jaj, de jó, de üdítõ) és a víz mosni, nyaldosni,
3212   1,  32    |              kasznárné - hörögte a báró (de nem volt szegényen emberi
3213   1,  32    |               gyorsan ide egy csáklyát«. De nini, a báró is utána ugrott.
3214   1,  32    |                pedig menjen a doktorért. De az most kártyázik valahol,
3215   1,  32    |                   Megmentett a haláltól, de milyen élet számára? Minek
3216   1,  32    |              ijedj meg, lieber pan brat, de egy kis hiba van otthon.
3217   1,  32    |                  Igaz, hogy nem kereste. De hol is kereste volna? Ki
3218   1,  32    |           udvarolt talán az asszonynak), de bizonyos, hogy sok érdekes
3219   1,  32    |             kezelte a Krapotka birtokát. De hát nem volt-e ebben is
3220   1,  32    |              vármegye minden urai elõtt, de érezte is, nagyon érezte,
3221   1,  32    |               mód, tekintetes öcsémuram, de hát az asszony? az asszony?~
3222   1,  32    |            elrejtették az ágytakaró alá, de ok nélkül, mert igen tisztességes
3223   1,  32    |                  meg, hogy föl se kelek, de a köszvény…~- Bizalmas beszélgetésem
3224   1,  32    |        fölszaladtak egész a homlokára.~- De ez, mint méltóztatik tudni -
3225   1,  32    |                 vállat vont:~- Semmim.~- De millió ördög, uram! Miért
3226   1,  33    |              egyetlen takarékossági jel. De menjünk tovább. Nem érdemes
3227   1,  33    |               hangulatot ébresztõ dolog. De nini, mintha a legszebb
3228   1,  33    |          megropogtatván a csontjaikat, - de szegény rokonok ennek dacára
3229   1,  33    |              vagy tudni véltem kettõrül, de mikor nemrégen meglátogattam
3230   1,  33    |           Valósággal nem mondtam semmit, de egyre azon gondolkoztam
3231   1,  33    |                ember a kukoricaszemeket, de minthogy hatosai nem igen
3232   1,  33    |        beleoltotta volna a munka vágyát. De a természet nem akarta.~
3233   1,  33    |                 szegény Filit szigorúan. De már kisgyerek koromban föltûnhetett
3234   1,  33    |             Vajdáknak és Liszkayaknak.~- De a királynak csak nem rokona?~-
3235   1,  33    |              arra, nem érted még te azt!~De én csak nem eresztettem
3236   1,  33    |               Nem tréfa ennek a fele se. De ami igaz, igaz, meg kell
3237   1,  33    |                   mint tavaly, akkor jó, de ha valaki lejjebb került,
3238   1,  33    |                  a sérelem nagyságát is, de fõképp a konziliáriusék
3239   1,  33    |           átmentek a következõ rokonhoz, de ide már rövidebb idõre,
3240   1,  33    |                finom lelkek gyöngédsége. De hasztalan. Az ütött sebek
3241   1,  33    |               talán ki lehetett találni, de hogy mindenki elöl üljön,
3242   1,  33    |            elégített ki négyezer embert, de hát az mégis hal volt és
3243   1,  33    |                  kenyeret sütni kellett, de a »majd tanulmányozom a
3244   1,  33    |              volna most már a származás. De mind olyan régi nemesnek
3245   1,  33    |            indult meg ugyan a versengés, de elõreláthatólag nem sokáig
3246   1,  33    |          fogadások történtek mindenfelé.~De míg Cicero és Demosthenes
3247   1,  33    |         természet rendje szerint lassan, de szépen emelkedtek súlyban
3248   1,  33    |           sertést. Készül tehát az útra, de olyan ürüggyel, mintha Pestre
3249   1,  33    |             vagyis annak az ebédlõjében, de ott aztán úgy állt meg az
3250   1,  33    |              megvenni a sertés-Góliátot, de egymásra bukkanva, meghõköltek
3251   1,  33    |                  sok esztendeig tartott, de nem folytatom. Hisz csak
3252   1,  33    |                Évek múltak el évek után, de õ állhatatos maradt. Apja
3253   1,  33    |                fürösztötték tejbe-vajba, de nem is pretendált õ ilyet.
3254   1,  33    |                 palackokból a dugókat, - de már nagyobb dologra nem
3255   1,  33    |           könnyen meg lehetett sérteni - de ki bántotta volna a szegény
3256   1,  33    |                  elég okos ember vagyok, de mit ér, ha nem vagyok elég
3257   1,  33    |            visszavághat, bosszút állhat. De a szegény rokon immunis.
3258   1,  33    |            lehetetlen. Idegen mondhatja, de rokon nem.~Így volt ez akkor
3259   1,  33    |              attól lehet csak elbódulni… de Fili mégse megy.~Olyasmit
3260   1,  33    |                 sivár rajz egy életrõl - de õ nevetve mondta.~- Hát
3261   1,  33    |              Mire való volna az nekem?~- De csak volt valamikor szerelmi
3262   1,  33    |              sebesen száguldott ereiben, de mikor a szemét kinyitotta -
3263   1,  33    |              Filinek némi élettörténete, de ez csak kis ideig birizgálta
3264   1,  33    |              elpirult, hebegett valamit, de nem ment el Szaláncra. Érezte
3265   1,  33    |                  a szerelem egy kád méz, de abba a morzsának nem szabad
3266   1,  33    |               orrát? Lássa meg az ember!~De amint megszólják, menten
3267   1,  33    |                 nõvéremnek, Laszlynénak, de olyan fontosat, hogy nem
3268   1,  33    |              megérti a dörgést.~- Ejnye, de jó! Úgyis már régen láttam
3269   1,  33    |                     Ahogy neked tetszik. De ha most ott találnál maradni,
3270   1,  33    |                  ifjúság cserben hagyta (de ez nem fájt neki, mert nem
3271   1,  33    |            rokonok közül sokan elhaltak, de ez sem alterálta, mert születtek
3272   1,  33    |             családi ereklye lesz belõle.~De nem ment úgy. Némi megpróbáltatások
3273   1,  33    |                   majd beszédesebb lesz, de még nagyon új a fekete szoknyája.~
3274   1,  33    |                  meg volna fagyva. Pedig de szép még, ejnye, de szép
3275   1,  33    |                Pedig de szép még, ejnye, de szép még. Fili most már
3276   1,  33    |                 volna a nagy jelenettõl, de azon vette magát észre,
3277   1,  33    |                 egy embernek egyszerre), de legalább valami részét,
3278   1,  33    |             fekete ruha is elkopott már, de nem jött a rügy.~Rügy helyett
3279   1,  33    |                  az eladást tanácsolták, de a többség elõtt a família
3280   1,  33    |            Elfogadták nagy többséggel.~- De most már ki menjen oda gazdálkodni?~
3281   1,  33    |          kerékvágásba. A hála is valami, de különben is Fili rokonunkra
3282   1,  33    |               lesz jó. Rossz gazda lesz, de mindegy, legyen egyszer
3283   1,  33    |                  és még valaki harmadik, de már elfelejtettem ki, és
3284   1,  33    |                   Bizony az nincs itt.~- De bizony itt van az - bizonykodék
3285   1,  33    |           fülének így is szokatlan volt, de azért csak elmosolyodott,
3286   1,  33    |                azért csak elmosolyodott, de olyan révetegen, mint aki
3287   1,  33    |                  csak Fili csodálkozott, de mikor aztán bent a szobában
3288   1,  33    |                  nálad egy-két atyafi.~- De hiszen éppen ezt nem tudom
3289   1,  33    |               meg ezer érvet hozott fel, de rávetették magukat, erõsebbek
3290   1,  33    |             tették. Végre megadta magát, de arca végtelen szomorúságot
3291   1,  33    |                meg a gyerekek mellett.~- De csak nem lehetsz holtig
3292   1,  33    |                 aki a siralomházban van, de már ez az utolsó éjszakája.
3293   1,  33    |           elkezdett valamit fütyörészni, de olyan sápadt volt hozzá,
3294   1,  33    |           ráadást kér a Fili, két napot. De hiszen éppen azért kedves
3295   1,  33    |                     El - felelte kurtán.~De lelkében forrt valami. Birkóztak
3296   1,  33    |                míg az imádságát elvégzi, de akkor megindult. Maga is
3297   1,  33    |              amit fekete kelme borít be. De hiszen már a harmadik fekete
3298   1,  33    |                  Liszkayné raját keresi.~De nem valószínû - mert a Fili
3299   1,  34    |                 szemmértéket véve arról.~De persze, az ördög gondolta
3300   1,  34    |                  a bagariát, a chagrint, de hogy milyen csodákat mûvelhet
3301   1,  34    |                Szebb-e az Apró-leánynál?~De még ennél is nagyobb bizonyíték
3302   1,  34    |                  voltam, mint Apró Kati.~De ez azért nem zárta ki, hogy
3303   1,  34    |                 az a nagy szépség rajta, de milyen! Mert meg kell adni,
3304   1,  34    |           látszik a csodálatos termetén. De minek? Kinek? Mit használna
3305   1,  34    |                   vágy gyalu és asszony. De mire való neki egy szép
3306   1,  34    |                 szeme is látja a szépet, de fázik tõle. Mert a szépség
3307   1,  34    |                mondjuk, úr veszi el. Úr, de miféle úr? A kis úrnak derogál,
3308   1,  34    |                 valami nagy úr veszi el, de hogyan? Úgy, mint a fagy
3309   1,  34    |                  tizennyolcadik évét is, de kérõ még mindig nem jelentkezett
3310   1,  34    |                 Restellni való vagy nem, de a szegény Katinak meg kellett
3311   1,  34    |    érdemkönyvében. A múzsák mutatkoztak, de kérõ nem.~Hovatovább mindinkább
3312   1,  34    |              kérõje.~- Majd megjön az.~- De még csak nem is mutatkozik
3313   1,  34    |                  kemény hangnyomattal -, de Apró István se kutya.~Pedig
3314   1,  34    |                is fölpuffadt néhányszor. De egyáltalán nem is lehet
3315   1,  34    |               Maga látta az én cipõimet, de én nem láttam a maga lányát.
3316   1,  34    |               lenne a csizmadiák nélkül.~De hát szerencsére ez sohasem
3317   1,  34    |                   Csak talán nem õ az?~- De bizony a Kati lányom az.~
3318   1,  34    |                  nyugodt komolysággal -, de türtõztesd magad s ne ess
3319   1,  34    |                  hogy az övé, vágyni rá, de bele nem harapni. Eb, aki
3320   1,  34    |                 darabig hozzá sem szólt, de a szerelmes, gyöngéd tekintetét
3321   1,  34    |               mikor senki se nézett oda, de amit bizalmas édes titoknak
3322   1,  34    |              elbujdosom, elhagyom magát, de hogy minden nap lássam õt
3323   1,  34    |                még? Hiszen nem princesz. De ha az volna is. Inkább megfoghatatlan,
3324   1,  34    |             okosan teszed, ha van ilyen. De ha nincs, akkor csak várj
3325   1,  34    |                   s hatalmi szóval élni, de a leány váltig ellenszegült,
3326   1,  34    |                  idõ csakugyan segített, de megfordítva, t. i. Kolowotki
3327   1,  34    |       boldogtalan szerelem rág a szívén. De a gép mindig kiadott minden
3328   1,  34    |                  Pedig valóságos árnyék, de még csak szebb lett így,
3329   1,  34    |                   emberi szem nem látja, de odaképzeli.~Nyugtalan érzések
3330   1,  34    |                valaki után, azért fehér. De minthogy a gép egyenletesen
3331   1,  34    |                 A Kati tehát utána eped. De mért nem szól? Mért nem
3332   1,  34    |        deresedett a szakálla a széleken, de szépek, üdék voltak a vonásai.
3333   1,  34    |                   Kati gépiesen felállt, de most egyszerre olyan sápadt
3334   1,  34    |         szemembõl. Jó keresztény vagyok, de mégsem állhattam meg zokszó
3335   1,  34    |               Vásott gyerek tesz ilyent, de nem egy isten.~- Apa, apa,
3336   1,  34    |                 bozontos nagy fejével:~- De hányszor!~A látogató a fejét
3337   1,  34    |               Pedig inkább szép ember.~- De karperecet hord.~- Mi közöd
3338   1,  34    |                egy kicsit.~Elcsendesült, de csak látszólag. A zöld szemû
3339   1,  34    |         korcsmárosné. Tessék válaszfani. De az egyiknek meg kell lenni,
3340   1,  34    |                 adja férjhez a leányt.~- De hiszen eddig maga ellenezte,
3341   1,  34    |                 egyengetve a jövendõjét. De a homok kiszaladt a légváraim
3342   1,  34    |          sógorasszony, eszem a szentjét, de bearanyozni való esze van.
3343   1,  34    |                  nem tudja az emberiség. De majd elterjed. Nem adok
3344   1,  34    |                  mondá az apa szomorúan, de határozott hangnyomattal. -
3345   1,  34    |                Én nem bánom, maradj itt, de csak mint a Kolowotki menyasszonya.~-
3346   1,  34    |               tehát holnapután reggelig. De ne menj holnap se a boltba,
3347   1,  34    |                át.~El is indult nyomban, de a küszöbrõl visszafordult.
3348   1,  34    |                kövezeten az ablak alatt. De az öreg nem hallott egyebet,
3349   1,  34    |            mozsárban a holnapi metéltre, de õ is gyakran abbahagyta.
3350   1,  34    |                 szundított el Apró uram, de nem eléggé mélyen. (Ahhoz
3351   1,  34    |             suttyan és húz belõle egyet, de valahányszor közeledett
3352   1,  34    |                 s nagyot ásított.~- Hah, de rosszat álmodtam - dörmögte. -
3353   1,  34    |                  gyerekségében férfinak, de most, hogy a Lõrinc mécsese
3354   1,  34    |                   még utána is kiáltott, de az nem felelt, hanem futni
3355   1,  34    |              vagy kétszer a levéldolgot, de senki sem hallgatta, pedig
3356   1,  34    |                 ugyan Apró uramnál volt, de hát mindegy. Úgy vette,
3357   1,  34    |            nyulat is fölvert a vackából, de észre se vette, hadd meneküljenek
3358   1,  34    |              mellé. Legkésõbb Apró jött, de éppen legjobbkor, mert akkoráig
3359   1,  34    |                  nem arra volt fordulva, de amint a kendõt meglátta
3360   1,  34    |              malomba.~Kati életben volt, de félrebeszélt s meg sem ismerte
3361   1,  34    |               jobb, a szemei élénkebbek, de még mindig nem tud magáról.~
3362   1,  34    |                azután félénken.~- Megél, de nem lesz a feleséged. Aperte
3363   1,  34    |                fennhéjázón vágta oda: ~- De Kolowotki csak egy van.
3364   1,  34    |                Szeretem a szép cipõidet, de a leányomat még jobban szeretem.
3365   1,  34    |               nagy tempósan az okulárét, de nem azzal a mohósággal,
3366   1,  34    |          õméltósága már lábadozik ugyan, de még mindig az ágyát õrzi.~-
3367   1,  34    |             diszkrécióval nem fér össze, de aki különben egy itteni
3368   1,  34    |                 úgy támogatta a lakásig, de nem volt rá szüksége, a
3369   1,  34    |               tekintete volt a gazdának, de azért csak követte.~- Említetted
3370   1,  34    |                  félfüllel hallgattalak, de most szeretném tudni, ki
3371   1,  34    |           szentencia, kereste a kulcsot, de nem találta.~A csizmadia
3372   1,  34    |                   hirtelen visszacsapta, de éppen akkor kifordult a
3373   1,  34    |                engem is elszomorítottak, de a dolgokat, melyeket elõre
3374   1,  34    |                Bocsáss meg és feledj el. De ha netalán ama másik esemény
3375   1,  34    |             hinni, hogy mindjárt megfúl, de biz az magához tért csakhamar,
3376   1,  34    |                 Most már minden mindegy. De majd csinálok én rendet
3377   1,  34    |           pillanatban, nosza most utána, de benyitni nem mert, megállt
3378   1,  34    |               maga az apja?~- Én vagyok, de hát maga ki, hogy nem akar
3379   1,  34    |                   nem láthatta a jöttet, de gondolva, ki lehet, egyszerûen
3380   1,  34    |                 a Rákóczi Arnold hangja. De amint meglátta a csizmadiát,
3381   1,  34    |                  ügyességével szerezte), de örökölt jó vért és dölyföt.
3382   1,  34    |                   hogy minek háborgatja, de ez az egy ember immunis
3383   1,  34    |          fürkészve az ellenfél vonásait, de csodálkozására nem fedezett
3384   1,  34    |            Kolosy finom arca megrándult, de ezt alig lehetett észrevenni;
3385   1,  34    |                mellén keresztbe fonva.~- De nem akarok sok szót vesztegetni,
3386   1,  34    |         pisztolygolyójával s ezzel vége. De én csak egyszerû csizmadia
3387   1,  34    |               volna lenni több eszemnek, de az vessen rám követ, akit
3388   1,  34    |                 nyargalt rajtok végig. - De hisz ez lehetetlen, kedves
3389   1,  34    |                 is megcselekedtem volna. De így nemcsak a név kötelez,
3390   1,  34    |               így nemcsak a név kötelez, de a megélhetés is. Az egyik
3391   1,  34    |                  én, hogy ön okos ember, de mért nem kíván akkor valami
3392   1,  34    |                  mit akar ezzel mondani? De nem maradt sokáig kétségben,
3393   1,  34    |                Én mondom ezt az úrnak. - De azt is mondom az úrnak,
3394   1,  34    |                  uram fülig pirult erre, de csak türtõztette magát,
3395   1,  34    |            meglepõ dolog ez kétségkívül, de célhoz nem vezethet, sajnálom.
3396   1,  34    |           fölfelé próbáltam egyet lépni, de nem volt elég. Most majd
3397   1,  34    |                  nincs is rajta szoknya.~De mi lehet? - tûnõdik rajta
3398   1,  34    |                 tûz van talán a boltban? De hisz akkor füstje is lenne,
3399   1,  34    |         könyvecskéjét a kirakatba tegye, de mégse páratlan esemény a
3400   1,  34    |                 egy kövér kanonok teste. De kétezer forintról szóló
3401   1,  34    |                  hidegen s odább ballag, de aki betette a pénzét, rohan
3402   1,  34    |            jöjjenek a betétüket kivenni, de hamar, mert a pénz, úgy
3403   1,  34    |           Olaszországban?~- Egy hónapig. De egy félév is kevés volna.
3404   1,  34    |                  a szélhámos világban?), de intelligens renden levõk
3405   1,  34    |     csoportosulást az Apró boltja elõtt, de sietõs munkája lévén az
3406   1,  34    |                épülete elé vándorolt át. De ez csak félig volt tolongás,
3407   1,  34    |                emberhalál nem történt, - de betört oldalborda, azt hiszem,
3408   1,  34    |          ecsetjét: Anch’io sono pittore, de ha örömhírrõl van szó, a
3409   1,  34    |        elvégezték dolgukat a pénztárnál. De egyik-másik mégis utat hasított
3410   1,  34    |              következõ is azt újságolta.~De ahelyett, hogy ez megnyugtatta
3411   1,  34    |                utolsó garasig - felelte.~De még ez se tetszett a tömegnek,
3412   1,  34    |               mögött, mint a kísértetek.~De volt is hozzá okuk a nyavalyásoknak,
3413   1,  34    |            Rákóczi kifutott és befutott, de mint piros legény ment ki
3414   1,  34    |             betörték az ajtót, elnök úr!~De már erre Kolosy is fehér
3415   1,  34    |            tömeget csitította reszketeg, de mégis nyájas hangon.~- Várjanak,
3416   1,  34    |         lélekjelenlétet árult el Kolosy, de azért mégis tûkön ült, míg
3417   1,  34    |                golyót kivenni a testbõl. De vigyen magával két tekintélyes
3418   1,  34    |           szerette keresni az igazságot, de sohase találta meg; a másik
3419   1,  34    |           azokkal is, akik bíztak benne.~De iszen jól kifõzte ezt Kolosy
3420   1,  34    |                  Apró István!~Odamentek, de nem volt otthon. Kolowotki
3421   1,  34    |               jött a vizsgálóbíró elõtt, de késõbb aztán elõállított
3422   1,  34    |                 nem tûrném el a szavait, de most csak azt mondom, ha
3423   1,  34    |                  ezerötszáz forintért.~- De akkor miért nem veszi ki
3424   1,  34    |                Mert nekem nem tetszik.~- De ez injuria, mások vagyona
3425   1,  34    |             teszem.~- Tegyen, amit akar, de engedje meg, hogy ha ilyen
3426   1,  34    |                 pénzkészlet szerzésével.~De Budapest éppen szomorú város
3427   1,  34    |              járt Pontiustól Pilátushoz, de mindenütt azt az egy feleletet
3428   1,  34    |              volt még, mint egy lehelet, de néha rámosolygott az öregre,
3429   1,  34    |                  uram -, hehehe, a bank.~De a leány ránézett s aggodalmasan
3430   1,  34    |               Apró; lefelé lépett ugyan, de a völgy túlsó oldalára,
3431   1,  34    |             valahol Felsõmagyarországon.~De nem sokáig. Az ördög nem
3432   1,  34    |                  ahhoz talán nem értett, de ez nem lényeges. A törvény
3433   1,  34    |             bontakozott ki a kíséretbõl (de mennyire összetört, megöregedett
3434   1,  34    |                 egy kicsinyég a szobába, de mirõl beszéltek, hogy beszéltek,
3435   1,  34    |                 megkérte a leánya kezét, de az esetre nézve még csak
3436   1,  34    |              léptünk egyet, én is, õ is, de a gyerek, a Pali lépte a
3437   1,  35    |                 alul van, hol fölül van, de mindig gentleman marad.
3438   1,  35    |              ösmerték rejtekhelyét: »No, de most már csakugyan a temetõben
3439   1,  35    |               Pedig hát mégis feltámadt.~De hogy õ feltámadhasson, annak
3440   1,  35    |                idõbeli hézag tátongott - de így is jó az.~A pénzt átvette
3441   1,  35    |                   mint lengyel földön.~- De mármost igazán valld meg
3442   1,  35    |               adat. Kövek is voltak ott, de nagy számmal, építkezés
3443   1,  35    |                  esetén felhasználhatók, de azokat említeni sem akarjuk,
3444   1,  35    |                   borzasztó érték volna. De itt, ezen a vidéken még
3445   1,  35    |               grófra, hogy nem tréfál-e, de hirtelen a homlokára ütött.~-
3446   1,  35    |                egynek persze hogy nincs, de soknak sok van. (Ezzel kinyitotta
3447   1,  35    |              gazdasági gépet potom áron (de olyan gépeket, amelyek nem
3448   1,  35    |                  Vágrányi elmosolyodott, de azért belevágott a Kozsibrovszky
3449   1,  35    |           nyulakat átváltoztatni pénzre, de Kozsibrovszky nem engedett,
3450   1,  35    |                  is csak vagy két hétig. De akkor felöltözik a legpompásabb
3451   1,  35    |                  ficánkol, keneti magát, de ha hasznos munka végett
3452   1,  35    |                  nem szitálják a földet. De nincs is már ott semmi poézis.
3453   1,  35    |               egy pár napig nem érek rá, de ha önnek kedve lesz, úgy
3454   1,  35    |              lengyel gróf Styiriverszky, de a grófi stílust levetette
3455   1,  35    |              vettem, öltöztesd fel õket. De most már ideje, hogy fölkeljek.~
3456   1,  35    |               földmívelésügyi miniszter.~De már erre Styiriverszky is
3457   1,  35    |              volt, a Szlamcsik fiskális; de már akkorra be is nyitott
3458   1,  35    |           valahol. Érzem a beszédeden.~- De bizony azon nem érzelsz.
3459   1,  35    |           halálnak halálával haljon meg. De egy még hátra maradt, hogy
3460   1,  35    |                  és szólt: habes rectum, de már most honnan vegyem éveket?
3461   1,  35    |                még mindig többet kívánt, de már nem volt ott a közelben
3462   1,  35    |                 a szemöldjeit.~- Jó, jó, de mi nem vagyunk Amerikában,
3463   1,  35    |              volna, egy szót se szólnék. De hát az ember nincs az ilyeshez
3464   1,  35    |               döntötte el Kozsibrovszky. De ez már ellenkezést szült.~-
3465   1,  35    |               hogy köszönthetem - mondá; de amint a tömérdek skatulyát,
3466   1,  35    |                hogy õt is hozzam.~- Úgy, de én csak egy kis könnyû kocsin
3467   1,  35    |              elfér együtt.~- Ember igen, de a kalapskatulyák és a bõröndök
3468   1,  35    |                  és ez az ön lejövetele, de én azt sem bírom kiaknázni (
3469   1,  35    |               csak kis gyerekeknek való, de a császár se adhat többet,
3470   1,  35    |                    Én a kocsishoz ülnék, de ezt a helyet a bõröndök
3471   1,  35    |                  az mi ott? Jaj istenem, de szép!~- Az egy pipacs.~-
3472   1,  35    |              mosolygott rá, megszagolta, de nem volt illata; aztán odatûzte
3473   1,  35    |            virágzott. »Ninette, Ninette, de fölséges valami.«~Ninette
3474   1,  35    |                No, azt éppen nem mondom. De meg kell adnom, hogy nem
3475   1,  35    |                    Azok a kastélyon túl. De látni fogjuk egy részüket
3476   1,  35    |                 Szegények vagyunk, uram, de jól élünk.~A sátor mellett
3477   1,  35    |                    Persze hogy akarom.~- De mi haszna van belõle?~-
3478   1,  35    |                 szemek be vannak hunyva, de báró Knopp véletlenül éppen
3479   1,  35    |              érdekelni látszott a bárót, de kivált a furcsán nõtt példányoknál
3480   1,  35    |              éves lehet ez? Teringettét, de remek jószág! Kár, hogy
3481   1,  35    |              felelte egész extázisban -, de mit gondol ön, mennyire
3482   1,  35    |                  kellemes fölindulástól, de Hanck elsütötte a magáét,
3483   1,  35    |               Brávó, Hanck! Bravisszimó. De nem kár az állatért? Szabad-e
3484   1,  35    |              fordult. - Ej, mi volna ez! De mikor Oroszországban vadásztam,
3485   1,  35    |           Kozsibrovszky jámbor arccal -, de talán vannak. Kedves erdõcske
3486   1,  35    |                  õzbakot meg nyírfajdot, de még ez bizonyára nem minden
3487   1,  35    |               nyáj tehén bõg itt együtt. De akad azután egyéb is, erdei
3488   1,  35    |                is van. Nem valami bõven, de mégis akad, ha az ember
3489   1,  35    |                megígérte, hogy kitömeti, de ezt meg Wraditzné ellenezte,
3490   1,  35    |            karimáján jól lehetett járni, de az emelkedése nem igen látszott
3491   1,  35    |              ember a torony tetejére is, de a fákat, ha kivághatják,
3492   1,  35    |                 kezébõl kiesett a pohár, de szerencsére nem tört össze.
3493   1,  35    |           rendkívülit látok, egy nimfát, de azt ön hozta magával.~-
3494   1,  35    |             János, velem könnyû elbánni, de elõbb lássa meg, hogy mit
3495   1,  35    |             Onnan jön. Nem. Eminnen jön. De bizony mégis amonnan jön.
3496   1,  35    |             Bocsánat, kedves báró Knopp, de olyan vastag tapintatlanságot
3497   1,  35    |                 és nyomja egy picinykét, de hát olyan nagyon szép volt
3498   1,  35    |                lovai?~- Természetesen.~- De hát minek annyi?~- Hát csak.
3499   1,  35    |                 zsalus ablakaival.~- Ah! De kedves, de gyönyörû!~Knopp
3500   1,  35    |             ablakaival.~- Ah! De kedves, de gyönyörû!~Knopp báró el