1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9246
bold = Main text
Rész, Fejezet grey = Comment text
3501 1, 35 | Ninette, nézd csak, Ninette. De te olyan vagy, édesem, mint
3502 1, 35 | ugyan fölösleges lenne.~- De hiszen le van szakítva a
3503 1, 35 | adná a kastélyt a bácsinak, de így én megint visszakerülnék
3504 1, 35 | mint a pehely, és törékeny, de azért nem történt egyéb
3505 1, 35 | kétségkívül kedves is, ennivaló, de kacérkodni is szeret, nagyon
3506 1, 35 | talán lesznek a jövõben, de mi mindenféle tarka macskái
3507 1, 35 | erre utazván a birtokomra, de legyen ez, kérem, titok (
3508 1, 35 | Szlamcsik úr méltósággal. - De, gondolom, hogy itt nincsenek
3509 1, 35 | a róka eszi a nyulat.~- De hisz akkor ide jöhetnének -
3510 1, 35 | én, mi?~- Hiszen nem vak, de…~(Azt akarta mondani: de
3511 1, 35 | de…~(Azt akarta mondani: de mégse lát a pokróc alá!)~-
3512 1, 35 | kacsintanék én, te csacsi, de az nem ér semmit.~- Nekem
3513 1, 35 | színielõadáson.~- Az ördögbe, de hisz ön úgy él itt, kedves
3514 1, 35 | kis zenét nem hallanék.~- De hiszen a fülemülék elég
3515 1, 35 | trimóci földé a rendjel, de miután annak gazdája is
3516 1, 35 | fejedelmi szeszélytõl függ. De most koccintsunk egyet,
3517 1, 35 | Ha akarja, az öné lesz.~- De a nagybácsi fösvény egy
3518 1, 35 | válik, nem igaz?~- Igaz. De hát a másik mód?~- Hajoljon
3519 1, 35 | kérlelõleg.~- Hagyjon békét!~- De hiszen nem tettem semmi
3520 1, 35 | õszintén, úgy, ahogy van.~- De a forma - hajtotta a szép
3521 1, 35 | Akkor jó.~- Még nem.~- De el van szánva?~- Még nem
3522 1, 35 | birtok?~- Azt nem állítom. De hátha a nagybácsi révén
3523 1, 35 | hogy ide hallgatnak.~- De legalább egy jelt, egy jelt -
3524 1, 35 | gondolsz, kis Ninettkém? De szórakozott vagy ma, mi
3525 1, 35 | visszajönnek bele a szarvasok. De nem is mennek ki a nyulak.
3526 1, 35 | Kozsibrovszkynak harmadnapra, de azt elfogták. Kozsibrovszky
3527 1, 35 | Korenszkihez, Bledához; de a Kozsibrovszky sürgönyeit
3528 1, 35 | Várt-várt Kozsibrovszky, de mikor látta, hogy hiába
3529 1, 35 | rendbe hozza a dolgokat, de a szövetkezett rokonok értesültek
3530 1, 35 | beszélhet, nyert játéka van, de éppen ez a találkozás nem
3531 1, 35 | kezet.~Wraditzné habozott. De csak egy percig. Kozsibrovszky
3532 1, 35 | aztán a zsebeiben keresgélt, de biz azok üresek voltak.~-
3533 1, 35 | kisegítem, kölcsön.~- Ah! Mi ez? De csúnya!~- Egy medve-fog.~-
3534 1, 35 | Egy medve-fog.~- Köszönöm, de minek fárasztja magát? -
3535 1, 35 | Kozsibrovszky nem értette a dolgot, de a párbeszédet nem lehetett
3536 1, 35 | folytathatja a beszélgetést.~De minthogy a vacsora idejét
3537 1, 35 | tudom - felelte Wraditzné -, de azt tudom, hogy Kleopátra
3538 II, 1 | öröme, büszkesége. No, de szerették azt nélküle is
3539 II, 1 | szerette a szép Mariskát, de hát mindennek dacára a leány
3540 II, 1 | kellett, nagyon egyszerű, de terhes szék, melynek azonban
3541 II, 1 | lehetetlen változtatni rajta.~- De csak fizettek valamit ráadásnak -
3542 II, 1 | dobogott a fájdalomtól; de azért az arcának nem volt
3543 II, 1 | Péter katonának csapott fel. De hát hogy is illetõdött volna
3544 II, 1 | az hallotta az esküjöket.~De e nagy akácfa jól tudott
3545 II, 1 | elhozatta a javasasszonyokat; de azok sem tettek egyebet,
3546 II, 1 | kiesett a lap, elsápadt, de csak egy percre; a körülötte
3547 II, 1 | voltak, keveset adhattak, de éreztek melléje annyit,
3548 II, 1 | szegénység ugyan nem szégyen, de az szégyen, hogy nem gazdálkodott.~
3549 II, 1 | Csendesen kopogott az ajtón, de a »szabad« szó nem hallatszott
3550 II, 1 | szép Mariskát eltemették, de nem soká feküdött egyedül;
3551 II, 1 | kikísérte, a fél falu siratta, de senki sem úgy, mint a »kemény
3552 II, 2 | valahol a Concorde-téren, de akinek most már csak néhány
3553 II, 2 | briliáns jövedelme: no, de az atyus valóságos francia
3554 II, 2 | sem lennének fölöslegesek, de viszont Diogenes szegénysége
3555 II, 2 | remélte feltalálhatni, - de hát a sors úgy ellene esküdött
3556 II, 2 | ráfogja, hogy az övé, - de a büszke királyi hölgy bezárkózott
3557 II, 2 | elysei mezõkre, amint a »tour de mains« és a »chaine anglaise«
3558 II, 2 | hadsereg összejönne a »tour de mains«-ben, mindenik nagyot
3559 II, 2 | a gyomra.~- Pour l’amour de Dieu, anakronizmus.~- Egy
3560 II, 2 | étel után ízlik az ital.~- De gustibus non est disputandum,
3561 II, 2 | jobban nevethessen.~- Jaj de jó! Tehát a Napoléon d’or-okat
3562 II, 2 | Volt egy derék király,~De csak egyszer-egyszer tra
3563 II, 2 | ott ült kávéja mellett, de nem szólt egy mukkot sem;
3564 II, 2 | mosolygott folytonosan: de ez a mosolygás olyan valami
3565 II, 2 | törzsvendégek csodálkoztak rajta, de nem akarták háborgatni,
3566 II, 2 | foglalóul hagy egy kis reményt, de azt is csak néha.~A szerencse
3567 II, 2 | ügyesség- és ravaszságuknak. No, de hasznát is veszi Gaillard
3568 II, 2 | udvariasan meghajtá magát, de arcán egy körömfeketényi
3569 II, 2 | szegény apámtól örököltem.~- De csak le hagynád vágni az
3570 II, 2 | franciák: vitézül harcoltak, de megverettek.~A levegõ tele
3571 II, 2 | kicsit - míg meggyógyul.~De az agg vezér még egyszer
3572 II, 2 | gyõztek a franc-tireurök.~De a legkeményebb ütközet mégis
3573 II, 2 | halálfejûek jól tartják magokat... De még ezek az olaszok is pompás
3574 II, 2 | kellene.~- Természetes; de miként?~- Teringette!...
3575 II, 2 | bomladoznak a porosz tömegek. No, de nem is lehet az másképp.
3576 II, 2 | lelkemen fekszik.~...No, de nem soká feküdt a Gaillard
3577 II, 2 | felragyogott elhalványuló arca.~De mit ér, mikor most már nem
3578 II, 2 | csak a szemei mosolyogtak, de egyre bágyadtabban.~Végre
3579 II, 3 | elolvad mint a hógomoly, de gyakrabban nem olvad el,
3580 II, 3 | lelket nem kéri számon senki.~De hát mit is csinálna a sok
3581 II, 3 | hiszen nem halnak meg tõle, de még csak a kis ujjok sem
3582 II, 3 | járni, a pletykát állítja; de hát én istenem, nem történik-e
3583 II, 3 | nagynak ütött ki a nyelve, de aki azért a légynek sem
3584 II, 3 | fõkötõt legyen hova tenni, de azért is, hogy teremjen
3585 II, 3 | Én gyanítottam eddig is, de ennyire nem gondoltam. Szegény
3586 II, 3 | szokták megtudni legkésõbb.~- De az mégis csak borzasztó.
3587 II, 3 | azért, mert huszár volt; de legjobban azért, mert nem
3588 II, 3 | irántami jóakaratodat, öcsém, de biz én már csak nem vonom
3589 II, 3 | rendkívüli felindulástól; de hisz eleget mondott anélkül
3590 II, 3 | Baroghi Aladár okos ember, de néha összebeszél biz’ a
3591 II, 3 | emberek mozognak körülötte, de nem érti, mit beszélnek.
3592 II, 3 | futnia kellett elõlök.~De hova? Lehet-e a nyugtalanság
3593 II, 3 | némán biccentett fejével.~- De nekem mégis meg kell tudnom,
3594 II, 3 | boldogtalan nem ismert magára.~De ha magára ismert volna is,
3595 II, 3 | hangon:~- Ejnye Aladár, de bolondokat csinálsz, ha
3596 II, 3 | túlságos sok a tragikum.~De hát ki tehet arról? az embernek
3597 II, 3 | ellene - a részvét.~No, de nincs is benne fukarkodás.~
3598 II, 4 | egész nap. Harminc óra. Jaj, de sok még!~Addig az ideig
3599 II, 4 | persze nem lehet segíteni. De mért is nem tõle kértek
3600 II, 4 | zsaluzsányi tégla-kövezeten.~No, de ezt már nem látja senki.~
3601 II, 4 | Kell az istennyilának, de nem nekem! - vág közbe Sramko
3602 II, 4 | kezét az elõbbi négyesben. De nemcsak Ridegh Saroltának,
3603 II, 4 | kíváncsiak voltunk nevére, de senki sem vállalkozott rá,
3604 II, 4 | beszéd közt azután elõhozta: »De én sohasem láttam önt. Hol
3605 II, 4 | chronique scandaleuse«-ben sem!~De hogy mert ez az ember idetolakodni?
3606 II, 4 | innen«, suttogták a mamák, de egyszerûen kiutasítani mégsem
3607 II, 4 | No, hát megmutatom.~- De nem olyan könnyû ám elbánni
3608 II, 4 | a borbély?... Rémítõ...~De még keseregni sem hagyták
3609 II, 4 | dohányosak az istenadták, de egyiknek sem merem testálni,
3610 II, 4 | hogy meg mer vívni velem?~- De bizony hiszem.~- Mégsem
3611 II, 4 | szégyen vagy micsoda a futás, de hasznos.~- Vegye tekintetbe,
3612 II, 4 | leány, hogy el kell ájulnia, de valami bódító varázs által
3613 II, 4 | hogy jó volna felébredni, de nem tud.~Már vagy tizenötször
3614 II, 4 | ön alkalmatlan nekem«, de mind a tizenötször ott fagyott
3615 II, 4 | az elõbbi parancsolatot, de tudj’ az isten, a fiatalság
3616 II, 4 | fogja kegyed a hírlapokban, de meglehet, akkor sem találja
3617 II, 4 | ön, kérem, valamit, ... de nem arról, ... hanem valami
3618 II, 4 | hanem valami másról.~»De nem arról...«~Tehát a büszke
3619 II, 4 | megfeledkezett magáról! De hát mit csináljon vele?
3620 II, 4 | átellenben levõ vendéglõbe.~- De reménylem, nem soká fog
3621 II, 4 | üresnek látszott neki nélküle.~De soká nem jön!~A négyes is
3622 II, 4 | vetõdött hozzá és felkérte rá, de õ azzal utasítá el, hogy »
3623 II, 4 | jöttek-mentek rajta elegen, de Augusztin úr nem jött többé.~
3624 II, 4 | hozzátévén nagy ásítozva: »de osztán az legyen ám az utolsó...«~
3625 II, 4 | akkor a valcert táncolták -, de õ azért mégis csak azon
3626 II, 4 | ballagott odább.~- Ejnye, de humoros kedélyben van. Talán
3627 II, 4 | nyolcra még itt is lehet.~No, de fölösleges is lett volna
3628 II, 4 | szökött volna a párbaj elõl; de hát hova szökött innen?
3629 II, 4 | utána a maga tudományát. No, de ez semmit sem bizonyít a
3630 II, 4 | ügyvéd úr önmagán tapasztalt.~De még tisztább szívembõl sajnálom
3631 II, 4 | csak tanította szegény.~De ha nem ábrándozott is Sarolta
3632 II, 4 | nagyon, mint mi magunk.~No, de nem tartozik ide; - csak
3633 II, 4 | delnõk, és így tovább...~No, de nõtt helyökbe elég új nemzedék:
3634 II, 4 | szólok, ahol nem kellene - de hát nem szántszándékosan
3635 II, 4 | magától rájár a nyelvem.~De most már rövidebb leszek,
3636 II, 4 | Nem emlékszem« mondám. De még Miska sem emlékezett,
3637 II, 4 | várta be. Nagyon restelli, de teljes lehetetlenség volt,
3638 II, 5 | 1871~Szegény urambátyám, de csöndes ember lett magából!~
3639 II, 5 | nem gondol vele. Istenem, de jó, hogy meg nem érte ezt
3640 II, 5 | fekete száját megitassa; - de még ha megitathatná is,
3641 II, 5 | Ezékiel híres prókátor volt...~De nem is arról van itt szó -
3642 II, 5 | tudomány csarnokában; - de hát hadd várjon! Kell is
3643 II, 5 | Még a torkuk is érzi.~No, de ezen majd segít Ezékiel
3644 II, 5 | ugyan elég tüzes vér foly, de melyben azért nincs egy
3645 II, 5 | malmot csinálta~Ezékiel de Harcsa~Ahogy csinálta~Úgy
3646 II, 5 | cudarul ezt az egy dolgot. No, de az okosabb enged. Jól van
3647 II, 5 | orrát kezdte vakarni.~- De majd én megtanítom õket,
3648 II, 5 | csakhogy szóljon valamit.~- De még mekkora! Anélkül eldisputálnák
3649 II, 5 | pörüket megnyerem; hja! de mikor a kötelezvény mást
3650 II, 5 | ilyesvalamit hallottam...~De már erre felpattant Harcsa
3651 II, 5 | vélekedik Kubacsek.~- De bizony menjünk - szólott
3652 II, 5 | szélesebb három arasztnál, de hát mikor még az is baj...
3653 II, 5 | hogy a nyílást megtalálja, de természetesen nem talált
3654 II, 5 | a makrapipa ijedtében.~- De hát akkor hova lett az isten
3655 II, 5 | kérdezõsködött fûtõl-fától, de Ezékiel bácsiról senki sem
3656 II, 5 | éppenséggel nélküle jöttek haza.~- De hát akkor hova lett? - kérdé
3657 II, 5 | térjünk napirendre. Igyunk.~De ez az erõltetett heroizmus
3658 II, 5 | zacskókat raktak gyomrára, de Ezékiel bácsi csak nem lett
3659 II, 5 | haszonbérbe a holdnak... de most már maga akar beleköltözni.~
3660 II, 6 | nevet vesztegetett rá; no, de nem került pénzébe, van
3661 II, 6 | orr jutott osztályrészül, de azért mégis õ volt legszebb
3662 II, 6 | mintha ki volna fáradva, de azért szavaiban sok volt
3663 II, 6 | igaz, hogy elég csinosak, de azért mégis mint irigykednek
3664 II, 6 | járni a világ nyelve elõtt.~De csak hadd járjon másüvé
3665 II, 6 | embert ismert: maga magát.~De mi - szerencsére! - ismerünk
3666 II, 6 | egy beteg vizsla-kutyát, de az is úgy hálálta meg tudományát,
3667 II, 6 | megharapta jobb kezét.~No, de ilyen a világ is!~A tudományt
3668 II, 6 | fõispánná neveztek volna, de Sramko bácsi olyan alak,
3669 II, 6 | özvegyasszonyok bolondultak utána, de hát mit ért az, mikor kevés
3670 II, 6 | jó koszthoz volt szokva.~De iszen Mácsikné asszonyom
3671 II, 6 | szerencse istenasszonyának.~De hát biz õ csak szegény embernek
3672 II, 6 | forint odavan, elpatkolt!~De hátha még segíteni lehetne
3673 II, 6 | tizenháromon« végzõdõ is, de már túladtam rajta.~Kivette
3674 II, 6 | nevezni.~- Nem bánom.~- De ez nem minden. Ez csak az
3675 II, 6 | Nagyon valószínûtlen még. De én hiszem, hogy sikerül.
3676 II, 6 | sikerül. Ándungom van.~- De hát beszéld el, kérlek.~-
3677 II, 6 | cérnáit.~Szegény Sramko bácsi, de sokat is szenvedett az emberektõl!~
3678 II, 6 | pataki hagyaték« hozta dühbe, de az is csak egy percre.~A
3679 II, 6 | világból, közbeszólt, hogy: »de már az mégis csak nagy gyávaság,
3680 II, 6 | egész szabadságharc alatt.~De ezzel még jobban meggyûlt
3681 II, 6 | termett egyéb, csak malõr.~De hát ki tehet róla, hogy
3682 II, 6 | bolond! Hová tette a szemét? De hát van annak esze? Erõs
3683 II, 6 | Akarja bizony az istennyila, de nem in. Nekem egyik se nem
3684 II, 6 | legnagyobb részét szokta tölteni.~De mindezen tüntetések dacára
3685 II, 6 | Oh, boldog gyermekkor! de alant is teremnek a te örömeid!
3686 II, 6 | van a dologban valami... de nyilvánosan még eddig semmi
3687 II, 6 | meg, édesem! Õ szerény, de nem gyáva...~Ilonka összeharapta
3688 II, 6 | ellenveté Ilona. - Õ bús, de csak látszólag. Róla mindig
3689 II, 6 | szeretném. L’amour est soeur de la prière. Én pedig akarok
3690 II, 6 | lesz szeptember 15-ike: de jó dolgot is cselekedne
3691 II, 6 | Kétszázezer forint sok pénz. De sok »drapákot« lehetne meginni
3692 II, 6 | határozott lépést tenne. De mit fog mondani Mácsikné?
3693 II, 6 | könyörgött jegyesének:~- De mikor nagyon-nagyon kérlek!
3694 II, 6 | mint a tarantula-csipés, - de hát kétszázezer forintot
3695 II, 6 | egyetlenegy lap sem járt.~...De hátha valami extra pech,
3696 II, 6 | megtörténik mindenféle bolondság!~De ezen édes ábrándok közé
3697 II, 6 | Én magam vagyok az állam.~De azután mégis jónak látta
3698 II, 6 | szoktak nyomatni édes barátom!~De már ennek az eredeti gondolatnak
3699 II, 6 | nem is bírt semmi alappal. De hát minek nyomatnak azok
3700 II, 6 | volna megcáfolni a dolgot.~De hogyan?~Nyíltan csak nem
3701 II, 6 | Stofitól.~- A »968«-ik.~De már erre felpattant Zemák
3702 II, 6 | lépett az elõbbi helyére. De ön természetesen nem olvasta
3703 II, 6 | odanyújtotta kezét Sramko bácsinak, de az nem szorítá azt vissza,
3704 II, 6 | házaséletet...~Rettentõ fátum!~No, de legalább egy jó oldala van
3705 II, 7 | ember a mi Kelemen bátyánk.~De a nagyvilág nem ösmeri benne
3706 II, 7 | vicispánnak teremtett!«~No, de ha írnok volt is Kelemen
3707 II, 7 | gyakran eljárt Mádyhoz, de az sohasem látogatta vissza,
3708 II, 7 | Hol tréfás, hol szomorú, de mindig - eredeti.~A tekintetes
3709 II, 7 | a tenger nagy dicsõség! De hát ez mind a színfalak
3710 II, 7 | ugyan az egész nadrágot; de mikor õ lomha ember, nagy
3711 II, 7 | diplomata, roppant szónok - de pihenõ diplomata, aki nem
3712 II, 7 | sem ért, még Mády úr sem, de amiket mégis megcsodál,
3713 II, 7 | tekintetes bizottmány jóakaratát, de csak hadd maradjon õ örökösen
3714 II, 7 | utoljára is elvállalta, de csak azon kikötéssel, ha
3715 II, 7 | törték be senkinek. No, de ezután következik még a
3716 II, 7 | mindeneket megpróbáltam.« De hátha... semmi sem lehetetlen.
3717 II, 7 | szakadhasson.~Melanie 35 éves volt, de õ annyiszor elmondta már,
3718 II, 7 | nagyokat hadonászva maga körül; de eleget beszél valamennyiök
3719 II, 7 | tóngébereskedni«, mesélgetni, de nem úgy, hogy dicsekedne,
3720 II, 7 | az orra és ábrázatja; - de nem tesz semmit; az a jó
3721 II, 7 | figyelmes egész a végletekig, de különösen a nõgyûlölõ Mády
3722 II, 7 | kerüli Melanie tekintetét, de az azért ott függ folytonosan »
3723 II, 7 | majd megmutatja a siker.~De már azt Botló Ákos meg nem
3724 II, 7 | helyeken is nem a beszéd, de az alkalom. Egyébiránt nagyon
3725 II, 7 | a forradalom elõtt. No, de hadd mondjam tovább. A vén
3726 II, 7 | Hahó!« - ordítok utána, de alig bírtam megállítani.~
3727 II, 7 | felolvasását.~- Bocsásson meg, de már nagyon türelmetlen vagyok.
3728 II, 7 | sok ostobaságot betanulni, de elvégre is a férjek nem
3729 II, 7 | Kicsodát is no! Hát izé... Paul de Kockot.~A szegény levéltárnok
3730 II, 7 | szavaira egy-egy kételkedõ »de már az nem bizonyos« kiáltást,
3731 II, 7 | beszélnek) közberikkantott: »De már ez nem bizonyos.«~(Hanem
3732 II, 7 | férfiú igyék az egészségeért!~De a szegény malõrös ember
3733 II, 7 | tulajdonságának tarthatnának...~De ha nem is hallja, azért
3734 II, 7 | nyolc óra volt.~Ezer villám! De szörnyû lassan megy ma az
3735 II, 7 | ablakon be mert pillantani; de bizony mégis kíváncsi volt
3736 II, 7 | félénken tekintett az ágy alá; de sem rablót., sem gyilkost
3737 II, 7 | mintha olvasni akarna; de amint Mády karjából kimenekült,
3738 II, 7 | lehet elevenen megérnie!~De ha mindezt még ki is lehetne
3739 II, 7 | Lihegett a fáradságtól. De mit neki a fáradság? - elõtte
3740 II, 7 | kis keserû eszmemenetet.~De hát minek is akadékoskodnak
3741 II, 7 | is megsiratja õket...~No, de már nem messze van céljától.~
3742 II, 7 | kötni az égi hatalmasság, de azért azok nem hagyják ám
3743 II, 7 | volnék,~Ahhoz a lányokhoz~Jaj de bátran szólnék.~Mády ezalatt
3744 II, 7 | sarkaiban megrendült kapura.~De az újkori Botondnak csak
3745 II, 7 | kényelmes és mulatságos -, de az olyan emberre, aki ott
3746 II, 7 | emberre, aki ott kinn van, de be akar jönni, ugatni veszedelmes
3747 II, 7 | az, kivált Mády számára; de hát nemigen lehetett válogatni
3748 II, 7 | egyszerû.~- Igen, kisasszony! De én a létrán jöttem s azt
3749 II, 7 | kétségbeesetten hajolt le hozzá, de amint arcához ért kezével,
3750 II, 7 | fodormenta-levelet, állítólag a maga, de tulajdonképpen a beteg férj-jelölt
3751 II, 7 | szerelem!~BEFEJEZÉS~Oh, de nagy akasztófáravaló az
3752 II, 7 | tengelyének küllõi alatt. De fájdalom, most is csak úgy
3753 II, 7 | jól-rosszul megmosdva, kikefélve, de mezítláb jelent meg a terrénumon
3754 II, 7 | társadalom, zsarnokság ellen, de egy haragos emberrel, aki
3755 II, 8 | levegõbe?~- Malícia. Hüm... De megbocsátok magának. Ösmertem
3756 II, 8 | én innen is?...~- Igen, de hogy számítja be a feleknek
3757 II, 8 | mit ér, ha van szabadság, de nincs kávé a Deutsch-ban?~
3758 II, 8 | Deutsch-ban?~Mit ér, ha van pap, de nincs templom?~Jó negyedóráig
3759 II, 8 | a nyakkendõjén...~- No, de nem tesz semmit! Ne irigyeljék
3760 II, 9 | olyan szép már mint azelõtt, de sokkal méltóságosabb. Aladár
3761 II, 9 | lefelé. Ez különös ugyan, de Aladár éppen ezt a különösséget
3762 II, 9 | ténsasszony, rövidlátó is, de azért a mosolyt, kézszorítást
3763 II, 9 | a regény közepén, a Paul de Kock-féle helyeken egyszerre
3764 II, 9 | ismerte még a szerelem erejét.~De azért hozzálátott a kivakaráshoz,
3765 II, 9 | amaranthokat, nemes kaktuszfajokat.~De hátha meg nem fogamzanak
3766 II, 9 | kifogástalan gentleman!~De Lórikának hiába beszéltek
3767 II, 9 | feszegetni; - jobban fáj ugyan, de csak egy pillanatig. A levelezést
3768 II, 9 | elfeledte. Sohasem emlegeti. De hát akkor mi szedi le arcáról
3769 II, 9 | Húzzad, more, a jövõ hétig. De meg ne állj! A jövõ héten
3770 II, 9 | a mennybe akar röpülni, de még egyszer visszasóhajt
3771 II, 9 | szilaj dac: »nem, sohasem«; de azt is elönti valami szelíd,
3772 II, 9 | Ez az egyetlenegy szó. De abban benne volt minden.~
3773 II, 9 | ötezer forint készpénzért, de rögtön; másképp tízezret
3774 II, 9 | vagyok. Legalább valószínû.~- De hát hol a pokolba jártál?~
3775 II, 10 | hét óta folytonosan iszom.~De hogy senki se irigyelje,
3776 II, 10 | megmondom, hogy orvosságot, de hogy senki ne is sajnáljon,
3777 II, 10 | pikáns ételek szezonja! Igen, de most van a kolera is! Nem
3778 II, 10 | tárgy volna laptölteléknek, de fájdalom, a »tárca« számára
3779 II, 10 | háládatos! sõt inkább... de nem akarok indiszkrét lenni.~
3780 II, 10 | egészségtekre egy üveg medicinát, de nem mindig!~*~Biz a medicina
3781 II, 10 | medicina utálatos dolog!~De ki tehet róla, mikor muszáj
3782 II, 10 | játszom néhány partit.~- De nincs ám kártya! - szólalt
3783 II, 10 | pénzt ajánlt fel ellenébe, de Fucha félretolta azt nagy
3784 II, 10 | képest, amit õ kiállott, de azért nem retirált, nem
3785 II, 10 | amiért elbolondítottuk - de láza csakugyan nem volt
3786 II, 10 | egyes bajoknál mindenkinél, de különösen az orvosoknál
3787 II, 11 | ábrándos Kole Péter báró. De aki mindezek fölött állott,
3788 II, 11 | azt gondolta magában:~- De iszen Iván herceg mégis
3789 II, 11 | ajkszélei körül egy percre. De azt nem vette észre senki.
3790 II, 11 | csizmát, ha elkopik a mostani. De akkor mégis bosszantotta,
3791 II, 11 | kedélyesen kacagott fel, de csakhamar komoran nézett
3792 II, 11 | egy jellemtelen nõcsábító.~De már ez több volt az elégnél.~
3793 II, 11 | hadsereggel sem lehet elnyomni.~De Saroltának is fájt valami;
3794 II, 11 | bajom senkivel, grófnõ.~- De lehetne. Tudom, hogy önnek
3795 II, 11 | megmagyarázott volna mindent másnak, de Miklós nem tudott olvasni
3796 II, 11 | odadobta a mérnök lábaihoz.~- De hát mért teszi azt a grófnõ? -
3797 II, 11 | különös dolog a maga nemében, de hát ebbõl még õ sehol sem
3798 II, 11 | mikor ezt kimondta.~Oh, de bolond prózai ember volt!
3799 II, 12 | Elöl megy Álmos, a koros, de deli fejedelem, arcán mély
3800 II, 12 | barázdákat hagyott az idő, de szemeiből királyi erő, büszkeség
3801 II, 12 | is egy könny gördült ki, de csakhamar letörölte azt
3802 II, 12 | alázva hódoltak a büszke, de gyõzelmében sem kevély magyar
3803 II, 12 | rebegék - azaz nem is az ajk, de a szív beszélt -: Üdvözlégy,
3804 II, 12 | mert ők keveset beszélni, de annál többet szoktak tenni.
3805 II, 12 | megkísértem és meg fogom tenni...~De alig kezdte meg a hozzá
3806 II, 13 | szokott nyugodtsággal.~- De a had kétszázezernyi - viszonzá
3807 II, 13 | nehogy elvágja kezét.~- De azt mondja a példabeszéd: »
3808 II, 13 | állatsereg, és tort ül halálára. De hangja, a haldokló vagy
3809 II, 13 | magának az élet vagy halált. De a dicsõnek halála nagy.
3810 II, 13 | vonulni kihallgatás végett, de barátjai nem engedék.~-
3811 II, 13 | egyszersmind segély kérni a kisded, de fontos Kõszeg védelmére.~
3812 II, 13 | fontos Kõszeg védelmére.~De a királytól tagadó választ
3813 II, 13 | harckiáltás nem remegõ, de bátor s harc-epedõ nép ajkiról.
3814 II, 13 | vészkiáltás. - Minden elveszett...~De a védangyal siet.~Ki az,
3815 II, 13 | mindazok nem vakmerők ugyan, de gyávák sem annyira, hogy
3816 II, 13 | Igen, Róma gyermeke vagyok, de mert Róma nemzett, azért
3817 II, 13 | Pannóniában egy új ütött ki, de ezt a császár fia, Drusus,
3818 II, 13 | szenátustól a távol elkövetett, de a tanács figyelmét ki nem
3819 II, 13 | gyakori kihágásai miatt.~De a tanács ellenkezõleg: engedékeny
3820 II, 13 | trónterembe, mind büszke, szálas, de legkevélyebb közöttük a
3821 II, 13 | ment, nem többé a börtönbe, de a királyi palotában rendezett
3822 II, 13 | neveztetik - építette.24~De a kormányzóságban oly kétértelmûleg
3823 II, 13 | jónak látta õt meginteni, de miután parancsait és intéseit
3824 II, 13 | kardot.«~Azután lenyugodott, de a jóltevõ álom kerülte Germanicus
3825 II, 13 | kardját, azt tette fejéhez. De borzasztó alakok, síró,
3826 II, 13 | megborzadt a férfiútól, de csak az elsõ pillanatban;
3827 II, 13 | szívességgel fogadá a vezért, de viselete szerfelett gyanús
3828 II, 13 | távoztak el a sátorból, de féltvén Germanicust a ravasz
3829 II, 13 | üldözésére ezer lovas küldetett, de õt nem érhette utol senki...
3830 II, 13 | alig titkolhatta el örömét, de azért mégis eltitkolta,
3831 II, 14 | ugyan a bort víz nélkül is, de a matézishez megint nem
3832 II, 14 | Hallgatsz, gazember!~- De mikor fáj ám - feleltem
3833 II, 14 | ragadt itt és ott rája.~De ha kedvelte urambátyám a
3834 II, 14 | láng jelenté, hogy volt, de már nincs.~Nagyot lélegzém,
3835 II, 14 | mû lesz, ha elkészítem! De van ennél szerencsésebb
3836 II, 14 | legjobb kereket oldani, de most gyötrött a kíváncsiság,
3837 II, 14 | fel azt a három számot, de hogy micsoda számot, azt
3838 II, 14 | minek?~- Szivart venni.~- De csak tudod, mely számok
3839 II, 14 | jöttek ki?~- Sose tudom én! De igaz, hisz feljegyeztem,
3840 II, 15 | láttán, aki embert is ölt.~- De Branyicskónál csak nem volt
3841 II, 15 | édességét a könyvbõl.~- De bizony éppen hogy voltam.
3842 II, 15 | Miska! Kitûnõ fickó vagy... de hátha megvernek... kevesen
3843 II, 15 | attak új elszántsággal, de mind hasztalan. Mintha valami
3844 II, 15 | tenni kell, teringette, - de mindjárt.~Amit elgondoltam,
3845 II, 15 | Mint dukál, szalutáltam, de én is mogorván feleltem
3846 II, 15 | nem veszem be, az igaz, de elmegyek és küzdök ötezer
3847 II, 15 | küzdök ötezer ember ellen, - de nem nézhetem a többieket,
3848 II, 15 | látok... Vén szemem van, de éles...~- Folytassa kend!
3849 II, 15 | ármány. Vén az én szemem, de éles...~Azzal otthagytam
3850 II, 15 | hogy csalás van a dologban, de hogy hol és milyen, ez a
3851 II, 15 | kétségbeesésemben összetörjem, de elõbb, mint valami dühös
3852 II, 15 | Branyicskón... nem is egy, de három. Én és uram, Guyon,
3853 II, 15 | ha ura a szavának!~Haj, de Schlikk már nem volt ott.
3854 II, 15 | pincét, padlást felkutattunk, de a vezérnek hûlt helye. Foglyokat
3855 II, 15 | jó bor, jó cigánymuzsika, de azért mi ketten Guyonnal
3856 II, 15 | Azt csak én tudom.~- De bizony én is tudom. Egy
3857 II, 15 | Mi bevettük Branyicskót, de Schlikket nem öltük meg.
3858 II, 15 | mélységbõl.~- Kihúzlak, de elõbb süsd ki pisztolyodat
3859 II, 15 | hogy kifelé forgassam, de másfelül meg gondolkozóba
3860 II, 15 | uradalmak, szép asszony, de amott meg a temérdek dicsõség...
3861 II, 15 | bizony nehéz volt választani. De hát végre mért is húzzam
3862 II, 15 | mesélgetek a kukoricafosztóban.~De hát mi nem történt?~Aki
3863 II, 15 | Miskámat isten nyugossza meg! De hát mi volna ez még? Ezer
3864 II, 15 | õt is levágta a kolera. De azért nem adta meg magát
3865 II, 15 | mint az ében, kisebesedtek, de a görcsöt agyonfojtották
3866 II, 16 | 1874~Korponai volt a neve, de azért az egész város Pisera
3867 II, 16 | széles Gömör vármegyében: de õ azért, mint minden magyar
3868 II, 16 | ételét, és még italát is.~De jaj is volt aztán annak
3869 II, 16 | a történet fog szólani.~De mielõtt a nevezetes szerencsétlenség
3870 II, 16 | Hüm! - szokta mondogatni - de ezt sem adják ám ingyen.
3871 II, 16 | haza minden áldott nap.~De azért ha iszik is, nem issza
3872 II, 16 | auktoritás volt is Pisera bácsi, de azt mégsem tűrhette el a
3873 II, 16 | családi nyugalma is. No, de egy tudományos polgárt nem
3874 II, 16 | újságokból a bölcsességet, de az sokaknak feltûnt, hogy
3875 II, 17 | Ilyen ember volt Kutlik. De jaj annak, aki már egyszer
3876 II, 17 | nem is csatlakozott hozzá. De bezzeg szellemileg annál
3877 II, 17 | is Garibaldi közelébe - de iparkodott oda érni.~Fiát
3878 II, 17 | tisztán ki tudta mondani; de a kis lurkó néha megkötötte
3879 II, 17 | tulajdonképpeni neve Varecska Ancsa, de Kutlik úr megváltoztatta
3880 II, 17 | el akarta verni a házból, de Kutlik volt az erõsebb potentát,
3881 II, 17 | vészes feliratú zászlónk, de volt helyette egy hexameterünk,
3882 II, 17 | is befolyással bír?~No, de menjünk elõbb sorjába.~Történt
3883 II, 17 | ott ült a guzsaly mellett. De hát ehhez nekünk semmi közünk.
3884 II, 17 | kalabriai kalapjával. Istenem, de boldog lehet az a szabó,
3885 II, 17 | pedig, hogy földhöz vágná - de mindjárt - a tüzes vasalót,
3886 II, 17 | tudniillik száz legyet. De a furfang, az ördögbe csak
3887 II, 17 | után.~A ruha soká készült, de mikor készen lett, becsületére
3888 II, 17 | neved.«~Ez csak az ing volt, de hát a többi ruhadarab? Mind
3889 II, 17 | willst du noch mehr?~Oh, de aranyos gondolat volt! Oh,
3890 II, 17 | aranyos gondolat volt! Oh, de megenni való kedves gondolat
3891 II, 17 | nyugtalanságban hánykódó szívére; de ez aztán balzsam volt, igazi
3892 II, 17 | éjjel-nappal strázsálni fogja.~- De ez sokba fog kerülni!~Igaz,
3893 II, 17 | sokba fog kerülni!~Igaz, de mégis meg kell lennie, a
3894 II, 17 | aztán felfelelt a vendég: »de nagy gazember volt, aki
3895 II, 17 | Az írást választottam, de fájdalom a kétfejû sas esett
3896 II, 17 | in hoc signo vinces!«~De hát hiába, még akkor sem
3897 II, 17 | édes lelkem öcsémuraim; de nem lehet, nem futja ki
3898 II, 17 | havonkinti harminc forintunk?~De már erre hangos, fuldokló
3899 II, 17 | megszabadítóm! oh, lángész, lángész, de nagy is a te csodatevõ hatalmad.
3900 II, 17 | uramöcsém?~- Semmiesetre sem.~- De hát miért nem?~- Hja! bizony
3901 II, 17 | azon a tengernyi pénzen. De a bolond csak bolond marad.
3902 II, 17 | így már boldoggá teszem: de hogy ez megtörténhessék,
3903 II, 17 | gyerekek felébredjenek. De hátha valami baj lesz belõle,
3904 II, 17 | fejemet a világért sem. De a takarón keresztül is hallottam
3905 II, 17 | társam is kinyitotta szemeit, de mint akik valami rosszra
3906 II, 17 | kergetnem... Vérzett a szívem, de »kellett«.~- Vigasztalódjék,
3907 II, 17 | kigúnyolja a férfiasság, de örömest mulat emlékeinél
3908 II, 18 | állat- és ásványország. De ez még nem mind. Hát a halak
3909 II, 18 | nagy természettudós volt, de emiatt még nem volt elbízva.
3910 II, 18 | rosszul, amihez én sem értek?~De hogy sok szószaporítás ne
3911 II, 18 | gazdának hasznot ne csináljon.~De különben is szokásom volt, -
3912 II, 18 | közönséges foglalkozás: de hát az ember úgy tud örülni
3913 II, 18 | vágtam, össze nem tört, de szikrát adott. Ez azt a
3914 II, 18 | Nincs nekem semmi gombám.~De Vankovics vizsla szemeivel
3915 II, 18 | Mit tegyek? Bevalljam? De hisz akkor kikacag az egész
3916 II, 18 | a gomba megsemmisítése, de míg egyrészt sajnáltam az
3917 II, 18 | elfojtá még lélegzetét is: de én még százszor rosszabbat
3918 II, 19 | megszorult barát vagy ismerõs. De mit ér, ha a hitelezõk gyarló
3919 II, 19 | gondolám...~- Okosan tetted! De hát ülj le!~- Lehetetlen,
3920 II, 19 | már), aztán megadja magát.~De még ezzel nincs végezve
3921 II, 19 | váltó már alá van írva, de míg elhelyezve nincs, addig
3922 II, 19 | lovagját: sokszor talál, - de egyszer mégis az a vége,
3923 II, 20 | Állam«-ot; ha nem vagy pap, de mégis katolikus: a »Magyar
3924 II, 20 | hogy olvasod a többit is, de azért csak annak az egynek
3925 II, 20 | vigasztalják a nyájas olvasókat.~De ezeknek is vége szakadt,
3926 II, 20 | ma íme öt perc négy után!~De nini, milyen tisztán, makula
3927 II, 20 | Ugye, képzelni is különös? De ha megértjük, hogy a petrezselyem
3928 II, 21 | lelke elé idézhesse fájó, de mégis édes találkozásra
3929 II, 21 | miket nem hall, nem ért, de amik mégis hangokká idomulva
3930 II, 21 | vitte a hároméves Örzsikét, de a haldokló ajkak utolsó
3931 II, 21 | isten mindennapi áldása, de az õ számára »kegyelemkenyér«
3932 II, 21 | állott csendes völgyben, de azért némileg már a városhoz
3933 II, 21 | tapasztalt némi vonzalmat, de amint az évek jöttek és
3934 II, 21 | hebegé a kislányka - de az éjszakától félek, néni.
3935 II, 21 | melyet könnyzápor öntött el, de nem annyira, hogy a könnyeken
3936 II, 21 | büszkén. - Éppen száz krajcár. De mármost siessünk megvenni
3937 II, 21 | összekoldultam egy vendéglõben.~- De honnan véres hát a homlokod? -
3938 II, 21 | országúton - hazafelé.~Hazafelé, de csak az egyik. A másik nincsen
3939 II, 21 | koldusfiú felkiáltott örömében, de a leányka a félelemtõl sápadt
3940 II, 21 | Igen, vissza kell adni. De hová, kihez vigyük?~- Ahhoz
3941 II, 22 | akasztatott fel rá Rákóczi. De még a savanyúvízforrás sem
3942 II, 22 | furmányos«-féle ember, de azért tessék megnézni a
3943 II, 22 | rászorulva a fuvarkeresetre, de Bokros Mihály azt tartja,
3944 II, 22 | fehérebbre festeni az éjet, de Bokros Mihály szeme még
3945 II, 22 | én nem tudom elmondani, de még az apja, Bokros Mihály
3946 II, 22 | máskor is a háznál elégszer, de férfias nyugalommal nézte
3947 II, 22 | történik otthon, az borzasztó!~De mégis el kell mennie. A
3948 II, 22 | Mindent elvégezhetsz, de a beteg ne lásson rövidséget;
3949 II, 22 | imáját, a - miatyánkot.~De ma még az sem jutott eszébe.
3950 II, 22 | kihagyott belõle valamit!~»De szabadíts meg a gonosztól«, -
3951 II, 22 | mely az imént kialudt, de mely azóta meggyúlhatott
3952 II, 22 | tapló vagy üszög esett, de ismét semmi nyoma. Egy hosszú
3953 II, 22 | tapló beesett, az bizonyos. De bizonyosan nem égett már.
3954 II, 22 | nyugodott Judit asszony, de azért sehogy sem ment a
3955 II, 22 | elkezdett könnyezni.~- De hát mondja meg kelmed, van-e
3956 II, 22 | történet volt.~Bokros elment, de magával vitte a nyugtalanságot
3957 II, 22 | tekintgetett visszafelé.~De semmi sem tarthat egyenlõen
3958 II, 22 | Gyermekkoruktól ismerik egymást, de még sohasem látta így Bokrost,
3959 II, 22 | Bokros is nyugodtabb lett; de amint délután közelebb-közelebb
3960 II, 22 | Mindinkább kibontakozott alakjuk, de milyen állapotban! Piszkosan,
3961 II, 22 | Cseres Gábor, koldulok...~De már ezt, valamint Cseresné
3962 II, 22 | honnan jössz, honnan jössz«; de õ most mind úgy értette
3963 II, 22 | a templomot is sajnálom, de még azt mind kiheverte volna
3964 II, 22 | bírta elképzelni, hogy mi; de azért eljött mindenki, ha
3965 II, 22 | mindinkább elhaló hangon -, de kívánom, hogy szavaimat
3966 II, 23 | nincs a látogatójegyén, de odaálmodja mindennap, minden
3967 II, 23 | marad a sima posztó-talajon.~De azért a prókátorjelölt amúgy
3968 II, 23 | a krími hadjárat idején; de azért legyõzöttnek nem vallja
3969 II, 23 | kitanult rókák furfangja ellen.~De ha unalmas az ügyvédbojtár
3970 II, 23 | mind után kell azt olvasni, de nem gyõzi. Kínos veríték
3971 II, 23 | híja, hogy bele nem õrül. De íme a tógás tudósok során
3972 II, 23 | egyszer összejõ a pajtásokkal, de ilyenkor nincs kedv, nincs
3973 II, 23 | és tanulgasson belõlök.~De hol? Mit? Szíve összeszorul
3974 II, 23 | Meghiszem azt, öcsém. De errõl majd késõbb. Most
3975 II, 24 | a Krámer zsidó fejéhez, de szerencsétlenül dobott,
3976 II, 24 | kereset indult meg ellene; de természetesen ott, hol a
3977 II, 24 | marad, nemcsak az isten, de még a zsidó sem vehet el
3978 II, 24 | végrehajtási jegyzõkönyvben.~De mindezek dacára Kerecsy
3979 II, 24 | megyei hajdú sem emiatt, de el kell mondanom, hogy ennek
3980 II, 24 | az sehol. A nép gyûlöli, de mert azt hiszi, hogy a »
3981 II, 24 | miniszterek is megvetik szívökben, de azon hitben, hogy rengeteg
3982 II, 24 | rendjeleket kérve védenceinek; de hát ha meggondoljuk, hogy
3983 II, 24 | már; köszöni barátságomat, de nem fogadja el. Aztán ebédre
3984 II, 24 | ebédre próbáltam meghíni, de arra meg azt felelte, hogy
3985 II, 24 | a doktori diplomájával! De egy Kerecsy, barátom uram,
3986 II, 24 | volt parányi hely szívében, de a büszkeség, gõg nyomban
3987 II, 24 | kérdé útközben.~- Hüh! De milyen!~- Szép?~- Ha ezer
3988 II, 24 | mégis csak huszár szeme, de parolámra mondom, odavan
3989 II, 24 | mondom, odavan tõle. No, de iszen majd megláthatja méltóságod
3990 II, 24 | egyszer sértõ volt irányodban, de most jóváteszem. Négyezer
3991 II, 24 | vonatkozólag. Mai tervek, de szilárdak. Amit akarok,
3992 II, 24 | punktum. Deliberatum est.~- De ha úr lehetsz, te szerencsétlen!~-
3993 II, 24 | törvényszék elnökévé.~No, de már erre hangosan tört ki
3994 II, 24 | növekszik két nap alatt!~De mi volt még ez ahhoz a csodálkozáshoz
3995 II, 24 | mentve a Kerecsyek uradalma; de mi lesz a szegény, boldogtalan
3996 II, 24 | Aladár bizonyosan rááll. De hogyisne állna rá? Egy grófnõ
3997 II, 24 | hogy a fõispán haldokolt, de még eszméletnél volt. Aladárt
3998 II, 24 | A birtok rám fog íratni, de öné lesz az, viszonbiztosítást
3999 II, 24 | kijátszására irányul.~- De, uram - jegyzé meg a grófné
4000 II, 24 | napig.~- Bocsánat, grófnõ, de én nem osztom véleményét.
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9246 |