Rész, Fejezet

1  IV,  145| Abdallahnak volt egy híres lova, a Rim, akit ő maga nevelt, etetett,
2  IV,  145|            Hanem szép is volt ez a Rim. Karcsú, délceg növésű,
3  IV,  145|       szerencsétlen. Hisz ez nem a Rim. Az öreg gazember kijátszott
4  IV,  145|           ez nem a te lovad, nem a Rim.~- Természetesen - felelte
5  IV,  145|         meg számodra. Éppúgy nem a Rim, mint ahogy a zápfog nem
6  IV,  145|            hahotával. - Itt ülök a Rim hátán. Lefõztelek, vén szamár!
7  IV,  145|       Lefõztelek, vén szamár! Gyû, Rim!~A ló meghorkant a térd