Rész, Fejezet
1 1, 1 | még nincs felkantározva s melynek »vágy« a neve, farkánál
2 1, 1 | akasztotta le a cifra szûrt, melynek ujjában ott volt begöngyölgetve
3 1, 1 | hálószobájának ablakát, melynek külsõ szárnya ki volt nyitva.~-
4 1, 1 | Rettenetes bomba ez az egy szó, melynek hallatára mindent elfelejt
5 1, 2 | egy kopott szalmaszéken, melynek negyedik lába már régen
6 1, 2 | zsebébõl tarka zsebkendõjét, melynek négy csücskében le van pingálva
7 1, 2 | elválhatatlan útitársa, melynek elpanaszolja, hogy odahaza
8 1, 2 | egészségtelen szoba volt, melynek bal szögletében az ágyon
9 1, 2 | szólott szép, csengõ hangon, melynek a fájdalom reszketõ lágyságot
10 1, 2 | ábrándot áraszt. Egy lámpa, melynek fényétõl megtelik a lélek
11 1, 2 | palotát bérel az Úri utcában, melynek szobáiban ott ácsorog a
12 1, 2 | olyan kabátban jelenik meg, melynek a varrott helyei gondosan
13 1, 2 | amely beszélni tud, egy név, melynek minden betûje nagyobb a
14 1, 3 | közepébe. Abba a gyomorba, melynek két szájat rendelt szolgálatára
15 1, 3 | egy messzelátót nézeget, melynek kivételképp öt hatos az
16 1, 3 | odatántorgott a lutris-boltajtóhoz, melynek kifordított belsõ oldalán
17 1, 3 | fényes úri hintó állott meg, melynek bakjáról nyalka legény ugrott
18 1, 4 | közepén emelkedõ palotáig, melynek födelérõl varjúsereg károg
19 1, 4 | nyilvánuló vendégszeretethez, melynek elõjelei lassankint mutatkozni
20 1, 4 | lenne az irtózatos rovás, melynek mély rovátkái az õ lelkébe
21 1, 4 | másiktól kölcsönzi a tüzet, melynek fölöslege kiül az arcra
22 1, 4 | fájdalmától rideg szíve, melynek érzékenységét elkoptatta
23 1, 4 | anyagból azt a fényes kardot, melynek villanása lelkesedés volt,
24 1, 5 | emelkedõ négyemeletes palotáig, melynek fedelérõl egész sereg varjú
25 1, 5 | haza szent földjét köríti, melynek nemzetiség, szabadelvûség,
26 1, 5 | megremegtetõ fénye kardot, melynek villanása halál volt, csapása
27 1, 5 | megiramodott harci paripa, melynek nyergérõl szabadság harctérein
28 1, 5 | különösen a megyeháza elõtt, melynek nagytermében díszebédre
29 1, 5 | keresztül fityegett le s melynek egyik végén csontkutyafej
30 1, 6 | emelkedő emeletes palotáig, melynek fedeléről egész sereg varjú
31 1, 7 | közepén emelkedő palotáig, melynek födeléről varjú-sereg károg
32 1, 8 | dísz-albumot csináltattak számára, melynek sorai beszélni fognak a
33 1, 9 | rejtélyes, bámulatos dráma, melynek híre ment akkoriban messze
34 1, 9 | hivatalnok álmaiban ott kísért, melynek gondolata megédesíti fáradalmait
35 1, 9 | cselekvésre. Az a kis lidérc, melynek »érdemkereszt« a neve.~Az,
36 1, 9 | gubbaszkodék egy korhadt karón, melynek hasadékain ki s bemászkáltak
37 1, 9 | széles masszív kocsi elõtt, melynek széles kerekei dübörögve
38 1, 9 | egy összefüggõ láncolat, melynek láncszemei a tények: õ azt
39 1, 9 | jogszolgáltatás gépezetében, melynek hiányát nagyon meg fogják
40 1, 9 | férjhez.)~A Teléry-ügy, melynek mai napig is sok homályos
41 1, 11 | cseresznyefa a szõlõaljban, melynek derekáról száraz borókaköteg
42 1, 12 | festett néhai sertéssel, melynek belsõ részei messzire piroslottak (
43 1, 12 | rázendíté a »Gerundiumdalt«, melynek mindig az volt a visszatérõ
44 1, 12 | elõ és gyûrött papirost, melynek az egyik oldala már tele
45 1, 12 | darabja. A kis kertben, melynek a füve leperzselõdött, öreg
46 1, 12 | kocsma mellett volt ez, melynek nyitott ajtaján át illant
47 1, 12 | gyönyörû fõvárosunkat illeti, melynek láttára ma sebesen dobog
48 1, 12 | Visszament a kocsmába, melynek ajtajában vígan szalonnázott
49 1, 13 | olyan virág nyílik most, melynek száz év alatt csak egyszer
50 1, 13 | egy vasrostélyos házikóba, melynek lelapult fehér homlokzata
51 1, 13 | selyemmel kárpitozott szobán, melynek ablakaira egy nagy bignonia
52 1, 13 | ház melletti nagyobb tóba, melynek fölöslegét levezették a
53 1, 13 | óriási japánernyõt emelve, melynek két nyele volt.~Mind olyan
54 1, 13 | szorgalmasan dolgozott ez iraton, melynek terjedelme ívekre ment.
55 1, 13 | fölfelé a nagy eleven sírba, melynek a neve tébolyda.~Néhány
56 1, 14 | kúszó folyókával befutva, melynek a faláról ezer színes folyókaharang
57 1, 14 | költséget a hamburgi útra, melynek a Péter fölkeresése volt
58 1, 15 | Patriarkális, egyszerû udvart vitt, melynek igénytelenségérõl egész
59 1, 15 | keresztül bevezette a terembe, melynek kék bolthajtása volt csillagokkal,
60 1, 15 | aranyláncot vett föl az asztalról, melynek közepén gyémántos kereszt
61 1, 15 | egy aranyozott székbe ült, melynek négy lába oroszlánlábakat
62 1, 15 | Beatrix kibontott nagy haját, melynek a király - Galeotti szerint -
63 1, 15 | bársony baldachin alatt, melynek selyem kék mennyezete az
64 1, 15 | gázolt egyenesen a fa felé, melynek koronáját hatalmas tölgyek
65 1, 17 | lemenni egy fiókpincébe, melynek fekete falairól szürke pókhálók
66 1, 17 | a hír a nagy sokaságon, melynek hosszú sora egész a fõpiacig
67 1, 17 | felé, egész a toronyig, melynek ablakában galambok ültek
68 1, 17 | arannyal telt hordócskát (melynek az alján még igazi aranyak
69 1, 18 | áradt be a nyitott ablakon, melynek vasrostélyzata az õszi napsugárban
70 1, 19 | az urasági népség között, melynek férfi-része levett kalappal
71 1, 20 | indult meg újra a feleselés, melynek végén kijelentette Erzsike,
72 1, 20 | vasárnap a szép városkertben, melynek élõ galagonya-falai híresek
73 1, 20 | bambán tapadtak a lámpára, melynek tál alakú árnyéka ott reszketett
74 1, 20 | melyhez annyi emlék vonzotta, melynek elsárgult billentyûibõl
75 1, 21 | Kártyi is átvette a Rárót, melynek kantárát eddig Szirom Gazsi
76 1, 22 | sürgött-forgott a kemencénél, melynek mélyében ott pirultak a
77 1, 23 | megállt egy barackfánál, melynek a tetején néhány szem barack
78 1, 23 | széles, fehér szalmakalap, melynek karimájáról félívben fityegett
79 1, 24 | nagy, agyagszínû bajusszal, melynek egy része a szakállból van
80 1, 25 | turisták«-nak nevezi magát, melynek élén Boruth Elemér érdemes
81 1, 27 | aztán olyan kedvesség volt, melynek lehetetlen ellentállni.
82 1, 28 | egy szürke angol pléden, melynek két szélét összefogta. Rongyos
83 1, 29 | benyitottak az extrába, melynek egész bútorzata néhány asztal
84 1, 29 | egy fekete tábla a falon, melynek egyik szélén fel volt írva
85 1, 33 | fa is legyen az erdõben, melynek még ennyi szerep se jut.
86 1, 34 | megnyugtatta volna a közönséget, melynek gyanúja már fel volt költve,
87 II, 1 | János bácsi között létezett, melynek az elejét még a régi időből
88 II, 1 | egyszerű, de terhes szék, melynek azonban most megvolt a maga
89 II, 2 | jelvényét a sárga frakkra, melynek gomblyukában most is fityegett
90 II, 4 | követte a csodálkozást, melynek azonban minden gúnyja Stofi
91 II, 4 | valami bûbájos dallam volna, melynek akkordjai belopódznak a
92 II, 4 | egy csendes altató dal, melynek hangjainál oly jó volna
93 II, 4 | városi kaszinót sajnálom, melynek a sok, sok hosszú éven keresztül
94 II, 5 | épült meg a híres malom, melynek csöndes estéken egész a
95 II, 5 | Zeubisz« kutyát pedig, melynek Kutya-Bagostól Szent-Bernárdig
96 II, 5 | birodalom-e a pince is, melynek maga Ezékiel bácsi korlátlan
97 II, 5 | tekintettel nézve a malom felé, melynek falán a következõ általa »
98 II, 5 | a tágas kancelláriában, melynek ajtajánál türelmetlen kliensek
99 II, 6 | csendes, elhagyott utca volt, melynek az egyik vége kivezette
100 II, 6 | álmodozik arról a dicsõségrõl, melynek õk néma képviselõi; az egyiket
101 II, 6 | tulajdon tenyerét; a »Kör«, melynek õ a fizetéstelen ügyvéde,
102 II, 6 | érzékenyen a pajzán, gonosz sors, melynek görbe kezeit egy selyemhajszálon
103 II, 6 | tatár!~Nagy malõr volt, melynek szaga eltart a sírig, melyet
104 II, 7 | takarékpénztárban volt elhelyezve, s melynek kamatjaiból élt, valóságos
105 II, 7 | és a lapos, átlátszó orr, melynek felsõ részétõl hegyesben
106 II, 7 | emeleti három szoba egyikét, melynek kilátása az utcára nyílik,
107 II, 7 | szerelem csergedezõ patakját, melynek tiszta vizében - már amennyiben
108 II, 7 | ócska »kuffer« volt kötve, melynek azonban sem becsületes szíjja,
109 II, 7 | zsebébõl a papírcsomagot, melynek görbe betûin büszke tekintettel
110 II, 7 | kis keresztényi érzelem, melynek elõidézésében nem kis szerepet
111 II, 7 | tõrdöféssel abba a nemes szívbe, melynek külsõ burokját annyi megpróbáltatásnak
112 II, 8 | azon jeles orr számára, melynek nem szabad megérzenie gazdája
113 II, 11 | valami fehérlõ nõi alak, melynek körrajzát, mint a füstét,
114 II, 12 | úgynevezett »tanácskozási terem«, melynek gót ívei és remekül faragott
115 II, 14 | búzavirág-színű spenclimhez hasonlítá, melynek szárnyából egy darabot kihasítván
116 II, 14 | át három porcelán táblát, melynek mindegyikén bizonyos szám
117 II, 15 | kétségbeesett ábrázatára, melynek egyik csücskébõl egyetlen
118 II, 15 | a hosszú vastag láncot, melynek végében, mint a madzagra
119 II, 19 | tejjel-mézzel patakzó hazának, melynek földébõl sietnek magok alól
120 II, 19 | kezdenek a sok nyesegetéstõl, melynek saját természetök teszi
121 II, 21 | Ki látott kis bárányt, melynek ne akadt volna gazdája?
122 II, 21 | fehérlõ házra pillantott, melynek két kivilágított ablaka
123 II, 24 | rajta nagy, kövér kezét, melynek egyik ujján vastag aranygyûrû
124 II, 24 | be a vármegyét a hírrel, melynek hallatára fülig tátva maradt
125 II, 26 | édes batyu, életének társa, melynek csak az imént esküdött hûséget
126 II, 26 | folytatom tovább e történetet, melynek tanúsága önként leválik.
127 II, 27 | elkobzott dohányra gondolva, melynek egy részét Deák Ferenc jó
128 II, 28 | hogy a sírt egy kőlap fedi, melynek közepén hosszú nyílás van,
129 II, 33 | nyakra-fõre mocskodom a szépnemet, melynek soraiban hihetõleg ott virít
130 II, 33 | idegen férfiesernyõt talált, melynek agát-nyélgombján két arany
131 II, 33 | tanáccsal fogok szolgálni, melynek talán még hasznát veheti.
132 II, 34 | kifejleni. Oly tárgyat ábrázolt, melynek egyedül nevezése is elég,
133 II, 34 | És egy oktalan állat, - melynek hasonmását megvetve meggyilkoltam -,
134 II, 34 | zabolázhatlan dühömtõl, melynek most vakon engedelmeskedtem,
135 II, 34 | vörös szájjal ült a fenevad, melynek csele engem gyilkolásra
136 II, 34 | gyilkolásra ingerelt, s melynek panaszos hangja a hóhér
137 II, 35 | egy lap akadt kezünkbe, melynek homlokán a következõ felirat
138 II, 35 | gyilkossággal kezdett foglalkozni, melynek a rendõrség minden erõfeszítés
139 II, 35 | vallomás adható. Egy hang, melynek hangzásához Európa öt nagy
140 II, 35 | gyanítás, de oly gyanítás, melynek alaposságáról meg vagyok
141 II, 35 | és a bûnténnyel vádolva, melynek elkövetõjét ön megmondhatná.~
142 II, 36 | versengést támasztottak köztük, melynek oka nem annyira önmagukban,
143 II, 36 | fejezte ki a nagy bánatot, melynek csak a nevét nem tudta még
144 II, 37 | özönével támad a kötelesség, melynek a nevét sem tudja mindnyájának.~
145 II, 37 | duellum keletkezett köztük, melynek könnyen lehet drámai vége,
146 II, 39 | át agyán. Egy gondolat, melynek egyik fele õrültség, a másik
147 II, 42 | egy ilyen hûs hely után, melynek minden fényt fölülmúló ékes
148 II, 42 | székel az extra pohara, melynek bádogfedelén monogramja
149 II, 42 | ólomtalapzatán nyugvó pohárra, melynek fedelét gondosan lecsattantotta.
150 II, 42 | a szentesített õsszokás, melynek alapját azok a nagyok vetették
151 II, 42 | megint a Pester Journal után, melynek betûi összefolynak pislogó
152 II, 42 | csendes hortyogásba csap át, melynek csak a pincér diplomáciai
153 II, 43 | emlékezett meg ezen népiskoláról, melynek egykor õ maga is növendéke
154 II, 45 | Budapesti Napilap iránt, melynek tudósítója vagyok, nagy
155 II, 51 | szeretet nemes érzelem, melynek semmi köze a hitvány pénzhez.~
156 II, 51 | 40 forintos havi fizetés, melynek a gondolatára is fázott.
157 II, 51 | asztalához, ahhoz az asztalhoz, melynek Tim nagy fájdalmára nem
158 II, 51 | alacsony, szegényes szobát, melynek egyik szögletében, hová
159 II, 57 | megkopott barna nadrág, melynek hosszadalmassága folytán
160 II, 57 | gentleman között párbeszéd foly, melynek élénksége valamely fontos
161 II, 60 | maradt, s egy résztvevõ szív, melynek melegébõl neki is jut egy
162 II, 60 | el nem tagadható dívány, melynek negyedik lába régen valamelyik
163 II, 60 | kidobva a széles világba, melynek négy vége van, és nem fogja
164 II, 60 | félénken nézett a nagy kapura, melynek egyik szárnya ki volt nyitva.
165 II, 60 | egy vasrácsozatú kapunál, melynek homlokán aranyos betûkkel
166 II, 60 | kincsét, s kivette a csokrot, melynek közepén elragadó szépen
167 II, 61 | a vérfagyasztó jelentre, melynek háttere a két disputáló
168 II, 62 | szemléletébe volt merülve, melynek kabinjáról egy marcona alak
169 II, 65 | gondolnak éhező családjukra, melynek nem képesek kenyeret szerezni;
170 II, 66 | kunyhót és nehány hold földet, melynek jövedelméből csak alig élhetett
171 II, 66 | elköltözék e siralom völgyéből, melynek a neve: »Élet«. El lehet
172 II, 66 | folyása zavarta meg a csendet, melynek partját sûrû, zöld gyep
173 II, 66 | vízirózsák környeztek. A patak, melynek mentében jöttek volt, a
174 II, 66 | elõtt állt meg az angyal, melynek tövében két gyönyörû két
175 II, 67 | magas, délceg termettel, melynek csodaszép árnyait akkor
176 II, 68 | hölgyecskék gyûjtõneve, melynek fokozatai a »talmi topáz«
177 II, 69 | a tengernyi dicsõségen, melynek osztályrészese lett a múltban.~
178 II, 71 | egy rózsa van kivarrva, melynek közepébõl nyúlik ki az akasztó
179 II, 72 | hoz címzett kereskedéssel, melynek fõnöke Pukovics Árkádi,
180 II, 72 | föltételt kell önnel tudatnom, melynek elfogadását nem kétlem,
181 II, 76 | õrzi ezt az úri titkot, melynek éppen az aprólékosságában
182 II, 95 | a városházára tekintett, melynek csak a felsõ emelete látszott
183 II, 99 | s az is egy éles kard, melynek lángja sújtóbb az acélnál
184 II, 99 | hogy abban az országban, melynek a nyelvével hódítani indult,
185 II, 102| mely a nyílásra csábította, melynek sóhajtva engedének, megperzseli
186 II, 108| gondolkozásra, mint a nyári este, melynek bûvös-bájos harmóniája inkább
187 II, 109| valami titkos vágy emészt, melynek tárgyát csak most két órája
188 II, 111| amint valamelyik hordóból, melynek az abroncsa nyilván megereszkedett,
189 II, 111| helytelenkedik a gyerekszékben, melynek korlátait már unni kezdi;
190 II, 111| fordítani a toalett-asztalkát, melynek fiókjai szertehullottak
191 II, 112| talál alakot, a fájdalom, melynek nincsen jogcíme, a remény,
192 II, 112| nincsen jogcíme, a remény, melynek nincsen neve: ez az õ élete.~
193 II, 113| féreg, odaállni a kerék alá, melynek világmorzsoló küllõit a
194 II, 113| házalt a nagy paksamétával, melynek, úgy látszik, immáron az
195 II, 117| szerzett ajánlólevelet, melynek diadalmas megszerzését a
196 II, 117| polgármesteri hivatalba, melynek elõszobájában egy kiborotvált
197 II, 120| valamint a nagy udvar is, melynek közepén a harangláb állott.
198 II, 120| végigtárgyalták a leírt nagy eseményt, melynek részleteirõl pontosan értesültek,
199 II, 123| homályt a szegényes szobában, melynek bútorzatát egy almárium,
200 II, 123| rettenetes megdöbbenés, melynek nincs már panasza és könnye.~-
201 II, 124| mentõerõt. A másik utász-csapat, melynek délben kellett volna megérkeznie
202 II, 135| fekete, alaktalan holló, melynek elõérzet a neve.~Első nap~
203 III, 1 | le a mély völgytorokba, melynek alján és oldalain, mint
204 III, 1 | Krisztina karcsú derekát, melynek érintésétõl csudálatos izgató
205 III, 1 | olyan fának nyesegeti ágait, melynek árnyékába húzódott. Ami
206 III, 1 | a tekintetes vármegyét, melynek semmi érzéke nincsen a juhászvirtus
207 III, 1 | alakot; egy nagy éjszaka az, melynek sötétsége fény. És ez a
208 III, 1 | alatt akkor is ez a nyáj, melynek a kolompja olyan édesen
209 III, 1 | A talári várkastélyon, melynek csillogó bádogfödele ide
210 III, 1 | állt ott, mint a mérleg, melynek egyik serpenyõjébe egy oly
211 III, 1 | csak a sors kereke lesz, melynek küllõibe nem lehetett kapaszkodnod.~
212 III, 1 | megtorlásának »elsõ fóruma« ez, melynek külseje nyomban elárulja,
213 III, 1 | igazság jelenvalóságának, melynek személyesítõje, Lapaj Istók,
214 III, 1 | Gyönyörû, mûvészi dudát, melynek felsõ sípja gazdagon be
215 III, 1 | szerette a földet«. A földet, melynek jószívûséget, érzõ szívet
216 III, 1 | gondosan kémleli a tájat, melynek terményei ilyenkor forognak
217 III, 2 | padlót, a nagy vaskályhát, melynek likacsos ajtaján szikrázó
218 III, 2 | fekete báránybõr-gallérral, melynek két végén in natura lóg
219 III, 2 | temetõ mellett épült, s melynek összes ablakai a temetõre
220 III, 2 | haszonélvezetbe a savanyúvizet is, melynek használata huszonhét esztendõ
221 III, 3 | fekete báránybőr-gallérral, melynek két végén in natura lóg
222 III, 3 | nyaknál ezüst csat pompázik, melynek egyik része alatt »F«, a
223 III, 4 | temetõ mellett épült, s melynek összes ablakai a temetõre
224 III, 13 | Mert ez az a csábító állat, melynek legnehezebb ellenállani
225 III, 19 | szelindek-kutya közelgett felé, melynek fejét álarc fedte, s talpaira
226 III, 32 | olyan fürdõbe kell mennie, melynek vize a gyomorra jó, és nem
227 III, 60 | képest? A bundához képest, melynek majesztetikus külseje, komor
228 III, 72 | egy nagy házhoz érvén, melynek valamennyi ablaka ki volt
229 III, 83 | ritkán jött ki a házából, melynek kapuja csukva volt mindig
230 III, 83 | megcsúfolta az anyaszentegyházat, melynek a papja kiénekelte, hanem
231 III, 91 | pedig egy új botom volt, melynek a gombja egy csontórát képezett.
232 III, 93 | is a szép drótkalitkában, melynek az ajtaja nappal mindig
233 III, 93 | kezében hírhedt esernyõjét, melynek nyelére ezt a keserû humorral
234 III, 99 | községe is cudar tót falu, melynek köves határát, hülye népét
235 III, 108| Széchy-famíliával kikötni, melynek háta mögött a hatalmas Homonnai
236 III, 116| búsan nézte onnan a tengert, melynek szürke vize az õ képét is
237 III, 119| amelyre a likavai vár épült, s melynek a háta mögött még magasan
238 III, 129| isten veled csillogó pálya, melynek eszméjén oly szeretettel
239 III, 135| legféltettebb titkomat, melynek kedvéért fiamat is e pályán
240 III, 147| visszatérek a történetemhez, melynek egész anyaga úgyis felette
241 IV, 1 | megfenyegetett azzal a jó kezével, melynek puhaságát annyiszor éreztem -,
242 IV, 7 | fekete macska ülne a síromon, melynek két szeme helyén két égõ
243 IV, 29 | izmos kovácsember ajkán, melynek térdig érõ szakáll volt
244 IV, 29 | többé semmire, sem a népre, melynek szószólója volt azelõtt,
245 IV, 32 | felé, ahol a major volt, melynek nádfedelét fák fedték be
246 IV, 35 | a hivatalos vizsgálatot, melynek folytán megtalálták az említett
247 IV, 41 | hivatal üresedett meg Kassán, melynek elnyerése végett rögtön
248 IV, 50 | keresztül csörgõ vizével, melynek alján ezer meg ezer kavics
249 IV, 52 | mégis meglepett egy eset, melynek szemtanúja voltam.~Az egyik
250 IV, 66 | a nevezetes látványhoz, melynek híre villámként futotta
251 IV, 84 | hogy a városi magisztus, melynek különben õ is tagja volt,
252 IV, 85 | aztán azt a nagy könyvet, melynek a neve tudás, kinyitja,
253 IV, 92 | fekvõ ezredbe helyeztek át, melynek tisztjei jó barátságban
254 IV, 94 | véget a híres Buretzky-pör, melynek rezüméjét Garaba jószágigazgató
255 IV, 97 | szép, kék posztójú kabát, melynek olyan nagyon örültünk az
256 IV, 97 | az az örökké szelíd hang, melynek édes zenéje még most, sok-sok
257 IV, 107| Pokoltó« is; egy kis tavacska, melynek a néphit szerint nincs feneke.
258 IV, 127| legtöbb várban alagút is volt, melynek titkát csak a várurak bírták,
259 IV, 127| egy oly nevezetes hegyen, melynek sóforrásai vannak. A krónika
260 IV, 128| földszintes csinos villában, melynek ablaka a búzaföldekre nyílt,
261 IV, 129| hátulról mentünk be a pajtába, melynek arról az oldalról nem volt
262 IV, 132| zug ez, vaskos kemencével, melynek nyílása elõtt halomnyi tûz
263 IV, 133| cikcakkosan futkározó ebet, melynek szemei villogtak, s szája
264 IV, 138| Ninive városának történetét«, melynek itt adom a hiteles szövegét:~
265 IV, 139| kivett a zsebébõl egy tokot, melynek belsejében bíboros barázdában
266 IV, 142| úrtól a szent füstölõt, melynek filigrán lánca kilógott
267 IV, 152| Alföldön, még a torony is), melynek az árnyéka feketén terpeszkedett
|