Rész, Fejezet

1  II,  12|   udvari kápolnából kiérve a harcfiak lóra ültenek, mindenki megcsókolá
2  II,  12| nyugodt hangon szólt:~Előre, harcfiak, a szent határ felé!~És
3  II,  13|  danolva, jókedvvel járnak a harcfiak, mit sem törõdve az Eszéknél
4  II,  13|   oldalai megerõsíttettek, a harcfiak összegyülekeztek. A várban
5  II,  13|      vívnak a várban a bátor harcfiak, közöttük a dicsõ, a bajnok
6  II,  13|  jókedvvel, danolva járnak a harcfiak, mintha semmi sem történt
7  II,  13|    rokonaimról.«~*~A bánatos harcfiak sírva távoztak el a sátorból,