Rész, Fejezet
1 1, 2 | az úton. Az utolsó ugató kutya is már messze elmaradt tõle.
2 1, 4 | fõúrnak - se mert rossz kutya az, mely a saját háznépét
3 1, 9 | jelképezné.~A nyulat üldözi a kutya, s a kutyát követi a bizalmatlankodó
4 1, 9 | alulról kezdõdõ rovások.)~A kutya is ért a filozófiához; kitalálja
5 1, 9 | olyan, mint a láncra kötött kutya, nem szaladhat el… Milyen
6 1, 11 | szép lány?~- Becses kis kutya - mondá kedélyesen, és a
7 1, 11 | itt még sír sincs ezen a kutya vidéken.~- Mit gondol, meddig
8 1, 11 | paprika a nyelvét megcsípte. »Kutya teringette! Ilyen lehetett
9 1, 11 | uram.~- Akkor egye meg a kutya az egész ügyet - kiáltá,
10 1, 12 | FEJEZET~A FEHÉR ÉS A FEKETE KUTYA~Egy vézna, himlõhelyes alak
11 1, 12 | tudnák melyik kié: a fehér kutya a Laci mellett, a fekete
12 1, 12 | a Laci mellett, a fekete kutya a Pista mellett poroszkált
13 1, 12 | estig bandukoltak, de a két kutya és a végtelen alföldi sík
14 1, 12 | egy erdõt értek.~A fehér kutya hajtani kezdett az erdõben,
15 1, 12 | fogai között.~- No, ez derék kutya - mondá Pista -, most már
16 1, 12 | nyúlpecsenye! Hol vettétek?~- A kutya fogta.~- De csak remélem,
17 1, 12 | utazni, mint egyedül, de a kutya, az õ fehér kutyája, elõrefutott
18 1, 12 | meghajtotta a fejét. A fehér kutya nyugodtan lefeküdt eleibe
19 1, 12 | megnézte a másikat.~- Ez a kutya, szavamra mondom, úgy néz
20 1, 12 | zsebben nem csörgött semmi? A kutya örökségébõl már a legutolsó
21 1, 12 | csillapítaná éhségét.~A kutya ezalatt úgy tett, mintha
22 1, 12 | üstnek se híre, se hamva, s a kutya se segít, hanem érzéketlenül
23 1, 12 | tett visszafelé. A Dráva kutya vígan ugrándozva szaladt
24 1, 12 | melyre madzagot kötött, de a kutya rámordult, s beleharapott
25 1, 12 | bizony! Hiszen száz különb kutya van, csak füttyenteni kell.~-
26 1, 12 | kutyát - de nem egy fehér kutya van a világon.~A munkások
27 1, 12 | és mégsem volt meg sem a kutya, sem a kincs.~- Hej, ha
28 1, 12 | Megvolna most a pénz is, kutya is, és tán bátyámat is kiszabadíthattam
29 1, 12 | sincs. Csak egy nagy fekete kutya jár ide vonítani. Azt mondják,
30 1, 12 | testvér szótalanul.~A fekete kutya viháncolva ugrándozott mellettük.~*~-
31 1, 12 | be mindent« - de a fekete kutya, mely ott settenkedett a
32 1, 12 | elõtte versenyt fut egy kutya.~Nini ni, hiszen ez az õ
33 1, 12 | örömében: Dráva! Dráva!~A kutya vígan ugrott hozzá, és a
34 1, 12 | balszerencsét, nekem pedig a fehér kutya jutott, a jó szerencse -
35 1, 13 | szerelemnek ecet az alja.~- Kutya egy asszony!~- És mafla
36 1, 14 | éjjelenkint a »Kék macskában«. Kutya falánk állat ez a »Kék Macska«!
37 1, 15 | valahol egy malom kelepelt. De kutya nem ugatott sehol sem. Nem
38 1, 16 | vármegyének. Ez a legújabb se kutya. Füstje lesz, szaga lesz
39 1, 17 | mellét kidüllesztve:~- Hát én kutya vagyok, Jablonszka Mária?
40 1, 17 | néhány napra sok veszett kutya támadt Lublón. Azoknak is
41 1, 17 | pedig egy nagy feketeszõrû kutya a két hátulsó lábán ment -
42 1, 17 | a kegyelmed gondolata?~- Kutya harapását szõrével kell
43 1, 18 | lesz már ebbõl az országból kutya se!…~Köröskörül a Bolontó-hegytõl
44 1, 18 | mint egy falánk fekete kutya.~Szuroksötétségben maradtak.
45 1, 18 | Koskárhoz és felkiáltott: »Kutya kutyánszky, elvesztettem
46 1, 18 | bocsátkozva szóba.~- Egye meg a kutya - felelte kis vártatvást
47 1, 18 | házba, ahonnan elvitték.~A kutya is messzirõl eltalál haza,
48 1, 18 | Restellem, mint a leforrázott kutya, mert én biztattalak bele,
49 1, 18 | lesz már ebbõl az országból kutya se.~
50 1, 19 | kielégítést.)~- Kegyetlen kutya - súgta most a Waldeck titkába
51 1, 19 | arca is hogy kigyulladt. Kutya teremtette, de gyönyörû
52 1, 20 | szórakozottságában rálépett. A kutya fölmordult, kinyújtotta
53 1, 20 | de Moronyi félreugrott. A kutya lusta volt, nem vette üldözõbe,
54 1, 20 | kellemetlen lenne, ha a kutya meg találta volna harapni
55 1, 20 | szemrehányó hangon:~- Nagy kutya vagy, Pista!~Az megmoccant
56 1, 21 | NAGY KUTYA A VICEBÍRÓ~1895~ ~Vézna,
57 1, 21 | Egyetlen szóval kifejezve, nagy kutya volt az öreg.~Azaz, hogy
58 1, 21 | Nincsen ehhez fogható nagy kutya a világon.~A vicebíró pedig
59 1, 21 | szívecském - suttogta odább a vén kutya -, ha én nem volnék olyan
60 1, 22 | az uram, mintha veszett kutya harapta volna meg s nem
61 1, 23 | mit csinál? Ez a hálátlan kutya, amelyet fia után legjobban
62 1, 23 | szónok azzal végzé: »komisz kutya kend, Prakovszky« és összecsengtek
63 1, 23 | Dehogy csinálja a lusta kutya, egy hétig is elpiszmog
64 1, 23 | az öreg -, de a ládája se kutya.~- Gazdagok?~- Az apja sokat
65 1, 23 | után, mint egy engedelmes kutya.~Átmentünk a kis hídon,
66 1, 23 | összevont szemölddel.~- Majd a kutya vesz neked ezentúl penecilust.~
67 1, 23 | valami idegen konyháról a kutya s vitte a szájában, hogy
68 1, 23 | róla a sonkát. A meglopott kutya azóta morog rá és ugatja.
69 1, 23 | visszatér, mint fürge kis kutya, néhány helyütt az erdõben
70 1, 23 | Elhoztam a pénzedet, te kutya. De add ide elõbb az írásomat!~
71 1, 24 | fitymálva, hogy füstszivar. Kutya teremtette! Ezek élnek még
72 1, 24 | szabadon, fesztelenül diskurál: kutya jukkerasszony lesz belõle,
73 1, 24 | lépés távolról. Nem is egy kutya ugatott, de öt-hat felelgetett
74 1, 25 | mopsz kutyájával játszott. A kutya ugrált a hasán, a sógor
75 1, 25 | sógor pedig csiklandozta a kutya hasát. Roppant mulatság
76 1, 25 | bizony nem emlegette õt a kutya se. Volt itt egyéb emlegetni
77 1, 25 | nimbuszt fontak a neve körül.~- Kutya kemény legény az öreg -
78 1, 25 | pressziók lesznek; ellenben nem kutya az ellenjelölt sem, a függetlenségi
79 1, 25 | reszketve hörgé:~- No, nézd a kutya parasztját! Te mersz velem
80 1, 25 | pif, paf. Nesze neked, kutya paraszt!~A képviselõk fölugráltak,
81 1, 25 | bajusz ez végig? Egye meg a kutya, hogy mitõl nõtt ez!… Kép
82 1, 25 | Arisztokrata vagyok. Megfojtlak, kutya - ordítá. - A börtönben
83 1, 27 | kedve lett volna lelökni a kutya Filcsiket, aki bolonddá
84 1, 27 | portékáját:~- No, Petrás, vén kutya, úrrá tettelek, he!~Petrás
85 1, 27 | apródonkint, hogy a veszett kutya marta meg. Mire aztán eszeveszetten
86 1, 27 | betyár bizalmasan. - Nagy kutya a Kálmán. Olyan helyen lop
87 1, 27 | kisasszonynak muzsikálj, vén kutya! Ne az én lelkemet dömöcköld.
88 1, 27 | bácsi. Sokkal kevélyebb az a kutya, hogysem többedmagával támadna
89 1, 27 | lieber Freund! Asszony volt, kutya volt. Hiszen kutya az mind.
90 1, 27 | volt, kutya volt. Hiszen kutya az mind. Becsukjuk, punktum.
91 1, 27 | távol a falutól. Jó torkú kutya legyen, akinek idáig ér
92 1, 27 | nagy malomkövet hajt. Az a kutya kõ engedelmeskedik neki,
93 1, 28 | Mindjárt szörnyet halsz, te kutya, ha még egy mukkot kiejtesz.
94 1, 29 | Azaz, hogy én bennem hat kutya lakik.~- No, ezer hold szép
95 1, 29 | le a másik… Oh, az irigy kutya! Elfújja a gyertyát, éppen
96 1, 29 | valami lámpátok, te sánta kutya? Az ördög ismeri a lyukatokat.~-
97 1, 29 | csapicka - moja kochanicka«.~A kutya ugatott, a fogait vicsorgatta (
98 1, 29 | szép szóval. Makacs egy kutya az.~- Biztos ön abban, hogy
99 1, 29 | huszárruhában. Ez már legény! Kutya meg a macska! Ilyet még
100 1, 31 | a hideget nem eszi meg a kutya, hát januárban aztán minden
101 1, 31 | mészáros megnézte a fogait: »a kutya se eszi ezt meg« s nem vette
102 1, 31 | rakott borosüvegekkel. A kutya az asztal alatt a csontokon
103 1, 31 | elfelejtettem, hogy hívják.~Egy kutya az - jegyzé meg Vince -,
104 1, 31 | dörmögte: Pukkadjon meg a vén kutya!).~- Azokat ne diktálja,
105 1, 31 | az Isten verje meg azt a kutya Filtsiket, rossz bõrt adott
106 1, 32 | istenasszonyának adja ki magát a kutya, de hadi sisakot hord s
107 1, 32 | amellett elég cinikus vén kutya. Egyszer a garmadára kellett
108 1, 32 | tapasztalunk az életben? Ha két kutya van valahol, s egy csont,
109 1, 32 | csont, amelyik az erõsebb kutya, az elkergeti a gyengébb
110 1, 32 | ami rajta van, a gyengébb kutya pedig elindul más csontot
111 1, 32 | hogy õ is befúljon. Ki a kutya adná meg nekem aztán a bornyas
112 1, 32 | meg… A folyadék mind egy kutya.~Az éledõ reménytõl egyszerre
113 1, 33 | eresztettem el a témát, mint a kis kutya a csontot.~- Hát nekünk
114 1, 33 | magát, hogy innen-onnan vén kutya lesz és még semmi? Pedig
115 1, 34 | hangnyomattal -, de Apró István se kutya.~Pedig hát Apró István uram
116 1, 34 | István uram bizony csak kutya - hiába van benne erõs akarat.
117 1, 34 | kérdezõsködjenek? Hiszen világos. A kutya ugat, a könyvecske beszél.
118 1, 34 | fölpofozni. Oh, a ravasz kutya!~Eszébe jutottak a szavai: »
119 1, 34 | napsugárkám.) Hát a Szamos kutya? (Hallgasd csak, hallgasd
120 1, 35 | véletlenül jött örökséget, mint a kutya a legyet. Végre is, kleine
121 II, 4 | dugta szájába a szivart.~- Kutya teremtette fátumja!... már
122 II, 5 | Az már igaz.~- Hát kutya kutyánszki!... ezek a bugris
123 II, 5 | megharagszom. Ezer milliom kutya kutyánszki... Ki merte azt
124 II, 5 | vessem le a kabátomat, mert kutya meleg idõ van idekinn. Keményen
125 II, 5 | hát annak a puskának olyan kutya filozófiája van, hogy ha
126 II, 5 | illette, hol a döglött Zeubisz kutya, mint valami logikai vezérfény,
127 II, 6 | hitben, hogy a bent cirkáló kutya döntött le valamit - felkapott
128 II, 6 | Bárcsak kizökkenne az a kutya gõzkocsi, amelyik hozni
129 II, 7 | szerelmeért! ha most ez a kutya beleharapott volna a lábamba...
130 II, 7 | morogva magában:~»Ha az a kutya megharapott volna engem!
131 II, 7 | sajnálni kezdte, hogy a kutya el nem harapta a lábát...~
132 II, 7 | Erre nincs paragrafus a kutya Corpus Jurisban; mert olyan
133 II, 21 | barátom, egy nagy szelindek kutya, ma az õ óljában hálok.
134 II, 24 | Nagy sár van ott, meg rossz kutya az udvaron. Jobb volna talán...~-
135 II, 25 | indultam el hazulról; egypár kutya ugatott utánam, ez volt
136 II, 25 | rossza,~Engem ugat minden kutya.~...S ott fent a folyosóról
137 II, 32 | megkövetem alássan - a kis kutya kisebbet harap.~ ~15. DEÁK-ADOMA~
138 II, 42 | nemzet géniuszával.~Ebben a kutya melegben még élénkebben
139 II, 45 | mellett egy nagy new-fundlandi kutya haladott, mely haragosan
140 II, 45 | derék Szemenoff, miután a kutya is halandó állat, egy napon
141 II, 45 | lépésnyire, s ott kizárólag egy kutya és macska társaságában élt.~
142 II, 45 | macska társaságában élt.~A kutya vezeték- és keresztneve
143 II, 45 | macska gyõzött a nyomorék kutya fölött.~A tábornok sírva
144 II, 78 | ijedten elsápadva mondá:~- Kutya teremtette! Hol loptam?~
145 II, 81 | lucskos sárban.~- Utolérlek, kutya! - hallatszott mindig messzebbrõl.~-
146 II, 92 | A TÍZFORINTOS KUTYA~1879~Nemrég Budapesten voltam.
147 II, 93 | ÍRANDÓ MEG A TÍZFORINTOS KUTYA~1879~- Le kell írni egy
148 II, 93 | Hányszor?~- Oh, uram, milyen kutya volt az! Háromszor tessék
149 II, 93 | tollára való. - Hogyisne! Egy kutya, mely egyedüli jövedelmét
150 II, 107| szállásról, meg a kis »cukri« kutya, amit madzagra kötve terelt
151 II, 115| mert a földön van a tál a kutya mellett, ki most kezdi azt
152 II, 115| lehetett lopni. Hátha a kutya türelmesebb, elnézõbb lenne!~
153 II, 116| történt otthon, hátha a kutya megharapta. Vagy a méh megcsípte,
154 II, 120| jutottak, mint például ló, kutya, tehén, macska, olyan túlságosan
155 III, 1 | kezét a kilincsre; ha a kis kutya felmordul, az is a Miklós
156 III, 1 | egész nyáj és a »Merkuj« kutya vígan körülszaladgálja,
157 III, 1 | vonszolta a nyájhoz. Okos kutya az, megérdemli, hogy nem
158 III, 1 | káposztát, ha beleszabadul; a kutya, mint a filozófus, bebarangolja
159 III, 2 | sírok nyílnának a temetõben, kutya kutya után támadt a fehér
160 III, 2 | nyílnának a temetõben, kutya kutya után támadt a fehér rögökbõl.
161 III, 2 | az ábrázatodat, te kevély kutya!~- Gyere te ki!~- Nem megyek.
162 III, 4 | sírok nyílnának a temetõben, kutya kutya után támadt a fehér
163 III, 4 | nyílnának a temetõben, kutya kutya után támadt a fehér rögökbõl.
164 III, 9 | kiszabadult, de mint az elvert kutya, hiába járt küszöbrõl küszöbre,
165 III, 19 | nézte: ott-e a forint, ami a kutya bozontos lábaira volt tapadva.
166 III, 21 | Én vagyok a darabokban a kutya.~- Igen, ön hát a kutya?~-
167 III, 21 | kutya.~- Igen, ön hát a kutya?~- Igenis, én vagyok - mondá
168 III, 21 | tudok ugatni, mint egy igazi kutya… mesterlegény koromban tanultam…
169 III, 21 | mit szólna, öreg, ha két kutya lenne a darabban, az egyik
170 III, 21 | a fiam is olyan kitanult kutya, mint én. Az lenne csak
171 III, 45 | ez az egy sem… Kiváglak, kutya!~Elõkereste, óvatosan kihúzta
172 III, 47 | lábával egyet-egyet ugrott a kutya mellett.~Az udvari fõurak
173 III, 47 | ugrándozik komoly ember létére a kutya mellett, tán bizony oda
174 III, 51 | a király elé mentél és a kutya hátára tetted fel az egyik
175 III, 51 | lábával egyet-egyet ugrott a kutya mellett.~Az udvari fõurak
176 III, 51 | ugrándozik komoly ember létére a kutya mellett, tán bizony oda
177 III, 56 | gyönyörûség azt elnézni. A kutya felmordul berzenkedve, s
178 III, 57 | A sógort egy kis fekete kutya harapta meg, ahogy az alsóvárosi
179 III, 57 | mindezt.~- Nem tréfálok. Egy kutya megharapott a minap. Az
180 III, 60 | órámat is. Lassan jár a kutya! Egyszer megdöbbenve pillantok
181 III, 63 | találjuk a jámbor férfiút. Kutya keserû palánta ez. Nem tudom,
182 III, 68 | halálos sebektől borítva, mert kutya erős csatapaté volt az…
183 III, 83 | mindig azt hallottam, hogy a kutya tudja legjobban megbecsülni
184 III, 94 | hogy a jobbik lába mindig a kutya hátán volt, mikor a várudvarba
185 III, 95 | Uraim, higgyék meg önök, a kutya a teremtés remeke. Én Noét
186 III, 95 | halkan mondá: »B. úré a kutya«.~Õfensége hanyagul B. úr
187 III, 102| árendás valóságos koldus kutya, bögrében hordja a szeszt
188 III, 114| támadt.~Hiszen nem egy fehér kutya van a világon!~- Miért ne
189 III, 114| A szobalány bejött.~- A kutya felõl.~- Ah, az én kutyám
190 III, 114| ez!~- Úgy van, mama, ez a kutya, semmi kétség, ezé az úré!~-
191 III, 114| Ajtányi -, én tévedhettem, a kutya éppen olyan színû, mint
192 III, 114| hímzett szalagom?~- Mikor a kutya elveszett, asszonyom, akkor
193 III, 121| Engem egypár hét elõtt egy kutya harapott meg Otrokocson…~
194 III, 128| homokon: mintha két szelindek kutya rohanna a formátlan kocsival.~
195 III, 128| tyúkot sütött nyárson, a kutya pedig két hátulsó lábára
196 III, 128| senkid?~- Nincs, csak a kutya. De annak is én adok enni.~-
197 III, 128| újra a nyársat forgatni, a kutya gödröt kapart az egyik elsõ
198 III, 128| Ugye, mondtam, hogy a kutya tudja - felelte öcsém minden
199 III, 138| vacogni… Mint mikor az egyik kutya a másik kutyára ugat.~Lehajlok,
200 III, 144| abból kivonszolja egy fekete kutya Magyarit, megrázza, csontjai
201 III, 144| bõribe belebúvik a fekete kutya, s tart egyenesen a Csapó
202 III, 144| múlva visszatért a fekete kutya, s meghökölt, amint a csontokat
203 III, 144| a csontokat - üvölté.~- Kutya, nálam nincs csont.~- Azt
204 III, 144| Kivicsorította fogait a kutya, egyet vonított, mire egy
205 III, 144| emberemre akadtam - mond a kutya szelíden -, de látod, a
206 III, 144| messze kollégium tornyán, s a kutya, ördögök és kísértetek legott
207 IV, 18 | Ej, ej. Hol vagy már no, kutya? Biz’ isten a fejemet sem
208 IV, 33 | kétségbeesetten.~- Mi történt?~- Egy kutya harapott meg a tiszttartó
209 IV, 37 | lakott még itt német ember. Kutya tartomány ez, uram!~- Nekem
210 IV, 37 | kalapjába.~- Mit krákogsz, te kutya - ordítá a paraszt sötéten,
211 IV, 39 | Azért csak szépen megnõhet a kutya!~Mikor a két húsos levele
212 IV, 46 | Nem én. Egyen meg engem a kutya, ha kimondom.~- De megteszed?~-
213 IV, 46 | megteszed?~- Egyen meg a kutya, ha meg nem teszem.~- No
214 IV, 66 | határánál, mint a kifáradt kutya, hanem a bor, az holtig
215 IV, 66 | valami processziós zászlót.~- Kutya fikom mája! - kiáltá úri
216 IV, 81 | a kalapomat?~- Bántja a kutya… hisz inkább dicsérem. Soha
217 IV, 85 | kivonszolja õkegyelmét egy fekete kutya, megrázza, csontjai kihullottak,
218 IV, 85 | zsákból, a bõrébe maga a kutya búvik bele s tart szapora
219 IV, 85 | múlva visszatér a fekete kutya és meghõköl, amint a csontokat
220 IV, 85 | a csontokat! - üvölti.~- Kutya, nálam nincs csont - feleli
221 IV, 85 | amin ülsz - követeli a kutya.~- Én a székemet nem adhatom -
222 IV, 85 | Kivicsorította erre a fogait a kutya, egyet vonított, mire egy
223 IV, 85 | emberemre akadtam - mondá most a kutya könyörgõ hangon -, de látod,
224 IV, 94 | kilencvenkilenc pöre volt.~- Ejnye, kutya teremtette, kezdeni kellene
225 IV, 96 | jobban le kell szállítani.~Kutya állapot ez, atyafiak! Ha
226 IV, 97 | Mars innen! Takarodj, kutya! - S megpiszkálta a csontfoggantyús
227 IV, 97 | pecsenye. Ne tessék félni, kutya baja sem lesz.~- De hát
228 IV, 97 | van ölve.~- Nincs annak kutya baja se.~Gábel úr kékült-zöldült
229 IV, 98 | saját gyermekeit. A pagát se kutya, kivált akkor, ha a tarokknyáj
230 IV, 98 | legvégén szalad, éppen mint a kutya.~Egyszóval, a tarokk jó
231 IV, 121| Juris«-nak. De inkább legyek kutya, mint törvénykönyv.~- Nem,
232 IV, 127| akar verekedni.~- Vakmerõ kutya lehet, ha átúszta. Bizony
233 IV, 127| fecsegj nekem itt apádról, gaz kutya, hanem mondd meg, hol az
234 IV, 128| motyogta. - Becses kis kutya. Vállas, gömbölyû, nem afféle
235 IV, 131| pajtásoknak.~- Becses kis kutya, hagyta rá a képviselő.
236 IV, 131| vissza akar jönni a lélek, a kutya vagy a krokodil teste helyett
237 IV, 132| utcaajtón, négy nagy komondor kutya ugrott rám, talpaikkal besározva,
238 IV, 133| Egy valóságos vesett kutya szaladgál azs utcákon.~-
239 IV, 133| habban.~Egy durranás, a kutya keringeni kezdett és - összeesett.
240 IV, 142| két falka fehér és fekete kutya viaskodik e sírok fölött.
241 IV, 148| benneteket!~- Igazán nem jössz?~- Kutya legyek, ha mozdulok.~Elvágtattak,
242 IV, 151| nem állhatom. Mióta ez a kutya állat a házba került, azóta
243 IV, 152| jó, mert tökéletesen egy kutya - mondá a paraszt s ezentúl
244 IV, 152| paraszt a fejét vakarta.) Kutya teremtette, hogy van ez?~-
245 IV, 152| engedett.~- Nem jössz ki, kutya? Dehogy nem jössz. Majd
246 IV, 152| miért olyan sovány ez a kutya?«~- Mert nem eszik - felelte
247 IV, 152| magunknak sincs.~Sovány a kutya, de sovány a vidék is. A
248 IV, 152| Barcsót ölöm meg. »Megállj, kutya - sziszegtem -, kést merítek
249 IV, 152| el volt hibázva valami (kutya szeme volt annak a kereskedõnek),
|