Rész, Fejezet
1 1, 1 | keresztül az erdõnek.~Jó sokáig szaladhattak nyomában, míg
2 1, 1 | táborozik.~Nem is bírta el sokáig a dicsõséget, hanem felhúzódott
3 1, 2 | ördög volt valaha. Elmereng sokáig a börze csodaszerû titkain,
4 1, 2 | Sásdy.~De még aztán nagyon sokáig nem bírt elaludni, vagy
5 1, 2 | mosolyog is, a kis ügyetlen! Sokáig nem szólt egyikök sem. Csak
6 1, 3 | Egy hang sem jött ajkára sokáig senkinek, az öreg Marci
7 1, 3 | legnagyobb gondja.~De nem sokáig hagyták õnagyságát nyugodtan.~
8 1, 3 | báró mélyen meg volt hatva. Sokáig fel s alá járt a szobában,
9 1, 4 | gyermekét is itt hagyta sokáig, mígnem oszt’ elvitték,
10 1, 4 | horgasztá le szép komor fejét és sokáig nem felelt. Kalap uram is
11 1, 4 | azért nem váratott magára sokáig; a szomszéd pajta falára
12 1, 4 | megállott a beteg elõtt, sokáig nézett elborult, zavaros
13 1, 4 | izgatottan törülte meg homlokát, sokáig némán járt-kelt a teremben,
14 1, 4 | végre Bojthos elé állva, sokáig nézett annak szeme közé.~-
15 1, 4 | Atyámnak bizalmas embere volt sokáig, s még halálos ágyán is
16 1, 4 | a sátorba.~...~Ott bent sokáig beszélgettek. Kalap uram
17 1, 8 | megállt a tükör elõtt, sokáig nézte magát, azután sebes
18 1, 8 | azért nem váratott magára sokáig; a szomszéd pajta falára
19 1, 9 | hajtá le az íróasztalra s sokáig maradt e helyzetben, - mialatt
20 1, 9 | úrék elindulnak.)~Az öreg sokáig ellenkezett, hogy õ az õ
21 1, 9 | az borzasztó dolog volt. Sokáig rázta utána a fejét, s -
22 1, 9 | zavara végre is nem tartott sokáig, a lovas legény megérkezett
23 1, 9 | barátom, kérem, ne hagyjon sokáig kétségben. Milyen veszélyben
24 1, 9 | szépség lenne Csaszlauban.~Sokáig elmerengett ezen a gondolaton;
25 1, 9 | Igaz-e, doktor? S a szív sokáig fáj.~Az öreg Bornemisza
26 1, 9 | kedvem az alul kibújni. Sokáig voltam a cselédje ennek
27 1, 9 | hogy egyedül engem szeret. Sokáig elbeszélgettünk. Midõn hazaértem,
28 1, 9 | minden úri família, s ha már sokáig nem látják, csendes családi
29 1, 10 | alsókat.~Ezen a mondaton aztán sokáig elgondolkozott Gracza Péter,
30 1, 11 | bánjanak vele a leányok!~Sokáig haladtak fölfelé a Hrebenkának,
31 1, 11 | Megint szótlanul haladtak sokáig. Sótony érezte a leány forró,
32 1, 12 | ezeket a jó embereket?~Nem sokáig maradt titokban.~Dobosék
33 1, 12 | cél az elsõ torony volt. Sokáig mentek egymás mellett hallgatag,
34 1, 12 | A vita nem maradhatott sokáig szûk medrében, többen hozzászóltak,
35 1, 12 | Gyulafehérvár, nem maradhatott sokáig titokban. Az éji cimborák
36 1, 12 | azokat el ne kobozhassák. Sokáig titkolódzott elõttem, mígnem
37 1, 12 | nyitva maradt a szája, és sokáig nem bírt szóhoz jutni.~-
38 1, 13 | vacsorájukat.~De a sors nem sokáig kínozta õket, közelgõ kocsizörej
39 1, 13 | akarnak akasztani, mert ha sokáig halogatják, nem marad kötélre
40 1, 13 | parkban, csak azért, hogy sokáig ott csatangoljon. Pisztrángtenyésztés
41 1, 13 | zsámi ügy a másik oldalán sokáig, elfelejtkeztek róla. Közbejöttek
42 1, 14 | kiugrott a másik ablakon.~Nem sokáig kellett találgatnia. Közeledõ
43 1, 14 | meglehet, hogy a jobb karját sokáig nem fogja tudni mozdítani.
44 1, 15 | isten éltesse fõmagasságodat sokáig!~Most megnyílt a szomszéd
45 1, 15 | dajka tudta ebbõl, hogy sokáig nem aludt és sírt.~Hajnali
46 1, 15 | játszhattok velük.~- De már nem sokáig - szólt Fulvio lovag, az
47 1, 15 | kitörõ szót és gondolkozott, sokáig gondolkozott, aztán csendesen,
48 1, 15 | mintha valami nedv reszketne…~Sokáig, nagyon sokáig habozik,
49 1, 15 | reszketne…~Sokáig, nagyon sokáig habozik, végre hopp, lent
50 1, 16 | holnap is.~De az ebéd még sokáig tarthatott azután, mert
51 1, 16 | terhesek lehetnek?~A bíróságok sokáig piszmogtak, de végre eldõlt
52 1, 17 | hozzátette azt is, hogy sokáig beszélgetett este a feleségével,
53 1, 17 | a virradatot. És milyen sokáig pislogtak azok a lusta csillagok
54 1, 17 | szélén.~Mentek, mentek, sokáig mentek, húsz falut is értek,
55 1, 18 | Még tán ott tartotta volna sokáig, ha e pillanatban két súlyos
56 1, 18 | életveszéllyel. Hát mit tegyek vele? Sokáig gondolkoztam, míg végre
57 1, 18 | Lehetetlen, mert, mert… (elakadt, sokáig kereste az argumentumokat).
58 1, 18 | iszen nem marad az titok sokáig. Azaz hogy…~Mindjárt most
59 1, 18 | kis ablak, szép nõi kéz sokáig lobogtatott utánok egy fehér
60 1, 19 | elvehette most már a Borcsát.~Sokáig emlegetett, fényes lakodalom
61 1, 20 | bizonyította volna neki.)~Még tán sokáig ott monologizált volna,
62 1, 20 | tekintetes uram. Vártuk ám ebédre sokáig a kipangott kotyvalékkal.~-
63 1, 20 | hogy a Moronyi-esetre még sokáig voltak célozgatások - de
64 1, 20 | mint az olyan szövet, mely sokáig volt már a napfényen. A
65 1, 23 | egy kihûlt emberi testet! Sokáig, nagyon sokáig tartott még
66 1, 23 | emberi testet! Sokáig, nagyon sokáig tartott még ez a temetés… ~
67 1, 24 | Az asszonyok valóban még sokáig piszmogtak a toilettejeikkel,
68 1, 24 | körül -, hogy már lefelé nem sokáig tréfálhatok így. Egy-két
69 1, 24 | mire õ megölelte Endrét és sokáig tartotta a fejét szívéhez
70 1, 25 | közbekiáltotta:~- Félek, nem sokáig fog tartani!~De erre megfelelt
71 1, 25 | Amerikában~Davenport városában.~Sokáig járt a levél, nagyon meg
72 1, 25 | bámulták egymást. Egyszer aztán sokáig elmaradt Brone úr. Molnár
73 1, 26 | hangon.~Azonban nem lehetett sokáig fecsegni, pedig a »hangya«
74 1, 26 | Blahunka János urat az úristen sokáig éltesse. (Zajos tetszés.)~-
75 1, 26 | nyilván róla álmodik.~- Sokáig voltatok fent?~- Éjfélig.
76 1, 26 | madarakról.~Különben nem sokáig tartott a nyugodt tarokkozás,
77 1, 26 | míg csak láthatta, de nem sokáig láthatta, mert az irigy
78 1, 26 | De még akkor is hallgatta sokáig a távolodó suhogást. A nád
79 1, 26 | hazajönni, csak késõn, és sokáig sírdogált éjjel az ágyában.
80 1, 27 | Petrásnétól.~A falusiak sokáig emlegették a szegény Kripuska
81 1, 27 | egy ilyen csöpp teremtés.~Sokáig hallotta, mindig messzebbrõl-messzebbrõl,
82 1, 29 | másodperceket még kisebbekre. Sokáig hánykolódnak ágyaikban.
83 1, 29 | lehet.~- Félek, hogy még sokáig nem lehet.~Ezzel megindult
84 1, 31 | emlegette:~- Azt mondják, sokáig él, hogy kétszáz évig is
85 1, 31 | Újra megindultak, de nem sokáig mehettek zavartalanul, a
86 1, 31 | az asszony) nem maradt sokáig õhozzá emelve, hamar tetejébe
87 1, 31 | felelt, gondolkozóba esett. Sokáig járt-kelt a szekér körül,
88 1, 31 | asszony otthon. Nem éli túl sokáig. Lehetetlen.~Egész nap nem
89 1, 31 | szótlanul ültek egymás mellett sokáig, Kupolyi nem mert szólni,
90 1, 31 | nagyasszony sem zsémbelt sokáig, múltak a rossz érzések
91 1, 32 | felsõ helyen. A válasz nem sokáig késett s teljesen kielégítette
92 1, 32 | nem lett volna bolond.~Oly sokáig forgatá elméjében ezt a
93 1, 32 | meghalt-e?~Kínos percek voltak, sokáig nem felelt; végigfektette
94 1, 32 | fülét, hallgatta figyelemmel sokáig, csak azután kiáltott vissza:~-
95 1, 33 | de elõreláthatólag nem sokáig maradt meg csendes medrében.
96 1, 34 | lefeküdnék addig.~- Ne légy sokáig. Elküldjem érted a Lõrincet?~-
97 1, 34 | beleépítve. Abban kotorászott jó sokáig fakó papír-paksaméták közt.
98 1, 34 | ezzel mondani? De nem maradt sokáig kétségben, mert az öreg
99 1, 34 | Felsõmagyarországon.~De nem sokáig. Az ördög nem hagyja el
100 II, 2 | szívekben; hanem ez sem tartott sokáig, másnap már elfeledték egészen,
101 II, 2 | szeretetteljesen megcibálta a fülét.~- Sokáig viseld a szép cifraságot,
102 II, 3 | menyecske nem állhatta meg sokáig a nagy titkot.~- Hát képzeld,
103 II, 3 | nézte szomorúan Aladár urat sokáig, becsületes öreg arcára
104 II, 5 | terjesztette a fontos irományt és sokáig merengett rajta, mint a
105 II, 6 | Ugyan mit nézhet rajta olyan sokáig! Ki tudná azt?...~Csak Kamilia
106 II, 15 | németül!~Aztán meg nem is sokáig diskurálhatott velem édes
107 II, 19 | indulhasson.~...A jószerencse sokáig szereti kísérni lovagját:
108 II, 21 | azért, hogy ne kelljen sokáig rám nézniök.~- Oh, szegény,
109 II, 22 | átkozva õt: ezt nem lehetett sokáig elviselni.~Az erõs, izmos
110 II, 25 | hetven krajcárért nem érdemes sokáig fázni!« Reszketve lapultam
111 II, 26 | ügyesen rávetheti magát.~Nem sokáig kellett várnia. A ravasz
112 II, 26 | fölnyársalták volna.~De erre nem sokáig gondolt. Elvégre is a szénás-keríték
113 II, 27 | dohány itt marad.~Költõnk sokáig megemlékezett még errõl
114 II, 29 | napok - nyáron! Ágyában sokáig hánykolódik; az örömteljes
115 II, 35 | felbosszantá... nem igaz? sokáig nem szólt semmit, míg végre
116 II, 36 | Dickkel: egyik sem szólt sokáig. Végre Harry törte meg a
117 II, 36 | félesztendõre készültek volna ki.~Sokáig némán csüggött a két fiú
118 II, 37 | nézi õket. De nem szabad sokáig habozni, édesanyja így parancsolta:
119 II, 37 | megmenté õket, de bizony sokáig kellett az ágyat nyomniok.~
120 II, 38 | lefeküdtek, még azon túl is sokáig fent maradtak. Vilma hallotta
121 II, 43 | meghatva oszlott szét, és sokáig nem fogja feledni ezt a
122 II, 45 | s a trojka megindult.~Jó sokáig utazhattak már, midõn a
123 II, 51 | be volt zárva. Mr. Danner sokáig gondolkozott, mit tegyen,
124 II, 52 | de biztos, hogy már nem sokáig marad res nullius, mert
125 II, 54 | nélkül.~Nem is kérette magát sokáig, hanem beosont s azonnal
126 II, 56 | órát, s barátom emlékében sokáig jó utóíze maradt ez eredeti
127 II, 60 | öreg. A házmesterné pedig sokáig gondolkodott afelett, hogy
128 II, 60 | tekintetét, s nézte, nézte sokáig a rezgõ, tûzgolyócskát,
129 II, 60 | V. AZ ANYA SZEME~Katica sokáig nem tudott elaludni. A végtelen
130 II, 60 | a csodálatos meglepetés: sokáig foglalkoztatták gondolatát.
131 II, 60 | foglalkozását bevégzi. De az alak sokáig nem mozdult. Azon helyzetben
132 II, 63 | származtak. No, de nem tartott sokáig az uraskodás; egy év múlva
133 II, 66 | majd megdermedtek.~Nagyon sokáig állt így, egyre folyton
134 II, 66 | támasztva keservesen zokogott. Sokáig sírt így, s ezáltal szíve
135 II, 66 | hosszában vezeté Palit. Sokáig csendesen, nesz nélkül haladtak
136 II, 66 | szavakra; megfogta kezét és sokáig járt vele a vidéken, amíg
137 II, 66 | borította - el a két virágot. Sokáig térdelt így, végre az angyal
138 II, 69 | becsületes kálvinista gyomor sokáig, ez már sok és minden emberi
139 II, 69 | tanárunk nem gondolkozott sokáig; õ lakott legközelebb a
140 II, 72 | csíkos díványra és sírt sokáig keservesen. Ha valaki kérdezte
141 II, 75 | eredeti nemét sem élvezhette sokáig, mert másnap beteg lett,
142 II, 82 | mialatt a levelet elolvasta. Sokáig nézett mereven, némán, ezután
143 II, 99 | Meddig?~- Lehet, hogy nagyon sokáig! - kiáltá s hirtelen eltûnt
144 II, 99 | Ott fönt ágyában pedig sokáig gondolkozott arról, hogy
145 II, 100| meg ezer jobbágy dolgozott sokáig, akkoriba olyan illedelmi
146 II, 102| elenyésznek.~Mi maradunk sokáig, de tudjuk, hogy el fogunk
147 II, 103| engem pedig papának nevezett sokáig. A gépészné aztán megmagyarázta
148 II, 104| adja oda neki.~Kereste, sokáig kereste, sorba nézte a kisasszonyokat,
149 II, 115| sátorok elõtt állott meg és sokáig nézte, nem-e ejt le valamely
150 II, 115| hát, s tán meg sem állana sokáig, ha egy úri ház udvarán
151 II, 117| szívében csakhamar. De nem sokáig fájt a seb. Mert - nem csoda,
152 II, 123| takarodjék innen!~Amint jó sokáig ácsorogna, egy fiatalember
153 II, 127| Meddig?~- Lehet, hogy nagyon sokáig! - kiálta s hirtelen eltûnt
154 II, 127| Ott fönt ágyában pedig sokáig gondolkozott arról, hogy
155 II, 133| alispán nevenapja is) nagyon sokáig pityizálgatott a vármegye
156 II, 134| midõn már megsokallta olyan sokáig ácsorogtatni, nagy álmosan
157 II, 135| sétáltak ki a romokhoz s sokáig nem voltak láthatók, se
158 II, 139| szívemben.~Honnan van ez? Sokáig kutattam. Mi hintette el
159 III, 1 | karját és nem ereszté el sokáig, mígnem észrevette, hogy
160 III, 1 | valamit, hogy a halottak olyan sokáig ittfenn bolyongnak, mikor
161 III, 1 | kikandikáló izmos gerendákat… Sokáig nézegette és sohasem tudott
162 III, 1 | elkergetik az õ feje gondolatait?~Sokáig kínlódék így, mígnem feszülten
163 III, 2 | Sóhajtott az öreg, azután sokáig nézte, nézte a két szép
164 III, 2 | fölé, csókokkal borította s sokáig tartá átkarolva, görcsösen.~
165 III, 2 | az alvók mellé.~Nézte, sokáig nézte õket. Jól láthatott.
166 III, 2 | bágyi molnár, kivált ha sokáig oda marad a katonaságnál,
167 III, 2 | megindíttatja.~Senki sem jött sokáig. Egyszerre a gyertyavilág
168 III, 2 | nézte magát a kút vizében.~- Sokáig maradtál, Gábor! Gyere no,
169 III, 2 | fölébredjen, nem merte kinyitni sokáig.~Pedig kinyithatta bízvást,
170 III, 8 | ennek is az arca valahonnan! Sokáig törte rajta fejét, hogy
171 III, 11 | rajta volt a csizmán.~Aztán sokáig feküdt betegen, lázban,
172 III, 14 | Nem is mert mutatkozni sokáig, de hiába is jött volna
173 III, 15 | Adja isten, hogy nagyon sokáig ki ne találják.~II. MIT
174 III, 19 | szépapjuk?~Az alkalom nem sokáig váratott magára. Egy kis
175 III, 19 | kosztosgazdát sem lehetett sokáig ámítani, szegény ember volt,
176 III, 22 | konzorciumba.~- Csak nem maradsz sokáig oda?~- Dehogy, galambom.
177 III, 24 | kérették magukat a fiúk sokáig. Dézsy István pláne ott
178 III, 28 | keresztet vetett magára.~Sokáig beszélgettek aztán odabenn,
179 III, 28 | azután csendesen zokogott sokáig.~Majd nyöszörögve jött ki
180 III, 30 | de ez nem tartott nála sokáig s rendesen azzal vigasztalódott:~-
181 III, 30 | vihesse?~A szegény öregasszony sokáig kísérte figyelemmel, mikor
182 III, 30 | világba azzal a nagy eszével, sokáig kísérte, mondom, figyelemmel
183 III, 36 | telik még.~A jószerencse sokáig szereti kísérni lovagját,
184 III, 37 | mentem a gyereknek, de nem sokáig kellett mennem. Sorsa eldõlt
185 III, 42 | hangya mászkálna rajta…~Sokáig nézték egymást némán, hallgatagon.
186 III, 56 | jár, fejét csóválja. »Nem sokáig fizetünk ezért a gyerekért…
187 III, 56 | fizetünk ezért a gyerekért… nem sokáig!« Vagy felkiált: »Mit csinálsz,
188 III, 58 | kereskedõsegédek valának.~Sokáig tanakodtak együtt mind a
189 III, 66 | bizalmas beszélgetésre.~Sokáig beszélgetett a fõúr a kóbor
190 III, 66 | odanyújtotta a kezét, melyet Maróth sokáig rázott örvendezve.~- Szerencséd,
191 III, 91 | de így nem vettem észre sokáig.~Pedig igen jó, igen nyájas,
192 III, 96 | unokahúgának, hogy ezen még sokáig fog gondolkozni. De mint
193 III, 96 | illõ, mégsem gondolkozott sokáig: két hét múlva már megjelentek
194 III, 99 | csak nevetett erre, de nem sokáig, mert egyszer csak az történt,
195 III, 102| hehehe… Mert fiatal koromban sokáig voltam Törökországban, és
196 III, 103| melegedhetett meg a fedele alatt sokáig senki se.~A várak és a fejek
197 III, 103| De hát mindez nem tartott sokáig. A szerencse változandó
198 III, 121| tartsunk, atyafiak!~Hanem iszen sokáig nem hagyja a csorbát Czirok
199 III, 126| szökevény sorsán.~De nem sokáig sajnálkozhattam. Egy óra
200 III, 128| ahonnan meleg pára jött.~Sokáig küzdött a kolerával a vitéz
201 III, 131| rajta, s eldicsekedett vele sokáig a vendégeinek, hogy miképp
202 III, 144| varázsbottal.~Nem kellett sokáig várnia. Nagy vonítások közt
203 III, 148| észre térjenek egyszer. Elég sokáig voltak bolondok.~Megszerkesztették
204 III, 148| Dorogi Ferenc. Nem kellett sokáig várnia, hiszen úgyis eljött
205 III, 148| bizonyos, hogy ezen még sokáig fogok gondolkozni.~De mint
206 III, 148| illõ, mégsem gondolkozott sokáig: egy hó múlva már megjelentek
207 III, 148| darabig a kedélyek, de nem sokáig. Az emberek hamar belenyugosznak
208 IV, 10 | apáitok, kedves olvasóim, sokáig hordozták ezt az évszámot
209 IV, 10 | mindig reszkettek. Forgatta, sokáig forgatta, de csak sehogy
210 IV, 19 | vidék.~Azonban nem kellett sokáig menniök, midõn elibök bukkant
211 IV, 19 | össze Gedõ és Hajnácska, s sokáig éltek boldogul a két szomszéd
212 IV, 19 | Hajnácskõ« várnak említenek sokáig a krónikák.~A mohácsi vész
213 IV, 21 | mégsem lehetett az öreget sokáig tûrni a törvénykezésnél.~
214 IV, 23 | De bizony nem maradhatunk sokáig, mert otthon is halomra
215 IV, 30 | légy könyörületes.~Aróta sokáig küzdött magával, míg végre
216 IV, 32 | Bécsbe.~Vissza sem tért sokáig. A nép azt beszélte itthon,
217 IV, 38 | fogta ostrom alá s az igen sokáig védte magát.~Háromszáz évvel
218 IV, 43 | Schulze úr lesütötte szemeit, sokáig ült hallgatagon, nem mert
219 IV, 45 | szegényes szobácskájában sokáig, míg végre egy merész elhatározással
220 IV, 47 | Pótharasztiból magyar nyelven.~Sokáig szaladgált vele fûtõl fához,
221 IV, 67 | azért »vármegye ura«, hogy sokáig legyen nélkülözésben. Czanyuga
222 IV, 85 | varázsbottal. Nem kellett sokáig várnia. Nagy csaholással,
223 IV, 88 | Vígan élt a báró, de nem sokáig. A tömérdek pénz egy-pár
224 IV, 98 | ágyban kellett feküdnie sokáig.~- Tud ön tartlizni? - kérdé.~-
225 IV, 100| kevély volt rá, ha a lap sokáig nem jött. (Jó tisztviselõ
226 IV, 101| tovább a kocsmáros - nem sokáig lesz már õ szolgabíró. Nagyon
227 IV, 101| Vágj le rólam vándorbotot!« Sokáig keresgélt a hajtások közt,
228 IV, 111| A Pesti Hírlapban néha sokáig nem jön »Tisztelt Ház«.
229 IV, 111| nyomta el az álom, de nem sokáig alhatott, mert éjfél tájban
230 IV, 112| felszerelvényeiket elfoglalva.~Sokáig is volt gúnyszó az osztrák
231 IV, 113| nemigen melegedhetett benne sokáig a pogány, mert Perényi Péter
232 IV, 117| Gyõzünk-e vagy nem gyõzünk?~Sokáig gondolkozott, pipáját agyarára
233 IV, 125| karácsonyi tárcát írni.~Sokáig elcsavarogtam a játékkereskedésekben,
234 IV, 125| Hanem a diókról nem lehet sokáig értekezni - kérik már azokat
235 IV, 127| boldogtalan Kázmér nem okoskodott sokáig. Húszezer katonával jött,
236 IV, 127| császár sohasem bírhatta sokáig.~Jött II. Rákóczi Ferenc,
237 IV, 127| székelt Bercsényi Miklós sokáig, ideállítva a bástyákra
238 IV, 127| Csakugyan lakott, pedig jó sokáig, még egy király. A »zsiványok
239 IV, 127| arcukba kergesse a vért.~Sokáig nem lehetett a szégyent
240 IV, 128| talentuma. Az igaz, hogy sokáig kerestük.~Végre már magam
241 IV, 128| fecsegni.~- Mindig ilyen sokáig van nyitva a trafik?~- Néha
242 IV, 139| türelem. Hiszen nem tarthat sokáig. Harminc és néhány esztendeje
243 IV, 152| Karácsonyra két falovat kapott. Sokáig nézte õket, félénken, idegenül,
|