Rész, Fejezet
1 1, 1 | kék szemeibõl. Azt csak õk ketten tudták, hogy egy
2 1, 1 | népszerûséget arassanak vele; õk úgy raboltak, ahogy jött,
3 1, 2 | magának komédiát. Hanem õk maguk nem annak veszik.
4 1, 2 | prókátori fogásait, mikor õk olyan helyen találták föl
5 1, 3 | isten ingyen adta, bizony õk sem vették valami sok hasznát,
6 1, 3 | hasznát, szétadták, elszórták õk is ingyen, mert az efféle
7 1, 3 | arról az idõrõl, mikor még õk is értékes papírok voltak,
8 1, 4 | el a diétára; - már mint õk.~- De hát a vármegye dolga?~-
9 1, 4 | kezdte dominálni.~- Hogy õk kik? arra majd õk maguk
10 1, 4 | Hogy õk kik? arra majd õk maguk felelnek, s hogy én
11 1, 4 | azokból a jogokból, miket õk szereztek. (Általános helyeslés.)
12 1, 8 | szántak.~Mert hát mikor õk olyan nagyon szeretik azt
13 1, 8 | fiskálisok közül, hogy míg õk állomásonkint késnek itt
14 1, 9 | kell menniök éjszakára, s õk arravalók a vádlottak mellett,
15 1, 10 | Hiszen megverik ezeket õk maguk is!~Graczának az egész
16 1, 10 | Graczának az egész ország csak »õk maguk« volt - õnélkülök.~
17 1, 11 | bíró és jegyzõ hol van?~- Õk is a szõlõk alatt tanyáznak.~-
18 1, 11 | embereknél - felelte. - Engem õk még sohasem bántottak!~-
19 1, 11 | aratni járnak. Soká fognak õk errõl beszélni. Eleven nagy
20 1, 12 | az Isten, de azért mégis õk a hatalmasabbak.~Az elnyert
21 1, 12 | vigasztalón. Nem hallottak õk abból semmit. Egy nagy káosszá
22 1, 12 | uraknak fõztünk, azt, amit õk lõttek. Különben miféle
23 1, 13 | vendégeim nem szoktak kimaradni. Õk csak meghalnak. És mondhatom (
24 1, 13 | a fõtisztelendõ úrnak?~- Õk ketten.~- Globa Franciska
25 1, 13 | mernének odajárni. S ha õk nem mernének odajárni, akkor
26 1, 13 | szokott az ilyennek oka lenni? Õk ugyan mindenfélét kiabálnak
27 1, 13 | fenevadakat, vagy két kaktusz. De õk szebbek, nem igaz? Nézze
28 1, 14 | csónak majdnem fölborult, s õk menthetetlenül a vízbe pottyantak
29 1, 14 | átugrottam a temetõ rácsán, õk is utánam, akkor, nagy szorultságban,
30 1, 15 | felelte az érsek -, de õk is velünk jönnek. Ha már
31 1, 16 | Dorankája, felséges uram, hogy õk a gyilkos harangot nem engedik
32 1, 17 | nyomozzák ki a tényállást, ahová õk maguk teszik a helyszínt.
33 1, 17 | úgy is van, hát ennélfogva õk is látták, hogy Kaszperek
34 1, 17 | magisztrátust szidták:~- Õk az okai! Mit avatkoznak
35 1, 18 | Gyurinak szeretne elsütni. Õk képezték az arisztokráciát.
36 1, 18 | az isten megvert, s most õk visszaverik a törvényeit.
37 1, 18 | uniformírozva volnának golyvával. Õk azt mondják, hogy az a meszes
38 1, 18 | képtelenek lévén a fekvésre), õk pedig, ha fölkeltek, mindig
39 1, 20 | megkomolyodott arcukon, hogy õk most mint segédek becsületben
40 1, 20 | veszve!~Erre aztán megvesztek õk is: Korotnoky és Fekete
41 1, 21 | el ezeket a csizmadiákat, õk is nagy urak, mert nem utazgatnak
42 1, 21 | részén látszott a habozás, õk még maradni szeretnének,
43 1, 22 | parasztházakban egymás mellett vannak õk (kik az életben oly távol
44 1, 22 | szelíd szomorúsággal.~De õk abból vajmi keveset hallottak
45 1, 23 | leszálltak a völgybe, azt mondják õk, nagy, sûrû köd volt s olyan
46 1, 23 | az ember leüti õket, de õk le nem ütik az embert.~Egy
47 1, 24 | frissen tartja.~Az, hogy õk szegények, végre is csak
48 1, 24 | lármásan követelték, hogy õk itt ihassák kávéjukat, minthogy
49 1, 24 | el a házát, ha tudja, de õk itt maradnak és nem engedik
50 1, 25 | tanítsa és mehessenek. Mert õk is mennek. Molnár sóhajtott.
51 1, 25 | másutt lenni, mint õköztük. Õk képviselték a magyar politika
52 1, 25 | termesztettük a gabonát. Õk a virágjaikat öntözték.
53 1, 26 | és a savanyúvizes bort, õk ketten elvonulva valami
54 1, 26 | madárvilág gyalogsága, a fürjek. Õk csak úgy per pedes apostolorum
55 1, 26 | felé hajtotta a lángokat, õk pedig mentek, harcoltak
56 1, 27 | tótocskák okos emberek. Tudják õk, mitõl nem döglik a légy.
57 1, 29 | nyöszörgõ hangon -, ha õk nincsenek életben többé!~-
58 1, 31 | Kupolyi elérzékenyülten -, és õk mindig megteszik, amit tehetnek.~
59 1, 31 | csókolták a Palit, nemcsak õk ketten, de Vince is, amit
60 1, 32 | minden. Ámbár akkoriban õk is alá voltak vetve némi
61 1, 32 | megharagudtak volna mindezekért, de õk maguk is jól mulattak a
62 1, 32 | jó hosszabb idõre, mert õk pontosan megkapták a búzájukat
63 1, 32 | megkapták a búzájukat és õk egyebet nem akartak - de
64 1, 33 | igaz, meg kell adni, hogy õk is ragaszkodtak a rokonokhoz
65 1, 33 | az ábrázata - amin aztán õk csodálkoztak.~- Ne tegyétek
66 1, 34 | ezt látnák a részvényesek, õk is elejtenének. Hát nem
67 1, 35 | rokonszenvesek. Természetesen. Mert õk ették meg a férjedet. Hálával
68 1, 35 | felszaporodtak? Én nem bántom õket, õk se bántanak engem. Megférünk
69 1, 35 | udvaroncoknak nem volt szabad, õk csak lesték az uraikat és
70 II, 5 | Kazáry grófok dominálnak, õk szántották valaha.~- Robotban -
71 II, 5 | esküt akarnak tenni, hogy õk csak azon esetre ígértek
72 II, 5 | cseppet sem konfundálta; azért õk mégis beszélgettek vele,
73 II, 6 | kezdtek pedig bálozni, hogy õk lesznek a bálkirálynõk;
74 II, 6 | a csipkedõ elménckedést.~Õk a nagy urakban is csak rabszolgákat
75 II, 6 | elõttük nincsen nagy úr. Õk fumigálják a társadalmat.
76 II, 6 | arról a dicsõségrõl, melynek õk néma képviselõi; az egyiket
77 II, 6 | esztendeje lesz a jövõ héten: õk csak azért is eljöttek,
78 II, 7 | Tisztelet a vénlányoknak, csak õk tudják igazán megbecsülni
79 II, 10 | sajátságos világ, melyben õk élnek, egészen külön morállal,
80 II, 10 | külön esztétikával, és õk jól érezik magukat abban,
81 II, 13 | Jurisics elgondolkozva.~- Ha õk megfeledkeztek kötelességeikrõl,
82 II, 13 | az istenek kezében van; õk azt akarják, hogy így végezzem.«~
83 II, 21 | dobtak a leánykának, miket õk nem használhattak.~A gyám
84 II, 22 | potrohát elõre, istókúgyse õk!~- Lehetetlen - ellenveté
85 II, 22 | hogysem gyalog jönne.~És mégis õk voltak. Mindinkább kibontakozott
86 II, 29 | mama és Máli néni egyaránt, õk csak gúnyolják mind a hárman.~
87 II, 29 | jól, majd megkeserülik õk azt, neki is megvannak a
88 II, 33 | szintén összeházasodnak õk is.~Milyen összevissza rokonság
89 II, 35 | okosabb emberre találnak, mint õk maguk.~A tény napnál világosabban
90 II, 36 | hogy a másikat legyûrje Õk maguk is úsztak az általános
91 II, 38 | Én nem vagyok oka amiért õk téged kevésbé szépnek találtak.
92 II, 38 | végre is beletörõdtek s még õk követelték: »Le az urakkal!«~
93 II, 39 | attól, hogy emlékezzünk. Õk nem emlékeznek most egymásra.~-
94 II, 40 | akkor is biztosítva van, ha õk csak nyolcad részben fognak
95 II, 42 | leveszem elõttük a kalapom.~Õk teljesen lantomra méltó
96 II, 42 | bécsi néprõl van szó. - Õk voltak, akik tûrni, szenvedni
97 II, 42 | tûrni, szenvedni tudtak, de õk voltak azok is, kik bátran
98 II, 43 | elejétõl fogva folyt.~- Olyanok õk, nagyságos uram, mint két
99 II, 43 | gyermekek. Ez sosem csalhat. Õk úgysem lévén szavazók, tehát
100 II, 43 | Mindenki elösmerte, hogy õk a legkitûnõbbek. Vajon melyikök
101 II, 43 | Meg akartam tudni, hogy õk miként szavaznak. Íme lássuk,
102 II, 46 | sem Fannynak a sors ellen, õk még nagy urak azokhoz a
103 II, 48 | kíséretében befaragták.~Hát õk magok hova lesznek?~Ki bírná
104 II, 64 | eszméit írta zászlójára. Õk rendesen a legmegrögzöttebb
105 II, 66 | elérkezik az idõ, amikor õk felszabadulnak s a lelkek
106 II, 66 | nem büntetés rájok nézve; õk sejtik isten közellétét,
107 II, 66 | sorsban részesíté õket, mert õk a gyermekek õrangyalai.
108 II, 70 | rendesen nekik szenteltem. Õk nem igen vettek észre, hiszen
109 II, 86 | megelégedtek azzal, hogy õk legyenek a harmadik, a malacbanda.
110 II, 100| boldogok lehessenek. Olyanok õk éppen, mint a fölkapott
111 II, 102| lábai alá lenne megterítve; õk fognak itt táncolni harmatos
112 II, 102| boldogabbak az embereknél.~Õk elenyésznek hamar, de nem
113 II, 105| mondogatta hetykén az öregúr - õk már nem feleselgetnek; mégis
114 II, 106| a fürhéces szekereket, s õk gyalog mennek mellette!~
115 II, 106| estek a fölött, lovak-e õk csakugyan, - vagy hogy csak -
116 II, 107| õ hagyott el, vagy pedig õk hagyták el õt a halasztgatások
117 II, 108| aludni, eleget álmodnak õk ébren is.~Én magam nem vagyok
118 II, 110| észre, hogy az már óriás, s õk mindnyájan kisebbek egy
119 II, 120| nem eresztenek is szét, õk magok hazaszökdösnek egyenként,
120 II, 123| semmi különös sem történt, õk nem láttak abban semmi rendkívülit.
121 II, 128| ezeknek igazán nincs okuk. Õk nem csalódtak. Õk mindig
122 II, 128| okuk. Õk nem csalódtak. Õk mindig gyámoltalan embernek
123 II, 130| Kakukkfára, ott van Rigó Dani, õk jól ismernek.~Hiába rimánkodtam,
124 II, 134| ilyen botrányt! Hát kicsodák õk, hát levegõ az õ szavuk,
125 II, 134| sincs már Budán - hanem õk, a régi urak még itt vannak,
126 II, 134| a megyei ég alatt, amint õk akarják.~Gyúanyaggal volt
127 II, 136| szõlõfürtöt! Hol vegyenek õk szõlõfürtöt február közepén
128 II, 140| aki tehette. Egyedül csak õk ketten maradtak frissek,
129 II, 140| frissek, üdék, harmatosak! Õk ketten, ott a vis-à-vis
130 II, 140| volna már jól magamat, ha õk nincsenek ott.~Különös érzés
131 II, 140| Az isten nem akarja! Õk szeretik egymást és boldogok.
132 II, 141| zajtól megriadva, összebújtak õk is, mintha félénk madarak
133 III, 1 | A szebb hangra figyeltek õk is.~- Ha igazán csúfak-e?
134 III, 1 | logikája szerint, hadd igyanak õk is.~Ha tehát nem kárhoztatom
135 III, 1 | hiszen egy lélek voltak õk három testben, aztán soha
136 III, 1 | megtörlé.~- Oh, dehogy, dehogy! Õk csüggnek rajtam… Hova is
137 III, 1 | is gondoltam? Igen, igen, õk csüggnek… Ami azonban elõbbi
138 III, 1 | azt fogják mondani, hogy õk csüggnek rajtam. Igen, igen,
139 III, 1 | csüggnek rajtam. Igen, igen, õk csüggnek, de…~Egy kortyot
140 III, 1 | No, nem baj… nem baj! Õk csügg… csüggnek rajtam.~
141 III, 1 | elõsorolt csekély dolgokat õk mind ezen gyûjtõnév alá
142 III, 1 | brezinai völgyben!~Tudnak-e õk arról valamit, hogy a halottak
143 III, 2 | szaladni a levegõben.~Eközben õk is odaértek a faluházához.
144 III, 2 | feketébb lesz.~De nini, mintha õk beszélték volna hirtelen
145 III, 2 | akkor úgy csodálkoztam ezen. Õk észre sem látszottak venni
146 III, 2 | nem térnek s nem fogadnak õk is ügyvédet, aki megint
147 III, 8 | szerencsétlen flótással? Bánják is õk, ha belát vagy be nem lát
148 III, 8 | Kapocsy úrék?~- Igen, õk.~- Milyen helyre váltotta
149 III, 8 | Beppót. Hányszor látták õk már ezeket a bolondságokat!
150 III, 11 | Hidegen megy el köztük. Kik is õk? Férgek, akik mozognak a
151 III, 12 | nagy becsben az írók, mert õk voltak (mai udvarlási mûnyelven
152 III, 19 | tovább élvezik e szép kort, õk tovább láthatják mennyországnak
153 III, 28 | dúltnak mutatta arcomat, de õk nem ügyeltek rám.~A kántor
154 III, 34 | szert, s akkor esik, amikor õk akarják.~De most látom,
155 III, 35 | körre. Szenvedélyes gazdák õk! Vagyonuk a - közönség.
156 III, 37 | mellett, azon hitben, hogy õk a földkerekség legnagyobb
157 III, 42 | asszonyom?~- Oh igen, enyimek õk… de szükséget szenvednek
158 III, 45 | kivenni az elõadásukból, hogy õk ketten csinálták a revolúciót.~
159 III, 45 | ráterítették a kõre, - inkább õk áznak meg.~- Megfázik, Filcsik
160 III, 46 | ezek is felkerekedtek: õk bizony megnézik a Csákót,
161 III, 46 | Hát miért szaladgáltak õk egész nap kétségbeesve,
162 III, 49 | feladatnak a tudatában, hogy õk a vesztegzár fenntartói
163 III, 51 | történetet, híven, úgy, ahogy õk beszélték.~
164 III, 53 | másik?~Nos, hiszen éppen õk ketten együtt fognak szerepelni
165 III, 56 | nincs ám meg abban, amit õk egymással megbeszélgethetnek.~-
166 III, 60 | õtõlük kapja. Sõt nem ritkán õk korrigálnak az isteni mûvön
167 III, 61 | azonban keveset törõdtek õk, alig méltatták egy tekintetre,
168 III, 61 | visszafoglalni kétszeresen, amit õk szedtek el tõlünk. A mi
169 III, 63 | pedig a hó sem esett.~Õk ketten megmondhatnák, ha
170 III, 66 | Mind bolondság az, amit õk egymás között csinálnak,
171 III, 78 | vala az õ koponyájukat is. Õk is elaludtak. A pezsgõs
172 III, 87 | lombos fái néztek ránk, de õk se beszéltek semmit. Szélcsend
173 III, 96 | körülbelül a következõ. Vagy õk unnak rá arra, akinél szépelegnek,
174 III, 96 | eszük ágában sem volt, hogy õk most politikai indokból
175 III, 99 | madarak, meg a kígyók, ha õk használják.~Örült is rajta
176 III, 107| unták magukat, s most már õk peticionáltak, sürögtek-forogtak
177 III, 110| becsben az írókat, mert õk voltak, a mai udvarlási
178 III, 110| magukét?~- Természetes, õk is ott. De megmondtam nekik,
179 III, 111| Mahomed megy a hegyhez, õk rándulnak ki sátoros ünnepeken
180 III, 116| azon titulus alatt, hogy õk is szegediek. Ilyen rendszer
181 III, 117| lovakban bizalmatlankodtak. Õk magok készen voltak rá.~
182 III, 121| három esztendõben egyszer. Õk legalább jól tudják hasznát
183 III, 121| szoktak manipulálni, mert õk elválhatlanok egymástól.~»
184 III, 121| egymás gyengítésére. Mert õk érzik, hogy épp e kölcsönös
185 III, 121| az a tekintély, amellyel õk vájkálnak a nép bizalmában.~
186 III, 123| tõle a fordítási jogot, s õk, igaz, néha nagy összegekhez
187 III, 128| biz az, ha meghaltak, hát õk maguk is elmondhatják egymásnak
188 III, 136| felszalad ijedt képpel.~- Nem õk vannak itt, hanem egy királyi
189 III, 140| akkor éltem volna… amikor õk… amikor a kurucok…~Ökléit
190 III, 140| akkor… vagy hogyha talán õk élnének most… igen, igen,
191 III, 144| ugyan nem kell haza menni?~Õk ketten boldogan zavartalanul
192 III, 148| szelíden, bágyadtan nézik, hogy õk vannak e rossz helyre téve,
193 III, 148| sorsa úgyis az, hogy vagy õk unnak rá arra, akinél szépelegnek,
194 III, 148| tetszett elhatározni, hogy õk ez idén nem költenek, a
195 III, 148| tetszett elhatározni, hogy õk az idén is inni akarnak
196 III, 148| eszük ágában sem volt, hogy õk most politikai indokból
197 III, 148| hozzányúlni a váltójukhoz. Õk megtették a magukét. A rendzavaró
198 III, 148| egyéniség nem az õ jelöltjük. Õk nem szegtek hát meg semmit.~
199 IV, 1 | kergeté az apjok.~Hanem biz õk nem tették meg ingyen azt
200 IV, 2 | kevesellte a királyokat.~Mert nem õk adták a birtokot, az igaz,
201 IV, 2 | hanem megharagudtak, és õk vitték el. (Tudniillik azok
202 IV, 4 | jöttek a fáradt lovak.~- Õk, õk! - kiáltá az asszony. -
203 IV, 4 | jöttek a fáradt lovak.~- Õk, õk! - kiáltá az asszony. -
204 IV, 5 | menesztik anyjuk után a szõlõbe, õk maguk bejárnak ungot-berket,
205 IV, 12 | áll elõttük. S most már õk nevették, hogy boldognak
206 IV, 21 | az természetes is, hogy õk lefelé haladtak. Mert mikor
207 IV, 34 | borogatták a közeli pocsolyánál, õk a málnára vetették magukat.~
208 IV, 39 | meghozzák a pénzt, mihelyt õk is beszedik otthon az isten
209 IV, 42 | dolog. De hát csinálják õk, ha õk szedik fel a miniszteri
210 IV, 42 | De hát csinálják õk, ha õk szedik fel a miniszteri
211 IV, 46 | unták meg elõbb, s most már õk proponálták a nyílt csatát.~
212 IV, 46 | közmegállapodásra jutottak, hogy õk inkább meghalnak, de nem
213 IV, 48 | sportsman összebeszélt, hogy õk ezentúl megfordítják a lóversenyek
214 IV, 52 | rideg, mint a miénk, mert õk modellek után dolgoznak.
215 IV, 53 | volt. Hanem tegnapelõtt õk még nem tudták, hogy húszezer
216 IV, 53 | a világrendszerben, mert õk egészen megváltoztak, mióta
217 IV, 69 | volna feleségül venni egyet. Õk magok nem szépek, de a házak
218 IV, 73 | nemzeti filozófiával élnek. Õk azt mondják: »Minden elmúlik.«
219 IV, 73 | megfordított filozófiával élnek. Õk azt mondják: »Minden megjön.»
220 IV, 86 | orvosok vannak vádolva, de õk bizalmat szavaznak egymásnak,
221 IV, 90 | mennyivel lettek szegényebbek õk és vedlettebbek a fekete
222 IV, 95 | kedves fiú volt mind a kettõ. Õk is tudták már, hogy egyiküknek
223 IV, 97 | pajtások - dörmögte Pali.~- Õk csinálták?~- Igen mamám,
224 IV, 97 | ezzel a vallással élhetnek õk meg - mert sok a böjt benne.~
225 IV, 97 | meg a születésem napja, õk egy albummal ajándékoztak
226 IV, 101| ember szennyese belefér.~Õk nem oldozgatták, én sem
227 IV, 101| kastélyba. Hanem a városban õk is megálltak, Majornoky
228 IV, 105| veszõdöm semmivel. Teljesen õk viszik a választásokat.
229 IV, 105| lányaim sem vesznek sokba. Õk sohase mondják senkinek,
230 IV, 115| az igaz, ha tehetik, de õk magok is engedik magukat
231 IV, 125| Nemcsak a gyerekekre viselnek õk gondot, de a nagyokra is.~-
232 IV, 127| Ráérünk jóllakva bevárni, míg õk kiéheznek.~A csehek tûrtek
233 IV, 127| építették az efféle várakat és õk is lakták, egyik hegyrõl
234 IV, 132| fiatalember, türelem. Bizonyára õk is alá vagynak vetve az
235 IV, 132| féljen. Nem rosszból teszik õk azt! Nem tudják azok kérem
236 IV, 139| filozófus vagyok, hát bizonyosan õk a szamarak. Mivel azonban
237 IV, 139| szamarak. Mivel azonban õk azért szamarak, hogy engemet
238 IV, 146| humora úgy mutatott be, hogy õk egyre vastagodnak, míg a
239 IV, 151| doktorokra már, hiszen nem õk az okai a bajnak, nem kutattuk,
|