1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-7501
bold = Main text
Rész, Fejezet grey = Comment text
4501 III, 1 | hahó!~- Nini, a Bohuska meg a...~A Bohuska meg a bátyja,
4502 III, 1 | Bohuska meg a...~A Bohuska meg a bátyja, Mirkovszki Miklós.
4503 III, 1 | márványszobor.~- Micsoda? Te meg sem csókolsz? Hidegen nézel -
4504 III, 1 | bûnöm - folytatá az. - Verj meg érte, kedvesem. Õ nem mert
4505 III, 1 | élek! - Oh, Bohuska, mondd meg, te mondd, mint szeretem!
4506 III, 1 | szeret-e…«~Sehogy sem foghatja meg, ha szereti Krisztina, miért
4507 III, 1 | leánynak: »Ide lépj, taposs meg: üdébb, zöldebb leszek…«~
4508 III, 1 | az enyimnél: nagyobb is, meg szebb is…«~A közelgõ alkony
4509 III, 1 | képekkel van benépesítve, száz meg száz megújuló változatban,
4510 III, 1 | tegyen õrültté. Ne nyissa meg elõttem az eget csak azért,
4511 III, 1 | Macska-hízelgéssel simogatta meg a Krisztina állacskáját,
4512 III, 1 | Az lehetetlen! Gondolja meg jobban, mondja, hogy csak
4513 III, 1 | vihar elõszele rezegtette meg az ákácfaleveleket, a hõség
4514 III, 1 | bizonyos durvasággal ragadá meg a leány karját, s fenyegetõ
4515 III, 1 | Soha, nem… Soha semmit… Meg fogunk halni! Te is, én
4516 III, 1 | falra vetett tûnõ árnyékát… Meg fogsz halni! - kiáltá s
4517 III, 1 | hangja mennydörgés lett -, ha meg nem mondod azt az embert,
4518 III, 1 | fiú, és a Csutkás bácsi, meg a Luppán feleségül kértek
4519 III, 1 | Luppán feleségül kértek meg az apámtól a lugasban.~Ijedt
4520 III, 1 | sírt, Krisztina! Ki ríkatta meg? Aha! Csutkás. Most már
4521 III, 1 | fickó… De csitt! itt jõ… Még meg találja hallani.~Luppán
4522 III, 1 | Hõsi mozdulattal fordult meg körültekinteni, ha vajon
4523 III, 1 | kecskebéka, leányocska! Nézze meg az ember, hogy megtréfál.
4524 III, 1 | hangon mondá:~- Engedje meg, bátyám, de e jelenet ellen
4525 III, 1 | Csupán Csemez úr tartá meg hidegségét, s miután tetõtõl
4526 III, 1 | apja kezét megragadva - meg kell mondanom önnek, hogy…~-
4527 III, 1 | titkolódzik, amit mond, az meg van mondva. Ha különöset
4528 III, 1 | az elaborátumot:~- Igen meg vagyok tisztelve… Igazán
4529 III, 1 | mondom. S hogy Krisztina is meg van tisztelve, azt is igazán
4530 III, 1 | komoly, az érett atya. Adják meg önök a tiszteletet! Az eszme
4531 III, 1 | fönn, bátorítólag szorítá meg bátyja kezét; de e bátorításra
4532 III, 1 | mondják, hogy »abcug«, az meg van halva örökre. Feje az
4533 III, 1 | igent szép fejével.~- De meg fog-e várni? Ha tán évekig
4534 III, 1 | önnel még egyszer! Õrizze meg ön szerelmét számomra, önrõl
4535 III, 1 | népdal is így örökítette meg:~Ássa az aranyat,~Hej, minek
4536 III, 1 | aranya volt.~Istenem, ha meg lehetne üzenni neki, hogy
4537 III, 1 | várható a házhoz: ma jön meg Miklós. Ha Csutkás úrral,
4538 III, 1 | felkeresném! Lehet, hogy meg is teszem, Luppán. Én megteszem.~
4539 III, 1 | körbe futó szarvú ürünek meg amott, a fekete jerke mellett,
4540 III, 1 | benézett az akolba, félig meg volt fagyva. Az anyja maga
4541 III, 1 | fölelevenedett állatnak, az meg a farkát rázogatta. Mind
4542 III, 1 | Az Anikáé is akkor halt meg, mikor Anika született.
4543 III, 1 | saját talpán áll õkelme. Meg nem bánt senkit, õt se bántsa
4544 III, 1 | bánt senkit, õt se bántsa meg senki. Az a kis gyengeség,
4545 III, 1 | aki csak úgy maga teszi meg magát úrnak a többiek fölé.
4546 III, 1 | közé, kitõl tanult volna õ meg érzékenykedni? Nem érintkezett
4547 III, 1 | fõzi a köménymagos levest, meg a »demikát«-ot, maga szabja,
4548 III, 1 | varrja az Olej fehérnemûit, meg a bojtárét.~…Annyi tudománya
4549 III, 1 | volt, isten nyugosztalja. Meg is érdemelte a tisztességes
4550 III, 1 | hallgatag fái nem tanították meg õt hazudni.~Boris meghalt,
4551 III, 1 | fák közt, az szólította meg édes, szelíd hangján? Vagy
4552 III, 1 | hallgatagok.~Ki szólítja meg hát Olejt?~Ki tudja?~Talán
4553 III, 1 | a méhek dongása rezegtet meg titokzatos méla harmóniában.~
4554 III, 1 | titokzatos méla harmóniában.~Ha meg tudná mondani valaki, mirõl
4555 III, 1 | lelket is és beszél hozzá, az meg felelget neki.~Ne higgyétek,
4556 III, 1 | gondolatait nem cseréli meg senkivel. Mulatságból gondolkozik.
4557 III, 1 | jusson eszébe felesége s meg ne emlékezzék a mulandóságról,
4558 III, 1 | tavasszal, a patak vize fölenged meg befagy, új báránynemzedék
4559 III, 1 | ezalatt lenn az akolnál új meg új dal kél szárnyra a tót
4560 III, 1 | Ne fecsegj annyit! Keresd meg inkább az ólmos botomat
4561 III, 1 | az otthonra, nem látja-e meg az udvaron annak a sugár,
4562 III, 1 | Hálából, szeretetbõl nyalja-e meg, vagy megszokásból? Arra
4563 III, 1 | estét, Anika - szólítja meg Matyi a leányt szelíden. -
4564 III, 1 | kendtek hogyan dicsérik meg a napjukat?~- Megvolnánk,
4565 III, 1 | levetve -, kérdés, ha te meg vagy-e a vacsorával?~- Már
4566 III, 1 | szakállal, tar fejjel, holnap meg már pelyhedzõ állú siheder.
4567 III, 1 | az a deli ifjú.~- Aztán meg azt is, hogy én tündér vagyok
4568 III, 1 | vagyok és erõnek erejével meg akart csókolni.~Matyi önkéntelenül
4569 III, 1 | kedvteléssel az öreg.~- Midõn aztán meg akart csókolni, úgy odavágtam
4570 III, 1 | bacsa. - Nem haragudott meg?~- A másik arcát nyújtotta
4571 III, 1 | nyújtotta ide, hogy üssem meg azt is. Azt mondta, nagyon
4572 III, 1 | szólt, kalapját sem érintve meg, amint az udvarba lépett. -
4573 III, 1 | juhász hivatalnak, aztán meg azért vagyon kalap az emberek
4574 III, 1 | szögletekben, néhány pad, egy szék, meg egy csinos abrosszal megterített
4575 III, 1 | környékbõl való az úrfi? ha meg nem sérteném a kérdezõsködéssel.~-
4576 III, 1 | Csitt, leány! Tanuld meg, vakmerõ, kivel beszélsz.
4577 III, 1 | nyúl után a Brezinában. De meg kell is annak az Olejék
4578 III, 1 | olyan legyen.~- Bocsásson meg ennek a bûnös gyermeknek,
4579 III, 1 | szégyenletében és valljuk meg, félelmében is a herceg
4580 III, 1 | midõn fényes hintó állott meg a ház elõtt, - és mire Anika
4581 III, 1 | az udvaron állt. Oh, csak meg ne látná.~De bizony azért
4582 III, 1 | honnan csak késõ este jöhet meg, maga pedig megtömte a »
4583 III, 1 | Pál herceget pillantja meg. Éppen õt várta Olej.~Egyenesen
4584 III, 1 | öklével a saját mellét ütötte meg, mintha mondaná: »én leszek
4585 III, 1 | kegyelmességed se feledkezzék meg, kivel beszél.~- Vajon kivel?~
4586 III, 1 | adom semmi áron.~- Hallgass meg, bacsa. Mit szólanál hozzá,
4587 III, 1 | voltam apjának, ne csúfolja meg õsz fejemet!~- Vigyázz,
4588 III, 1 | vagy, esztelen vagy. Értsd meg, mit kívánok. Azt, hogy
4589 III, 1 | már harmadszor szólította meg szemrehányólag: Tamás! Tamás!~
4590 III, 1 | úgy tett, amint õ hagyta meg neki: magától cselekedett
4591 III, 1 | Midõn kiért, kétszer fordítá meg a kulcsot az ajtózárban,
4592 III, 1 | vadkörtefa meghozza gyümölcsét meg elhullatja, a fû megnõ és
4593 III, 1 | tréfadolog ám az õ kenyere; meg van szolgálva emberül, s
4594 III, 1 | gondol rá, hogy õkelmének meg van fordítva a világ rendje
4595 III, 1 | látják, ha tûz világítja meg alakját s õ közelre sem
4596 III, 1 | némaságot csak néha szakítja meg kollégáinak szellõszárnyon
4597 III, 1 | bolond, hogy így hamarabb jõ meg a reggel. Utána az özvegy
4598 III, 1 | hangon, amiket Lapaj mind meg tud egymástól különböztetni,
4599 III, 1 | melyeket nem különböztet meg elütõ arcszín, különféle
4600 III, 1 | Mesének tartanám, ha annyiszor meg nem gyõzõdtem volna róla.~
4601 III, 1 | olyanok, minõnek mutatkoznak, meg lehet õket ismerni, tenyerükön
4602 III, 1 | kitõl tanult beszélni, s azt meg már éppen nem, hogy azóta
4603 III, 1 | a tavaszt nyáron hozza meg nekik, a nyarat semmikor,
4604 III, 1 | Nekik minden jó, mindennel meg vannak elégedve. Csendes,
4605 III, 1 | minden. A búzakalász nem nõ meg, csak félannyira, mint az
4606 III, 1 | leány talpa viszketett már meg az õ híres nótáitól.~Hol
4607 III, 1 | meghallja, majd a szíve reped meg bánatában: de azért mégsem
4608 III, 1 | bánatában: de azért mégsem reped meg, hanem megolvad, viasszá
4609 III, 1 | a hegyek lábánál, Petrus meg valahol Nyitrában.~Aztán
4610 III, 1 | falujabeli alakot pillant meg örömben úszó szeme: gyermekkori
4611 III, 1 | fölött.~- Lapaj! Lapaj! Állj meg hát! Talán nem ismertél
4612 III, 1 | bõbeszédûséggel áldotta meg amaz idõ óta, ahogy az iskolai
4613 III, 1 | munka! Ember ritkán fordul meg e helyen, de farkas gyakran.
4614 III, 1 | másik világraszóló dudást meg a nyitrai gróf lát el mindennel
4615 III, 1 | Végre is abban állapodott meg a közvélemény, hogy a dudában
4616 III, 1 | bizony még így sem kapta meg. Lapaj csak nevetett. Hát
4617 III, 1 | fejében sohasem fordult meg az a vágy: pénzt kamatoztatni,
4618 III, 1 | ha nincs ott, ott mondják meg, hol van. A száz tallér
4619 III, 1 | Lapaj még azt sem tudta meg, hogy Petrus és Hikszum
4620 III, 1 | viszi a magvát, egy nap ezer meg ezer soha nem látott színû
4621 III, 1 | ültetménye kiszárad, nem fogamzik meg, jól mondja: »nem szerette
4622 III, 1 | egy-egy káposztafõ reped meg imitt-amott a túlságos áldás
4623 III, 1 | vagy átfutó nyúl zörgeti meg alig észrevehetõn a harasztot.
4624 III, 1 | lenni csak az eb nem átall, meg a csõsz.~Sugár nõi alak
4625 III, 1 | habozva, majd futva indul meg; a szél nagyot kacag a háta
4626 III, 1 | szaladgál.~- Hohó! Állj meg! Ki vagy? Mit viszesz?~A
4627 III, 1 | és reszketõ, lágy hang jõ meg feleletnek:~- Magamat viszem
4628 III, 1 | hozzáteszi:~- Ha nem hiszi, nézze meg a kötényemet, lepedõmet.
4629 III, 1 | helyén. Szó nélkül fordul meg s visszafelé baktat.~A nõ
4630 III, 1 | lelógó ujjába.~- Álljon meg egy szóra, csak egy rövid
4631 III, 1 | semmit sem lopott?~- Nézzen meg hát engem - rebegi fojtott
4632 III, 1 | alabástrom. - Oh, nézzen meg engem, hajamat, szememet,
4633 III, 1 | mondja neki:~- Oh, nézzen meg engem!~Ez már olyan dolog,
4634 III, 1 | tiszteletes úr tudós fején ért meg - sapka minõségében.~És
4635 III, 1 | semmihez ne nyúlj útközben! Meg ne dézsmáld a fiatal uraság
4636 III, 1 | barackfáját a »Tövises«-ben, mert meg van olvasva!~- A fiatal
4637 III, 1 | fájdalmasan, görcsösen. - Verje meg õt az Isten, amikor ébren
4638 III, 1 | területre kell vigyáznia. Meg is teszi emberül. Hagyd
4639 III, 1 | néhány lépést.~- De mondja meg neki, hogy én milyen voltam.~
4640 III, 1 | Ki az ördögnek mondjam meg?~A nõ meghallotta. Megállt
4641 III, 1 | egymásnak a bércek:~- Bocsássa meg, amit tettem! Amit kendnek
4642 III, 1 | nyakukba, hogy örökösen meg legyen világítva az arcuk,
4643 III, 1 | bizony az sohasem történik meg.~Egy velõt hasító sikoltást
4644 III, 1 | csendesen, vigyázva, hogy meg ne akadjon benne.~A szél
4645 III, 1 | alkalmával, hol hat juhászt vert meg ötven közönséges paraszt; (
4646 III, 1 | pihenni; de bizony õ unta meg hamarabb hallgatni, mint
4647 III, 1 | szeretném, ha itt fagyna meg a nyakamon!~Eközben virradni
4648 III, 1 | kecskéket hajtó fiút pillantott meg a »csapáson«, egy talpraesett
4649 III, 1 | Lapaj nyakába repüljön, meg nem állhatta, hogy oda ne
4650 III, 1 | hiszik, akár nem hiszik) meg ne csókolja piros kis orcáját,
4651 III, 1 | Megbolondultál! Nini nézze meg az ember! De jó pesztonka
4652 III, 1 | gyermeket nem szabad felkölteni, meg kell várni, míg az maga
4653 III, 1 | kikaparom a szemedet.~S könnyen meg is tette volna, amit ígért,
4654 III, 1 | össze még szorosabbra.~Lapaj meg volt indulva és nem bírt
4655 III, 1 | szemében egy könnycsepp jelent meg, - egy könnycsepp.~Mialatt
4656 III, 1 | fölneveli.~És az bizonyosan meg is mondta neki, amit kérdezni
4657 III, 1 | oly nagy léptekkel indult meg a falu felé, mint a tót
4658 III, 1 | ahol a mi orrunk sem érzett meg semmit?~A rendõrfõnök, hogy
4659 III, 1 | zsebébõl. Hadd emlegesse meg Bécset holtig.~De bizony,
4660 III, 1 | a történelem örökítette meg õket, nemcsak a »Pitaval«
4661 III, 1 | regényesség színeivel foltozta meg rongyaikat. Széltében találgatták:
4662 III, 1 | Hivataloskodása elsõ éveiben egészen meg volt ingatva a közbiztonság.
4663 III, 1 | ahol senki sem bámulja meg. Te bátor ember vagy, fiam,
4664 III, 1 | mellyel éppen tegnap nyúzta meg a lesti zsidótól lopott
4665 III, 1 | lett. Matyej nem szegte meg, amit ígért, hûségesen referált
4666 III, 1 | tekintetes uram. Görbüljön meg az ujjam, ha nem kénytelenségbõl
4667 III, 1 | nyolc jerkét. Ott nyúztad meg õket a fekete majorban,
4668 III, 1 | késével, aztán ott sütöttétek meg õket a Vrecjar bacsa bográcsában,
4669 III, 1 | iszonyú rémület szállta meg a tolvajokat, rablókat és
4670 III, 1 | tekintetes úr úgyis tudja, õ ölte meg a zeherei postást is.~Gerge
4671 III, 1 | a szemöldöke sem rándult meg.~A regényes felföld volt
4672 III, 1 | azok üres kézzel tértek meg, azt állítva, hogy maga
4673 III, 1 | ami következni fog.~- Add meg magad! - kiáltja Gerge már
4674 III, 1 | ilyen legény nem is adja ám meg magát a közönséges komisz
4675 III, 1 | ördög vagy! Gyere hát, egyél meg. Megadom magam.~S Gerge
4676 III, 1 | erre is, hogy ráálljon, meg kellett vernem elõbb.~-
4677 III, 2 | elõbukkan a kanyarodónál, de meg nem láthatták. Elnyelte
4678 III, 2 | ilyeneket az ujjából?) ennyi meg annyi tömérdek régi ezüsttallér
4679 III, 2 | ingváll s azonfelül a mente, meg egy rámás csizma, újdonatúj,
4680 III, 2 | egyenkint. Szüretre lett volna meg a dolog, legalább úgy mondta
4681 III, 2 | kopik is a lába.~S így esett meg az a csúfság Bodokon, hogy
4682 III, 2 | törvény! Maga volt ott a bíró, meg a tizedes, mert Baló Mihály
4683 III, 2 | semmire, sõt még tetejébe meg is betegedett, kocsin kellett
4684 III, 2 | jön az egész elöljáróság meg a fõemberek, köztük Sós
4685 III, 2 | Nézd, Boriskám, nézd meg jól azt a hosszú hajú, magas
4686 III, 2 | is!~Borcsa félénken nézte meg azt az embert, nagy kék
4687 III, 2 | odamegy egész közel s még meg is szólítja azt a hatalmas
4688 III, 2 | mogorva többé, a király képe, meg az országbíróé is odább,
4689 III, 2 | csakhogy azt még elõbb meg kell keresni a keblében,
4690 III, 2 | Maga a bíró uram hozta, meg is magyarázta az értelmét,
4691 III, 2 | törvény törvény«.~Majd újra meg újra végigolvassa az idézõ
4692 III, 2 | pedig a csengettyût rázza meg a törvényszolgának:~- Kísérje
4693 III, 2 | iratot, a lány némán fordul meg, de pici piros ajka, amint
4694 III, 2 | gyermekem?~- Azt, hogy legyen meg a teljes nyugodalom a haló
4695 III, 2 | édesanyám a kárt fizeti ki, én meg a vármegyénél szenvedem
4696 III, 2 | tisztelem édesanyádat, mondd meg neki, hogy Anna nénéd ártatlan
4697 III, 2 | szép hajadon. Ott esett meg a nagy szégyen.~Kati, a
4698 III, 2 | lett búzakéve lenne.~Aztán meg a búzakévék lettek olyanok,
4699 III, 2 | Pista.~Judit nem kérdezte meg, miért van jó dolga. Hallgatott.~-
4700 III, 2 | megunta.~Judit nem kérdezte meg, mire érti; lesütötte a
4701 III, 2 | messze a falujoktól. Kati meg ápolta, gondoskodott róla.~
4702 III, 2 | zsidó boltoshoz.~- Vegye meg ezt a hajat! Egy beteg testvéremé
4703 III, 2 | nincs pénzünk. De vegye meg tüstént. Sietnem kell. Egyedül
4704 III, 2 | mégis a rózsát sajnálta meg elébb. Hozzá ment, megsimogatta
4705 III, 2 | szeme a gyermeken akadt meg, mintha annak a boglyas
4706 III, 2 | képzelte magát. Aztán valljuk meg az igazat, uzsorával szerezte
4707 III, 2 | Isten, mivel engeszteljelek meg?~Elhagyták a temetõt.~-
4708 III, 2 | Ez a közönyös szó fogta meg Bizi apót. Hogy nevekedik
4709 III, 2 | közel…~Egy pár kis csizmával meg lehet járni egy óra alatt…~ ~
4710 III, 2 | suttogó lombok nem mondják meg értelmesen, pedig arról
4711 III, 2 | Zsófi. Arra kér, bocsáss meg neki, megbánta, amit tett.
4712 III, 2 | útra. Péter kedvenc színe, meg aztán illõbb is ehhez a
4713 III, 2 | Megutáltam benne magamat. De meg az igazat megvallva, ami
4714 III, 2 | S könnye csak most eredt meg, mint a kiengedett patak.~ ~
4715 III, 2 | lenyomja most a többi faluét. Meg aztán azt is elmondták az
4716 III, 2 | izent súgva: látogassa õt meg az õ édesapja, kocsit küldenek
4717 III, 2 | meggazdagodott adósa küldte meg tartozását nagy hálálkodások
4718 III, 2 | akar, ha nem. Ne tagadja meg beteg lányától…~- Nekem
4719 III, 2 | van. Nem lehet!~- Tegye meg az én kedvemért! - szólt
4720 III, 2 | szemek lassankint szokták meg a homályt. De azért önkéntelenül
4721 III, 2 | haldokló angyal még csak meg sem mozdult. Filcsiknek
4722 III, 2 | gondviselés.~Azóta nincs meg a bundája. De õ azért mindig
4723 III, 2 | nagy az árenda is - de meg, csak asszony az asszony,
4724 III, 2 | megfogyott az õrölni való, meg az õrlõ; harmadnap estefelé
4725 III, 2 | János mellébõl:~- Verje meg hát az Isten azt a csillogó,
4726 III, 2 | szava, mosolygása. Csak meg ne õrölnék hamar azt a búzát!~
4727 III, 2 | ha megáll a malomkõ és meg nem mozdul reggelig.~- Hüm.
4728 III, 2 | zsilipeket.~A pörgettyû meg a pitle zaja elnyelte fojtott
4729 III, 2 | Nyomasztó sejtelem nehezíti meg lábait, fejét. Hátha most
4730 III, 2 | a felhõ sötétre festett meg árnyékával, mind arra biztatták,
4731 III, 2 | négylevelû lóherét pillantott meg köztük: lehajolt utána…
4732 III, 2 | Pali öcsém? - szólította meg Mák Gergely.~- Gózonba.~-
4733 III, 2 | Mindenszentektõl« kezdve. S ha meg a te sorsod is így fordul,
4734 III, 2 | melyet csak az imént ütött meg csínjeért, fölvette az ölébe,
4735 III, 2 | Gyere, hadd veregessem meg a pofácskádat.~A macska
4736 III, 2 | mert megjavult a legény, de meg az a Mák Gergely dolog is
4737 III, 2 | Örömtõl volt piros az arca, meg tán a jó bortól, mert ebben
4738 III, 2 | elõtte: azok az örömtõl, ezek meg a bortól.~Mikor a bodoki
4739 III, 2 | festett arcot pillantott meg éppen kapóra.~- Gyere be,
4740 III, 2 | magamat egy rámás csizmáért meg egy piros selyem viganóért,
4741 III, 2 | község teheneit õ rontotta meg, ha nem tejeltek; ha pedig
4742 III, 2 | támadt és nem tarthatta meg az ünnepi prédikációt, vagy
4743 III, 2 | kísértetiesen világította meg a temetõt. A hóval borított
4744 III, 2 | csaholással csörtettek soha meg nem fogyó falkába a Palyus
4745 III, 2 | Galandáné asszonyomé.~- Meg kell égetni! Nyársra kell
4746 III, 2 | szétszaggattak.~- Nem ég az meg a tûzön sem! - hallatszottak
4747 III, 2 | öregbíró uram. - Ha Szegeden meg bírták õket égetni, hát
4748 III, 2 | nagy kevélységgel indult meg a menet élén, egyenesen
4749 III, 2 | hisznek benne, õ jelenik meg a legtöbbször. Kutak fenekérõl
4750 III, 2 | titokzatos homályában mutatja meg magát azoknak, akik jók,
4751 III, 2 | Sánta-Nagy Mihálynak az apja, de meg azelõtt is kell hogy megjelent
4752 III, 2 | csupán Gughi Pannának adatott meg, hogy a Mária megjelenik
4753 III, 2 | bámulója a menyecske hangjának, meg… ki tudja… talán a két piros
4754 III, 2 | szégyenével együtt.~Vigyázzatok meg jól ezt a Csuz Gábort, van
4755 III, 2 | fordítja is õket az ég felé. Ha meg Kovács Marist emlegetik
4756 III, 2 | Panna! - már Uram bocsáss meg, ha vétkezem, - de nem egészen
4757 III, 2 | zsebében, a hóbortos ura meg a falu is úgy becsüli, mint
4758 III, 2 | melyet õ küldött a Máriának. Meg is kérdezte Pannától, hogy
4759 III, 2 | közé jönni a gyalázatos!), meg ki gyõzné elszámlálni a
4760 III, 2 | pedig, Csuz Gábris, piszkáld meg egy kicsit azt a tüzet,
4761 III, 2 | fahasábot s úgy világította meg a tömött fekete hajat s
4762 III, 2 | imádságos könyvemben…~- Meg a bodoki templomban! - teszi
4763 III, 2 | fény övezi néha, máskor meg egyszerû karton-ruha van
4764 III, 2 | balról s a levegõbe rebbenté meg szárnyát egy-egy éji madár.
4765 III, 2 | apák haragja átokká nõtt meg a gyerekeknek. Szerelem
4766 III, 2 | legény arcán mosoly jelen meg, gyönge, bágyadt. Fejét
4767 III, 2 | fiamnak.~- Hát nem halt meg?~- Hiszen nem is beteg,
4768 III, 2 | vagy nem?~- Nem adom, míg meg nem látom az ábrázatodat,
4769 III, 2 | Nem megyek. Én nem alázom meg magam.~- No, hát akkor itt
4770 III, 2 | No, hát akkor itt várlak meg.~Leült egy kõre az udvaron,
4771 III, 2 | gõg; a veres major juhásza meg volt törve.~- Hát jól van,
4772 III, 2 | Menjünk a kertbe, nézd meg te is, Koppantyu!~A kertbe
4773 III, 2 | az a gallyba akadhatott meg… Mégis különös dolog, hogy
4774 III, 2 | az idõ! Menjenek, nézzék meg, porzik-e már az út, érkezik-e
4775 III, 2 | hallom…~Édes mosoly pirosítja meg arcát, de csakhamar aztán
4776 III, 2 | már a szavukat délben s meg is gyógyult tõle!~ ~A »KIRÁLYNÉ
4777 III, 2 | Teljes lehetetlen, hogy meg ne forduljon a sírjában!~
4778 III, 2 | irtvány, az bizony nem hozza meg a száraz esztendõben a vetõmagot
4779 III, 2 | milyen ember?~A nótárius meg is komponálta olyan érzékenyen,
4780 III, 2 | nótáriusunk, habár nem fogant is meg sehol a magasban ez a nehéz
4781 III, 2 | tartomány! Nem terem itt meg semmi, csak az árvaleányhaj
4782 III, 2 | csakhogy mi nem becsüljük meg, mert nem tudjuk kitalálni
4783 III, 2 | nagy szürke kövekkel béleli meg magát, amikkel azoknak annyi
4784 III, 2 | Egészen megbiztatta a hegy meg az ugar. Hiszen csak rájuk
4785 III, 2 | lesz a selyemrét. Maholnap meg talál halni az apja, nem
4786 III, 2 | Akkor hát veled alkuszom meg.~Imre nem bírta elgondolni:
4787 III, 2 | Megbolondult az úr? Hallod-e, Imre, meg akarja tõled venni a Bogátot.
4788 III, 2 | Mihály -, akié az üveghuta meg a nagy majorság?~- Éppen
4789 III, 2 | sóhajtá elpityeredve. - Egye meg õket.~S durcásan vágta földhöz
4790 III, 2 | történt, hogy nyitották meg a csoltói kõszénbányát.~
4791 III, 2 | az osztálydolgot.~A Bogát meg a »Csipke« még szelídek
4792 III, 2 | szeretettel, megmosta a zabot, de meg is rostálta, mielõtt od’
4793 III, 2 | megúsztatta, kis csikó-korukban meg is csókolgatta.~Most már
4794 III, 2 | pirospozsgás menyecske jelent meg benne - de nem vette észre
4795 III, 2 | kivel beszélget?~»Mondja meg neki, a lagziba én is elmegyek,
4796 III, 2 | a dobogón a sok karika, meg a zabla, de nem hallotta…
4797 III, 2 | derekukat és az acélpatkó amint meg akarja lábaik alatt gyújtani
4798 III, 2 | nem teltek be velem, aztán meg…~Megvárta Vér Klári, hogy
4799 III, 2 | nyitott koporsókat.~- Aztán meg azt gondoltam, hogy mivel
4800 III, 2 | csak véletlenül fordulna meg a kocsirobogásra, - pedig
4801 III, 2 | is egy örvény!…~- Verjen meg az Isten; de meg is fog
4802 III, 2 | Verjen meg az Isten; de meg is fog verni!~- Oh, tartsd
4803 III, 2 | tulipános ládákat hozták, meg az ágyat. A legelsõ kocsin
4804 III, 2 | nem feleség… Vagy ha mégis meg akarta házasítani a gyámja,
4805 III, 2 | hazamegy Majorné asszonyom meg Seregély uram, a gyám, s
4806 III, 2 | menyecske, s azzal sózta meg a kis gyámoltalan a ciberelevest.~
4807 III, 2 | következése, hogy Télnét meg kellett fogadni fõzõasszonynak:
4808 III, 2 | fejelés gyertyaszentelõkor.~Meg is érte volna a summát,
4809 III, 2 | érte volna a summát, mert meg tudta adni savát-borsát
4810 III, 2 | szíveiket is csordultig töltötte meg keserûséggel Télné iránt.~-
4811 III, 2 | De ha késett, nem múlt. Meg mered-e tenni?~- Én? Már
4812 III, 2 | ember, állat nem maradhatott meg nyugton miatta. Gazdáját
4813 III, 2 | tehetem. Te vagy a férfi…~- Meg is mutatom! - vágott közbe
4814 III, 2 | hüledezve - bor, vesszek meg, ha ez nem bor!~Megízlelték
4815 III, 2 | hogy bor, csakhogy nagyon meg van keresztelve.~Mohón nekiestek
4816 III, 2 | majornokiaknak.~No, ha ezt így ítéli meg a tekintetes vármegye, nemcsak
4817 III, 2 | Gálné, az édesanyja, hiszi, meg beszéli… Az ilyen öreg asszonynak
4818 III, 2 | szóbeszédbe álltak, tegnap már meg is csipkedte. Igaz, hogy
4819 III, 2 | az én lovamat nem vették meg… pedig olcsón adtam volna.~-
4820 III, 2 | ha megösmeri! De jaj, ha meg nem ösmeri!~Bizony megösmerte.
4821 III, 2 | közül is, messzirõl ne lássa meg ezt az egyet.~Az utolsó
4822 III, 2 | kocsira, senki sem látja meg.~De nini… Micsoda bosszúság
4823 III, 2 | csûrhöz, túl a veszedelmen, meg nem állhatta, hogy vissza
4824 III, 2 | fiam, a korsót! - szólalt meg egyszerre a háta mögött
4825 III, 3 | küszöbét.~Ohó! Hiszen ez meg valóságos abszurdum s merő
4826 III, 3 | meghalálozott. - Ahogy meg aztán a harmadik István
4827 III, 3 | aki máskint emlékeznék meg ez irigylendő jószágról,
4828 III, 3 | amit látás dolgában vont meg tőle az anyatermészet, azt
4829 III, 3 | el.~No, a mesterségével meg éppen legkevesebbet gondol.
4830 III, 3 | nem tartja magát annak: meg van elégedve sorsával, büszke,
4831 III, 3 | vinné a vakmerőség, hogy ezt meg is kérdezze tőle, hamarjában
4832 III, 3 | tőlök, a bundánál állapodnék meg.~Hosszú, sárga alkotás ez,
4833 III, 3 | téli bekecse lett volna. Meg volt már viselve nagyon.
4834 III, 3 | neki, ki tehet arról?~Aztán meg a majszterné asszony is
4835 III, 3 | valósulhattak volna. Nem élte meg a Terka »teensasszony« rangját!~
4836 III, 3 | környékre sem hozta, míg meg nem esküdtek.~Az öreg Filcsik
4837 III, 3 | egyetlen gyermekével.~Az öreget meg is támadták emiatt nemegyszer;
4838 III, 3 | vesznek nõül.~Valaki elõtt meg úgy nyilatkozott: ha »egy
4839 III, 3 | közé kerül, elébb rothad meg«.~Annyi mindenfélét mondott
4840 III, 3 | Azzal is Pesten esküdött meg. (Ezt a Terka egyik hiú
4841 III, 3 | váltott, hogy látogassa meg az õ édesapja ott a fényes
4842 III, 3 | ruházat is vedlett rajta; újra meg nem telt.~No, de nem azért
4843 III, 3 | meggazdagodott adósa küldte meg tartozását, nagy hálálkodások
4844 III, 3 | volna azt a sok kölcsönt? Meg aztán az sem természetes,
4845 III, 3 | méltóságos fõispán úr alázta meg magát annyira, hogy keresztülutazva
4846 III, 3 | szegény leányától ne tagadja meg azt az örömet. Legyen szíve.~-
4847 III, 3 | akarná édesapját. Tegye meg az én kedvemért.~Az öreg
4848 III, 3 | hogy apja mégsem bocsátott meg neki.~Oh, hogy a nõk olyan
4849 III, 3 | Érezte, hogy a drága jószág meg fog kerülni. Az el nem veszhet,
4850 III, 3 | csak lassankint szokták meg a homályt, önkénytelenül
4851 III, 3 | haldokló angyal még csak meg sem mozdult. Vajon tudta-e,
4852 III, 3 | hogy jobban lássa; hátha meg vannak halva.~Nem voltak
4853 III, 3 | Lehetetlen, hogy reggelig meg ne fagyjanak. Arcuk, különösen
4854 III, 3 | ráfér a meleg. Ne fagyjanak meg az istenadták!~Azzal felugrott
4855 III, 3 | Valamint azt sem tudta meg tõle soha senki, mikint
4856 III, 4 | magamat egy rámás csizmáért meg egy piros viganóért, amit
4857 III, 4 | község teheneit õ rontotta meg, ha nem tejeltek; ha súlyos
4858 III, 4 | gyomorgörcse lett és nem tarthatta meg az ünnepi prédikációt, vagy
4859 III, 4 | kísérõ árnyéka, az becsüli meg, míg él, az siratja meg,
4860 III, 4 | meg, míg él, az siratja meg, ha meghal. Az egy házasság,
4861 III, 4 | Dessewffyné sikoltása.~Apám, anyám meg én, aki már nagyobbacska
4862 III, 4 | hogy tán a kis Pannika halt meg.~A szép asszony egészen
4863 III, 4 | kísértetiesen világította meg a temetõt. A hóval borított
4864 III, 4 | csaholással csörtettek soha meg nem fogyó falkában a Palyus
4865 III, 4 | Galandáné asszonyomé.~- Meg kell égetni! Nyársba kell
4866 III, 4 | szétszaggattak.~- Nem ég az meg a tûzön sem! - hallatszottak
4867 III, 4 | öregbíró uram. - Ha Szegeden meg bírták õket égetni, hát
4868 III, 4 | nagy kevélységgel indult meg a menet élén, egyenesen
4869 III, 5 | szeme a gyermeken akadt meg, mintha annak a boglyas
4870 III, 5 | képzelte magát. Aztán, valljuk meg az igazat, uzsorával szerezte
4871 III, 5 | Isten, mivel engeszteljelek meg?~Elhagyták a temetõt.~-
4872 III, 5 | Ez a közönyös szó fogta meg Bizi apót. Hogy nevekedik
4873 III, 5 | közel… Egy pár kis csizmával meg lehet járni egy óra alatt…~
4874 III, 6 | mutatta, nehéz szívvel vált meg nejétõl, aki Aporfalván
4875 III, 6 | téged szeretlek! Könyörülj meg rajtam, szeretõ feleségeden;
4876 III, 7 | belül), ablakai nem nyílnak meg, csak ritkán.~A napsugár
4877 III, 7 | egy-egy cserebogár koppantja meg a lécpáncélzatot, s ez a
4878 III, 7 | himbálózik. Vajon miért nem rakta meg egészen a madár? Miért hagyta
4879 III, 7 | szavukat alig hallani, színük meg többnyire sötét hamuszürke.
4880 III, 7 | koronája van fonva? Verje meg az isten azt a Csõke Palit…
4881 III, 7 | asszony után, és a többi meg a többi.~Oh, ha már látta,
4882 III, 7 | bele, miért nem büntette meg tetszése szerint szigorúan,
4883 III, 7 | ágytól. Azt mondta, nem öllek meg, csak beleteszlek a koporsóba.~
4884 III, 7 | egyszerre csak egy ember jelent meg Bodokon, aki elvitte a fiút
4885 III, 7 | prókátorai úgy egyeztek meg erre a pontra: hat hónapig
4886 III, 7 | kiállhatatlan vagy…~Ezer meg ezer kérdés. Egy szomorú
4887 III, 8 | legrendszeretőbb embereknek, főnökei meg vannak vele elégedve, mert
4888 III, 8 | pontos, még a háziúr is meg van vele elégedve, a lakbérét
4889 III, 8 | felejteni a nyáron; no, meg azért, hogy a köszvényét
4890 III, 8 | minden nõgyûlölete dacára még meg is kívánja és elpróbálja
4891 III, 8 | aki még mindig nem unta meg a mézet szedni azokról a
4892 III, 8 | sem természetes - aztán meg az asszonyok erényeit tulajdonképpen
4893 III, 8 | férfiak gyámoltalansága menti meg… Ergo bizonyosan nincsenek
4894 III, 8 | orrára s azon keresztül nézte meg figyelmesen érdemes lakóját,
4895 III, 8 | valami szép virágot lát meg és a kerítésen nem bír átmenni,
4896 III, 8 | uraságodnak, hogy nem bánja meg, ha megismerkedik vele.
4897 III, 8 | ha ezek nem érdemelnek meg szobrot a holtuk után, akkor
4898 III, 8 | Kapocsynét is csak úgy ismerte meg, hogy az hátra pillantott,
4899 III, 8 | Bróner Jancsi, az az asszony meg… seregeknek ura, ne vigy
4900 III, 8 | hogy egy sóskiflit vegyen meg, mert valljuk meg, habár
4901 III, 8 | vegyen meg, mert valljuk meg, habár nem illik is az éhség
4902 III, 8 | látom.~- Kit? Az asszonyt?~- Meg a férjet is. Mondhatom,
4903 III, 8 | barátját:~- Ember! Jöjj, mutasd meg, melyik asszonyról beszélsz.~-
4904 III, 8 | hasonlatosság… olyannyira… hogy meg mertem volna esküdni.~-
4905 III, 8 | hétköznapi vonásai - jegyzé meg a hízelgõ exügyvéd.~- Annak
4906 III, 8 | semmi gavalléros. No, de meg vagy te bolondulva, hogy
4907 III, 8 | másról beszélünk?~- No, én meg azt mondom, hogy te bolondultál
4908 III, 8 | mondom, hogy te bolondultál meg! Mi köze Kapocsynak Bróner
4909 III, 8 | Zahlen« szót.~- De hát mondd meg már, mit hahotázol? Idegessé
4910 III, 8 | Bróner Jancsi változtatta meg a nevét Kapocsyra. Oh, oh,
4911 III, 9 | sokszor jutott rá az »osztás« meg az az unalmas »keverés«.~
4912 III, 9 | elmondta sorsát.~A gróf meg volt hatva. S még aznap
4913 III, 10 | jacta - többé nem retirálhat meg sorsa elől.~- Vannak-e itt
4914 III, 10 | Az mind úgy magától halt meg.~Rossz biztatás volt ez
4915 III, 10 | de azért folyton remélt. Meg volt benne az a férfias
4916 III, 10 | látszanak. Hátha ott betegszik meg a százszor megálmodott szép
4917 III, 10 | akár a rozsda ehette volna meg az ajtó kilincsét. Ferblikompánia,
4918 III, 10 | fekete bajuszán.~- Mindent meg fogok tenni, barátom - szólt
4919 III, 10 | vergõdni.~Ez a história fordult meg tegnapelõtt a törvényszék
4920 III, 11 | beszédesek. Sohasem unja meg magát.~Csak ha csataképre
4921 III, 11 | pillant föl, akkor nem állja meg sóhaj nélkül. »Hiszen az
4922 III, 11 | pedig inkább halt volna meg akkor, nem kellett volna
4923 III, 11 | ott harcolt és ott halt meg szemei elõtt. Ily szomorú
4924 III, 11 | falujában, Elekesen.~Úgy halt meg, mint egy hõs, szegény Bodó
4925 III, 11 | alkalmazást kapta. Áldja meg az isten azokat a derék
4926 III, 11 | mikor legelõször látta meg e képet, összerezzent; felismerni
4927 III, 11 | órákig elnézte, mint elevenül meg a néma, hideg vászon, s
4928 III, 11 | leánykának a képét. Mondja meg nekem, nem eladó az?~- Itt
4929 III, 11 | szemeiben egy könnycsepp jelent meg: az õ kis Boriskájának is
4930 III, 11 | sebesen lépkedve -, mutassa meg nekem azt a képet, amelyrõl
4931 III, 11 | mégy, bajtárs? - szólítja meg az ajtónál álló invalidus. -
4932 III, 11 | elõtt, s hogy a kisleányka meg legyen lepetve a saját hasonmásától,
4933 III, 11 | a nagy képhez. Ott majd meg fogja találni s örömteljesen
4934 III, 12 | elõtt, abban állapodtunk meg, hogy az elsõ dolog fölé,
4935 III, 12 | s ki sokat élt át, amit meg sem ír, míg én sokat írok,
4936 III, 12 | kis húgocskámnál állapodom meg. Az õ idejében is még nem
4937 III, 12 | émelygõs dicséretekkel rontsák meg a fiatal leányok kedélyét, -
4938 III, 12 | isten lehelete sárgította meg valaha.~A mi írásainkat
4939 III, 12 | vidéken még olyat nem láttak.~Meg is voltak hát ezek a virágmagok
4940 III, 12 | virágos kertbe, s ha ott tán meg nem fogamzanának, frissen
4941 III, 12 | mindennapi kenyeret nem hozta meg, de aki alszik, nem gondolkozik,
4942 III, 12 | el zsákmányul.~Nem maradt meg csak egyetlen szál. Hanem
4943 III, 12 | földben van, azért nõtt meg, azért nyílik, pedig ha
4944 III, 12 | Át is ültette gondosan, meg is nyesegette, meg is ápolgatta…
4945 III, 12 | gondosan, meg is nyesegette, meg is ápolgatta… de a virág
4946 III, 13 | sebeit. Ha nem volna már meg az ezerjófű fogalma, az
4947 III, 13 | melyet éppen most nyitott meg az ország legnagyobb komédiásának
4948 III, 13 | legnagyobb része nyitva van. Száz meg száz banda nyaggatja hangszereit
4949 III, 13 | ezer hold földet evett már meg innen-onnan.~De folytassuk
4950 III, 13 | bánatos zokogó hangon szólalt meg, mialatt mindig többen-többen
4951 III, 13 | a királyhoz kérelemmel… meg is van a segélypénz ígérve,
4952 III, 13 | kiûztek.~Kinek ne esnék meg a szíve szegényen?…~- Két
4953 III, 13 | szíve, ha nem indult volna meg erre a panaszra.~- Uraim -
4954 III, 14 | emberek szeme elé való. Nappal meg van vonulva valami külvárosi
4955 III, 14 | maradni seholsem, a ruha meg õrajta nem bírt megmaradni
4956 III, 14 | Gáspár! Maradj te csak meg becsületes korhelynek. A
4957 III, 14 | Gáspárunknak. Mert tudd meg, hogy Hiripi Gáspár derék
4958 III, 14 | háziasszonyomat, engedje meg, hogy itt hálj a folyosón -
4959 III, 14 | országában fog járni. Bocsássa ön meg nekem, hogy azt a kellemetlenséget
4960 III, 14 | fel: most én ráncigáltam meg.~- Hop hó! - dörmögé Gáspár. -
4961 III, 14 | szuperál. Nemcsak, hogy meg nem vernek, hanem még meg
4962 III, 14 | meg nem vernek, hanem még meg is siratnak a bolondok.
4963 III, 14 | Perényi János, az a hölgy meg ott a feleségem.~- Hüm,
4964 III, 14 | nagy igények… De bocsáss meg, nõm már türelmetlen.~Fizettem
4965 III, 15 | leküld a földre, hogy tudja meg, szimatolja ki, ki viseli
4966 III, 15 | míg csak Thaisz Lexi bácsi meg nem hal. Mert ez esetben,
4967 III, 15 | nagy bajusza, de a mellénye meg a nadrágja éppen olyan volt,
4968 III, 15 | fel! Hátha még azt tudná meg, hogy a mama szobájában
4969 III, 15 | sarki boltosék Klárikája meg a mi kis Juditunk jó barátnék.~
4970 III, 15 | Nem emlékszik-e, ki vette meg a feketeruhás babát?~- De
4971 III, 15 | alig tudja eltölteni; ezer meg ezer gondolat fordul meg
4972 III, 15 | meg ezer gondolat fordul meg a fejében, mit kérjen, mit
4973 III, 15 | Hát te mit kívánsz? Mondd meg!~A dada elneveti magát.~-
4974 III, 15 | valamit.~- Te dada, mondd meg nékem azt, amit óhajtasz!
4975 III, 15 | rázta, hogy nem mondhatja meg, s a kisasszonykának az
4976 III, 15 | hát Nellike nem is tudta meg.~Mi azonban tudjuk, de nehogy
4977 III, 15 | módját. Hát az bizony még meg is eshetik.~Nellike még
4978 III, 15 | úgy kérdezte ki.~- Valld meg, kis angyalkám, mit kértetek
4979 III, 15 | mért titkolod el? A mamának meg muszáj mondani mindent.~-
4980 III, 16 | történetet, de ha már száz meg száz cikkben fölhoztuk és
4981 III, 16 | mellett bizonyít - tegyük meg most az ellenségeinek is
4982 III, 16 | választások elõtt történt meg ez a dolog, - amit különben
4983 III, 16 | leánykája csak nem állhatta meg, hogy arra a megjegyzésre: »
4984 III, 16 | holnaputáni választást?« meg ne kérdje: »Mit gondol,
4985 III, 16 | hordani?… Hogy feledkezhetett meg rólunk annyira? Dehogy,
4986 III, 16 | Tóth Máténé! Álljon csak meg egy szóra.~Az asszony elsápadt
4987 III, 16 | kedvéért, isten nevében.~Meg is próbálta.~Aznap este
4988 III, 16 | ember sok bolondot tesz meg a választói kedvéért.~Másnap
4989 III, 17 | Gerge Istvánt látogattam meg egyszer. Ösmerhetnék a tekintetes
4990 III, 17 | kemény, ropogó hangon feddé meg:~- Vén bûnös, kinek az istenhez
4991 III, 17 | Magammal hoztam - jegyzé meg a bíró s kinyitván az ajtót,
4992 III, 18 | mert sehol sem találta meg. Híre-hamva sincsen, akik
4993 III, 18 | tán mindjárt azon módon meg is ették. De hát az a tömérdek
4994 III, 18 | bárányoknak.~Az emberek nevették, meg szánták is - de Gergely
4995 III, 18 | ott van a zsoltárokban, meg a szentképeken a mennyei
4996 III, 18 | magától nem támad, nem nõ meg, mert az égben talán legelõ
4997 III, 18 | dolgot, mintha tudná, mintha meg volna róla gyõzõdve.~Nappal,
4998 III, 18 | Csillag bácsi? - szólítja meg Gergely.~- Az ételt viszem
4999 III, 18 | otthon.~- Miért büntették meg úgy azt a szegény asszonyt?~-
5000 III, 18 | a szép Kacsónéhoz, mondd meg neki, hogy újfalusi ember
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-7501 |