bold = Main text
     Rész, Fejezet                                             grey = Comment text

5001 III,  18    |                     hogy sohasem találhatja meg. Mikor kelmed odalenn a
5002 III,  18    |                       Ejnye, ejnye!~- Mikor meg kend idefent van, akkor
5003 III,  18    |       bárányfelhõkkel.~- Csak nem bolondult meg? Ne beszélj, lelkem, ne
5004 III,  18    |                 Gergelynek:~- No, hát nézze meg, Gergely bácsi.~- De nem
5005 III,  19    |                 gondolok rá, s az élet ezer meg ezer apró bajai közt sokszor
5006 III,  19    |                  szelíd, nyájas arcát, mert meg vagyunk szokva valamennyien
5007 III,  19    |                akkor még nem tanultátok azt meg tőlem. Ha pedig a kardot
5008 III,  19    |             hazudhatom, hanem magad gyõzõdj meg.~Egy másik alkalommal a
5009 III,  19    |                  termékeny talaj. Naggyá nõ meg ott az elvetett nemes mag
5010 III,  19    |                   köszönhetünk neked, áldja meg az isten porló csontjaidat;
5011 III,  19    |                 kapott a nagybácsitól, hogy meg fogja õket másnap látogatni.~
5012 III,  19    |                    naptól elsütve, érkezett meg egy hét múlva a nagybátyjához.~-
5013 III,  19    |                  gyermek élete.~Íme, nézzük meg a Kampós Gábor községi jegyzõ
5014 III,  19    |               értékes ékszer. Nem is tudták meg addig, míg mérgesen keresték,
5015 III,  19    |                    az oskolás Gyuri, az már meg tudja becsülni a pénzt.~
5016 III,  19    |                  ebbõl a gyerekbõl - jegyzé meg az apa -, azt nem szeretném.
5017 III,  19    |                 tartanak… Most pedig áldjon meg az isten, édes Gyurim! Húsvétkor
5018 III,  19    |                   megy. Tízszer is kiveszi, meg visszateszi, olyan szépen
5019 III,  19    |                  kihebegni:~- Cukrot kérek, meg süteményt.~Keze, melyben
5020 III,  19    |             melyeket azért mégsem szépített meg igazi napfény.~Milyen hasztalan,
5021 III,  19    |                utcán, most döbbentette csak meg igazán az élet, és a »mit
5022 III,  20    |                     van ni a »Napló«… nézze meg, ha nem hiszi.~A hivatalhajhász
5023 III,  20    |             sillabizálta a Fridényi bankot, meg az Acsády Ignác nevét is.
5024 III,  22    |                 akik így farsang alkalmával meg nem állhatják, hogy egy
5025 III,  23    |               néhányszor leesett a kortina, meg felhúzódott, s mindig más
5026 III,  23    |                  Pál is. Isten nyugosztalja meg a szegény öreget, ha már
5027 III,  23    |                  soká maradt itt, majd hogy meg nem fagyott ebben a nagy
5028 III,  23    |                    seb, amelyik nem gyógyul meg soha többé?~Egyszer azonban,
5029 III,  23    |                  szólt szomorúan - nyergeld meg a lovamat!~Az bámész szemekkel
5030 III,  23    |              suttogta a paripához:~- Kapard meg az úrnõd sírját, édes lovam…
5031 III,  23    |                     fizetek érte, mert tudd meg, hogy a földesuratok járt
5032 III,  24    |                   végre is abban állapodott meg, hogy hohó, hiszen arra
5033 III,  24    |                Akadémia épületében történik meg ezen nevezetes esemény földerítése -
5034 III,  24    |                   István.~Hogy hol szerette meg, hol nem, alig lehet kinyomozni,
5035 III,  24    |          ármádiabeli dzsidás-kapitány kérte meg az apjától, miképp illõ,
5036 III,  24    |                     ruháit szedte föl, hogy meg ne ismerjék; rövid perkálszoknyát,
5037 III,  24    |                   Csak valami csóka találná meg, az talán örülne neki!~De
5038 III,  24    |                gazembert, a fogadott rabot.~Meg is hagyta a kapuõröknek,
5039 III,  24    |                       De nagyon nagy… aztán meg némileg hivatalos.~- Ha
5040 III,  24    |                    hogy az is igaz.~- Aztán meg hazahozom holnap.~- Iszen
5041 III,  24    |                     a világért sem engedném meg, hogy…~Dézsy elsötétült
5042 III,  24    |                    Gyere be a szobámba, írd meg ott a nyugtatványt, hogy
5043 III,  24    |                Szepességbe, harmadnapra már meg is esküdtek ott valahol.~
5044 III,  24    |             tekintetes Bezerédj Gábor uram, meg a dzsidás-kapitány a leányért,
5045 III,  24    |                 vagyon.~A rab ugyanis nincs meg a maga valódiságában, hanem
5046 III,  25    |                    bölcsességet pecsételtek meg, hogy inni okvetlenül kell.~
5047 III,  25    |                  járjon, s ivott eleget. De meg is volt a jótékony következése,
5048 III,  25    |                     egész ekkoráig nem halt meg. Olyan eleven piros, mint
5049 III,  25    |                takácsnétól, isten nyugossza meg ott, ahol van.~Nagy öröm
5050 III,  25    |             tollfosztás; minden esztendõben meg lehet õket kopasztani, míg
5051 III,  25    |            lábatlankodnának itt, édes fiam? Meg kell õket semmisíteni. A
5052 III,  25    |                 rájuk tapad a szeme.~No, de meg is érdemlik. Kivált a fehér.
5053 III,  25    |                megnézni, mert akkor látszik meg igazán, milyen vakító fehér
5054 III,  25    |                 olyan tündérvályú!~Az ispán meg volt igézve.~- Gondoltam
5055 III,  25    |               tetszem neked, Piroska? Valld meg, hogy ki nem állhatsz.~Lopva
5056 III,  25    |                     belépek.~- Miért? Mondd meg, miért? - faggatá az ispán
5057 III,  25    |                 azaz, hogy azért sem mondom meg. Szégyellem megmondani…~-
5058 III,  25    |                     szólt oda:~- Hogy talán meg is enne.~Az ispán lehúzta
5059 III,  25    |                   fojtott hangon fenyegette meg elmenõben.~- Eltaláltad,
5060 III,  25    |                   Pi-pi-pi! Aranyos ludaim, meg tudnátok-e mondani? No,
5061 III,  25    |                vigasztalták. Kátyik Jánosné meg merne, azt mondja, esküdni,
5062 III,  25    |                 útról hajtatta be az ispán. Meg ne mozduljon innen, ha másképp
5063 III,  25    |                    történt. Csoma Gergelyné meg azt hallotta, mikor otthon
5064 III,  25    |                    csak el ne késnék. Aztán meg úgy húzza, de úgy húzza
5065 III,  25    |                    magatoktól szabaduljatok meg?~A rögöt még kisebbre morzsolta
5066 III,  26    |                   telekkönyvbõl csináltatta meg titkárjával a meghívási
5067 III,  26    |                     az Alföldet. Az inasnak meg volt hagyva: csak olyan
5068 III,  26    |                 ruha dukál.~Dühösen fordult meg erre Bagi uram, minthogy
5069 III,  27    |                     az igazi nevét nem írom meg, mert most együtt szoktam
5070 III,  27    |                    izzasztó munka. Próbálja meg, aki nem hiszi.~Az egyiknek
5071 III,  27    |              radikális hír támad és jelenik meg a bécsi lapokban, mely szerint
5072 III,  27    |               egészen kényelmesen ítélhesse meg a közönség, mert így közvetlen
5073 III,  28    |                     tudott, azt mind ő itta meg.~A kántor Laci éppen a huszadik
5074 III,  28    |                 neki, bár sohasem csipkedte meg orcámat, mint a többi legények,
5075 III,  28    |                  esteli harang most kondult meg. Az öreg kántorra néztem.
5076 III,  28    |               Sáfrány gazda. Aztán gondolja meg, hogy olcsóbb legényt sehol
5077 III,  28    |                 kapnék…~- Ugyan hol? Mondja meg, hol? Az egész környéken
5078 III,  28    |                    a besorozott fia helyett meg akarja venni a mi Lacinkat.
5079 III,  28    |                      Tehát ebben állapodunk meg.~Sáfrány kivette a tárcáját
5080 III,  28    |              váltani a zsidóhoz, akkor jött meg a híre a Kovács Mihályék
5081 III,  28    |             gondolkoztam, hogy ne fojtsam-e meg szegénykét?~De nem volt
5082 III,  29    |                   tehenek párájától, pihenj meg ott, akárki vagy is.~Meg
5083 III,  29    |                    meg ott, akárki vagy is.~Meg is pihent az ott úgy, hogy
5084 III,  29    |                    De a halálának sem örült meg senki, mint azokénak szoktak,
5085 III,  30    |                    szállít, nem zúgolódnak, meg vannak elégedve.~De a városokban
5086 III,  30    |            nagyszerû halottszertartás talán meg is érdemelné, ha jobban
5087 III,  30    |              Prikler néni reggel fölébredt, meg volt halva.~Az öregasszony
5088 III,  31    |                  tartotta idegeit, a játék, meg talán a sok éhezés is valóságos
5089 III,  31    |                  jött, rávettem, hogy nézze meg õt a kártyabarlangjában.~
5090 III,  31    |                     Néha pedig pincében, ha meg bírom fizetni az öt krajcár
5091 III,  31    |                   garas sem, hanem azt írta meg a nagybátya, hogy beváltotta
5092 III,  31    |                 hogy a Gyuriból ember lett, meg fog állapodni, tisztességes
5093 III,  32    |                 mint ahonnan jobban látszik meg a tavasz. Madarak dala behallatszik
5094 III,  32    |             furulyán.~- Kedves doktorom, én meg fogok halni. Nem veszi ön
5095 III,  32    |                milyen bajom is van? Engedje meg, hogy egy Bihar megyei barátnõmnél
5096 III,  32    |               kegyed a barátnéjától kérdezi meg, hogy mije fáj? Ej, ej,
5097 III,  32    |                 megyei barátnétól: amelyben meg van írva, hogy ki hova megy
5098 III,  32    |                   gondol rá.~- Ugyan mondja meg nekem, doktorkám, milyen
5099 III,  32    |             bolondokat! Hát mi bajod van?~- Meg van rongálva a testszervezetem.
5100 III,  33    |                    bizony nem nyalogathatta meg a Mari babát, mert a Mari
5101 III,  33    |                 szellem sem találhatja most meg, az is azt hiszi most, hogy
5102 III,  33    |               nincsenek fivérei.~- Kíméljen meg e hangtól! - szól közbe
5103 III,  33    |                  Isten önnel, uram, engedje meg, hogy ruháimat becsomagolhassam.~
5104 III,  33    |                     mahagóni-asztal felé.~- Meg akarom kegyedet akadályozni.~-
5105 III,  33    |            haragszom.~- Akkor hát csókoljon meg…~Anna végigsimítja rózsás
5106 III,  33    |                     félig mosolyogva jegyzi meg:~- Hát azért jöttünk be?~-
5107 III,  34    |                    megaranyozza a napfény. (Meg ám, kivált most júliusban!)~
5108 III,  34    |            beleegyezett, s abban állapodtak meg, jövõ vasárnap lesz az elsõ
5109 III,  34    |                   levetkõzve gyorsabban jön meg az öt óra, amikorra mennie
5110 III,  34    |            sajnáljon engem. Nem áztam azért meg. Akadt egy jószívû fiatalember,
5111 III,  34    |                     mert a szállásán vártam meg, míg az esõ elállott.~-
5112 III,  34    |                   csak másnap reggel állott meg!~Mariska gúnyosan fölbiggyesztette
5113 III,  35    |                szorosan a jótállót. De ezek meg is járják némelykor.~Ismeretes
5114 III,  35    |                börtön kell neki, hát legyen meg a börtön.~Két tanút vett
5115 III,  35    |                   Nem sápadt el, nem kékült meg, amint az uzsorás várta,
5116 III,  36    |                 kozák (mert ez a név illeti meg a balekfogdosót) legelõbb
5117 III,  36    |                látogatóját s nyájasan rázza meg kezét.~- Apropó! - kiált
5118 III,  36    |                   venni igénybe.~Az áldozat meg van fogva. Darab ideig még
5119 III,  36    |                    gyógyszer?~Én nem mondom meg, de idézem egy jó ismerõsöm
5120 III,  37    |             rútabbak. Nosza, Pista fiam, te meg azért is keresd ki az egész
5121 III,  37    |                     leányt s azt ajándékozd meg a jeggyel.~A szavak hangosan
5122 III,  37    |                     között is. Lakatos Mari meg úgy megörült a piros jegy
5123 III,  37    |                   ha eladom valakinek… várj meg itt, Gyuszi, eladom, megveszik
5124 III,  38    |                    kicsike. Itt ismerkedtek meg a Margitszigeten a tavasszal.~
5125 III,  38    |               Sándor (így nevezték) azalatt meg is kérte a húgom kezét.
5126 III,  38    |                 választ adott, s engem kért meg, hogy miután én is a fõvárosban
5127 III,  38    |                   megbízás, de mit nem tesz meg egy kedves kis húgocska
5128 III,  38    |                     a döntõ választ ígérték meg neki az otthoniak.~Már le
5129 III,  38    |                 Sándor gúnyosan mosolygott. Meg se apprehendáltam rá. Hiszen
5130 III,  38    |                    a lakásom felé.~- Várjon meg, mondám, megkérdezem a házmestert:
5131 III,  38    |                 mellett adom csak át: elõbb meg fogom tréfálni.~Kart karba
5132 III,  38    |                     s tréfálózva fenyegette meg.~- Ej, ej, uram! Ön ruházkodik…
5133 III,  38    |            beleütõdött Sándorba. - Az ember meg se látja önt ettõl a nagy
5134 III,  38    |               kedves mamát. Ön nem elégszik meg a puszta rózsákkal. A báróné
5135 III,  39    |             Beláthatod, hogy nem tagadhatom meg.~- Fölséged oly kegyes…~-
5136 III,  39    |              férjétõl. Pszt, Narcis, valaki meg ne hallja… mert így lesz,
5137 III,  39    |                 igen csinos mondat - jegyzé meg elégülten Mórus, s fejére
5138 III,  39    |               engedelmeskedel. Idõt nyersz, meg egy zacskó aranyat.~A csatlós
5139 III,  39    |                    király, ezüst sípot fújt meg, háromszor, s annak hangjára
5140 III,  39    |                hangjára fiatal hölgy jelent meg az erkélyen. Csak annyit
5141 III,  39    |              királyom, én vagyok - csendült meg a Florilla dallamos hangja.~-
5142 III,  39    |                     nevetett a király -, az meg nem lephet. Akár vissza
5143 III,  39    |                 Mikor aztán eleget fürdött, meg a pásztoróra homokja is
5144 III,  39    |              fölugrott s dühösen fenyegette meg öklével a holdat.~- Világíts
5145 III,  39    |                    jobbágyoknál.~- Hallgass meg, derék vitéz. Fürödni voltam
5146 III,  39    |                 kérlek, darócodat - szólítá meg fátyolozott hangon a király.~
5147 III,  39    |                     azok éppen nem ösmerték meg s félreállottak elõle, nehogy
5148 III,  39    |                 kedves jobbágyaim, nézzetek meg s mondjátok, nemde én vagyok
5149 III,  39    |                   úrnõ? Hol van Florilla? Õ meg fog ismerni engem!~E pillanatban
5150 III,  40    |                     átrándulnak Erdélybe, s meg is látszik aztán úgy õsz
5151 III,  41    |                  közt. Mért szeretett volna meg hát mást a színész?~*~Egy
5152 III,  41    |                   báróné.~- Jól van, mondja meg, hogy öt perc múlva ott
5153 III,  41    |                    vezetem könyvemet, és ha meg akarja nézni, láthatja,
5154 III,  41    |                  kacajban tört ki.~- Vallja meg, kedves asszonyom, nemde
5155 III,  41    |                    szólt hozzá:~- Bocsásson meg, asszonyom, még egy kérdést.
5156 III,  42    |                  együtt minden ajtónyílásra meg szokott rezzenni, s kivel,
5157 III,  42    |        visszaemlékezni. Hiszen lapunkban is meg volt írva, hogy elveszté
5158 III,  42    |                    az egy számot nem kaptam meg.~- A posták, barátom - daráltam
5159 III,  42    |                   meghalt s hogy mikor halt meg.~- Tegnapelõtt múlt egy
5160 III,  42    |                     már nehezen találhatjuk meg, elhányódtak. A kiadóhivatalban
5161 III,  42    |                  társához fordulva -, nézze meg ön, Szeged hány lélek?~-
5162 III,  42    |                    üzleti mosolygás jelenik meg a hivatalnok arcán. Ez a
5163 III,  42    |              játszani fognak, sohasem unják meg magukat.~- Köszönöm, uram,
5164 III,  42    |             köszönöm - suttogá halkan -, de meg fogja engedni…~- Mit, asszonyom?~-
5165 III,  42    |                  már ki valamit! Átkozottul meg lehetne vele gazdagodni.~-
5166 III,  42    |                     felelé durcásan -, egye meg!~- De bábut is veszek ám.~
5167 III,  42    |                özvegyember vagyok… gondolja meg, hátha kegyed maga is eljöhetne
5168 III,  42    |               lehetnénk valamennyien… hátha meg tudna szeretni engem.~A
5169 III,  42    |                száraz, hideg hangja zavarta meg végre:~- Hát lesz hirdetés,
5170 III,  43    |               belõle, csak a zsarnok maradt meg benne. Trémában tartja az
5171 III,  43    |               szerelméért siessen… s mentse meg nekem.~- Ki beteg?~- Õ.~-
5172 III,  43    |                   fiatalasszony gyakran áll meg a Váci utcában a fogkirakatok
5173 III,  43    |                      reszketõ kézzel nyomja meg a csengettyûgombot.~Az átkozott
5174 III,  44    |                       Hej, földi - szólítja meg a kormánybiztos a künn ácsorgó
5175 III,  44    |                    szívességet. Isten áldja meg!~- Jól van, jól - kiáltotta
5176 III,  44    |                   ám fordulókor a kötelemet meg a fámat.~- Hophó! Megállj,
5177 III,  44    |                  jöjjön erre kendnek a fája meg a kötele végett.~- No, no…
5178 III,  44    |              megáldja!~…Ilyen nehezen kapta meg tõle a kormánybiztos a fát,
5179 III,  44    |                 tõle a kormánybiztos a fát, meg a kötelet, én pedig ilyen
5180 III,  45    |                   nem a húgocskámmal tettem meg, hanem csak a sírkövével.~
5181 III,  45    |                     járt Pesten, õ rendelte meg, milyen legyen: letört rózsabimbót
5182 III,  45    |                     Kemény csontok valának, meg kell adni! Suska Mihály
5183 III,  45    |                     a gallér mellett, amott meg az ellenség, annál a piros
5184 III,  45    |                 fojtott hangon kockáztattam meg:~- Ugyan mit vétkeztek szegények?~-
5185 III,  45    |                   csapott a kocsi-ülésre.~- Meg kellett halniok… Felakasztattam
5186 III,  45    |                   elé… Mármost hogy õrizzem meg, mi tévõk legyünk?~- Talán
5187 III,  45    |                     csak a tótokat csodálta meg.~- Bizony, majszter uram,
5188 III,  45    |                    csak egy helyütt álltunk meg egy népes utcában. Suska
5189 III,  45    |                 Filcsik. Féltem pedig, hogy meg fog szidni. Szelíd volt,
5190 III,  45    |                  került volna… Te mentetted meg, fiacskám…~Megveregette
5191 III,  45    |                folytatá:~- Egy nagy megyét, meg ráadásul összes veres pénzemet.
5192 III,  45    |                      Filcsik aggódva jegyzé meg:~- Még bizony lemossa az
5193 III,  45    |                     kõre, - inkább õk áznak meg.~- Megfázik, Filcsik bácsi,
5194 III,  45    |                     Amerikába.~- Nem nõ itt meg a fa, csak a nadragulya.~-
5195 III,  46    |                   gyûlt a sovány penzióból, meg a varrásból, kötésbõl, százszor
5196 III,  46    |                 megelégedettek voltak, most meg már éppen boldogok lettek,
5197 III,  46    |                   vajat eladjuk, bárányaim, meg a fölösleges túrót, s abból
5198 III,  46    |            felboríthatja a teli zsétárt, ha meg nem jól fejik, meddõ lesz…~
5199 III,  46    |                    bolondok. Mimike, törüld meg a szemedet: hiszen nem ugrom
5200 III,  46    |             kikelnek a kicsinyek. Azóta már meg is nõhettek…~- Nézzük meg -
5201 III,  46    |                   meg is nõhettek…~- Nézzük meg - mondá Mimike hirtelen
5202 III,  46    |                  anyánkért a szõlõbe… Mondd meg neki, beszéld el neki, mi
5203 III,  46    |                       Csákó! Csákó! szólalj meg, hol vagy?~Nem szólalt meg
5204 III,  46    |                  meg, hol vagy?~Nem szólalt meg sehonnan. Ni, a csöngettyûje
5205 III,  46    |                    valami csöngettyûszó üti meg a fülüket; de már ez igazi,
5206 III,  46    |              gyerekei… Nos, ugyan mi került meg?~- A Csákó… a mi Csákónk!~
5207 III,  46    |                 ámulva hebegé:~- Nem mondta meg az Ancsa?~- Nem is láttam.
5208 III,  47    |                     is van egy-kettő, de ez meg sehogy se passzol a Toldy
5209 III,  47    |              szelleméhez. Semmit se hagynak meg rajta, csak a nagy erejét,
5210 III,  47    |                    Gábort hozzuk magunkkal, meg a vadászkutyámat.~Így mentek
5211 III,  47    |                 õkegyelme. Nem bolondult az meg, - hanem az esze jött meg.
5212 III,  47    |                   meg, - hanem az esze jött meg. Különben majd kikérdezem
5213 III,  47    |          feleségéhez fordult s ekképp feddé meg:~- Miért nézel olyan szemtelenül
5214 III,  47    |                     a gyilkost. Tegnap ölte meg a király szolgáját, szemem
5215 III,  47    |                     fõurak. - Hát nem ölted meg a király szolgáját?~- Már
5216 III,  47    |                     Már hogy is öltem volna meg? Csak õneki mondtam. Egy
5217 III,  47    |                   ha országbírónak teszlek.~Meg is tette aztán, s mint ahogy
5218 III,  48    |                     csinálná. Õneki adatott meg az égiektõl az a különös
5219 III,  48    |                  lehetne, hanem hát õ bõven meg van elégedve azzal is, ha
5220 III,  48    |      világelterjedésre éppen nem gondol, az meg alkalmasint még csak az
5221 III,  48    |                  csak az eszébe sem fordult meg sohasem, hogy valami üzleti
5222 III,  48    |                     híres iparos.~- No, ezt meg éppen nem akarom. Az lehetetlen.
5223 III,  48    |                     jönnek, nem ritkán esik meg, hogy nem találnak olyan
5224 III,  49    |                  megvolnánk eddig, egy halt meg közülünk, az is csak tévedésbõl.~-
5225 III,  49    |                    a katolikus részt kezdte meg a kolera. Ebben az egyben
5226 III,  49    |                  hogy meghalt.~- Mikor halt meg?~- Most uzsonna táján.~-
5227 III,  49    |                    Hiszen az már mikor halt meg! Hajnalban. Azaz hogy még
5228 III,  49    |                     A bricska lassan indult meg a döcögõs, kátyús úton,
5229 III,  49    |             búbánatos arcú ember s még csak meg sem emelte a kalapját a
5230 III,  49    |                   azt a levegõbe hajította, meg elfogta. Ezzel mulatott.
5231 III,  49    |                     mégis derekasan tartják meg a vesztegzárt.~Az öregúrnak
5232 III,  49    |                 éppen az orrát csiklandozta meg, mikor elszakadt s rajta
5233 III,  49    |                zökkenõnél.~- Hopp, hó! Állj meg, Imre! Te pedig, Ambrus
5234 III,  49    |                     idébb, hadd magyarázzam meg, mit akarok.~A cifra tarsolyos
5235 III,  49    |                    volna hozzá kedve, mondd meg neki, hogy ezt a vármegye…
5236 III,  49    |                     uram már azért sem tesz meg valamit, mert rendelet.
5237 III,  49    |                sikkasztó.~És nem kapitulált meg egyhamar. Másnap délben
5238 III,  49    |              gyereket elvidd innen, mert ma meg a virágpalántáimat tépte
5239 III,  49    |                     gyöngéden.~- Nem mondom meg - szólt a kis leány s fejét
5240 III,  49    |                      Ambrus fiam! - szólítá meg az alispán kedvenc huszárját.~
5241 III,  49    |                 eldugtam a saroglyába, hogy meg ne lássák. Mind hitványabb
5242 III,  49    |               gondolt, nem-e a zsidók ölték meg, hogy szûz vérét megigyák?~
5243 III,  49    |                mindannyiszor.~Estefelé jött meg a huszár, csatakosan, tajtékos
5244 III,  49    |              csakhogy itt van! Hol találtad meg, édes fiam?~- Odahaza. Képzelje,
5245 III,  49    |              alispán. - Adta kölykei! Lássa meg az ember.~- Eleinte hittem,
5246 III,  49    |                    Nem annak termett az, de meg nagyobb is már, hogy ölben
5247 III,  49    |        alispán-kisasszony, s sohasem szökik meg többé.~A vármegye hatalmas
5248 III,  49    |                  sokat. A gyerek nem szokik meg köztünk, hacsak… ide nem
5249 III,  50    |                   bolondulva a lábnyomokba. Meg is találtam õket újra a
5250 III,  50    |                    amott röpül, nézze… most meg már leült a jegenyére.~Fölvettem
5251 III,  50    |                  lobogtatta.~Habozva álltam meg. Milyen édesen hítt magához,
5252 III,  50    |               forduljak-e vissza? Nem, nem! Meg kell találnom tündéremet.~
5253 III,  51    |                     hogy Arany másképp írta meg. Nyomtatott írás ide be
5254 III,  51    |                     is van egy-kettõ, de ez meg sehogy se illik össze Toldival.
5255 III,  51    |                 Toldival. Semmit se hagynak meg rajta, csak a nagy erejét -
5256 III,  51    |                 köszönet, hanem azért talán meg lehet hallgatni.~Laczffy
5257 III,  51    |                rossz néven, ha haláluk után meg a nép vesz el tõlük sok
5258 III,  51    |              boszorkány volt Czifra Marcsa, meg is égették késõbb a varsányi
5259 III,  51    |                   Semmit, csak a kisfiamat, meg a vadászkutyámat.~Így mentek
5260 III,  51    |                 õkegyelme. Nem bolondult az meg, hanem az esze jött meg.
5261 III,  51    |                     meg, hanem az esze jött meg. Különben majd kikérdezem
5262 III,  51    |                   pillantott s ekképp feddé meg:~- Mit kacsingatsz a királyra?
5263 III,  51    |                     a gyilkost. Tegnap ölte meg a szolgádat, uram király.~-
5264 III,  51    |                   Ha hiba van valahol, hidd meg, Toldi Miklós, annak mindig
5265 III,  51    |                      Semmit. Miért büntetni meg ezt az egyet, mikor a többi
5266 III,  51    |                     többi is olyan. Bocsáss meg neki. S maradj itt udvaromban
5267 III,  52    |                  1882~Egy öreg kanonok halt meg nemrég, aki a legutolsó
5268 III,  52    |                 vagy abban, édes fiam, hogy meg nem csalnak?~- Bizonyos
5269 III,  52    |          uradalomnak a lába kapcája. Ha már meg akarnak valakit csalni,
5270 III,  52    |               valakit csalni, hát csaljanak meg inkább téged, édes fiam,
5271 III,  52    |                   háládatlan korcs! Ezt még meg fogja keserülni.~
5272 III,  53    |               fiatalon, vagy nem öregszenek meg sohasem. Íróink negyven
5273 III,  53    |                     mikor már pihenni akar.~Meg kell kóstolnom ezt a pihenést,
5274 III,  53    |                  ezt a pihenést, okvetlenül meg kell kóstolnom, még a negyvenedik
5275 III,  53    |                 megyeház elõtti téren, ezer meg ezer fej körülötte… Komor
5276 III,  53    |                    strucctollas kalapjában…~Meg mernék rá esküdni, hogy
5277 III,  53    |                    Góliátot kaviccsal ölték meg. De hiszen az csak Góliát
5278 III,  53    |                 Vigye vissza neki, s mondja meg üzenetemet, hogy ha õ engem
5279 III,  53    |                 hogy ha õ engem megsértett, meg vagyok gyõzõdve róla, azt
5280 III,  53    |                    Mert miért sértett volna meg egyébért? Annak akkor bizonyosan
5281 III,  54    |                Pedig hát senkinek se ígérte meg, hogy visszajön érte, csak
5282 III,  55    |              gyönyörû virágcsokrokat rendel meg azoknak, akiket szeret -
5283 III,  55    |           kompromittálni akarta hölgyét, és meg akart maradni gavallérnak
5284 III,  55    |                legyen az legalább. S legyen meg Alfrédnak is a vigasztalódása,
5285 III,  56    |               Molnár András teli tüdõvel. - Meg kell ereszteni a zsiradékot.
5286 III,  56    |                    derék Molnár-pár egészen meg volt hökkenve. Délben az
5287 III,  56    |                   fiacskám, hadd simogassam meg kedves, gömbölyû állacskádat.~
5288 III,  56    |                 rétesek és marcipánok adják meg a módját. A fõtt tészták
5289 III,  56    |                    a módját. A fõtt tészták meg kiváltképpen. A csík meg
5290 III,  56    |                    meg kiváltképpen. A csík meg a derelye, kedves Molnárné
5291 III,  56    |                     A húsban vagyon az erõ, meg a halpaprikásban.~De már
5292 III,  56    |                   alatt… isten nyugosztalja meg. Én tápláltam, nem kegyelmed.
5293 III,  56    |                  közé!~Teljes dühvel indult meg a versenyzés, mert nem is
5294 III,  56    |                    hiteles mázsálóján mérje meg az õ diákjait, s tegye hivatalos
5295 III,  56    |                  útközben.~- Hová, hová? Én meg ezeket a gyerekeket viszem
5296 III,  56    |                     medve. No, de nézze hát meg õket. Az ott cérnacingár
5297 III,  56    |             cérnacingár legényke volt, most meg már vaságyban hálatom… mert
5298 III,  56    |                  jár erre, sógor? - szólítá meg végre, de azt is csak amolyan
5299 III,  56    |                       A diákjaimat mérettem meg - mondá a sógor hetykén.~-
5300 III,  56    |                    csak éppen akkor fordult meg egy pillantásra, ha valami
5301 III,  56    |               dugdossa azokat a köténye alá meg a háta mögé. Olyan gyönyörûség
5302 III,  56    |                olyan érdekes dolog nincs ám meg abban, amit õk egymással
5303 III,  56    |                   elrejtve, hogy a pajtások meg ne találják, csak egy kis
5304 III,  56    |                     egy cserebogarat fogott meg, annak ágyat vetettek, illatosat,
5305 III,  56    |               összebújva nézték, hogy indul meg, hogy megy, aggódva, amint
5306 III,  56    |                     volt, aki útközben halt meg, mikor borokért járt valahol
5307 III,  56    |            mindennap másik-másik apám hívná meg ebédre a tanító urat.~Amint
5308 III,  56    |                    fogva, sohasem tarthatta meg a délutáni leckeórát.~De
5309 III,  56    |                     a Tisza-parton. Neki is meg kellett írni a levelet: »
5310 III,  56    |                 szíve hasad ketté, mindjárt meg fog halni. Anna fekete szemeiben
5311 III,  56    |              szemeiben könnyek gyülemlettek meg, s kifutott a szobából.~-
5312 III,  56    |                    kinézésért engem szólnak meg, uram…~A méltatlankodás
5313 III,  56    |              szavain. Érezte, amit mondott, meg volt gyõzõdve, hogy csak
5314 III,  56    |                zsebébe csúsztatta, nem ette meg… pedig milyen pogácsa volt!~
5315 III,  56    |                    Ránézett, de nem ismerte meg. Megszagolta a padlót, azután
5316 III,  56    |              mindennap.~Bágyadt derû jelent meg arcán, s olyan halványpiros
5317 III,  56    |                   felhõk párákkal sûrûsíték meg a levegõt, s e fehér foszló
5318 III,  56    |                  borlevesébe, most érkezett meg, s szánakozó hangon újságolta
5319 III,  56    |                   szolgáló okoskodva jegyzé meg odakünn:~- Bevégezte az
5320 III,  56    |                    És mégis jobb, higgyétek meg, sokkal jobb, hogy ott halt
5321 III,  56    |                  sokkal jobb, hogy ott halt meg, mintha nekünk csinált volna
5322 III,  56    |                     van szakadva alul. Nézd meg, varrd fel. Elmegyek a temetésére.~
5323 III,  57    |                    kis fekete kutya harapta meg, ahogy az alsóvárosi kertek
5324 III,  57    |                      s a szemeinek sem volt meg a rendes kutyaformája.~Hónapokig
5325 III,  57    |                   egyszerre!~Felugrott, át- meg átfutott a szobán, a szájából
5326 III,  57    |                   kezeket legjobban szépíti meg. A fiatal asszonyka tésztát
5327 III,  57    |            megharapott a minap. Az mérgezte meg a véremet. Ami megtörtént,
5328 III,  57    |                  eleget sajnálom, hogy csak meg sem csókolhatom többé. Nyugalom,
5329 III,  57    |                     kivicsorított fogaimat, meg szeretném harapni… Fusson,
5330 III,  57    |                  fogod, mi a régula. Kötözz meg azonnal, de jó szorosan.~-
5331 III,  57    |               majdnem sértõdve -, mindössze meg vagyok veszve.~- Hát mért
5332 III,  57    |                 mellébõl.~- Te, sógor! Tégy meg nekem egy kis barátságos
5333 III,  57    |                   onnan, sógor, az isten is meg fog áldani. Hozd ide, hadd
5334 III,  57    |                      Az álom a halált hozza meg neki. Vajon ha elalszik,
5335 III,  58    |                    akkor minek verekszik?~- Meg kell lenni, a Spitzkopf-leány
5336 III,  58    |                    önért.~Ebben állapodtunk meg, s reggel csakugyan benyitott
5337 III,  58    |                   ön testébõl, ha önt lövik meg.~- Ki?~- Ej, hát az ellenfele.~-
5338 III,  58    |              Szívélyes örömmosollyal rázták meg egymás kezét.~- Az ördögbe
5339 III,  59    |                    történt, isten nyugossza meg az õ lustaságában, hogy
5340 III,  59    |                    három napig. Tegnap jött meg az írás, eljöttem mindjárt,
5341 III,  59    |                     Elérzékenyedve köszönte meg, s könnyes szemekkel csoszogott
5342 III,  59    |                    rebegé. - Az isten áldja meg a tekintetes urakat.~- Szegény
5343 III,  60    |                   bunda? A bunda semmi! Azt meg tudja varrni még a szabóinas
5344 III,  60    |                legtöbb lenne. Nézzétek csak meg, amint ott függ a boltajtón
5345 III,  60    | bunda-haszonbérlõnek születtem a világra, s meg van írva (alkalmasint a
5346 III,  60    |                   én jelöltem, ha valamikor meg találnék házasodni. Leírhatnám,
5347 III,  60    |                      holnaptól - nyugtatott meg közönyös arccal, s eltávozott.~
5348 III,  60    |             Valóságos megelégedés szállotta meg lelkemet, hogy most már
5349 III,  60    |                óvatosan kétszer fordítottam meg a kulcsot a zárban. Volt
5350 III,  60    |                   készen várt.~- Nem fázott meg? Oh, no! Láttam azt a rettenetes
5351 III,  60    |                 készül számomra. Nem mondta meg. De már tudtam. Egy kis
5352 III,  60    |                 csapásra. A gyerek se fázik meg, s az erõszakos intézkedés
5353 III,  60    |                    Kocsit, kocsit! Rendelje meg nekem a kocsit! Azonnal
5354 III,  60    |                 hozatunk kölcsön, hogy most meg ne fázzék. Az öné is itt
5355 III,  60    |                  sem kapom, ha sohase kapom meg?~A tulajdonos, miként szabóm
5356 III,  61    |                     a revanche! Csináljátok meg a feladatot! Megszavazom
5357 III,  61    |               dicsekedve elhívják, tekintse meg a végzett munkát (tele volt
5358 III,  62    |                     ér semmit!~Rajtam esett meg az eleven példa vidéken
5359 III,  62    |                      Hon«-t.~- Nincs az már meg, János bácsi.~- Mi a kõ?
5360 III,  62    |                      t.~- Csakhogy az sincs meg már.~- No, hát akkor tudja
5361 III,  62    |                  fog - de már nem várhattam meg.~- Hát mit szól hozzá, János
5362 III,  62    |                  hogy eddig és ne tovább.~S meg is találtam erre egész közel
5363 III,  62    |                     kisasszonykák nem unják meg, hogy a lapot egy nappal
5364 III,  62    |                    a teens asszony nem unja meg a küldözgetést, se a Kati
5365 III,  62    |                kitûzetett X-ben (nem mondom meg a kis városka nevét, mert
5366 III,  62    |                     legvégén kép is van; az meg a gyerekeknek gyönyörûség…
5367 III,  63    |                      mindenekelõtt beszélje meg mindég a vicevárnaggyal,
5368 III,  63    |                uraikkal diskurálhassanak, s meg kellett tanulniok azonfelül
5369 III,  63    |                     Franke grófnak tetszett meg a leány. Legalább az járt
5370 III,  63    |                 követelte magának a fürtöt, meg is kapta, de kérdés: jussal-e?
5371 III,  63    |                annyi embert eskettem már én meg azóta! Aztán olyan idõk
5372 III,  63    |                    s a gvárdiántól kérdezem meg olyankor.~Hanem most az
5373 III,  63    |               bizonyítványt, hogy õ eskette meg ekkor és ekkor; aláírta
5374 III,  63    |                     a kolostorban, de azért meg lehetett szenvedni. Mert
5375 III,  63    |              õnagyságát, sõt még azt jegyzi meg errõl az útról vezetett
5376 III,  63    |                 mindenekelõtt vacsoráljanak meg jóízûen kegyelmetek, kedves
5377 III,  63    |              vörösfedelû kastélyba, de maga meg nem pihent ott, le sem szállott,
5378 III,  63    |              tengelyen volt útban, míg csak meg nem állt a kocsija két hét
5379 III,  63    |                     tudom, mit szerethetett meg rajta Thököly Imre uram
5380 III,  63    |                   Hanem azt már mégse tette meg.~- Hogy én eskettem-e õket
5381 III,  63    |            rászegezi az övéit gyanakodva. - Meg vagyon írva, nagyságos jó
5382 III,  63    |               nagyságos jó asszonyom! S ami meg vagyon írva…~- No, mi van
5383 III,  63    |                     megijedt Anzelmus, hogy meg se nézte - mai napig se
5384 III,  63    |                    fogjad, s azután markold meg a tollat, s add ki nekem
5385 III,  63    |            mázos-bûvös kérelmei lágyították meg a szívedet iránta, úgy jutott
5386 III,  63    |                   ki õnagyságától, ne vetné meg férfikísérõjével, ismeretlen
5387 III,  63    |                 Amibe én egyszer belefogok, meg vagyok én abba fogódzva,
5388 III,  63    |                   sírj, édes bokrom, legyen meg a te vigasztalásod. Ne rontsd
5389 III,  63    |           szentséges atyához Róma városába. Meg merem én mondani annak is,
5390 III,  63    |                   egy kis kedvvel festhetné meg a fekete felhõit.~- Messze
5391 III,  63    |                    úgyszólván ingyen járjuk meg azt a Rómát.~Mondjam-e tovább
5392 III,  63    |                   õszentsége, ki is mondta, meg is üzente a fiatal királynak
5393 III,  63    |                   bátyja, akinek a fia most meg fogná kapni a sziléziai
5394 III,  63    |                  már, abban nõtt, abban hal meg. A kurucnak pedig rövid
5395 III,  63    |                  herceg, aki sokat engedett meg magának ebben az idõben,
5396 III,  63    |                   Grófné! - szólt. - Nagyon meg vagyunk elégedve õszentsége
5397 III,  64    |                   Sok tarkabarka dolgot írt meg hajdan a pajkos tollú Boccaccio.
5398 III,  64    |             Peresziné nagynénénkre, mert az meg olyan gyönyörű menyecske
5399 III,  64    |              mondják, éppen azért bolondult meg, hogy neki ártatlannak kellett
5400 III,  64    |                iszen arra valók a horgoló-, meg a kötõtûk… az aranyos kedves
5401 III,  64    |                  hátulsó kertajtón át, hogy meg ne lássák.~Csodálatos különben,
5402 III,  64    |                  ennyi munkaidõtül fosztani meg az államot? Takarodjék íziben…~
5403 III,  64    |                     dirigálta, hogy állítsa meg a nagy mutatót: idébb valamivel,
5404 III,  64    |                valamivel, hallja kend… most meg már odább egy kicsit! Megint
5405 III,  64    |            felbontott ágyban.~- Ne mozdulj… meg ne moccanj! Egy vizes rongyot
5406 III,  64    |              másikat is meggyógyítja a víz… meg a feleségecskéd.~És meg
5407 III,  64    |                     meg a feleségecskéd.~És meg is gyógyította. Mindössze
5408 III,  64    |                   amelytõl éppen nem vakult meg Pereszi Pali bácsi - ha
5409 III,  65    |                  gyámapa.~No, még mit… most meg már fölemelte a levegõbe,
5410 III,  65    |                   ide cápák, rákok, egyétek meg a Marcsánkat!~- Bácsi, mit
5411 III,  65    |                    rossz. Haj jajjaj! Nézze meg az ember a félnapos macskát…
5412 III,  65    |                   látod, milyen jól õriztem meg a gyermekeidet.~S felkacagott,
5413 III,  65    |                 színébõl kikelt ábrázatával meg a csomó bankóval, melyeket
5414 III,  65    |              fuvarosnak éppen akkor sántult meg a rudas lova, a másiké nagyon
5415 III,  65    |           nagybátyánk s lelkendezve ragadta meg a Pernye viseltes nyakkendõjét. -
5416 III,  65    |               térdei roskadoztak.~- No… no… meg ne fojtson az úr - szólt
5417 III,  65    |                     Ahol a kövér asszony is meg - biz’ isten a Mariska!
5418 III,  65    |                   isten a Mariska! Nem ölte meg a kétségbeesés hála istennek…
5419 III,  65    |            egyszerre vidámságnak fordította meg a Tisza kanyargó folyása.~
5420 III,  66    |                     nevezetû vitéz tetszett meg, aki szép karcsú legény
5421 III,  66    |              varróasszonyok tûje nem pihent meg azóta éjjel-nappal.~S a
5422 III,  66    |                legalább egyszer, hadd ossza meg vele a nagy fájdalmat, a
5423 III,  66    |                 Dercs vitéz, a kék dolmánya meg volt tépve, a lova nyerge
5424 III,  66    |                 Dercs vitéz, hol tépték így meg a dolmányodat? Ez nem vitézi
5425 III,  66    |                 lehetett, akárhol tépték is meg a Dercs dolmányát.~- Hát
5426 III,  66    |                fülük van - mormogá.~- Mondd meg nekem, Dercs - jobban szereted-e
5427 III,  66    |                rajta reggelig… Reggel pedig meg kell adni erre a határozott
5428 III,  66    |                természetesen most sem vonta meg világítását, a fû harmatos
5429 III,  66    |                 patak csevegett… és a többi meg a többi.~- Hát eljöttél
5430 III,  66    |                 lovag egy csöppet sem ijedt meg. Ölébe vette a leány szép
5431 III,  66    |                     Atyám hajthatatlan, azt meg nem hajlítja semmi.~- No,
5432 III,  66    |                    Korogh Jánosé. Elég-e?~- Meg akarod ölni? - hebegé Anna
5433 III,  66    |               határoztad magadat, mert tudd meg, édes fiam, sohasem hagytad
5434 III,  66    |                   igazmondó, az nem csalhat meg minket. Nagy szolgálatot
5435 III,  66    |                     Elõkelõ násznéppel telt meg az egész nagy kastély. Soha
5436 III,  66    |                ezentúl. Most pedig tiszteld meg, királyom, szegény asztalomat.
5437 III,  66    |           megígértem volt Annának. Tudjátok meg, urak, hogy itt nincs lakodalom
5438 III,  66    |                 tömeg között.~S amit ígért, meg is tartotta. Beszélgettek
5439 III,  66    |                     aki mint vén leány halt meg 1437-ben a pécsi zárdában -
5440 III,  66    |                 voltak akkoriban a királyok meg a pápák… no, meg a jobbágyok.~
5441 III,  66    |                   királyok meg a pápák… no, meg a jobbágyok.~
5442 III,  66(29)|                      Ami kevéssel én toldom meg, az nem az igazság rovására,
5443 III,  67    |                 fogja fel, hogy az semmi, s meg van róla gyõzõdve, hogy
5444 III,  67    |                   mert õ szívességét nagyon meg fogja jutalmazni egykor -,
5445 III,  67    |                  Gellértre, s ott hallgatom meg.~De nem mentem el, hanem
5446 III,  67    |              fejedelmi Duna ott alant… nézd meg, fiam, s tipord le azokat,
5447 III,  67    |               viszonyok közt vannak… minden meg fog térülni, minden, minden.
5448 III,  67    |               ártatlan naivitásával szentül meg van gyõzõdve az igazságában.~
5449 III,  67    |                minden demokratasága mellett meg vannak benne az arisztokratikus
5450 III,  67    |                     ez se ejtette kétségbe. Meg tudta õ ebben is találni
5451 III,  68    |                fickó volt már, s ott őszült meg az ura mellett, de jól is
5452 III,  68    |                   Hunkár Antal? Dehogy halt meg, dehogy. Nem olyan könnyen
5453 III,  68    |                  rossz volt az!~Jegyezzétek meg magatoknak, hogy mindenki
5454 III,  68    |                     ember, az úgyse érdemli meg, hogy elmondjam.~El sem
5455 III,  68    |                    mondom. Csak azt jegyzem meg, hogy Sobri gyöngéden, finoman,
5456 III,  68    |                 ezzel a karddal védelmeztem meg Felséged trónját Napóleon
5457 III,  69    |                kormánypárti -, hisz az tett meg téged elnökünkké.~- Igen,
5458 III,  69    |              mindennap más emberhez hívatta meg magát reggelire, hogy arra
5459 III,  69    |                  Ennek alapján választottak meg.~E pillanatban nesztelenül
5460 III,  69    |                    csak nem is bosszankodik meg érte senki, ha elmondják,
5461 III,  69    |               ajtaja ki van nyitva. Kilátni meg belátni.~Künn két erdélyi
5462 III,  70    |                     héten… azaz, hogy akkor meg én nem leszek itthon. Tudja
5463 III,  70    |             szemeket vágva. - Hát nem kapta meg a levelemet?~- Nem kaptam,
5464 III,  70    |               Laucsik haragosan.~- Bocsássa meg, fõnök úr, de elfelejtettem…
5465 III,  70    |               végtisztességre. Mert tartsuk meg a törvényt, de ami emberi
5466 III,  70    |                       Bizony van annak, aki meg nem issza - mondta rá kevélyen.~-
5467 III,  70    |                     fájdalmasan.~- No, majd meg fogja hallani a saját füleivel.
5468 III,  70    |                 elmondott, hogy ismerkedett meg Rigó Pállal, s jelentse
5469 III,  70    |                  fölemelte ökleit.~- Verjen meg az Isten, Zsófi!~- Jaj nekem,
5470 III,  70    |                 Tekintetes uram pedig fogja meg azt a tollat és írjon. Majd
5471 III,  70    |                   fekete hajaddal fojtottuk meg a horgosi zsidót… mert nem
5472 III,  70    |                  kötélnek a hajadat. Nézzék meg, kérem, hol a haja ennek
5473 III,  71    |                    egy vidéket jártam volna meg, nem venném látomásaikat
5474 III,  71    |                  pünkösd hajnalán nyílik az meg, de nem minden ember látja,
5475 III,  71    |               láthatók…~Tündéri zene szólal meg, melyhez fogható bájosat
5476 III,  71    |          királyoknál, még a bárói rangot is meg lehet vele kapni - de kérni
5477 III,  71    |               szemeiben van, s így könnyíti meg magának, hogy azt minél
5478 III,  71    |                   hogy ott nem is fordul az meg, ott nem ösmerik.~A mennylátók
5479 III,  71    |                   malasztját mutogassa - de meg az unokám, hála istennek,
5480 III,  71    |                        Ugyan nem mondhatnák meg, hogyan lett eltemetve?
5481 III,  72    |                     már nincs eset, hogy az meg ne találja az igazságot
5482 III,  72    |                 miközben áhítattal jártatta meg szemeit a hatalmas ember
5483 III,  72    |             elsápadva -, de honnan tudhatta meg urambátyám olyan hamar?~
5484 III,  72    |       egymilliószázötvenkétezret. Megvan?~- Meg.~- Látod, hogy nem kellett
5485 III,  72    |                     kell beereszteni. Mondd meg neki, András (úgy hítták
5486 III,  72    |             Rámondták valami kapitányra, te meg elhitted bolondjába. Nem
5487 III,  72    |             igazította õket, az isten áldja meg a jó szívéért!~- Igaz -
5488 III,  72    |                  beléptek, kevés híja, hogy meg nem vakultak a szemkápráztató
5489 III,  72    |                 piciny tálcákra rakva. Ezek meg már a felséges asszonyka
5490 III,  72    |               képest! De mitõl is öregednék meg, mikor annyi a pénze, mint
5491 III,  72    |                Pedig az apám is alatta halt meg. Ím hoztam belõle a fölséges
5492 III,  72    |          parasztjaink, mindjárt ez történik meg rajtok, valami alakban.
5493 III,  72    |                     akkor, hogy minek írtam meg? Azért, mert már ez a mese
5494 III,  72    |                   igazi királyt találja már meg odahaza - az épülendõ új
5495 III,  73    |                    egy olasszal, hogy ennyi meg ennyi dohányt tartozik neki
5496 III,  73    |                  szomszédok. Isten növessze meg nagyra a vetéseiket.~Azok
5497 III,  73    |                Regdon egy délben nem jelent meg a nagy asztalnál. Nem lehetett
5498 III,  73    |                     éppen ezt nem mondhatom meg az úrnak.~- Ugye, he? -
5499 III,  73    |               örömmel. - Hát nem mondhatjuk meg, ugye? De beismeri ön, hogy
5500 III,  73    |                  Azután gondolkozva vakarta meg füle helyét, melyre penészszín