bold = Main text
     Rész, Fejezet                                             grey = Comment text

3001  II,  17    |                  nem tartanám: nem maradnék meg a világon, ha valami bajok
3002  II,  17    |                 Most már minden jól van. Én meg fogom szabadítani. Én boldoggá
3003  II,  17    |                  Semmit, mert sohasem tudja meg... Egyébiránt amint akarja -
3004  II,  17    |                asszony. Ez a baj szabadítja meg minden bajtól.~- Dejszen... -
3005  II,  17    |                   már mindegy, megesküdtem, meg kell tartanom... aztán meg
3006  II,  17    |                  meg kell tartanom... aztán meg ha »õ úgy, én is úgy«.~Ezzel
3007  II,  17    |                   kötötte, hogy szabadítsam meg Szicíliától s átadá nagylelkûen
3008  II,  17    |       kéményseprõ-legény, kit én invitáltam meg a szomszédból, s ki nagy
3009  II,  17    |                  sine qua non«-ját képezte. Meg voltam róla gyõzõdve, hogy
3010  II,  17    |                volna burkus-gégébe, - igyuk meg magunk.~Ide lyukadt ki érdemes
3011  II,  17    |                     szárnyainak dongását is meg lehetett volna hallani.~
3012  II,  17    |                  hihettük, a föld rázkódott meg sarkában.~Félve pillantottunk
3013  II,  17    |                 nagyon nagy csapás... Hanem meg is bosszultam magamat rajta...
3014  II,  17    |                      mintha maga itta volna meg a borát.~- Igen ám. Hát
3015  II,  18    |            megjárták s otthon vannak rajta; meg nem elõzhetõk semmiben,
3016  II,  18    |                 felhõk csókjától fogamzanak meg menyasszonya, a föld méhében,
3017  II,  18    |                    ugyan nem így magyarázta meg a gomba eredetét nekünk
3018  II,  18    |                    olyan dolgot magyarázott meg jól, amihez nem értett,
3019  II,  18    |                     miért ne magyarázhatnék meg valamit rosszul, amihez
3020  II,  18    |                   hanem kéri...~- Már nincs meg - mondám reszketve.~A tanár
3021  II,  18    |                tanári kar és tanuló ifjúság meg volt idézve a líceum nagy
3022  II,  18    |                   ünnepélyes formával üljük meg azon tényt, hogy az elsõ
3023  II,  19    |                     zsiránst kívánni, kirõl meg vannak gyõzõdve, hogy senkinek
3024  II,  19    |                látogatóját s nyájasan rázza meg kezét.~- Apropó - kiált
3025  II,  19    |                  folytán sat.~...Az áldozat meg van fogva. Darab ideig még
3026  II,  19    |                 valamit, ha isten keze köti meg.~- A poklot! Még bizony
3027  II,  19    |                    az? Legalább mutassa hát meg; hátha »csinálhatnánk« valamit.~-
3028  II,  20    |                    hogy két órakor rendelte meg feketéjét, mely nála csak
3029  II,  20    |                 láza kellemesen reszketteti meg valóját, csiklándozza idegeit.
3030  II,  20    |                 például hétfõn) nem jelenik meg lap, egész délután mogorván,
3031  II,  21    |                fejealját, hátha õ igazgatja meg a lecsúszott paplant, hogy
3032  II,  21    |                 utolsó kérését nem tartotta meg, mert nem volt anyja Örzsikének,
3033  II,  21    |                    vallásos szívet, mellyel meg tudott nyugodni azon sok
3034  II,  21    |               leggyengébb vállakat is, hogy meg nem törnek a legnagyobb
3035  II,  21    |               pótlására éles ésszel áldotta meg az isten, mellyel elleste
3036  II,  21    |                  Miskának!« Lehetetlen volt meg nem esnie rajta Örzsike
3037  II,  21    |                     ha leckéjét nem tanulta meg, az is az Örzsi miatt történt,
3038  II,  21    |                     Klára néni Örzsit verte meg, mert õ rontotta el a »kedves
3039  II,  21    |                     leckéjét nem tanulhatta meg, lábatlankodása miatt kitiltotta
3040  II,  21    |                   leányka saját magától von meg, hogy neki adhassa, azért
3041  II,  21    |                 orvost hívatott. Örzsikének meg volt hagyva, hogy ma nem
3042  II,  21    |              városba menni, hanem estefelé: meg kell várnia, míg az orvos
3043  II,  21    |                     lelked üdvössége sem ér meg egy forintot.~Örzsike gondosan
3044  II,  21    |                      Magam is éheztem ma, s meg nem állhattam, hogy ne harapjak
3045  II,  21    |                    távolban Miklóst ösmerte meg, idáig követte a kötnivaló.~-
3046  II,  21    |                     az a kígyó csípte volna meg, mely az Aesculáp botján
3047  II,  21    |                  koldusfiú sötéten. - Mondd meg, ugye rám gyanakszol? Egy
3048  II,  21    |                 vállát. Megrezzenve fordult meg: a Miska volt.~- Szent isten,
3049  II,  21    |                     s hideg záporesõ indult meg. A gyermekek egy szikla
3050  II,  21    |              vonultak, hol legalább némileg meg voltak védve az esõ ellen.
3051  II,  21    |                 mert a kakaskukorikolást is meg lehetett hallani otthonról.
3052  II,  21    |                     itthon vagyunk. Zörgesd meg a kaput. Én visszamegyek
3053  II,  21    |                    szürcsöld ki és szárítsd meg magadat a meleg tûzhelynél.~-
3054  II,  21    |                     be szaporán és erõsítsd meg magad!~- Már így is félek,
3055  II,  21    |              szemeket vágtak rá.~- Te ölted meg anyánkat! - ordított feléje
3056  II,  21    |                  orvosságot, nem halt volna meg. Te ölted meg.~Örzsike a
3057  II,  21    |                    halt volna meg. Te ölted meg.~Örzsike a földet érzé süllyedni
3058  II,  21    |                   részesítse õket. Örzsikét meg sem említé a végrendelet.~
3059  II,  21    |              becsomagoltatott mindent, amit meg akart tartani, azután kocsira
3060  II,  21    |                      három viseltes szoknya meg egy paletot. Nos, egy kis
3061  II,  21    |                     elzárva tartotta, én is meg fogom azt az õ emlékére
3062  II,  21    |                      ez téged illet, tanulj meg imádkozni: neked szükséged
3063  II,  22    |                esztendõre fordult a beszéd, meg kell említenem az igazság
3064  II,  22    |          lábatlankodni; egyetlen ember halt meg benne: a zsidó árendás;
3065  II,  22    |               udvaron. Azonkívül a csûr is, meg a házpadlás is tele van
3066  II,  22    |                 szégyen a becsületes munka. Meg is segítette az isten munkásságáért,
3067  II,  22    |                  sok gondolat, érzés fordul meg naponkint arról a leányról,
3068  II,  22    |                 füst. Éppen azon módon ette meg reggelijét is a konyhában:
3069  II,  22    |                    be az anyjukhoz -, ígérd meg, fiam, hogy egész nap Panni
3070  II,  22    |                     hát ki itatja, ki eteti meg a jószágot?~- Mindent elvégezhetsz,
3071  II,  22    |               belõle valamit!~»De szabadíts meg a gonosztól«, - talált rá
3072  II,  22    |                     szaglálózott: nem érezi meg az égés szagát? Szemei õrületes
3073  II,  22    |                  Milyen megindító kép!~Újra meg újra felhányta azt a helyet,
3074  II,  22    |                      Micsoda? Hogy nem eszi meg a ló? Hát eddig?~- Jobb
3075  II,  22    |                 Judit, vagy veletek. Áldjon meg az isten és vigyázzon rátok.
3076  II,  22    |                  könnyezni.~- De hát mondja meg kelmed, van-e lelke, így
3077  II,  22    |                   szavaival földijeinek, ma meg szótlanul, komoran, lesütött
3078  II,  22    |              törvénybíránk, élete párjával, meg a Katica lánnyal. Ni, hogy
3079  II,  22    |                druszám? Bizony nem ösmertem meg. Hát, hát, jó helyen van
3080  II,  22    |                  csak a kocsma maradt volna meg.~Bokros nem válaszolt; kisebb
3081  II,  22    |                     szintén halálosan ütött meg egy leszakadt égõ gerenda.~*~
3082  II,  22    |                  megeshetik...~- Mi eshetik meg? - kérdé a beteg mosolyogva.~-
3083  II,  22    |                 kigyelmed ne tudjon. Mondja meg nekem, mint tapasztalt ember,
3084  II,  22    |                     Maga is bevallotta már: meg akarta magát bosszulni a
3085  II,  23    |                    kis szép feleség nem árt meg az élet »felzetéül«.~Csakhamar
3086  II,  23    |                    ki legelébb pillanthatja meg Lacit s olvashat arcáról.~
3087  II,  24    |                   az italt illeti, köszönje meg, ha kap valamilyen elpancsolt
3088  II,  24    |                      a falat találta; amott meg az a rajz a tükör alatt
3089  II,  24    |                    volna föl kölcsön, olyat meg lámpással sem, kinek a kölcsönt
3090  II,  24    |                  egész légió kereset indult meg ellene; de természetesen
3091  II,  24    |                    és szilvóriummal kínálta meg a bécsi doktort; borzalommal
3092  II,  24    |           valamennyinek a fizetése ott akad meg az õ kezében.)~Ezekben a
3093  II,  24    |                    pénzt kérni, kamatra, az meg nem ad már; köszöni barátságomat,
3094  II,  24    |                  próbáltam meghíni, de arra meg azt felelte, hogy nincs
3095  II,  24    |                    Patvarba a míveltségével meg a doktori diplomájával!
3096  II,  24    |            Aladárral.~- Igen, igen - jegyzé meg a vén Kerecsy mogorván,
3097  II,  24    |                   testvér szíve nem mozdult meg a meghalt testvér gyermekéért,
3098  II,  24    |                   fejedelmi díszornátusban, meg nem állhatta, hogy elfelejtkezve
3099  II,  24    |                    Kerecsynek. Keresse kend meg a botomat és kísérjen.~-
3100  II,  24    |              parírozni:~- Nagy sár van ott, meg rossz kutya az udvaron.
3101  II,  24    |                szabó is, a nagyságos úr is, meg a szabó lánya is.~Kerecsy
3102  II,  24    |                   László udvarában - jegyzi meg finom gúnnyal õméltósága.~-
3103  II,  24    |                jöttél hozzám, én látogatlak meg; igazad volt, ha nem jöttél,
3104  II,  24    |                    vagyok.«~Harmadnap aztán meg is jelent ugyanabban a hivatalos
3105  II,  24    |                   nem is kérdezte még eddig meg senki az urambátyámék közül,
3106  II,  24    |                    õ vármegyéjökben eshetik meg. Másutt nincs olyan!~Aladár
3107  II,  24    |                konzílium ki is mondta, hogy meg fog halni.~Aladár egyszer
3108  II,  24    |                   fog halni.~Aladár egyszer meg akarta látogatni betegségében.
3109  II,  24    |             Legalább Aladárnak mondta volna meg! Oh, minek is tette!~Remegve
3110  II,  24    |                   utoljára abban állapodtak meg, hogy Aladár vegye el azonnal
3111  II,  24    |                 írassék a nevére.~Így aztán meg lesz mentve a Kerecsyek
3112  II,  24    |                 szívére szorítá kezét, hogy meg ne repedjen kíntól, fájdalomtól.
3113  II,  24    |                   mert akkor õ mindjárt ott meg fog halni. Oh, hogy az elõszobán
3114  II,  24    |                   hogy az elõszobán átmenõt meg nem állította az a hangos
3115  II,  24    |                  hát, hogy nyugodtan haljon meg. Egyezzen ön bele formalitásból
3116  II,  24    |                     s az öreg nyugodtan hal meg.~- Nem, grófnõ - viszonzá
3117  II,  24    |                 okból. Elõször: ne csaljunk meg egy haldokló embert, és
3118  II,  24    |                irányul.~- De, uram - jegyzé meg a grófné némi gúnnyal -,
3119  II,  24    |                     veszi, az szentírás, az meg nem másítható. A Kerecsyek
3120  II,  24    |                    nem teszem.~Nem is tette meg, hanem midõn Aladár s menyasszonya
3121  II,  25    |                     A Langerben ösmerkedtem meg Tóth Edével 1875-ben õsszel.
3122  II,  25    |                     mosoly árnyalata jelent meg ilyenkor beteges színtelen
3123  II,  25    |                    szenvedések és - valljuk meg, mit õ sem tagadott - a
3124  II,  25    |             mindennapi kenyér; sohasem unta meg.~Egészséges nézetei voltak
3125  II,  25    |                   minden körülmények között meg fogja menteni«.~A »Kintornás
3126  II,  25    |                   hogy sehol sem találhatom meg.«~- Jó, jó, de mégis szebb
3127  II,  25    |                  Szigligeti is ezt jegyezte meg: »igazán gyönyörû«, ti.
3128  II,  25    |                       No bizony, nem fõznek meg bennünket olajban: majd
3129  II,  25    |                      hátha másfelé ment, de meg négy forint hetven krajcárért
3130  II,  25    |                 távoztak. Ez az éjszaka ölt meg. Azóta el nem hagyott a
3131  II,  25    |                    Jó ember. Ugyan kérdezze meg, emlékszik-e rám? Gondolta-e
3132  II,  25    |               helyzetbe; képzelem, mennyire meg voltak lepetve Putnokon
3133  II,  25    |             Élõhalott az már. A szél ütötte meg, elveszté félig elméjét,
3134  II,  25    |                   búcsúzni.~- Ne még! Nézze meg legalább könyvtáramat.~-
3135  II,  25    |                    azután szívélyesen rázta meg kezemet.~- Isten önnel,
3136  II,  25    |           kártyázunk a jövõ évben - jegyzém meg -, ha élünk.~- Talán... -
3137  II,  26    |              szegény sorsú lánykát hajigált meg velök, beszennyezve talán
3138  II,  26    |                     küldött bokréta például meg volt paprikázva, úgyhogy
3139  II,  26    |                  minek számoljam el az ezer meg ezer ehhez hasonló helytelen
3140  II,  26    |                     tulajdonképp lelkök már meg van mérgezve ilyen korban
3141  II,  26    |                  barátom, sok por is ragad, meg sok sár.~Sok ily jó tanács
3142  II,  26    |                     vármegyében.~És valljuk meg, találó gúny volt.~Mert
3143  II,  26    |                    átkozott Cukri, aki majd meg fog lakolni ezért a kalandért
3144  II,  26    |                igazán a papa!...~Ezt bizony meg kell cselekedni minden áron!~
3145  II,  26    |                venne mostan juhbõrt? Biz én meg sem nézem. (De azért egyenesen
3146  II,  26    |                  locsogj annyit. Menj, nézd meg, aztán számold ki, mit adhatsz
3147  II,  26    |          szövevényes gordiusi csomót oldott meg bölcsességével, egész megelégedetten
3148  II,  26    |                 zsidó nem nagy úr, sok esik meg rajta, ami az üzlet kárára
3149  II,  26    |                 megöllek, megfojtlak téged, meg fogsz halni, akasztófaköteleddé
3150  II,  26    |                 esve - könyörülõ isten, ölj meg engemet is!~Aztán mint akit
3151  II,  26    |                    egy fa alá.~Ott találták meg fáklyás emberek a bekövetkezõ
3152  II,  26    |                    kérdé a szolgabíró úr.~- Meg akartam köszönni, kérem
3153  II,  26    |                   irántam való szívességét, meg aztán kérem alássan, a tekintetes
3154  II,  26    |                     nagy, mint én, s mondja meg neki, hogy egy nagyon, nagyon
3155  II,  26    |                    is kellene egyéb, reggel meg majd szépen elmondaná a
3156  II,  26    |                      Most pedig isten áldja meg. Mondja, hogy ugye megbocsát
3157  II,  26    |                  fakadva rebegé: »Bocsásson meg, bocsásson meg!«~...Így
3158  II,  26    |                    Bocsásson meg, bocsásson meg!«~...Így zokogva találta
3159  II,  27    |                    gúnyosan -, ez ugyancsak meg van tömve derekasan; ezért
3160  II,  28    |               szabadon bocsáthassa. És ezer meg ezer ily apró vonást lehetne
3161  II,  28    |                   bíróhoz, hogy változtassa meg ezen rá nézve terhes és
3162  II,  28    |              magamat ítéletednek, s jegyezd meg, hogy ezer szerencséd, miszerint
3163  II,  28    |                   padisah! Hanem te is hidd meg nekem, hogy jó szerencséd
3164  II,  29    |                 érdekli, de neki nem mondja meg senki; neki mindenki ellensége,
3165  II,  29    |                szívecskéje csordultig telik meg hálával, meleg szeretettel
3166  II,  29    |                   és a mamát, hogy azok már meg is sokallják a nagy szeretetet,
3167  II,  29    |                  már neki olyan elég, aztán meg az nem is az övé; meg ha
3168  II,  29    |                 aztán meg az nem is az övé; meg ha övé is, nem szabad sem
3169  II,  29    |                   dolgok nehányát nem vetné meg, csakhogy úgy érzi, hogy
3170  II,  29    |                  megelégedett. Nem gondolja meg, hogy az ajándék, melyet
3171  II,  30    |                   forrásához, még azokat is meg fogja elõzni, akik már öt
3172  II,  30    |                    bekövetkezik! Érzi, hogy meg kell halnia, föld alá süllyednie
3173  II,  30    |                   gondolsz, Károly - szólal meg Sándor -, az lenne a derék,
3174  II,  30    |             pajtások a pogácsa mellé adnak, meg nem oszthatja: az egészen
3175  II,  30    |                 diákot a sors nem hallgatja meg, sem esõzések nem támadnak,
3176  II,  30    |        bizonyítványokat látni akarom én is, meg a tisztelendõ úr is, anélkül
3177  II,  30    |                  egész mennyországot mérgez meg, mert hisz mennyországa
3178  II,  30    |                  nem örvendezteti az már õt meg! Mindenütt nyomában húzódik,
3179  II,  31    |                  alakjai. Így meséli a nép, meg akarván némileg fejteni
3180  II,  32    |                     sorba elutasítod. Valld meg, ugye valami titkos szerelem
3181  II,  32    |                     hívatta a hadnagyot, ki meg is jelent a nagy hatalmú
3182  II,  32    |               legfiatalabbikról feledkezett meg. Végre ez bátorságot vett
3183  II,  32    |                     5 ft bírságra büntetett meg nemrégiben egyik Nógrád
3184  II,  32    |                  válaszolt:~- Isten mentsen meg, tekintetes uram, nagyobb
3185  II,  32    |                  magyar dohány szaga ütötte meg az orrát. Erre a meglepett
3186  II,  33    |                  koma következõleg tréfálta meg:~Nõi írással levelet írt
3187  II,  33    |                 felhívja õt, hogy szökjenek meg, s a terv megbeszélésére
3188  II,  33    |                 titkos találkozóra hívta õt meg, éspedig a budakeszi korcsmába.~
3189  II,  33    |                    és elkoptatott tõrrel is meg hagyta magát fogatni. Bérkocsit
3190  II,  33    |                  kövér sváb bírája érkezett meg vasvillás emberekkel, s
3191  II,  33    |                 rendelet csak este érkezett meg. Farkasnak a napot a kóterben
3192  II,  33    |             meglátván a ludat, s félt, hogy meg talál szólalni, hátra súgott
3193  II,  33    |                állat!~Képzelhetni, mennyire meg lett zavarva az isteni tisztelet
3194  II,  33    |                     hercegnõ kocsija állott meg, ki felküldé legényét értesíteni
3195  II,  33    |                 várja õt az utcán.~- Mondja meg a hercegnõnek - válaszolt
3196  II,  33    |                     áldott nap hoztak újabb meg újabb hírt, - hogy akkorában
3197  II,  33    |                  még csak kezébe sem venni. Meg is tartotta fogadalmát és
3198  II,  33    |            földesurunk nagy örömmel rendelt meg egy csomó hírlapot. Elképzelhetõ
3199  II,  33    |                  alkalmával egy bált néztem meg Debrecenben. Megnéztem és
3200  II,  33    |                születni istenúgyse - engedd meg - mégis kissé elhamarkodott
3201  II,  33    |                  szóra kérném, fiatalúr, ha meg nem sérteném.~Hátrapillantottam,
3202  II,  33    |                   idehaza miért ne vallanók meg? Hanem egyre mégis nagyon
3203  II,  33    |                 hogy az urak - már engedjék meg - ott laknak valahol, megkövetem
3204  II,  33    |                 lábaihoz. - A szegény leány meg volt rémülve, kevésbe múlt,
3205  II,  33    |                 hogy egy gombostû esését is meg lehetett volna hallani. -
3206  II,  33    |                 vagy vacsorájától fosztotta meg magát.~A közönség hangulata
3207  II,  33    |                  kellemetlenségtõl mentette meg jegyesét.~ ~10. EGY PÁRIZSI
3208  II,  33    |                      hogy semmitõl sem ijed meg, a következõ történetkét
3209  II,  33    |                     a tanulság, nem mondjuk meg, de minden magyar ember
3210  II,  33    |            szolgálatért megtették mesternek meg harangozónak. Összes ismereteit
3211  II,  33    |               klienstõl. A jámbor perlekedõ meg is ígérte szívesen, - de
3212  II,  33    |                    csakugyan! és mikor halt meg?~- Másfél év elõtt.~- És
3213  II,  33    |                 boltsegéd -, ön nem fizette meg a harisnyákat.~- Persze,
3214  II,  33    |                     a harisnyákat vásárolom meg.~Igaza van!~ ~20. LEGJOBB
3215  II,  33    |              megkérte a püspököt, határozza meg, vétek-e a kendõzés vagy
3216  II,  33    |               láttalak. E találkozás örömét meg kell ünnepelnünk. Jerünk
3217  II,  33    |                   azt kívánták tõle, mondja meg azok nevét. Többek közt
3218  II,  33    |                    következõképp ismertette meg egyik barátjával bonyolódott
3219  II,  33    |                    a lakodalmat. Hanem apám meg a mostohalányba lesz szerelmes;
3220  II,  33    |                 nekem mostohaanyám lett; én meg mostohaatyja lettem a mostohaanyámnak.~
3221  II,  33    |             feleségem nagyanyja is neki, én meg nagyatyja vagyok a mostohatestvéremnek.~
3222  II,  33    |          mostohanõvérét bírja feleségül. Én meg mostohaanyám sógora vagyok,
3223  II,  33    |                  erõsíté a színész. - Ha ön meg nem szabadít a feleségemtõl
3224  II,  33    |                     egy gazdag aggszûz halt meg e napokban, ki ily végrendeletet
3225  II,  33    |              köszönetét:~- Az isten fizesse meg önnek, uram, e jó tettét.
3226  II,  33    |                  növekedtem fel és õszültem meg.~Az öregúr megfogadta e
3227  II,  33    |                    semmi áron sem hallgatta meg esdeklõ kérését. Egy napon
3228  II,  33    |                      elég drágán érdemeltem meg e »rongyos« összeget azon
3229  II,  33    |                 mielõbb a munkához - jegyzé meg csípõsen Klics, a zseniális
3230  II,  33    |                koromfekete fürtökkel jelent meg a ravatalnál.~ ~44. STAIR
3231  II,  33    |                   de hogy legalább is három meg hallgat, arra osztán akar
3232  II,  33    |                     80 éves angol lord halt meg. Végrendeletének egyik pontja
3233  II,  33    |                    a fehér, sem a vörös bor meg nem látszik. Johann! maga
3234  II,  33    |         polgármesternek, hogy azonnal tegye meg a szükséges intézkedéseket.~
3235  II,  33    |            hivatalnok, kissé meghökkenve.~- Meg vagy állásoddal elégedve?~-
3236  II,  33    |                   nyugodtan tovább kérdé:~- Meg vagy állásoddal elégedve?~-
3237  II,  33    |                 sugárzó arcot, nem állhatta meg, hogy meg ne kérdezze tõle
3238  II,  33    |                      nem állhatta meg, hogy meg ne kérdezze tõle csak úgy
3239  II,  33    |                    öregúr.~- Schön - jegyzé meg félgúnyosan Vilmos, s éppen
3240  II,  33    |                    vigyázzon rá, mert tudja meg, hogy az elsõ dolog, mit
3241  II,  33    |                     csak siker esetén javul meg lassanként. Boldog az, ki
3242  II,  33    |                gyomra még a bukást sem érzi meg!~ ~54. TÖRTÉNETI ADOMA~(
3243  II,  33    |                 levén, nem kevéssé ütközött meg az õr visszautasító hangján.
3244  II,  33    |                  nyeli le az erõs italt, de meg nem állhatá, hogy torzképet
3245  II,  34    |         csalatkoztam, és nemsokára magad is meg fogsz győződni, hogy szerencsétlen
3246  II,  34    |                       vigasztalá őt -, majd meg fogjuk látni, mit tehetünk
3247  II,  34    |                  volt, és így szólt hozzám: Meg fogod látni, ha isten nem
3248  II,  34    |                    kevéske eledelt sem: úgy meg kell halnom. Én már nem
3249  II,  34    |                emellett édesanyám szigorúan meg is tiltotta. Mindennap néhányszor
3250  II,  34    |                 anyám ígéré, hogy kis Pipim meg fog maradni. És most - folytatá
3251  II,  34    |                   szegény jó anyámnak mégis meg kell halni!...~E szerencsétlen
3252  II,  34    |                        tekinteted nem csalt meg; a sors, mely e szerencsétlen
3253  II,  34    |                     anyja keblére borult.~- Meg fogod nekem engedni - kéré
3254  II,  34    |                   erre időt neki:~- Köszönd meg majd máskor - miközben az
3255  II,  34    |                 siess, mert minden pillanat meg van számlálva.~Róza az örömtől
3256  II,  34    |                ajtónál igen szép kocsi állt meg. Előkelően öltözött úr lépett
3257  II,  34    |                    a nyulacska mégsem látta meg a vadászt, - ez pedig már
3258  II,  34    |                   halom köznapi eseményeket meg akarok elõzni. Ezen események
3259  II,  34    |                Mindamellett is nem kísérlem meg magyarázgatni. Nekem nem
3260  II,  34    |               megharapta. Pokoli düh szállt meg azonnal. Önmagamat sem ismertem.
3261  II,  34    |              makacsság ezen szelleme szállt meg s döntött ellenállhatlanul
3262  II,  34    |         lelkiismeretemnek nem is, ilyképpen meg tudtam fejteni, mily benyomást
3263  II,  34    |                     A korcsmárostól azonnal meg akartam venni, hanem ez
3264  II,  34    |                   ások s abba temetem. Majd meg ismét, hogy az udvaron lévõ
3265  II,  34    |              udvaron lévõ kútba dobom, majd meg azon tanakodtam, ha nem
3266  II,  34    |           legnagyobb óvatossággal szereztem meg. Midõn mindennel rendben
3267  II,  34    |                      Egy idegem sem rándult meg. Szívem nyugodtan vert,
3268  II,  34    |             járkáltam föl s alá. A rendõrök meg voltak nyugodva s már menni
3269  II,  35    |                  fiatalemberrel ismerkedtem meg, ki rendkívül feltûnt éles
3270  II,  35    |             egymással feleselõ hangot mégis meg lehetett különböztetni a
3271  II,  35    |                   vagy nõ hangja volt-e. De meg van gyõzõdve, hogy miután
3272  II,  35    |                   volt) a kisasszony, egyet meg az öreg vett át tõle. Ezután
3273  II,  35    |             kikérdeztetvén, még azt jegyzik meg, hogy a szoba ajtaja, hol
3274  II,  35    |                     Az anya teste iszonyúan meg volt csonkítva; a jobboldal
3275  II,  35    |                     mentünk, hol Dupin ezer meg ezer néznivalót talált.~
3276  II,  35    |                 másnap délig.~Másnap délben meg nem állhattam, én kérdezõsködtem.~-
3277  II,  35    |                    minden lehetõség szerint meg fog jelenni.~- Szent isten!
3278  II,  35    |                 második francia nem egyezik meg az elsõvel, és meg van gyõzõdve,
3279  II,  35    |                  egyezik meg az elsõvel, és meg van gyõzõdve, hogy a kérdéses
3280  II,  35    |                   asszony nem gyilkoltatott meg kísértetek által, kellett,
3281  II,  35    |             gyanítás, melynek alaposságáról meg vagyok gyõzõdve. S hogy
3282  II,  35    |             ellenben, ha eltaláltam, minden meg van nyerve. A francia, ki
3283  II,  35    |             színhelyétõl távol, találtatott meg. Miként jöhetne valaki azon
3284  II,  35    |                   Késõbb drága pénzen vette meg tõle egy bolond angol.~
3285  II,  36    |                isten nagy vagyonnal áldotta meg a házaspárt, és ami a vagyonnál
3286  II,  36    |                   melyet egyszer sem zavart meg semmi; mindamellett a viszonyok
3287  II,  36    |                legjobb művek koszorúztatnak meg az összes egyetemi polgárok
3288  II,  36    |                     alapossággal világítják meg, miszerint teljes lehetetlenség
3289  II,  36    |                 minélfogva abban állapodtak meg, hogy úgy a jutalmat, mint
3290  II,  36    |                     el. Mert attól a millió meg millió éhes szájtól nem
3291  II,  36    |                  nagyobb gyermekek jelentek meg tömegesen s elhatározták,
3292  II,  36    |              mozgalmakról, és korán szokják meg, miszerint a társadalom
3293  II,  36    |                kellett, a szomszédját döfte meg, hogy: no, szólj már te
3294  II,  36    |                  csak azon könyveket veszem meg, mik különösen érdekelnek
3295  II,  36    |                    fölülmúltalak, s annyira meg vagyok elégedve azon modorral,
3296  II,  36    |                    valami érdekes történik, meg ott is, ahol segíteni kell,
3297  II,  36    |                   vagy különben nem tesszük meg kötelességünket a társadalomban.~-
3298  II,  36    |                  isten kedvez egészségének, meg fogja kétszerezni eddigi
3299  II,  36    |                    szavaknál élesen szólalt meg ott kint a kapus csengettyûje,
3300  II,  36    |                 minden kopogás nélkül nyílt meg, s egy tanulótársuk lépett
3301  II,  36    |                        Úgy van, barátim, én meg fogok halni. ez komolyan
3302  II,  36    |                mikor a vasgyúró azt mondja: meg fogok halni. Az annyit tesz,
3303  II,  36    |                   õt arról lebeszélni, mert meg vagytok gyõzõdve, hogy oka
3304  II,  36    |                    az.~Dick szomorúan rázta meg nagy, bozontos szõke fejét...~-
3305  II,  36    |                  szerencsétleneken - jegyzé meg szomorúan -, s én az vagyok.~-
3306  II,  36    |               ügyvédhez, kinél dolgozom, és meg fogjátok neki mondani, hogy
3307  II,  36    |               rendes idõben nem jelenhetett meg, mert meghalt. Ez az én
3308  II,  36    |                    tompa, síró hangon -, ha meg fognál határozatodnál maradni,
3309  II,  36    |                   neki e levelemet, melyben meg van írva az ok, amiért fõbelõttem
3310  II,  36    |              Lemoninok becsülete és jelleme meg fogja tudni választani a
3311  II,  36    |                   ha azt kívánja, hogy halj meg, mi leszünk az elsõk, akik
3312  II,  36    |                     azt mondjuk, hogy igen, meg kell halnod.~- Oh, ti derék
3313  II,  36    |                fõhivatalnok úrnak, s mondja meg neki, de e szavakkal, amint
3314  II,  36    |                  mindössze annyit jegyeztem meg: azt hiszem, azon úr számára
3315  II,  36    |                    õ számára, Dick - jegyzé meg fõnököm ravasz kacsintással -,
3316  II,  36    |                    gyermekkoromban tanított meg rá apám. S minthogy éppen
3317  II,  36    |                      Viellent urat ösmertem meg a kopogtatóban, ki az utcán
3318  II,  36    |                      mert csak az írás volt meg, az ötven fontsterling sehol.
3319  II,  36    |                    valamely barátom találta meg, ki visszaadja...~Amint
3320  II,  36    |               megtalálom. Hát még akkor, ha meg nem találom, sóhajték fel
3321  II,  36    |                     bankjegyet nem találtam meg, elveszett, odavan nyomtalanul,
3322  II,  36    |                   sokáig. Végre Harry törte meg a csendet.~- Iszonyú dolog!
3323  II,  36    |                   jólestek. Az isten áldjon meg értök! Ne is gondolkozzatok,
3324  II,  36    |                     a mai beszéded - jegyzé meg Harry komoly megrovással -,
3325  II,  36    |                     a feszítõvasnak örültem meg, csodálkozván a házmester
3326  II,  36    |              részétõl.~- Nos, uraim, nézzük meg a hírhedt bankot - mondá
3327  II,  36    |               Lemonin a különb ember: mondd meg, Dick, hogy Lemonin Harry
3328  II,  36    |                 Talán a kis Ella betegedett meg? De hisz akkor õket már
3329  II,  36    |                     keblén: senki sem törte meg a csendet, senki sem szólt
3330  II,  36    |               járult, csupán ezt menthettem meg, amit itt láttok.~- Semmi
3331  II,  36    |                meggyõzé, mirõl van szó...~- Meg a becsületet, édes fiam -
3332  II,  36    |                 Soha el sem veszti - jegyzé meg Harry. - De beszélje el,
3333  II,  36    |                   és Elláért.~- Isten áldja meg nemes törekvésteket, gyermekeim!
3334  II,  37    |                 ismeretekbõl: legalább majd meg fogja tudni igazítani a
3335  II,  37    |                csodálatos dolgot mutogattak meg, a róla madzagon lelógó
3336  II,  37    |                elfogódik s csordultig telik meg félelemmel, aggodalommal.
3337  II,  37    |                      Úgy viseld magad, hogy meg legyek veled elégedve. Ideje
3338  II,  37    |               tanító úrnak az elébb üzentem meg, hogy törüljön ki a tanulók
3339  II,  37    |                szolgájának, hogy verekedjék meg a hétfejû sárkánnyal, meg
3340  II,  37    |                   meg a hétfejû sárkánnyal, meg a hamupipõke napi foglalatossága
3341  II,  37    |                    a bilincs. Kezébe fogja, meg leteszi, mint a gyermek
3342  II,  37    |                  édesanyja így parancsolta: meg kell lenni!~Kétségbeesve
3343  II,  37    |                     bánom, ha nem is fõzzük meg, de annyit elõre mondok,
3344  II,  37    |            fejlõdhetik ki, ha e pillanatban meg nem nyílik az ajtó s egy
3345  II,  37    |                  szívemre, hadd csókoljalak meg, aztán siessünk Borisékhoz.~*~
3346  II,  38    |                   Vilma?~- Valóban - jegyzé meg gúnyosan Margit -, nem is
3347  II,  38    |                     úgy befogadtuk - jegyzé meg Margit. - A mama nem tartozik
3348  II,  38    |               tartozik a családhoz, jegyezd meg ezt magadnak, Harter Vilma.~-
3349  II,  38    |                   az jutott eszébe, hogy õt meg kegyetlenül felráncigálja
3350  II,  38    |                     úr, a nevelõ.~- Nos, én meg orosz hercegnõ szeretnék
3351  II,  38    |           Potymándy-kastély elõtt szólalnak meg az ágyúk. Akkor aztán bezzeg
3352  II,  38    |                 édespapa?~A vér nem tagadja meg magát, dörmögé magában az
3353  II,  38    |                 gondolkozott, hogy õ szökik meg a házból, midõn Vilmában
3354  II,  38    |                     Hadd érezze, hadd tudja meg, hogy nincs egyenlõség.
3355  II,  38    |                  embertelenség lenne. Magam meg most rá nem érek, hogy a
3356  II,  38    |                  Holnap névnapod van, papa! Meg fogunk téged ajándékozni.~-
3357  II,  38    |                  hanem azt kiáltották, hogy meg kell a mozgó földet állítani.~
3358  II,  38    |                    földet mégsem állították meg!~II.~A fentebb vázolt kerti
3359  II,  38    |                csatolt, amelyet mindenkinek meg kell az este tanulni, hogy
3360  II,  38    |                    a báró jószívû ember, de meg volt gyõzõdve, hogy gyermekeinek
3361  II,  38    |                  nem gondolt, hogy mögöttük meg a vérpad van, és a hóhérpallos.~
3362  II,  38    |                    mint szolgálóját.~A báró meg volt hatva s elérzékenyedve.~-
3363  II,  38    |                reggel kilenc óráig gondolja meg méltóságod a dolgot s magára
3364  II,  38    |                      Csak a szél zörögtette meg néha az ablakokat odakünn,
3365  II,  38    |                    Azután sietve kopogtatta meg a kertész ablakát...~- Keljen
3366  II,  38    |               dörömbölés még most sem szûnt meg.~- Kik vagytok? - kiáltá
3367  II,  38    |                    a kapu dübörögve nyílott meg.~Egy szakasz honvédség vonult
3368  II,  38    |              utasítást, hogy a kaput nyissa meg elõttünk?~- A saját szívemtõl,
3369  II,  38    |                megijesztette az a gazember. Meg kell adni, hogy éber fülei
3370  II,  38    |                     Oh, istenem, szabadítsd meg, mentsd meg. Látod, olyan
3371  II,  38    |                      szabadítsd meg, mentsd meg. Látod, olyan jó volt õ
3372  II,  38    |                    szobában világos lett -, meg kell önnek mindenekelõtt
3373  II,  38    |                   útközben megsemmisítheti. Meg fogja engedni, hogy azt
3374  II,  38    |             ékteleneket káromkodva. - Lássa meg az ember. Most majdnem ostobaságot
3375  II,  38    |                    a selyemkokárda mentette meg. Sehogy sem bírta eltalálni,
3376  II,  38    |            gyermekem, miként hálálhatom ezt meg? Neked köszönöm életemet.
3377  II,  38    |                  Jöjj ide, hadd csókoljalak meg.~A báró egészen el volt
3378  II,  38    |                  simogatva -, no, hát mondd meg mármost, mit kívánsz ezért
3379  II,  38    |                     ha a kisasszony nem fér meg veled, õ megy Bécsbe. Ezt
3380  II,  39    |                 találkozik az utcán szembe. Meg sem szólítják egymást, pedig
3381  II,  39    |          meggyógyulok, édes kedves anyám?~- Meg, egyetlen drágám, mert a
3382  II,  39    |                 Bátkyné lett beteg. Õ kapta meg a kolerát émelygõ hányással,
3383  II,  39    |                   vasalt Boriskának, délben meg már ott haldokolt az ágyon...~
3384  II,  39    |              asszony - Itt hagylak. Csókolj meg, csókolj meg, én egyetlen
3385  II,  39    |               hagylak. Csókolj meg, csókolj meg, én egyetlen árvám. Jaj,
3386  II,  39    |                     a paraszt! Hogyne kapná meg aztán a kolerát! Tudja,
3387  II,  39    |                   rémes sikoltással ragadta meg anyja kezét.~- Anyám, édesanyám,
3388  II,  40    |               nagyon tréfás emberré lett, s meg nem állhatta, hogy egy viccet
3389  II,  40    |                egymást megölelve szorongatá meg egymás kezeit.~- Mi ezentúl
3390  II,  40    |              elhatározás után szobájába, de meg nem állhatta, hogy a szoba
3391  II,  40    |                        Uraim, jól gondolják meg amit tesznek. Ez nagyon
3392  II,  40    |                   örökre hazahozza; Johanna meg igyekezett a hallott óhajok
3393  II,  40    |                  feladat.~Amennyire annyira meg is felelt neki. Tudniillik
3394  II,  40    |                lángba borult.~- Uram, tudja meg ön, hogy az egy kitûnõ darab.
3395  II,  40    |                    idegen pedig ámulva állt meg egy percig, talán azon gondolkozott:
3396  II,  40    |                 egymással. Összeharagudtak, meg majd kibékültek; de azért
3397  II,  40    |               közelgett, egy gondolat lepte meg. Egy hatalmas gondolat.
3398  II,  40    |             szavakra.~És senki sem kérdezte meg szerénységbõl: kivel?~Oh,
3399  II,  40    |                  teríték volt. Kit híhatott meg Mari? Bizonyosan azokat
3400  II,  40    |                     egyszerûen azt jegyezte meg, hogy akik szemei behunyásánál
3401  II,  41    |                    is - hátha te gyógyítasz meg.~E nem hízelgõ szavakra
3402  II,  41    |                alkalmazni, melytõl magam is meg leszek lepetve, csak mindent
3403  II,  41    |                      hogy két cserepár halt meg tõle egyszerre, minélfogva
3404  II,  42    |              alapját azok a nagyok vetették meg, kik a tudományosság dicsfényével
3405  II,  43    |                     a tudománynál is. Aztán meg az igazság - más oldalról
3406  II,  43    |              megtette a magáét, az isten is meg fogja tenni. Az egyikbõl
3407  II,  43    |           végrendeletében akként emlékezett meg ezen népiskoláról, melynek
3408  II,  43    |                 tanító.~- Ez okból jelentem meg a vizsgálaton s ez okból
3409  II,  43    |                    édes tanító úr, engedjen meg, mégis kell valami különbségnek
3410  II,  43    |                 midõn a gróf belevág: Mondd meg, édes lányom, mit szeret
3411  II,  43    |                   eldönteni, melyik érdemli meg a kétszáz forintot. Talán
3412  II,  43    |                     kétszáz forintot. Talán meg kellene osztani.~- Nem lehet.
3413  II,  43    |              követjelölt van felállítva, ha meg akarja tudni, melyik közülök
3414  II,  43    |                   Kérész Örzsinek nyújt át, meg fogjuk jegyezni.~- Értem -
3415  II,  43    |                    és Kérész Örzsi adta be. Meg volt jegyezve, azért tettem
3416  II,  43    |               jegyezve, azért tettem félre. Meg akartam tudni, hogy õk miként
3417  II,  43    |               önmagára szavazott. Így válik meg, ki az igazi arany. Tartsd
3418  II,  43    |                   ki az igazi arany. Tartsd meg, gyermekem, a nemes tulajdonságaidat,
3419  II,  43    |                    e mai példán, tanuljátok meg, hogy amikor rosszat, nem
3420  II,  43    |                  öltözött farkas. Higgyétek meg nekem, mindig kiválik a
3421  II,  44    |                     fõorvossal ösmerkedtünk meg, kiknek életmódja valóságos
3422  II,  45    |                    hogy és hogy ösmerkedett meg vele, elég az hozzá, hogy
3423  II,  45    |                      Ma Nagy Pétert lopatik meg, holnap rajtam eshetik ez...~-
3424  II,  45    |                    pénze elhelyezésével bíz meg addig, míg ön visszatér.~-
3425  II,  45    |                  halkan -, miért nem oldják meg szemkötelékemet?~- Nem lehet -
3426  II,  45    |            elkoptatott: hanem hogy õ ölette meg a derék szentpétervári bankárt,
3427  II,  45    |                    is.~Azonban akármennyire meg volt is tisztelve a derék
3428  II,  45    |                     udvarmester hintaja áll meg, s azután felcammogott a
3429  II,  45    |                   cár vendégeinek hívattunk meg.~Most tehát nem volt akadály
3430  II,  45    |                     ajtónál.~Dühösen löktem meg az egyiket.~- Mi baja önnek? -
3431  II,  45    |                  észrevenni, uram! - jegyzé meg a másik. - Önnek legjobb
3432  II,  45    |                 maradni!~- Az egész világot meg fogom ölni!~- Az bajosan
3433  II,  45    |                 ölni!~- Az bajosan történik meg, mert ön fogoly. Egy óra
3434  II,  45    |                golyó következtében rövidült meg, úgyhogy a derék férfiú
3435  II,  45    |                    oldalbordája veszélyesen meg volt harapva.~- Isten önnel -
3436  II,  45    |                  búcsúzáskor. - De nézze ön meg a szegény Ruszkit! Oh, én
3437  II,  45    |             kukorékolni.~A helyõrség nagyon meg volt ijedve, s haditanácsot
3438  II,  45    |                   cár ellen; a kakas talpát meg kell kancsukázni.~Végre
3439  II,  45    |                        Hehehe, Csozemko! Ez meg van mondva. Hüm! Én magam
3440  II,  46    |             gyermekéletnek is hadd legyenek meg a maga örömei. És vannak
3441  II,  46    |               szögletén s nézni azt az ezer meg ezer tarka embert amint
3442  II,  46    |          drágaságtól, gyémántoktól. Ki unná meg magát a Király utca szögletén,
3443  II,  46    |                   világon senki, aki azt is meg tudná mondani: hova?~Igaz,
3444  II,  46    |                  napon fényes úri fogat áll meg a Király utca szögletén.
3445  II,  46    |                  kérem alássan, de bocsássa meg méltósága azt hittem, hogy
3446  II,  46    |                   szegény Jakabé...~Az úrnõ meg volt hatva.~- Amint akarod,
3447  II,  46    |                   verte fel.~- Isten áldjon meg, gyermekem. Igaz, madame,
3448  II,  46    |            végigálmodott tündéri mese, újra meg újra meg kellett tapogatniok
3449  II,  46    |                 tündéri mese, újra meg újra meg kellett tapogatniok zsebeiket,
3450  II,  46    |                      Máténé néni? - szólítá meg a síró asszonyt Fanny, szinte
3451  II,  46    |              szegények orvosa, édes lelkem. Meg is írta a receptet. De mit
3452  II,  46    |                    szemei könnyekkel teltek meg, amint a kis Lacikára pillantott.~-
3453  II,  46    |                    ezt a gyermeket az isten meg fogja áldani mind a két
3454  II,  46    |                        E gyermek angyal. Én meg fogom csókolni. A fekete
3455  II,  46    |             kegyetlen lesz hozzá, sõt talán meg is veri...~Tétovázva és
3456  II,  46    |                   Tétovázva és habozva állt meg a szoba közepén, lábai az
3457  II,  46    |                    már elköltöttem. Szidjon meg emiatt méltósága, de ne
3458  II,  46    |               oskolába járatlak.~Fanny most meg már éppen nem bírt sem szólni,
3459  II,  47    |                   soha! Kedvetlenül vakarja meg fejét.~- Az igaz hiszen
3460  II,  48    |                   tanárnak, aki így szólítá meg a jogot hallgató tanítványait:
3461  II,  48    |                 segíti, pap lesz belõle, ha meg nem segíti, hát tanító.
3462  II,  48    |                 mondta, te vagy az elsõ, te meg itt ülsz a harmadik padban,
3463  II,  48    |                 padban, mint középszerû, az meg ott hadd nyomja a szamárpadot,
3464  II,  48    |                mondja az öreg:~- Ma tanulod meg, fiam, a legnagyobb tudományt:
3465  II,  48    |                     a gáton, mert ott válik meg aztán: ki mekkora rendet
3466  II,  48    |                    tudták a magyar nadrágba meg panyóka mentébe beleöltöztetni,
3467  II,  48    |                  dacára, hogy kevésbõl áll, meg kell tanulni.~Matyi oly
3468  II,  48    |                  vasárnapi oskola volt, ott meg mindig õ volt az elsõ.~A
3469  II,  48    |                    embereknek a táplálékot. Meg kell ezt szolgálni emberül.~
3470  II,  48    |                     munkáskéz. A kazalrakás meg maga egy egész mûvészet,
3471  II,  48    |                     következik a többi ezer meg ezer foglalatosság, a faragástól
3472  II,  48    |              kezedet, Matyi, hadd szorítsam meg, én, régi tanítód, kit végy
3473  II,  48    |                    nézve, hogy az is hallja meg amit mond -, nem fogom szégyenleni
3474  II,  48    |                 Értlek, öreg mester. Áldjon meg az isten, ahányszor rám
3475  II,  48    |                    elérzékenyülten csókolta meg agg tanítója kezét...~-
3476  II,  48    |                     kezét...~- Nem érdemlem meg azt a dicséretet. De ha
3477  II,  49    |                    aki a bort soha még csak meg sem szagolta, akinek nincsenek
3478  II,  49    |                    ez az én nézetem. Nos én meg is teszem ami tõlem telik.
3479  II,  49    |                  Imre egy félakó bort ivott meg egy ülõ helyében a Csáky
3480  II,  49    |                 megfulladt: isten nyugossza meg szegényt! Egy spanyol levente,
3481  II,  49    |                     és akadnak olyanok, kik meg nem eléglik azon kontingenst,
3482  II,  49    |             megtudhatnám: kicsoda? Ki issza meg elõlem naponkint a hét iccémet?~
3483  II,  50    |                    Petõfit azalatt találják meg Jókaiék, míg õ oda van...~
3484  II,  50    |                 Örülök, uram, hanem engedje meg ön, de igen, uram, még egyszer
3485  II,  50    |                     a fürdõdoktor vagyok Ön meg fogja érteni, mit tesz az.
3486  II,  50    |                   termett elõtte.~- Engedje meg uram, de ön kiabált.~- Nos
3487  II,  50    |                 halált hozó, uram. Jegyezze meg ezt ön és legyen szíves
3488  II,  50    |                  mondja, eltévedtünk Mondja meg ön, kérem, ha igazán eltévedtünk-e?
3489  II,  50    |                   csavargós utakon. Mutassa meg, kérem, merre menjünk. No,
3490  II,  50    |                 Dezsõ valamennyi nõalakját, meg ne induljon ilyen két eleven,
3491  II,  50    |                     hátuk mögött.~- Engedje meg, uram, de...~E történet
3492  II,  50    |                     természetem.~- De nekem meg a kúrám ellen van.~- Akkor
3493  II,  50    |                    motyog ön itt? - szólítá meg egyszerre a doktor ismeretes
3494  II,  50    |                   lépcsõkön, csak alul állt meg kissé, mintha még gondolkoznék,
3495  II,  51    |                  több efféle bolondságra.~Õ meg volt elégedve és be tudta
3496  II,  51    |                  Lamiel urat ez nem zavarta meg. Valami ismeretlen, homályos
3497  II,  51    |                 kölcsönzött.~Hogy mindennek meg kellett változni!~Egy napon
3498  II,  51    |                    Mr. Susseytõl kölcsönzi, meg kell válnom.~- Hogyan? Ön
3499  II,  51    |                   Lamiel. Oh, oh! Tisztelje meg házamat, sir, azzal, hogy
3500  II,  51    |              visszataszító egyéniség jelent meg a csengettyû síri hangjára,