bold = Main text
     Rész, Fejezet                                             grey = Comment text

3501  II,  51    |             felkeresi miss Edithet, Tim, és meg fogja neki mondani, hogy
3502  II,  51    |                  óta -, de neki nem adatott meg a természettõl e csodatétel
3503  II,  51    |                  kötök az eszméhez Bocsássa meg, ha azon különös gyöngeséget
3504  II,  51    |                   rovatai. Mr. Danner törte meg a csendet a leves után.~-
3505  II,  51    |                    szeretetreméltó. Engedje meg, hogy egy korty old cherryt
3506  II,  51    |                 egészen új panoráma nyílott meg elõtte, egy ismeretlen tájékra
3507  II,  51    |             ismeretlen tájékra lépett. Ezer meg ezer kép cikázott fel lelkében:
3508  II,  51    |                     engem, ha ebben nincsen meg minden...~A jeles férfiú
3509  II,  51    |                    férfiú érzékenyen törülé meg szemeit és még azután is
3510  II,  51    |                     erõszakosan ragadta ki, meg vagyok gyõzõdve, hogy nemcsak
3511  II,  51    |                    boldog isten! Tiszteljen meg, sir, nyújtsa kezét jeléül
3512  II,  51    |                  Nos, ön nem felel, sir? Ön meg van indulva, nemde? Nem,
3513  II,  51    |                      nagyon komoly Súgja ön meg a választ szomszédjának,
3514  II,  51    |                     sir...~- A két bérkocsi meg van rendelve, itt áll a
3515  II,  51    |                      kit võlegénynek fogtak meg a már kiaszott, kancsal
3516  II,  51    |                 váratlanul megállapodott és meg sem mozdult többé.~Lamielnek
3517  II,  51    |                fakasztotta fel, mi nyitotta meg folytonosan? A szerelem-e?
3518  II,  51    |                  vézna, sápadt ember jelent meg Mr. Danner dolgozószobájában.
3519  II,  51    |                  idõ...~- Elolvadt - jegyzé meg Lamiel, bánatos, humorteljes
3520  II,  51    |                  üzlethelyiségeiben találta meg az otthon érdességét. Annyira
3521  II,  51    |                  órában délelõtt nem jelent meg az üzletben. Mr. Danner
3522  II,  51    |                bosszús volt és azt jegyezte meg, hogy ez mégis hallatlan
3523  II,  51    |                 szeretem, imádom. Bocsásson meg és keressen fel azonnal.
3524  II,  52    |                    a bolondulásig. Én magam meg már olyan vékonyra száradtam
3525  II,  52    |                    aki elõször bírni fogja, meg is tarthassa: alaptõkérõl
3526  II,  52    |             nyájasabb, simulékonyabb. Kezét meg hagyta fogni, arcát megengedte
3527  II,  52    |                   történtek s a létföltétel meg nem lett ingatva semmi által.~
3528  II,  53    |        mennyasszonya lehet. A szíve repedne meg, ha valaha elszakítanák
3529  II,  53    |                  bizony azért mégsem repedt meg annak az õ szíve. Piros,
3530  II,  53    |                    elvesztették. Nem maradt meg nekik csak a rajtuk való.~
3531  II,  53    |                  Klárinak megint nem repedt meg a szíve. Mégis csak olyan
3532  II,  54    |                meseszerû hõsiességgel vívta meg a török hadsereg az óriási
3533  II,  54    |                     harcokat, s mint alázta meg a porig a gõgös, a zsarnok
3534  II,  54    |                Lehet, hogy ez a lelkes ifjú meg elbeszélésünk másik hõse,
3535  II,  54    |                    szemének csak helye volt meg, egy szerencsétlen kardszúrás
3536  II,  54    |                    te nekem holnap reggelig meg fogod varrni, kedves gyermekem,
3537  II,  54    |               ködmön kell, varr õ reggelre, meg lesz, de az lehetetlen,
3538  II,  54    |                  hogy reggelre nem lehetett meg a ködmön, s Pajkos Márton
3539  II,  54    |                 cseresznyéket s tudom, hogy meg fogok gyógyulni tõlük. Az
3540  II,  54    |                  ápolónõje volt).~- Nyugodj meg, édes Borbálám. Nem látott
3541  II,  54    |             pazaroljam Allah áldását. Mondd meg uradnak, a hitetlen kutyának,
3542  II,  54    |                    A pompásan illatozó ezer meg ezer virág közt sem volt
3543  II,  54    |              étkezel. Vendégemül tekintlek. Meg fogsz gyõzõdni, hogy a magyar
3544  II,  54    |                     nagylelkû, szíve nemes, meg tud bocsátani legnagyobb
3545  II,  54    |                 Kérlek, jó Balassa, bocsáss meg és engedjétek meg nekem,
3546  II,  54    |                   bocsáss meg és engedjétek meg nekem, hogy oly nemes lelkû
3547  II,  54    |                 megbocsátnak neki - szólalt meg most Imre, és azzal a mellékszobába
3548  II,  55    |                   szemre kapós mutatványul. Meg kell adni, hogy csinos,
3549  II,  55    |                   ambíció is csak ott dagad meg igazán nagyra, - egy kis
3550  II,  55    |                 kell hogy látszassék: nézze meg ön, uram, a keze milyen
3551  II,  55    |                     rendõr bácsi akarata is meg van kötve s punktumot tesz
3552  II,  55    |                    szerencse.~Ki vagy? Állj meg! kiált stentori hangon a
3553  II,  55    |               elõször életében. Elõle ugyan meg nem szökik, de senki fia.
3554  II,  55    |                     vágok innen az arcodra, meg a ruhádra, hogy ítéletnapig
3555  II,  56    |                        A PÁRBAJRÓL~1877~Még meg sem száradt a nyomdafesték
3556  II,  56    |                     még az apagyilkosnak is meg kellene kegyelmezni, mert
3557  II,  56    |                 mely csak e deszkákon járja meg, innen kölcsönözte-e a fonák
3558  II,  56    |              provokálni. Kardban állapodtak meg, s az eredmény az lett,
3559  II,  56    |                 pikáns megjegyzést engedett meg magának, koronkint felkiáltva:
3560  II,  56    |                    hatos erejéig károsított meg.~Már nem emlékszem, ki nyert,
3561  II,  56    |               megsértettek, de még tetejébe meg is sebesítettek. Hát igazság
3562  II,  56    |               sebesítettek. Hát igazság az? Meg vagy te most már bosszulva?
3563  II,  56    |                   bolond, aki elhiszi, hogy meg vagy.~A fejét rázta és nevetett.
3564  II,  56    |                     érõ lomból, s tartottak meg ereklyeképpen.~Csodálatos
3565  II,  56    |                  bástyák azok! És bizonyára meg nem védenek senkit. Azt
3566  II,  56    |                   társaságokban. Ez oldalon meg a társadalom a hibás, hogy
3567  II,  56    |             patentet kérek rá.~- Halljuk!~- Meg kell jegyeznem, hogy nagyon
3568  II,  57    |           ismerõsöknek. Csak néha állapodik meg kissé és arról gondolkozik,
3569  II,  57    |            tulajdonképpen miért is állott õ meg? E találgatás közben lassan
3570  II,  57    |              halhatatlanságot és dicsõséget meg akarná máris kóstolni, sás
3571  II,  57    |                     szemeit behunyva állott meg asztalánál.~- Rendelkezésére
3572  II,  57    |                  van kötve. Igen, igen, ott meg fogja találni.~És azóta
3573  II,  58    |              oltárkép kiigazításával bízott meg az egyházfi uram, mivelhogy
3574  II,  58    |                     Merre jár? Hová vetette meg sorsának ágyát szegénysége?
3575  II,  59    |                   temetõben nem érhette már meg a nyílását, - pedig mennyire
3576  II,  59    |              házbérhátralékát kifizethesse, meg leszünk fosztva azon kellemes
3577  II,  59    |              hallatszék. Fõúri hintó állott meg a kis földszintes ház elõtt,
3578  II,  59    |                 Kedves gyermekem! - szólítá meg a felrezzent Marit. - Komornyikom,
3579  II,  59    |                  végszükségében vigasztalta meg az elhagyottat. Mari most
3580  II,  60    |                 bérelte még ki; ott is halt meg szegény a korhadt gerendájú
3581  II,  60    |                    csatolják õt oda.~Azután meg hova is menne egyébüvé?
3582  II,  60    |            erényesnek, s nyugodtan halhatsz meg, s én magam is édesebb álmot
3583  II,  60    |                 inkább saját szájától vonta meg a falatot, csak hogy Katicának
3584  II,  60    |           példányszerû s kiket szegénységük meg nem aláz, hanem inkább fölemel,
3585  II,  60    |                    közül éppen az fogamzott meg, de mindekkoráig még nem
3586  II,  60    |                    e virágtõt nejének, s az meg is becsülte, öntözte, ápolta,
3587  II,  60    |                    adom, hogy ezt megértem. Meg fogom látni a tõ elsõ virágát,
3588  II,  60    |                  császárok rózsáját.~Máskor meg így szólt:~- Boldogult apád
3589  II,  60    |                     Ah, de szegény nem érte meg a rózsa kinyílását.~Egy
3590  II,  60    |                     milyen betegségben halt meg; orvos nem volt mellette,
3591  II,  60    |                 törõdik: hogyan, miben halt meg; elég annyit tudni róla,
3592  II,  60    |                  rózsabokrot, hadd szagolja meg a fesledezõ bimbót.~Mélyet
3593  II,  60    |                   megvárni!~És nem is várta meg szegény.~III. NYOMORBAN~
3594  II,  60    |                 fûtve a szobában), s melyek meg fogják érteni az õ véghetetlen
3595  II,  60    |                  érezni tudtok: szólaljatok meg és mondjátok meg, mit tegyek
3596  II,  60    |                szólaljatok meg és mondjátok meg, mit tegyek én?~A gyermekleány
3597  II,  60    |                forint, a másik öt forintért meg talán elvár a háziúr egy-két
3598  II,  60    |                  ház szolgáltában öregedett meg, s jó szívvel viseltetett
3599  II,  60    |                     elõtt.~A fiatal kertész meg volt lepetve, amint a szobába
3600  II,  60    |                   fülig pirult.~- Bocsásson meg, de nem hittem, nem gondoltam -
3601  II,  60    |                     forintot, de a kérelmet meg sem hallgatta.~- Ne is beszéljen,
3602  II,  60    |                  megsegíti valahogy. Azután meg édes jó anyja áldott szelleme
3603  II,  60    |                 vigyázz lépésemre, jelenjél meg álmaimban, és jöjj segítségemre
3604  II,  60    |           elfeledtem neked odaadni. Bocsáss meg, édes jó anyám, ezért. Hiszen
3605  II,  60    |                     Izgató sejtelem szállta meg, hogy hátha õt keresi a
3606  II,  60    |                    kiáltott fel a grófné -, meg tud-e, gyermekem, e virágtól
3607  II,  60    |                    tehertõl szabadult volna meg.~- Helyesen, gyermekem,
3608  II,  60    |                 drágalátos háziurat. Azután meg untig elég marad arra is,
3609  II,  60    |                   gyere csak, hadd csókolom meg a homlokodat, te árva lélek.
3610  II,  60    |                  történt velem! Oda vagyok, meg vagyok semmisülve!~Ah, mindeneket
3611  II,  60    |                   oszlopcsarnokból hang üté meg füleit:~- Ily korán itt
3612  II,  60    |                     A rózsától nem válhatok meg...~A grófnõ a meglepetés
3613  II,  60    |                   ismét zsibbadtság szállta meg; a falhoz támaszkodva tántorgott
3614  II,  60    |               tovább.~A grófnõ nem állhatta meg, hogy az ablakon ki ne tekintsen.
3615  II,  60    |                  kísérje figyelemmel, tudja meg: hova megy, mit csinál,
3616  II,  60    |                  mikor riad fel az árva. Az meg se mozdult. »Hátha baj érte
3617  II,  60    |                hozzátérdelve közelrõl nézte meg a halálravált arcot.~Gyorsan,
3618  II,  60    |                  istenemre nem! Oh, engedje meg, hogy védõje, oltalmazója
3619  II,  60    |                     még mindig nem érkezett meg. Már délfelé járt az idõ,
3620  II,  60    |                Gyorsan fogasson be, Károly, meg fogom látogatni az angyal
3621  II,  60    |               leszek az árvának.~- Az isten meg fogja áldani méltóságát -
3622  II,  61    |                hangon esengett, hogy tûrjék meg ott gyermeke mellett, de
3623  II,  61    |                    fanyar nevetéssel jegyzé meg:~- De csak nem haza szándékozol?~-
3624  II,  61    |               megparancsoltam, hogy gyújtsa meg a gyertyát, s hagyjon magamra.~
3625  II,  61    |                    homlokomról, azt hittem, meg kell õrülnöm. Erõm elhagyott,
3626  II,  62    |                      Holla! barátom! Álljon meg ön egy kissé. Az ördögbe
3627  II,  62    |                   Az ördögbe is, álljon hát meg.~Hõsünk megállapodott, végignézte
3628  II,  62    |                   ön?~- Hátha én nem mondom meg...~- Ez esetben talán kényszeríteni
3629  II,  62    |                     vont s fitymálva jegyzé meg:~- E hitványságot I. Páltól
3630  II,  62    |                    Csak az életét mentettem meg érte Lengyelhonban. Nos,
3631  II,  62    |                     Gúnyos alázattal hajolt meg Sándor cár elõtt s azután
3632  II,  62    |                   porosz király, hát tudják meg végre mi vagyok én...~-
3633  II,  62    |                   ültek mint a hárman, mely meg volt rakva mindazon különlegességekkel,
3634  II,  63    |                 szorultságba jött kofa vált meg, mellette egy kép Martinuzzi
3635  II,  63    |             kávéõrlõ sat. Ha ezek a tárgyak meg tudnának szólalni, s elmondanák,
3636  II,  63    |                    a kis róka szólalt volna meg! Az tudott volna még csak
3637  II,  63    |               szemet vetett rá valaki, mert meg van írva, hogy minden zsáknak
3638  II,  63    |                   elbúsult jogász vásárolta meg mutyiba, ékszernek az íróasztalukra.
3639  II,  63    |                  rókát, s elõször született meg fejében azon gondolat, hogy
3640  II,  63    |                 fejében azon gondolat, hogy meg kellene nézni, mivel van
3641  II,  63    |                    súlyos.~- No, hát nézzük meg! Hasítsd fel alul a hasát!~
3642  II,  63    |                      A rókából már nem volt meg egyebük, csupán maga a róka,
3643  II,  63    |                 zsibárustól önök vásároltak meg valami hitványságot nem
3644  II,  63    |                 uram, a kis rókát mi vettük meg, s amint ön láthatja is,
3645  II,  64    |          ajánlhatunk, mint hogy ismerkedjék meg e bohó, rokonszenves alakokkal.~
3646  II,  64    |                esztelenséggel határos.~Hívd meg õt jótékonycélú mulatságra,
3647  II,  64    |                 pohár vízért a pincér kapja meg borravalóul, önmaga pedig
3648  II,  64    |                    után, ha nem is mondanám meg, magadtól jönnél rá, hogy
3649  II,  64    |                   legfeljebb hajdúnak tenné meg a svihákrokonság.~Lesz alkalmunk
3650  II,  65    |                  egyenlő pontossággal teszi meg a távol utat a Józsefváros
3651  II,  65    |                 roskatag aggastyán tartotta meg kalapjával együtt szenvedélyét
3652  II,  65    |               leányai a háztetõkön jelentek meg, hogy kõ- és tégladarabokkal
3653  II,  65    |                    valami erõsen érlelõdtek meg agyában. Egy újabb szerelmi
3654  II,  65    |                   ismeri, az úgysem érdemli meg, hogy a tollamat koptassam
3655  II,  65    |               tetszelgett magának e címmel) meg nem hajolt; annak õ hadat
3656  II,  65    |                   nem hajlik, sem nem törik meg elõtte.~Hogy kicsoda nemzetes
3657  II,  65    |                     uramat (isten nyugossza meg) Laci gróf egy napon annyira
3658  II,  65    |                 felé tartott. Az még mindig meg sem mozdult, s mikor a gróf
3659  II,  65    |                     szemöldökét sem mozdítá meg.~- Jó napot, számtartó! -
3660  II,  65    |                     sehogy se lettem volna, meg sohasem voltam...~- Fene
3661  II,  65    |               nagyszerû gondolat szülemlett meg agyában, amit nyomban keresztül
3662  II,  65    |              gazember. A kezeim alatt halsz meg...~Jószerencse, hogy kiáltására
3663  II,  65    |                 Feledékenységből nem újítom meg az előfizetést, és ma már
3664  II,  65    |            péksegédet akart megleckéztetni, meg a tavalyelõtti eset az önérzetes
3665  II,  66    |                     ezelőtt az erdőben halt meg, hol egy vadkan tépte szét,
3666  II,  66    |             jövedelméből csak alig élhetett meg az anya és gyermeke.~Az
3667  II,  66    |                     Tán aggodalmaiban kapta meg a sorvasztó mellbetegséget,
3668  II,  66    |                    Márta asszony haragudott meg Kajla uramra, Palit verte
3669  II,  66    |                   Kajla uramra, Palit verte meg, és szintén, ha Kajla uram
3670  II,  66    |                    ha Kajla uram haragudott meg Márta asszonyra, ő is Palit
3671  II,  66    |                 asszonyra, ő is Palit verte meg bosszúságában.~A szegény
3672  II,  66    |                     Riska«. Hogy miért unta meg ily gyors elhatározással
3673  II,  66    |                 fordulni. Én istenem, talán meg is öli!~Egy öreg cseléd,
3674  II,  66    |                 tûrnie kellett.~Palinak, ki meg volt döbbenve a bekövetkezhetõ
3675  II,  66    |                      hogy most nem verhetik meg; a többirõl majd a jó isten
3676  II,  66    |                    végre egy sír elõtt állt meg, mely a sírkert távollevõ
3677  II,  66    |                    szegénynek! Itt legalább meg volt óva a nagy hidegtõl
3678  II,  66    |                ünnepélyes hangjai zendültek meg.~A mise kezdetét vette.~
3679  II,  66    |                     állott s szelíden fogta meg kezét. Most egyszerre az
3680  II,  66    |                  odamenni?~- De apámhoz is, meg anyámhoz is nemde?~- Õket
3681  II,  66    |                    egyhangú folyása zavarta meg a csendet, melynek partját
3682  II,  66    |                   lényt, mély bánat szállta meg a kisfiú szívét. Reménysége
3683  II,  66    |                   partján haladt vele. Ezer meg ezer fehér rózsa volt ott
3684  II,  66    |                    ártatlan lények jelennek meg a gyermekek álmaiban s -
3685  II,  66    |                  rosszakat, hogy javuljanak meg; a jó gyermekeknek pedig
3686  II,  66    |                     úgyszintén nem jutalmaz meg mindenkit egyformán, karácsonyfákat
3687  II,  66    |                 gyermekekrõl sem feledkezik meg. A lelkek a gazdagokat álmukban
3688  II,  66    |                 nagyságú fenyõfa elõtt állt meg az angyal, melynek tövében
3689  II,  66    |                   emberek álmaiban jelennek meg. De vigasztalódják s higgy
3690  II,  66    |                   vakító gyertyafény ütötte meg szemeit, orgonahanggal vegyes
3691  II,  66    |                hanem a hideg kövezeten állt meg, s még mindég nem tudta,
3692  II,  66    |                     mind kiskorukban haltak meg, s így nagy gazdagsága dacára,
3693  II,  66    |                      hogy mi vigasztalta õt meg úgy egyszerre. Szemei véletlenül
3694  II,  66    |             véletlenül a síró Palin akadtak meg.~- Hisz te Körmös Pali vagy,
3695  II,  66    |                    tekintete többször akadt meg a fénylõ csillagokon, szíve
3696  II,  66    |                     tett, és soha nem bánta meg, mert az elhagyatott szegény
3697  II,  67    |                     ezer poéta énekelte már meg.~Annyira elkopott tárgy
3698  II,  67    |              esetleg barna angyalfõ jelenik meg a virágcserepek között,
3699  II,  67    |                     öreg, kihûlt szívem át- meg átmelegszik ez egyetlen
3700  II,  67    |            hosszú-hosszú válás elõzte volna meg.~Második természetemmé vált
3701  II,  67    |           apró-cseprõ magánviszonyok iránt, meg aztán olyan közönséges,
3702  II,  67    |                      nagy érdemnek vettem s meg nem állhattam, hogy egy
3703  II,  67    |                     mintegy két hónap elõtt meg ne kérdezzem az éppen a
3704  II,  67    |                   mely öt esztendeig tartja meg üdeségét; láng, melyet nem
3705  II,  67    |                     ünnepeltre s végtelenül meg voltam lepetve, midõn Árkándy
3706  II,  67    |                 Árkándy úr is szereti... Ez meg már éppen ritkaság. Igaz,
3707  II,  68    |                   menyasszonya sem változik meg soha kinézésre; örökké »
3708  II,  68    |           kevesellte, a tulipán aranyosakra meg nem vágyott. Tökéletesen
3709  II,  68    |                    nem vágyott. Tökéletesen meg volt állapodva az ízlése.~
3710  II,  68    |                 ebben a hónapban okvetlenül meg fog nõsülni, s a két arany
3711  II,  68    |                 Vilmától, ki kevesellte is, meg talán nem is találta elég
3712  II,  68    |                   megkérdje:~- Ugyan, mondd meg hát, Zsiga, miért is maradtál
3713  II,  68    |                   hogy miért nem házasodtam meg még?...~Egy új félmesszellyel
3714  II,  68    |                házasodtam? Hüm, azért, hogy meg fogok házasodni. Olyan bizonyos,
3715  II,  68    |             kalandunkra? Az osztán esemény! Meg kell hallgatnotok egyszeribe...
3716  II,  68    |                  hát hogy a toportyán egyen meg minden nagyvárosi házat,
3717  II,  69    |                     pajtásaim ülõhelyeit is meg tudnám mutatni sorba. Ott
3718  II,  69    |                   emlékszem, a hátam mögött meg valami Vallach Miloszláv
3719  II,  69    |             említettem fentebb. Õvele esett meg, hogy a magyar világ bejövetelével
3720  II,  69    |                    amit különben fölösleges meg is jegyezni nyájas olvasóimnak,
3721  II,  69    |                    vagy taljánul, hanem azt meg bizonyosra állítom, édes
3722  II,  69    |               elõrelátó legyen, s nyergelje meg elõre a jövõt; hátha azt
3723  II,  69    |              fajtából), mielõtt a fátum, no meg az öregség is ledegradálta -
3724  II,  69    |                mondá Dankónak -, mert tudja meg, hogy most a kend kezében
3725  II,  69    |                     de még ilyesmit nem élt meg, hogy negyven diák, mikor
3726  II,  69    |                 lehetetlen! Csak nem ütötte meg a guta mind a negyvenet
3727  II,  69    |          Bizonyosnak vette, hogy õ siketült meg. Nem is lehet az másképp.
3728  II,  69    |                lakik s - most fojtotta csak meg. Mert hát rendén is van
3729  II,  69    |                     nevelt emberek vagytok. Meg vagyok elégedve, Elmehettek.~
3730  II,  69    |               Egyébiránt kitûnõen feleltél. Meg vagyok elégedve. Mi a neved?~-
3731  II,  69    |              nagyobb nyájassággal veregette meg vállait.~- Ön érdemes ember.
3732  II,  69    |                 kíséretének.~- Isten áldjon meg benneteket! - mondá búcsúzóul
3733  II,  70    |                átellenes ablakokon pihennek meg néha szemeim. Két kis módos
3734  II,  70    |                      de hat évre! Gondolják meg önök, uraim és hölgyeim,
3735  II,  70    |                    arccal... Minden, minden meg volt magyarázva.~Szemei
3736  II,  71    |                 szeretõm kérésére rendeltem meg, az õ ízlése szerint. Két
3737  II,  71    |                       Éppen nem; sõt inkább meg van hagyva, hogy önt, amint
3738  II,  71    |                  határozottsággal rántottam meg a kapu csöngettyûjét.~Mogorva
3739  II,  71    |            alakjával; de most nem rettentem meg tõle, csak csodálattal bámultam. -
3740  II,  71    |                     a kísértet, - ne bánts, meg ne lõjj! Én vagyok.~Ezzel
3741  II,  71    |            könyörgött bátyámnak, hogy vegye meg egypár forintért, hogy ezzel
3742  II,  71    |                     írásaidat felkutattam s meg foglak kérni valamire,~-
3743  II,  72    |                     hatalmas felvonását, ha meg nem dermed örökre a kéz,
3744  II,  72    |                     Kati apja.~Ezzel azután meg van magyarázva minden. Két
3745  II,  72    |                   szerelemnek? Ki tilthatja meg, hogy a szerelem csodás
3746  II,  72    |                 talajban is ne fogamzhassék meg, melyet meg nem termékenyít
3747  II,  72    |                    fogamzhassék meg, melyet meg nem termékenyít biztató
3748  II,  72    |                 fõnök úrtól!~- Nem te halsz meg - ordítá Miksa. - Ez fog
3749  II,  72    |              Megbolondult, Miksa? - szólalt meg az e pillanatban belépõ
3750  II,  72    |                  Palkó.~- Nos, nos - jegyzé meg Krammer úr, fontosokat pislantva
3751  II,  72    |                    alsóházban. Ezt jegyezze meg magának, fiatal barátom.
3752  II,  72    |                   neki mondani: »Magyarázza meg, uram, hogyan kerület ön
3753  II,  72    |                    az õ védelmében sebesült meg. Hogyne tudná meg ebben
3754  II,  72    |                  sebesült meg. Hogyne tudná meg ebben a pletyka városban?
3755  II,  72    |                   izgatott léptekkel indult meg a »Kis-Palatinus utcán«
3756  II,  72    |                  lakására. Csak ott hökkent meg, már a nagy szárnyas ajtónál,
3757  II,  72    |               titkot csinált belõle, a Kati meg segített neki. De Kéredy
3758  II,  72    |             egyetlen szóval sem panaszolták meg, hanem átadták megízlelés
3759  II,  72    |                      csupán annyit jegyezek meg, hogy Pukovics Kati kisasszonyért
3760  II,  72    |            érdekelve volnánk? Lehetetlen!~- Meg fog gyõzõdni, nagysád.~-
3761  II,  72    |                     képviselõ úr?~- Mindent meg fognak tudni; egyelõre nem
3762  II,  72    |              menjünk innen, az isten áldjon meg. Oh, hogy néz rám azokkal
3763  II,  72    |                      azt az új világot ezer meg ezer boldog sejtelmével,
3764  II,  72    |                     kereskedõ.~- Hallgasson meg. Én, Kéredy Péter országos
3765  II,  72    |                    országos képviselõ kérem meg az ön leánya kezét - szólt
3766  II,  72    |                sürgöny tartalma változtatta meg határozatát oly hirtelen.
3767  II,  72    |                    házasság nem történhetik meg.~- Mindent elfogadok vakon.~-
3768  II,  72    |                     borász legyen; én errõl meg akarok gyõzõdni. Öt nap
3769  II,  72    |                    Krammer borát is õ vette meg s eladta négyszeres nyereséggel.~
3770  II,  72    |              körültekint elébb, nem-e látja meg valaki s csak azután csúsztatja
3771  II,  73    |                    fekete pontokat szimatol meg akkor János úr a politika
3772  II,  73    |                   friss emléke csillogtatja meg szemeit.~János úr minden
3773  II,  73    |              kivettem, csak annyit jegyzett meg:~- Nem tudom, megbír-e lakni
3774  II,  73    |             kimaradt hajammal játszadoznék.~Meg nem állhattam, hogy föl
3775  II,  73    |                  ért János úr a beszédében, meg nem állhattam, hogy bele
3776  II,  74    |               kiállításon, akiket ön jelölt meg, sir. Mindamellett engedjen
3777  II,  74    |                  sir. Mindamellett engedjen meg egy megjegyzést.~- Hallgatom
3778  II,  75    |                      Büszkeséggel emlékezem meg e helyütt palóc véreimrõl,
3779  II,  75    |                 adóegzekútor, finánc ezeket meg nem félemlíti. Makacsok,
3780  II,  75    |                    úr bosszút fog állni, ha meg nem választják: kisebbekre
3781  II,  75    |              gondoskodik, ételemet õ szabja meg, milyen legyen. Még a széltõl
3782  II,  75    |                 asszony szellemdúsan jegyzé meg nemrég, két nõnév, mely
3783  II,  75    |                     a dolgot.~A spektábilis meg annál inkább állta, mert
3784  II,  75    |                    bosnyákoké; gyógyuljanak meg vele - ha tudnak.~
3785  II,  76    |                     közönséges vérû emberek meg ne érthessék, mint diskurálnak
3786  II,  76    |              Átnyújtotta a levelet. Egészen meg volt már sárgulva. Felbontottam:
3787  II,  76    |                          Szívesen hallgatom meg önt bõvebben. Térjünk a
3788  II,  76    |                        Az idõt választottam meg rosszul.~- Hogyan? Az idõt?~-
3789  II,  76    |                  Dehogy esik, dehogy. Nézze meg ön például azt a gyönyörû
3790  II,  76    |                 Becsületes férje van, uram, meg aztán szereti is, de ...~-
3791  II,  76    |                     jelesek nyomába. Higgye meg ön, hogy nem akad férfi
3792  II,  76    |                     mint hogy ön magyarázza meg.~- Szívesen. Hiszen önöket,
3793  II,  77    |                  legszebb ábrándomat rontja meg!~- Miért, kérem alássan?~-
3794  II,  77    |                kanyarítottam le - bocsásson meg bûnös lelkemnek a derék
3795  II,  77    |                     milyen nagyon vigasztal meg vele egy elszomorodott szívet!~
3796  II,  77    |                    beszélykében ösmerkedünk meg).~- Háború lesz, fiúk -
3797  II,  77    |                 égen a múlt éjszaka. Tegnap meg nemzetiszínû szivárvány.
3798  II,  77    |                     névtelen, igénytelen...~Meg is látszik rajtam, hogy
3799  II,  77    |              szavakkal, miszerint Szeremley meg nem állhatta, hogy közbe
3800  II,  78    |                    Tisza-politika átkaitól; meg nem háborítva se finánctól,
3801  II,  78    |                   hetvenhat, a keresztnevet meg pláne csak magam viselem.
3802  II,  78    |                istenem, mikor házasodtam én meg?~Annyi sok mindenféle történik
3803  II,  78    |                   hogy nem házasodhattam én meg, már ezen okból sem. - Félelmem
3804  II,  78    |                   záporesõben azzal tréfált meg egy ismerõse, hogy így szólt
3805  II,  78    |                     miért ne eshetett volna meg rajtam valamivel nagyobb
3806  II,  78    |                    a böröndje után lehajolt meg fölemelkedett, valami szegény
3807  II,  78    |                 fantáziámban. - Azt hittem, meg kell õrülnöm.~Végre azonban
3808  II,  78    |                     Hogy tudja ön, hisz még meg sem mondtam a nevét?~A pincér
3809  II,  78    |                        Mirõl?~- Ön mindjárt meg fogja érteni. Az én nevem...~-
3810  II,  78    |                 mintha a feleségem lenne.~- Meg van ön bolondulva?~- Azt
3811  II,  78    |                       Töprengésem nem szûnt meg. Visszafelé jövet a kupéban
3812  II,  79    |                   Én egy óra alatt tanultam meg John Bull nyelvét. S tanítómesterem
3813  II,  79    |                  egylet történetét, s ezzel meg lesz magyarázva minden.~
3814  II,  79    |                    volt a jelszó: buktassuk meg Tisza Kálmánt.~Nem bírtuk.~
3815  II,  79    |               jelszót arra, hogy: buktassuk meg Bakayt.~Azt sem lehetett.~
3816  II,  79    |              ördögöt csinálunk.~- Buktassuk meg Angolországot! - szólott
3817  II,  79    |                       Jó van, buktassuk hát meg Angolországot...~- De hogyan?~-
3818  II,  79    |              szállítmányunk tegnap érkezett meg. Öten vannak, két férfi
3819  II,  79    |                 neki balettet.~Így érkezett meg tegnap két férfi és három
3820  II,  79    |                    vulgus profanum nem érti meg sem a cselekedeteit, sem
3821  II,  79    |                papirosra.~Innen sem értette meg. Bizonyosan nem tud olvasni.~
3822  II,  79    |                     a pajtásaimtól tanultam meg apródonkint és öntudatlanul
3823  II,  80    |                nincs különben. Hanem hát te meg mit csinálsz itt?~- Hát
3824  II,  80    |                 Hogy vagy? Nem nõsültél még meg azóta?~- Nem még. Hanem
3825  II,  80    |                     jól Hanem hát azt mondd meg már, mi hozott orvos létedre
3826  II,  80    |                    láttad utoljára? - törém meg végre a csendet.~- Kit?
3827  II,  81    |               vagyok, komám.~- Miért álltál meg? Mi baja a fejednek? Csak
3828  II,  81    |                    dühösen -, nem érdemelte meg a fáradságot.~Egészen közelléptem
3829  II,  81    |                  emberemhez s nem állhattam meg, hogy gúnyos arccal a vállára
3830  II,  81    |                   barátom, már csak valljuk meg, hogy maga aztán igazán
3831  II,  81    |                látta az úr, hát akkor tudja meg - hogy az a másik volt a -
3832  II,  82    |                    sün?~Erre a napra ígérte meg az öreg tót fiának ezt a
3833  II,  82    |                   mert mi nem érdemeljük õt meg.~- Igen, igen, kis Lala,
3834  II,  82    |               özvegy. Neje éppen akkor halt meg, midõn a kis Lalát hagyta
3835  II,  82    |                   beszélni, mint a Laláról, meg a perrendtartásról.~Tegnap,
3836  II,  82    |                   elõször azért...~- Higgye meg, nem vagyok kíváncsi.~-
3837  II,  82    |                 mindent gyermekeért, higgye meg, édes a kötelesség itt aztán
3838  II,  82    |                        Elég hiba. Önnek még meg kéne házasodnia.~- Soha,
3839  II,  83    |                   Tisztes korom nem engedte meg, hogy e szemkápráztató játékot
3840  II,  83    |          teremtetted a világot, - hanem azt meg te ösmerd be, hogy ezt a
3841  II,  83    |                   ki-ki amerre akar, s száz meg száz kellemes rendez-vous
3842  II,  83    |                kellemes rendez-vous ejtetik meg a regényes jégpályán.~A
3843  II,  84    |          asszonyoknál, akik lassankint ölik meg az embert: a fekete asszony
3844  II,  84    |                     asszony egy csókkal öli meg egy pillanat alatt.~De ez
3845  II,  84    |              kriptába, az õ hû kezei (áldja meg az isten, ott ahol porladnak)
3846  II,  84    |                    koporsóját s ekkor kapta meg a kolerát.~Mint igazi huszárhoz
3847  II,  84    |                     az úrfi, hogy ne haljak meg?~- Hogyne akarnám!~- No,
3848  II,  84    |                     a borjúkötél; nézze hát meg most ezt a hadi taktikát...~
3849  II,  84    |                  lábhasogatással látogatott meg, de Suska Mihály elõtt meg
3850  II,  84    |                  meg, de Suska Mihály elõtt meg kellett neki retirálnia.~
3851  II,  84    |                    gyanított, orvul támadta meg - a gyomrában, hányással!~
3852  II,  85    |                      amint az már úgy illet meg egy törvénybeli embert,
3853  II,  85    |           foglalkozó perszónák itt beszélik meg elõzetesen a közügyeket,
3854  II,  85    |                    patkoltató utasok állnak meg hébe-hóba, s magából a helységbõl
3855  II,  85    |                     s legott asztagnak gyûl meg a hallani való.~A pernye-bíróság
3856  II,  85    |                  Századok óta elõször esett meg, hogy egy üveghuta tulajdonosa
3857  II,  85    |                     jókedvében mindjárt ott meg is verte, akik osztogatták.~
3858  II,  85    |                    Az, hogy a hutás, amiért meg nem választottuk, merõ bosszúállásból
3859  II,  85    |              darabra mállott szét.~- Mondja meg kend az urának, hogy kendteknél
3860  II,  85    |                    Schlick? Hadd emelje hát meg most az a kalapot.~De Schlick
3861  II,  85    |             vármegyét.~Szép volt az ígéret, meg is csiklandozta a lelkemet.
3862  II,  85    |                   rólam a generálisságot.~S meg is lettem volna, olyan igaz,
3863  II,  85    |                   viskója a temetõre néz, - meg a kenderáztatókra.~Maga
3864  II,  85    |             embereket, a hajdani rokonokat, meg az urasági kastélyokat.~
3865  II,  85    |                  Máté hóbortját, s a kenyér meg az avas szalonna mellé,
3866  II,  85    |             elmélyedve motyogja:~- Nyolcvan meg hetven százötven.~Ha ilyenkor
3867  II,  85    |            folytatja zavartan:~- Százhetven meg negyven...~Nézése tétova,
3868  II,  85    |                  pásztor, ha nem halt volna meg, holtig megélhetett volna
3869  II,  85    |                    elhatározta, hogy ha már meg kell lenni, isten neki,
3870  II,  86    |                Mindössze egyszer betegedett meg Gurbincs, a klárinétos három
3871  II,  86    |               Kolokán, a cimbalmos mond, az meg van mondva emberül.~S aztán
3872  II,  86    |                     apródonkint szereztetik meg e földi pályán. - Azért
3873  II,  86    |                   kettõt, már mint a karját meg a vonót, aztán elgondolja,
3874  II,  86    |                     említve.)~S ez mentette meg Gilagót a szégyentõl s a
3875  II,  86    |                     fiam, nega.~- Görbüljek meg, mint a kisujjam, ha igaz,
3876  II,  86    |                  négy-öt forinttal rövidíti meg a közös keresetet, saját
3877  II,  86    |                    saját szemével gyõzõdött meg errõl mindenikök - s mégsem
3878  II,  86    |              legyûrte Gilagót. Hallgassatok meg!~Mély csendesség lett, mindenki
3879  II,  86    |                    fog: csakhogy átkozottul meg lesz szorítva s többé nem
3880  II,  86    |                    számtalan jeleivel rázta meg fejét.~De Kolokán rendületlenül
3881  II,  87    |                     esze ágában sem fordult meg soha, hogy a népvándorlás
3882  II,  87    |                 járja medrét és nem éhezett meg a házakra, melyek pedig
3883  II,  87    |                 bubus. Hol fáj? Hadd fújjam meg! Hol fújjam meg! így ni,
3884  II,  87    |                 Hadd fújjam meg! Hol fújjam meg! így ni, kis bolondkám,
3885  II,  88    |                  pipás ember sohasem halhat meg éhen, mivelhogy a szájában
3886  II,  88    |                    kétséget, hogy a vasúton meg valósággal megölheti az
3887  II,  88    |                    már öreg, a palántácskák meg még fiatalok valának. Kokett
3888  II,  88    |                    Kókát, hol kétszer ették meg a lencsét, és Kabát, e dicsõ
3889  II,  88    |                   onnan Kabát s Kókát nézem meg.~Amint azonban Budapestre
3890  II,  88    |                    oda szándékozom - jegyzi meg a másik.~Erre a párbeszédre
3891  II,  88    |                    akkor legalább nem bánod meg sem a testi fáradságodat,
3892  II,  88    |                     Pista.~- Hát aztán nézd meg jól azt a kislányt elülrõl,
3893  II,  88    |                 megy Fehérvárra: inkább néz meg azon a pénzen egy felsõmagyarországi
3894  II,  88    |                 szívemen hordjam, nekem azt meg nem fizeti de senki. Aztán
3895  II,  88    |                  mint azt, hogy engedtessék meg nekem egy olyan bõröv viselése,
3896  II,  88    |                  mondván, ha késõbben nézem meg, annál elevenebb emlékezetemben
3897  II,  88    |                     ha már eddig nem néztem meg, most már minek nézném,
3898  II,  88    |                  negyvenéves korán túl veti meg a gyengébbik nemet.~Elõvettem
3899  II,  88    |              bámulatteljes áhítattal nézett meg, miféle istenteremtése lehetek,
3900  II,  88    |                 világ eleje óta sem történt meg - szegedi emberen.~No, de
3901  II,  88    |                    keressek, egyszerre száz meg száz torok kezd kiáltani
3902  II,  88    |                   is, a belga királyleányt. Meg aztán ha én volnék Coburg
3903  II,  88    |                   közül s futásnak eredtem, meg sem állva a szállodáig.~
3904  II,  89    |                hozzá az erõt, hogy még csak meg sem sirattam? Igen, uram,
3905  II,  89    |                   tettem, de mit sem tudtam meg a Marcsám sorsáról, vagy
3906  II,  89    |                voltam, s bérkocsin állottam meg a Bokor szerkesztõsége elõtt.~
3907  II,  89    |              legközelebb a fõvárosba jövök, meg fogjuk egymást érteni.~Midõn
3908  II,  89    |              utaznom. Az utolsó pillanatban meg is kaptam a szerkesztõ üzenetét
3909  II,  89    |                    olyan, hogy tetszésünket meg ne nyerte volna. Szükséges
3910  II,  90    |           összeszorított ököllel fenyegette meg a vidéket, mely ezredéves
3911  II,  90    |                  rosszkedvû Tél apót. Mondd meg neki, hogy adjon havat sok
3912  II,  90    |               tüzelnének alatta. Dagadjanak meg csordultig a patakok.~Hiába
3913  II,  90    |                    térdei elkezdtek inogni: meg volt törve.~Akkor valaki
3914  II,  91    |      experimentáljanak; inzsellérekkel telt meg a város, úgyhogy kövezni
3915  II,  91    |              Menjünk sorjában.~Alig virnyad meg a vasárnap, korán kászmálódtam
3916  II,  91    |                   jele az, hogy már nincsen meg az étvágya.~Hát amint öltözködöm,
3917  II,  92    |                    történt; egyik ezt látta meg, másik amazt. Egy kis leszakított
3918  II,  92    |                  titkos kézszorítás és ezer meg ezer apró dolog, mind eseménnyé
3919  II,  92    |             lekötelez vele.~- Hallgassa hát meg. Én persze csak vázlatszerûen
3920  II,  93    |                                 HOGY ÍRANDÓ MEG A TÍZFORINTOS KUTYA~1879~-
3921  II,  93    |                 írnok udvariasan.~- Engedje meg, hogy leülhessek - mondja
3922  II,  93    |                      s így szólt:~- Engedje meg, hogy könnyezzek...~- Méltóztassék!~-
3923  II,  93    |                   Ma kedd van, jól jegyezze meg kend. Ezt a kutyát nem lehet
3924  II,  93    |                    elmondta neki, hogy írja meg humoros novellának.~Balázs
3925  II,  94    |                     semmiért sem haragudott meg a világon, szidhattam ruháit,
3926  II,  94    |               izgatott napok alatt érkezett meg a levél, hogy az új szakácsné
3927  II,  94    |                 levél, hogy az új szakácsné meg fog jönni szombatra, akitõl
3928  II,  94    |                    balra.~Ilonka most ijedt meg csak igazán. Most is elõttem
3929  II,  94    |                   szakácsné, hé! Hadd egyem meg, de mindjárt. - Hej, Panna,
3930  II,  95    |                  mutatják.~Minek is virradt meg?~Hát nem jobb lett volna
3931  II,  95    |                    zúgtak ki hallotta volna meg levelek hullását, neszét?~
3932  II,  95    |                     S mégis az szomorította meg olyan nagyon...~Házát, mely
3933  II,  95    |             elsodorta, (rá egy hétre lelték meg hulláját a makkos erdõnél),
3934  II,  95    |                    nyughatnak!~Úgy menekült meg, mint a kisujjam. Még a
3935  II,  95    |                     a vízbõl.~- Kongassátok meg azt az öreg harangot odafönn
3936  II,  95    |                nagyapa mindig veletek lesz. Meg az isten is.~S azzal összevissza
3937  II,  95    |             összevissza csókolta a bogárkát meg a lidérckét, s egyszerre
3938  II,  95    |                     ám, édes fiam!~- Mutasd meg, kérlek, mert én nem látom.~
3939  II,  95    |                   tudott neki a bogárká-ról meg a lidércké-rõl beszélni.
3940  II,  95    |                   ácsorgó embertõl kérdezte meg, hogy hol lakik Gergelyi,
3941  II,  95    |                  kettõnek, mert Göréb sógor meg abban a járatban van, hogy
3942  II,  95    |                  görbe ország ez, itt ugyan meg nem keresi szegény ember
3943  II,  95    |               reggel, mire fölébred a gazda meg az asszony, itt ne legyenek
3944  II,  95    |                    szenvedne annyit! Higgye meg, öreg bátyó, annyit kiáll
3945  II,  95    |                   kend, sógor, jól gondolja meg kend azt a dolgot, sógor,
3946  II,  95    |                  mint ahogy a szegényember.~Meg is találta a kaput a kastély
3947  II,  95    |                kicsit.~A nyájas pap - áldja meg az isten érte - sarkon fordult
3948  II,  95    |                szólt az öreghez:~- No, majd meg lesz lepve, a kis Klárikának
3949  II,  95    |                   Nini, a Klárikánk - döfte meg Botos uram könyökét Katica.~-
3950  II,  95    |                    érte kezét, lábát, áldja meg az isten jártában-keltében,
3951  II,  95    |                jártában-keltében, aminthogy meg is fogja áldani mindkét
3952  II,  95    |                    hát vigye haza; de várja meg legalább a kapunál, míg
3953  II,  95    |                    összeszedik. Isten áldja meg kiegyelmedet.~*~Egy negyedóra
3954  II,  95    |                     romok között.~A bogárka meg a lidércke egészségesek,
3955  II,  95    |                  nagyapa meséit hallgatják, meg a Tóbiás néniét, akit az
3956  II,  96    |                    én csak egy litört iszom meg naponkint, - szeretném tudni,
3957  II,  96    |                   szeretném tudni, ki issza meg naponként elõlem azt a három
3958  II,  96    |                     pásztoróra~Nem a világ!~Meg is mondtam Aradinak tegnap,
3959  II,  96    |                 folyik s hõsöket gyilkolnak meg. Mire való volt az a Két
3960  II,  96    |                     kis örömet annak a Laci meg Kálmán gyerekeknek is...~-
3961  II,  97    |                    Borcsa, aztán gyújtsátok meg a lámpát. Hadd lássam a
3962  II,  97    |               természet, sohasem fogy ki új meg új alakzatokból. Mire valók?
3963  II,  97    |                     arról, hogy ember mérte meg az idõt, s ahova a cirkalom
3964  II,  97    |                    születtek, hányan haltak meg az idén. Rögök a föld sarából,
3965  II,  97    |                  üde itt a levegõ. Igazítsd meg, Borcsa, a nagy órát a harangszóhoz,
3966  II,  97    |                   Miklóskám, a térdemre, te meg, Pannácska, ülj föl a pamlagra,
3967  II,  97    |                      ülj föl a pamlagra, de meg ne mozdulj, ne rendetlenkedj,
3968  II,  97    |                 Szilveszter estéje.~- Mondd meg, bácsi, kicsoda az a Szilveszter?
3969  II,  97    |                öcsém, a szívverését vigyázd meg az Idõnek: arról rá fogsz
3970  II,  97    |                     olyan kegyetlen, mondja meg azt Kákay Aranyos bácsi,
3971  II,  97    |                     újra épít. Hallgassatok meg, majd elmondom nektek körülményesen,
3972  II,  97    |                     nekem megmutat mindent, meg egy kis kürtöm, ha én azt
3973  II,  97    |                   fogja említeni.~- Bocsáss meg, uram! A népeknek példa
3974  II,  97    |                 részvét gyümölcseit utódaim meg fogják érni csakhamar, s
3975  II,  97    |            megkérdezte, hogy a kis Pannika, meg a Miklóska mit csinál. Az
3976  II,  97    |                   Ah! Oh! Mi egyebet még?~- Meg, hogy egy ajtót is csináljanak
3977  II,  97    |               kiesett kezembõl a kis tükör, meg a kis kürt, s se nem láttam,
3978  II,  99    |                  szerelemre. Akit Miss Kark meg fog csókolni valaha azokkal,
3979  II,  99    |               pudingot és véresebbre hagyja meg a beafsteeket. Egyéb újat
3980  II,  99    |                     jóféle whiskyben úsztat meg - fogyasztja, Miss Edithet
3981  II,  99    |           hulladékot: Mr. Plomb - úgymond - meg fog örülni e cikkeknek.
3982  II,  99    |                    napra, csak elvétve esik meg, hogy egy-egy ismeretlen
3983  II,  99    |                    is, Sir, kié lenne másé? Meg vagyok róla gyõzõdve, Sir.
3984  II,  99    |              gyakorlati fickó, Sir, és neki meg van azon szabadsága, hogy
3985  II,  99    |                     és jutányos szobából, s meg kell jegyeznem, Sir, az
3986  II,  99    |                  Miss Edith szomorúan rázta meg kedves szõke fejét.~- Nem,
3987  II,  99    |                  Nem, nem tudom; nem mondta meg: maga sem tudta talán Hanem
3988  II,  99    |                 mint a kegyedéi, de engedje meg, hogy õszinte örömérzetem
3989  II,  99    |                   arcán ritka vendég jelent meg: pír.~- Oh, uram, mit tehetek
3990  II,  99    |                 gazdag. Mary - mint mondá - meg volt gyõzõdve, hogy kedvesének
3991  II,  99    |                     tagadom, csüggedés ette meg a kedves lény lelkét, s
3992  II,  99    |                 Beláthatja tehát, Sir, hogy meg kellett e nyelvet tanulnom
3993  II,  99    |                   elhagy nyomtalanul, annak meg kell lenni. Nem használt
3994  II,  99    |                  szemeiben könnyek jelentek meg.~- Szinte elérzékenyültem
3995  II,  99    |                közeledék.~- Uram! - szólítá meg magyarul.~Az egyszerre mint
3996  II,  99    |                   Az ifjú kedvetlenül rázta meg fejét és soká nem szólt,
3997  II,  99    |                ablakmélyedésben.~- Esküdjék meg kegyed - kiáltott föl egyszerre
3998  II,  99    |                    bolond vagyok. Bocsásson meg! Nagyon kimerített a betegség.
3999  II,  99    |                      De mindegy: hallgasson meg, hallgasson meg...~- Azért
4000  II,  99    |                  hallgasson meg, hallgasson meg...~- Azért vagyok itt. Barátja