bold = Main text
     Rész, Fejezet                                             grey = Comment text

4001  II,  99    |                  útban állottak, talán mert meg akarta tudni: olyan puhák-e
4002  II,  99    |              fölnyitva szemét ott pillantja meg mellette? Oh, bárcsak ne
4003  II,  99    |                      Éppen e percben jelent meg a nemes gentleman, lihegve
4004  II,  99    |               Dicket.~- Mindenekelõtt nézze meg a beteget, doktor, és kövessen
4005  II,  99    |                kiabált önre; ha itthon van, meg kellett volna hallania.
4006  II,  99    |                      Kark nyelve nem férnek meg egy fedél alatt.~- Ah, drágalátos
4007  II,  99    |                 szomszéd kávémérésben tette meg a szolgálatot, hova valamely
4008  II,  99    |                        éppen most tiltottam meg. Az én szavam nem levegõ,
4009  II,  99    |                Edithnek, miként ösmerkedett meg s kötött barátságot a számûzött
4010  II,  99    |                    nõ és egy férfi.~- Ah!~- Meg kell önt kérnem, legyen
4011  II,  99    |                 szokott érdes hangja. Vajon meg lett-e értve az illetékes
4012  II,  99    |              Londonban is. Aztán Budapesten meg nem házasodni, Párizsban
4013  II,  99    |                 várom be itt az urat.~Edith meg nem állhatta, hogy szívébõl
4014  II,  99    |              legalább kétszeri utamat mégis meg kell térítenie Sir Ihonnak.
4015  II,  99    |                      abban a szobában várni meg fölgyógyulását, ahol Mari
4016  II,  99    |                     szoba; Sir Ihon annyira meg volt elégedve azon állapottal,
4017  II,  99    |            foszlánynak csücskét pillantotta meg. Kérte Edithet, venné le
4018  II,  99    |                     egy új kultuszt honosít meg, Sir.~- Ugye? - mondá Pál
4019  II,  99    |                   itt lesz keblemen, míg õt meg nem találtam, és itt azután
4020  II,  99    |                    kezét visszahúzta, mikor meg akarta fogni, kevesebbet
4021  II,  99    |                  Edith következõleg szólítá meg:~- Türelmetlenül vártam,
4022  II,  99    |                    vesz és nem indul, tudja meg, magam megyek.~- Menjünk
4023  II,  99    |             háromemeletes háza elõtt állott meg velök. Kihívatták a házmestert.~-
4024  II,  99    |                   sebes csattanással nyomta meg a kilincset.~- Pál úr -
4025  II,  99    |                    Edith! édes Edith! tudja meg elõbb, hogy én szeretem,
4026  II,  99    |                  Nos, ezzel a sok bõrönddel meg mi történik?~- Utazom holnap
4027  II,  99    |                     kaptál kosarat? - törte meg végre õ a csendet síri hangon.~-
4028  II,  99    |                  szívnek jogai vannak. Mari meg is halhatott azóta, vagy
4029  II,  99    |                  feleletem önhöz, Sir Ihon. Meg van ön elégedve?~- Tökéletesen,
4030  II,  99    |             megjelenhetik, valamint gyújtsa meg a szeszt is.~A kékes, rózsaszín
4031  II,  100   |                   köttetett és szakíttatott meg minden földi házasság -
4032  II,  100   |           százezrekbe került, s melyen ezer meg ezer jobbágy dolgozott sokáig,
4033  II,  100   |                  nem lehet. Minden embernek meg kell hajolni. S ha néha
4034  II,  100   |             érdeklõdéssel tudakozva s nézve meg mindent, ami magyar és szegedi,
4035  II,  100   |                    le ide a padra és várjuk meg, míg visszajön. Nézzék meg
4036  II,  100   |                  meg, míg visszajön. Nézzék meg önök még egyszer. Mert ki
4037  II,  101   |                      se erősebb.~Nem vertem meg vele senkit, és nem volt
4038  II,  101   |                  mer lopni senki.~Hát a bot meg is volt, meg is van egész
4039  II,  101   |                      Hát a bot meg is volt, meg is van egész mai napig -
4040  II,  101   |                    megfordulok; sosem látta meg senki, rá sem ügyeltek,
4041  II,  101   |                állottam ki! Remegve lestem, meg fogja-e kérdezni, szívem
4042  II,  101   |                     Most már tehát nem volt meg többé a bot, vagyis, hogy
4043  II,  102   |                másnap a pillangó. Nem talál meg soha többé. Habozva röpködi
4044  II,  103   |                 kormánybiztosé.~Szerencsére meg is találták, egy vénasszony
4045  II,  103   |                   egy tarka ebet pillantott meg s megszólalt:~»Ku-ku-ku-kuty...«~
4046  II,  103   |                      ról, gyakran látogatom meg; az asszonyt mamának hívja,
4047  II,  103   |                 abszolute semmit sem õrzött meg az emléke, ami valami nyomra
4048  II,  103   |                  beszélni?~- Ez idén tanult meg csak, s az a csodálatos,
4049  II,  104   |                szelíd kezökkel nem simítják meg a »kis nyomorult« arcát,
4050  II,  104   |                  tearózsát nem különbözteti meg, a duplát nem tudja fölismerni
4051  II,  104   |                     ugyanis sokszor vesszük meg tõle úgy a csokrot, hogy
4052  II,  105   |                makacs maradt. Amit tett, az meg van téve, amit mondott,
4053  II,  105   |                  van téve, amit mondott, az meg van mondva. Egy Kállay Ödön
4054  II,  105   |                   Mert minket nem büntethet meg õfelsége, nincs rá hatalma,
4055  II,  105   |                      Ezzel a hittel is halt meg a jó öregúr, áldja meg az
4056  II,  105   |                 halt meg a jó öregúr, áldja meg az isten a haló porában.~
4057  II,  106   |              ködmönébõl.~Bizony hiába hozta meg Apafi Mihály jó erdélyi
4058  II,  106   |           keresztény cselekedetekben elõzni meg egyiknek a másikat.~Sport,
4059  II,  106   |                  egyiknek a másikat.~Sport, meg sport! Mindenki bomlik utána.
4060  II,  106   |           megromlott generáció.~Szekrényesi meg a Balatont úszta át. Órákon
4061  II,  106   |                semmi, hiszen hadd szalajtsa meg az egész világot a hivalkodó
4062  II,  106   |                  világot a hivalkodó divat, meg a cafrangos civilizáció,
4063  II,  106   |                     a forgószél sem állítja meg hírös Makó városáig, ahol
4064  II,  106   |            megisszuk azt üvegedénybõl is!), meg az aranymedaliont, akiben
4065  II,  106   |                     addig az öreg Majgó már meg is reggelizett az »arany
4066  II,  106   |                 elöléneklõ bíró-gazda, hogy meg ne lássák: a szûre ujjába
4067  II,  107   |         szórakozásoknak, de sohasem találja meg véleménye szerint az igazit.~
4068  II,  107   |                hozott át a régi szállásról, meg a kis »cukri« kutya, amit
4069  II,  107   |                        Miért nem házasodtam meg, barátim. Annak nagyon egyszerû
4070  II,  107   |                  mondja Madách - gyenge. Én meg azt mondom, hogy az ember
4071  II,  107   |                hordják - mint a csiga, Kant meg alkalmasint úgy értette,
4072  II,  107   |               kitudni, miért nem házasodott meg Zsiga, s miért csalt meg
4073  II,  107   |                    meg Zsiga, s miért csalt meg annyi lányt és özvegyasszonyt.~
4074  II,  108   |                               A FEKETE HAJ, MEG A SZŐKE~1880~Tegnap éjféltájban
4075  II,  108   |                     még egy sétát kockáztat meg éjnek idején a korzón. Hiába,
4076  II,  108   |              hangversenyünkre a »Prológot«. Meg is írom, mert még rám is
4077  II,  108   |               szeretettel. Öcsém õrizte azt meg, sokszor kértem tõle, soha
4078  II,  109   |                  egy hortyogó ember mellé s meg nem áll egy szuszra - Párizsig,
4079  II,  109   |                szoba faláról. Aztán valljuk meg az igazat, kiben ne volna
4080  II,  109   |                   az igazat, kiben ne volna meg az a hiúság egy és ugyanazon
4081  II,  109   |                    ekképpen csiklandoztatta meg füleimet:~- Mi történt,
4082  II,  109   |                      Ej, ej, uram! Gondolja meg, hogy...~- Mindent meggondoltam.
4083  II,  109   |                 állapotom az oka. Hiszen ön meg fogja azt érteni. Te is
4084  II,  109   |                   azt érteni. Te is bocsáss meg, kicsikém, hogy unatkozni
4085  II,  110   |                  egy oly munkán, melyik még meg sincsen írva, legföljebb
4086  II,  110   |                 hagyták nõni, akként nyerte meg, mint azt õ maga is többször
4087  II,  110   |             asszonynak Deák Ferenc tetszett meg a karzatról.~- Kicsoda az
4088  II,  110   |                     hozza el hozzám holnap.~Meg is kísértette Fráter Pál.
4089  II,  111   |                képpel, valódi élettel telik meg a végtelen tér.~Ilyen csodálatos
4090  II,  111   |           tisztelendő atya vidáman szólítja meg kedvenc folyadékát:~»Jó
4091  II,  111   |                 vagy-e, borocska?«~»Kóstolj meg, páterka.«~S ez így foly
4092  II,  111   |             pillangóit, ki tudja meddig, ha meg nem csendülne ott fönn a
4093  II,  111   |                    álmok, amikbõl nem marad meg más valóság, csak a rezes
4094  II,  111   |                  már még azzal sem elégszik meg, hogy úri módra karszékben
4095  II,  111   |                   egyszer megharagszik, azt meg kell érezni a háznál mindenkinek.~
4096  II,  111   |                  rombolás mûve sem hökkenti meg, sem a mamácska bosszúsra
4097  II,  111   |               felgyújtja a házat, hát akkor meg azt fogják mondani, hogy »
4098  II,  111   |                pirospozsgás kis orcácskáját meg kis kezecskéit.~S ezekbe
4099  II,  112   |                egy-egy cserebogár koppantja meg a léc-páncélzatot, s ez
4100  II,  112   |           himbálózik. Vajon miért nem rakta meg egészen a madár? Miért hagyta
4101  II,  112   |                    alig hallani, s a színük meg többnyire fekete. Ki öltözteti
4102  II,  112   |               ágytól. Azt mondta: nem öllek meg, csak beleteszlek a koporsóba.~
4103  II,  112   |                   bele, miért nem büntetett meg... miért ment szó nélkül,
4104  II,  112   |             egyszerre csak egy ember jelent meg, aki elvitte a fiút fél
4105  II,  112   |                    legyen. A szalma-asszony meg a szalma-férj ügyvédei úgy
4106  II,  112   |           szalma-férj ügyvédei úgy egyeztek meg erre a pontra: hat hónapig
4107  II,  112   |                 kiállhatatlan vagy...«~Ezer meg ezer kérdés. Egy szomorú
4108  II,  113   |                   KERESTETIK~1881~Hogy lett meg országgyûlési képviselõ
4109  II,  113   |                    és aludt, mégsem álmodta meg soha, hogy õ valaha honatya
4110  II,  113   |              hasábjain is.~Hát azért õszült meg az õ haja tisztességben,
4111  II,  113   |                   dr. Fekete János bízatott meg.~Fekete arcát pír öntötte
4112  II,  113   |                     nagy tradíciók állanak.~Meg is bûnhõdött érte, egy félév
4113  II,  113   |                   kiadóig, bizony nem vette meg azt senki. Név kell ahhoz,
4114  II,  113   |                  almáriumja tetején küzdjön meg az enyészettel és a penésszel,
4115  II,  113   |                   ostoba emberek voltak. De meg ott van a Katona Bánk bán-ja,
4116  II,  113   |                 cselédszobában, akkor aztán meg van engedve a lopás. Hiszen
4117  II,  113   |                 Gábor úr szelíden simította meg szürkülõ hajfürteit s idegesen
4118  II,  113   |                 kedves Vilmám, mivel? Mondd meg legalább, mi a bûnöm?~-
4119  II,  113   |                  Egy nagy nulla? Ki látogat meg téged, kivel barátkozol,
4120  II,  113   |                   az alvást? Melyiket untad meg a három közül? Nos? nem
4121  II,  113   |                becsületes, jó szíved van, s meg fogsz érteni. Ha pedig nem,
4122  II,  113   |                  mellém, öregem, s hallgass meg... Neked beszédet kell tartani
4123  II,  113   |                   édesem, én nem tudok...~- Meg kell lenni. Megteszed, kedves
4124  II,  113   |             politikai befolyása által. Hidd meg, édes öregem, egész más
4125  II,  113   |                 Miféle nehéz tárgyak? Engem meg nem csalsz. Én is olvasom
4126  II,  113   |                 összefügg a másikkal. Mondd meg nekem, Gábor, mit keres
4127  II,  113   |                  Nem akarom, Gábor, jegyezd meg jól magadnak, nem engedi
4128  II,  113   |                dologból.~- Amint te akarod, meg a leány. Nagyon jól van,
4129  II,  113   |            tapasztalatokkal, nem irigyelt õ meg sohasem borostyánt, sem
4130  II,  113   |                  hallgatja, hadd siketüljön meg egy félórára minden honatya,
4131  II,  113   |                  vánkost a fejem alá, egyet meg a hasamra. Hadd melegedjen
4132  II,  113   |                   Hadd melegedjen föl. Fogd meg csak, milyen jéghidegek
4133  II,  113   |              elhasznált orvosságot te ehesd meg aztán.~Az ajtón kopogás
4134  II,  113   |                       Te szamár! - fordítsd meg és nézd meg még jobban az
4135  II,  113   |                        fordítsd meg és nézd meg még jobban az adresset.~-
4136  II,  113   |                    el te is, hadd gyõzõdjem meg, hogy nem álmodom.~Egy fiatal,
4137  II,  113   |                     apád. Benneteket minden meg tud zavarni. Örömben, búban
4138  II,  113   |            összegörnyedt pozitúrában állott meg neje elõtt.~- Asszony! -
4139  II,  113   |              háborgatja. Azt az egyet pedig meg különösen is meghagyta,
4140  II,  113   |                  válasz kell rá. A lakájnak meg van hagyva, hogy választ
4141  II,  113   |                  pénzügyi tárcával kínálnak meg. Oh, Gábor, tagjaim remegnek
4142  II,  113   |                   Hisz csak nem bolondultál meg.~- Becsületemre mondom,
4143  II,  113   |                   kezeit.~- Szent isten, te meg vagy õrülve.~- Meg voltam
4144  II,  113   |                isten, te meg vagy õrülve.~- Meg voltam akkor, mikor reád
4145  II,  113   |                    múlva fõúri fogat állott meg a ház elõtt és gróf Cserényi
4146  II,  113   |                Erzsike, ide mellém, simítsd meg a hajadat, igazítsd meg
4147  II,  113   |                     meg a hajadat, igazítsd meg a fodrot a ruhádon, kissé
4148  II,  113   |                 triplán ejti ki. Egyszóval, meg van áldva a miniszterelnökök
4149  II,  113   |                  Valóban, asszonyom - kezdé meg a társalgást Cserényi -,
4150  II,  113   |                   megmásíthatlan.~- Gondold meg, hogy az egész kabinet sorsa
4151  II,  113   |                mindnyájan. Barátom, gondold meg, hogy vannak kötelességek,
4152  II,  113   |                 kötelességek, amelyek elõtt meg kell hajolni a férfiúnak.~-
4153  II,  113   |                   Fekete Jánost.~- Hallgass meg tehát, kegyelmes uram, és
4154  II,  114   |                   két szögletablakán pihent meg szemem. Két kis módos ablak
4155  II,  114   |                  csak beszéltem volna, mert meg volt hagyva inasomnak, be
4156  II,  114   |                   hálás szavakkal köszönték meg gondoskodásomat, s mindenben
4157  II,  114   |                     fogadok el. Megmondtam, meg fog történni.~Az inas azzal
4158  II,  114   |                nekem. Nos, tehát kérdezzünk meg másokat. Íme, itt van Bonyvay
4159  II,  114   |                  Bonyvay tanár úr... mondja meg õ, ki a legjobb diák az
4160  II,  114   |                     úr Cséry Pistát nevezte meg.~- Hogyan, Bonyvay úr! -
4161  II,  114   |                    az a gyerek? Hadd tudjam meg magától, mi változtatta
4162  II,  114   |                  alatt így szóltam hozzá:~- Meg vagyok veled elégedve, öcsém.
4163  II,  114   |            felvilágosítást, mi változtatott meg annyira? Azelõtt adósságokat
4164  II,  114   |                     szállás- és kosztpénzt, meg a zsebpénzemet: negyven
4165  II,  114   |                     Hát miért nem írtad ezt meg nekem így? - szakítám félbe
4166  II,  114   |                  telt levelet, melyben soha meg nem történt dolgokkal hoztam
4167  II,  114   |             indulatosan. - Talán nem kapták meg a levelemet?~- De bizony
4168  II,  114   |                  Talán egy szép levéllel...~Meg voltam semmisülve. Midõn
4169  II,  114   |                     talán sohasem is bocsát meg. Hallani sem akart arról,
4170  II,  114   |                   eladni a Borcsa szolgáló, meg az üszõt. Abból megy az
4171  II,  114   |              sohasem szabad tudni, mert tán meg is ölne, amennyire dühös
4172  II,  114   |                   fogok nekik szerezni.~- S meg is tartottad, kedves öcsém -
4173  II,  114   |                meghatva. - Az isten tartson meg ebben örökké!~
4174  II,  115   |                      E sátorok elõtt állott meg és sokáig nézte, nem-e ejt
4175  II,  115   |                    s tán az éhhalástól ment meg, oh, akkor az egy szörnyû
4176  II,  115   |                  megiramodva fut hát, s tán meg sem állana sokáig, ha egy
4177  II,  115   |                      ha egy úri ház udvarán meg nem állítaná egy mennyei
4178  II,  115   |                   innen, te csavargó! Nézze meg az ember, még a kutyát is
4179  II,  116   |                    János házatája derekasan meg van rakva cseléddel. Van
4180  II,  116   |                János tudná, mitõl gyógyulna meg az õ báránykája. Bezzeg,
4181  II,  116   |                   Jánosnak, hogy házasodjék meg, hiszen még harminc éves,
4182  II,  116   |                     néniért. Nem is vetette meg az a szép kérést, ott termett
4183  II,  117   |           neveztetett ki, senki sem jósolta meg, hogy a fényes birodalmi
4184  II,  117   |                    asszonyok által csinálja meg a karrierjét, pedig minden
4185  II,  117   |                   vinni!~Csendesen húzódott meg bürójában festetlen, rideg
4186  II,  117   |                   ember s kicsinyelve hozza meg azokat.~Ha Miklósunk nem
4187  II,  117   |               selyem-füvet, a kozákok lovai meg is ették, a Guadalquivir
4188  II,  117   |                      eredj vissza és tanulj meg elõbb törökül.« Teleki Mihály
4189  II,  117   |                     tisztességesen; szavazz meg mindent, amit elédbe tesznek.~-
4190  II,  117   |                  jöttem kérni. No, ne ijedj meg - csak egy kis ajánlólevél
4191  II,  117   |                    a nyomdafesték nem foszt meg a zománcától.~Pali bácsi
4192  II,  117   |                    a gróf szívélyesen rázva meg õexcellenciája kezét.~-
4193  II,  117   |                 Neczpály tûkön ült ezalatt. Meg nem álmodta volna soha,
4194  II,  117   |                    minden furcsa dolog esik meg a világon!~Vajon mikor térnek
4195  II,  117   |                  ugyan Mr. Clark nem értett meg, de megnevetett.~- A mi
4196  II,  117   |                   tudom, elég magyar fordul meg nálunk - mondá Mr. Clark.~-
4197  II,  117   |                  miatt utaznak oda - jegyzé meg a gróf. - Íme, szomszédja
4198  II,  117   |                     alkalom lenne - ön ezer meg ezer üzenettel bízná meg
4199  II,  117   |                    meg ezer üzenettel bízná meg e fiatal urat.~- S kegyelmességed
4200  II,  117   |         hadviseléshez elsõsorban; de higgye meg, hogy a békéhez is, vagy
4201  II,  117   |                 pénzét összeolvasta, nagyon meg volt ijedve s kezdte egészen
4202  II,  117   |                  levél, melyrõl már egészen meg is feledkezett volt.~»No,
4203  II,  117   |                    biztató csillaggá s újra meg újra olvasta azt, míg végre
4204  II,  117   |                     Nem, Sir, nem kérdeztem meg. Azt mondá, még ma elutazik.~-
4205  II,  117   |                 magas szerencsétõl fosztott meg...~- Hagyjuk kérem e túlzó
4206  II,  117   |            szándékom.~- Oh, Sir, ne fosszon meg bennünket a szerencsétõl.~-
4207  II,  117   |               ruhába öltözött szolga jelent meg, egészen olyan ruhában,
4208  II,  117   |                  Szakasztott olyan - jegyzé meg egy nõi diszkant.~Miklós
4209  II,  118   |                   óráig, de õ csak nem unta meg, hanem olyan jól mulatott
4210  II,  118   |                    a viszonyt. Attól mindég meg lehet kérdezni: »mennyire
4211  II,  118   |                     semmi hírt. Sürgesd már meg a kiadóhivatalt, hogy küldje
4212  II,  118   |                    majd fölírom, az apádtól meg a nagyapádtól is van még
4213  II,  118   |                hálószoba.~De te azért mégis meg vagy velem elégedve s éppen
4214  II,  118   |              odahaza, te azért nem vetettél meg, tudtál nekem fantáziáddal
4215  II,  118   |                     mert érzed, tökéletesen meg vagy gyõzõdve, hogy az egész
4216  II,  118   |                 öcsém. Csak már hamar lenne meg palatinus, hogy én is zöld
4217  II,  119   |                  utazol, édes fiam. Gondold meg, hogy menyasszonyod van,
4218  II,  119   |                     semmi.~És nem gondolták meg, hogy a királyfiaknak nem
4219  II,  120   |                   időt is jól tudjuk, mikor meg volt hagyva a tanár uraknak,
4220  II,  120   |                Ferenc professzor urat bízta meg a tanári kar, hogy válaszoljon
4221  II,  120   |                németül, akkor irgalmatlanul meg foglak benneteket buktatni.
4222  II,  120   |            gimnázium összes rétegeit, ezzel meg volt oldva. A fiúk lehorgasztották
4223  II,  120   |                  szívott be vele, mely ezer meg ezer alakban nyilvánult.~
4224  II,  120   |                 Szózat«-ra gyújtott rá száz meg száz torok, öregek, ifjak,
4225  II,  120   |                   rend és fegyelem teljesen meg volt bomolva. Az éhség forradalmat
4226  II,  120   |                mondatot kiejteni.~- Engedje meg, kedves tanár úr! - mondá
4227  II,  120   |                  hát, Lengyel György, mondd meg nekem a történelembõl, mikor
4228  II,  120   |            fejezetet, amit e császárról írt meg a szerzõ, mígnem odáig jutott,
4229  II,  120   |                ráncokba szedve szólalt most meg a gróf:~- Most pedig állj
4230  II,  120   |                  mindazt, ami a tankönyvben meg volt - írva az oroszlánról,
4231  II,  120   |                 megzavarja.~- Mármost mondd meg nekem azt, mit szeret az
4232  II,  120   |                    de azért mégsem állhatta meg, hogy egy haragos pillantást
4233  II,  120   |              Tudja-e, kivel beszél?~- Pedig meg kell mondanom akárhogyan
4234  II,  120   |                professzori állapot volt, ez meg most a kiszolgált huszáré,
4235  II,  120   |                  minden ördögeitõl sem ijed meg.~Az excellenciás úr, most
4236  II,  120   |         tiszteltetem a tanár urakat, mondja meg nekik, ha megjönnek, hogy
4237  II,  120   |                   nekik, ha megjönnek, hogy meg voltam elégedve.~- Köszönöm
4238  II,  120   |                szóba. A fõispánt szólította meg s kalapját megbillentve,
4239  II,  120   |                   mint a záporesõ.~- Nagyon meg vagyok jutalmazva... túlságosan
4240  II,  120   |                    jutalmazva... túlságosan meg vagyok jutalmazva, - rebegé
4241  II,  120   |                     vagy. Szép örömet értem meg miattad. Hát te még az ország
4242  II,  120   |                 hagyta az öreg szavait, aki meg markába nevetett titokban,
4243  II,  120   |                    fogságba.~III. A »KURUC« MEG A »LABANC« SORSA~Ezentúl
4244  II,  120   |                     hogy »labanc«, a Dankóé meg, hogy »kuruc«, és az egész
4245  II,  120   |                    otthon. Lengyel Gyuriról meg azt tudtuk, hogy csakugyan
4246  II,  120   |                      sovány ember szólított meg.~Hátrafordultam. Az alak,
4247  II,  121   |                  anekdotáival. Ha nem jönne meg, még el sem hinné Kossuth,
4248  II,  121   |                   szentül, hogy nem fizet s meg is tartotta volna, ha olyan
4249  II,  121   |                  szokott beszélgetést kezdi meg vele:~- Hja bizony, nagy
4250  II,  121   |              kigyelmed?~- Neki se.~- Mondja meg legalább miért?~Márton csak
4251  II,  122   |                    közelebbit nem tudhattam meg róla senkitõl, mindössze
4252  II,  122   |                     hogy férje az idén halt meg, s hogy a nyárra Aradihoz
4253  II,  122   |                 János mintájára borotváljon meg, elhatároztam magamban,
4254  II,  122   |      Wertheim-kasszája nincs a szüleinknek, meg sem érdemes születni.~A
4255  II,  122   |              szekirozta a mamát a kalácsért meg a tojásért, mutassa meg,
4256  II,  122   |                     meg a tojásért, mutassa meg, hogy az kijött a türelembõl
4257  II,  122   |                      egészen át volt fázva, meg volt kékülve.~Megbocsátott
4258  II,  122   |               kiviszi kicsikéjének a tojást meg a kalácsot.~- Hisz ez egy
4259  II,  122   |          Méltóztassék magát megtekinteni.~- Meg vagyok elégedve. Isten önnel!~-
4260  II,  123   |                     az anya, az isten anyja meg fogja-e látni õket, õrködni
4261  II,  123   |                  Majd csak a reggel mutatja meg a szörnyû drámát - ha ugyan
4262  II,  123   |                     tenger alól, - de onnan meg nem jöhet... Ép ház nincs
4263  II,  123   |                életösztön óriásinak nevelte meg erejét, szívósságát, a száraz
4264  II,  123   |                     megrázó kép sem hatotta meg. Nem volt itt már semmi
4265  II,  123   |                 unokáimhoz, útközben lepett meg az ár. Ide másztam fel a
4266  II,  123   |                   hogy az öreg félig-meddig meg van fagyva, az arcszíne
4267  II,  123   |                háznak túlsó szögletétõl már meg fog látszani.~Egy-két evezõcsapás,
4268  II,  123   |                     környékre.~Nem volt már meg az õ háza sehol.~- Ledõlt -
4269  II,  123   |                  szívére tette s ezt jegyzé meg:~- Lassan ver, meg fog halni.
4270  II,  123   |                   jegyzé meg:~- Lassan ver, meg fog halni. De talán jobb
4271  II,  123   |                    Szent vagy, uram! Legyen meg a te akaratod!~- Az öreg
4272  II,  123   |                          Hogy szabadultatok meg, picinyeim? Édes kis gyémántkáim?~
4273  II,  123   |                     hídon át Szõregre.~Ezer meg ezer menekülõ tartott arra.
4274  II,  123   |                    egyszer csak dob perdült meg az ablak alatt. A szolgabíró
4275  II,  123   |              keserûen - nem érem én azt már meg, hogy ebben az életben még
4276  II,  123   |                  öreg? Ezt a másik leánykát meg én fogadom örökbe.~- Egészen
4277  II,  123   |              lemondani az életrõl. Ha nincs meg az a reményem, hogy õket
4278  II,  123   |             mindjárt.~Az öreg Kampós bezzeg meg volt most akadva. Melyiket
4279  II,  123   |                  igaz, hogy mind a kettõtõl meg kell válnia, de hát mégis
4280  II,  123   |               elhatározni, melyiktõl váljon meg elõbb. Egyformán szereti
4281  II,  123   |                    alakjai, kik ezredévekig meg vannak kövülve, szoborrá
4282  II,  123   |               érkezvén, egy suhanctól kérdé meg, hogy nem tudná-e megmondani,
4283  II,  123   |                   vett rajta a kíváncsiság, meg nem állhatta, hogy be ne
4284  II,  123   |                  becsület... az asszony, az meg egy valóságos angyal.~-
4285  II,  123   |              Köszönöm, barátom! Isten áldja meg!~- Hova tart, jó ember?
4286  II,  123   |                     az úton, amerre jött, s meg sem állott Osgyánig, hol
4287  II,  123   |                alázkodott le: az szólította meg Kampóst:~- Mi járatban van,
4288  II,  123   |                   arca volt, attól kérdezte meg, hogyan lehetne Bély Miklós
4289  II,  123   |                     beszélni... de én mégis meg fogom látni Mariskát.~Ott
4290  II,  123   |                  estefelé üres hintó állott meg a ház elõtt, piros szám
4291  II,  123   |                    pompásabban néztek ki.~- Meg van elégedve a lányával?~-
4292  II,  123   |                 ahova nagyságod adta, áldja meg érte az isten; becsületes,
4293  II,  123   |                    erkölcseit. Hanem mondja meg nekem, mit fog csinálni?~-
4294  II,  123   |                     Hátha mégsem gondolta õ meg jól ezt a dolgot?~Délben
4295  II,  123   |                     Csapó Mihályné háza, ez meg itt a kápolna. Nem, mégsem
4296  II,  123   |                    is, virágos kis kacabáj, meg piros csizma is.~A kis Mariska
4297  II,  124   |                     vett rajta.~Így történt meg egy napon, hogy a kérelmére
4298  II,  124   |                     aztán nem mi keserüljük meg, hanem az ügy.~Úgy is lett.
4299  II,  124   |                    hiszik, hogy egy katonát meg lehet sérteni, s aztán megkövetni.
4300  II,  124   |                    a katonai támogatást.~H. meg nem állhatta, hogy közbe
4301  II,  124   |                     emiatt, vagy nem büntet meg senkit.~- No, aztán?~- Ha
4302  II,  124   |                     mit az úr, én nem vonom meg a katonai támogatást, csak
4303  II,  124   |                   egyetlen tiszt sem alázza meg magát annyira, hogy szóba
4304  II,  124   |              rendszerint szó nélkül fordult meg, hogy teljesítéséhez lásson.~
4305  II,  125   |                     vártam is a konduktort, meg akarván tõle kérdeni: messze
4306  II,  125   |                hanem van egy sógorom, annak meg bányái vannak, s azokban
4307  II,  125   |                     Bízzunk a legjobban. Ön meg fogja látni, mennyire népszerû
4308  II,  125   |                 vagyok. A dolog biztos s én meg vagyok gyõzõdve, hogy ön
4309  II,  125   |           kivehettem, egy papirost gyújtott meg fidibusznak szórakozottságból,
4310  II,  126   |             gyógyszertár elõtt és nem nézte meg magát a nagy üvegtáblán.~
4311  II,  126   |              közönségét minden kósza szellõ meg nem ingatja hitében. Bizonyosat
4312  II,  126   |                     így fohászkodott:~- Add meg, Uram, mindennapi kenyerünket
4313  II,  126   |             mindennapi kenyerünket és ments meg a kísértetektõl!~Másnap
4314  II,  126   |                    kéklángú jegyek jelennek meg, s a föld mintha bugyborékolna
4315  II,  126   |                   szentelt víztõl sem ijedt meg.~Húsvét után kedden és szerdán
4316  II,  126   |                  kísértet sohasem látogatja meg...~Püspökóváron pedig a
4317  II,  127   |                 játszik, mikor még nem volt meg a fényes sugárút, mikor
4318  II,  127   |                   bizonyos ámulattal álltak meg a bolt előtt; míg kicsinyek
4319  II,  127   |                szerelemre.~Akit Bodner Mari meg fog csókolni valaha azokkal
4320  II,  127   |                   izzó szénné nem égeti, ha meg nem semmisíti, õrültté nem
4321  II,  127   |                     megboldogult; nyugossza meg az Isten ott, ahol vagyon,
4322  II,  127   |                 Mari kisasszonyt nem szûnik meg folytonosan untatni urára,
4323  II,  127   |               Molnár János uram - úgymond - meg fog örülni e cikkeknek.«
4324  II,  127   |                    napra, csak elvétve esik meg, hogy egy ismeretlen ember
4325  II,  127   |                enyém - mondja elmerengve. - Meg vagyok róla gyõzõdve, uram.
4326  II,  127   |                     és jutányos szobából, s meg kell jegyeznem az illetõ
4327  II,  127   |                  Nem, nem tudom: nem mondta meg, nagyon titkolt valamit,
4328  II,  127   |                 mint a kegyedéi, de engedje meg, hogy õszinte örömérzetem
4329  II,  127   |                 nyelvet megtanulni, engedje meg, ez már több a soknál.~-
4330  II,  127   |                   arcán ritka vendég jelent meg: a pír.~- Oh, uram, mit
4331  II,  127   |                 gazdag. Anna - mint mondá - meg volt gyõzõdve, hogy kedvesének
4332  II,  127   |                Beláthatja tehát, uram, hogy meg kellett e nyelvet tanulnom
4333  II,  127   |                   elhagy nyomtalanul; annak meg kell lenni. Nem használt
4334  II,  127   |                  szemeiben könnyek jelentek meg.~- Szinte elérzékenyültem
4335  II,  127   |                 közeledik.~- Uram - szólítá meg lengyelül.~Az egyszerre,
4336  II,  127   |                ablakmélyedésben.~- Esküdjék meg kegyed - kiáltott föl egyszerre
4337  II,  127   |                    bolond vagyok. Bocsásson meg, nagyon kimerített a betegség.
4338  II,  127   |                      De mindegy: hallgasson meg, hallgasson meg...~- Azért
4339  II,  127   |                  hallgasson meg, hallgasson meg...~- Azért vagyok én itt;
4340  II,  127   |                  útban állottak, talán mert meg akarta tudni, olyan puhák-e,
4341  II,  127   |               felnyitva szemét, itt pillant meg mellette? Oh, bárcsak ne
4342  II,  127   |                      Éppen e percben jelent meg, lihegve tuszkolt maga elõtt
4343  II,  127   |              huszárt.~- Mindenekelõtt nézze meg a beteget, doktor úr. Kend
4344  II,  127   |                hítta kendet, ha itthon van, meg kellett volna hallania.
4345  II,  127   |           fordította a szemeit.~- Görbüljek meg, tekintetes uram, akár a
4346  II,  127   |                   asszony nyelve nem férnek meg egy fedél alatt.~- Ah, drágalátos
4347  II,  127   |                        Éppen most tiltottam meg. Az én szavam nem levegõ,
4348  II,  127   |                 Marinak, miként ismerkedett meg s kötött barátságot az ifjúval,
4349  II,  127   |                     nõ s egy férfi.~- Ah!~- Meg kell önt kérnem, legyen
4350  II,  127   |                   ah, kisasszony! No, nézze meg az ember, milyen szemes.
4351  II,  127   |                     itt azt az urat...~Mari meg nem állhatta, hogy szívébõl
4352  II,  127   |              legalább kétszeri utamat mégis meg kell téríteni Kaziraynak.
4353  II,  127   |            felsózták a szoba árát. Gábor is meg volt elégedve, mert szabadon
4354  II,  127   |          foszlánynak a csücskét pillantotta meg. Marit kérte, vegye le onnan.
4355  II,  127   |                     egy új kultuszt honosít meg.~- Ugye? - szólt Kozenszky
4356  II,  127   |                   itt lesz keblemen, míg õt meg nem találtam és azután is
4357  II,  127   |                 kezét visszahúzta, mikor az meg akarta fogni, kevesebbet
4358  II,  127   |                   tavaszi napon így szólítá meg Mari:~- Türelmetlenül vártam,
4359  II,  127   |                    vesz és nem indul, tudja meg, hogy én magam megyek.~-
4360  II,  127   |                  emeletes háza elõtt állott meg. Kihívatták a házmestert.~-
4361  II,  127   |                    Fürdõ utca felé hajtott.~Meg volt hát minden, amit óhajtottak.
4362  II,  127   |                   sebes csattanással nyomta meg a kilincset.~- Kozenszky
4363  II,  127   |                      Mari! édes Mari! tudja meg elõbb, hogy én szeretem,
4364  II,  127   |                  Nos, ezzel a sok bõrönddel meg mi történik?~- Holnap hazautazom.~-
4365  II,  127   |                     kaptál kosarat? - törte meg végre mégis õ a csendet
4366  II,  127   |                lassan, elmélázva.~- Engedje meg nekem a diplomáciai közbelépést,
4367  II,  127   |                    múlt, de hiszen Anna már meg is halhatott azóta. Aztán
4368  II,  127   |            megjelenhetnek, valamint gyújtsa meg a szeszt is.~A kékes, rózsaszínû
4369  II,  128   |                   Nem is választották volna meg, de az apja, ipja, sógora,
4370  II,  128   |                    ugrani Demosthenesnek.~- Meg kell lenni, fiam! Meg kell
4371  II,  128   |                       Meg kell lenni, fiam! Meg kell lenni! Még egy országgyûlés,
4372  II,  128   |                visszavonták. Nem szöktél te meg valamikor a név szerinti
4373  II,  128   |                 szónak száz a vége. Próbáld meg még három évig. Mégis talán
4374  II,  128   |                  Bízzál a jövõben és tartsd meg a programbeszédet.~- De
4375  II,  128   |                eddig semmirõl sem gyõzõdtem meg.~- A beszédet pedig meg
4376  II,  128   |                     meg.~- A beszédet pedig meg kell tartani. Mégpedig legyen
4377  II,  129   |                dombbal...~Száz apró sír üli meg a temetõ toldott részét:
4378  II,  129   |                    az anyámról - szólította meg a dadát, ki csodálkozva
4379  II,  129   |                     ki csodálkozva csóválta meg õsz fejét: »Szép asszony
4380  II,  129   |            mindezekbõl éppen keveset értett meg, hanem azért szomorú maradt
4381  II,  129   |                    az én édesanyámat. Mondd meg nekem, lehet-e még azzal
4382  II,  129   |                   szél zúgott és zörögtette meg koronként az üvegtáblákat,
4383  II,  129   |                    szemét, könnyedén jegyzé meg:~- Mamádnak jó dolga van,
4384  II,  129   |                pedig könnyektõl nedvesedtek meg.~- Aztán hogy tudod te azt,
4385  II,  129   |                      csakhogy elõbb vakulsz meg, mintsem láthatnál valamit.~-
4386  II,  129   |                   aztán, aztán?~- Édesanyád meg volt elégedve s arra kérte
4387  II,  129   |                  kérte az Istenkét, engedje meg, hogy inkább õ maga vigyázzon
4388  II,  129   |              hörgött a melle, a nyaka pedig meg volt dagadva.~Rémülve vették
4389  II,  130   |           võlegénytõl, hogy esküvõje napján meg van zavarva a feje!~És én
4390  II,  130   |                 Fütykös Lázár, Epöli Gábor, meg Rigó Dani nagy becsülettudással
4391  II,  130   |                megtiltom. Emberek, vasalják meg!~- De, uram, az égre, tévedés
4392  II,  130   |        képviselõjelöltje vagyok!~- Hohó! Ez meg már éppen nem valószínû.~-
4393  II,  130   |                tudom bizonyítani. Kérdezzék meg a legelsõ parasztot, akit
4394  II,  131   |                    felfrissítõje. Ma jelent meg elõször nehány elõkelõ étterem
4395  II,  131   |            egyszerûen, igénytelenül jelenik meg s mégis nagy hatást gyakorol.~
4396  II,  131   |               elõidézett alkalommal jelenik meg a piacon a dinnye.~Természetes,
4397  II,  131   |                paloták ebédlõtermei nyílnak meg elõttük. Hol a falakról
4398  II,  131   |           ajkbiggyesztés megilleti hát, aki meg csak most eszik belõle...
4399  II,  131   |                   Kálmán a szürke húst ette meg elõször.~- Hallatlan! -
4400  II,  131   |                  étvágya. Õ úgy élt és halt meg, mint utolsó védõje és terjesztõje
4401  II,  131   |                      Csak a természet hozza meg szolgailag évrõl évre az
4402  II,  132   |                     Mert ha én nagy leszek, meg akartam keresni azt az esztendõt,
4403  II,  132   |               Katica makacs, akaratos volt. Meg kellett neki tenni, amit
4404  II,  132   |              selyemruha volt rajta, az arca meg szinte olyan piros.~- És
4405  II,  132   |                     ura elõtt, hogy engedje meg neki, hogy õ maga vigyázhasson
4406  II,  132   |                  igazán meglátogat engem?~- Meg bizony.~- De mikor?~- Mikor
4407  II,  132   |                   mögött.~»Nekem okvetlenül meg kell látnom a mamámat.«~
4408  II,  132   |             megláthassa. Mert neki okvetlen meg kell látnia.~De én istenem,
4409  II,  132   |                aztán el is aludt, és a mama meg is látogatta.~A decemberi
4410  II,  133   |                    négy rét görbülve állott meg az alispán elõtt.~- Miért
4411  II,  133   |      engedetlenkedik.~- Az ám, ha nem volna meg az ordré éppen a tekintetes
4412  II,  133   |                 kortyot lenyelte. No, de ma meg lehet engedni - a hajdú
4413  II,  133   |                      mert az elég van.~- Ha meg nem hal szegény, felemeltem
4414  II,  134   |                  adminisztrátor nem törülte meg a magáét... õt nem dirigálja
4415  II,  134   |                ispánja, aki látta a dolgot, meg akarta akadályozni, de az
4416  II,  134   |                     De csak nem bolondultál meg?~- Már én pedig szívesen
4417  II,  134   |                   úr! Gyönyörû kocsija van, meg kell adni.~- Éppen az imént
4418  II,  134   |                mégis elsápadt, mereven állt meg ura elõtt és nem mozdult.~-
4419  II,  134   |            porfelhõben.~Harmadnapra fordult meg a fõbíró, hogy ím útja megint
4420  II,  134   |                     arra vigye.~De mennyire meg volt lepetve, midõn ahol
4421  II,  134   |                     Tihanyi. - Kocsis, állj meg, hadd hallom, mit akarnak.~
4422  II,  134   |                   Én a vármegye ura vagyok. Meg ne moccanjon senki.~Nem
4423  II,  134   |             moccanjon senki.~Nem is moccant meg senki, s megtörtént a nagy
4424  II,  134   |              lelkészt az út közepén vágatta meg, de csak hét pálcaütésig.~
4425  II,  134   |                     Sz. Miklós bácsin esett meg az a közönséges dolog, hogy
4426  II,  134   |                semmiféle kényelmet nem vont meg magától - ami pedig nagy
4427  II,  134   |                  viharos felkiáltással lett meg Miklós bácsi. Olyan éljenzés
4428  II,  134   |              kevésbé énáltalam. Válasszanak meg engem a tekintetes alispán
4429  II,  134   |                   barátja nyakába.~- Áldjon meg az isten... látom, hogy
4430  II,  134   |                      aki az ígéretet tette, meg méltóztatik halni.~De azért
4431  II,  134   |                   hatalmasokat:~- Jegyezzék meg, uraim, hogy minden dolognak
4432  II,  134   |        természetesen, csak Ribayról említem meg, hogy fényes karrierje odalett.~
4433  II,  134   |                 messzire elért a keze - bár meg kell adni, hogy a fõispán
4434  II,  135   |                   kétkedõ mosolyt eresztett meg.~Cservárynét két cseléd
4435  II,  135   |                 orvos, ki minden ötödik nap meg fogja mérni testsúlyát,
4436  II,  135   |            mondjátok, hogy még nem érkeztem meg.~- Teringette! - mondja
4437  II,  135   |              lélegzete.~S ez okból (higgyék meg, hogy pusztán ez okból!)
4438  II,  135   |           harmat-arca egészen látható lett.~Meg is látta rögtön egy sétáló
4439  II,  135   |          hegyoldalra, egy lovast pillantott meg a tisztáson.~Ez õ! Suttogá
4440  II,  135   |                zenénél új toalettben jelent meg Vilma.~Este a mûkedvelõ-elõadásra
4441  II,  135   |                 Huszadik nap~A huszadik nap meg éppenséggel nem voltak többé
4442  II,  135   |               egészen ostoba ember. Biz azt meg lehetett volna választani
4443  II,  136   |                  szõlõrõl célzásképp is, ha meg akarnám köszönni annak a
4444  II,  136   |                   nagy érdemek elõtt hajolt meg.~A demokrácia okos és a
4445  II,  136   |                  annak a szõlõfürtnek mégis meg kell lennie.~A városban,
4446  II,  136   |                  valaki... Máskor nem válna meg tõle semmiért, hiszen olyan
4447  II,  136   |                   ruháját, csak a szõlõfürt meg legyen a betegnek.~Eladták
4448  II,  136   |                ködmönt. Két forintért vette meg a zsidó.~A nagyobbik leány
4449  II,  136   |                  föl, szép leány! - szólítá meg háta mögött a püspök inasa,
4450  II,  136   |                     de csak reggel... értsd meg, reggel.~Lángba borult a
4451  II,  136   |                   hazaért, már akkor az apa meg volt halva. Ott feküdött
4452  II,  137   |             szerencsétlenség nem hökkentett meg. Asszonyt találtunk mi Mehádián
4453  II,  138   |                    dolog s abban állapodtak meg, hogy döntsék el szavazat
4454  II,  138   |                   ismerõst pillantott volna meg, odamutogatott:~- Ló! Ló! -
4455  II,  138   |                    A Gergely gyereket nézem meg - felelte.~- Nagy-e már?~-
4456  II,  138   |                  elkényeztetik a feleségem, meg a leányaim. Sose lesz belõle
4457  II,  138   |              kényszeredve.~- No, hát nézzük meg a Gergelyt. Ha megengedi,
4458  II,  139   |             helyettesíteni, azóta született meg a lófejû vasút, mely lassankint
4459  II,  139   |                  ember siet, és nem ott áll meg, ahol az ember akarja, hanem
4460  II,  139   |                utazni; de azért nem tagadom meg tiszteletem õszinte kijelentését
4461  II,  139   |                     akinek a lóvasút is jó: meg nem állhatom, hogy fel ne
4462  II,  139   |                  fel, öreg bátyó - szólítja meg a jószívû alispán.~- Nem
4463  II,  139   |                legsebesebb futásban, s száz meg száz árnyalata van a gyeplõtartásnak,
4464  II,  139   |                amint a vaslineák viszik.~De meg is romlik aztán alaposan.
4465  II,  139   |                 volt a ló valaha, azért áll meg minden falu és utca végén,
4466  II,  139   |                     a kovácshoz.~- Patkolja meg az úr ezt a szegény állatot!~
4467  II,  139   |                  kovács elhozta a ráspolyt, meg a szerszámokat, a kalapácsot
4468  II,  140   |                 ablakában mindig egy férfit meg egy asszonyt láttam.~Eleinte
4469  II,  140   |                     azt a hitet gyökeresíté meg szívemben, hogy a világon
4470  II,  140   |                 sors nem akarja! - csendült meg lüktetõ szívem mélyén egy
4471  II,  141   |                     virágbokrétákkal lepték meg, kirándulásokat rendeztek
4472  II,  141   |                megérkezik.~- Nincs más mód, meg kell elõle szöknünk.~- Jó,
4473  II,  141   |              szöknünk.~- Jó, tehát szöktess meg, édesem...~Másnap útban
4474  II,  141   |                  reggel a Praterbe, mindent meg fog tudni.~A vicomte - a
4475  II,  141   |             találkozón, de Alice nem jelent meg.~Eltûnt... megszökött...~*~ (
4476  II,  141   |                    óriási plakátok jelentek meg a hirdetési táblákon. Egy
4477 III,  1     |                  mint Selmecbánya.~Bocsássa meg az ottani érdemes magisztrátus
4478 III,  1     |                    öreg bányagróf lesz itt, meg a Csutkás professzor.~-
4479 III,  1     |                     hozzánk kell szöknöd.~- Meg is tenném, ha olyan messze
4480 III,  1     |                egyugyanazon virág fogamzott meg a száraz talajban.~Ha valamin,
4481 III,  1     |          kárbavesztének tudata ne háborítsa meg a gyönyört. E pontnál, t.
4482 III,  1     |                  minden percben elszunnyad, meg fölébred, mint a csirke,
4483 III,  1     |                 dicsekedhetik, mindamellett meg kell említenem, hogy igenis
4484 III,  1     |                hajdúnál, akinek nemrég jött meg a fia Olaszországból a légiótól,
4485 III,  1     |                     argumentumaival gyûlnék meg a baja. Mert az argumentumok
4486 III,  1     |                    aminõk sohasem történtek meg vele, amikrõl csak õ képzeli,
4487 III,  1     |                gyermek volt! Luppán úr ezer meg ezer dolgot tudna a kis
4488 III,  1     |                    egyetlen szó sem történt meg, Luppán lovag múltját, gyermekségétõl
4489 III,  1     |                  született, nõtt fel s halt meg szemefénye, a kis Laci és
4490 III,  1     |                 megnõnek ezek a gyerekek!), meg nem állhatta, hogy el ne
4491 III,  1     |                  Csutkás kollégája jegyezte meg neki négyszemközt: »No,
4492 III,  1     |                     teljes életedben s íme, meg is van a nagy darab igazi
4493 III,  1     |           csodálatos gondolatokkal népesíté meg agyvelejét.~»Csakugyan arany…
4494 III,  1     |            megeshetik, mert ha nem eshetnék meg, nem lenne nyomtatásban
4495 III,  1     |          színvonalán. Hiszem, hogy nem áll… meg vagyok gyõzõdve, Csemez
4496 III,  1     |          vonatkozólag már korábban ejtetett meg Csutkás és Csemez úr közt.
4497 III,  1     |                  lelkesedve -, itt találtam meg, a Krisztina az; õ csüggni
4498 III,  1     |                    én feleségem leend. S te meg nem tagadhatod õt tõlem,
4499 III,  1     |                     Érzékenyülten törölgeté meg szemeit zsebkendõjével,
4500 III,  1     |                   Nos, jól van. De jegyezze meg… õ csügg… õ csügg rajtam,