Rész, Fejezet
1 1, 1 | megszólított azonban hidegen felelt:~- Egy magányos fütty! Annyit
2 1, 1 | a tejfölt.~Pintyõke nem felelt semmit. Olyan embernek tartotta
3 1, 1 | benyelei puszta felõl - felelt rá Jancsi s aztán õ is elkezd
4 1, 1 | hajfürtjeit és nyugodtan felelt:~- Erzsét Biró Ferenc kérte
5 1, 1 | De nem adtam ám ingyen, - felelt vissza mosolyogva Jancsi -
6 1, 2 | tekintetre is csak annyit felelt, hogy »hüm!«~KÖZÉPKORI LOVAGOK~
7 1, 2 | öcséméknek szántam.~Sásdy nem felelt vissza, hanem sebes léptekkel
8 1, 2 | Azt, hogy gyönyörû! - felelt Kálmán. - Zsidóban ritka
9 1, 2 | Hol láttad?~- Bécsben! - felelt Kálmán.~- És?~- Az udvari
10 1, 2 | arisztokratikus orrhangon felelt:~- Nem lehet, édes barátom!
11 1, 3 | Kétszer sem mondom, hogy nem - felelt szelíden a huszár, mert
12 1, 3 | öregebbik atyafi nyájasan felelt vissza a legénynek:~- Elég
13 1, 3 | mindig azzal a kérdéssel felelt az öreg apró úr:~- Ugyan
14 1, 4 | lenne mégis…~Kalap uram nem felelt.~…A lovamnak - egészíté
15 1, 4 | olyat bizony nem találok - felelt tiszta meggyõzõdéssel.~-
16 1, 4 | A kérdezett mosolyogva felelt:~- Hisz azért gyengébb a
17 1, 4 | komor fejét és sokáig nem felelt. Kalap uram is gondolkozott,
18 1, 4 | szarkasztikus kacagással felelt:~- Hát nem látja kalapomon
19 1, 4 | bizony június másodika van - felelt egykedvûen Lupcsek.~- Hát
20 1, 4 | meg halkan.~- Az vagyok - felelt az villogó, haragtól szikrázó
21 1, 4 | barátom.~- A’bizony igaz… - felelt Lupcsek úr egészen lehûlve
22 1, 4 | nekem azokat.~Erzsi nem felelt. Tompa érzéketlenségbe esve,
23 1, 4 | liliom elõbb, mikor azzal felelt: »nem, ezen a világon!«
24 1, 4 | A levél zsebében van - felelt Miklós.~- Nem volna azt
25 1, 4 | megtámadnom az okoskodását, - felelt az orvos - az tökéletesen
26 1, 4 | rendbehoztunk.~Erzsi nem felelt. Az ügyvéd közelebb lépett
27 1, 4 | Belenyugszik-é ebbe?~Erzsike most sem felelt, reszketve nézett atyjára,
28 1, 4 | számítgatott?… Erzsi még mindig nem felelt. E némaság megdöbbenté az
29 1, 4 | szorítani…~Erzsike erre sem felelt, pedig kérdés volt. Különben
30 1, 5 | Erzsikével.~Erzsike mindenikre felelt nehány semmitmondó sort,
31 1, 8 | bizony november 10-ike van - felelt egykedvûen Lupcsek.~- Hát
32 1, 8 | meg halkan.~- Az vagyok - felelt az mogorván.~- Ha nemesember,
33 1, 9 | a fejét rázta s röviden felelt vissza:~- Ösmerlek, ördöngös
34 1, 9 | maga is ilyen hangulatban felelt:~- Ha szép-e? Szeretnék
35 1, 9 | kinyilatkoztatta, hogy szeret.~- S mit felelt kegyed? - kérdé Kléner úr
36 1, 9 | Gyenge, szakadozott hangon felelt a szokásos elõzetes kérdésekre.~
37 1, 9 | grófot.~- De láttam ám, - felelt a fuvaros - ott sétál a
38 1, 9 | Bizonyára, bizonyára! - felelt Kléner úr s maga is szelencéjéhez
39 1, 9 | Bornemiszára.~Az elmélyedve nem is felelt többé, összes figyelme oda
40 1, 9 | a fejét rázta, s röviden felelt vissza:~- Ismerlek, ördöngõs
41 1, 11 | fákat és füveket, de nem felelt. Meglassította válaszul
42 1, 11 | kérdeztek, s megintelen mit felelt erre Belinka Sámuel uram.~-
43 1, 11 | hallhatóan kiejtett »nem«-mel felelt.~- Valóságos »nemtudomka«
44 1, 11 | voltál. Szegény leány!~Nem felelt egy szót sem, csak vállat
45 1, 11 | mellette a pázsiton, de nem felelt, elfordította arcát és a
46 1, 12 | halált várjuk vendégnek - felelt az elõbbi hang.~- Úgy? Haldokló
47 1, 12 | választom, a fehéret! - felelt Laci habozás nélkül.~Az
48 1, 12 | ruhával.~Laci nevetett, de nem felelt semmit.~Mikor kimentek a
49 1, 12 | megütõdve Laci.~- Én? - felelt az szemmeresztve. - Én Rozsomák
50 1, 13 | lesütötte a fejét és nem felelt.~- Hát mért nem szólsz?~-
51 1, 13 | haját elõbb, csak azután felelt:~- Ott bizony nagy parádé
52 1, 13 | másképp.~Druzsba úr nem felelt, vakon, gépileg követte
53 1, 13 | neheztelés bizonyos árnyalatával felelt, mint az olyan megsértett
54 1, 13 | van, uram.~Druzsba úr nem felelt semmit, szelíden hajtotta
55 1, 13 | incselkedni, de nem is igen felelt, csak éppen mosolygott bágyadtan,
56 1, 14 | Balduin öszvérét tartotta, felelt helyette:~- Õ a kis házikó
57 1, 15 | s talán még hortyog is - felelt a pap nevetve.~Az álomisten
58 1, 17 | egy bûvös kis hordóm, - felelt az öreg Jaroszláv - mikor
59 1, 17 | késõbb, mikor Kaszperek felelt a fõbíró kérdéseire: »Hát
60 1, 17 | mint seprõ?~Kaszperek nem felelt.~A sztaroszta kötekedve
61 1, 17 | Intézkedj, jó uram - felelt Mária, - hogy a férjem holttestét
62 1, 17 | virágcserép.~De a király nem felelt, sietett az alkalommal élni,
63 1, 18 | szólt újra.~Senki sem felelt. Pedig semmi kétség, két
64 1, 18 | Egy kellemes, csengõ hang felelt most lágyan, reszketegen:~-
65 1, 18 | az öreg úr nem egyhamar felelt, egy, a kapuban ácsorgó
66 1, 18 | gazdag ember?~Kutlik nem felelt, csak a hangyászéhoz hasonló
67 1, 18 | Hát tagadja?~Semmit se felelt. Szemei álmatagon révedeztek
68 1, 18 | Meredten nézett maga elé s nem felelt, csak egyre odább húzódott
69 1, 18 | hanghordozás; hasonlóval felelt:~- Oh, én természetesnek
70 1, 20 | egy nap.~Pista két ujjal felelt vissza.~Két ujj, két nap!~-
71 1, 20 | vissza sem fordult, úgy felelt, kelletlenül, tompán, miközben
72 1, 20 | elmenjek?~Erzsike egy szót se felelt. Csak lógatta bágyadtan,
73 1, 20 | Pista!~- Nem ülök át - felelt lakonikus flegmával.~Sértésnek
74 1, 20 | Siess, Pista!~Senki sem felelt. Senki se jött a kupé felé.
75 1, 20 | sírt és egyre sírt, nem felelt egy szót sem. Moronyi egy
76 1, 20 | maradni?~Tóth Pista nem felelt, hanem kisvártatva hallatszott
77 1, 21 | Palkó fiam?~De nem Palkó felelt (nem volt az se holt, se
78 1, 21 | vagy nincs?~Egy hang sem felelt; minden szem a magyarázó
79 1, 21 | Hogy semmit se látott - felelt a vicebíró németül.~Aztán
80 1, 22 | szuttyongatott gazda, most már nem is felelt, az asszonyt kérdezte:~-
81 1, 23 | engem illetett a levél?~Nem felelt, de a kezét se húzta ki
82 1, 25 | Haza engednélek-e? - felelt Molnár Pál, és megremegett
83 1, 25 | nem szégyenled magad?~Nem felelt, csak lehorgasztotta a torzonborz,
84 1, 25 | fogadtak? Sokba?~- Sokba - felelt Varga Mihály meggyõzõdéssel.~-
85 1, 25 | Úgy voltam én ott, uram - felelt némi büszkeséggel a hangjában -,
86 1, 25 | mely meg volt híva, nem is felelt. Még Thaly se jött: azt
87 1, 26 | gondolod, ismétlõdhetnék?~Nem felelt. Másnap feltûnõen korán
88 1, 26 | leány lesütötte fejét, nem felelt. A tûzkirály pedig egyre
89 1, 27 | engedik a kánoni törvények - felelt Filcsik közömbösen, mialatt
90 1, 27 | szeretném én látni.~Krúdy nem felelt, mert éppen le volt hajolva,
91 1, 27 | fülig vörösödött, de nem felelt.~- Önnek értékes lehet -
92 1, 27 | ajtót!~Öt-hat reszelõs hang felelt egyszerre.~- Nem lehet,
93 1, 29 | világossággal.~Semmit se felelt a másik, mintha gondolkoznék,
94 1, 29 | nézett a szemeibe, de nem felelt. Az csak még jobban ittasodott
95 1, 31 | lázas kék szemeivel, és nem felelt semmit, csak a fejével biccentett
96 1, 31 | Az istentelen Vince nem felelt, az ökreit hajszolta, szólingatta:~-
97 1, 31 | Isten nincs jelen.~Vince nem felelt, gondolkozóba esett. Sokáig
98 1, 32 | összeszidta, mire nevetve felelt föl:~- Ne tessék nyugtalankodni,
99 1, 32 | ott lehessen?~- Hihihi - felelt a suhanc. - Az asszonyokat
100 1, 32 | percek voltak, sokáig nem felelt; végigfektette a szép testet
101 1, 33 | plenipotenciáriusunk.~- És mit felelt? - szólt lassan, fojtott
102 1, 34 | buborék?~Kati fojtott hangon felelt, miközben az arcát elfordította. ~-
103 1, 34 | utána is kiáltott, de az nem felelt, hanem futni kezdett.~-
104 1, 35 | fogja tartani?~A titkár nem felelt, csak némán mutatott a messzi
105 1, 35 | Kozsibrovszky vállat vont, aztán úgy felelt, mint egy apostol.~- Megeszik,
106 1, 35 | vevõ kérdezett, az eladó felelt, õszintén, úgy, ahogy van.~-
107 II, 2 | egyszerre.~- Nem leltem otthon - felelt a tiszt kardját leoldva.~-
108 II, 2 | eszed.~Gaillard apó azzal felelt, hogy eldúdolt egy versszakot
109 II, 3 | gyakornok.~- Egy kis érvágás - felelt Aladár oda sem nézve.~A
110 II, 3 | paripáért.~Aladár azzal felelt, hogy kisütötte a kezében
111 II, 3 | hogy kicsoda...~Aladár nem felelt.~A kis barna menyecske nem
112 II, 4 | öcsénk tréfásan.~Stofi úr nem felelt semmit; hihetõleg arról
113 II, 6 | veszed el?~- Nem igaz - felelt Sramko bácsi mogorván.~-
114 II, 6 | lehajtotta fejét és nem felelt, hanem behúnyta szemeit:
115 II, 7 | volnék - nem vagyok fösvény - felelt egy udvaronc könnyedségével.~
116 II, 7 | lehetetlen.~- Túloztak talán... - felelt a nagy ember, minden habozás
117 II, 7 | Botondnak csak a Visztula felelt belülrõl száraz, hektikus
118 II, 7 | Ki az? Mi az?~Mády nem felelt.~A vénlány borzadva pillantá
119 II, 7 | Nyitom. Azonnal nyitom! - felelt nagysokára Melanie. - Várjon
120 II, 11 | Feketéhez közeledve.~- Én igen - felelt az nyomatékosan. Az a nyomatékosság
121 II, 13 | rabláncot tűrni tudjanak« felelt a nép nevében Gordian.~»
122 II, 13 | s szabadok lesztek újra« felelt a nép nevében Gordian. »
123 II, 13 | értesült róla, nyugodt lélekkel felelt:~»Elég volt már az ész,
124 II, 13 | férfiút, azután komolyan felelt:~»Hogy lásd, mily nagy készséggel
125 II, 17 | szuszogáshoz hasonló sóhajjal felelt.~- Majszterné néni - feleltem
126 II, 22 | egyenesség példányképe semmit sem felelt, egy hanggal sem véteté
127 II, 22 | kilépni.~Az nagy zavarral felelt, talán most hazudott életében
128 II, 22 | Nagy az én bajom, koma - felelt ez mogorván és még beljebb
129 II, 26 | viszhangként Ilonka kacagva felelt.~De e kacagás iszonyattá
130 II, 32 | tudok.~- Oh, kérem... - felelt az vissza udvariasan - szót
131 II, 32 | mi újság a Tiszában? - felelt a szakácsné - s a hal azt
132 II, 33 | parancsolni.~Bismarck nem felelt erre semmit. A paraszt azonban
133 II, 34 | Bizonyára, kedves gyermekem - felelt az anya -, és igen örülök,
134 II, 38 | baronesz kérdésére Harter Vilma felelt:~- Nem, Margit, az emberek
135 II, 38 | rendelkezésükre állok - felelt a báró elfojtott hangon,
136 II, 40 | Amennyire annyira meg is felelt neki. Tudniillik úgy tett,
137 II, 40 | arckifejezéssel.~- Az volt a jel - felelt György mosolyogva -, hogy
138 II, 41 | leszel.~- Ne félts engem - felelt Laci dacosan -, ha addig
139 II, 43 | Bajos volna elhatározni - felelt a kérdezett meggondoltan. -
140 II, 54 | Nagy vakmerõség lenne - felelt a gróf -, életeddel játsznál
141 II, 59 | említést.~- Íme, asszonyom - felelt Mari elfogódva, s a két
142 II, 60 | nevén szólítá. A leány nem felelt. Az ifjú megijedt, s szörnyû
143 II, 62 | annak arcába fújva, hetykén felelt vissza:~- Mi köze hozzá?~-
144 II, 62 | jutalmazni.~- Még mindig nem felelt azon kérdésemre, hogy mi
145 II, 66 | kérdé a fiú.~- Igen - felelt az angyal -, lásd itt látom
146 II, 66 | lenni?~Az angyal mit se felelt e szavakra; megfogta kezét
147 II, 66 | kezdeni, fiam?~- Nem tudom - felelt szomorúan a gyermek, s ezzel
148 II, 67 | az észre sem vette, nem felelt vissza, minden figyelmét
149 II, 67 | magát.~- Igen... ösmerem - felelt szórakozottan, anélkül,
150 II, 69 | ezt, hát lutheránus módra felelt.~- Mindenfélével.~- De mégis
151 II, 72 | menyasszony, odaígértem kezét - felelt az ridegen.~- Jól tetted,
152 II, 72 | Tesz is az valamit - felelt Pukovics nevetve -, az én
153 II, 74 | fáradt fumigatív mosollyal felelt:~- By jingo! Hát hiszen
154 II, 78 | hogy nemesen esett el, így felelt mosolyogva:~- Már iszen
155 II, 89 | felelni akart volna - s nem felelt.~A megyében minden ember
156 II, 89 | sürgetésemre végre is annyit felelt egy carte correspondance-on,
157 II, 90 | kedveseiktõl.~- Itt is, ott is - felelt a Délibáb -; szomjas vándornak
158 II, 90 | közé temette arcát, s nem felelt semmit: könnyei ujjai közt
159 II, 99 | vagyok és ösmerem önt - felelt Edith. - Ön Alacskay Pál.~-
160 II, 99 | ma?~- Október ötödike - felelt Edith remegõ hangon.~A beteg
161 II, 99 | Óda a fátyolhoz.~Edith nem felelt; most már az õ füleiben
162 II, 99 | szemrehányás rezgõ hangján felelt, de valljuk be, e hangban
163 II, 99 | akit megszólított, nem felelt; hanem leeresztette fátyolát,
164 II, 113| medvelépéseivel s nem is felelt a neje kérdéseire, minélfogva
165 II, 120| Rákóczi.~- A lázadó Rákóczi! - felelt Lengyel Gyuri fennhangon.~
166 II, 120| az a fiú ilyen gonoszul felelt, hanem én... Engem tessék
167 II, 123| kormányos.~De az öregember nem felelt.~- Szóljon hát kend szaporán...~
168 II, 123| szaporán...~De még most sem felelt. Szeme megüvegesedve meredt
169 II, 125| nyújtott madárhang.~- Ezer - felelt egy bariton.~- Mennyibe
170 II, 127| vagyok és ösmerem önt - felelt Mari. - Ön Kozenszky László.~-
171 II, 127| leírhatatlan dühhel - õ nem felelt nekem, nem nyújt fölvilágosítást,
172 II, 127| bolond vagyok...~Mari nem felelt; most már az õ fülében zúgott
173 II, 127| szemrehányás rezgõ hangján felelt, de valljuk be, e hangban
174 II, 127| akit megszólított, nem felelt, hanem leereszté fátyolát,
175 II, 130| képviselõválasztáson?~Az ügyész mosolyogva felelt:~- Szavazást senki nem kívánt.
176 II, 133| Zörgetett, de semmi hang sem felelt belülrõl, máskor pedig rögtön
177 II, 134| melyekre az mai napig sem felelt természetesen, csak Ribayról
178 III, 1 | egy nagyon különös ember - felelt Anika.~- Ösmerõsöm?~- Nem,
179 III, 1 | galambom?~- Fogadj isten - felelt Olej lehangoltan, egyrészt,
180 III, 1 | azelõtt is zavaros volt - felelt a leány naiv pillantással,
181 III, 1 | oh, oh!…~- No bizony - felelt vissza Anika gyorsan. -
182 III, 1 | helyette Olej durva hangja felelt:~- Be van csukva az ajtó,
183 III, 1 | nevét kiáltozta.~Senki sem felelt.~»Istenem, hol lehetnek?«…~
184 III, 1 | a fejét rázta s röviden felelt vissza:~- Ismerlek, ördöngõs
185 III, 2 | Zavartan, remegõ hangon felelt vissza:~- Melyik gombra
186 III, 2 | köhécseléstõl kísért hang felelt, ki tudja, mit, nem lehetett
187 III, 2 | oda indulsz.~Még erre sem felelt Gélyi János. Csak hadd jöjjön
188 III, 18 | saját botját, de csak nem felelt, mit is felelt volna, hiszen
189 III, 18 | csak nem felelt, mit is felelt volna, hiszen csak nem lehet
190 III, 38 | Sándor elpirult s kedvetlenül felelt, mikor kérdeztem:~- Nem
191 III, 39 | ezt cselekedni?~Senki sem felelt neki, de azért megtudhatta.
192 III, 41 | tízszer vacsorált itt - felelt a fiatal asszony nyugodtan, -
193 III, 41 | asszonyom, a számítás helyes - felelt a báróné megvetõleg -; mindjárt
194 III, 41 | szereti-e férjét?~- Báróné - felelt mosolyogva Tihamér felesége -,
195 III, 42 | kettõ közül?~- Akármelyik - felelt az fojtott hangon.~Bodzai
196 III, 47 | legjobb barátod?~Toldy nem felelt hirtelen, hanem hízelgõ
197 III, 49 | küldeményemet?~- Izé… köszönöm - felelt Csuzy kedvetlenül.~- Nagyon
198 III, 49 | kosárban.~- Hogy ez mi? - felelt aláeresztett hangon a tekintetes
199 III, 51 | hol a legjobb barátod?~Nem felelt hirtelen, hanem hízelgõ
200 III, 63 | mellén a két karját és nem felelt, hanem tovább nézte azt
201 III, 75 | Levelet írtunk neki, nem felelt, azután a papnak írtunk,
202 III, 75 | azután a papnak írtunk, az se felelt. Ez mégis bámulatos! Aztán
203 III, 83 | citissime. Megint csak nem felelt Száldobosi Miklós, csak
204 III, 87 | Hát bántom én magát?~Nem felelt. S mert nem felelt, lesújtva
205 III, 87 | Nem felelt. S mert nem felelt, lesújtva s újra félénken
206 III, 94 | az asszony.~De Koháry nem felelt neki, annyira el volt merülve.~-
207 III, 102| Mindjárt, mindjárt - felelt az öreg fészkelõdve.~- Nem
208 III, 123| kölcsönkéri…~- Igen, igen - felelt erre õ mosolyogva. - A mi
209 III, 128| kiáltottam.~Senki sem felelt. Az eperfa-gallyak a nagy
210 III, 128| Az ebédemet csinálom - felelt egykedvûleg.~- Nos, nincs,
211 III, 128| elõtt csacsogó gyermek, nem felelt semmit, csak a nyársat forgatta
212 III, 129| De abból semmi se lesz - felelt Nagy Máté. - Azt, úgy segéljen,
213 III, 130| él még, Mihály?~- Ajaj! - felelt õ.~- Bizony azt hittük,
214 III, 145| Természetesen pénzt?~- Oh, nem - felelt Károly.~- Talán áldásomat? -
215 III, 148| Megszólították, de nem felelt.~Az unoka (a 80 éves aggastyán)
216 IV, 7 | Hiába fújták a kürtöt, nem felelt rá csak az erdõ. Egész nap
217 IV, 34 | málna, vagy mi?~Egy szót sem felelt, hanem még odább somfordált.
218 IV, 77 | látott maga előtt, szerényen felelt a főügyész kérdéseire, s
219 IV, 84 | evett.~- Én! Dehogy ettem - felelt ijedten a paciens.~- No,
220 IV, 84 | tudni?~- Ez igen egyszerû - felelt a képviselõ -, a katolikus
221 IV, 84 | Ugyan ne tessék tréfálni - felelt az õr -, hisz a tekintetes
222 IV, 85 | vajon hova férnek el itt? - felelt fel itt gúnyos mosolygással
223 IV, 85 | csábító nézéssel.~Hatvani nem felelt, csak a fejét horgasztotta
224 IV, 97 | Gábel úr.~De Gábel úr nem felelt; könnyei előtörtek az elérzékenyüléstől,
225 IV, 101| küldözgetünk?~- Elköltöm - felelt könnyed vidámsággal.~Az
226 IV, 122| õsz férfiú arca és örömmel felelt:~- Ez a patak a demokrácia,
227 IV, 126| elhallatszott, s meg is felelt rá rögtön a harangláb tájáról
228 IV, 128| kerestem össze, de arra se felelt. Most már elvesztettem türelmemet,
229 IV, 131| szemérmetesen a tányérjára. - Mit felelt aztán az angol asszony?~
230 IV, 132| beismer. Nyögött és nem felelt, többet.~- Mit gondol, Kótyiné
231 IV, 135| halljuk«-ra olyasvalamit felelt magyarul, ami a női olvasókra
232 IV, 146| akarva kezdeni, de senki sem felelt. A mama rám nézett, aztán
233 IV, 147| senior (Wrbovszky Albert) felelt, hogy a párt szava az isten
234 IV, 147| Krisztus!~De az alak nem felelt semmit. Csak ott állt mereven,
235 IV, 149| csak a fejét rázta és így felelt:~- Ej, hát nem láttad a
236 IV, 152| tanultad te ezeket?~Nem felelt, gondolkozott, a homlokát
|