Rész, Fejezet
1 1, 2 | lónyelven annyit tesz:~»Ha ti vinnétek minket!«~A piacon
2 1, 3 | régen porladozni fognak, ti is elmondhassátok unokáitoknak.
3 1, 4 | Gróf Illárdyaknál? Hát a ti vidékteken is bírnak?~-
4 1, 4 | minket.~- Hát kik vagytok ti?~Miklós megszégyenülten
5 1, 4 | lecsendesítse.~- Barátaim, - kezdé - ti minden áron beszédet kívántok.
6 1, 5 | Tyhõ! Ezer milliom! Hát ti mindnyájan összebeszéltetek,
7 1, 5 | Vagy én õrültem meg, vagy ti! Az élõ istenre esküszöm,
8 1, 8 | Neptun jön ide nyaralni. Ti, fiatal írók, persze nem
9 1, 9 | lenne, de siket is.~- Hát ti ketten kik vagytok?~Azok
10 1, 9 | elõállott mind a három.~- Ti pedig, édes fiaim, ha már
11 1, 9 | lenne, de siket is.~- Hát ti ketten kik vagytok?~Azok
12 1, 9 | elõállt mind a három.~- Ti pedig, édes fiaim, ha már
13 1, 12 | megdidergett tagjaiban -, még ti fenyegetni mertek, nézze
14 1, 12 | megkékültek:~- Jaj, jaj, ti a garabonciás diákok vagytok!~-
15 1, 12 | járhat az. Mit tudjátok ti azt, tacskók! No, no, csak
16 1, 12 | vagytok, derék gyerekek! Ti bizonyosan megtaláljátok
17 1, 12 | összeráncolta. - Mit akartok ti a királytól? A királyok
18 1, 12 | fölnevetett:~- Hát azt hiszitek ti, hogy azt csak úgy osztogatják
19 1, 12 | kitérõleg válaszolt:~- Ha ti hiszitek, hát mért ne hinném
20 1, 12 | halálos ágyán: »Mit tudjátok ti azt, nem-e én osztom a szerencsét«,
21 1, 13 | gyerek volt a sipsirica.~Már ti. leánygyerek. Mert a sipsirica
22 1, 13 | már rothadt vagy férges. Ti. a cseresznye és nem a sipsirica.
23 1, 13 | beiktatva a Herkules. Már ti. a háziak részérõl. Mert
24 1, 14 | Gyilkos! Én? Ne tréfáljatok. Ti vagytok a gyilkosok.~- Hallgass,
25 1, 15 | megríkatjátok országaitokat, ti királyok, illõ, nevettessétek
26 1, 15 | meresztett Anettára.~- Ez volna a ti apátok? - s megrázta szép
27 1, 15 | sóhajtva.~- Mind az enyim, de ti is játszhattok velük.~-
28 1, 15 | borulva a király elõtt.~- És ti mit akartok?~- Be akarunk
29 1, 15 | és üljetek az asztalhoz. Ti ugyan hamar visszaérkeztetek
30 1, 16 | bocskorba, selyem halinába, ti szamarak. De legalább hoztatok-e
31 1, 16 | maga feladatait végezni, de ti mégis bízvást föltehetitek
32 1, 17 | fiam. Bár abba járnátok. Ti a Kaszperek dolgában kerestetek
33 1, 17 | beszélnünk.~- Ezt eltaláltad. Ti azt akarjátok ugyebár, hogy
34 1, 17 | túljárt már a hatvanon.) Ha ti azt akarjátok, hogy Kaszperek
35 1, 17 | szegény városi tanács! Ti csak az ördög ellen hadakoztok.
36 1, 17 | kísértet szerepe, mikor ti a megholt Kaszpereknek néztétek.
37 1, 18 | megtetszenék, de tudjátok-e ti azt, hogy az én leányom
38 1, 20 | asszonyka a fehér foga közt.~Oh, ti aranyos mézeshetek. Az ember
39 1, 20 | Nem értem már én, fiam, a ti dolgaitokat. Azt mondod,
40 1, 21 | Beszélgessünk még egy kicsit. A ti lovacskáitok is pihennek,
41 1, 21 | híres Kártyi Pista, akirõl ti nótákat énekeltek.«~Kártyi
42 1, 23 | remegõ ajakkal nyöszörögte:~- Ti még mind éltek és bot nélkül
43 1, 24 | Pruszkay de genere Tass -, de ti se nem tudnátok zeugnisokkal
44 1, 24 | Semmit se tudok.~- Ah, ti mennydörgõs újságírók, sohase
45 1, 24 | egy tányért! Csi pocsujes ti szomár? (Hallod-e te szamár?)
46 1, 25 | állt. Te meg õ. Õ, a föld. Ti ketten. Ki tudja, mennyire
47 1, 25 | nevetve felelte:~- Én nem, de ti se tudnátok bebizonyítani
48 1, 25 | Újhelyre hajtattak, már ti. azok, akiknek volt min
49 1, 26 | Isten hozott nálunk.~- Mit? Ti iskolatársak vagytok? -
50 1, 26 | valami dehonesztáló ez a ti országtokban?~- Éppen annyi,
51 1, 26 | Naív emberek vagytok ti, professzorok. És ha diffamáló
52 1, 27 | kedvelt. - Azt gondoljátok ti, krumplin nõtt mesteremberek,
53 1, 27 | isten nyugosztalja (már ti. Horváth Eleket), kibukkan
54 1, 27 | egy szomjúság bánt még. Ti cigányok is elmehettek isten
55 1, 28 | felbõszítette Szlebenitset.~- Mit? Ti már ott künn vettétek ki
56 1, 31 | füllentett az öreg. - Persze, ti azt szeretnétek, hogy úgy
57 1, 32 | két kis sárga arany, nem a ti kék vagy fekete szemetek
58 1, 32 | istenem, milyen idõk voltak! Ti azt most már nem értitek
59 1, 32 | derék gazdatisztjeim, és ti, becsületes cselédjeim,
60 1, 32 | a szerelem tette ezt, ti mihasznák; ne is bámuljatok
61 1, 33 | mérlegeltessenek immár, ne pedig ti. Ennélfogva az ül ezentúl
62 1, 33 | is, Fili bácsi.~- Csitt, ti kis gézengúzok. Nem látjátok,
63 1, 35 | lesz, méltóságos gróf úr?~- Ti, édes fiaim, megkapjátok
64 1, 35 | amit tõletek kívánok. Hát ti mennyi napszámot kértek
65 1, 35 | az idegen uraság elmegy, ti is elmehettek.~A parasztember
66 1, 35 | csavard le az árt. Hiszen ti asszonyok tudjátok az ilyet.
67 II, 3 | A fiskális úr bámulói, ti. két gyakornoka, nyomban
68 II, 3 | minélfogva, tehát õ maga (ti. Palkó kocsis) sincs jó
69 II, 4 | eszmével kezdett foglalkozni, ti., hogy a borbélylegényt
70 II, 4 | tiszttársaival »huszonegyet«, ti. aki legelõször huszonegy
71 II, 5 | paradicsom a - pince torka.~Oh, ti prózai pesti emberek, kik
72 II, 5 | ban vagy a »Slová«-ban, - ti nem tudjátok, milyen derék
73 II, 5 | nagyúri kezével eldöngette, ha ti megrójátok is érte az újságtokban.
74 II, 5 | amirõl ilyenkor szokás, hogy ti. elkelne már egy kis esõ...
75 II, 5 | ezt a nemes növényt, már ti. a lopótököt, mert nem szeretem,
76 II, 5 | keresztül, eszébe jutott minden, ti. hogy õ Harcsa Ezékiel híres
77 II, 7 | Bordeaux-ban nem is volt soha, már ti. nem Napóleon herceg, -
78 II, 10 | onnan néztük egymást, már ti. csak Fucha nézte nagy érdekkel
79 II, 11 | lényegére vonatkozik, hogy ti. mitévõ legyen mármost õ
80 II, 12 | kérdé az egyik.~- Én. És ti kik?...~- Mink a hatalmas
81 II, 12 | sérthetetlen - szól Álmos. - Ti pedig, becsületes sima szakállúak,
82 II, 13 | csak a béke teheti.~.......~Ti zúgtok, rómaiak! avagy nem
83 II, 14 | szerencsésebb ideám is, ti. ha most nyernék vagy 20
84 II, 15 | csúfondárosan: »én leszek a ti szemfedõtök!«~Nekem sem
85 II, 15 | keresztülrepesztett, - már ti. ahogy ez krónikákban van
86 II, 20 | köntöse. Ebben a köntösben, ti. ásítás közben, per associationem
87 II, 22 | uram mérgesen. - Hát laktok ti valahol?~- Csupa gergei
88 II, 25 | meg: »igazán gyönyörû«, ti. mikor Samuról mondják: »
89 II, 26 | Különben is mi az, amit ti olyan nagyon megróvtok?
90 II, 26 | házias, mint a csiga (mely ti. ritkán jõ ki a kagylójából),
91 II, 26 | egyletnek elnöknõje, s bizonyára ti is, a fiatalabb nemzedék,
92 II, 34 | De miképp van az, hogy ti éppen ez állatot szeretitek
93 II, 35 | De vegyük, hogy tévedek, ti. hogy a majom nem máltai
94 II, 36 | keblében nemes szív dobog. Ti tudni fogjátok, mit tesz
95 II, 36 | akkor nem tehet egyebet. S ti nem fogjátok õt arról lebeszélni,
96 II, 36 | elõadottak valószínûségében, ti tanúságot fogtok tenni egy
97 II, 36 | meg kell halnod.~- Oh, ti derék fiúk vagytok! - kiáltá
98 II, 36 | szívedet Tudtam én azt, hogy ti szerettek engemet. Légy
99 II, 40 | beleegyeznek, s ez esetben (ha ti. eladatnék) árának fele
100 II, 40 | részben fognak osztozkodhatni (ti. a háznak Mari férjhez menetele
101 II, 41 | eszembe, igazi anglius eszme; ti itt Nyúl barátommal körülbelül
102 II, 43 | érdemli e nagy jutalmat, és a ti kezetekbe tesszük le ennek
103 II, 43 | míg szükséged lesz rá. Ti pedig, édes gyermekeim -
104 II, 44 | barátom, egy pohárral, ti többiek pedig ott künn,
105 II, 45 | kiáltá mind a kettõhöz:~- Ti tudjátok, hogy halálos ellenségek
106 II, 54 | volt az neki, mint ahogy ti, kedves olvasóim, talán
107 II, 55 | Milyen kár, hogy õvele (már ti. a mi rendõrünkkel) nem
108 II, 56 | esetén gúnyolódva. - Amit ti lovagias elégtételnek neveztek,
109 II, 64 | maga Kossuth Lajos. Már ti. nálunk Svihákmegyében.
110 II, 64 | specialistáit megismertetni, ha ti. az nem lesz ellenére a
111 II, 68 | napja, mint hogy itt ülök. Ti az okot kutatjátok, barátim,
112 II, 78 | valamivel nagyobb is, hogy ti. szórakozottságomban megházasodtam.~
113 II, 80 | ilyen mindennapi történet Ti, írók, azt úgyis ezzel a
114 II, 81 | tekintettel nézte prédáját.~Már ti. amennyit láthatott belõle,
115 II, 82 | Jézus valamit addig, míg ti jóízûen aludtatok.~A jó
116 II, 82 | hitt ebben a dologban már ti. abban, hogy az õ kívánságát
117 II, 88 | milyen tolongás!~Ez utóbbi, ti. a tolongás van leginkább
118 II, 91 | és kvaterkás poharak, a ti farsangtok van!~Miklós Gyula
119 II, 91 | hiányossága vagyon, hogy ti. van egy alávaló kísérõje,
120 II, 96 | ilyet mond, mit nyávogtok ti összevissza akár a Szegedi
121 II, 99 | ünnepélyes pillanatban (ti. Karkéknál) két férfi a
122 II, 108| fogaikat, mintha mondanák:~»Ti, eleven emberek mindig változtok,
123 II, 109| szuszra - Párizsig, már ti. a Budapesten levõ Párizs
124 II, 120| fiúk, már nem ér semmit! (ti. Ausztria és Magyarország
125 II, 131| most eszik belõle... már ti. a dinnyébõl.~Szegény dinnye!~
126 II, 139| révén jutott hivatalhoz: ti. gyalogpostás lett.~Hanem
127 III, 1 | valahova Bakabánya felé.~- Ti jertek át! Te, kedvesem…
128 III, 1 | babrálta - a dolog, melyet ti feszegettek, kényes magánügy,
129 III, 1 | sem kedves, sem virító, ti nem akarnátok, de nekem
130 III, 1 | lenne, de siket is.~- Hát ti ketten, kik vagytok?~Azok
131 III, 1 | elõállt mind a három.~- Ti pedig, édes fiaim, ha már
132 III, 2 | Böngér Panna -, legalább már ti ne bántsátok. Eleget veri
133 III, 2 | 1882~Regényes völgyeink, ha ti megszólaltok, ha odaálltok
134 III, 2 | fölugorva -, tudod-e, hogy ti gazdag, de nagyon-nagyon
135 III, 5 | Gughi Panna -, legalább már ti ne bántsátok. Eleget veri
136 III, 12 | hogy tessék, csináljátok ti a magatok költségvetését
137 III, 14 | igen, meghiszem neked… de ti, újságírók, megéltek a jégen
138 III, 15 | nekünk egy papát.~- Oh, ti bolondok! - szólt a »petite
139 III, 18 | Miféle vásznát?~- Hát amit ti odalenn tejútnak híttok,
140 III, 18 | Szent Péter pálcájá«-t, amit ti magyarok sascsillagnak neveztek
141 III, 19 | élénken felkiáltott:~- Eh, ti még azt nem érthetitek,
142 III, 25 | Piroska lábaihoz…~- Oh, ti kedvesek, okosak! - sikoltott
143 III, 25 | Lássátok, megteszem a ti kedvetekért.~Elindult velök.
144 III, 37 | elmaradoztok? mit csináltok ti ott az idegen gyerekek közt,
145 III, 47 | szólott:~- Ne bántsátok ti Toldy Miklóst. Úgy látom
146 III, 51 | szólott:~- Ne bántsátok ti Toldi Miklóst. Úgy látom
147 III, 80 | vármegye - de ezek már, ti. a szolgabíró és csendbiztos,
148 III, 84 | aki az én nevemet viseli (ti. én gondoltam ki, milyenre
149 III, 85 | világot.~- Nem is úgy, mint a ti tárcaírótok - szólt letéve
150 III, 85 | nagyon is megijedt az a ti tárcaírótok - látszik, hogy
151 III, 87 | lépked el mellettem, már ti. egy igazi alispán, a régiekbõl
152 III, 87 | bírói székünk elõtt«.~Már ti. akik írják, mert nekem
153 III, 99 | megbecsüli az ilyen jószágát. De ti nem értitek a familiáris
154 III, 102| mindjárt! Majd bizony, ha ti itt a Zsizsiket megállítjátok,
155 III, 102| húzva.~- Hej, lányocskám! Ti ti, kedves gyerekecskék,
156 III, 102| húzva.~- Hej, lányocskám! Ti ti, kedves gyerekecskék, benneteket
157 III, 110| kellemetlenek valának, már ti. a határosítások. (Ámbár
158 III, 115| mondá a hatalmas úr -, ti talán nem értitek, de így
159 III, 128| Visszafordulhatsz, Gyuri, mert én meg a ti asszonyotoknak viszem az
160 III, 129| ígérje meg kend, sógor… már ti. kend, Perbet sógor, hogy
161 III, 132| többi belsõ oldal, amit ti firkáltok tele, az semmi.«~
162 III, 139| míg az egyszer elunta, ti. a sors unta el:~No, hát
163 III, 141| három apró gyereke van: (már ti. a feleségének). Mibõl élnek
164 III, 144| debreceni tojásokban azóta, már ti. azóta, ahogy Hatvani feltörte
165 III, 148| mentek? Vissza, oltani! Ti gyávák!~A »gyávák« ugyanezt
166 III, 148| kezdett.~- Megkeserülitek még ti ezt a dolgot, majd meglássátok!
167 IV, 1 | meglátod? Ilyet is tanultok ti a könyvekben?~- Hát furcsa,
168 IV, 6 | nem tudja, mit küldjön. Ti talán tudjátok, mi okozná
169 IV, 6 | vállalkozik rá, hogyha õ a ti kívánságtokról írt a Jézuskának,
170 IV, 6 | kívánságtokról írt a Jézuskának, ti meg az õ kívánságát írjátok
171 IV, 10 | emlékszik erre az évszámra. A ti apáitok, kedves olvasóim,
172 IV, 10 | a könyvet, csukjátok be ti is a könyveiteket.~Olyan
173 IV, 25 | országok mûveltségét; õ (ti. Salla) az utak minémûségérõl
174 IV, 34 | feleselés:~- Mit akartok, ti zsiványok? - rivalkodtak
175 IV, 34 | nekünk akarták adni!~- De ti nem akartátok elvenni! -
176 IV, 42 | barátim, van fátum! Hiszen még ti is lehettek valamikor képviselõk!~
177 IV, 43 | eljárási szabályzatot.~Zay (már ti. ez a mi Zayunk) meglehetõs
178 IV, 45 | Szamarak, cudarok, hiszen a ti károtok az, hogy oldalvást
179 IV, 45 | a talaját hízlalva, de a ti leveleitek alápotyognak
180 IV, 46 | fegyverszünetet, hogy a félóra alatt ti bántatlanul mehettek jobbra,
181 IV, 46 | jobbra, amerre akartok…~- Ti pedig balra - kiáltá Stevó.~-
182 IV, 51 | dolgát szellõztetem, már ti. amennyire az illedelem
183 IV, 52 | mûvészetemre gondolok.~- Oh, ti mindnyájan naivok vagytok.
184 IV, 52 | az, mert észre sem venné, ti. olyan föltétel alatt sikerült
185 IV, 54 | fenyegette elsõ szerelmemet.~Ti. a szép szöszke Kermy Rózával
186 IV, 55 | igen kevesen tudtuk.~Azt ti., hogy Gyuri bácsi egykor
187 IV, 57 | öreg tovább folytatta:~»Ti a fiam menyasszonyát elítéltétek
188 IV, 62 | én óhajtottam volna (hogy ti. tartozom õt holtom napjáig
189 IV, 65 | fenekén egypár millió (már ti. Rothschild ládája fenekén),
190 IV, 73 | képviselői régióból való. Ti. részint képviselők, részint
191 IV, 80 | Borcsa!~- Úgy van. Persze ti azt szeretnétek, ha mi sose
192 IV, 80 | adósságot, a fürdõt, a ruhát, a ti bolondságaitokat. Péter
193 IV, 87 | levegõjét - egy félóráig, amíg ti. Budáról az Újépületbe értünk.~
194 IV, 88 | lakodalomkor, amit nem óhajtott. Ti. tífuszt kapott és belehalt,
195 IV, 91 | megvitatni? Hát azt hiszitek ti, hogy én olyan szamár vagyok,
196 IV, 91 | folytatja érzékeny hangon. - Ti vagytok a legjobb barátaim,
197 IV, 91 | vagytok a legjobb barátaim, ti ösmertek. Én egyszerû ember
198 IV, 91 | nekem a bizonyosság kell. Ti nem értitek az efféléket.
199 IV, 94 | egyenesen, vagy görbén, ti. oldalágon, a Bureczky de
200 IV, 95 | ártatlanokat, hanem Budakeszire. (Ti. ott laknak a mennyország
201 IV, 97 | Persze, persze. Értem már. Ti semmitõl se féltek, imposztorok.~
202 IV, 103| hozott hírt róluk.~Bemászott ti. egy sziklaüregbe kincset
203 IV, 104| kitalálta a csillagokból - már ti. amikor kitalálta. De bár
204 IV, 111| ügyvéd úr. Ejnye beh jó!~Ti õ már akkor kannibali mohósággal
205 IV, 111| befelé tartsd a könyöködet!« (Ti. a könyökén rongyos volt
206 IV, 111| nem csörömpölsz.« (Hogy ti. hitvány piculák meg nem
207 IV, 119| van, én nem sokat bánom, s ti is jól teszitek, vágjatok
208 IV, 124| föl meglepetve. - Hát már ti, apró babszemek, is vádaskodtok? -
209 IV, 126| megmerevedve.~- Micsoda? Ti még haboztok? Hát nektek
210 IV, 127| felé fordulva -, de abból ti nem esztek, ez egészen az
211 IV, 127| nyakába akasztá.~- No, urak ti is - intett eközben a fõuraknak.~
212 IV, 127| tõlük az ámuló Botházi, - ti volnátok odakünn a legszebbek.~-
213 IV, 127| hogy lépjenek közelebb). Ti pedig, vitézlõ asszonyok,
214 IV, 127| Férjeitek életben maradnak a ti kegyelmetekbõl, de nevük
215 IV, 127| jegyzékébõl, s a két családnak a ti nevetek alatt lesz folytatása
216 IV, 127| asszonyokat, gyermekeket.~- Ti pedig készülõdjetek fel
217 IV, 128| Okos familia vagytok ti, Karcsikám, - de a képekhez
218 IV, 131| volt a rumpsteak ára?~- Ti csak tréfáltok, elfásult
219 IV, 135| Való is nektek a pallos, ti szamarak! Ártányok nyakára
220 IV, 137| prenumeráltam, erre hát.~S míg ti, jámbor újságírók, töritek
221 IV, 138| fog a várostok süllyedni, ti gazemberek!~A ninivei lakosok
222 IV, 142| Plutót, hadd tekintsem meg, - ti meg aztán nézzétek, hogy
223 IV, 148| szólt a nagyasszony -, ti kénytelenek vagytok vele.~-
224 IV, 148| visszahozza azt ránk, amit ti ott tesztek. Gondolj szegény
225 IV, 148| s azon ürügy alatt, hogy ti az õ szüleit sanyargatjátok
226 IV, 152| segéljen, megteszem. Ha ti kötekedtek, hát én is kötekszem.~
227 IV, 152| összeomolhat, átváltozhat, de ti világvégeiglen megmaradtok.
228 IV, 152| kamélia-csokrot. Éppen a ti házatok volt, Józsi, s az
229 IV, 152| tósztot mondott a távozóra, ti. reám, ki éles elmével megvilágítottam
|