Rész, Fejezet
1 1, 1 | paraszttarisznya; bizonyosan valamelyik elõtte szaladó társa dobta el,
2 1, 3 | Néhol alázatosan levették elõtte a kalapot egyszerû szûrös
3 1, 4 | is oly begyesen lépkedett elõtte, mint hajdan, a szolgabíró
4 1, 4 | úgy, hogy futni látszanak elõtte; majd az országúton, honnan
5 1, 4 | Miklós nagyot húzott az elõtte álló kancsóból. Tüzes nedv
6 1, 4 | hallott dolgok voltak ezek elõtte, de a fiatal ember hangjában,
7 1, 4 | figyelmeztette volna, - ott van elõtte, ha nem vak, megláthatja.
8 1, 4 | királyságának trónjába, és meghódolt elõtte boldog, boldogtalan. Neki
9 1, 4 | egyszerre világos lett elõtte minden.~- Bátyám! - kiáltá -
10 1, 5 | mindig nem volt világos elõtte: õ-e valóban Makkfõi fiskális,
11 1, 7 | is oly begyesen lépkedett elõtte, mint hajdan, a szolgabíró
12 1, 8 | kedves leányhoz, térdre esni elõtte és azt kiáltani: »Én, én.«~-------------------------------------------------------------------------------------------------------------~
13 1, 9 | velök menni. Úgy állt ott elõtte mind a három, mint egy-egy
14 1, 9 | hajdani nyulaknak, akik csak elõtte álltak, sokkal kevésbé kellett
15 1, 9 | csúsznia, s föl van tárva elõtte az iszonyú titok.~A buja
16 1, 9 | elmerülésében, hogy az idegen úr elõtte áll.~- Bocsánat, édes kisasszony, -
17 1, 9 | bámulják, kalapot emelnek elõtte s nem ritkán suttogják irigyelve: »
18 1, 9 | menni velök. Úgy állt ott elõtte mind a három, mint egy-egy
19 1, 9 | hajdani nyulaknak, akik csak elõtte álltak, sokkal kevésbé kellett
20 1, 9 | csináltatnia.~Nyitva áll elõtte egész Felsõ-Magyarországon
21 1, 9 | mondom, hogy nem tûnnek fel elõtte is selyemmel, arannyal átszõtt
22 1, 10 | erõsebb lett, úgy rémlett elõtte némelykor, hogy az istálló-ajtót
23 1, 11 | tisztességes ember, semmi se szent elõtte, a fiatal tiszteletesnét
24 1, 11 | széket, nyakon ragadva az elõtte álló köpcös alakot (nini,
25 1, 11 | paszkvillok démoni betûi táncoltak elõtte a fehér papíron, mint apró
26 1, 11 | látkört, új mezõt nyitott fel elõtte. Újra érezte ereiben a vért
27 1, 11 | Elárulta!~Elsötétült elõtte a világ, inogni kezdett,
28 1, 12 | emelvényt tákolnak össze elõtte való nap az ácsok, balról
29 1, 12 | a szférák zenéje lenne: elõtte a közönség zsivaja harmonikus,
30 1, 12 | felsõbb lénynek látszott elõtte az, aki nemes.~Minden gyermeknek
31 1, 12 | zacskót, s kiolvasta az elõtte álló asztalka egyik szögletére
32 1, 12 | Megfoghatatlan rejtélynek látszott elõtte, melybõl nincs semmi kivezetõ
33 1, 12 | vígan ugrándozva szaladt elõtte a kocsma felé.~- Ki kell
34 1, 12 | kurucosan.~Laci elhalványodott. Elõtte állt ez az arc sokszor azóta!
35 1, 12 | táborból, s elszáguldott, köd elõtte, köd utána.~A kurucok bámulva
36 1, 12 | egyedül van: hol mellette, hol elõtte versenyt fut egy kutya.~
37 1, 13 | keresztapjához és meghajtotta magát elõtte.~- Itt vagyok, keresztapuska.~
38 1, 13 | beszélgetést, úgy mint annak elõtte.~Egy napon azonban, mikor
39 1, 13 | lépést ment elõre s kitárult elõtte a tó, mint egy nagy ezüstkarika.
40 1, 13 | pillanatra, egy vaskapu megnyílt elõtte és begördült egy udvarra:
41 1, 15 | mert sehogy se látszott elõtte barátságosnak a dolog. Az
42 1, 15 | levesszük szépen a fövegeinket elõtte!~Különösen Beatrix ellen
43 1, 15 | a Szûz Máriás zászlókat elõtte, s aztán visszafordulnak,
44 1, 16 | Iliánához és térdet hajtva elõtte kecsesen, megszólíták ígyen:~-
45 1, 16 | kardjaikkal tisztelegtek elõtte. Az ajtóban maga a király
46 1, 17 | bicskájával nagy karajt vágva az elõtte lévõ kenyérbõl.~A sztaroszta
47 1, 17 | tudja, és negyvenet mondtam elõtte tegnapelõtt. S íme, ma mikor
48 1, 17 | mindig titokzatosan, köd elõtte, köd utána; nemcsak a városban
49 1, 17 | kerülök.~Egy krakkói út állt elõtte. Dolga volt a kormánynál,
50 1, 18 | csodálatosan jelent meg elõtte tegnapelõtt éjjel, mintha
51 1, 18 | szivarozik. Szinte ismerõs elõtte… Vajon melyik? Ki tudja -
52 1, 18 | egyszerre csak összefolyt elõtte az egész város, a barna
53 1, 19 | ezredest, csillogott, fénylett elõtte. Hátha mégis õt szereti?
54 1, 19 | utcahosszat muzsikáltatta magát s elõtte táncolt, kurjongatott a
55 1, 20 | ebédjeire, kötelességük lévén elõtte való nap közremûködni az
56 1, 20 | összeszidta az átadót, kijelentvén elõtte, hogy õ az Andrássy grófoknál
57 1, 23 | aranyigazság csillogott elõtte. A harmincéves ember felesége
58 1, 23 | mankója keresztbe téve feküdt elõtte, mialatt nagy számadásokat
59 1, 23 | enyém. Ha akarsz, beszélj elõtte, úgyse tud magyarul egy
60 1, 23 | rémítõ perspektíva nyílt meg elõtte.~- Végem van! - ordított
61 1, 23 | félhangosan szólt oda az elõtte való padba:~- Nem hallották
62 1, 24 | hiszen éppen ott áll már elõtte, megfogja a kezét és megcsókolja;
63 1, 24 | menyasszony felé tartott s megállt elõtte, nem mint egy szeretõ após,
64 1, 24 | egy garmada pénz hevert elõtte.~A többi asztaloknál tarokk
65 1, 25 | nõnek. A kalászok hajlongtak elõtte és ringatták.~Mikor fölébredett,
66 1, 25 | megtegye. De olyan idegen volt elõtte a város, olyan végtelenül
67 1, 25 | parasztember és megállanak elõtte.~- Adj isten jó napot, tens
68 1, 26 | ilyenkor, hogy úgy tûnik fel elõtte, mikor a Hanka énekel e
69 1, 26 | jutnia, ez tisztán állt elõtte. Csakhogy ez istenkísértés.
70 1, 26 | pedig égtek és hajlongtak elõtte, köröskörül. Millió kis
71 1, 27 | az özvegyet szóba hozták elõtte, és másrészt Safranyikné
72 1, 27 | melyen már sokan jártak elõtte mágnások és gavallérok.
73 1, 27 | meg a lombok, szétnyílnak elõtte nesztelenül, engedelmesen,
74 1, 27 | senkinek, csak eltûnt, köd elõtte, köd utána.~Ily körülmények
75 1, 27 | egyszerre egy zsandár termett elõtte, mintha a földbõl nõtt volna
76 1, 28 | giliszta. Hát már csak adjuk be elõtte a derekunkat.~Abból indult
77 1, 29 | üres volt. Úgy révedezett elõtte, hogy álmodott bizonyos
78 1, 31 | akart, de csak összefolyt elõtte minden, fák, házak, járókelõ
79 1, 32 | különösen érdekes probléma volt elõtte Oszkár báró. Vajon mi lakhatik
80 1, 32 | odaadta! Hogy álljon meg elõtte ezek után? Úgy félt ettõl
81 1, 32 | keservesen panaszkodott elõtte a báró, hogy a kasznár egy
82 1, 33 | fejét szemérmesen.~Ezzel köd elõtte, köd utána, elillant, eltûnt,
83 1, 34 | nyakát meggörbítve hajlongott elõtte. Nagy potentát lehet az
84 1, 34 | önkéntelenül térdre esett elõtte.~- Atyám, édes atyám, ne
85 1, 34 | ripszdíványon, ahova Zsuzsi elõtte való este tette. Igaz ellenben,
86 1, 34 | egy ember immunis volt ma elõtte. Mert maga is érezte, hogy »
87 1, 35 | illegeti, billegeti magát elõtte, se eltûnni nem tud, se
88 1, 35 | egyszer csak ott terem elõtte egy csinos legény sarkantyús
89 1, 35 | árvalányhajas kalappal, s meghajlik elõtte, hogy a táncra kéri.~Fölijed,
90 II, 3 | mellõl, asztal alá söpörte az elõtte heverõ nagy összeg pénzt,
91 II, 3 | olyan pirulva rejtegetett elõtte a múlt napokban: egy kis
92 II, 5 | még az is tisztán állott elõtte, hogy éppenséggel nélküle
93 II, 5 | hogy egyszerre elsötétült elõtte a világ.~»... Hm. Most már
94 II, 6 | híres beszéde fércmû volt elõtte. Csak egy okos embert ismert:
95 II, 6 | emberek tisztelettel fognak elõtte kalapot emelni, mondván: »
96 II, 7 | hanem úgy intézkedett, hogy elõtte két ember fog állani fáklyával,
97 II, 7 | holnap szórul szóra elmondaná elõtte ma felolvasott beszédét.
98 II, 7 | személyesen olvasott fel elõtte gyerekkorában. Véletlenül
99 II, 7 | De mit neki a fáradság? - elõtte sokkal magasabb cél lebegett,
100 II, 7 | minden átélt gyötrelmökkel, elõtte pedig a még borzasztóbb
101 II, 7 | egészségben. Ekkor tárult fel elõtte egész borzalmasságában az »
102 II, 11 | tolvaj, semmi sem szent elõtte, föléri a legnagyobbat és
103 II, 15 | hercegek emelnek kalapot elõtte. Selyemágyban hálál, húsz
104 II, 18 | egy extra tudománya, amit elõtte nem tudott senki, amiben
105 II, 20 | titokzatos gyönyöre fekszik elõtte az egymásra dõlõ, apró,
106 II, 24 | haragosan csapott tenyerével az elõtte keresztben fekvõ díszkardra.
107 II, 29 | éjjel is e kérdés lebeg elõtte; arca egészen ábrándos jelleget
108 II, 33 | pajtásai, naponta ismételgetvén elõtte, hogy »sokat akar a szarka,
109 II, 33 | dohánylevelet mutattak fel elõtte, s midõn erre is csak bámult,
110 II, 34 | Nagy embertömeg gyûlt össze elõtte és sokan egy pontra bámulva
111 II, 37 | csörgése most olyan borzalmas elõtte, mint a rabnak a bilincs.
112 II, 38 | rendez, és mindenki leveszi elõtte a kalapját, aztán reggel
113 II, 38 | bárónõ pedig, nem volt titok elõtte, gyönge, akaratnélküli nõ
114 II, 38 | olyan közönségesnek látszott elõtte. Mennyivel szebb lenne ennél
115 II, 40 | korán reggel megérkeztek elõtte való nap elrendezett lakásaikba,
116 II, 40 | régiségbúvár ömlengve térdelt elõtte egy homályos estén, a zongoravirtuóz
117 II, 42 | nem találja, pedig ott van elõtte az asztalon...~- Hja hja! -
118 II, 42 | Gorcsakoff...~Már akkor elõtte az egész világ átláthatlan
119 II, 43 | könyvet, melyek a katedrán elõtte hevernek, és azt mondja
120 II, 45 | ledobván a sált, úgy állt ott elõtte a kivágott ruhaderék alól
121 II, 50 | doktor sovány alakja termett elõtte.~- Engedje meg uram, de
122 II, 51 | új panoráma nyílott meg elõtte, egy ismeretlen tájékra
123 II, 51 | zengõ ligetek terültek el elõtte, illatos füveken lépkedett,
124 II, 51 | föl szemüvegét, hogy az elõtte álló alakot vizsgálja.~-
125 II, 53 | nõnek. Nincs egyéb szentség elõtte. Hitét, becsületét, szerelmét,
126 II, 57 | utcákon történtek, ahol elõtte való nap Jim szaglálózott,
127 II, 57 | Hallotta-e, vagy csak rémlik elõtte, hogy barátja ott lakik, -
128 II, 59 | szegényes sír áll. Letérdelt elõtte, kivette keblébõl a csodaszép
129 II, 65 | messzirõl kalapot emeltek elõtte, gazdatisztjei remegtek
130 II, 65 | hajlik, sem nem törik meg elõtte.~Hogy kicsoda nemzetes Butykos
131 II, 66 | homályosabbaknak látszottak elõtte. Végre egészen elszenderült.~
132 II, 66 | szögletbe állt, úgyhogy éppen elõtte vonult el a nép. A jéghideg
133 II, 67 | Rosszhiszemûséggel vádolta a »tisztelt elõtte szólott miniszter urat«
134 II, 84 | ifjú uram. Lerontottam elõtte a hidat.~És igaza volt.
135 II, 85 | mondott, egy nagy szakajtó van elõtte, teliden-tele vasszögekkel.~
136 II, 87 | nélkül beadnák derekukat elõtte, ha egyszer kegyetlen hódító
137 II, 93 | Tamás, hogy te kifecseged elõtte, azt a mi jó novellatárgyunkat.~
138 II, 95 | melyet Tóbiásné mondott, elõtte sohasem hallották ott, a
139 II, 99 | szellemi élvezetcikk, midõn elõtte való nap egy szomszéd kávémérésben
140 II, 111| káprázat tündére kibontja elõtte ingerlõ selyem hajszálait,
141 II, 111| magokat valóságnak. Fölmerül elõtte talán a paradicsom itt -
142 II, 113| a legelsõ dolga, hogy az elõtte ajtót nyitó inast úgy nyakon
143 II, 117| boldogságot, örömet jelentett elõtte ez a szó: az »útra«. Éppúgy
144 II, 117| valami.~Pedig folytonosan elõtte lebegett az éjjel és nappal,
145 II, 117| kétszer-háromszor, összefolytak elõtte a kövér betûk egy fényes,
146 II, 123| éjszakában úgy tünedeznek fel elõtte a házak, mint meredezõ kísértetek,
147 II, 124| s katonásan tisztelegve elõtte, miután kiadta a parancsot
148 II, 127| átellenben fekszik, már elõtte való nap elolvasták.~- Mi
149 II, 131| sivár kietlen mezõ lesz elõtte még a Marschal étlapja is.
150 II, 134| adminisztrátor, a kócsagos kucsma elõtte s az aranyos kard leoldva
151 III, 1 | dúlt arcát mutatá: megállt elõtte, üvegesedõ szemekkel nézve
152 III, 1 | Mindennap látja, mindig elõtte lebeg, s mégis mindennap
153 III, 1 | megdöbbentõ talány, mely elõtte kitárult, összeszorította
154 III, 1 | nagy kerek folt feketedik elõtte, jeléül a büntetõ igazság
155 III, 1 | menni velök. Úgy állt ott elõtte mind a három, mint egy-egy
156 III, 1 | hajdani nyulaknak, akik csak elõtte álltak, sokkal kevésbé kellett
157 III, 2 | nesztelenül egyszer csak elõtte termett.~- Tudod-e, Erzsi,
158 III, 2 | csintalan ördögök táncoltak elõtte: azok az örömtõl, ezek meg
159 III, 2 | hogy a Mária megjelenik elõtte s elbeszélget vele a szent
160 III, 2 | Kovács Marist emlegetik elõtte, kenetesen hímez-hámoz,
161 III, 10 | lovainak veszettül, s köd elõtte, köd utána, röpült haza -
162 III, 23 | mind csak úgy tûnik fel elõtte, mint egy nagy álom, vagy
163 III, 23 | középkori dalia, hogy köd elõtte, köd utána.~
164 III, 30 | ránézett. Ismerõsnek tetszett elõtte. Jó, hogy megállt a pékbolt
165 III, 31 | legjobb megadni magunkat elõtte.~Ott van a Naláczi Gyuri
166 III, 39 | mindenütt földig hajoltak elõtte a szolgák és az udvari nemesek,
167 III, 39 | nyomán haladva. A liliomok elõtte is hajladoztak, a rózsa
168 III, 39 | szolgák tisztelegve tártak elõtte ajtókat egész a legbelsõ
169 III, 63 | amikor erre járt nehány évnek elõtte, éppen azokban az idõkben,
170 III, 63 | odakanyarította feleletnek az elõtte fekvõ pápai irat alá nagy
171 III, 66 | kinyissa neki s világítson elõtte a folyosón.~- Dercs! - súgta
172 III, 66 | nagyúri párt. Ott állanak már elõtte menyasszony, võlegény, kéz
173 III, 72 | trónon: azért hát nem is kell elõtte letérdelni ilyenkor. Jó
174 III, 83 | százados topolyafákra, amik elõtte két sorban vetették árnyékukat
175 III, 87 | már én ostoba leszek hát elõtte.~Leverten, feldúlt kedéllyel
176 III, 92 | Az egész világ nyitva van elõtte, s mégis úgyszólván egyetlen
177 III, 95 | s szívesen nyíltak meg elõtte nemcsak Ausztriában, de
178 III, 115| innen!~A rab ránézett az elõtte álló alakra, de a sötétben
179 III, 144| álmot, olyan elevenen állt elõtte egyetlen szó híján a pihenõ
180 III, 144| kimondta, nyomban ott termett elõtte a szép leány, de bánatos
181 IV, 15 | kíváncsi, hogy »hát ennek elõtte milyen világ volt?«~Sok
182 IV, 15 | keresztbe fektetve hevert elõtte. A kalpagja is ott volt
183 IV, 16 | majdnem bizonyosnak látszott elõtte, hogy ismét egy új országba
184 IV, 25 | õméltósága elunván az ülést, elõtte keresztbe fektetett kardjára
185 IV, 32 | értelmû, sikamlós helyeket elõtte, azzal a tréfás indokolással: »
186 IV, 32 | kidörzsölte szemébõl az álmot, s elõtte állott Baléti Magda.~- Mi
187 IV, 47 | ujjában van a meteorológia: elõtte ugyan el nem titkolhatnak
188 IV, 48 | huszonnyolccal találkozik, miután az elõtte való heti vonatok is ott
189 IV, 52 | gyönyörû idomait.~A festõ elõtte térdelt összetett kezekkel:~-
190 IV, 52 | itt esküszöm meg magának elõtte, hogy még egy illetlen tekintettel
191 IV, 59 | színe elé, s térdre borulni elõtte kegyelemért.~De nem kellett.
192 IV, 59 | miniszter.~Bíró megállt elõtte peckesen, mint a cövek,
193 IV, 73 | mutatják szörnyû pusztítását az elõtte heverõ csontpiramisok. Bizony-bizony,
194 IV, 80 | kriminális módon feldicsértem elõtte az osztrák armádiát. Hja,
195 IV, 85 | neki, kellemeztette magát elõtte, de hasztalan, a lány szívét
196 IV, 85 | álmot, olyan elevenen állt elõtte egyetlen szó híján a pihenõ
197 IV, 85 | változott a szoba, mint annak elõtte volt.~Lett bezzeg vidámság,
198 IV, 91 | országházi zöld padokba… Ott ül elõtte mind a nyolc miniszter.
199 IV, 91 | ízléstelennek látszanak elõtte. Szinte bosszantja, hogy
200 IV, 94 | a luxust. Olyan volt az elõtte, mint a tarokk: az is kellemesen
201 IV, 95 | az urának, térden kúszott elõtte, és átkozta a feszület elõtt:~-
202 IV, 95 | hópelyhekre.~Minden csicsa volt elõtte, de mégis bizonyos rendszer
203 IV, 101| Hallgatódzott, s úgy rémlett elõtte, mintha belül halkan beszélgetnének.
204 IV, 106| gyilkos felé, hogy igazolja elõtte az eljárást.~- Azért volt
205 IV, 117| szerettem volna leborulni elõtte.~Lehámlott róla az úri máz,
206 IV, 120| a neve és foglalkozása.~Elõtte való nap jött, Kovács Erzsikének
207 IV, 124| Karácsony estéjén. Köd elõtte, köd utána, hirtelen betoppan.~-
208 IV, 128| férne. Ki tudja, hátha éppen elõtte állok… Csak az az átkozott
209 IV, 135| vezették. A bíró felolvasta elõtte a halálos ítéletet és a
210 IV, 142| került Csabayhoz, mert még elõtte való este egyedül itatta
211 IV, 143| ebben a században, vagy az elõtte valóban. No, de most már
212 IV, 146| átgondolva az egészet. Még elõtte lebeg az egész délután története,
213 IV, 152| odacsapta, megcsillámlottak elõtte az aláhúzott szavak.~- Hm -
214 IV, 152| kimérten rajzolgatta az elõtte levõ ügycsomó ismérveit
215 IV, 152| nyomban táncra is kerekedtek elõtte, az a baloldali ledobta
|