Rész, Fejezet
1 1, 1 | kikerül a selyem keszkenõ. Menjünk segítségére társainknak!
2 1, 1 | Én mégis megpróbálom. De menjünk haza. Hogy van az apámuram?~-
3 1, 1 | Gyurka bácsi? Már csak menjünk valahova; teszem azt Molnárékhoz.~-
4 1, 1 | kedvéért elmegyek a pokolba is. Menjünk.~Esteledni kezdett az idõ,
5 1, 3 | Valami szerencsétlenség…~- Menjünk mi is.~- Mit gondolsz? -
6 1, 3 | Aztán összejövünk valahol.~- Menjünk hát, nem bánom.~Szemben
7 1, 3 | gyalog.~- Nem tesz semmit. Menjünk.~Útközben mindinkább többen
8 1, 3 | veszedelembe megyünk, hát legalább menjünk bele sebesen.~Szent-Tamássynál
9 1, 4 | vélekedék a boldog apa - menjünk a kertbe.~De amint éppen
10 1, 4 | a válaszért.~- Akkor hát menjünk be a pápaszememhez. Alkalmasint
11 1, 4 | szólt Kalap tompán - menjünk!~A menyecske kipirult lángoló
12 1, 4 | hallgatást.~- Nem látom át, miért menjünk olyan messzire?~- Majd átlátja.~-
13 1, 4 | tied Erzsike. Most pedig menjünk és fogjuk meg a rókát a
14 1, 8 | bepecsételt levelet.~- Akkor hát menjünk be a pápaszememhez - szólott
15 1, 8 | elmúlt, - szólt Bike tompán - menjünk!~A menyecske kipirult lángoló
16 1, 8 | hallgatást.~- Nem látom át, miért menjünk olyan messzire?~- Majd átlátja.~-
17 1, 9 | ártatlanság lakoljon.~- Menjünk, uram, - szólt az öreg elérzékenyülve
18 1, 11 | No, hát akkor fogass be, menjünk, kutassuk a lohinai tüzet.~
19 1, 11 | alatt tanyáznak.~- Akkor oda menjünk.~EREDETI EGZISZTENCIA~Nagy
20 1, 11 | hangja.~- Ez nekünk szól, menjünk - mondá Sótony izgatottan.~-
21 1, 11 | összefüggésben a gyújtogatással. Menjünk!~- Látom, bosszút akarsz
22 1, 11 | mert néhol meredek az út.~- Menjünk, bíró uram, nyergeltessen.~-
23 1, 11 | Most már csak a hang után menjünk.~A dal megszûnt egy pillanat
24 1, 11 | fel:~- Nosza, fel a lóra! Menjünk a Bakula falujába, a leányokat
25 1, 12 | útszélen. Hanem tápászkodj fel, menjünk odább, majd megsegít az
26 1, 12 | lakik.~- Hát akkor hova menjünk hozzá? Miért nem ad nekünk
27 1, 12 | már az eszemet sem tudom! Menjünk, menjünk sebesebben, mert
28 1, 12 | eszemet sem tudom! Menjünk, menjünk sebesebben, mert ha utolérnek
29 1, 12 | Visszaforduljunk? Minek? Menjünk inkább, amerre a két szemünk
30 1, 12 | bánom - felelte az öcs -, menjünk a szerencse után.~Elindultak
31 1, 12 | ne érzékenyítsetek el. Menjünk együtt inkább mind a hárman.
32 1, 12 | ugrándozott mellettük.~*~- Menjünk innen - sürgeté Laci, mihelyt
33 1, 12 | mihelyt szóhoz jutott -, menjünk, menjünk!~- De miként szabadítottál
34 1, 12 | szóhoz jutott -, menjünk, menjünk!~- De miként szabadítottál
35 1, 12 | egyszer távol leszünk innen. Menjünk.~- De merre menjünk?~- Akármerre,
36 1, 12 | innen. Menjünk.~- De merre menjünk?~- Akármerre, csak itt ne
37 1, 13 | udvariasan.~- Köszönöm, báró úr, menjünk.~Elhagyták a telepet és
38 1, 13 | ez nekem nagyon fájna. De menjünk tovább. Most egy kedves
39 1, 13 | tovább a major domus -, hát menjünk át a folyosóra és fussunk
40 1, 13 | ideküld, a többi az ön dolga. Menjünk, uram!~A gyermek rájuk bámult
41 1, 14 | öröm fénye önté el. - Tehát menjünk!~- Ne, még egy percig -
42 1, 14 | A gyomra arra nógatta: »Menjünk csak Balduinhoz.«~De hát
43 1, 14 | már, ez az én házam. De menjünk a kerten keresztül, mert
44 1, 14 | álljunk meg! Azaz, hogy menjünk tovább! Az »akarnokot« magyarázva,
45 1, 14 | No, de már most hova menjünk? A szigetre?~- Ugyan hagyja
46 1, 14 | mormogott Esztike.~- Hát akkor menjünk a Városligetbe.~- Eh menjen!
47 1, 14 | beljebb a vízen.~- Nos, menjünk még beljebb. Elég nagy a
48 1, 14 | fogadójába kell vezetnem.~- Menjünk, uram, menjünk - sürgeté
49 1, 14 | vezetnem.~- Menjünk, uram, menjünk - sürgeté méltóságteljes
50 1, 14 | Holnaptól kezdve igenis. De most menjünk, szívem, valamerre, ahol
51 1, 14 | egy kissé.~- De hova?~- Menjünk például a szállásodra.~-
52 1, 15 | magunknak egy kis farsangot. Menjünk át holnap vagy holnapután
53 1, 15 | Hát akkor induljunk. Menjünk, urak, menjünk! Fújd meg
54 1, 15 | induljunk. Menjünk, urak, menjünk! Fújd meg azt a kürtöt,
55 1, 15 | zöld selyem palankint.~- Menjünk, urak, menjünk!~Király a
56 1, 15 | palankint.~- Menjünk, urak, menjünk!~Király a nyergébe pattan,
57 1, 17 | és így szólt Máriához:~- Menjünk hát, Kaszperekné asszonyom.~
58 1, 18 | Próbáljunk szerencsét. Menjünk oda, bátyám.~Az öreg úr
59 1, 18 | annyija, Tündér Ilona se kell. Menjünk, bátyám!~- Mikorra gondolnád
60 1, 18 | az indulást?~- Nem bánom, menjünk holnap.~- Ohó! Az hamar
61 1, 18 | és csak azután, estefelé menjünk a lányos házhoz.~- Hallod-e,
62 1, 18 | kérdé Marjánszky ott künn.~- Menjünk Borcsányiékhoz.~- Nekem
63 1, 18 | valamikor.~- Isten neki, menjünk! - rezignált végre Marjánszky.~
64 1, 18 | annyi se lesz.~- Mégse menjünk addig haza, bátyám, míg
65 1, 20 | Messze lakik?~- Közel.~- Hát menjünk. - Te csak maradj veszteg,
66 1, 20 | valakinek eszébe jutott: »Menjünk éjjeli zenét adni.« Mert
67 1, 20 | se könnyebb annál. Mikor menjünk?~- Induljunk holnap, az
68 1, 21 | érdemes vele szóba állni. Menjünk, cimborák!~És a kengyelbe
69 1, 21 | facsarsz kenderolajat.~- Menjünk.~Még a komiszabbak is egyszerre
70 1, 22 | Birli. Itt hiába erõlködünk. Menjünk.~- Most már nekem van egy
71 1, 23 | szegény apád? Tehát csak menjünk, isten hírével. A patkót
72 1, 23 | erdõ veszedelmes púpjaitól, menjünk elõre az erdei ösvényen
73 1, 24 | menyasszonyt.~- Akkor hát menjünk. Van már kocsink?~- Itt
74 1, 24 | egy kicsit trécselni.~- Menjünk, menjünk, uraim - kiabálta
75 1, 24 | kicsit trécselni.~- Menjünk, menjünk, uraim - kiabálta Csapiczky.~-
76 1, 24 | vendégeidnek.~- Mit szóljak?~- Hogy menjünk.~Az öreg Csapiczky a fejét
77 1, 24 | csinos gömbölyû betûvel: »Menjünk, uraim, mert kikapok«.~Aztán
78 1, 24 | most egy, kettõ, három, menjünk, hölgyeim és uraim. Jobbra
79 1, 24 | állt fölírva krétával: »Menjünk, uraim, mert kikapok«.~Hopp
80 1, 25 | miatt restellném.~- Hát menjünk Bécsbe, jó papa. Ott berendezel
81 1, 25 | restellném.~- Hát egyebütt, csak menjünk, okvetlenül menjünk. Prágát
82 1, 25 | csak menjünk, okvetlenül menjünk. Prágát se bánom. De mennünk
83 1, 25 | egyszerûen a nyakába esett.~- Hát menjünk, Pálom.~*~Ritkított betûkkel
84 1, 26 | törte meg a csendet:~- Ne menjünk a sétányon.~- Jó. Azt gondolod,
85 1, 29 | nem tud aludni.~- Tehát menjünk le, reggelizzünk együtt.~
86 1, 30 | karomat megfogva:~- De már menjünk is vacsorálni.~Vagy ötven
87 1, 33 | egyetlen takarékossági jel. De menjünk tovább. Nem érdemes sok
88 1, 34 | vagy. Vedd a kalapodat, menjünk. ~Lõrinc szótlanul követte.~
89 1, 34 | emberek, keresztények, és menjünk.~Már ekkorra sokan gyûltek
90 1, 35 | lássa meg, hogy mit vesz. Menjünk csak beljebb. Vagy menjünk
91 1, 35 | Menjünk csak beljebb. Vagy menjünk talán az erdõ felsõ részébe,
92 1, 35 | felelte Styiriverszky.~- Menjünk mi is - vélte Wraditzné. -
93 1, 35 | mint a másik bükkfa.~- Hát menjünk - hagyta rá a báró és megindult.~-
94 II, 4 | kiált fel:~- Nyolc az óra. Menjünk! kezdõdik a bál!~Csakugyan
95 II, 4 | sikított az édesmama felé:~- Menjünk már haza, mama.~- Oh, ne
96 II, 5 | csakugyan felemelkedett.~- Menjünk már, nehogy itt találjon
97 II, 5 | vélekedik Kubacsek.~- De bizony menjünk - szólott Ezékiel úr rekedten. -
98 II, 5 | a híres dupla puskát.~- Menjünk. Viszem a kastélyt zsebemben.
99 II, 7 | Botló toasztot intéz önhöz. Menjünk!~Az aggszûz azonban úgy
100 II, 17 | befolyással bír?~No, de menjünk elõbb sorjába.~Történt pedig
101 II, 21 | meglágyítja néném szívét is. Menjünk, Miska, ahová kötelességem
102 II, 22 | Ühüm... meghiszem... menjünk tovább, Mihály szomszéd.~-
103 II, 26 | amennyi beléd fér. Mi pedig menjünk, feküdjünk le, kis Ilonkám.
104 II, 35 | Egyszerû, megmagyarázom; de menjünk ismét azon úton vissza,
105 II, 35 | szükségünk.~- Meglesz, barátom. Menjünk azonnal. A rendõrigazgató
106 II, 38 | Hagyjátok az okosabb embereknek. Menjünk, forduljunk egyet a kertben.~
107 II, 38 | szemben. Öltözzön, uram, menjünk.~El vagyok veszve - mormogá
108 II, 38 | minden tárgy, amint van. Menjünk, báró úr; én majd kívülrõl
109 II, 50 | Mutassa meg, kérem, merre menjünk. No, ugye megmutatja?~-
110 II, 72 | csak közelébb!~- Jerünk, menjünk, pajtás - súgá Misa a Péter
111 II, 72 | ízben kabátja szélét -, menjünk innen, az isten áldjon meg.
112 II, 72 | elégek, tûzhalált halok. Menjünk, nagyságos cimborám...~-
113 II, 72 | mondom. Pukovics Árkádi.~- Menjünk innen, leányom - sipított
114 II, 72 | mérgesen becsapták -, szinte menjünk dolgozószobámba, mert még
115 II, 88 | de csilaj eszem! sorjába menjünk az eseményeken!~Hát ahogy
116 II, 91 | mit prézsmitálok én itt? Menjünk sorjában.~Alig virnyad meg
117 II, 99 | hangot hallok szobájában, menjünk be.~Ott szomorú látvány
118 II, 99 | tudja meg, magam megyek.~- Menjünk együtt, miss!~Edith csak
119 II, 99 | lett, mint a halotté...~- Menjünk menjünk! - suttogá tompa,
120 II, 99 | mint a halotté...~- Menjünk menjünk! - suttogá tompa, síri hangon.~-
121 II, 99 | vakmerõn eléje lépve -, ne menjünk így e házba a kétely és
122 II, 113| jó: neked ez is grácia. Menjünk tovább. Mit tettél vajon
123 II, 117| valami fekete gérokkot, és menjünk el hozzá. Addig megvárlak
124 II, 117| Mindenekelõtt azonban menjünk reggelizni. Bemutatom önnek
125 II, 117| Mindkettõ nagy angolbarát. De menjünk, hisz a reggelinél visszatérhetünk
126 II, 123| s az egyik így szólt:~- Menjünk el az árvákért, kormányos
127 II, 123| kezelésében.~- Jól van, tehát menjünk! - szólott a kormányos. -
128 II, 127| hallok a beteg szobájában, menjünk be.~Ott szomorú látvány
129 II, 127| hogy én magam megyek.~- Menjünk együtt.~Mari csak egy percig
130 II, 127| lett, mint egy halotté.~- Menjünk... menjünk - suttogá tompa,
131 II, 127| egy halotté.~- Menjünk... menjünk - suttogá tompa, síró hangon.~-
132 III, 1 | rettenetes hõség van?~- Menjünk a lugasba - indítványozá
133 III, 1 | volt ebbõl ennyi: igazán menjünk valamerre. A séta jót fog
134 III, 1 | utánunk a szobába. Igen, urak, menjünk a szobába, mert, mert…~Megakadt,
135 III, 2 | mindent megértett.~- Kelj fel! Menjünk innen! Hazavezetlek apánkhoz.~
136 III, 2 | kíváncsisággal nézte Biziéket.~- Menjünk innen - mondá Istók.~- Hát
137 III, 2 | jöjj el hozzá, azt üzeni.~- Menjünk! - mondá a szelíd szõke
138 III, 2 | is láttam tegnap és ma. Menjünk a kertbe, nézd meg te is,
139 III, 5 | nyugszik az õ anyja, apja.~- Menjünk innen… - mondá Bizi apó
140 III, 11 | az utolsó szoba felé.~- Menjünk - szólt az öreg, erõt véve
141 III, 13 | komikus elemet hajhásszuk, menjünk el a komédiások kongresszusára,
142 III, 44 | felelte durván.~- Akkor hát menjünk, kocsis! Köszönjük szépen
143 III, 47 | drágaságok! Hanem fussunk innen! Menjünk Budára. Hogy a királynak,
144 III, 50 | az õ lába hagyott ott.~- Menjünk! Siessünk utána!~Vajon ki
145 III, 51 | Magdolna… fussunk! Mégpedig menjünk Budára, hogy eszébe se juthasson
146 III, 65 | sok batyu, málha között.~- Menjünk - szólt a bácsi. - Te pedig
147 III, 66 | nyújtom, amit isten adott. Menjünk a menyegzõi lakomához.~A
148 III, 72 | mint én. No, de most már menjünk át a selyembogarakhoz. Selyembogarat
149 III, 102| Akkor mi meg a másik szobába menjünk - s elõre bocsátott az ajtón.~
150 III, 102| dugta be fejecskéjét.~- Menjünk, apa - sürgeté türelmetlen
151 III, 102| messzire?~- Anna mondta, menjünk megnézni a korteseket.~-
152 III, 105| van s nagy könyvgyûjtõ.~Menjünk tehát a könyvgyûjtõhöz.~
153 III, 120| itt a zászlókereskedés, menjünk be. Bementünk, s barátom
154 III, 129| kiosztjuk ma.~- Helyesen van. Menjünk. Messze van az elsõ falu?~-
155 III, 129| folytatás. )~- Hanem most már menjünk más faluba, ott talán beszédet
156 III, 129| Sopronba el kell menni…~- Hát menjünk - mondá Nagy Máté.~- Magam
157 III, 130| vármegyének.~- Szaporán, menjünk kiszabadítani, ha mondom.
158 III, 130| fogja szívesen venni…~- Menjünk! Menjünk!~Az irodából elõhozta
159 III, 130| szívesen venni…~- Menjünk! Menjünk!~Az irodából elõhozta a
160 III, 146| ragadta meg az inggalérját.~- Menjünk!~Elindultak a Zöldfa utca
161 III, 148| Tudják mit, kegyelmetek? Menjünk be a kátányi ténsasszonyhoz
162 III, 148| Azért hát ülj be a kocsiba. Menjünk.~- Nem! Én protestálok.~-
163 III, 148| kocsihoz és beült.~- Jól van, menjünk! - hörögte tompán.~A pandúrok
164 IV, 40 | jut önnek eszébe? Hogy mi menjünk önökhöz tanulni? Hát kik
165 IV, 41 | Még kevésbé értem.~- Menjünk a kertbe - dünnyögé, óvatosan
166 IV, 42 | Hol vacsorálsz az este, menjünk az Orfeumba!« »Nem lehet,
167 IV, 42 | rosszalkodott bennünk. Ne menjünk még haza, gyerekek! Nézzük
168 IV, 49 | aggodalmasan.~- Nem tesz az semmit. Menjünk. Lesz ott ember - propter
169 IV, 49 | meg Hebeley úr vidáman.~- Menjünk a szobákba, ott fogok kijelölni
170 IV, 50 | erõszakolta a puskát:~- Menjünk szarvasokra vadászni!~Holdvilágtalan
171 IV, 73 | Természetesen.«~»Akkor menjünk be egy konyakra. Néhány
172 IV, 80 | Hát hiszen jól van, ne menjünk, fogasd ki a kocsit, hordasd
173 IV, 81 | veszel helyette.~- Szívesen. Menjünk azonnal.~Bementünk Skrivánhoz
174 IV, 81 | csodálatos kalapok tulajdonosa -, menjünk, megteszem még ez egyszer,
175 IV, 85 | aminõ az lesz. Hanem azért menjünk, uraim és asszonyaim, hadd
176 IV, 86 | kabátját türelmetlenül:~- Menjünk már, tekintetes úr… menjünk.~-
177 IV, 86 | Menjünk már, tekintetes úr… menjünk.~- Ugyan, hagyj békét, Pista…
178 IV, 86 | lehet - dünnyögé Pista -, menjünk!~Erre én méregbe jöttem,
179 IV, 97 | Vegyétek a kalapjaitokat, menjünk!~Gábel János éppen az ebédtõl
180 IV, 99 | tanya - felelte a kocsis.~- Menjünk vissza a tanyára és ott
181 IV, 99 | van, de azért csak mégis menjünk. Ott bizonyos találunk embert.~-
182 IV, 99 | bizonyosan valami bojtár is.~Menjünk beljebb a tanyához.~Alig
183 IV, 99 | megmutatom nektek az utat. Menjünk csak kijjebb egy kicsit!
184 IV, 100| nyomva, kérem.~- Hm, hm… de menjünk be, kérem, a szobába. Uccu,
185 IV, 105| hamar - mondá lelkendezve. - Menjünk!~- Hová?~- Megtudtam a Közvélemény
186 IV, 105| akarod interjuvolni.~- Igen. Menjünk.~Felöltöztem és megindultunk;
187 IV, 111| annyira sürgette a báró:~- Menjünk az ördögbe, menjünk! Ilyenkor
188 IV, 111| báró:~- Menjünk az ördögbe, menjünk! Ilyenkor a commotio a fõ…
189 IV, 127| csata az asszonyoké volt. Menjünk, elvezetlek benneteket méltó
190 IV, 127| oda is jusson belõle: »Menjünk a másvilágra, de egy-két
191 IV, 128| indítani.~- Talán mégse menjünk ki, uram.~- No, az volna
192 IV, 128| Majd a végén ítéljen, menjünk tovább. Ráérünk. Azaz, hogy…
193 IV, 128| talpam alatt égett a föld.~- Menjünk, Veréb, menjünk!~- Hová? -
194 IV, 128| föld.~- Menjünk, Veréb, menjünk!~- Hová? - kérdé az öreg
195 IV, 132| mert szakadt az esõ.~- Menjünk - mondám az ott künn didergõ,
196 IV, 132| feleli a mészáros. „Menjünk, mondom, az Arany-Sarlóba,
197 IV, 146| süllyedt szégyenletében.~- Menjünk, urak, menjünk - biztatott
198 IV, 146| szégyenletében.~- Menjünk, urak, menjünk - biztatott nevetve Korongi -,
|