Rész, Fejezet
1 1, 2 | szívem, mikor olyan dolgokat értem meg, hogy harminc forint
2 1, 2 | zálogja van itt magának? Nem értem!~- Hát az a fütyülõ, ott
3 1, 3 | mintha mondta volna:~- Értem… igenis értem, csak nem
4 1, 3 | mondta volna:~- Értem… igenis értem, csak nem kell okoskodni.~
5 1, 3 | mintha megint mondta volna: »értem, igenis értem«, aztán nagy
6 1, 3 | mondta volna: »értem, igenis értem«, aztán nagy álmélkodással
7 1, 4 | Körülbelül.~- Ejnye no… értem már, hogyne érteném, - valamelyik
8 1, 4 | mintha azt mondanák: »nem értem, mirõl van szó«. Végre megmozdul
9 1, 4 | akadályozni? Azt hiszem, értem…~- A dolog egyszerû, uram:
10 1, 4 | ütközetet.~- Tudom, de mégsem értem, miért kellene Fogtõynek
11 1, 5 | nagy alázatosan.~- Igenis értem, méltóságos uram. Bocsánatot
12 1, 5 | kénytelen magát megadni.~- Értem. Hát mit kívántok tõlem? -
13 1, 8 | mintha azt mondanák a »nem értem, mirõl van szó«. Végre megmozdul
14 1, 9 | türelem«.~*~És most végére értem az elbeszélésnek. Kötetekre
15 1, 10 | uraság.~- Ühüm… hüm, így már értem. S ezek ugyan miféle emberek,
16 1, 11 | nézegetve az öreget.~- Ej, úgy értem, hogy már tizenhat esztendõ
17 1, 11 | papot Magdalénka is; az értem elhagyta. Mindig féltékeny
18 1, 11 | Ha a lányok keresik, még értem - de mit akarnak a menyecskék?~ ~~ ~
19 1, 11 | lópakszust szedhet össze.~- Nem értem.~- Hát az úgy van kérem -
20 1, 11 | ez a gazdája s a többi.~- Értem.~- Ha aztán az eladás nem
21 1, 12 | Köszönöm kegyelmednek, amit értem tett, sohasem fogom elfelejteni,
22 1, 12 | asztalára.~- Istenem! Ezt értem teszi! - sopánkodott a leány. -
23 1, 12 | magát.~- Teringette, nem értem, hacsak az ördög nem vette
24 1, 12 | összeszedte magát. - Nem értem kegyelmedet, várnagy uram.
25 1, 13 | minden megmutogat.~- Nem értem.~- Pedig egyszerû. A kastélyba
26 1, 13 | áldozata vagyok, imádkozzatok értem, isten veletek, kollégáim.
27 1, 13 | fogja ön érteni…~- Ah, igen, értem, a fenség hálószobája.~-
28 1, 13 | beszélsz? Õ hát tudja? Nem értem. Nyilván azt restellte bevallani,
29 1, 14 | elégedve.~- Hát aztán? Nem értem.~- Én rosszabb vagyok a
30 1, 14 | fölkeresni Veronában; így értem a város széléhez, fáradtan,
31 1, 14 | ahogy neki tetszik.~- Nem értem tréfáidat, Balduin.~- Majd
32 1, 14 | a választáskor jót állt értem nyolcezer forintig, amit
33 1, 18 | süket (de ülj le hát elébb); értem, mert nem vagyok szamár
34 1, 18 | Meneküljek? Hová? Miért? Nem értem.~Összekulcsolta a kis kezét
35 1, 18 | Parancsolom!~- De kisasszony, nem értem - dadogta -, mi történt?
36 1, 18 | csendbiztos? Még most se értem. Mit akar?~- Önök után tudakozódott -
37 1, 18 | kezével integetett. »Ja, értem, értem.«~- Nem egészen az
38 1, 18 | integetett. »Ja, értem, értem.«~- Nem egészen az én bûnöm,
39 1, 19 | a tûz ki ne üssön.~- Nem értem.~- Úgy áll a dolog, jelentem
40 1, 20 | nagyevõ Tóth. - Most már értem, miért kell neked a képviselõ.
41 1, 20 | benne, az - étvágy. Nem értem már én, fiam, a ti dolgaitokat.
42 1, 20 | barátja az erénynek? Még azt értem, hogy ma délelõtt a szakácsom,
43 1, 20 | fölvilágosítást nem.~- Nem értem.~- Ezek sohase mondják meg
44 1, 22 | nem tûnt fel? De most már értem. Persze, persze.~Gál János
45 1, 23 | nagylelkûség vett rajtam erõt. Nem értem, hogy és miért. Talán hogy
46 1, 24 | Dienerschaftot.~- Mit? Nem értem.~A mulatságos aggastyán
47 1, 24 | Csapiczky-dominiumok. Úgy értem - tette hozzá óvatosan -,
48 1, 26 | már délelõtt?~- Nem úgy értem - magyarázta meg -, hanem
49 1, 26 | kosarat? Tessék!~- Nem úgy értem, de miért ne lehetnél a
50 1, 26 | Mit értesz ez alatt?~- Azt értem a nagy baj alatt, hogy én
51 1, 26 | neki jók.~- Akkor aztán nem értem, milyen párti?~- Ej, no,
52 1, 26 | egymást nem látták.~- Nem értem, hogy jöhettél ide, Hanka?~-
53 1, 27 | csöppent le?~- Vesszek meg, ha értem! - káromkodott a hadnagy. -
54 1, 27 | erdõben nyargalnak. Nem értem.~Pedig kezdte már érteni,
55 1, 29 | önre nézve.~- Hogyhogy? Nem értem önt, asszonyom.~- Eddig
56 1, 29 | körülményeket, kíséretet küld ide értem az éjjel.~- Ön talán rokona
57 1, 29 | hangom parlagon. Különben értem nem kár. De beszéljünk most
58 1, 29 | most vacsorálok.~- Így hát értem, hogy még sajtot is rendelt.~-
59 1, 31 | Miféle búcsúzás?~- A verseket értem, Verona; ha hallottad volna,
60 1, 31 | odavágott:~- Hát tetszett volna értem jönni.~Mire az asszonynéni
61 1, 32 | i. a szegény rokonokat értem, mert a két nagy birtok
62 1, 32 | elsötétedett.~- Ej, nem értem. Hát mi lett velök?~- Megszöktek,
63 1, 32 | bólintott a bozontos fejével.~- Értem, igenis.~Dr. Pergen most
64 1, 32 | rágicsálta.~- Akkor én önt nem értem. Elõbb kijelentette, hogy
65 1, 34 | Hát bizonyosan eljön értem? - kérdé a leány felbátorodva.~-
66 1, 34 | jelentõségteljesen jegyzé meg: - Most már értem Kati minden tettét, betegségét,
67 1, 35 | hozza a terményeket. Nem értem, hogy most el akarja adni
68 II, 2 | ember vagyok.~- Hahaha! Értem.~- Nos igen. Jelenleg nem
69 II, 3 | erre azt feleli: »igenis értem, kérem alásan«, s aztán
70 II, 3 | szobában ott fenn.~- Igenis értem, kérem alásan.~- Ha tehát
71 II, 5 | vagyok a fiskális. Így már értem a dolgot. Eresszenek ki
72 II, 6 | fogai vacogtak. - Igenis, értem már. Azt olvasta Stofi úr...~-
73 II, 11 | herceg neje. Érti? Soha!~- Értem. Eszerint a másik térképen
74 II, 13 | azután kardját csörgeté meg.~»Értem, nagyon értem, Germanicus!
75 II, 13 | csörgeté meg.~»Értem, nagyon értem, Germanicus! Elõbb ésszel,
76 II, 22 | orrodat mindenbe. Nem úgy értem, hogy éppenséggel nem eszi,
77 II, 25 | felesége küldte, hogy siessen értem, mert az ételek elhûlnek.
78 II, 30 | kocsi~Pattog a Jancsi~Talán értem jönnek...~Most minden másképp
79 II, 33 | vett ki zsebébõl.~- Ahá, értem - szól õfelsége megörülve,
80 II, 33 | ön ezzel kérdezni?~- Azt értem, hogy jó-e önnek az emésztése?~-
81 II, 36 | is?~- A tarokkot kitûnõen értem, gyermekkoromban tanított
82 II, 38 | csodát, ha nem õérte, hát értem. Szeretem én a magyarokat
83 II, 40 | mindenbe beavatott.~- Ah, most értem már én, miért volt a pléhtábla
84 II, 43 | meg fogjuk jegyezni.~- Értem - szólt a tanító jelentõségteljes
85 II, 43 | jelentõségteljes pillantással. - Igenis értem ez döntõ lehet nagyon döntõ
86 II, 45 | Szentpétervárra?~- Beszéljen értem a cárral!~- Csak ezt ne
87 II, 60 | látogatóját.~- Na, ilyet még nem értem, mióta az eszemet tudom -
88 II, 62 | fölséged? A másik felséget értem, az itthon van a birodalmában,
89 II, 68 | csodálatos vargabetûk alatt azt értem, hogy például nem egyszer
90 II, 71 | decemberi éjszakán Sztropkóra értem, hol éktelen kutyaugatás
91 II, 76 | alapot. Én tudományosan értem e mesterséget, uram!~S egy
92 II, 78 | a fölvilágosítás.~- Nem értem...~- Ön úgy viseli magát,
93 II, 79 | megtapogatva, hiszen én értem minden szavukat.~Izgatottságomban
94 II, 81 | alkalomnak.~Egy puszta téren értem utól õket...~A holdvilág
95 II, 85 | dönti.~Amint a várkapuhoz értem s látom az uramat, hogy
96 II, 88 | Amint azonban Budapestre értem, hol puff elegantes bekvártélyoztam
97 II, 88 | indultam én el Pestrõl, s így értem Székesfehérvárra.~Huh! mennyi
98 II, 88 | indóháztól a vendéglõbe értem, pocsékká voltam ázva.~-
99 II, 94 | két igás lovat!~- Igenis értem, kérem, alássan - mondja
100 II, 99 | Sir; de még mindig nem értem, mi vonatkozással van azon
101 II, 99 | Az angol nyelvet? Nem értem önt.~- Azt állítottam, uram,
102 II, 99 | azelõtt reggel sütött?~- Nem értem önt - mondá Edith figyelmesen
103 II, 113| megteszed, családodért, értem?~- De mikor abszolute semmi
104 II, 113| legjobbak a szövetségkötések.~- Értem önt.~- Igen kellemes rám
105 II, 114| megzavarodni, hogy az ellenkezõjét értem annak, ami mondatik.~- Oh,
106 II, 117| után. Én a pihenést úgy értem, hogy az ember egyebet dolgozik,
107 II, 117| respektive az elkészítést úgy értem, hogy ön azt három hónap
108 II, 117| különös figyelemmel« szavakat. Értem, Sir, értem. Az ördögbe
109 II, 117| figyelemmel« szavakat. Értem, Sir, értem. Az ördögbe is, hogyne érteném...
110 II, 117| Toby, igen magas helyen.~- Értem, Sir! - mondá a titkár meghajolva.~-
111 II, 117| kegyeskedik. Oh, igen, igen, értem a gúnyt. De vajon tudhattuk-e,
112 II, 120| hogy itt vagy. Szép örömet értem meg miattad. Hát te még
113 II, 123| kisasszonyt csinálnak.~- Értem kegyelmedet. Kegyelmed derék
114 II, 127| A magyar nyelvet? - nem értem önt.~- Azt állítottam, uram,
115 II, 127| azelõtt reggel sütött?~- Nem értem önt - mondá Mari, figyelmesen
116 II, 138| az mindegy...~- Nem úgy értem. Csináljunk egy tréfát a
117 III, 1 | Istenem, istenem! nem értem önt… - szólt Miklós fojtott
118 III, 1 | El fogsz menni Talárba.~- Értem, gazd’uram.~- Ott a hercegi
119 III, 11 | tán két forintot sem.~- Értem, jó asszony - mondá az invalidus -,
120 III, 18 | hívjuk: a »tündér kútja«.~- Értem, bátyámuram.~- Ott leülsz
121 III, 32 | Nos, igen… de hát mégsem értem önt egészen.~- Ej, hát!
122 III, 40 | koromban a sógorom, akit értem küldtek, hogy hazavigyen -
123 III, 41 | bátorkodtam zavarni.~- Nem értem…~- Minden hónapban számolok,
124 III, 42 | nekem!~- Hiszen nem azt értem, hanem hogy a tavalyi számokat
125 III, 49 | határra s ott azután…~- Értem, tekintetes uram. De instállom
126 III, 50 | elfelejtettem mondani.~- Értem, értem. S milyen madár kellene
127 III, 50 | elfelejtettem mondani.~- Értem, értem. S milyen madár kellene
128 III, 57 | Éppen reggeliztem, mikor értem szaladtak, hogy jöjjek a
129 III, 59 | mégis becsukatni.~- Nem értem önt, barátom.~Kupka János
130 III, 70 | Persze, így már más, így már értem. Aztán miféle foglalkozású
131 III, 73 | mint a torony.~- De nem így értem. Egy nagy név õ… nemzetének
132 III, 75 | Hogyan? Kendnek? Nem értem…~- Hagyd abba, ne faggasd -
133 III, 75 | szólt közbe az öcsém. - Most értem már én, miért akart Károly
134 III, 76 | Szíves házigazdám beküldte értem a kocsiját a vasúti állomásra,
135 III, 79 | mély bókolások közt jött ki értem.~Egy negyedóra kellett,
136 III, 79 | amint csak bírtam. Utol is értem. Nagyon megörült a viszontlátásnak.
137 III, 102| olyan különösen?~- Mert nem értem…~- Nem is fogja. Nagypolitika
138 III, 110| tetszett nekik mondani? Igenis, értem.~Mikor aztán föl volt idézve
139 III, 115| Köszönöm, lelkem, amit értem tett. Hogy jutott a kulcshoz?~-
140 III, 123| dolgom volt akkoriban, s nem értem rá levelet íratni Jókainak.
141 IV, 1 | akármilyen is a szeme, azt nem értem, hogy hol volt, mikor ehhez
142 IV, 13 | a több ész a bibe.~- Nem értem.~- Elhiszem, mert egy kicsit
143 IV, 27 | Mondhatom, ízetlen egy szokás!~- Értem önt - mondá, és újra nevetett -,
144 IV, 31 | érti-e kend?~- Persze, hogy értem - mondá Tima, kinek a »persze«
145 IV, 35 | ülnök úr is szavazzon.~- Értem… de hol veszi magát az a
146 IV, 41 | kastélyt, mikor udvarára értem, ajtók, ablakok ki voltak
147 IV, 41 | Melyiké?~- Egyiké sem.~- Nem értem.~- Mert a mindnyájuké.~-
148 IV, 41 | mindnyájuké.~- Még kevésbé értem.~- Menjünk a kertbe - dünnyögé,
149 IV, 42 | Haluskák társaságában, úgy értem a megfiatalodást, hogy visszaugrik
150 IV, 44 | voltam« - felelte búsan.~»Nem értem magát, hogy nem kívánja
151 IV, 45 | Dákos uram?~- Igenis, nem értem, kérem alássan.~- Emiatt
152 IV, 62 | jegyzékemben a »Hírharsoná«-hoz nem értem.~»Hírharsona!« Sohasem hallottam
153 IV, 62 | mert mégis egzisztál.~- Nem értem önt.~- Ez az, éppen ez az!
154 IV, 65 | Értette kend?~- Igenis, értem, kérem alássan, hogyne érteném -
155 IV, 83 | az is csak valami.~- Nem értem.~- Ej no, te fogod neki
156 IV, 84 | körülbelül a szakadék közepére értem, éppen egy mély fohásszal
157 IV, 97 | vérbõl! Persze, persze. Értem már. Ti semmitõl se féltek,
158 IV, 101| Majornoky úr a szolgabíró.~- Nem értem.~- Nagyságos úr ideges,
159 IV, 106| csizma becsületén.~- Nem értem.~- Ha már szégyennek kell
160 IV, 106| tekintetes úr?~- Dehogy értem, dehogy.~- Hát tessék azt
161 IV, 118| felültem a vasútra, éjfélkor értem oda, lefeküdtem a vendéglõben,
162 IV, 121| A miniszter küldött el értem, ki akar nevezni »Corpus
163 IV, 123| Igen, igen, de csak azt nem értem, miképpen akarsz rajta segíteni?~-
164 IV, 128| fergetegben.~Ni, itt is jön már értem a türelmetlen kocsis.~Benyitott
165 IV, 132| fogadni, de akadály van…~- Nem értem. Ha maga akarja és mi is
166 IV, 132| felköltöttek. A mindenes jött értem Kótyiéktól. Hát mégis… mégis.~
167 IV, 132| is, deszkát árulni.~- Ahá értem már, az öreg eszerint nehéz
168 IV, 133| kiterítve a mezõn.~Amint közel értem a kõrisfához, látom, hogy
169 IV, 137| mandátum, hékás.~- Igenis, értem már.~- A követválasztás
170 IV, 139| nem dohányos.~- Úgy már értem.~A szipka csakugyan örök.
171 IV, 139| kérdém türelmetlenül.~- Úgy értem, hogy hátha talán mégis
172 IV, 140| Ekkor kezdtem sejteni, hogy értem a szomorú szép asszony baját.~
173 IV, 146| én a földi szerelmeket értem a földi asszonyokkal, melyek
174 IV, 146| petrezselyem.~A »Kishirdetések«-et értem, Vénusz pocsolyáját, amely
175 IV, 148| édesdeden.~- Aha! Most már értem. Minden csak kölcsönbe megy.
176 IV, 149| régen voltál nálam?~- Nem értem rá, Nástya - felelte Gyorgye
177 IV, 150| Tizenegy libát! Ez borzasztó! Értem önt, szegény asszony. Szívem
178 IV, 152| mindenért, ami szép.~- Nem értem önt.~- Természetesen. A
|