Rész, Fejezet

5501  IV,  139|                vétettem én a magyaroknak? Ha megfordítva volna, még érteném,
5502  IV,  139|                 sínylõdõ akkor is lopjon, ha nincs belõle semmi haszna?~-
5503  IV,  139|                  Hogy másoknak is lopjon, ha rájön a nyavalya?~- Igen
5504  IV,  140|                mamája meg a Zsófika húga, ha látná. Egy másik úr, aki
5505  IV,  140|          kijelentette, hogy nincs remény. Ha jól emlékezem, elõrehaladt
5506  IV,  140|               felé vezetõ útra fordult, s ha lassan döcögve is, közeledett
5507  IV,  141|             múltját meg kellene tagadnia, ha oda ülne: nincs más választása,
5508  IV,  141|                 elvesz a Ház-beli zajban, ha felszólal. De minek is beszél!
5509  IV,  142|              csárdában, hogy igyék velök, ha mer, s midõn egy nap és
5510  IV,  142|                 mondja Berkenyés János -, ha nincs a dologban valami
5511  IV,  142|                így gondolkozott magában:~»Ha nem adja pénzért, elvesszük
5512  IV,  142|               Hallod‑e? Vigyázz! Szaladj, ha mondom.~De én csak összeszorítottam
5513  IV,  142|                most azt mondom, eredj el, ha jót akarsz!~Veszteg maradtam
5514  IV,  142|            mosolygott egyre a bezirker -; ha csakugyan az ördögé volt
5515  IV,  142|                 szinte megkönnyebbülve. - Ha meghalt, jogosan tette;
5516  IV,  142|              Pedig megtörtént kérem, mert ha rab volt is Pávai Gergely,
5517  IV,  142|                van. Azért úgyse nagy kár, ha valami baja esik.~*~Kelemen
5518  IV,  142|                   nem lehet az kis dolog, ha a hatalmas Kelemen is kivette
5519  IV,  142|               Sokkal nagyobb csoda lenne, ha Majna a hasával rúgta volna
5520  IV,  142|              Klamarik úr meg is próbálná, ha nem éppen az õ személye
5521  IV,  142|               személye volna kockán, vagy ha két élete volna Klamarik
5522  IV,  142|                   volt a szeme hunyva. De ha a legenda eredete nem hogy
5523  IV,  142|                hogy keresse föl Kelement, ha a föld alatt van is s nyugtassa
5524  IV,  142|                     Majd kigondolok. Mert ha ló a Plutó, kitudom a faluból
5525  IV,  142|                aggodalmasan a bezirker.~- Ha nem ló, akkor ördög. De
5526  IV,  142|           köszönöm a kegyes gráciáját, de ha Pávai Gergely kapná helyettem,
5527  IV,  142|                  ni, istentelen rékásiak, ha nem vettétek kutyába se
5528  IV,  142|             Klamarik helyett szolgabírót, ha pedig azt nem adhatna, akkor
5529  IV,  142|             nemigen mozoghat szabadon. De ha a császár nem teheti, én
5530  IV,  142|             önérzetesen ütött a mellére). Ha a császár nem adhat más
5531  IV,  142|              kottyanjon:~- Meghiszem azt, ha kegyelmed akarja.~Azután
5532  IV,  142|                   az obsitost!~- Igen ám, ha nem volna nemes famíliából
5533  IV,  142|                 meg, hogy célszerû volna, ha határozatba hozatnék, hogy
5534  IV,  142|                mert megharapom a kezét.~- Ha nem félteném az üdvösségemet,
5535  IV,  142|                 üdvösségemet, Erzsi fiam, ha tudnám, hogy úgyis a pokolba
5536  IV,  142|                  még az ördög is imponál, ha egész, ha valódi erõt mutat.~
5537  IV,  142|               ördög is imponál, ha egész, ha valódi erõt mutat.~Csak
5538  IV,  142|                   amit akart. Itt háltam, ha éppen tudni akarja.~Nemsokára
5539  IV,  142|               lélek ott ég a kárhozatban. Ha egyszer gyõznek a fehérek (
5540  IV,  142|                szaladj hamar a korcsmába, ha még fent van a korcsmáros.~
5541  IV,  142|                  kényszeríti a kalászt, s ha nõ is a fû ott, bárány nem
5542  IV,  143|                  volna tõle megtanulni, s ha tudnám, elmondanám, de hogy
5543  IV,  143|               vagy nem, az õ lelke rajta, ha el nem mondta. Boérnak mindegy
5544  IV,  143|                  az öreg Boér Antal, aki, ha térdig koptatja is lábát,
5545  IV,  143|               paripán, aranyos ruhában.~S ha valami baj volt, ha felhõ
5546  IV,  143|            ruhában.~S ha valami baj volt, ha felhõ tornyosult Gyergyó
5547  IV,  143|                  elõre. Minden kitudódik, ha egyszer, talán már nemsokára,
5548  IV,  143|           összehozni ellenébe tíz voksot.~Ha a székelynek két esze van,
5549  IV,  144|                    Kocsisnak nem jó, mert ha a lovak ragadnak, vályún,
5550  IV,  144|         egykedvûségét csak akkor veti le, ha rajta van már a gyeplõ,
5551  IV,  144|                  talán a világ végeig se, ha közben nagymama nem hozná
5552  IV,  144|              ujjak közül messze pattan, s ha a létrán gubbaszkodó cicát
5553  IV,  144|                  bátyika. Szeretem látni, ha csak egy kicsit is. Oh,
5554  IV,  144|                 öklével fenyegetve:~- No, ha csak úgy tudod dirigálni
5555  IV,  144|                  sem látott Kópja Mihály, ha egy kicsit segít is az Istennek.~
5556  IV,  144|                   halt meg. Mert jól jár, ha meghal. Pedig milyen szépen
5557  IV,  145|                Vajon mit akarhat mondani, ha a ló nem kell neki többé.
5558  IV,  145|                  attól tartok, fiam, hogy ha ez az eset kitudódik, a
5559  IV,  146|          munkatársunk mondá:~- Én volnék, ha volnék.~Feltörte a levelet,
5560  IV,  146|             Válaszolj neki, szegénynek!~- Ha ráérek - szólt a fiatal
5561  IV,  146|              levelek egyre jöttek-mentek, ha egyik elmaradt egy napra,
5562  IV,  146|                   már?~- Az úr az ötödik. Ha nyolcan leszünk, indulunk.
5563  IV,  146|                  bakon, mogorván mondá:~- Ha nem vak az úr, hát láthatja
5564  IV,  146|                sósfürdõbe!~- Elkésett; de ha tán ide mellém ül fel a
5565  IV,  146|         Mennydörgettét! - kiáltott fel. - Ha én ezt tudom. Mennyi pénzt
5566  IV,  146|                   keresztet is vet magán, ha e percben egy nagy zökkenés
5567  IV,  146|                   lett volna kellemetlen, ha a tegnapi esõ apró tócsákba
5568  IV,  146|             odatapadt a lovagjához.~- Oh, ha leírhatnám, amit érzek -
5569  IV,  146|                  olvasóközönségnek.~- Oh, ha olvashatnám amit leír -
5570  IV,  146|                  az ember! De úgy van az, ha mindenféle emberekkel összeülünk.~-
5571  IV,  146|              Visszafelé fiákeren megyünk, ha mondom. De ilyen egy alázatot,
5572  IV,  146|                tartoztunk egy úttal.~- De ha tetszik neked a leány…~-
5573  IV,  146|               tetszik neked a leány…~- De ha nem az igazi - ellenveté
5574  IV,  147|              szerette a nagy mondásokat), ha a párt kívánja, meglesz.
5575  IV,  147|                  párt kívánja, meglesz. S ha õ egyszer felköti a kolompot,
5576  IV,  147|                 kerület se bolondult meg. Ha én most elveszem előled
5577  IV,  147|               Pedig annak meg kell lenni. Ha innen akarsz mandátumot,
5578  IV,  148|                még a légynek se vétett, s ha a nagyasszony (Debernekyné,
5579  IV,  148|                    Mi lett volna belõled, ha a középkorban találsz születni? -
5580  IV,  148|                hogy viseled magad itthon, ha lesz valami.~Egy tizenkét
5581  IV,  148|                teste messze darabon rezg, ha valami fáj rajta.~János
5582  IV,  148|          kétségbeesés tarkán váltakoznak. Ha egy csatát nyer a magyar,
5583  IV,  148|                   Európa nem a mienk!«, s ha valamely csapatunkat megverik,
5584  IV,  148|                 Utól nem érjük a sereget, ha mondom. A te lovad is fáradt,
5585  IV,  148|                nem jössz?~- Kutya legyek, ha mozdulok.~Elvágtattak, ott
5586  IV,  148|                  Látod, ilyen a félember! Ha az ember valamit csinál,
5587  IV,  148|             adóintõ cédulát kap az ember, ha az adója nincs még rendben.
5588  IV,  148|                 adok. Vegyétek el erõvel. Ha vesztek, esztek. Ilyen ember
5589  IV,  148|                   haszna abból a hazának, ha én tönkreteszem magamat.
5590  IV,  148|                  az ökrökre került a sor. Ha már elfogyott a húsféle,
5591  IV,  148|                   bevallani.~- Hát aztán, ha siratom is? Az én dolgom
5592  IV,  148|              siratom is? Az én dolgom az, ha a szívem megszakad is…~-
5593  IV,  148|              hiszen én csak jót akarok.~- Ha jót akarsz, hát ne fizess.~-
5594  IV,  148|                   Talpasnak vége akkor.~- Ha az Isten akarja - felelte
5595  IV,  148|                  Ne bántsd a káplár urat. Ha õ jó akar lenni, miért ne
5596  IV,  148|                szinte fájdalmas hangon. - Ha nem adnak enni, hát tûrni
5597  IV,  148|                  egy poltúrát se fizetek. Ha azok is tûrnek, az már más.
5598  IV,  148|                    Most már megerõsödtem. Ha háború kell, hát legyen
5599  IV,  149|            korholta, hogy mi lesz belõle, ha férjhez nem megy. »Hiszen
5600  IV,  149|                ezüstöd, se a réted, hanem ha meglátogatsz valamikor az
5601  IV,  149|              Nástya!~- Hát szakíts egyet, ha csak virágot akarsz - szólt
5602  IV,  149|                 hozzátette még egyszer: - ha csak virágot akarsz.~Mire
5603  IV,  149|                vont vállat.~- Hol vegyem, ha nincs!~- Kurta eszed van,
5604  IV,  150|                   a legjobb köszörűkő.~De ha a pesszimisták szerint minden
5605  IV,  150|                  tehet egész várost, mert ha mind úr lenne, ki szolgálna
5606  IV,  150|                 kell hozzá, meg a prés. S ha van érvényes pozsonyi mérõ,
5607  IV,  150|                   szobrot - de véletlenül ha vevõ találkoznék rá, én
5608  IV,  150|            Meglehet, hogy az jobb ízű. De ha nem lettek volna libák,
5609  IV,  150|           szegénynek. Felriadt álmából, s ha elaludt, borzalmas víziói
5610  IV,  151|                  így fakadtam volna ki:~- Ha meggyógyulok, beállok szoptatós
5611  IV,  151|                  Majd kigyógyítjuk.~- No, ha azzal jár, isten neki. De
5612  IV,  151|                érez, sajnálkozik felette. Ha valaki elpanaszolja, hogy
5613  IV,  151|                  tífuszba bele is halhat, ha nem vigyáz, pedig ugye nem
5614  IV,  151|                fogtak s elrendelték, hogy ha egyebet eszem édes tejnél,
5615  IV,  151|               tejnél, halálfia vagyok.~De ha megnõtt a baj, megnõtt belé
5616  IV,  151|                 félelem vett rajtam erõt, ha a nyúl bekukkantott s rózsaszín
5617  IV,  151|                volt a gyengébb. Ki tudja, ha még egy hétig tudta volna
5618  IV,  151|               mert érzékeny jó szíve van. Ha úgy tudna fõzni, mint érezni,
5619  IV,  151|           karhatalommal lehet elõvezetni, ha a doktorom álomszert ad.
5620  IV,  152|                  úgy segéljen, megteszem. Ha ti kötekedtek, hát én is
5621  IV,  152|                   Isten ellen való vétek. Ha nem restellném, odamennék
5622  IV,  152|                    Dicsekedtem most vele. Ha látogatók jöttek, kiszóltam
5623  IV,  152|            nevetnénk - szoktam mondani -, ha ez a német bogarunk nem
5624  IV,  152|                Csin, bin, csin, bin.~Jaj, ha erre a csengetésre bejön
5625  IV,  152|               fiacskám. Jaj, ne csengess. Ha meghallja a Jánoska az égbõl,
5626  IV,  152|                 el, hiszen meg se hal. De ha meghalna, se beszélhetné
5627  IV,  152|                 lelkemet a föltevés, hogy ha most hal meg a fiú, anélkül,
5628  IV,  152|           fülemben álmatlan éjszakákon, s ha végigmegyek magányosan a
5629  IV,  152|             Életemet tudnám od’adni most, ha az a fiú magyarul tudna.~
5630  IV,  152|               fehér tolla nõ a hattyúnak, ha fekete lúdak nevelik is.~
5631  IV,  152|                veszett mégsem kárba, mert ha õ elfelejtette, amit tanult,
5632  IV,  152|                fagyban, szárazságban, még ha sziklát hempergetnek is
5633  IV,  152|             rétjei, ökrei, lovai voltak s ha akarta volna, ezüstből csináltathatja
5634  IV,  152|                   való volt a gyûrû. Hej, ha egyszer a király hajából
5635  IV,  152|             ilyesmit nehéz megmagyarázni. Ha annak tartanak valakit,
5636  IV,  152|                akit a világ annak kürtöl, ha mindjárt a Deák Ferenc szemöldökéig
5637  IV,  152|                 bizonyos. De lássuk csak, ha ezekkel kezdeném a kereskedést,
5638  IV,  152|                valaki. Nos tehát világos. Ha nem adom el, akkor is megeszik,
5639  IV,  152|               adom el, akkor is megeszik, ha eladom is megeszik, ennélfogva
5640  IV,  152|                   is megeszik, ennélfogva ha mindegy, inkább eladom,
5641  IV,  152|                    hogy az idõ is pénz. S ha olcsóbban eresztem az almát,
5642  IV,  152|               akarsz mondani?~- Azt, hogy ha én az almáimat átönteném
5643  IV,  152|                   se padláson nincs több. Ha neked tízet adok, nekem
5644  IV,  152|                   megcsalta egy vevõje?~- Ha maga az ördög lett volna,
5645  IV,  152|                engedi az egy krajcárját - ha mindene utána megy is.~A
5646  IV,  152|                 öröklöd végül a boltomat, ha a szememet behunyom.~- Jó
5647  IV,  152|                 lesz, apámuram.~- Mi? Az, ha én behunyom a szememet,
5648  IV,  152|             behunyom a szememet, vagy az, ha te beállasz a mûhelybe?
5649  IV,  152|                  Világosan beszélj.~- Az, ha beállok.~A mi Okos Palink
5650  IV,  152|                   az is csak akkor terem, ha nagyon a kedvében járnak
5651  IV,  152|                  már az igazi tót ország.~Ha búza nincs, van jó kõ (bõven
5652  IV,  152|                  szemének elég tetszetõs. Ha van valami hibája, nem egyéb
5653  IV,  152|                 azon kezdõdik a jó parti, ha zsákot tud emelni. S bizony
5654  IV,  152|                 voltam, de nem is megyek, ha csak…~- Eredj, te pogány.
5655  IV,  152|                   mondtam, hogy elmennék, ha…~- Ha pálinkát mérnének
5656  IV,  152|             mondtam, hogy elmennék, ha…~- Ha pálinkát mérnének benne
5657  IV,  152|               Ancsurka! Elmennék, mondom, ha te is eljönnél… ha te fognád
5658  IV,  152|                mondom, ha te is eljönnél… ha te fognád a kezemet.~Ancsurka
5659  IV,  152|                szemeit.~- Hát eljönnél-e, ha nagyon kérnélek? - sürgeti
5660  IV,  152|              sekrestyés is elmehet veled, ha csak az kell.~- Oh, de bolond
5661  IV,  152|                  is semmi se volna benne, ha Barcsó küldi a bokrétát.
5662  IV,  152|                   felkiáltott: »Meghalok, ha haza nem mehetek, hogy felpofozzam!«
5663  IV,  152|                   szereti a virágokat. De ha Barcsó küldte is, hát mi
5664  IV,  152|             Bizonyára nagy bolond vagyok, ha ilyeneken töröm az eszemet,
5665  IV,  152|          fiatalember, nyalka egy ember, s ha asszony volnék…~Kivettem
5666  IV,  152|              befordult a Kálvária utcába, ha jól ment, most lehet a színháznál,
5667  IV,  152|              elegen látnának az ablakban? Ha neked volnék, kivitetném
5668  IV,  152|              mégsem jutott volna eszembe, ha õ nem mondja. Ej, az emberi
5669  IV,  152|              Persze maga jobban szeretné, ha egy nyaláb mályvát küldött
5670  IV,  152|                  iránt érdeklõdik. Kivált ha az embernek férje van. És
5671  IV,  152|                   fogom megmagyarázni. De ha van önben egy kis találékonyság
5672  IV,  152|              Hazudik a »Sárkány« Gyurija, ha mondom. Hazudik az alávaló.
5673  IV,  152|                 vidékünkön bagoly legyek, ha láttam valaha ilyen különös
5674  IV,  152|                szüksége volt eltitkolnia, ha ártatlan, hiszen egy csokrot
5675  IV,  152|                 még tetejébe Irlandot is, ha olyan rendõrséget mutat
5676  IV,  152|                   Valami négy hete lehet, ha nem több, éppen errõl a
5677  IV,  152|               felelte õ visszakacsintva. »Ha el tudná kend hozni - szõttem
5678  IV,  152|               ebbõl a fiúból Rafael lesz, ha képezi magát!~Rendesen akad
5679  IV,  152|              Szarvas«-nál a vendéglõstõl, ha van-e itt valami festõ-lángész,
5680  IV,  152|                  gondolta a polgármester, ha mindenkit lepingál, aki
5681  IV,  152|                   sincs még nagy fia. Még ha akarnánk, se tudnánk szobrot
5682  IV,  152|                mindig vesznek kárba. Mert ha minden városban akad egy
5683  IV,  152|                  okozati összefüggés van. Ha nem volnának királyi tanácsosságra
5684  IV,  152|            tehetséges piktorpalánták sem. Ha az egyik van, másik is van.~
5685  IV,  152|                 De nagy szamár is volnál, ha ma száraz-kenyér vacsorával
5686  IV,  152|                   a fiókból ki ne lopják, ha feltörnék. Mert mi lehetetlenség
5687  IV,  152|             visszateszem. Ezt, vagy mást. Ha ez se mindegy, akkor semmi
5688  IV,  152|               Tisza elõtti volna a dolog, ha a fõispáni titkár, aki pedig