Rész, Fejezet
1 1, 2 | Esküdjél meg arra!~Kálmán furcsa szemeket meresztett Sásdyra.~-
2 1, 2 | vándorolt télikabát helyén. Az a furcsa kaland pedig, mikor a kis
3 1, 2 | bíbor.~- Ah! nem jó, nagyon furcsa! Majd keresünk magunknak
4 1, 3 | lelkem, Icig szomszéd, de furcsa álmom volt az éjjel… nem
5 1, 3 | Jaj, kérem alásan nagyon furcsa, szép történet az. Nem tetszett
6 1, 3 | a jéghideg márványarc, s furcsa bámulatos tûz ragyogott
7 1, 4 | processzus ez is, - de nagyon furcsa processzus.~Az ember itt
8 1, 4 | Hogy mibe egyezik bele?~- Furcsa, hát abba, hogy a principálisom
9 1, 5 | processzus ez is. Csakhogy nagyon furcsa processzus.~Az ember itt
10 1, 8 | processzus ez is - de nagyon furcsa processzus!~Az ember itt
11 1, 8 | bolondul meg, annak nagyon furcsa az õ megbolondulása.~Fércz
12 1, 9 | Ferencnek, s melyekkel nagyon furcsa história történt - a haláluk
13 1, 9 | árnyékát, tekintetes uram. Furcsa istenteremtése volt a gróf
14 1, 9 | Ferencnek, s melyekkel nagyon furcsa história történt - a haláluk
15 1, 10 | sor, gondolá. Mégiscsak furcsa bolond idõ ez, hogy ilyen
16 1, 11 | Tudtommal nincs.~- No, ez furcsa! Lássuk csak (és tûnõdve
17 1, 11 | Mikulik János?~- Hja, nagyon furcsa mestersége van annak.~Hát
18 1, 12 | hallom, azoké. ~- No, ez furcsa dolog - mormogta fejcsóválva. -
19 1, 13 | nem mondhatnám, de mégis furcsa.~Elrohant, nem is köszönt;
20 1, 13 | kapott. Hm, hm, ez mégis furcsa. Majd minden versben egyforma
21 1, 13 | különös megfigyelést.~- Furcsa, hogy a sipsirica mindig
22 1, 13 | aki a medvére les.~- Az a furcsa - jegyzé meg a doktor -,
23 1, 14 | tisztelt olvasók, hogy igen furcsa dologba fogtam bele, mely
24 1, 14 | felé.~- El se búcsúzott! Furcsa.~- Megneheztelt - vélte
25 1, 14 | üzenetet?~- Nem.~- No, ez furcsa egy eset. Megfoghatatlan!~
26 1, 14 | szeretted-e te valaha Esztert?~- Furcsa kérdés! Hisz el akartam
27 1, 15 | sajtol ki a homlokából… De furcsa is ez, istenem.~Ám egyszer
28 1, 16 | nemeseknek:~- Ejnye, ejnye, de furcsa véletlenség, hogy csupa
29 1, 18 | mindenféle duhajságot kedvelt (furcsa csont volt, mondják, fiatal
30 1, 18 | aggódék Mihály.~- Hát furcsa, hiszen itt vagyok én -
31 1, 18 | hullott el.~- Lássa, ez megint furcsa vonás. Ugyan melyik regénybõl
32 1, 18 | helyzetemben? Odaígértem. Furcsa! Mit bámulsz? Hát mért ne
33 1, 18 | mormogás lett: »De mégis furcsa eset, furcsa eset!«~Az Erzsike
34 1, 18 | De mégis furcsa eset, furcsa eset!«~Az Erzsike pedig
35 1, 18 | hiába haragudnám. Hanem furcsa eset, különös eset. Ha legalább
36 1, 19 | jöttek hírek a grófnéhoz furcsa kalandokról, amelyekben
37 1, 19 | beszállították a kastélyba. Furcsa véletlenek vannak a világon.
38 1, 19 | ruhákat, amelyekben olyan furcsa, olyan szögletes volt az
39 1, 20 | nem akart. Teringette, ez furcsa. Igazán, nagyon furcsa!
40 1, 20 | ez furcsa. Igazán, nagyon furcsa! Nyugtalan érzés nyilallott
41 1, 23 | a templomba Prakovszky. Furcsa nyáj ez itt. Ha egy láthatatlan
42 1, 23 | biggyesztette el ajkait.~- Furcsa eljárás a hadnagytól… nem
43 1, 23 | andalogva. Mindez olyan furcsa és mégis olyan elõkelõ volt.
44 1, 23 | föl egy kerékre.~De milyen furcsa volt, alig lehetett ráösmerni
45 1, 23 | azonban csodálkozott.~- Furcsa vadász, amelyik szamócákat
46 1, 23 | kiesett szájából a hang.~Olyan furcsa volt, szinte úgy rémlett,
47 1, 24 | emailokkal kirakva. Olyan furcsa volt a sok címeres tárca
48 1, 25 | asszonyom levele is, a levélnek furcsa címzése volt:~Adassék e
49 1, 26 | mesterségem.~- Bizony, hallja, furcsa egy kicsit felnõtt embernek,
50 1, 26 | magyarán beszélni. Olyan furcsa az, olyan nagyon furcsa!
51 1, 26 | furcsa az, olyan nagyon furcsa! Hisz a többi urak, akiket
52 1, 27 | fegyvert elvetnie.~- Ön igazán furcsa - mondta lassú, panaszos
53 1, 27 | mi ennek az oka?~- Egy furcsa eset.~- Mondd el hamar.~-
54 1, 27 | nyeregben volt, ez mégiscsak furcsa szerzet, s önkénytelen utána
55 1, 28 | beszélnek a katedrában, s igen furcsa, hogy a tudományuk, melyet
56 1, 28 | francia pezsgõt!~Bármilyen furcsa volt, már csak mégis jó
57 1, 29 | mérte végig a leányt.~- Hm, furcsa. Hát hogy gondolod azt,
58 1, 31 | igaz, hogy futott. Olyan furcsa volt, mintha egy kis varangy
59 1, 31 | szedelõzik. Hm, ez mégis furcsa dolog, de sehogy se találták
60 1, 32 | a törött ablakokat.~Hát furcsa volt ez, de tény volt. Sokan
61 1, 32 | hogy szép asszony. De mégis furcsa, hogy sehova se viszi a
62 1, 32 | szerelmi dráma.~De szó ami szó, furcsa volt. Mi beszélni valójuk
63 1, 33 | hangzása is sokat tesz.~- Furcsa! Az ember a fülével veszi
64 1, 33 | beszélni az asszonnyal és olyan furcsa, nyugtalan érzései támadtak.
65 1, 34 | ülõ, mint egy hamupipõke. Furcsa, hogy akinek olyan édes
66 1, 34 | szabályszerûen és hitelesen.~Hát furcsa, persze furcsa, hogy valaki
67 1, 34 | hitelesen.~Hát furcsa, persze furcsa, hogy valaki a betéti könyvecskéjét
68 1, 34 | érkeznek - kezdett a dolog furcsa lenni.~A pénztárnok pulpitusa
69 II, 1 | már régen szerelmes bele.~Furcsa könyv a fiatal vászoncselédek
70 II, 1 | mozdulatlan arcon valami furcsa pirosság kezdett mutatkozni,
71 II, 2 | szeszélyes keze olyan furcsa napokat hozott Párizsra,
72 II, 2 | divatot is.~És az nagyon furcsa divat volt.~A fiatalemberek
73 II, 2 | ennénk? Mert már nekem az a furcsa természetem van, hogy csak
74 II, 2 | felnevetett maga is ezen a furcsa tévedésen.~A futók közül
75 II, 4 | következik: az lesz csak furcsa - bizonyítgatá Szepi úr.
76 II, 5 | huszonötöt vágtak volna rá. Furcsa! Hogy lehet az? Sehogy sem
77 II, 5 | talált meg semmit.~Nagyon furcsa modorban volt a golyó-magazin
78 II, 6 | Sramko folytatá beszédét:~- Furcsa dolgokat olvashatna róla.~-
79 II, 7 | körtefába.~Már az igaz, hogy furcsa toalettben jelent meg a
80 II, 7 | hozzá:~- Ön pedig ugyancsak furcsa helyzetbe jutott. Ebbõl
81 II, 7 | elbeszélte a tens úr tegnapi furcsa viseletét: mint kiáltott
82 II, 17 | nem volt kitalálva az a furcsa divat, a nagy emberek nimbuszát
83 II, 33 | fölött. Egy községben az a furcsa körülmény tûnt fel neki,
84 II, 34 | csodálkozva kiáltottak föl: »furcsa«, »sajátságos«, »nevezetes«,
85 II, 36 | olyan dolog, mintha nagyon furcsa lenne.~- Magam is ilyennek
86 II, 38 | mozgalmakra.~Mert nagyon furcsa világ volt az!~A szabadság
87 II, 40 | mert délelõtt ugyancsak furcsa darabot játszott ön - vélekedék
88 II, 47 | ember potyára olvashatja.~- Furcsa észjárás!~- Nem éppen! A
89 II, 65 | gróf és a fejét csóválta. - Furcsa ember nagyon különös ember,
90 II, 74 | ezeket is változtatni kell.~Furcsa is a közvélemény!~Az öreg
91 II, 85 | szemébõl végig a dolmányon.~Furcsa két csöpp volt az; az õ
92 II, 117| Bizony csak sok minden furcsa dolog esik meg a világon!~
93 II, 118| veres bajusz.~Aztán egészen furcsa dolog az, ha akarom, bátyám,
94 II, 119| királyoknak minden regényes és furcsa, ami szívbõl jön.~A gondolatot
95 II, 120| visszatértek a grammatikához.~Furcsa idõk voltak ezek! Tudományszomj
96 II, 122| mûvészetem. Az egy nagyon furcsa, különös asszony.~- Miért
97 II, 122| különös asszony.~- Miért furcsa, és miért különös?~- Azért,
98 II, 123| elszomorodva mondá:~»Milyen furcsa vagy te, nagyapám, hogy
99 II, 132| Mert lássa, az olyan nagyon furcsa, hogy az esztendők elmennek
100 III, 1 | ilyetén megsértése, bizony furcsa dolog lehetne a következése,
101 III, 1 | elfelejti a kinézését. De furcsa is az a szerelem!~Mindegy
102 III, 1 | õnáluk fanyar, színtelen és furcsa:~»Kedvesem oldalánál ültem,~
103 III, 1 | melegíti most valami.~- De furcsa, bolondos kis jószág ez!~
104 III, 1 | És aztán egyszer, mikor a furcsa kis jószág úgy tett karjaival,
105 III, 1 | Ferencnek, s melyekkel nagyon furcsa história történt - a haláluk
106 III, 2 | jött az a bárány, mégis furcsa eset, hogy míg a felsõ végen
107 III, 2 | beszélgetnének?…~Aztán olyan furcsa az, ha valami durva láb
108 III, 3 | Istvánnal, de aztán kissé furcsa kezdett lenni, mert hát
109 III, 6 | tudja merre! Pedig bizony furcsa gyógyítási rendszernek jöhetett
110 III, 15 | maga helyett.~Mert nagyon furcsa az, hogy mikor a kis Emike
111 III, 15 | akkor…~Hanem hát csak nagyon furcsa dolog az, hogy a mama éppenséggel
112 III, 24 | azt mondta, hogy ez nagyon furcsa, különösen is és minden
113 III, 24 | és minden tekintetben is furcsa egy eset lehetett, hanem
114 III, 26 | van, mert igazán nagyon furcsa az, hogy azok a ködmönben
115 III, 32 | De hát miféle baja van?~- Furcsa! Hiszen azt önnek kell tudni.
116 III, 35 | aláírásomat.~Így beszélik ezt a furcsa kis esetet, amibõl kilátszik,
117 III, 43 | Oh, te kis mamlasz… de furcsa leszesz… jaj, de csúnya
118 III, 46 | valaha ilyen eset, ilyen furcsa eset a világon?~Lett öröm;
119 III, 49 | hitelezõt együvé. Milyen furcsa szcénák lesznek majd ebbõl
120 III, 51 | varsányi határban.)~- Nagyon furcsa álmom volt az éjjel. Nyisd
121 III, 63 | leányasszonyom dolgában.~Már errõl a furcsa titulusról is kitalálhatja
122 III, 63 | magyar királynak van egy furcsa privilégiuma; õ tudniillik »
123 III, 76 | mosolygott.~- Persze hogy furcsa… s ha ön most külföldi újságíró
124 III, 83 | valami nagy »szerencse«, mert furcsa ember, van benne valami
125 III, 87 | pipáját a szájából -, ez mégis furcsa.~Rátekintettem a csodálkozó
126 III, 87 | kukoricaszárak közé.~- De furcsa macska - mondá közömbösen.~-
127 III, 87 | kezével alácsúsztatta a furcsa végzést az íróasztal túlsó
128 III, 90 | Kártyi Pistát akasztották… Furcsa fattyú volt…~- Mondja el
129 III, 92 | négyen aludtak.~Ez mégis furcsa!~De furcsa is csak azért
130 III, 92 | aludtak.~Ez mégis furcsa!~De furcsa is csak azért volt - mert
131 III, 97 | fejét vakarta.~- Hej, de furcsa egy dolog. Szeretném, ha
132 III, 98 | Hat perc elmúlt, ez mégis furcsa!~Bosszankodva nézegetett
133 III, 102| elõre bocsátott az ajtón.~Furcsa kinézése volt; szertelen
134 III, 121| azután üt a cselekvés órája (furcsa óra, hogy három évben üt
135 III, 122| tébolyodott - mondá részvéttel.~- Furcsa mánia tõle, hogy mindig
136 III, 147| elszontyorodva -, miért? Furcsa, hogy miért? Hát mert az
137 III, 148| elõtt az akkor behozott furcsa, új adónemet (hiszen furcsa
138 III, 148| furcsa, új adónemet (hiszen furcsa az mindenik, de ez mégis
139 III, 148| mindenik, de ez mégis különösen furcsa volt), úgy adta elõ itt
140 III, 148| haza a béres: »No, iszen furcsa lesz az, ha az asszony maga
141 IV, 1 | tanultok ti a könyvekben?~- Hát furcsa, csak tán tudja az ember,
142 IV, 13 | föl csodálkozva. - No, ez furcsa eset! Mikor mentette ön
143 IV, 27 | mondtak, s ezt egy kissé furcsa eljárásnak is találom.~-
144 IV, 28 | most meg sem írhatnám ezt a furcsa történetet…~Bosszús kedvében
145 IV, 28 | mentéjét, Apor uram, hiába vág furcsa képeket, Toroczkay Miklós
146 IV, 34 | isten, érzem is… Valami furcsa szaga van?!~S ezzel a markában
147 IV, 41 | vagy kávét?~- Mert mégis furcsa, kérlek, hogy hová lettek.~-
148 IV, 42 | az embert még éjjel sem. Furcsa szokásai vannak ennek a
149 IV, 45 | kaputba öltöztetik. Pedig hát furcsa, aki annyi ezüstgombos mándlit
150 IV, 47 | jóízûen nevetett ezen a furcsa levélen, és fidibuszra gyújtott
151 IV, 49 | szép szerzeményét.~Ilyen furcsa, veszett dolog az, mikor
152 IV, 50 | gyermekek »ideiglenes« fogaikat.~Furcsa hogy ezt az ideiglenességet
153 IV, 56 | wertheimszekrényét.~Milyen furcsa két ember volt ez! Az egyik
154 IV, 62 | szeretni), hanem a következõ furcsa kívánságot csapta a nevem
155 IV, 68 | láttak még ők itt ilyen furcsa társaságot.~De hát azoktól
156 IV, 69 | Sohasem láttam még én ilyen furcsa gazdag embert!~El is fordítottam
157 IV, 72 | Önöknek, tudom, már az is elég furcsa, hogy míg más embert az
158 IV, 97 | az emberek is. A hevérek furcsa öltözete, a két keresztbe
159 IV, 102| ez az eke.~- No, ez ugyan furcsa tréfa. Hol vesz Dimén uram
160 IV, 117| õkegyelmének Aurélia leánya. Milyen furcsa ez!~Sokan írtak már a bundás
161 IV, 121| eljön, de nem szeretném… furcsa dolog is volna ott egy harmadik.
162 IV, 128| legrégibb évfolyamokban furcsa dolgokat látna a mai olvasó.
163 IV, 128| helyett a karcolatot.~- Furcsa ötleteid vannak. Értek is
164 IV, 128| ugyan azok tették; mert furcsa a közönség. Engedjék meg,
165 IV, 129| úr rögtön eltûnt valami furcsa kerítések mögött.~Most aztán
166 IV, 142| Plutó? Ki adta neki ezt a furcsa nevet?~Egyszer a Török Jánosék
167 IV, 142| úr gondolkozóba esett.~- Furcsa! Igazán furcsa dolog ezzel
168 IV, 142| esett.~- Furcsa! Igazán furcsa dolog ezzel a lóval. Hát
169 IV, 142| amit eltiltottak… Olyan furcsa volt az, olyan nevettető,
170 IV, 142| fúrta az oldalát.~- Nagyon furcsa haja volt a molnárnak, mintha
171 IV, 147| Az ördögbe, az mégis furcsa! Hogy egy holt kortest is
172 IV, 152| fonnák a szavakat.~Hej, furcsa az a kocsis-szerelem. Eleinte
173 IV, 152| Felugrottam székemrõl. Ez mégis furcsa! Ilyeneket mondani egy kollegáról,
|