Rész, Fejezet
1 1, 2 | nemtelenséggel szemben.~Ezzel kezénél fogta Esztert és elindult vele.~
2 1, 2 | fül.~Alphonsine kezénél fogta s odavezette közel az úri
3 1, 4 | több Fércz Pistának! Nyakon fogta az érdemes patvaristát,
4 1, 4 | megtiszteltetés, midőn azon malheur fogta pártját, hogy a fölemelt
5 1, 5 | dolog imponálni, könyörgésre fogta a dolgot, esengõ hangon
6 1, 9 | élve!~Tagjait zsibbadtság fogta el, kiáltani szeretné a
7 1, 9 | Az öreg Bornemisza kézen fogta és némán vezette ki a folyosóra.
8 1, 10 | kitörülte, egyenesen a csípõre fogta:~- Mordizom adta! Hányszor
9 1, 11 | Sótony utoljára gúnyolódásra fogta:~- Hát azért vagy te olyan
10 1, 11 | s egyszerre zsibbadás fogta el minden tagját, megdermedt,
11 1, 11 | veszedelmes hely.~Sótony két kézre fogta a kantárt, kurtára és fürkészõn
12 1, 12 | Hol vettétek?~- A kutya fogta.~- De csak remélem, nem
13 1, 12 | kutyáé az egész nyúl, mert õ fogta.~- Akkor ne vegyük az igazat -
14 1, 12 | elsápadt, és lassú reszketegség fogta el a lábait. Egy fejedelem
15 1, 12 | hangját lassú reszketegség fogta el. Kiállott az »Arany medve«
16 1, 12 | testét lassú reszketegség fogta el.~- Hogyan, hát már ismerte
17 1, 12 | Kelmedé a fogoly, kelmed fogta, én nem tudok róla semmit.~-
18 1, 12 | és egy babonás sejtelem fogta meg érzékeit.~- Megérdemeltem-e?
19 1, 13 | villaszarvak ágaskodtak.~A rémület fogta el. Meglehet, belsõ furdalást
20 1, 13 | hangulatban. Remegõ kézzel fogta meg a lúdtollat (itt még
21 1, 14 | Baccarini kapacitálásra fogta a dolgot. Nevezetes volt
22 1, 14 | az embert?«~Balduin karon fogta Albertust, s otthagyta a
23 1, 14 | élet elég hosszú…~Karon fogta Albertust, s elmesélte,
24 1, 14 | Péter leér az utcára. Akkor fogta a kosarát, és ráöntötte
25 1, 14 | mikor két ember erõsen fogta a kezemet és a lábamat,
26 1, 15 | kis Gregorio, az új pajtás fogta a gyeplõt.~- Jó reggelt,
27 1, 15 | mind a kettõt elevenen fogta meg a király pici apródja
28 1, 15 | érsek ellen, s igazi remegés fogta el úgy a prímást, mint környezetét,
29 1, 16 | szorongatás-féle kényelmetlenség fogta el, mint a közönséges boltfeltörõt,
30 1, 16 | Az ajtóban maga a király fogta kézen. S fent a hegyen eldördült
31 1, 17 | átkapcsolva.~Azután maga fogta meg a ló zabláját és így
32 1, 17 | majd újra Kaszpereknét fogta vallatóra:~- És mit mond
33 1, 18 | tiszttartót szertelen élénkség fogta el, hogy ilyen víg helyre
34 1, 18 | bántalak.~- Hát akkor minek fogta a villát? - kérdé a leány
35 1, 18 | És csak még görcsösebben fogta, szorította a puskát.~-
36 1, 18 | mégis félt. Nyugtalanság fogta el, de nem gyötrelmes, kínzó
37 1, 18 | nyakába volt dobva, fázékonyan fogta össze a kezeivel.~- Azután
38 1, 18 | Körmöczyvel, hevesen, görcsösen fogta meg a karját és a kert sûrû
39 1, 20 | lábacskádat.~Erzsike pártját fogta a vén árvának, megsimogatta
40 1, 20 | Reggeli vonattal megyek.«~Erre fogta a pálcáját és mert a pályaudvar
41 1, 21 | is tehetett egyebet, mert fogta már az egyiknek a zabláját
42 1, 21 | nyomasztó, szorongató hit fogta el, egy sajátságos érzés,
43 1, 22 | de bizony egy szóval se fogta pártját gazdájának a vármegyével
44 1, 23 | ferdén megy, a rövidebb végét fogta a dolognak, odanyomta a
45 1, 24 | olyan asztmatikus köhögés fogta el a nevetéstõl ott, ahol
46 1, 24 | egyenesen a kísértetekre fogta rá a szemfényvesztést, s
47 1, 25 | elhatározást érlelt meg benne, fogta a kalapját, távozott a terembõl.~
48 1, 25 | Márton!~Márton rövidebbre fogta a gyeplõket, a lovak ágaskodtak,
49 1, 25 | torony is, mely nyelüket fogta.~Ákos bácsi egészen elérzékenyült,
50 1, 26 | akkor megint csak mák.~Fogta a lepedõt és bemártotta
51 1, 27 | evet. Balassát a bámulat fogta el.~Aztán egyszerre csak
52 1, 27 | Mucius Scaevola.~Balassa fogta a tollat, és írta neki tenyerére
53 1, 27 | egy kicsit.~Balassa karon fogta a hadnagyot, akit rögtön
54 1, 28 | a vörös ember dühe, erre fogta fel a széket vérbeborult
55 1, 29 | megdobbant, erõs nyugtalanság fogta el. Hátha a lengyel uraknál
56 1, 29 | magát az ágyba. A Zsuzsi fogta a kezét, úgy vezette. De
57 1, 31 | serkenjen.~Csak egyetlenegyszer fogta be a szemhéjait erõsebben,
58 1, 31 | ha pedig munka nem volt, fogta a puskáját és a nyulak ellen
59 1, 32 | birtokkezelést, és kemény kézzel fogta meg a gyeplõket.~Míg a többi
60 1, 33 | társalogtak.~Délután aztán fogta az asszony a kosarat, amiben
61 1, 34 | egy görcsös köhögési roham fogta el, azt lehetett volna hinni,
62 1, 34 | padlásra.~Lõrincet a borzalom fogta el. Bizonyosan felakasztja
63 1, 34 | kéjjel vegyes szédület fogta el. A közönségben orkánszerû
64 1, 35 | valami olthatatlan vágy fogta el, hogy inkább egy csókot
65 1, 35 | szalonba, Knopp báró karon fogta a házigazdát.~- Nos hát,
66 II, 3 | ablakpárkányzatig, míg lent Aladár fogta a lajtorja végét. Talpa
67 II, 3 | mellén szétvált hálóöltönyt fogta össze öntudatlanul; a halavány-barna
68 II, 4 | kicsit.~Hanem Snapsz másképp fogta fel a dolgot.~- Jól van,
69 II, 5 | minket hiába marasztalt, fogta magát és átkurjantott a
70 II, 5 | Kubacsek méltó áhítattal fogta meg a karcsú jószágot, nyílását
71 II, 6 | férfi is, szilárd és kemény.~Fogta tehát magát, elszaladt hazulról
72 II, 7 | szerepet játszott a tajtékpipa; fogta hát magát, úgy tett, mintha
73 II, 15 | érdemes kínlódni a világon... fogta hát magát és becsülettel -
74 II, 17 | kellõleg a levél titkaiba, fogta magát s átballagott éjszakának
75 II, 21 | hogy a kenyérnek pártját fogta.~A fiú némán bámult a tolvaj
76 II, 21 | volna egyebet, mint hogy fogta kis batyuját, s felkereste
77 II, 21 | úrhoz visszük, aki pártomat fogta. Õ a törvény embere, nála
78 II, 22 | befogott.~- Hiszen nyergesnek fogta kelmed a rudas lovat, Mihály!
79 II, 24 | emelkedett föl székérõl, hóna alá fogta a nyusztprémes, bogláros
80 II, 24 | Aladár eléje lépett, kezén fogta és odavezeté a vármegye
81 II, 33 | parancsolva volt, galléron fogta s rákiáltott:~- Mars ki,
82 II, 33 | tehetett egyebet, karjába fogta a gyermeket s úgy vitte
83 II, 35 | az iszonyodás és borzalom fogta el õket.~A szobában iszonyú
84 II, 36 | lassankint a komolyabb sajtó fogta fel (éppen béke ideje lévén)
85 II, 44 | volt rajta kívül), kezébe fogta az elsõ mélyedésben lévõ
86 II, 49 | bizonyítani akarok, Vámbéry Ármin fogta, mikor mint török dervis
87 II, 50 | doktor állt ott és a kabátját fogta.~- Oh, oh - mondá vontatott,
88 II, 51 | irtózatos köhögési roham fogta el, mialatt sápadt, kiaszott
89 II, 51 | Dannert itt ismét nagy köhögés fogta el, mialatt arca hasonló
90 II, 51 | irtózatos köhögési rohama fogta el, mely ezúttal soká nem
91 II, 51 | fickónak semmi baja.~Azzal fogta kesztyûjét, kalapját és
92 II, 60 | jószívû neje gondozás alá fogta az árvát, dermedt tagjait
93 II, 66 | szegény árvát mély fájdalom fogta el. Ott nyugosznak jó szülei.~
94 II, 66 | elõtt állott s szelíden fogta meg kezét. Most egyszerre
95 II, 71 | Ilonka bírhatását.~A sors fogta magát ekkor, s elkezde velem
96 II, 72 | vonhatom többé.~Péter bosszúsan fogta kalapját s a szobát készült
97 II, 84 | német valamennyi, s õ úgy fogta föl az üdvözülést, ha csupa
98 II, 87 | kezdett lenni a Széll név.~Fogta magát Makó s népszerûtlenné
99 II, 117| Miklós most már könyörgésre fogta a dolgot, mennyre, földre
100 II, 120| támaszkodva, csendes reszketés fogta el.~Õexcellenciája mindezeket
101 II, 121| akarták hajtani, rimánkodásra fogta a dolgot, hajtsanak el mindent,
102 II, 127| nem tagadom, csüggedés fogta el a kedves leány lelkét,
103 II, 139| piszkot, olyan nagy nevetés fogta el, hogy majd hanyatt esett.~-
104 III, 1 | Miklós még szorosabban fogta a karját.~- …Most csak azért
105 III, 2 | hogy talán Sós Pál uram fogta ki útközben a csáklyával…
106 III, 2 | közönyösen.~Ez a közönyös szó fogta meg Bizi apót. Hogy nevekedik
107 III, 2 | már szép szóra, ígéretre fogta a fiatal úr, de bizony minden
108 III, 2 | vért piciny tenyereivel fogta föl s a pokolbeli szelindekeknek
109 III, 3 | volna ki, néhai Filcsik Pál fogta magát (persze még a nevekből
110 III, 4 | A vért piciny tenyerével fogta föl s a pokolbeli szelindekeknek
111 III, 5 | közönyösen.~Ez a közönyös szó fogta meg Bizi apót. Hogy nevekedik
112 III, 8 | a gyalázatos világ azt fogta rám, hogy már én megöregedtem…~
113 III, 8 | Pörgeyt kacagási roham fogta elõ, mialatt Comball úr
114 III, 12 | ismerõsük, jó barátjuk szerezni, fogta magát, hozott nekik valami
115 III, 34 | Tagjait szokatlan lankadtság fogta el, márpedig a lankadtság
116 III, 39 | darócodat, amit adtam.~Kezén fogta és elvezette. Az hagyott
117 III, 42 | mellyel az õ kezecskéiket fogta, forró volt és reszketett.~-
118 III, 45 | amint megint a tengelyt fogta kétrét görbülve. Szidta
119 III, 49 | különös világ volt az! Nem fogta rá Pali bácsira senki, hogy
120 III, 51 | virágbokrétát hozott Toldinénak, fogta magát Miklós s olyat lapított
121 III, 56 | hétre, maga Molnár néni fogta elõ valahol az utcán, s
122 III, 72 | is csendes reszketegség fogta el. - Nagy panasszal jöttük
123 III, 78 | pedig a két pezsgõs palackot fogta, iszonyú óvatossággal és
124 III, 81 | reggelig.~Az õsz gazda a kezén fogta nyájasan, a vén anyóka pedig
125 III, 83 | szemekkel csendesen. Mert ki is fogta volna be a szemeit? Senki
126 III, 87 | lábam alatt«.~Majd nyakon fogta a lúdtollat (csak õ írt
127 III, 96 | Budán a belügyminiszter fogta fel másképp a dolgot; no,
128 III, 102| lábamat lassú reszketegség fogta el.~Anna rám nézett mereven,
129 III, 108| eszközölt ki valami rendeletet, fogta magát Kürthy, s átpártolt
130 III, 108| Nyissa ki kegyelmed - fogta Kún István rimánkodóra.~-
131 III, 108| lobbant, s vallatás alá fogta az ál-Kürthynét.~- Én csak
132 III, 121| az ellenzéken. A kormány fogta magát, gondolt egy nagyot,
133 III, 127| Lábaimat lassú reszketegség fogta el, elhalványodtam, s egy
134 III, 137| ünnepélyes csöndtõl remegés fogta el a lábait. Roskadtan támaszkodék
135 III, 144| a vendégeimet szívesen.~Fogta a varázsbotját, két szánt
136 III, 146| mellyel a ruháját görcsösen fogta. Szép, nagyon szép volt
137 III, 148| elsápadt és rimánkodásra fogta a dolgot, hivatkozott jogra,
138 IV, 1 | hogy megházasodott. Furcsán fogta fel a nagyságos úr a nyugalomba
139 IV, 12 | egyezkedés helyett ostrom alá fogta, és megvervén Péter vajdát,
140 IV, 13 | imposztor megharagudott ezért, s fogta magát, visszaírt ő is:~»
141 IV, 13 | bentveszett; most tehát fogta magát a közvetítõ, írt róla
142 IV, 13 | emberem most már rimánkodásra fogta a dolgot, hogy az isten
143 IV, 14 | katonái. Legendák szerint nem fogta a golyó, s a kard elvesztette
144 IV, 26 | azután, hogy az öreg Bécs fogta magát, és közelebb jött.~
145 IV, 30 | Mirtha királyné kérésre fogta:~- Végy példát, Aróta, Delmáról.
146 IV, 38 | legelõbb is Kõhalom várát fogta ostrom alá s az igen sokáig
147 IV, 45 | darabig, azután bizalmasan fogta meg a Dákos vállát.~- Jól
148 IV, 47 | figyelmessé tett.~De a vihar fogta magát, nem jött el.~Képzelhetni
149 IV, 56 | becsületes ember volt.~Ezzel fogta a lúdpennát (mert õ ilyennel
150 IV, 57 | szembesítette õket, s hiába fogta külön is rábeszélés alá
151 IV, 57 | szentenciát.~Remegõ kézzel fogta meg a tollat, de nem volt
152 IV, 68 | hibám.~Megijedt, könyörgésre fogta a dolgot: beismeri a hibát,
153 IV, 83 | egy nagy köhögési roham fogta el, amire János elkezdte
154 IV, 85 | kedves vendégeimet szívesen.~Fogta a varázsbotját, két szánt
155 IV, 88 | alacsony lett neki az asszony. Fogta hát magát, otthagyta egy
156 IV, 92 | bír meg, könyörgõ szavakra fogta:~- Kedves kis hadnagykám -
157 IV, 94 | Bureczky-pört.~Garaba Mihály fogta magát, nekidõlt a rettenetes
158 IV, 96 | az akkor Kassán.)~Nosza fogta magát, felmászott a nyitott
159 IV, 97 | két lépést, s könyörgésre fogta a dolgot.~- Kedves Tisza,
160 IV, 101| órát vett nekik ajándékba: fogta magát az asszony, és a húsvéti
161 IV, 107| Koczka jól tudta, mit beszél. Fogta a dobot, s elballagott vele
162 IV, 127| van.)~1605-ben ostrom alá fogta Bocskay a várat és csakhamar
163 IV, 132| az határozottan pártomat fogta.~- Eltakarodtok, zsiványok!
164 IV, 138| válnak.)~Hanem ahelyett fogta magát, elültetett a hajléka
165 IV, 142| Nyugtalanság, szorongó érzés fogta el. Fázott a gondolatra,
166 IV, 142| Kelemen uram azon melegében fogta a pennáját s megírta a járási
167 IV, 142| nemes tanács szelídebben fogta föl a dolgot.~Kerekes István
168 IV, 150| százezer Mayerek egyike) fogta a seréttel töltött puskáját,
169 IV, 152| Csáky-gyerek hol az egyik állatot fogta meg, hol a másikat; hosszan
170 IV, 152| s bizonyos zsibbadtság fogta el egész lényemet. Összecsaptam
|