Rész, Fejezet
1 1, 2 | Stofi intett neki, s az csakhamar ott termett az elõülésen,
2 1, 2 | járkált föl s alá, hiúzszeme csakhamar bejárta s megbecsülte a
3 1, 3 | belenyúlni.~Márton gazda csakhamar tapasztalta, hogy a nyert
4 1, 3 | szavakat, s gyorsan futott el, csakhamar elveszve a tömegben.~Az
5 1, 4 | mintegy gondolkozásba esve, de csakhamar ismét megindult gyorsított
6 1, 4 | magam.~Az összegyûrt papírt csakhamar megtalálta a szenderbe merült
7 1, 8 | barázdájára gurul, hogy csakhamar szétmálljék.~S mi az a zászló,
8 1, 8 | mintegy gondolkozásba esve, de csakhamar ismét megindult gyorsított
9 1, 9 | Azonban a keserû ébredés csakhamar fölvilágosította, hogy a
10 1, 9 | a kis fiára nézett, - de csakhamar elfordította a fejét.~Izgett-mozgott
11 1, 10 | be a meztelen lábába.) De csakhamar lihegve csörtetett vissza,
12 1, 11 | gúnyolódék Sótony.~De csakhamar jött, bizonytalanul lépkedve,
13 1, 12 | felporzott debreceni homok csakhamar a folyton távolodó diákokat
14 1, 12 | hajtani kezdett az erdõben, és csakhamar egy jókora nyulat hozott
15 1, 12 | szoknyát váltott a világ, hogy csakhamar feketét öltsön fölébe. Vándorlegények
16 1, 12 | hidegen, elutasítón, de csakhamar megbánta, mert rögtön hozzátette
17 1, 12 | gyakoribb volt, s Rákóczi csakhamar ura lett egész Felső-Magyarországnak.~
18 1, 12 | fejedelem? - hebegte Laci, de csakhamar összeszedte magát. - Nem
19 1, 12 | csakugyan Bécsbe vitt engem, s csakhamar megszeretett. A legbizalmasabb
20 1, 13 | de a szerencsés Manusek csakhamar visszahódítá a szíveket,
21 1, 13 | mindjárt vége lett, s a kocsi csakhamar nagyot reccsent; bedûlt
22 1, 13 | fejecske künn is megvillan, de csakhamar eltûnik ismét.~A dog eközben
23 1, 14 | Helyzete összezavarodott csakhamar, s hogy valahogy kibonyolódjék
24 1, 14 | tette ócska kalapját, és csakhamar elnyomta az igazak álma.~
25 1, 14 | fölbukkanó holdvilágnál, s csakhamar körülfogván a cinterem nyílásait,
26 1, 14 | is egy kis gyakorlat után csakhamar olyan érzékeny lett, hogy
27 1, 14 | Eszter! Igazán! Te volnál?~De csakhamar erõt vett meglepetésén,
28 1, 14 | Nagy reklámokat csaptam s csakhamar akadtak betegeim. Miss Tompson,
29 1, 14 | gurulni az idõ.~Péternek csakhamar mennie kellett.~- Hát mikor
30 1, 15 | a szekerek körül.~Angelo csakhamar visszatért nagy kacagással:~-
31 1, 16 | eladó.~E pogány strófára csakhamar megjött az üzenet a gavallértól;
32 1, 17 | én hétszáz aranyamat.~De csakhamar észrevette a sztaroszta,
33 1, 17 | rendõrt küldött Lublóra, akik csakhamar kinyomozták, hogy Lubló
34 1, 18 | pipáztak, beszélgettek. Micu csakhamar a ribizke-bokrok közt tûnt
35 1, 18 | bolhák csípnek?« Az öreg úr csakhamar elaludt a maga bolhái dacára,
36 1, 19 | Minthogy a betûvetéshez értett, csakhamar káplár lett belõle és az
37 1, 20 | kezeivel s ujjain keresztül csakhamar folyni kezdett az az egyszerû
38 1, 24 | híres kancája) s ott termett csakhamar.~Nagy csatarával, zsibongással
39 1, 24 | hogy a szivarfüst kimenjen, csakhamar megjelent egy izmos nõszemély.
40 1, 24 | is a templom bádogtornya.~Csakhamar ott voltunk Lazsányban.
41 1, 25 | hogy a tégla jól fizet, s csakhamar keletkeztek új téglagyárak,
42 1, 25 | sipítá egy vékony hang, s csakhamar elébontakozék, utat törve
43 1, 25 | teljes volt, hanem azért csakhamar felvidultunk. Lengõ zászlók
44 1, 26 | rajzolni konyháját, hogy csakhamar engedtünk a csáboknak, s
45 1, 27 | kérlek Mimi, tollat, tintát.~Csakhamar ott termettek az íróeszközök,
46 1, 27 | Asszony-kíváncsiság nem nagy újság, csakhamar visszahozta a helyére, s
47 1, 29 | a hajdú sejt valamit. De csakhamar összeszedte magát. Asszonyteremtés
48 1, 29 | lélegzetvételek azonban csakhamar csendes szuszogásba mentek
49 1, 29 | mintha kezdegetett volna is.~Csakhamar egyébre gondolt s fütyörészve
50 1, 31 | eltört virággallyak.~De csakhamar visszazökkent rendes közönyösségébe.~-
51 1, 32 | kiforgatják a németet. Nagy rókák…~Csakhamar eltisztított minden akadályt,
52 1, 32 | állította be maga mellé. Persze, csakhamar elverte, amit elverhetett,
53 1, 32 | tomboló orkánnal szemben is, csakhamar ott volt a helyszínen és
54 1, 32 | halott. Az öregasszonyok csakhamar összeszaladtak, s lett nagy
55 1, 34 | de biz az magához tért csakhamar, s olyat dobbantott a lábával,
56 1, 35 | klenodiumot.~Styiriverszky nyomán csakhamar oda találtak a hintókhoz,
57 II, 5 | Oh, én boldogtalan!~Hanem csakhamar megpillantá, hogy a vércseppek
58 II, 5 | az erõltetett heroizmus csakhamar fölemészté erejét, egyre
59 II, 11 | kedélyesen kacagott fel, de csakhamar komoran nézett maga elé.~-
60 II, 12 | egy könny gördült ki, de csakhamar letörölte azt Hunnia emléke,
61 II, 13 | megcsonkítva találta.~A hír csakhamar beszárnyalta egész Ázsiát,
62 II, 21 | indult el s Miska kíséretében csakhamar elérte a várost.~Míg Örzsike
63 II, 23 | meg az élet »felzetéül«.~Csakhamar fölveszi elméjében a »tényálladékot«.
64 II, 26 | kellett várnia. A ravasz állat csakhamar célját érte s tisztára nyalt
65 II, 33 | Labiche úr darabjaiban, és csakhamar beleszeretett az elegáns,
66 II, 33 | Erre felhõkölt a király, de csakhamar válaszolt, azt remélve,
67 II, 34 | de nagyon messze volt ám. Csakhamar elérte az erdõt és megtalálta
68 II, 34 | kicsapongásnak s a borban csakhamar elfeledtem cselekedetemet.~
69 II, 35 | különböztetni a legfelsõ emeleten.~Csakhamar ott termettek egyik ajtónál.
70 II, 36 | elborult egy pillanatra, de csakhamar ismét derülten szólt:~-
71 II, 37 | az istálló mellett van. Csakhamar megtalálja a zsákot s kis
72 II, 38 | megnyerõnek látszott, s csakhamar elszédíté az öreg bárót.
73 II, 40 | sikerült.~A végrendeletnek csakhamar híre futott a rokonok közt,
74 II, 40 | haláleset után a közös háztartás csakhamar összealakult. A három agglegény
75 II, 40 | Marival mindennap érintkezve, csakhamar tett követé.~A költõ Ardon
76 II, 43 | legjobbat. Hiszen most is csakhamar célt érünk, ha ön segítségemre
77 II, 44 | elhelyezkedni, fölállt, de csakhamar lankadtan ledõlt ágyára,
78 II, 45 | szemöldeit, komor, haragos lett s csakhamar ott hagyta a társaságot.~
79 II, 48 | a községi tanácsba s ott csakhamar az elsõ szerepet vitte.~
80 II, 48 | mintagazdaságot állított, melybõl csakhamar egész kis paradicsom lett,
81 II, 51 | villámokat szórtak - de csakhamar lecsüggedt a kéz és fej
82 II, 54 | haláláért. Megölöm...~De csakhamar elfojtá ezt a rémes tervet
83 II, 54 | mellékszobába szaladt, s csakhamar visszatért egy nyaláb ruhával.~-
84 II, 60 | félkönyökre emelkedék, de csakhamar aláhanyatlott. - Nagyon
85 II, 60 | elõtt gyorsan elhaladva, csakhamar egy szûk ösvényre tért,
86 II, 60 | merészen ejtett szavakra. De csakhamar ismét visszanyerte bátorságát,
87 II, 60 | kedves leányában.~Katica csakhamar megszokta az új helyzetet.
88 II, 61 | orvos rendelkezése folytán csakhamar elparancsoltattak onnan...~
89 II, 61 | lennem a boncolásnál, mely csakhamar kezdetét vette. A bíró,
90 II, 71 | Szememet lehunytam, de csakhamar felkiálték magamban.~Bátorság,
91 II, 73 | került oda lakónak; azt is csakhamar kizavarta a kísértet.~A
92 II, 88 | volt jóravaló úri kompánia, csakhamar visszakerekedtem Fehérvárra
93 II, 94 | futott végig az arcán, de csakhamar felhõ ült ki szép magas
94 II, 95 | sóhajok fakadnak.~Tóbiás néni csakhamar behízelegte magát a gyerekeknél,
95 II, 95 | kiváncsiság tárgyainak kitéve.~Csakhamar szóba is eredt velük valami
96 II, 97 | utódaim meg fogják érni csakhamar, s büszkélkedni fognak véle
97 II, 103| politikával - mert a vacsoránál csakhamar õreá vittem a szót, s az
98 II, 111| alsó fáján.~Hanem ezzel is csakhamar betelt; a kis mamától most
99 II, 117| többé senki sem gondolt, ki csakhamar otthagyá a Ballplatz-i palotát
100 II, 117| hagyta nyilát a szívében csakhamar. De nem sokáig fájt a seb.
101 II, 120| kinevezték hivatalnoknak csakhamar. De éppen olyan hamar vége
102 II, 123| de kis unokáit látva, csakhamar hálát adott az égnek, hogy
103 II, 129| és lefeküdt, öreg szemeit csakhamar lenyomta az álom.~Hanem
104 II, 134| impurumban, ahogy születik, de csakhamar zűrzavaros hangok váltották
105 III, 1 | tett, hogy távozzék, de csakhamar erõtlenül rogyott le egy
106 III, 1 | szaporán járjon a lábad!~Csakhamar vidám tûz pattogott s a
107 III, 1 | az alku.~A kívánt dolgok csakhamar elõ voltak teremtve. Istók
108 III, 2 | vonítva ugrottak szét, hogy csakhamar új dühhel ismét visszaforduljanak.~
109 III, 2 | összes öregasszonyai s azok csakhamar megállapították a tépett
110 III, 2 | Mohón kapott utána, de csakhamar eleresztette.~- Nem, nem!
111 III, 2 | pirosítja meg arcát, de csakhamar aztán kékes ónszín váltja
112 III, 3 | hogy nem, Pintyi uramat csakhamar elcserélte a méltóságos
113 III, 4 | ordítva ugrottak szét, hogy csakhamar új dühvel ismét visszaforduljanak.~
114 III, 4 | összes öregasszonyai s azok csakhamar megállapították a tépett
115 III, 8 | elszomorodott vala, de halovány arca csakhamar ismét fölvette a legteljesebb
116 III, 15 | Aztán úgyis elfoglalja csakhamar egyéb az elméjüket. Jön
117 III, 18 | szerencsével a juhaid után.~Gergely csakhamar megtalálta »Szent Péter
118 III, 19 | gyógyszerészsegédnek, s az csakhamar átszolgáltatta a vény szerinti
119 III, 22 | mindenféle apró fogást. Talált is csakhamar ürügyet, hogy egy-két napig
120 III, 24 | Elindult sebesen, - de csakhamar kifáradt. Kis lábait feltörte
121 III, 31 | kellemesen tudott társalogni, csakhamar kedvence lett a bogárfalusi
122 III, 63 | magyar urak ott, minálunk, csakhamar megszokták ezt a különös
123 III, 66 | választ nagyon jól), a kakas csakhamar megszólalt. Sietett a várkertbe
124 III, 72 | világnak legvégén.~A falu is csakhamar beleegyezett, hogy jó lesz
125 III, 78 | bolond bor.~A tiszteletes úr csakhamar elszundikált a hátulsó ülésen,
126 III, 83 | Megjött a nagyuram, megjött…~Csakhamar künn volt jóformán egy ingben,
127 III, 97 | elõvette vázlatkönyvét, s csakhamar hozzálátott a csontos nagy
128 III, 102| ütök, ha rendet bontasz.~De csakhamar visszatért kortesi higgadtsága,
129 III, 120| Nádasky beszélt velök, s csakhamar kijött derült arccal.~-
130 III, 127| önkéntelenül felsóhajtott, de csakhamar észrevette magát, s vígan
131 III, 138| lehet.~Ott maradtunk. S csakhamar levetkezõdve pihentünk le
132 III, 144| súlyosan megbetegedett, a csakhamar híre ment a városban, hogy
133 III, 147| Beszélgetés közben rátérnek csakhamar a fiatal tudós témájára.~-
134 III, 147| miniszteri szobát õrzik. Zs-y csakhamar ott állt a miniszter elõtt.~-
135 III, 148| pápaszemét, olvasni kezdte, de csakhamar, felkiáltott:~»Canis mater!
136 III, 148| A vékony, karcsú fedelet csakhamar fölnyalják a tûznyelvek,
137 III, 148| szûkebben éltek ).~A környék csakhamar észrevette az öreg nemes
138 IV, 1 | patkóban alkudtak meg.~Akkor is csakhamar visszatértek új zsákmányért.~-
139 IV, 3 | támadt az utcán.~A föld csakhamar megszikkadt, de a hosszan
140 IV, 3 | férfipillantásokat.~Hanem csakhamar lankadtan leereszti ruháit.
141 IV, 19 | Elkezdték ostromolni, s csakhamar sikerült bevenni, kivált
142 IV, 20 | Ott is hagyta Wenckheim csakhamar, s mikor távozott, a Szent
143 IV, 22 | szürke alsószoknyáját, hogy csakhamar barnát vegyen fölibe.~Csakhogy
144 IV, 25 | kedvéért van meghozva.)~Csakhamar elõkeresték a doktort, de
145 IV, 27 | esett szemem, de arról is csakhamar kisült, hogy Tecka.~Elüldögéltünk
146 IV, 30 | könnyebben lélegzett fel, de csakhamar kedvetlenül jegyzé meg:~-
147 IV, 43 | szeretetreméltó öregúr csakhamar szóba ereszkedett az idegen
148 IV, 48 | Ezen ígéret után édesapja csakhamar egy fiatal természettudóst
149 IV, 62 | külvárosi ház második emeletén csakhamar megtaláltam az ajtót a nagybetûs
150 IV, 82 | közönséges képviselőknél, csakhamar előhozakodott a maga megyéjével.~-
151 IV, 84 | patriarchális öregúr volt - ki vele csakhamar ismeretséget kötött, s beszélgetés
152 IV, 85 | Fogékony esze keresztül látott csakhamar mindent.~Ezalatt otthon
153 IV, 85 | Mert mi tûrés-tagadás, csakhamar táncba rúgott ki a jókedvû
154 IV, 85 | szerelmes verset.~Butykai csakhamar észrevette a leány változását,
155 IV, 85 | nyáron súlyos beteg lett, s csakhamar híre ment a városban, hogy
156 IV, 96 | idegesebb volt, mint bármikor, csakhamar híre terjedt a dolognak,
157 IV, 97 | köztük nehány percig, de csakhamar visszafutottam a vendéglõbe.~-
158 IV, 97 | megfoghatatlan maradt ez a dolog.)~Csakhamar megjött Pali is. Szegény
159 IV, 102| megválasztották; s a megyében csakhamar legelső tekintéllyé nőtte
160 IV, 107| Ferenc uram és elaludt. De csakhamar megint felrázták.~- Egy
161 IV, 127| valahogy ezt a lencsét.~Venetur csakhamar zsírt olvasztatott, füstölt
162 IV, 127| nek.~Pál diák észrevette s csakhamar kituszkolta vendégét maga
163 IV, 127| fogta Bocskay a várat és csakhamar bevette.~Jó politikus volt,
164 IV, 127| ostromot megkezdé Bala bég, de csakhamar belátta, hogy a vár bevehetetlen
165 IV, 142| egy »forspontot!«~A fogat csakhamar elõállott, s bíró uram átszaladt
166 IV, 144| de már görbén, púposan, s csakhamar annyira összeszedte magát,
167 IV, 145| lábát óránkint, s minthogy csakhamar leszállt az este, éjjel
168 IV, 146| percre, mert a csinos fodor csakhamar visszacsúszott ismét a helyére
169 IV, 147| hagyott.~El voltam fáradva, csakhamar levetkőztem, lefeküdtem
|