Rész, Fejezet
1 1, 1 | szorgalmatos, pontos volt, mint azelõtt; sohasem késett el; tíz
2 1, 1 | gyöngéden, szeretettel, mint azelõtt régen-régen kisfiú-korában…~
3 1, 2 | valahonnan, épp megfordítva, mint azelõtt. A délceg termet, melyet
4 1, 3 | volna? Ott szolgálgatott azelõtt a Duna melletti falukban,
5 1, 3 | vissza; ami tûz volt bennök azelõtt, az most valami melankolikus
6 1, 4 | pedig olyan szûknek látszott azelõtt, hogy az amice Lupcsek »
7 1, 4 | hogy talán nem is igaz már. Azelõtt ugyan sok mendemondára adott
8 1, 4 | érdemel, hogy a puttonyban azelõtt lisztet tartott gazdája,
9 1, 8 | talán nem is igaz már. - Azelõtt ugyan sok mendemondára adott
10 1, 9 | vármegyében, mint akiknél sem azelõtt nem látott szebbeket halandó
11 1, 9 | Szent-György napján, vagy azelõtt talált százesztendõs gyík
12 1, 9 | Ilyén, a forradalom óta. Azelõtt vicenótárius volt a megyénél.~-
13 1, 9 | még neki magának sem volt azelõtt sejtelme ezen szavainak
14 1, 9 | megint olyan jókedvvel, mint azelõtt; azóta már megjárta a félországot,
15 1, 10 | szíve táján, soha ilyet azelõtt. Pedig hiszen most is csak
16 1, 11 | újra ki van kövezve, mint azelõtt, mert újra kövek vannak
17 1, 12 | fõzõkanalával.«~Mit nem adott volna azelõtt Dobosné ezért a meghódolásért -
18 1, 12 | mutatja még, hogy itt kevéssel azelõtt nyájas otthonok voltak.
19 1, 13 | Minden maradt úgy, mint azelõtt, a Herkules mindennap eljött
20 1, 13 | jó világ volt ott, mint azelõtt! Sõt a kiszolgálat még jobb
21 1, 13 | homloka… teringette a homloka…~Azelõtt fel se tûnt neki ez a pont,
22 1, 13 | kormányzásának az apotheosise. Azelõtt oldalszalonnákat loptak
23 1, 13 | beszédes lett, mint soha azelõtt.~- Kinek a kocsisa, barátom? -
24 1, 13 | gazdasszony -, de hiszen azelõtt is mindig különös úr volt.«~
25 1, 14 | A háztartása is más volt azelõtt; szép szobalányát, a Fantáziát,
26 1, 14 | fényes termeiben.~A bánatot azelõtt is olyformán gyógyították,
27 1, 14 | tudakozódott a kisasszonyka után azelõtt, de neki se mondtam, hova
28 1, 18 | pattant fel az öreg. - Azelõtt jezsuiták lakták, most baglyok.
29 1, 18 | perszóna, hogy mikor évekkel azelõtt (a rossz világban) elküldte
30 1, 18 | varrassák a nadrágjukat…~Ám azelõtt, azelõtt…~A nevezetes férfiú
31 1, 18 | nadrágjukat…~Ám azelõtt, azelõtt…~A nevezetes férfiú éppen
32 1, 19 | felejteni Nagy Józsi. Hiszen azelõtt is, leánykorában, megcsókolta
33 1, 20 | Andrássy grófoknál szolgált azelõtt) s mindennapra hivatalos
34 1, 20 | Andrássy grófoknál szolgált azelõtt.~A begyûlt cédulákat fölvitte
35 1, 20 | Andrássy grófoknál szolgált azelõtt«, inkább szerette a »Három
36 1, 20 | Andrássy grófoknál szolgált azelõtt, kétségbe volt esve, mert
37 1, 20 | Mindig gyengém volt a trikó. Azelõtt neked is, vén imposztor.
38 1, 20 | Andrássy grófoknál szolgált azelõtt), egy citromot facsart a
39 1, 21 | apám csõsz most a Pityben, azelõtt Asztalos Jánoséknál szolgált.~-
40 1, 23 | hall egy kicsit, úgy mint azelõtt. S éppen azért válik nevetségessé,
41 1, 23 | énekelvén a zsoltárokat. (Azelõtt nem volt templomba járó.)~
42 1, 23 | másodperchez fogható édességben sem azelõtt, sem azóta nem volt részem.~-
43 1, 25 | Ebben van valami vigasztaló.~Azelõtt, meglehet, másképp festettek
44 1, 26 | vén körtefa; úgy nézem, azelõtt lombosabb volt, délutánonként
45 1, 27 | tekintetes úr (már amilyen lábon azelõtt álltak), adjon nekünk egy
46 1, 27 | Pénzre ugyan megszorult õ már azelõtt is minden évszakban, de
47 1, 27 | is minden évszakban, de azelõtt tudott magának csinálni,
48 1, 27 | sokkal vidámabb lett, mint azelõtt; vagy csak az az úgynevezett
49 1, 27 | leány, hogy is mondjam, azelõtt színésznõ volt, és most…
50 1, 28 | majorságot bérel a kincstártól. Azelõtt neki is volt birtoka, de
51 1, 29 | Mert megfordult a világ. Azelõtt latinul beszéltek a kaputosok
52 1, 29 | ott nagyobb számmal, mint azelõtt - az igaz, hogy nem aranyból
53 1, 29 | Huszákné idejében élte és azelõtt. Most igazán csak a fecskék
54 1, 29 | De hiszen kanász voltál azelõtt.~A Gregor vidám arca elborult,
55 1, 30 | vén körtefa; úgy nézem, azelõtt lombosabb volt, délutánonként
56 1, 31 | füle, mint a rubin, és ha azelõtt hallgatagon feküdt, mint
57 1, 31 | magát otthon olyan jól, mint azelõtt, minélfogva nem lebzselt
58 1, 31 | iccével több tejet adott, mint azelõtt. Néminemû rövidség csupán
59 1, 32 | volt, lengyel származású, azelõtt dzsidás-fõhadnagy, ideházasodott
60 1, 33 | most sokkal csinosabb, mint azelõtt. A fényûzés nagyobb hódító
61 1, 33 | elszegényedett rokonok.~Azelõtt mindenüvé jutott belõlük.
62 1, 33 | a két árva lánykát, akik azelõtt az asztal szélén szoktak
63 1, 33 | tökéletlen lények voltak már azelõtt is. Nem szépítem én õket.
64 1, 34 | tökéletesebbek a cipõi, mint azelõtt, és hogy az új nemzedék
65 1, 34 | nem is különös, mert már azelõtt is fölpuffadt néhányszor.
66 1, 34 | dalolt munkaközben, mint azelõtt, sem nem nevetett, ha valami
67 1, 35 | micsoda derék emberek voltak azelõtt!) Persze tehette, mert az
68 1, 35 | esztergályos kezében, volt már ez azelõtt talán ruhafogas is. A báró
69 II, 2 | istenasszony« »cancan«-t szokott azelõtt táncolni.~Így volt csak
70 II, 2 | porosz sem hág fel.«~Ez ugyan azelõtt nem volt ott divatban, hanem
71 II, 7 | csírázó éljenkiáltás.~Mádyt azelõtt Smolkának hítták, hanem
72 II, 7 | gebe vitte most is, amin azelõtt szokott járni; hanem annyit
73 II, 9 | nem is olyan szép már mint azelõtt, de sokkal méltóságosabb.
74 II, 29 | sem tudja, mit kívánjon; azelõtt mindig megvoltak vágyai,
75 II, 30 | szépen, olyan derülten, mint azelõtt, a fák lombjai nem integetnek
76 II, 30 | szemrehányólag tekintenek rá; õ, aki azelõtt ugrándozva mérte végig az
77 II, 30 | örömmel dagasztá keblét azelõtt, mind úgy tûnnek fel, mint
78 II, 33 | Ezzel megtelt a pohár!... Azelõtt bolondultam a fekete ruha
79 II, 36 | amint az elbeszéltek szerint azelõtt voltak. E percben valaki
80 II, 42 | pályafutását.~Ott ül, ahogy azelõtt, de egészen megváltozva,
81 II, 43 | Oh, a bárónõ õméltósága azelõtt is mindig kegyes volt az
82 II, 48 | kiveszik abból a talajból, ahol azelõtt tenyészett, s idegen földbe
83 II, 53 | piros menyecske volt, mint azelõtt.~Érdy Dezsõ azt mondta erre:~-
84 II, 66 | még csípõsebb lett, mint azelõtt. Bár futott, mégsem tudott
85 II, 67 | úr? Igen lekötelezne...~- Azelõtt a Vas utcában lakott, ahol
86 II, 75 | az öreg takarítóné, aki azelõtt dörömbölve járt a szobákban,
87 II, 99 | komolyabb arccal mint valaha azelõtt, alkotmánya sáncai közé,
88 II, 99 | ablakomon délután, mikor azelõtt reggel sütött?~- Nem értem
89 II, 99 | Edith! Mi történt önnel? Azelõtt ön...~- Azelõtt - mondá
90 II, 99 | történt önnel? Azelõtt ön...~- Azelõtt - mondá és most elpirult -,
91 II, 101| nemû ösmerõseim, akiknek azelõtt szívvéremmel elmagyaráztam,
92 II, 105| csodák csodájára, ezentúl az azelõtt örökké bakafántoskodó csapatparancsnokok,
93 II, 114| változtatott meg annyira? Azelõtt adósságokat is csináltál,
94 II, 117| megnevetett.~- A mi parasztjaink azelõtt sokat ábrándoztak Amerikáról;
95 II, 123| telkén ott állt a háza, mint azelõtt, ugyanolyan kapu, ugyanolyan
96 II, 123| úgy volt a szobában, mint azelõtt; egyik szuszék liszttel,
97 II, 126| hajdani szitakötõ, akinél azelõtt soha senki tíz garast nem
98 II, 127| még sohasem cselekedett azelõtt: elkezdett õszülni.~Ezen
99 II, 127| komolyabb arccal, mint valaha azelõtt, alkotmánya sáncai közé,
100 II, 127| ablakomon délután, mikor azelõtt reggel sütött?~- Nem értem
101 II, 127| Mari, mi történt önnel? Azelõtt ön...~- Azelõtt - mondá
102 II, 127| történt önnel? Azelõtt ön...~- Azelõtt - mondá és elpirult -, mikor
103 II, 134| olyan nagy úr volt, mint azelõtt. Fényesen költött, nagy
104 II, 134| falusi bírónak kalodája volt azelõtt, persze fából...~- Ühüm...
105 III, 1 | lett? Minden úgy áll, mint azelõtt, szemben a bércek, alant
106 III, 1 | már te.~- Mikor már tán azelõtt is zavaros volt - felelt
107 III, 1 | csõsztõl, Lapaj Istóktól, hogy azelõtt egy öreg herceg volt az
108 III, 1 | oly nyájasan, mint soha azelõtt. - Egy sürgõs írás van odabenn
109 III, 1 | éjszakára, de amit sohasem tett azelõtt, most egyenesen a vályú
110 III, 2 | csak a mosolyát láthatni. Azelõtt a boldog mosolyát, most
111 III, 2 | Mihálynak az apja, de meg azelõtt is kell hogy megjelent légyen
112 III, 8 | volt és zeneleckéket adott azelõtt a flótázásból, mígnem tavaly
113 III, 18 | micsoda nyáj volt az! Sem azelõtt, sem azután soha ilyen ezen
114 III, 18 | ügyeket kezelem idefönn. Azelõtt mindent tudtam, míg »fehér
115 III, 33 | szabadon. Néha-néha kivitték õt azelõtt is a kerekekre járó bölcsõben,
116 III, 46 | Minden rendben volt. Már azelõtt is nyugalom honolt az özvegy
117 III, 66 | ábrándos Maróth Annát, még azelõtt, mikor dalia ura, Korogh
118 III, 70 | hamar.~- Szerettem ám én azt azelõtt is… Tetszik tudni, régen
119 III, 75 | beszélni Károly bácsit. Hiszen azelõtt mindég bizonyos gyöngédséggel
120 III, 76 | elvonul a nyárfák alá, ahol azelõtt együtt ültek, s hangos sírása
121 III, 84 | panaszt már sokszor hallottam azelõtt is Szegeden. Azóta is hallom.
122 III, 102| az alispán úrnál, de én azelõtt is sokszor láttam kegyedet.~-
123 III, 106| vadgalambszínû. Egy rendõr, aki azelõtt teremõr volt a képviselõházban,
124 III, 109| felelte õ - és hogy hítták azelõtt?« Azért mondom uram, hogy -
125 III, 111| se olyan szépek már, mint azelõtt.~Csakis ebben a hitvány
126 III, 111| eleszkamatõrözött egypár hatost.~Azelõtt a százast a pofájához ütötte
127 III, 118| szavakat õméltósága. Pedig azelõtt milyen nyájas, barátságos
128 III, 136| Ahol mint úr járt-kelt azelõtt, most ott rabul kellett
129 III, 136| voltak magasabb tervei is (azelõtt a szakácsok voltak a nagy
130 III, 144| Domine Butykainak, akit azelõtt szeretett a leány, s aki
131 III, 148| argumentumnak volna vehetõ.~Évekkel azelõtt történt, a plébános nevenapján (
132 III, 148| mint egy spanyol grand. Azelõtt, míg bírta magát, minden
133 IV, 1 | úriember, meglehetõsen jómódú. Azelõtt hivatalnok volt, s most
134 IV, 15 | várban, mely a Balassáké volt azelõtt.~Sohasem láttam még embert,
135 IV, 29 | melynek szószólója volt azelõtt, sem a törvényre, melyet
136 IV, 29 | államtitkokat, melyekbe be volt azelõtt avatva, kifecsegte, és a
137 IV, 44 | vagyok.~- De hát ki volt azelõtt?~- Én a fehéregyházai borbély
138 IV, 46 | szépen meglaktak együtt azelõtt! Az isten a megmondhatója,
139 IV, 49 | követelése.~Hebeley Gáspár úrnak azelõtt birtoka is volt, de az elúszott
140 IV, 53 | világ csak úgy forgott, mint azelõtt, a kakasok kukorékoltak,
141 IV, 57 | tizenkét órában jött ki azelõtt, most minden hatvanadik
142 IV, 57 | Ahogy dicsõségünkre szolgált azelõtt, most csúfságunkra lészen -
143 IV, 57 | ezentúl úgy az óra, ahogy azelõtt járt.~És így lett Grünblath
144 IV, 63 | ragyoghatnak a mennybolton. Azelõtt azokat is leszedte a nemesség
145 IV, 72 | többet olyan harapós, mint azelõtt. De minek is egy magyar
146 IV, 72 | Bethlen Olivér.~Sohasem láttam azelõtt a »Honvéd«-et. Kedvetlenül
147 IV, 73 | Ad captam: férjnél van.)~Azelõtt képviselõ volt, azazhogy
148 IV, 81 | kacérsággal feszelgett székén, ami azelõtt éppen nem volt szokása.
149 IV, 83 | idõben. E kastélyt már láttam azelõtt is. Mi, gyerekek gyakran
150 IV, 83 | a grófi állapotnak, mint azelõtt.~Még aznap megkezdtem az
151 IV, 83 | melyet annyiszor megbámultam azelõtt. Unalom, az igaz, bõven
152 IV, 85 | Magyariné asszonyom, aki azelõtt a fõbíróéknál szolgált,
153 IV, 87 | csak olyan szöszke, mint azelõtt.~Istenem, mirõl tudom meg
154 IV, 90 | beszédekhez volt kiszámítva. Sõt azelõtt még az írókat is meghítták.~
155 IV, 93 | kapott postán Széchenyitõl. Azelõtt mindig lovász hozta, csatlós
156 IV, 98 | nagyban. Sok pénz volt nála. Azelõtt két nappal adta el a birtokát,
157 IV, 111| rémlik elõttem, hogy évekkel azelõtt Murka Tóni, a gordonkás
158 IV, 127| látott Visegrád, aminõ még se azelõtt, se azóta nem volt Magyarországon.
159 IV, 127| magának egy fickót, aki azelõtt bent a várban szolgált Majláthnál:
160 IV, 137| már.~- A követválasztás azelõtt, mikor még én is szamár
161 IV, 141| még olyan impozánsak, mint azelõtt, csak a hatás nem olyan
162 IV, 146| Aradra. Minden úgy van, mint azelõtt. A levelek jönnek-mennek,
163 IV, 147| századból. Ez csinálta itt azelõtt a viceispánokat és a követeket.
164 IV, 149| Tógyer, a Nástya nagybátyja (azelõtt gyámja volt) egyre szidta,
165 IV, 150| Özvegy Cziperer Gáspárné, aki azelõtt apró malacokat nevelt az
166 IV, 152| az ismerõs helyeken, ahol azelõtt jártunk, összerezzenek,
|