Rész, Fejezet
1 1, 1 | öcsém, mert megharagszom. Tudod is te, mi a csízió. Azt
2 1, 1 | már akkor csakugyan nem tudod, mi a csízió - mond elbúsultan
3 1, 1 | szívemen feküdt, most már te is tudod mi a bajom; - kérlek hát:
4 1, 2 | szolgálni. No, nem baj! Hanem tudod mit, pajtás? Én nem bízom
5 1, 3 | nagyon. Hát te még ezt sem tudod? Oh, te kis csigabiga!~A
6 1, 4 | mutasd meg, hogy le is tudod venni. Vedd le az én terhemet,
7 1, 8 | gondoltam komolyan.~- No tudod, hiszen tulajdonképpen én
8 1, 9 | tökéletesen igazad van! Csakhogy, tudod, a vármegye szörnyen bolondul
9 1, 11 | Neked is kellemetlen lenne! Tudod, bajjal jár aztán a visszaadás.~-
10 1, 11 | fordult. - Csináld öcsém, ha tudod, nekem már nincs semmi eszmém!~-
11 1, 11 | szemérmesen lesütve a fejét.~- Hát tudod, hová viszlek, Apolka? -
12 1, 12 | a kis Kornis Pál -, nem tudod ki elõtt állasz?~- Hát aztán,
13 1, 14 | kezedet!~- Ej, hát azt se tudod, kit szeretsz a világon
14 1, 14 | eszed, te tacskó. Hát nem tudod, ki vagyok én?~- De igenis,
15 1, 14 | mind a ketten:~- Hát már tudod?~- Hogyne. Hát nektek mégis
16 1, 14 | Amerikába, s mert, mint tudod, valaha orvosnövendék voltam,
17 1, 17 | száját széthúzta.~- Mit tudod te azt, fiacskám, hogy szép-e?
18 1, 17 | ellenveté a szenátor.~- Mit tudod te azt, fiacskám? A kutyának
19 1, 17 | velem, ne incselkedj. Hiszen tudod már, hogy semmit sem érek.~
20 1, 17 | kacsintott a szemével). Tudod, az asszony végett. Az asszony
21 1, 17 | igen csinos portéka, hiszen tudod (Lubomirszky piros lett),
22 1, 18 | Kékkõn, a legidõsebbnél, tudod, a Zsuzskánál, aki neked
23 1, 18 | Hiszen érted a dolgot… hiszen tudod te. Hiszen eleven ember
24 1, 18 | megbarátkozni. Hanem az ördög, tudod, hogy az ördög ravasz, és
25 1, 19 | urakkal, ha a szokásaikat nem tudod?~Nagy Józsi elhatározta,
26 1, 20 | hamar? Az nem lehet. Hiszen tudod, hogy áthághatlan válaszfal
27 1, 20 | még nem neked való. De ha tudod a dolgot, hát megkapod,
28 1, 20 | Moronyihoz:~- No, most már tudod, hogy a rendezõség által
29 1, 20 | Tudom.~- Annál jobb, ha tudod. Mikor még kicsi a tûz,
30 1, 20 | Csak menj tovább, tovább. Tudod könyv nélkül?~Egyszerre
31 1, 20 | Hopp! Odaértél.~- Mirõl tudod? - riadt föl Moronyi elcsodálkozva.~-
32 1, 20 | Miért ne csinálhatnánk?~- Tudod mit, öreg - kezdé a régi
33 1, 20 | kimenni.~- Ostobaság! Mit tudod te azt, hogy a munkások,
34 1, 20 | haragudj. Én gyújtottam rá. Tudod, hogy édes, ami tilos. Szoktam
35 1, 23 | szeretem õt, te látod, te tudod, mért kell hát neki mást
36 1, 23 | vízbõl.~- Minek? Hát nem tudod, hogy az a zsivány morva
37 1, 23 | szomorúan.~- Te még azt nem tudod. De majd egyszer megtanulod,
38 1, 23 | mint a fül. Te még azt nem tudod… ~
39 1, 24 | lesz-e holdvilág?~- Mama, nem tudod, lesz-e ma holdvilág?~-
40 1, 24 | feleségére kedélyesen:~- Mit tudod te még, miért kérdik: hogy
41 1, 25 | nyeld el, amit mondanak. Tudod, az orvos mit mondott, hogy
42 1, 25 | velem szemtelenkedni? Hát tudod te, ki vagyok én? - Pif,
43 1, 25 | megöllek akasztófáravaló! Hát tudod te, kivel beszélsz?~- Bátyám,
44 1, 26 | képviselõválasztás után. Tudod, a párbajok.~A fõispán az
45 1, 26 | már csak így nevezlek, tudod, ezek miatt (a legényekre
46 1, 27 | melled se kívánja?~- Az se.~- Tudod is te, hogy mi kell neked?
47 1, 27 | is: »Judit fiam, vigyázz, tudod hogy már egyszer lenyírták
48 1, 27 | Ugyan, eredj, kérlek, tudod is te, nem hordják azt,
49 1, 27 | és csizmában járt?~- No, tudod, nagyon távolról volt rokonom,
50 1, 28 | mondtam, az akkor négy. Mit tudod te azt a tökfejeddel, hogy
51 1, 28 | fölhíjanak egy másik gyereket… tudod te, kit gondolok, tudod
52 1, 28 | tudod te, kit gondolok, tudod te, mit gondolok… Hiszen
53 1, 28 | de ne nevess, Nikoláj. Tudod, az isten is jóért jóval
54 1, 29 | érkezett az a szegény nõ, tudod, milyen hideg volt, szobát
55 1, 29 | még itt van.~- Hát azt se tudod, ki volt?~- De igen. Ösmersz
56 1, 29 | énvelem történt kivétel. Tudod, a hangommal. De hát mit
57 1, 31 | lázt. Jó az ellen a kinin, tudod, egy kis fehér porocska,
58 1, 31 | Vissza akartam nyerni, Vince. Tudod, a költséget.~- Tudom. Gondoltam.
59 1, 32 | Mihály fiskálissal, aki, tudod, a Szoltsányiék ügyvédje
60 1, 34 | a szegény ember, hiszen tudod ki, nem jót forral, és olyan
61 II, 3 | folytassam? Hát csakugyan nem tudod? Ejnye, ejnye, öcsém, hol
62 II, 4 | meg, Sárika, te bizonyosan tudod!« Kifogástalan sakk-matt!
63 II, 4 | Már az más, ha azt is tudod... - morgott az ügyvéd kétségbeesve,
64 II, 6 | megállt Ilonka elõtt.~- No, tudod... Zemák derék, szép férfi,
65 II, 12 | üdvére van irányozva. Amint tudod, mi elmegyünk megszerezni
66 II, 14 | Szivart venni.~- De csak tudod, mely számok jöttek ki?~-
67 II, 36 | vágott bele Harry.~- Hogy tudod?~- Megfogtuk! - kiáltá Harry,
68 II, 37 | tõszomszédságában fekszik.~- Bizonyosan tudod? Honnan tudnád?~- Hát a
69 II, 38 | pénzt kapjon vele.~- Honnan tudod azt?~- Múltkor kihallgattam
70 II, 38 | városba menjek, mert mint tudod, holnap névnapom van s vendégeink
71 II, 38 | õhelyette is... hiszen te tudod, mennyire szeretem.«~És
72 II, 39 | magad nyúlsz esengve, pedig tudod, hogy megölõd; egy fegyver,
73 II, 41 | Laci jóízûen mosolygott.~- Tudod mit, fiú - mondja Dezsõ -,
74 II, 43 | egyebekre is. Aha! tehát nem tudod, mert nincs a könyvben szólt
75 II, 44 | fejlõdék:~- Brisgaloff, tudod, hogy útra kell kelnünk?~
76 II, 45 | szólt a macskához:~- Te tudod, hogy török vagy.~Azután
77 II, 45 | kutyához fordult.~- Te is tudod, hogy orosz vagy.~Nagy füstöt
78 II, 46 | az, mint a farkasordító. Tudod, hogy egy darab fám sincs.~-
79 II, 47 | igaz hiszen igaz de hát tudod, bátyám, nem szeretek ilyesmire
80 II, 59 | nagykendõt veszek rajta. Tudod, olyan barnát, mint a Benoit
81 II, 60 | nagykendõt veszek az árán. Tudod, olyan barnát, mint a házmesternénié.~-
82 II, 60 | anyám, ezért. Hiszen te tudod, te látod onnét a fényes
83 II, 95 | volt.~- Mert az istenke, tudod eh, mit hímezzem-hámozzam
84 II, 96 | adassam?~- Becsüllek Hanem tudod, hogy egészen teljes legyen
85 II, 112| Szépek-e? No, ne mondd, hogy tudod is te. Nézz jól rám, szebbek-e,
86 II, 113| együgyûnek, aminõ nem vagy. Tudod te azt, hogy kétféleképpen
87 II, 113| az, aki most felszólal. Tudod, én sohasem bolondultam
88 II, 113| nem engedi a természetem. Tudod, hogy a Szentillésy-családból
89 II, 129| nedvesedtek meg.~- Aztán hogy tudod te azt, hogy a mamám ott
90 II, 134| szemekkel.~- Nos, igen! Azt csak tudod, hogy minden falusi bírónak
91 II, 135| ugye, nagysád?~- Hogy tudod?~- Hát iszen ott voltam...
92 II, 138| Gergelynél, aki az enyim. Hanem tudod mit, öcsém, mondok neked
93 III, 1 | az éjt, - de most… most, tudod, hiszen tudod… nem lehet…~
94 III, 1 | most… most, tudod, hiszen tudod… nem lehet…~Krisztina kifejezésteljes,
95 III, 1 | tökéletesen igazad van! Csakhogy, tudod, a vármegye szörnyen bolondul
96 III, 2 | bele fog egyezni.~- Hogy tudod?~- Az õ arcát is láttam
97 III, 2 | Csoltóra.~- Akkor azt is tudod, kié ez a hegyhát?~Imre
98 III, 7 | No, ne, ne mondd, hogy tudod is te… Nézz jól rám, szebbek-e
99 III, 8 | csinos fickó vagy…~- Hát tudod, imponálni tudok az idõnek.
100 III, 8 | mint egy macska.~- Honnan tudod te, hogy szereti?~- Hát
101 III, 14 | iskolatársunk volt.~- Hát tudod mit, Gáspár! Maradj te csak
102 III, 14 | Hogy mit akarok? Hát isz tudod, hogy érdeklõdöm a sorsod
103 III, 14 | Van-e valamicskéje?~- Na tudod… hozott úgy negyvenezer
104 III, 14 | igényeitek… Szívesen tenném, tudod, de nálam más, egészen más…
105 III, 18 | a fejét vakarta.~- Hanem tudod mit? Innen nem messze van
106 III, 22 | Hát tehetek én róla? Tudod, lelkem, részvényes vagyok,
107 III, 24 | öreg, elgondolkodva -, de tudod, öcsém, én nagyon pedáns,
108 III, 24 | veszek tõled a leányról… tudod, a forma végett.~Dézsy Pista
109 III, 32 | parancsolsz, angyalom, de tudod, hogy a ruháim… a tavalyiakban
110 III, 62 | politikai meggyõzõdésemet. Mert tudod én pecsovics ember vagyok…
111 III, 62 | pecsovics ember vagyok… muszáj, tudod… Ne volnék csak kataszter,
112 III, 62 | Ne volnék csak kataszter, tudod. Hát, majd csak eléjáratja
113 III, 66 | tõled. Én veszve vagyok. Tudod, hogy csak téged szeretlek.~
114 III, 66 | mozdulatot tett…~- Ne, ne… Nem tudod mit cselekszel, mit ígérsz!
115 III, 68 | adnék hosszabb terminust… de tudod a feleségem gyûrûje miatt…~
116 III, 72 | Jó volt. No, még egyszer. Tudod, a falu végett.~Este eljött
117 III, 72 | reszkess hát. Mosolyogj, no… Tudod, a falu végett…~- Felséges
118 III, 77 | fizetéseiket. Ányjuk, te tudod, hogy hatalmas orrom van!
119 III, 79 | méltóság megsértését.~- Tudod mit - szólt õ, mert az ilyenekben
120 III, 85 | szépen mentem ki.~Hanem, mint tudod, a sógorom is szolgabíró
121 III, 85 | botoztatott meg (az ok, tudod, közönyös) és a megbotoztatásról
122 III, 94 | hegedûs pengette lantját… tudod, egy trubadúr, de nem egészen
123 III, 94 | merengõ arccal hallgatta, tudod, ahogy az asszonyok szokták
124 III, 113| egymáshoz valókat.~- Mit tudod te azt, fiacskám? - feleli
125 III, 121| lisztünket olyan ügyesen tudod eltüntetni, el nem dugsz
126 III, 132| evidenciában tartsam. Hanem tudod mit, kérdezd meg Almássy
127 III, 140| történik, azt is, ami Bécsben. Tudod Bécs mégis csak székváros…
128 III, 140| Nem ösmertem, barátom… Tudod, sohasem voltam eddig még
129 III, 140| lakom pajtás, mert hiába, tudod, itt nem becsülik meg az
130 III, 144| kaszmálódjunk, mert reggelre, tudod, London városában kell lennünk.~
131 III, 146| ha abba a házba mégysz. Tudod, hiszen tudod, mikor nekem
132 III, 146| házba mégysz. Tudod, hiszen tudod, mikor nekem rohant a múltkor,
133 III, 148| tudnám, Feri pajtás. Hiszen tudod, hogy én csak a várnagy
134 IV, 3 | rángatva -, ha te jobban tudod, hát akkor minek kérdezed
135 IV, 5 | volt veszve?~- És te nem tudod?~- Nem én - kiált az fel
136 IV, 12 | mástól egy rabszolga.~- Talán tudod, öreg, mitõl gyógyul meg
137 IV, 30 | nagyon csábító külseje.~- Tudod, mivel vádolnak?~- Tudom,
138 IV, 46 | két vezér purparlézni.~- Tudod, legjobb lenne - Ozmanbegovics -,
139 IV, 56 | Meglehet, de…~- Hiszen magad is tudod, hiszen jól ösmersz…~- Ösmerlek,
140 IV, 72 | sietnem kell a Házba.~- Tudod mit - mondom egy hirtelen
141 IV, 72 | Nagybátyám rám rivallt:~- Honnan tudod ezeket, te kölyök?~Vállat
142 IV, 81 | ilyen Skrivánnál ezer is.~- Tudod mit, Lenci, add el nekem
143 IV, 85 | neki:~- Fiam, te már mind tudod azt, amit mi mindnyájan
144 IV, 85 | Megpihentünk, szálljunk tovább, tudod, hogy reggelre a londoni
145 IV, 86 | ellenkezõ áll érdekében!~- No tudod, neki is megvannak a maga
146 IV, 91 | után a méhdörgés mellett.~- Tudod, miért jöttünk?~- Tudom.
147 IV, 91 | arról van szó, hogy mint jól tudod, meghalt a képviselõnk,
148 IV, 91 | élõ ember vagy, magad is tudod, hát mikor került itt a
149 IV, 95 | sóhajjal -, most már csak te tudod a titkot.~…Azazhogy én is
150 IV, 109| röhögtök?~- Hát még most sem tudod? - vigyorgott az osztálytanácsos.~-
151 IV, 112| követ a tehénért sem.~- Hát tudod, mit - mondá az izmaelita -,
152 IV, 121| szerencsétlen.~- Azt is tudod már, hogy megszökött?~-
153 IV, 121| Egyszerû õrült. Hát nem tudod? Idejött doktorátust tenni,
154 IV, 121| Te is fiatalember vagy, tudod már te az efféléket. Így
155 IV, 123| Hogyhogy? Miféle fiún?~- Hát tudod a választókerületembõl való
156 IV, 128| nekem esik Légrády Károly.~- Tudod, mit gondoltam? Bemehetnél
157 IV, 139| hisz az lehetetlen.~- Mit tudod te azt? - förmedt rám. -
158 IV, 144| fenyegetve:~- No, ha csak úgy tudod dirigálni ezt a világot,
159 IV, 148| hogy mitevõk legyünk.~- Tudod mit - mondá a katonás asszony -,
160 IV, 151| ej, kis csacsi. Hát nem tudod te, nem hallottad, hogy
|