Rész, Fejezet

2501  II,  55 |              rendõr, Lagardire talentuma, ki egy szõrcsuhás barátot elfogott
2502  II,  55 |               látod, hogy bírsz-e vele, - ki ne köss a tolvajjal, mert
2503  II,  55 |          ábrázattal és dörmögéssel cammog ki az utcát õrizni.~Csendes,
2504  II,  55 |                test esik le a magasból.~- Ki az? mi az ott? - szól oda
2505  II,  55 |                   virginiáját sem oltotta ki, most is ég; szivarozva
2506  II,  55 |                esemény! Milyen szerencse.~Ki vagy? Állj meg! kiált stentori
2507  II,  55 |               stentori hangon a tolvajra, ki amint kiegyenesedik az ablak
2508  II,  56 |               vagyunk.~Négy életet oltott ki a gyilkoló ón. De hát belháború
2509  II,  56 |             csodálatos dolgon, hogy ugyan ki és hogyan kapta el az Uchatius-ágyúk
2510  II,  56 |      állovagiasságot, melyet az életbe is ki akart vinni a színpadról?~
2511  II,  56 |                   meg.~Már nem emlékszem, ki nyert, ki vesztett a játék
2512  II,  56 |                  nem emlékszem, ki nyert, ki vesztett a játék végén,
2513  II,  56 |         szerencsétlen kézzel választottak ki a sok, többet érõ lomból,
2514  II,  56 |                  A honti párbaj gyõztese, ki egy fiatal ügyvédet megölt,
2515  II,  56 |                  társadalom a hibás, hogy ki nem zárja kebelébõl. Vagy
2516  II,  56 |               gazdag ember, nevetve vágja ki, s büntetlenül gázol ezentúl
2517  II,  56 |                 kitalálni.~Az én barátom, ki eddig hallgatagon ült székén,
2518  II,  57 |                    valóságos törpe fickó, ki a tenyereit egy óriástól
2519  II,  57 |                 Klarey Johntól kölcsönzé, ki iskolatársa volt Jimnek
2520  II,  57 |                 részletek nem domborodnak ki eléggé. Úgy van, Jim, neked
2521  II,  57 |            orrlyukaiból forró gõz lövellt ki.~- Hollá, Hohn! - kiáltá
2522  II,  57 |                        Brigli! - egészíté ki Jim anélkül, hogy a szemeit
2523  II,  57 |                tartom, szabatosan fejezem ki magam, midõn egyszerûen
2524  II,  57 |                 Mr...~- Brigli - egészíté ki ismét Jim és az egyik szemét
2525  II,  57 |                 elmondtam egy barátomnak, ki - gondolom - az Old-Bond
2526  II,  57 |                mint az eszeveszett rohant ki a szerkesztõségbõl az Old-Bond
2527  II,  58 |           nyomorultan, szegényesen néztek ki nélküle, mint az üres szív...~
2528  II,  58 |                melybõl imitt-amott bukkan ki egy betû, ha a szél a fölkavart
2529  II,  58 |                 fölkavart porból fölveti.~Ki törõdne egy olyan szegény
2530  II,  59 |                  Motte marquisné szállott ki abból leányával.~- Kedves
2531  II,  59 |          felrezzent Marit. - Komornyikom, ki a szokott csekélységet hozta
2532  II,  59 |                 mennyei gondviselés volt, ki végszükségében vigasztalta
2533  II,  59 |                 te kérted, te könyörögted ki ott fenn gyermeked számára
2534  II,  60 |                  mondva anyja bérelte még ki; ott is halt meg szegény
2535  II,  60 |               szûk szobában, onnan vitték ki a temetõbe festetlen koporsóját
2536  II,  60 |                  foszlányokban szakadozik ki a múltak ködébõl.~Még alig
2537  II,  60 |                  szép, kényelmes lakásból ki kellett hurcolkodni s örökre
2538  II,  60 |     kimondhatatlanul szerette leánykáját, ki - míg õ egyre fogyott, egyre
2539  II,  60 |                   nem, mert megszûnt élni Ki tudja, milyen betegségben
2540  II,  60 |                  is a szegény ember felõl ki törõdik: hogyan, miben halt
2541  II,  60 |      házbértartozást, ha nem fizet, lökje ki az utcára.~Arról is gondoskodott
2542  II,  60 |                   még az éj beállta elõtt ki fogják lökni a gonosz, könyörületlen
2543  II,  60 |                  rózsabokron épp ma nyílt ki teljes pompájában a két
2544  II,  60 |                azt, amelyik elõször nyílt ki, amelyik az anyjáé, mert
2545  II,  60 |               világhírû kertekben tanulta ki mesterségét s igen kegyelt
2546  II,  60 |                volna le az orrodat senki. Ki vele hát szaporán, mi a
2547  II,  60 |                  holnap reggel nem fizet, ki kell hányni. Mibõl éljek
2548  II,  60 |                 jó lesz, ez segíteni fog. Ki lesz fizetve a szörnyeteg;
2549  II,  60 |                 oly teljesen nem virított ki, mint meghalt testvére.
2550  II,  60 |             kapura, melynek egyik szárnya ki volt nyitva. Már-már belépett
2551  II,  60 |                eszmélet nélkül tántorgott ki. Az ajtóban lerogyott.~-
2552  II,  60 |            összetett kezekkel.~- Dobjátok ki a nyomorult tettetõt - rivallt
2553  II,  60 |             állhatta meg, hogy az ablakon ki ne tekintsen. Talán bántotta
2554  II,  60 |              tovább, azaz hogy már futott ki a városból, a nagy fákkal
2555  II,  60 |              tudott, hogy egy ifjú ember, ki Bihari Károlynak, a Kiléry
2556  II,  60 |               fizet, vagy az utcára dobom ki.~- Némul el, nyomorult hiéna! -
2557  II,  60 |                 azt ne tehesse, én dobtam ki a semmirekellõt, most pedig
2558  II,  61 |                nem lesz preferánc, öcsém. Ki fogsz menni a doktorral
2559  II,  61 |                  egyezhetett bele.~Nekem, ki mint tiszteletbeli esküdt,
2560  II,  61 |              földesúr fia, Szilkey Miska, ki különben orvosnövendék volt,
2561  II,  61 |               jutott azon Festetich gróf, ki a königgrätzi csata után
2562  II,  61 |              elájulok, doktor. Nem tartom ki tovább.~- De nem addig van
2563  II,  61 |                 van az! - viszonzá amaz - ki írja alá a jegyzõkönyvet?~-
2564  II,  61 |                volt, undorral eresztettem ki számból s kísértetiesen
2565  II,  62 |                 ön legalább is nem tudja, ki vagyok én...~- Mi közöm
2566  II,  62 |                   Ivanovics durván. - Ön, ki elég vakmerõ engem itt vallatni?
2567  II,  62 |             orrlyukain keresztül eregetve ki, büszkén kifeszített mellére
2568  II,  62 |                könnyei folytak - nevezzen ki például aladmirállá az orosz
2569  II,  63 |                belõle. Innen magyarázható ki aztán az is, hogy miért
2570  II,  63 |                   egy örömkiáltásban tört ki mind a kettõ:~- Heuréka!~-
2571  II,  63 |                   én forintosomból került ki az öt hatos, amint vétetett.~
2572  II,  63 |                   testvérháború fejlõdött ki a birtoklási igények folytán,
2573  II,  63 |                 madárfészket sem szedtünk ki soha!~Volt is dinomdánom,
2574  II,  63 |          szobájukban, hogy honnan fizetik ki másnap a lakbért. A rókából
2575  II,  63 |          ünnepélyesen adva új gazdájának, ki gondosan köpenyébe burkolva
2576  II,  64 |                 hét szilvafa, de elõtted, ki nem ismered viszonyait,
2577  II,  64 |                természetébõl folyó dolog, ki nagyzolni igen, de erszénye
2578  II,  64 |                  megsajnálnád a szegényt, ki annyit képes eltûrni hiúságból.~
2579  II,  64 |            legsvihákabb megyéje, sõt a 49-ki szabadságharc alatt csak
2580  II,  65 |            néposztály rétegeiből kerülnek ki. Mert hát a szegény ember
2581  II,  65 |          reményében néhány forintot három ki nem húzott számra tettek,
2582  II,  65 |                   vonta magára figyelmét, ki csupa részvétbõl és szánalomból
2583  II,  65 |                 órás jegyese.~Bernadotte, ki õrülten belészeretett a
2584  II,  65 |                 divatárusnõ: a kis Bella, ki elutasította a Napóleon
2585  II,  65 |               uram volt az a vakmerõ, aki ki merte mutatni, hogy a gróftól
2586  II,  65 |               rendeztetett a hû embernek, ki hírhedt gorombaságait olyannyira
2587  II,  65 |              János úr is ugyanazt olvasta ki a levélbõl, amit Butykos
2588  II,  65 |               uram nyugodtan kapaszkodott ki a gödörbõl, egyetlen szót
2589  II,  66 |                  hatökrös Kajla Ferencet, ki gyermektelenül élt szép
2590  II,  66 |                   házastársa. A pörpatvar ki nem ment a házból, örökös
2591  II,  66 |                  tûrnie kellett.~Palinak, ki meg volt döbbenve a bekövetkezhetõ
2592  II,  66 |                  anélkül, hogy az erdõbõl ki bírt volna jutni.~Midõn
2593  II,  66 |                nagy hegyek csúcsait vette ki, s végre a messzeségben
2594  II,  66 |                  és felébredt.~- Ej, fiú, ki látta azt, - a templomban
2595  II,  66 |                mormogott egy öregasszony, ki Palihoz közel egy padban
2596  II,  66 |            köszönti félénken a molnárnét, ki közelebb lépett hozzá.~-
2597  II,  66 |                 végre, s nyájasan vezette ki a gyermeket a templomból. -
2598  II,  67 |                  tollamra venni, hogy én, ki az egyik vis-à-vis ablakot
2599  II,  67 |                 ezen Árkándy boldogságát, ki szinte fülig szerelmes a
2600  II,  67 |                 nagyon szeretik egymást.«~Ki az ördög törõdnék az ilyesmivel?
2601  II,  67 |                   tisztelettel hallgatnak ki a honatyák.~A szép nõ szemei
2602  II,  67 |           keresztülgázolva egy gyermeket, ki a hátunk mögött ült, elrohant.~
2603  II,  67 |                   megrendülve tántorogtam ki a szabadba s elgondolkoztam
2604  II,  68 |                   a ruhája tetõtül talpig ki van kefélve, a csizmája
2605  II,  68 |             szégyenli már maga is.~De hát ki tehet róla?~Hiszen õt tiszta,
2606  II,  68 |                 kényes Marczali Vilmától, ki kevesellte is, meg talán
2607  II,  68 |                lett Zsiga felesége, hanem ki elhalt, ki férjhez ment
2608  II,  68 |                felesége, hanem ki elhalt, ki férjhez ment máshoz, ki
2609  II,  68 |                   ki férjhez ment máshoz, ki megbolondult a hosszú várakozásban,
2610  II,  68 |                õszintén, de ne nevessetek ki! Tehát az ok kell. Az ok,
2611  II,  68 |                   milyen idõk ezek, fiók! Ki emlékszik közületek zugligeti
2612  II,  68 |          hallottam öreg gazdaasszonyától, ki széltében beszéli már évek
2613  II,  69 |                    Szívesen, akármit...~- Ki kell valamennyi németet
2614  II,  69 |              Nemkülönben jártam magam is, ki a matematikától iszonyodtam
2615  II,  69 |                   gróf Pálffy Móron.~Hogy ki volt gróf Pálffy Mór, azt
2616  II,  69 |            Becsületes, hû öregember volt, ki mindnyájunkat névleg ösmert,
2617  II,  69 |                 klasszisok tisztességesen ki legyenek takarítva; - aztán
2618  II,  69 |            ruháját vette fel s úgy állott ki a kapuba, hogy fent, az
2619  II,  69 |             hasonló színû nadrág egészíté ki, úgyhogy Dankó bácsi, gangos
2620  II,  69 |           bajuszát leszámítva, úgy nézett ki, mint akár magok a nagytiszteletû
2621  II,  69 |                   zaja vegyült néha-néha. Ki lehetett azt hallani a harmadik
2622  II,  69 |                   be.~Az excellenciás úr, ki fényes altábornagyi ruhát
2623  II,  69 |              egyenesen, mint egy cövek.~- Ki akar közületek katona lenni? -
2624  II,  69 |         történelembõl, mondja el például, ki volt II. Rákóczi Ferenc.~
2625  II,  69 |                   legértelmesebb köztünk, ki már akkor a politikából
2626  II,  69 |              milyen fényesen konzerválja! Ki tudja, hogy lesz, mint lesz!
2627  II,  69 |                 délceg, léptekkel kísérte ki õexcellenciáját a kapuig.~
2628  II,  70 |                  s szinte jólesik tudnom, ki a szomszédom, ki a vis-à-vis-m.
2629  II,  70 |                  tudnom, ki a szomszédom, ki a vis-à-vis-m. Az átellenes
2630  II,  70 |             megkérdeztem a takarítónõmet, ki lakik ott átellenben, ahol
2631  II,  70 |               uram lakik a feleségével.~- Ki az a Csipkés Máté?~- Hm!
2632  II,  70 |                   ma igen kitûnõen nézett ki; egyszóval összeillõ pár!
2633  II,  70 |               mint az õrült, amerre ment, ki nem tért senkinek, verte
2634  II,  70 |        lajstromból éppen e nevet kiáltják ki:~»Csipkés Máté!«~Megrezzenve
2635  II,  70 |                  szürke szemû emberem lép ki dúlt, kétségbeesett arccal...
2636  II,  71 |                 kérdeztem Muki bácsitól - ki mindig kísértetekkel ijesztgetett -,
2637  II,  71 |                  kereste.~Mentem, siettem ki, mintha ûztek volna.~Kívül
2638  II,  71 |               jutalmat biztosítani annak, ki a vásott köpönyeget visszahozza.~-
2639  II,  71 |            kiálték fel.~- Fiatal barátom, ki a köpönyegrõl számolni tud,
2640  II,  71 |                  melynek közepébõl nyúlik ki az akasztó szalag.~- Ah,
2641  II,  71 |                 bútorozott szobát nyitott ki számomra.~- Semmi egyebet
2642  II,  71 |                  el...~Izgatottan nyúltam ki ágyamból öltönyöm felé pisztolyaimért.~
2643  II,  71 |                   és rajta a kísértet lép ki élettelen arcával és szellõ
2644  II,  71 |               szellem volt többé elõttem, ki nem nyughatik sírjában és
2645  II,  71 |                 egy szegény leányka volt, ki fájdalmait, kínjait jött
2646  II,  71 |                 lüktetett ereimben a vér.~Ki bírna számot adni róla,
2647  II,  71 |                 különös játéka. A tolvaj, ki ellopta, bátyámnak adta
2648  II,  71 |               ellopta, bátyámnak adta el, ki Pesten volt éppen. Sírva
2649  II,  71 |                akarlak kérni, hogy váltsd ki s lakjál itt közelemben.
2650  II,  71 |                   ígéretem pecsétje, hogy ki fogom váltani s itt fogok
2651  II,  72 |               Katijára emelje szemeit. De ki parancsolhat a szerelemnek?
2652  II,  72 |               parancsolhat a szerelemnek? Ki tilthatja meg, hogy a szerelem
2653  II,  72 |                Elvira kontesszel lovagolt ki, másnap már Pukovics Katit
2654  II,  72 |               soká nézte, némán, mereven. Ki tudná mindazt leírni, amirõl
2655  II,  72 |                leszek. Egy Zrínyi Miklós. Ki fogom híni azt a nagy urat.
2656  II,  72 |                 Pukovics uram alig nézett ki harmincnyolcévesnek. Történt,
2657  II,  72 |        társaságban csodálkozását fejezvén ki az isteni gondviselés különösségei
2658  II,  72 |       bebizonyította, hogy õ a fiatalabb, ki még csak következni fog,
2659  II,  72 |           furfangos kereskedõ jellemébõl, ki sohasem cselekedett úgy,
2660  II,  72 |                   mint a többi emberek, s ki szép vagyonra tett szert
2661  II,  72 |                  ellensége Krammer nincs, ki szintén nagymérvû borkereskedést
2662  II,  72 |                 szájából olyan szó került ki, melyet nyomban követ az
2663  II,  72 |           fájdalmas sóhajokat röpítgetett ki keble mélyébõl az ádáz végzet
2664  II,  72 |                   volt kénytelen vele. De ki hihette, hogy az öreg olyan
2665  II,  72 |                furfang.~Vajon mit gondolt ki a furfangos ember?...~Midõn
2666  II,  72 |                  Miksához voltak intézve, ki csak most jutott eszmélethez
2667  II,  72 |                    együgyû, boldog ember, ki bálványozza szép fiatal
2668  II,  72 |                talán a Náncsi szobalyány, ki gyakran visz valami levélfélét
2669  II,  73 |              eszébe semmi?~Ha azt olvassa ki a lapokból, hogy háború
2670  II,  73 |                   úr mindig háborút olvas ki. A háború az õ elementuma. -
2671  II,  73 |            politikai kombinációban lyukad ki. Õ azt úgy ki tudja keresni
2672  II,  73 |        kombinációban lyukad ki. Õ azt úgy ki tudja keresni mindenben,
2673  II,  73 |                 polgárnak a háza volt ez, ki maga is ott lakott bogárszemû
2674  II,  73 |           szerencsés akarok lenni, vegyem ki a rossz hírû kerti szobát...~
2675  II,  73 |             szerelmes volt belém. Õ marta ki a férje által odafogadott
2676  II,  74 |                 mégis a szeretõi tartanak ki.~Vas Gereben azt tartja,
2677  II,  74 |             elvégezni - hogy õ válogasson ki a hazai szépeknek beküldött
2678  II,  74 |                 Pulszky megkérte, jelölje ki az elküldendõ negyven képet.~-
2679  II,  74 |                 csupa szõkéket válogatott ki, de csupa, csupa szõkéket.~-
2680  II,  75 |                  már tudom is.~E napokban ki is gyógyítottam egy hideglelõs
2681  II,  75 |            kitörte a hideg: nem járhatott ki többé az utcára, hanem ott
2682  II,  75 |              Kvart úr élénken.~- Tegyenek ki öt-öt frt-ot, s akire késõbb
2683  II,  75 |                   helyzetét kell leírnom, ki öt óra felé mindinkább sápadozni
2684  II,  75 |              fickó. De hát az ördögbe is, ki nyert közülünk?~- Ön legtöbbet
2685  II,  76 |                  a tanulmány magaslatáig, ki lehet azzal fejezni a gyûlöletet,
2686  II,  76 |        gyengéinket és szellemesen aknázza ki. All right! Az árucikk,
2687  II,  76 |             akikbõl a kész vevõk kerülnek ki. Te értesz engem... Ajánld
2688  II,  76 |                  de ...~- Milyen de?~- Én ki tudnám például vinni, hogy
2689  II,  76 |             Igenis... nagy föladat, de én ki bírom vinni. Iam alios vidi
2690  II,  76 |               vidor hangon sürget:~- Nos, ki azon tiszteletreméltó gentleman?~-
2691  II,  76 |             tiszteletreméltó gentleman?~- Ki kész a hölgyet megszöktetni?~-
2692  II,  76 |                  a káprázó szépségû nõre, ki átellenben ült, szendén,
2693  II,  76 |                Hanem azért mégse beszélje ki az újságban.~- Hova gondol
2694  II,  77 |       tehetségéhez.~Midõn a történelemben ki akarta tüntetni a francia
2695  II,  77 |                  akkor legjobban kitûnik: ki a legény az elõadós és leírás
2696  II,  77 |           lelkemnek a derék Boros Mihály, ki nem is gondolta tán, mikor
2697  II,  77 |           amelynek a fele így kezdõdött: »Ki ne hallotta volna valaha
2698  II,  77 |          iskolából az »abé-ab«-nál állott ki s ahova kiállott, úgy ott
2699  II,  77 |               magam elõtt a jövõt, amidõn ki fog sülni minden.~Megedzettem
2700  II,  78 |                  a kakukk idegeneket költ ki fészkeinkben, de azért e
2701  II,  78 |                   Lloyd-ot és azt olvasom ki belõle a Fremden-liste-ban,
2702  II,  78 |             vagyok-e vagy sem?~- Ah! Bah! Ki az ördög menne magához feleségül?~
2703  II,  78 |         ismeretlen urat lát lefelé jönni, ki fennhangon dörmögi magában:~-
2704  II,  78 |                   mégis a madame Staël-é, ki I. Napóleonnak lágytojást
2705  II,  78 |                   ördög zsebébõl rántotta ki kiálló gombjával az órát.
2706  II,  78 |                hogy eddig is nem találtam ki! Valami kalandornõnek jóhangzású
2707  II,  79 |          talentumomra.~De sohasem lyukadt ki belõlem a büszkeség olyan
2708  II,  79 |                 József császár kombinálta ki a magyarok romlását, a nõkön...~-
2709  II,  79 |                 föl a kérdést az elnök -, ki vállalkozik arra, hogy Angliába
2710  II,  79 |          helyeselte e tervet. A határozat ki lett mondva.~S így most
2711  II,  79 |            Meduza-fejek. Az egyik úgy néz ki, mint az aszalt szilva,
2712  II,  79 |                    Talán rosszul ejtettem ki. Felírtam hát egy szelet
2713  II,  79 |                    Nemes mulatság fejlett ki. Hangzott a rule Britannia,
2714  II,  79 |                nagyobbodott. (Így pótolja ki magát az anyatermészet.)~
2715  II,  80 |             hatalmasok szívét, - ha ugyan ki nem köpöd, mert keserû.~
2716  II,  80 |                  hallatszik az ajtón.~Hát ki az ördög lép be rajta? A
2717  II,  80 |                    Hét szem lencsét adott ki a szakácsnéjának húszunk
2718  II,  80 |                  a három szóval fejezitek ki: féreg dúlta a szívét -
2719  II,  81 |                 igazságért.~Mindenekelõtt ki kell jelentenem, hogy mióta
2720  II,  81 |               elevenen.~- Ugyan, hogy néz ki?~- Már azzal nem szolgálhatok,
2721  II,  81 |                 kibújt a köpenyeg alól, s ki tudja, hol lehet azóta!~
2722  II,  81 |        káromkodását; figyelmes lett rá.~- Ki az? Ki röhög itt? - dörmögé
2723  II,  81 |               figyelmes lett rá.~- Ki az? Ki röhög itt? - dörmögé durva
2724  II,  81 |              tudom - honnan, mibõl indult ki.~- Ez a hitvány kuffer az
2725  II,  82 |                   illik egy demokratához, ki hivatva van megteremteni
2726  II,  82 |                    És e bámulatos szellem ki valódi fia volt az Istennek,
2727  II,  82 |                   fejecskéiteket dugjátok ki kíváncsian a paplan alul,
2728  II,  82 |                   földben...~A kis Lalát, ki nejének arcvonásait örökölte,
2729  II,  83 |               jégpályának, úgy néz bíz az ki szegényesen, mint egy beszegetlen
2730  II,  83 |                   cipõt miért viselnek?~- Ki tudhatná azt?~- Én is. A
2731  II,  83 |                  õ abban a hideg szívben, ki is találja, hogy bizonyosan
2732  II,  84 |                  maga Kossuth Lajos szítt ki számára, még akkor is ott
2733  II,  84 |                 olyan hadicselt fundáltam ki, hogy még Görgey is megveregette
2734  II,  84 |              Péter úr azonban nem cserélt ki negyven emberen alul, amiért
2735  II,  84 |                   hányással!~A vén huszár ki nem állhatta ezt a nem várt
2736  II,  85 |                   Istók pernye-bíró uram, ki a fölsõ végen lakik, hanem
2737  II,  85 |                  Istók agyafúrt ember ám, ki nagy dolgokra lett teremtve,
2738  II,  85 |                      Mély zokogásban tört ki:~- Az, hogy a hutás, amiért
2739  II,  85 |               csend után vészkiáltás tört ki s ajkról ajkra pattant,
2740  II,  85 |               hólyaghúzó bogár ködmöne.~- Ki vagy? Mit akarsz?~- Én bizony
2741  II,  85 |              vödörben egy német guggol.~- Ki vagy?~- Jaj, húzz ki, jó
2742  II,  85 |                      Ki vagy?~- Jaj, húzz ki, jó vitéz - kiáltja nyöszörgõ
2743  II,  85 |                kend? Ezt a koloncot húzza ki kend - nemzete veszedelmére?
2744  II,  85 |          legutolsó vagyona. Ezek elégítik ki szenvedélyét.~Már korán
2745  II,  85 |                   rendesen ilyenkor ugrik ki), hogy ugatásával megzavarja
2746  II,  85 |            Árnyéka se lehet ez a mostani, ki sem nem énekli olyan áhítattal,
2747  II,  85 |       pillantásából egy köböl zab kiabált ki, s elébe fogatta a módos
2748  II,  85 |                amikoron a bérmáló püspök, ki egy ízben arra utazott,
2749  II,  85 |                   nyugalmazott ispán sem, ki a fehérnép nagy tisztelõje
2750  II,  85 |              megver otthon a felesége.~De ki gyõzné elszámlálni valamennyit,
2751  II,  86 |                nótán, hogy zokogásban tör ki; van is aztán becsülete
2752  II,  86 |               megtagadni. Szó nélkül ülte ki a három hónapot a vármegyeházán. (
2753  II,  86 |            hámozzam, mégis oda érek, hogy ki kell mondanom a baj minemûségét,
2754  II,  86 |                  érõ paletotjában úgy néz ki, mint egy alispán; szürke
2755  II,  86 |                 okos ember, gondoljon hát ki valamit a Gilagó-féle manipulációk
2756  II,  86 |                 illik az olyan férfiúnak, ki érzi saját fontosságát.~-
2757  II,  86 |             másvilágra. A nehézség törjön ki, ha rá nem jöttem, hogy
2758  II,  86 |                    Évtizedek sajgó sebére ki lett találva végre a gyógyír.
2759  II,  87 |            mesteremberek között osztatnak ki, kiknek segélyezése megszûnik,
2760  II,  87 |                 mellébõl halk sóhaj fakad ki...~- Mama! te De szeretnék
2761  II,  88 |                    éles borotvák állnának ki körüs-körül.~Az volna osztán
2762  II,  88 |                   én egyszer elhatározok, ki is viszem, ha törik-szakad.
2763  II,  88 |                nagysád? - kérdé a pincér, ki szobát nyitott.~- Miért
2764  II,  88 |                   istenteremtése lehetek, ki a záporesõt is csupán harmatnak
2765  II,  88 |                  a nevükkel, s akkor sült ki csak, mikor már szívem megszerette
2766  II,  88 |                 mondja egy borzas kölyök, ki a táskámat akarta bevinni:~-
2767  II,  88 |                hogy a fõherceg hogyan néz ki, barna, magyaros fõ, szénfekete
2768  II,  88 |              illõn csak azért akasztottam ki oda, hogy valami becsületes
2769  II,  89 |                   arcú szõke fiatalember, ki szerény állású hivatalnok
2770  II,  89 |                beszélgettem egy idõben, s ki mindig érdeklõdve kérdezõsködött
2771  II,  89 |                  egy tudós akadémiai tag, ki fiatalember korában a szépirodalommal
2772  II,  89 |                szárnyra kapott keblemben, ki is törhessen és ragyogóvá
2773  II,  89 |                megérkezett a fiatalember, ki azt mondta, hogy ez csak
2774  II,  89 |                félszemû azzal kerekítette ki ura szavait:~- Szombaton
2775  II,  89 |                  ügyében jövök.~- Marcsa? Ki az? Mi az? Ah, de igaz,
2776  II,  89 |                  érzékeny dolgokat vegyem ki belõle stb. és vigyem vissza
2777  II,  89 |                  voltam ott, alig mondtam ki nevemet, már rám kiáltották,
2778  II,  90 |               veszik körül királynõjüket, ki mosolyogva tekint alá népére
2779  II,  90 |                 Délibáb, a rónák királya, ki pajzánul annyiszor megcsalja
2780  II,  90 |                  Neve: a Részvét.~S mégis ki õ? Senki más, mint a Tisza
2781  II,  91 |               Könnyeim sokszor csordultak ki e szívszaggató állapoton.~
2782  II,  91 |                    A lelkesedés zaja tört ki.~- Az bornak - végzém -
2783  II,  91 |                  utálatos szörnyeteg...~- Ki az? - kérdék harsányan.~-
2784  II,  92 |                   új excentrikus lajbiját ki látta már? Kaas Ivor elveszi
2785  II,  92 |                  szakajtószámra gondoljam ki. Egy pláne fölséges, de
2786  II,  93 |                    mondja zokogásba törve ki. - Szegény kutyám! Szegény
2787  II,  93 |                 tíz forint jutalmat tûzök ki.~- Nagyon helyesen, uram!
2788  II,  93 |                   tíz forint. Hogy nézett ki a tiszteletreméltó eb?~-
2789  II,  94 |                   végrendeletileg kötötte ki, hogy egyiket se eresszem
2790  II,  94 |                  A cifra hintó úgy nézett ki, mint egy ütött-kopott csõszkunyhó.
2791  II,  94 |                    de csakhamar felhõ ült ki szép magas homlokára:~-
2792  II,  94 |         Egyszerûen elküldjük.~- Az ám; de ki küldi el, ki meri neki megmondani.
2793  II,  94 |                    Az ám; de ki küldi el, ki meri neki megmondani. Én
2794  II,  95 |                   keservet, krónikák soha ki nem merítik azt a veszedelmet.~
2795  II,  95 |                    De míg a lombok zúgtak ki hallotta volna meg levelek
2796  II,  95 |             berendezve, ledöntötte, fiát, ki ott künn dolgozott a gáton,
2797  II,  95 |                  a felsõ emelete látszott ki a vízbõl.~- Kongassátok
2798  II,  95 |                  A csónak a várnál kötött ki...~Tarka sátrak között ezernyi
2799  II,  95 |                  a tízéves Klárikát tette ki a partra, utána a hétéves
2800  II,  95 |                   a fejükön: - úgy néztek ki aluluk, mint zöld leveleik
2801  II,  95 |                   fényes úriasszony száll ki abból, hogy a keblére boruljon,
2802  II,  95 |        elfacsarodott, s két könny gördült ki szemébõl, s amint a D. felé
2803  II,  95 |              Valami szolgálóféle nyitotta ki az ajtót.~- Kicsodák maguk,
2804  II,  95 |               eperfa alatt. Tüstént hozok ki valami vackot. De reggel,
2805  II,  96 |             naponkint, - szeretném tudni, ki issza meg naponként elõlem
2806  II,  96 |                 az megereszkedik s csurog ki belõle a gyöngynóta, hogy
2807  II,  96 |                   az szélmalomként gurult ki az ajtón.~Ebben a jelenetben
2808  II,  96 |              nézõtéren, azért is tanultam ki minden csínyját-bínját a
2809  II,  96 |                  S most már oda lyukadtam ki, ahova akartam. Ez az egészséges
2810  II,  97 |                beönti arcukat, úgy néznek ki, mint valami rézbõrû indiánusgyerekek.~
2811  II,  97 |                   természet, sohasem fogy ki új meg új alakzatokból.
2812  II,  97 |              amint jönnek-mennek az évek, ki fognak hûlni, mint a föld.
2813  II,  97 |                  a rög.~Nem, nem mozdulok ki a gyermekszobából. Olyan
2814  II,  97 |                    hogy megsemmisüljek.~- Ki vagy? Alig lihegsz!~- Én
2815  II,  98 |                   a Katámnak is, csakhogy ki nem ejtés alakjában. Mikor
2816  II,  98 |                 éppen azért volt az, hogy ki nem ejtette kezébõl a seprût,
2817  II,  98 |             csakis Bodroginé múlta fölül, ki oly tökéletes boszorkány
2818  II,  99 |                 Miss Kark, bár úgy nézett ki, mintha már a huszadikban
2819  II,  99 |        ártatlanságát s üdeségét tekintve. Ki õt bõvebben ösmerte, jóságát,
2820  II,  99 |                   a Hyde-parkkal szemben, ki a leckeóráktól megmaradt
2821  II,  99 |           lehetett, hogy annyi évig húzta ki életpárja folytonos zsörtölõdéseit
2822  II,  99 |         nemkülönben a vastag vén Dick is, ki - míg szárazhalból álló
2823  II,  99 |                    Mr.?~- Kark - egészíté ki az érdemes gentleman . Milyen
2824  II,  99 |                        Ama hölgynek, Sir, ki a szomszéd szobát bérelte
2825  II,  99 |     beszaladgáltam, sehol egyetlen egyén, ki e nyelvet beszélné. Ma végre
2826  II,  99 |              zöldblúzos vevõvel bajlódva, ki a Hungary szóra mindenáron
2827  II,  99 |              olyan pipát követelt, melyen ki legyen vésve a Kossuth arcképe.~
2828  II,  99 |              iránti csodálatomat fejezzem ki; hogyan volt kedve megküzdeni
2829  II,  99 |               volt, az elõbbit elcsapták, ki tudná hol van.~- Igazán
2830  II,  99 |              szemeiben csillogó tûz gyúlt ki.~- Ki van itt? Ki ön? ön
2831  II,  99 |                  csillogó tûz gyúlt ki.~- Ki van itt? Ki ön? ön szólt
2832  II,  99 |                   gyúlt ki.~- Ki van itt? Ki ön? ön szólt itt hozzám
2833  II,  99 |                mély lélegzete hallatszék, ki sápadtan, keresztbetett
2834  II,  99 |           elrettenve kapta vissza kezét s ki akart futni - terembõl.
2835  II,  99 |            napsugár nagy Magyarországból, ki fölcsókolja a hõsök piros
2836  II,  99 |                 Edith észrevétlenül osont ki, magányt keresni otthon.
2837  II,  99 |                George! Vén George! Lódulj ki odudból, itt van a híres
2838  II,  99 |      eszeveszetten engedelmeskedve ugrott ki paróka nélkül a Times egy
2839  II,  99 |                    Én igazságtalan? Vajon ki vagy te és ki vagyok én?
2840  II,  99 |         igazságtalan? Vajon ki vagy te és ki vagyok én? Azt hiszem én
2841  II,  99 |                 számûzött magyar ifjúval, ki bár nyomorban élt, javai
2842  II,  99 |                Fleet streeti házmesterné, ki egyszersmind takarított
2843  II,  99 |                  hogy említé jegyesét, de ki gondolt volna ilyesmire?~-
2844  II,  99 |               mint Pál.~- Hogyan? Pál úr, ki olyan szegényesen volt a
2845  II,  99 |                illeti, aggodalmát fejezte ki egy új nyavalya eshetõsége
2846  II,  99 |                 misztifikáció áldozatául, ki Marit nem ösmerem, azt sem
2847  II,  99 |                       Hiába ámít: egészen ki van kelve képébõl.~- Nem
2848  II,  99 |                  mondá Sir Ihon, és ebben ki volt fejezve minden. Elõször
2849  II,  99 |                  elmerülve nézte Edithet, ki nemkülönben el vala mélyedve,
2850  II,  99 |          nemkülönben el vala mélyedve, és ki tudja mit nézett, mit gondolt...~
2851  II,  99 |                  csodalámpája esett volna ki kezébõl s tört volna szét
2852  II,  99 |                ama beteg barátja számára, ki senki más, mint a Mari sokat
2853  II,  99 |                 cseveghetni fog önnel is, ki iránt nagy hálával van eltelve.~-
2854  II,  99 |            elégedve azon állapottal, hogy ki s be járhatott Karkéknál,
2855  II,  99 |              csekély része volt Edithnek, ki sokat beszélt Mariról, Mari
2856  II,  99 |                  Mari nagy szerelmérõl, s ki különben is oly kedves,
2857  II,  99 |                  és a fél telet ott húzta ki az ágyban, Mari volt szobájában,
2858  II,  99 |           zörgésébõl e mondat bontakozott ki, még a kintornás távolról
2859  II,  99 |                   ami a legtöbb emberrel, ki nagyon megszokott egy kedves
2860  II,  99 |                    Sir Ihon sóhajtozott. (Ki tudja, mi baja egy idõ óta?)
2861  II,  99 |             rendesen Sir Ihonhoz intézte, ki egészen el volt ragadtatva
2862  II,  99 |             jutott volt szolgálónk, Eliz, ki most egy City-beli nagykereskedõnél
2863  II,  99 |                 alkalmazva. E leány vitte ki a Mari holmiját a kocsira,
2864  II,  99 |                 Ellenkezõleg, Sir! - tört ki végre Edithbõl a szó -,
2865  II,  99 |               Berényi Mari nevezetû miss, ki mintegy félév elõtt kell,
2866  II,  99 |                ide hurcolkodott legyen?~- Ki tudná azt, Sir. Az régen
2867  II,  99 |                 két hó elõtt hurcolkodott ki a Fleet street 10. sz. alá.~
2868  II,  99 |                hogy egy hölgyet keresnek, ki a Marlborough utcából húzódott
2869  II,  99 |            utcából húzódott ide, még csak ki sem hagyta beszélni.~- Ah,
2870  II,  99 |          tekintetet vetett a remegõ nõre, ki kezét elfeledte visszahúzni,
2871  II,  99 |                    London nyüzsgõ utcáin. Ki mert volna most megszólalni?
2872  II,  99 |                 kezét lankadtan terjeszti ki a levegõbe, kihullatva az
2873  II,  99 |         Akasszanak föl, ha nem úgy nézesz ki, mint egy megvert ellenség.
2874  II,  99 |                    te ma különösen nézesz ki, - glaszé kesztyûk, fehér
2875  II,  99 |               Magadnak?~- Mennydörgettét! Ki másnak?~- Dickrõl hamarabb
2876  II,  99 |                  is halhatott azóta, vagy ki tudja, férjhez mehetett...~-
2877  II,  99 |                Edith kevés vártatva -, de ki felel nekem, hogy Pál irántam
2878  II,  99 |                 szemeit Edithre szegezte, ki némán süté le a magáét s
2879  II,  99 |         szembenézve minden délceg férfit, ki az õ võlegényéhez, Alacskay
2880  II,  99 |                   miatt végre is nem esik ki a világ feneke, a világ
2881  II,  100|         tisztességes komoly arcú matróna, ki tekintélyével imponált az
2882  II,  100|                  a legszebbnek kiáltassék ki, mert az valóságos proklamáció -
2883  II,  100|                meg önök még egyszer. Mert ki tudja, ha vajon õ lesz-e
2884  II,  101|             elvörösödtem mérgemben s soha ki nem eresztettem kezemből
2885  II,  101|                   milyen kínokat állottam ki! Remegve lestem, meg fogja-e
2886  II,  101|                  mily szenvedéseknek tesz ki! Végre lélegzetet vettem.
2887  II,  101|              Üssük agyon!« Ijedten húztam ki a bicskámat s a kabátom
2888  II,  101|                botról?~Nem, ezt nem állom ki tovább. Másnap elmentem
2889  II,  102|                      Igaz-e, jó Gül Baba, ki a budai mecsetben álmodol
2890  II,  103|                 kapott az ember eleget!~- Ki vitte el azt a gyereket!
2891  II,  103|                   túlságosan kurtán ütött ki a bevásárlás, mígnem Horváth
2892  II,  103|                 Nini, ez a gyerek úgy néz ki, mint Komjáthy en miniature.«~
2893  II,  103|       anyakönyvbõl némi üggyel-bajjal tán ki is lehetne okoskodni - ha
2894  II,  103|              vettem, s mai napig sem nõtt ki.~Ez is valami kevés. Hátha
2895  II,  104|                   rózsabimbók kandikálnak ki, míg a másik kezében egy-két
2896  II,  104|             forradalom elõtt lehetett új, ki tudhatja, milyen híres dandy
2897  II,  104|                bõven van a »Hitvány«-ban, ki fõbenjáró dolgokra is alkalmatos
2898  II,  104|                  jól tudja a selma, kinek ki tetszik.~Egyszer azonban
2899  II,  104|                  rábíztam, hogy válasszon ki valakit, kit a legszebbnek
2900  II,  104|            öklével mutatva a lányka felé, ki úgy kipirult a doboz kincsei
2901  II,  105|                  azt hitték, lázongás tör ki a sok nyomorra jutott ember
2902  II,  105|                  híre ment, s a tábornok, ki a szabad Tiszán a hajón
2903  II,  105|           elkövetett sértést, engesztelje ki õket valami úton-módon,
2904  II,  105|         megtagadták a katonai segélyt. De ki szenved ezáltal? Kállay
2905  II,  105|                   valami rendeletet adott ki, soha egy mukkot sem ejtettek
2906  II,  105|                   egy mukkot sem ejtettek ki, hanem végighallgatva parancsát,
2907  II,  106|               nekem való téma ódzkolódott ki az világesemények ködmönébõl.~
2908  II,  106|                   úristen ide teremtette.~Ki azzal a pennával most, János,
2909  II,  106|                   mert a már baka volt és ki van próbálva a lába, a másik
2910  II,  107|                 nincs, csak ritka helyen, ki szúró pillantásokkal méregetné
2911  II,  107|                volt az oka, élõ ember azt ki nem tudhatta, asszonyi agyvelõ
2912  II,  107|                tudhatta, asszonyi agyvelõ ki nem találhatta, s õ maga
2913  II,  107|                 az új házak fölépülnek... Ki tudja... hátha?~
2914  II,  108|                  poloskák kényszerítettek ki. Ezek az apró, igénytelen
2915  II,  110|               nemes és népszerû Palóczyt, ki meglehetõs lusta volt s
2916  II,  110|                  a budai várpalotában.~De ki hitte volna azt még akkor...~
2917  II,  111|                   talán. Püspököket nevez ki, pinceegyleteket alakít,
2918  II,  111|               ábrándok színes pillangóit, ki tudja meddig, ha meg nem
2919  II,  111|                    úgy hogy madame Jolly, ki a kis úrfit úgy akarja a
2920  II,  111|                komolyan megapprehendált s ki is ment a szobából mérges
2921  II,  112|              színük meg többnyire fekete. Ki öltözteti föl ezeket ide
2922  II,  112|                hiúságnak? Minek is mentem ki a parkba? Õrült voltam,
2923  II,  112|                 szelíden. Minek is mentem ki? Hisz úgyse szerettem...
2924  II,  112|               mint a mesék bolygó embere, ki az egyik plánétából a másikba
2925  II,  113|                  valami rendkívüli lényt, ki összes idejét a közügyeknek
2926  II,  113|                  levetette a rövid ruhát, ki fogja magát legrosszabb
2927  II,  113|                 mint száz, Domándy Gábor, ki egykor »tehetségeinek igénytelensége
2928  II,  113|                  hiúság nem terjeszkedett ki hírnév, szereplés, hanem
2929  II,  113|           jogtudóst segédszolgabírónak, s ki tudja, meddig vihette volna
2930  II,  113|            korifeusok. - Börtönbe vetni s ki nem ereszteni onnan, csak
2931  II,  113|               méltó dolog is lehet benne. Ki tudja, - ezek a kiadók,
2932  II,  113|          kéziratnak. Õ hát nem engedi azt ki a kezébõl, hogy a kályhába
2933  II,  113|        méztengerben úszkál, azt nem hozza ki sodrából egy-két csöpp keserûség.~
2934  II,  113|               nagyságos mama ellenszenve, ki, valahányszor az öregúr
2935  II,  113|                 hogy én az ablakon dobtam ki anyai örökségemet, tizenötezer
2936  II,  113|                hittem, családunkat emelem ki. Forgós teremtette, Gábor,
2937  II,  113|               tegyek?~- Nézz magad körül. Ki vagy te? Egy nagy nulla?
2938  II,  113|                  vagy te? Egy nagy nulla? Ki látogat meg téged, kivel
2939  II,  113|                sürgött-forgott ura körül, ki ónszínûvé vált arcával és
2940  II,  113|               ajtón kopogás hallatszik.~- Ki az, mi az? Nem szabad! -
2941  II,  113|          szurdokházi intelligencia fejezi ki elragadtatását a beszéd
2942  II,  113|                   Gábor, édes Gáborom!... Ki hitte volna, ki gondolta
2943  II,  113|               Gáborom!... Ki hitte volna, ki gondolta volna... Én, csak
2944  II,  113|                 ugrott föl s maga sietett ki az elõszobába átvenni a
2945  II,  113|                esti hét óra tájon, jelöld ki, hol válthatok veled néhány
2946  II,  113|                érzem magam s valószínûleg ki nem mozdulhatok ma szobámból.
2947  II,  113|                   és gróf Cserényi lépett ki a hintóból, ruganyos léptekkel
2948  II,  113|                 az »r« betût triplán ejti ki. Egyszóval, meg van áldva
2949  II,  113|             asszonyom.~- Hogyan? Énvelem? Ki ellen?~- Természetesen a
2950  II,  113|                lakozik benned, nem teszed ki a kabinetet s ezáltal a
2951  II,  114|                  s szinte jól esett nézni ki az ablakon, nem annyira
2952  II,  114|                   az hónapos szoba.~Vajon ki lakik benne? Egész nap otthon
2953  II,  114|                   lakhatja e pici szobát, ki soha sincs otthon, csak
2954  II,  114|      kíváncsiságból, megkérdeztem tõle:~- Ki lakja azt az emeleti szobát,
2955  II,  114|                 tanár úr... mondja meg õ, ki a legjobb diák az iskolánkban?~
2956  II,  114|                 havi pénzeddel nem jöttél ki, ruháidat eladtad, nem tanultál,
2957  II,  114|                húgom jött erre keresztül, ki Pozsonyban jár az apácákhoz.
2958  II,  114|              Micsoda dolog az? - fakadtam ki indulatosan. - Talán nem
2959  II,  114|                  indulva ellened. Békítsd ki õket, kérlek, valahogy...
2960  II,  115|               nem-e ejt le valamely néni, ki a sátorban árul, egy-egy
2961  II,  115|                   kiskutya számára hoztak ki, mert a földön van a tál
2962  II,  115|                van a tál a kutya mellett, ki most kezdi azt úri nemtörõdömmel
2963  II,  116|              reggeltõl estig szakadatlan, ki panasszal, ki a porciós
2964  II,  116|                szakadatlan, ki panasszal, ki a porciós könyvvel; de azért
2965  II,  116|             ráncokat vet, s akkor úgy néz ki a kis bárányka, mint egy
2966  II,  116|                 az Ipoly folyó partján ül ki a homokba s órákig is elnézi
2967  II,  116|                   menny lakója lenne már, ki csak ideiglenesen van még
2968  II,  116|                  a kis szemeket.~- Találd ki, hogy hívnak? - kérdé átváltoztatott
2969  II,  116|                   semmit, kicsikém, mondd ki!~- Hozzon nekem egy mamát!~
2970  II,  117|                  fogalmazónak neveztetett ki, senki sem jósolta meg,
2971  II,  117|                csodálatos dolgokra szemel ki. Egyszerû, igénytelen ember,
2972  II,  117|               Egyszerû, igénytelen ember, ki két kézzel kapaszkodik bele
2973  II,  117|          kapaszkodik bele kötelességeibe, ki szorgalmas és tevékeny s
2974  II,  117|            halavány sugara, hogy hátha... ki tudja, mit rejt a jövõ...
2975  II,  117|                 egy pedáns hivatalnokhoz, ki sohasem felejti el betölteni
2976  II,  117|                 kevély hangnyomattal ejté ki, mint egy spanyol hidalgó.~-
2977  II,  117|                beleütközött nagybátyjába, ki ma jött fel, mint delegátus,
2978  II,  117|                 érts - mondja Pali bácsi, ki Deák óta a legjobb adomázója
2979  II,  117|                 Mihály uram vette egykor, ki beállítván Köprili nagyvezérhez
2980  II,  117|                   terhére nem esik, hátha ki lehetne tõle eszközölni
2981  II,  117|            fiatalember számára.~Mr. Clark ki sem ürítvén poharát, melyben
2982  II,  117|            Bradley.~Neczpály Miklós urat, ki jelen soraimat átadja, különös
2983  II,  117|                  többé senki sem gondolt, ki csakhamar otthagyá a Ballplatz-i
2984  II,  117|              kilépett a kék blúzos egyén, ki bent volt, s ugyanekkor
2985  II,  117|                   végre mégis fölismerik, ki õ! Igen, igen, az Egyesült
2986  II,  117|            ösmerem az öreg Bradleyt... az ki fogja találni, mi van a
2987  II,  117|                    hogy a szolga készítse ki azonnal ünneplõ ruháimat.
2988  II,  117|                  van. S az ostoba szolga, ki engem oly magas szerencsétõl
2989  II,  118|                  rendesen öltöztem-e föl, ki van-e a kabátom kefélve
2990  II,  118|            összeszidhassak, ha haragszom, ki tûrje szeszélyeimet és jókedvemnek
2991  II,  118|                    no - dörmögte az öreg, ki már ötven éve volt ott pincér -,
2992  II,  119|              mindeneket megengede fiának, ki trónusát vala öröklendõ,
2993  II,  119|                volt. A mesebeli királyfi, ki az Aladin csodalámpáját
2994  II,  119|     karbunkulustól csillogó termet bérelt ki egy vendégfogadóban a királyfi
2995  II,  119|                  csakis a királyfi tudta, ki abban tölté az éjjelek egy
2996  II,  120|             kívánságotokba; de ha netalán ki nem bírnátok pusztítani
2997  II,  120|  gyermekszíveinket is.~Egy napon tisztára ki volt seperve a gimnázium
2998  II,  120|                    de sok jó órát is mért ki nekünk, melyeknek derült
2999  II,  120|                     Hej, hol van az most, ki õelõtte viselte ezt a címet
3000  II,  120|                 pedáns emberek nem állják ki. Ha minket nem eresztenek