Rész, Fejezet
1 1, 4 | Azaz, hogy úgy találom: kissé nagyon sietteti. Délutánig
2 1, 4 | magát kimenteni, amiért kissé kíméletlen volt. A szerelem
3 1, 9 | erõfeszítéssel emeli föl botjával kissé följebb a holt fõt.~Két
4 1, 9 | hozzám: »Ma nagy kedvem van kissé a vadak után nézni, Kamuti
5 1, 9 | még délben sem jött haza. Kissé nyugtalankodni kezdtem már,
6 1, 9 | korán fölkelni? Hagyjon még kissé.~- Ön átaludta a temetést,
7 1, 9 | volt.~- Hogy aludt, domine? Kissé halaványan néz ki. Az ördögbe
8 1, 9 | Szándékosan hátramaradtam kissé, hogy végsõkig felcsigázott
9 1, 9 | tekintetbe, hogy gyámleányom) kissé hiú… s meg van benne a hajlam,
10 1, 9 | ébresztett. Félek azonban, kissé korán. - Az eszméknek érni
11 1, 11 | Apolkánál, aki halavány volt kissé, s kék patkók látszottak
12 1, 12 | felül.~Laci gondolkodott kissé, hogy talán mégis jobb volna
13 1, 12 | megõrizzem? - kérdé aztán kissé szégyenlõsen.~- Fáradi Veres
14 1, 12 | embert? Az én szemeim gyöngék kissé.~- Senkit se látok. Egy
15 1, 12 | várta Laci, míg beesteledik kissé, hogy a járókelõk meggyérüljenek,
16 1, 12 | Sárospatakon van - felelte kissé húzódozva Petki.~- Mit csinál
17 1, 12 | lova megijedt valamitõl, és kissé félreugrott, miközben összerezzent
18 1, 12 | felé.~Csak akkor lassította kissé a rohanást, mikor már meghallotta
19 1, 13 | kicsit vastag, és a fejét kissé féloldalt tartotta, mintha
20 1, 13 | erõs és vidám tekintettel.~Kissé a világosság felé fordult.
21 1, 13 | bizalmasan, meleg hangon, de kissé zûrzavarosan -, ilyenkor
22 1, 13 | a bányához; Kutorai egy kissé hátramaradt, a professzor
23 1, 14 | valamerre, ahol cseveghetünk egy kissé.~- De hova?~- Menjünk például
24 1, 15 | kicsinosítlak elõbb egy kissé.~A mama valóban mindent
25 1, 15 | különös, nagyon különös…~- Egy kissé - jegyzi meg a király kedvetlenül. -
26 1, 18 | megvallom, tetszett egy kissé.~Marjánszkyt bántotta a
27 1, 18 | múlva utánament Mihály és kissé már lecsillapodva találta
28 1, 20 | hozattam, - itt megállott kissé, majd késõbb vontatva hozzátette: -
29 1, 20 | velem? Mi?~Gondolkozott kissé, úgy tett a fejével, mintha
30 1, 20 | ide az ajtóhoz, én majd kissé nyitva hagyom, hogy magad
31 1, 20 | asztalfiókomban.~Valóban egy kissé eldurvult Moronyi is. (Hja,
32 1, 23 | oldala, bár már meglohadva kissé, még mindig úgy járt, emelkedett,
33 1, 24 | hagyta rá a háziúr fáradtan, kissé röstelkedve, hogy rossz
34 1, 24 | még elég csinos asszony, kissé hervadt már, az igaz, de
35 1, 26 | fõjegyzõt mutatta be, egy kissé elhízott úr volt nagy orral,
36 1, 27 | sarlóját, s megszürkül egy kissé a bozótos környék. Nini,
37 1, 27 | közönséges mezõvé.17 Csak amióta kissé fogyni kezdettek a németek,
38 1, 28 | megszeppenését, háborgását, kissé gondolkozóba estem. Hátha
39 1, 29 | ágyat - vélte Zsuzsi, egy kissé elpirulva. - De nem tudom,
40 1, 29 | léptek zajára megfordult kissé, s egy édes üde arcocska
41 1, 30 | pentametert magyarázza, kissé tótos dialektusával ad oculos.~-
42 1, 31 | leányka fölemelkedett egy kissé a könyökére, látható erõlködéssel,
43 1, 32 | közé húzott, félrebillent kissé, mintha el volna törve.~-
44 II, 2 | az bosszant. Várjunk még kissé.~- És aztán?~Az öreg apó
45 II, 2 | mindig egy helyen. Mozogjon kissé.~- Köszönöm. Fölösleges
46 II, 3 | öreg urambátyám meghökkent kissé, hanem azután eszébe jutott
47 II, 3 | megdörzsöli fehér ujjaival kissé álmos szemeit, és elkezd
48 II, 7 | Csak a fejem szédült el kissé... megijedtem...~- Én is! -
49 II, 9 | magas és pattanásos, arca kissé keskeny a homloknál s egyre
50 II, 10 | ellenlábasom állapotát. Kissé erõsen tartja magát. Úgy
51 II, 11 | a homloka sötétedett el kissé, és egy futó rángás rajzolt
52 II, 11 | is vette volna észre.~Az kissé bosszantá ugyan, hogy akad
53 II, 11 | akarta szúrni a Tini szívét kissé, keresztülszúrta a magáét
54 II, 12 | Álmos -, rendbe álljatok kissé.~Nehány perc múlva mintegy
55 II, 25 | Majd máskor - mondám, kissé babrálva a mintegy negyven
56 II, 26 | nagyon megróvtok? Az, hogy kissé csintalan, hogy nincs aludttej-vére,
57 II, 33 | ismeretlen »Õ«-jét.~De most jön a kissé vastag élc.~»Õ« helyett
58 II, 33 | istenúgyse - engedd meg - mégis kissé elhamarkodott lépés. Ez
59 II, 33 | asszonyom, elragadó, de mégis kissé komor. Talán gyászol valakit?~-
60 II, 33 | válaszolt a hivatalnok, kissé meghökkenve.~- Meg vagy
61 II, 34 | most már megöregedett s így kissé durcásabb lõn - maga Plutó
62 II, 38 | zajt. Legyen szíves ezt kissé körülményesen elõadni.~Vilma
63 II, 46 | ha unatkozik, cseveghet - kissé mindenféle bolondságokról
64 II, 50 | lépcsõkön, csak alul állt meg kissé, mintha még gondolkoznék,
65 II, 57 | Csak néha állapodik meg kissé és arról gondolkozik, hogy
66 II, 57 | Pedig pedig várakozzék csak kissé! Még mikor a Hyde-park mellett
67 II, 60 | teremtette volna az isten Még a kissé pisze orr sem tette õt csúnyábbá,
68 II, 60 | világot gyújtott, hogy a kissé csípõs hideghez felöltözködjék.~
69 II, 61 | emlékezetemben voltak örökké, s kissé túlságos képzelõtehetségem
70 II, 62 | barátom! Álljon meg ön egy kissé. Az ördögbe is, álljon hát
71 II, 66 | közellétét érzé s azért kissé félt is. Az angyal most
72 II, 72 | Menjen a szobájába, pihenjen kissé!~Miksa szót fogadott, szobájába
73 II, 72 | mondhatnám, hogy önök ma kissé szórakozottak; ahol eladó
74 II, 76 | középütt kiborotvált szakállal. Kissé pufók arc, vastag ajkakkal
75 II, 79 | Kálmánt.~Nem bírtuk.~Engedtünk kissé ambíciónkból s ledevalváltuk
76 II, 81 | kibukkant s megvilágítá kissé a színhelyet; a futó és
77 II, 84 | arca nyugodt volt s csak kissé sápadt; a szemei azonban
78 II, 85 | becsülettudóan elõször panaszkodik kissé, hanem aztán mégis csak
79 II, 93 | írnok gondolkozni látszott kissé. Keresztülsétált egy-kétszer
80 II, 99 | indokaikat megértse. Vitázzunk kissé a dologról, ha megengedi.
81 II, 99 | Kark még mindig kételkedett kissé s várta a húsz fontos urat,
82 II, 99 | Visszatarthatlan nevetése csak kissé enyhítvén a bosszankodás
83 II, 99 | legalább ha unni fogja magát, kissé cseveghetni fog önnel is,
84 II, 99 | tántorogva.~Egy kövér, közepes, kissé szeplõs hölgy jött eléjük.~-
85 II, 99 | midõn a lehajolt ifjú mellén kissé szétvált az ing és látni
86 II, 100| szép dereka meghajlott kissé, amint a köszönést fogadta,
87 II, 105| késõ - mondja a tábornok, kissé engesztelõbb arccal -, már
88 II, 108| egyenkint, de nagy tömegben kissé kellemetlenek. Próbáltam
89 II, 113| pedig siessünk s hozzuk kissé rendbe a szalont, mert a
90 II, 113| meg a fodrot a ruhádon, kissé össze van gyûrve, adj a
91 II, 113| gróf tekintete alatt, mely kissé szemtelen is volt.~- Valóban,
92 II, 117| rohamaim vannak. Már elmúlt, de kissé gyönge vagyok, engedjenek
93 II, 123| ember most oldalt fordult kissé, s fogainak a vacogását
94 II, 127| indokaikat megértse. Vitázzunk kissé a dologról, ha megengedi.
95 II, 127| Bodnerné még mindig kételkedett kissé s várta a száz forintos
96 II, 127| visszatarthatatlan nevetése csak kissé enyhíté a bosszankodás érzetét
97 II, 127| tántorogva.~Egy kövér, köpcös, kissé szeplõs hölgy jött eléjök.~-
98 II, 131| bágyadt piros volt, ripacsos kissé és finom erekkel átfuttatva,
99 II, 134| háza előtt, hátramaradtam kissé a hajdúval, míg az ívbe
100 II, 134| hallgatja, míg a karok és rendek kissé már sokallják is nemcsak
101 II, 134| kezdé:~- Uraim! Várjanak még kissé. Engedjék, hogy elmondjam
102 II, 135| egyszerre úgy érezte, hogy kissé még nehéz a lélegzete.~S
103 II, 140| kivettem a két mozgó alakot, ha kissé beljebb húzódtak. Reggel,
104 II, 140| Kardos bátyám éppen egy kissé hátra maradt.~Használnom
105 III, 1 | hogy Lapaj megzavarodott kissé. Ilyen szép fehércselédet
106 III, 1 | ledõlt a kunyhó elõrészébe kissé pihenni; de bizony õ unta
107 III, 3 | legöregebb Istvánnal, de aztán kissé furcsa kezdett lenni, mert
108 III, 6 | kell töltenie - Mehádián. Kissé különös, hogy valakit Pöstyénbõl
109 III, 25 | lány felgyûri szoknyácskáit kissé s keresztülteszi a nyakán
110 III, 29 | Jó öreg - szólt Náthán kissé reszketõ hangon -, bizonyomra
111 III, 34 | alatt folytattak, megpuhult kissé.~Mert hát olyan az ilyen
112 III, 42 | Elgondolkozni látszott kissé, szemei az ablakra meredtek (
113 III, 45 | hangosan dobogott, elsápadtan. Kissé megbántam már engedetlenségemet,
114 III, 45 | megbántam már engedetlenségemet, kissé pedig szepegtem is. Ki tudja,
115 III, 49 | nekem, hogy arca sápadt kissé s nincs rajta a rideg fenségbõl
116 III, 53 | Mert hát… mert izé - mondja kissé zavartan -, mert Kossuthtól
117 III, 54 | Úgy tetszik nekem, ön egy kissé… bocsánat, ha kimondom,
118 III, 54 | ha kimondom, hogy ön egy kissé ostoba.~Lupcsek egy szót
119 III, 56 | fiskális, ki nagyot hallott kissé. - Talán nem fizettünk rendesen,
120 III, 56 | egy kis friss pogácsára. Kissé vonakodva ugyan, de bejött,
121 III, 57 | sebes járkálás lehûtötte kissé a vérét. Eszébe jutott,
122 III, 63 | apró szemeit, s fiatalos, kissé pufók arcán kelletlen felhõcske
123 III, 64 | esetet, mert hasonlít az kissé a Boccaccio észjárásához…
124 III, 72 | homlokát, mintha gondolkoznék kissé.~- Gergei embernek ezennel
125 III, 75 | hatni fog - szóltam. - Egy kissé radikális szer, de legalább
126 III, 87 | felültünk a dombon, amint kissé élénkebben kezdett beszélgetni
127 III, 91 | Orra, úgy tetszik nekem, kissé pisze volt, de nem a párizsi
128 III, 100| fizetni akartam, midõn egy kissé kopottas ruházatú, hórihorgas
129 III, 112| gazdánk, s elgondolkozott egy kissé, éppen mint a kereskedõ,
130 III, 138| villogtak ki, mint tegnap. Egy kissé restelkedett, és szótalanul
131 III, 141| vágott közbe õfelsége kissé türelmetlenül.~- Oh, felséges
132 III, 144| három tojást egy garason. Kissé odább menve a sátrától,
133 IV, 1 | kapaszkodva, ki félkézzel fölemelé kissé szoknyáit a harmat ellen.~-
134 IV, 1 | tett, mintha fölemelkednék kissé a székrõl, miközben folyvást
135 IV, 3 | lehetne-e ugrani?~Fölemelte kissé szoknyáit, mintha neki készülne
136 IV, 8 | magam is hajlani kezdtem kissé a prókátorság felé. Olvastam
137 IV, 13 | én, azért is megálltam, kissé távolabb, hadd lássam mit
138 IV, 20 | fejedelem nyájasan, s biccentve kissé a fejével, ami udvari nyelven
139 IV, 27 | mást mondtak, s ezt egy kissé furcsa eljárásnak is találom.~-
140 IV, 34 | vörhenyes hajú kópé megállt kissé közelebb kerekre nyitott
141 IV, 35 | megyei visszaélésekre, bár kissé megfordítva.~…A tekintetes
142 IV, 43 | erõt vett magán, s bár már kissé zavartan s fojtott hangon,
143 IV, 50 | tartott fejjel vágtattak kissé rézsút felénk.~Csak egy
144 IV, 50 | vegye õket.~A hold kibújt kissé, s én láthattam a két fejedelmi
145 IV, 68 | elejétõl végig.~- Biz ez kissé komplikált dolog! - mondá
146 IV, 69 | okos, inkább ostobácska kissé, de végtelenül szép.~Úgy,
147 IV, 80 | talán mégis mennénk - szól kissé duzzogva a mama, aki lányát
148 IV, 80 | nekem tetszik.~Ezt jelenti a kissé pikáns arcjelleg, mikor
149 IV, 80 | Jól van hát, szívem - szól kissé bánatos hangon. - Hogy kibéküljünk,
150 IV, 81 | Ocskoványi Miska személyében.~Kissé gyámoltalan fiú, aki legfeljebb »
151 IV, 85 | három tojást egy garason. Kissé odább menve a sátrától,
152 IV, 100| mondám ijedten (s egy kissé tán el is pirultam e füllentésre) -,
153 IV, 120| hát tettessük magunkat kissé közömbösnek.~Se jobbra,
154 IV, 127| mosolyogtak a gazda rovására, ami kissé felbosszantá Stibort.~-
155 IV, 131| csont-óráért?« Hozzá hajoltam kissé s vakmerõen súgtam: »Óráért
156 IV, 132| karcsú derekát meggörbíté kissé, kékes kötényét fölfelé
157 IV, 150| előtt.~A király megütődék kissé e különös szavakon és föllépésen,
|