Rész, Fejezet
1 1, 1 | mikor a délceg huszár elõtt elment! Mennyi minden benne volt
2 1, 2 | felköltötte Lábast, aztán elment vele együtt a színházigazgatóhoz,
3 1, 2 | feltalálja; személyesen is elment Csernavodára tudakozódni,
4 1, 10 | hanem felelj szaporán.~- Elment… nem volt itthon… nem láttam
5 1, 10 | enni.~- Micsoda, hát már elment a talpas medve? Megelõzött
6 1, 11 | s két szolgálóm, aki már elment.~- Hogy hívják a két szolgálót?~-
7 1, 11 | be az isteni tiszteletbe, elment egyszer hozzá és tíz anyabirkát
8 1, 12 | mi az.~Az udvari hadnagy elment meg visszajött:~- Egy fiatal
9 1, 12 | szánja, amint az este innen elment, olyan szerencsétlenül borult
10 1, 12 | ösmer már, Rozsomák úr?~- Elment az esze? - mordult rá amaz
11 1, 12 | majdnem rogyásig elfáradt, s elment aludni az »Arany medvé«-
12 1, 13 | mondta, hogy Druzsba úr elment arra délután kétszer is
13 1, 14 | objektumnak), vette a kalapját, elment a menyasszonyához. Valamivel
14 1, 14 | Késõbb egy lap is közölte.~- Elment Amerikába! - mondák a könnyûvérûek… -
15 1, 14 | mert ahogy a kisasszonyka elment, jelentkeztem a nagyságos
16 1, 15 | cipellõjét.~Harmadszor is elment és jelenté Gergely:~- Éppen
17 1, 16 | egyre sóhajtozik, sír.«~Elment Iliánka, de az ördög vele
18 1, 18 | Eredj, te golyhó! Az elment, elhagyta az urát. Az asszony
19 1, 18 | hajdúra tettem szert, mihelyt elment. Odaállítottam a szénatartóba.
20 1, 18 | összeütötte a sarkantyúját és elment.~Az öreg úr a fejét csóválta
21 1, 20 | Bilinszky nagybácsi fizetett és elment a »Három Rózsán-ból, hogy
22 1, 22 | ötvenessel.~A sürgöny hát elment, s a délutáni vonattal megérkezett
23 1, 23 | templom felé, amerre a hadnagy elment a levelemmel. Oh, borzasztó,
24 1, 23 | csak akvirálnak. A hadnagy elment a múlt õsszel és az idén
25 1, 26 | hivatalszobáját, mikor este elment, vagy valami történik itt
26 1, 26 | messze útra menne.~Azután elment a piacra, valami zellert
27 1, 27 | csinált aztán?~- Hát szépen elment.~Az öregúr méltatlankodva
28 1, 27 | szögrül tarisznyáját és elment vele. Asszony-kíváncsiság
29 1, 27 | magukat ringatni.~Amint elment a juhászház mellett, eszébe
30 1, 31 | dolga után látott, Kupolyi elment az asztaloshoz és kialkudott
31 1, 31 | Belenyugodott hát Kupolyi és elment, de künn az utcán valamit
32 1, 31 | megcsókolta a két öreget és elment.~Nem is történt aztán egész
33 1, 31 | Szerednyei János.~Azután elment Szerednyei. A három alak
34 1, 33 | Stáhly doktorhoz. Mire aztán elment éj idején egyenest Debrecenbe,
35 1, 33 | amiben a kötése volt, és elment a parkba. A férje is ott
36 1, 34 | bírta megállani, ha mellette elment, hogy meg ne csípje titkon
37 1, 34 | A leányom, Apró Katalin, elment ma este nyolckor otthonról
38 1, 35 | beleszeretett.~Alighogy elment a szép asszony, üresnek
39 II, 1 | pénzecskéje volt, az úgy elment orvosra, patikára, hogy
40 II, 5 | ember, mint a néma barát. Elment, hogy soha vissza ne térjen,
41 II, 5 | bolondos kontraktussal. Az elment, õ is elmegy. Minek is maradna
42 II, 6 | vérmérsékletét.~Délután levén az idõ, elment néhány ismerõs házhoz, Poroszyékhoz,
43 II, 9 | kezet szorított velem és elment. Sem azt nem mondta: hova
44 II, 21 | elszólítani. És õ szót fogadott, elment...~- Hová? - kérdé Örzsike,
45 II, 21 | beszédet.~- A Jozefat völgyébe. Elment és fölvette a »néhai« nevet.
46 II, 22 | szomorú történet volt.~Bokros elment, de magával vitte a nyugtalanságot
47 II, 22 | erõtlenül esett le, és - elment, ahonnan sohasem tér vissza
48 II, 28 | építhessen semmit.~Az építész elment a kadihoz (bíró) és bevádolá
49 II, 33 | ILLÕ MESE~Az egyszeri ember elment Besztercebányára, és látta,
50 II, 33 | hogy verik az ezüst pénzt. Elment Körmöcbányára is, és látta,
51 II, 33 | hogy a községért elõbb elment katonának, s e szolgálatért
52 II, 33 | szándékoznak.~Végre aztán csakugyan elment leánynézõbe, és hosszas
53 II, 33 | e rövid válasszal, hanem elment személyesen is meggyõzõdni
54 II, 40 | szerzeményét játszotta. Jakab elment a nevelõintézetbe Mariért,
55 II, 44 | Brisgaloff, menj!~Brisgaloff elment a lovak után, de csak igen
56 II, 46 | nélküli elhagyatott. Ha este elment haza s átadta az öreg nőnek,
57 II, 54 | gyermekem!~Ezzel a basa elment. Persze, hogy reggelre nem
58 II, 94 | hanem négy-öt nap múlva elment szépen az úrnõje után; a
59 II, 94 | és csengettyûket. Mimike elment, s egy napi fáradságos téli
60 II, 112| tegnap« volt, amikor a férj elment, hogy vissza ne térjen;
61 II, 112| soha vissza ne térjen.«~Elment, hogy a híre sem jött évekig.
62 II, 113| egyetemben, minden áldott este elment a klubba tarokkozni, minden
63 II, 120| tudassa a többiekkel, hogy õ elment) nagy feladatot érzett vállaira
64 II, 123| sírt, mikor a jó leányka elment, csak Ella nem. Ella nem
65 II, 126| derék, pocakos agglegény, elment a gyógyszertár elõtt és
66 II, 136| is elküldték az iskolába.~Elment, s amint egyik kezében az
67 III, 1 | lehelet a kés pengéjén.~- Elment… - gondolá inkább, mint
68 III, 1 | kis szíve elfacsarodott - …elment, elment! - kiáltá aztán
69 III, 1 | elfacsarodott - …elment, elment! - kiáltá aztán hangosan.~
70 III, 1 | sem látta többé Selmecen. Elment nyomtalanul, elhagyva szüleit,
71 III, 1 | valamit. Azóta, amint ön elment, csak annyit eszem, hogy
72 III, 2 | szót mondott volna, mikor elment Bágyról, nem fájna úgy a
73 III, 2 | össze voltak beszélve. Elment és nem jött vissza. Pedig
74 III, 2 | feje, félrelépett a lába. Elment, megszökött a fiatal szolgabíróval.~
75 III, 2 | bundáját a szögrõl s úgy elment hazulról, hogy vissza sem
76 III, 2 | Itt voltam, mikor férje elment… hogy megsiratta, százszor
77 III, 2 | fogod, édes fiam.~A juhász elment. Elment ahhoz a kegyetlen
78 III, 2 | édes fiam.~A juhász elment. Elment ahhoz a kegyetlen emberhez,
79 III, 3 | bundáját a szögrõl, s úgy elment hazulról, hogy vissza nem
80 III, 3 | feleségül az úrfihoz; ha mégis elment, tehetek én róla? Nekem
81 III, 7 | tegnap volt, mikor a férj elment, hogy vissza ne térjen.
82 III, 7 | ilyen nagy nehezteléssé!~Elment, hogy a híre sem jött évekig.
83 III, 15 | Judit ravasz kis gyermek, elment másnap a boltosékhoz és
84 III, 16 | nem olyan nagyon sietõs.~Elment Tóthné asszonyom a harminc
85 III, 19 | elég lelke, sem elég ereje.~Elment lassankint a kétezer forint
86 III, 23 | szabdalta az ábrázatát, aztán elment és sohasem tért többé vissza.~
87 III, 23 | lóháton megyek, édes fiam.~Elment lóháton more patrio. Az
88 III, 23 | temetõbõl.~A kastély mellett elment nyugodtan. Pedig világos
89 III, 25 | egyszer kezembe kerülnél…~Elment. Ugyan eljön-e majd holnap
90 III, 28 | engedelmes volt.~Negyednapra elment helyettesnek a Sáfrány-fiú
91 III, 30 | némelyikre személyesen is elment, akár ösmerte az eltakarítandó
92 III, 33 | kis fészek üres… a baba elment… üres… üres…~- Õrá vigyáztunk,
93 III, 38 | maradt állva, mikor már Mayer elment is, mintha odagyökereztek
94 III, 41 | ha ő játszott, a báróné elment a színházba, sápadtan, remegve
95 III, 42 | lehetett ellentállni. Anikó elment a bácsihoz.~Az anya felsikoltott.~-
96 III, 54 | senki sem sajnálta, hogy elment, csak éppen a kovácsnak
97 III, 55 | mondani, vígjáték.~Alfréd elment az ékszerészhez s megkérte,
98 III, 56 | régi helyét - talán örökre.~Elment, elment! S mikor visszajött
99 III, 56 | talán örökre.~Elment, elment! S mikor visszajött két
100 III, 60 | helye volt a diáknak.~- Elment a Lacika? - kérdém a reggelinél. -
101 III, 63 | igazsága Bécsben. - Sõt elment személyesen a királyhoz
102 III, 65 | csónak már nem volt ott.~- Elment! - hörgé és elsápadott,
103 III, 65 | bajban vagyunk. A csónak elment… pedig ott van a csónakon.
104 III, 66 | elcsendesült a kert, a két szeretõ elment lepihenni, hogy tovább szõjjék
105 III, 68 | fejét, mikor kirabolták. S elment a szolgabíróhoz, aki keresztfia
106 III, 72 | hajdú az alispánhoz.~- No, elment?~- Azt üzeni, ha a tekintetes
107 III, 73 | Ferencet elfogatni?~A sürgöny elment a helytartóhoz. Lehet-e
108 III, 75 | végre a valót.~A sürgöny elment, s harmadnap este, amint
109 III, 78 | szoktam sört inni.~Mikor pedig elment, megsúgta neki, hogy majd
110 III, 101| szüksége volt a pénzre, s elment a szûcs komához, hogy visszavegye.~
111 III, 101| miatt a szegény ember, s elment panaszra Tiszához.~- Tekintetes
112 III, 102| nincs itthon. Tóth Péter elment sertéseket venni Moldvániába.
113 III, 116| valóságos gavallér.~Pesten elment audienciára a miniszterelnökhöz
114 III, 118| annak, hogy egypár forint elment ide-oda?~Ilyenféle megyei
115 III, 148| hogy megütötte a szél. Elment örökös szilenciumba.~Jeriko
116 III, 148| sógornak feje, amikor tegnap elment?~- Hát hogyne lett volna?
117 IV, 6 | bácsi vette a kalapját, és elment, de útközben természetesen
118 IV, 6 | az Ilonka adott neki, és elment örökre; de azt már nem merem
119 IV, 12 | és ha már vára volt neki, elment bele lakni, nagy úrrá lett,
120 IV, 16 | bán - mondták neki.~Tehát elment a bánhoz.~- Uram! - kezdé. -
121 IV, 18 | asszonyka, amint az ámbituson elment mellettem, úgy nézem, hitványabb,
122 IV, 29 | mesterségesen vájt tengerrel.~Elment, és megtalálta a kovácsot.~-
123 IV, 31 | itt hált meg, s reggel elment.~- Ejnye, ejnye, hogy nem
124 IV, 43 | tehát most nincs politika. Elment a szabadelvû klubba. Ott
125 IV, 43 | Szászsebestõl Szentmártonig hajlik.~Elment Dicsõszentmártonba (most
126 IV, 45 | a Dákosék ablakai alatt:~Elment Dákos Vinnyére~A nemesi
127 IV, 48 | vasutat.~Az iktató másnap elment Borcsáékhoz. Az illedelem
128 IV, 48 | virágairól, madarairól, mikor elment, a kapuajtóig kikísérte
129 IV, 63 | Felkötötte a kardját és lóra ült. Elment új címert keresni. Megfogadta,
130 IV, 65 | Szuhai uram fejet csóvált, és elment félnap járóföldre a városi
131 IV, 68 | az urának, de azért mégis elment Emelin gróf nõ veszekedni:
132 IV, 77 | mikor a fõügyész nyarankint elment üdülni a fái közé, éppen
133 IV, 80 | le stb.«~- Csakhogy már elment - sóhajt elégedetten egy
134 IV, 80 | garçon ember.~- Brávó, hát elment az asszony? - üdvözlik a
135 IV, 87 | osztályrészéül. Jól járt, hogy elment.~Vajon ki lehetett?~Egy
136 IV, 88 | otthagyta egy szép napon, elment Amerikába. Csak egy levelet
137 IV, 93 | specialista.~Macskássy uram elment aztán Kossuthhoz is, Szemeréhez
138 IV, 95 | félj semmit, fiam, a mama elment, de visszajön még. Nem hagylak
139 IV, 95 | puska. Mindnyájan megbírták.~Elment az egész osztály, köztük
140 IV, 96 | nevû tizennégy éves fiúcska elment a városháza elõtt, és eszébe
141 IV, 97 | botját, a tarisznyáját, elment - és sohasem tért többé
142 IV, 97 | kötöttél magadnak.~A leányka elment, a professzor urak is kezdék
143 IV, 101| kígyókölyök!~Erõt vett magán, elment, és végighallgatta a vizsgát,
144 IV, 121| hatost dobtam neki, akkor elment, evett valamit és visszajött.~
145 IV, 126| dolga. Pünkösd vasárnapján elment a majorba, megkérte a leányt
146 IV, 127| nem, a dívánon.~Zách Klára elment, de az olvasó helyett ott
147 IV, 127| össze a többit.~A kard aztán elment. Herold hordozta véresen
148 IV, 134| Barosstól.~…Baross azonban már elment volt az ülésbõl.~*~Egy szó,
149 IV, 135| szeretek, aki megcsalt, aki elment a labancokhoz, mert a kapitány
150 IV, 138| kiküldetést. Egyszóval, elment utazni.~De a mennyei kormány
151 IV, 142| megcsípte a hiúság bolhája, és elment. Nem adta egy vak lóért,
152 IV, 142| szóra, mint az égõ fáklya, elment és vissza nem jött többé,
153 IV, 144| eltemetjük.~Eképpen intézkedvén, elment szántani. Gunyáné mosta
154 IV, 151| megnyugtatott.~- Nincs már itt, elment.~- Valahára - mondám szinte
155 IV, 152| öltvén az ünneplõ dókáját, elment a foltozó vargához, megkérni
156 IV, 152| nincs-e nálam?~A szolga elment és én izgatottan vártam,
|