Rész, Fejezet

1501   1,  31 |                a szegény lélek?~- Éppen azt akarom feldiktálni - felelte
1502   1,  31 |                 nevû szolgám, de tessék azt kihagyni (s magában dörmögte:
1503   1,  31 |               Csak tessék mégis bevenni azt a Pap Vincét, a szolgámat.~
1504   1,  31 |                a vén fickóját! Ez viszi azt valakinek. Megfoghatatlan!
1505   1,  31 |       boldogtalan, mint most. Hátha még azt tudta volna, hogy az eladott
1506   1,  31 |            másik után… Hogy is lehetett azt hinni, hogy az isteni gondviselés
1507   1,  31 |                  mit csináljunk. És ami azt illeti, hát megmondom magyarán,
1508   1,  31 |                  A legelsõ mindenesetre azt a beteg öregembert megnyugtatni.~-
1509   1,  31 |            hétig, ha ki nem kergetnek.« Azt gondolták, tréfál, egy kicsit
1510   1,  31 |                A vernyói lutheránus pap azt mondta volna állítólag: »
1511   1,  31 |                 Hiszen szerette volna õ azt, de nem lehetett.)~- Verona,
1512   1,  31 |                  Ne merj nekem köhögni, azt mondom, mert az utolsó szuszt
1513   1,  31 |                 szuszt is beléd fojtom. Azt hiszed, eljöttem volna érted,
1514   1,  31 |               aki a nagy röstelkedéstõl azt se tudta, melyik lábára
1515   1,  31 |                 Ebek harmincadján vagy, azt látom; hogy mi lesz belõled,
1516   1,  31 |            látom; hogy mi lesz belõled, azt gondolom. Pedig látod, látod,
1517   1,  31 |           Igazságtalan vagy, Verona, ha azt hiszed, hogy rólad elfelejtkeztem,
1518   1,  31 |              Úgy? Semmit. Hát, hogy ami azt illeti, igenis eszembe voltál
1519   1,  31 |         eltemettettem.~(A szegény apóka azt hitte a maga jóságával,
1520   1,  31 |                Sajó is eleibük szaladt) azt a pirongató kérdést intézte
1521   1,  31 |              ellen viselt háborút (majd azt mondtuk: testvérháborút).~
1522   1,  31 |               éjjel. (Az ördög vigye el azt a Gilágót, de szépen húzza
1523   1,  31 |               meg a Horváthynéról. Hogy azt mondják, a férj észrevett
1524   1,  31 |           keserves sírásra fakadt, hogy azt kellett hinni, mindjárt
1525   1,  31 |              ablakú szobában, és várták azt az utolsó szót, azt a retteneteset…~
1526   1,  31 |              várták azt az utolsó szót, azt a retteneteset…~Koronkint
1527   1,  31 |            foltozta (az Isten verje meg azt a kutya Filtsiket, rossz
1528   1,  31 |                  Hogy ím visszaérkezik, azt mondja nekem, egy fiatal
1529   1,  31 |                Csak folytasd, kérlek!~- Azt kérdi tõlem: én vagyok-e
1530   1,  31 |               Vince? - szólt Kupolyi. - Azt mondja, eltûnt nyomtalanul…~
1531   1,  31 |                anyóka kakasa volt, mely azt hirdeti, hogy már éjfél
1532   1,  32 |                 a csinos új épületet, s azt a feliratot tették a homlokzatára: »
1533   1,  32 |                 már meghalt, hol megint azt állítják, hogy mindenek
1534   1,  32 |          ártatlanabb föliratot akarnak, azt nem fogom ellenezni.~- De
1535   1,  32 |             félrevezetésére. No, hát én azt a hadi sisakot összetöröm.
1536   1,  32 |             sajátságos forradalmi szag. Azt pedig a Krapotka úr orra
1537   1,  32 |               lelke nincs, de orra van, azt meg kell adni. Mármost aztán
1538   1,  32 |           mérgezett elme kell. Én tehát azt tartanám szükségesnek, hogy
1539   1,  32 |              feleségének.~- Utoljára is azt kell fölíratnom az iskolára,
1540   1,  32 |              versenyezni? Nohát, lássuk azt a medvét.~A fiatalember
1541   1,  32 |            Alkalmasint valami giliszta.~Azt lehetett volna hinni, hogy
1542   1,  32 |               Hogy mi egy velõs mondat, azt már mégis tudnia kellene
1543   1,  32 |        bezsebeljem a dicséreteket érte? Azt már nem teszem, amice frater.~
1544   1,  32 |                a kópiája nálam marad és azt én a kollégium homlokzatára
1545   1,  32 |               úgy, hogy én gondoltam ki azt a feliratot.~Úgy is volt.
1546   1,  32 |       megértették, mert már megtanulták azt a keserû tudományt, az értelemben
1547   1,  32 |                   Praesens imperfectum« azt jelenti: tökéletlen jelen, »
1548   1,  32 |               jelen, »Praesens futurum« azt jósolja, hogy: tökéletes
1549   1,  32 |                  milyen idõk voltak! Ti azt most már nem értitek meg,
1550   1,  32 |             ablakokra. A haldokló nemes azt mondja fiainak: »Van elég
1551   1,  32 |            hozzá. A haldokló paraszt is azt mondja a fiainak: »Van elég
1552   1,  32 |                 mégiscsak õ gondolta ki azt a föliratot. Egy szép napon
1553   1,  32 |                 tehetségei nem ütik meg azt a mértéket. Eszerint tehát
1554   1,  32 |               megtartom, bruderkám.~Ami azt jelentette, hogy ezeket
1555   1,  32 |                 annak idején õhozzá, de azt éppen nem jelentette, hogy
1556   1,  32 |                amit õ egy nap belevert, azt a másik nap lerontotta Kobolinszky.
1557   1,  32 |           miféle állat van odaát. Látod azt a szemet?~A suhanc elröhögte
1558   1,  32 |                 az! Szegény Oszkár báró azt hitte, hogy rögtön elsüllyed
1559   1,  32 |    megvigasztalom szegénykét délután.~- Azt pedig ne tegye a fõhadnagy
1560   1,  32 |                Vagyis elbeszéltem neked azt a bohókás furcsaságot, amit
1561   1,  32 |             engedelmesen és mindig csak azt hajtogatta:~- Ugyebár, megszerzed
1562   1,  32 |       hajtogatta:~- Ugyebár, megszerzed azt a gyûrût?~- Meg, meg - felelte
1563   1,  32 |          nincsen becsületes ruhája se.) Azt mondták, hogy otthon ül
1564   1,  32 |                 csapva. - Te láttad már azt az asszonyt!~Mindez csak
1565   1,  32 |       véletlenül hozzátette.~- Gyûlölöm azt a teremtést! - és szemeiben
1566   1,  32 |                Ne kergesd az okot, csak azt ne, mert úgy áll a dolog,
1567   1,  32 |                kinyitotta az ablakot és azt kiáltotta: »Mariska!« A
1568   1,  32 |          nyújtós hangon jelenti:~- Hogy azt mondja, a mi galambjainkat
1569   1,  32 |             szólt. Kobolinszky különben azt jött jelenteni, hogy a nõvérétõl
1570   1,  32 |                fölötte fontos, hidd meg azt nekem. Mert akkor aztán
1571   1,  32 |               dolog, különben is megéri azt az árt.~- Jól van jól, hiszen
1572   1,  32 |                megyünk a török ellen.~- Azt csak én tudom, hogy mi elé
1573   1,  32 |                  no, értelek kicsikéim. Azt csipogjátok ugye, hogy jobb
1574   1,  32 |                selyma ember hallja, még azt hihette volna, hogy ez inkább
1575   1,  32 |           jobban hajlította, hajlította azt a szép fejét, mígnem egészen
1576   1,  32 |             szeme elhomályosul, és csak azt hebegi egyre:~- Oh, kérem,
1577   1,  32 |                s midõn a kerületi orvos azt ajánlotta neki, hogy korcsolyázzék,
1578   1,  32 |           váltak folyton szükségesekké, azt józan emberi elmével annyival
1579   1,  32 |             lenyalta a szép jégtábláról azt a szikrázó fehér zománcot.
1580   1,  32 |               ártatlan csónakázást, no, azt szeretném látni…~- Kár,
1581   1,  32 |        csónakázni - sóhajtott a báró.~- Azt szeretném én tudni, hogy
1582   1,  32 |                  Itt tenyésztette Hirkó azt a bizonyos nemes plántát,
1583   1,  32 |                 Maradjon veszteg.« Majd azt morogta önnönmagához befelé:~-
1584   1,  32 |               süvítõ széllel szemben:~- Azt kérdezi az uraság, hogy
1585   1,  32 |           bárgyún összezsugorodva. - Én azt gondolom, jobb lenne, ha
1586   1,  32 |              kereste volna? Ki tudhatná azt, hova mentek? Innen két
1587   1,  32 |            Gyarapodott, nõtt vagyonban, azt se tudta már, hogy mit tegyen
1588   1,  32 |                valaha étvágya? Ehelyett azt érezte az oroszkai kasznár
1589   1,  32 |       gyûlöletteljes láng egy szikrája. Azt hitte, a visszatartott jövedelmeket
1590   1,  32 |       áldozatokat hozni.~- Hm.~- Teszem azt, az oroszai birtok valamely
1591   1,  32 |               megindítani a válópört?~- Azt már nem - felelte ez meggyõzõdéssel.~-
1592   1,  33 |   asztalkendõvel a nyakukban, s akikrõl azt állította Kristóf, hogy
1593   1,  33 |          roppant erõt Lengyel Fülöpnek, azt senki sem tudja. Alkalmasint
1594   1,  33 |             ujjmutatása. Ha a természet azt akarta volna, hogy Fili
1595   1,  33 |             mert jól emlékszem, egyszer azt kérdeztem anyámtól, hogy
1596   1,  33 |              még arra, nem érted még te azt!~De én csak nem eresztettem
1597   1,  33 |               rokonságban.~- Hogy lehet azt megösmerni, mama, melyik
1598   1,  33 |           valami puszta miatt. Bár csak azt adná az Isten, hogy megnyernék!~
1599   1,  33 |              maradt házõrzõ szolgáló is azt mondta, ha valaki õnagyságáék
1600   1,  33 |               hogy mindenki elöl üljön, azt nem lehet kitalálni.~Hanem
1601   1,  33 |                az õsei. Itt van, teszem azt, Laszly Ferenc uram, aki
1602   1,  33 |                 Laszly Ferenc uram, aki azt állítja, hogy az egyik ükapja
1603   1,  33 |        gyönyörûséget okozott, - úgyhogy azt okvetlenül meg kell hálálnia
1604   1,  33 |                   a »Jelenkor« címû lap azt a néhány sornyi hírt hozta,
1605   1,  33 |          logikailag az következik, hogy azt csak egyikünk veheti meg,
1606   1,  33 |                  az egész világ Filije; azt szerette legjobban, ha észre
1607   1,  33 |           Micsoda szégyen lenne az? Még azt hinné, hogy nem szívesen
1608   1,  33 |                 nem szívesen adják neki azt a kis ételt. Isten ments
1609   1,  33 |                a szegény rokon immunis. Azt ilyennel inzultálni lehetetlen.
1610   1,  33 |              színtelenedett, késõbb már azt is gondolta, hogy a jelenet
1611   1,  33 |                az egész. Az egyik ember azt mondja: »nekem négy házam
1612   1,  33 |             csodálkoztak.~- Ne tegyétek azt velem! - mondá egészen megriadva. -
1613   1,  33 |            tettünk magunknál, s te most azt mondod, hogy nem kell.~-
1614   1,  33 |               mindig én voltam nálatok. Azt fogom hinni, hogy már én
1615   1,  33 |              megkérdezem tõle reggel.~- Azt hiszem, kellek neki, izé…
1616   1,  33 |     malomkereket egy tenger forgatna.~- Azt mondta, hogy sajnálni fognak
1617   1,  33 |              Úgy? - hebegte Fili. - Hát azt mondta?~És elkezdett valamit
1618   1,  33 |           teremtett lélektõl. Nem látta azt többé ismerõs élõ ember.~
1619   1,  34 |           leánya által híresült el.~Nem azt állítom ezzel, mintha nem
1620   1,  34 |                 az ördög gondolta volna azt még akkor! Csak késõbben
1621   1,  34 |              összebeszéltek volna, mind azt vallották magukról:~- Szakasztott
1622   1,  34 |                 gúnárok rá se néznének. Azt érné el vele. Nem vennék
1623   1,  34 |                 otthon maradt, még csak azt se kérdezte senki, hogy
1624   1,  34 |               cipõket; amibõl Apró uram azt következtette, hogy most
1625   1,  34 |                 gondol, sógorasszony?~- Azt gondolom, hogy még korán
1626   1,  34 |                   Ej, van-e lelke? Hogy azt a piskótából való drágalátos
1627   1,  34 |                A leány az enyém most és azt akarom, hogy a férjhez menetele
1628   1,  34 |            szeri, se száma. Ki tudhatná azt, mikor tesz õ a maga sakktábláján
1629   1,  34 |                 mi lesz abból?~Hát most azt rendelé, hogy az Apró uram
1630   1,  34 |          szerényen mondá:~- Meglehetõs, azt hiszem. Különben ízlés dolga.~-
1631   1,  34 |             nagy kérdésein és bizonyára azt találták mind a ketten,
1632   1,  34 |              otthonába ért. Soha ilyet! Azt hitte, valami tündérlátomány,
1633   1,  34 |           bizalmas édes titoknak szánt, azt a leány legott nyilvánosan
1634   1,  34 |                akar? Hagyjon békét!~Ami azt jelentette, hogy nem akar
1635   1,  34 |             munkáikból, Kolowotki pedig azt hitte, hogy rögtön elsüllyed
1636   1,  34 |            Papának kezdte hívni Aprót - azt hitte, ezzel is közelebb
1637   1,  34 |         szerelembe még sohase halt meg. Azt csak a szabók és a cukrászok
1638   1,  34 |                 e gondolatra. - Megölöm azt a gazembert, megölöm.~És
1639   1,  34 |         detektiv és végére járok.~- Hát azt okosan teszed, ha van ilyen.
1640   1,  34 |                csak várj türelmesen, én azt a tanácsot adom. Az idõ,
1641   1,  34 |               Minden rendben van. A gép azt mondja: nincsen semmi baj.~
1642   1,  34 |               Nem ülök le, ne bántsa.~- Azt gondoltam, hogy talán mértéket
1643   1,  34 |                  Aki kéri, az marja. Én azt gondolom, hogy Kolowotki
1644   1,  34 |             szilajan rázta meg a fejét, azt a szelíd fejét, és a lábával
1645   1,  34 |             Atyám, édes atyám, ne tegye azt velem!~- Vagy az egyiket,
1646   1,  34 |             hallott semmit. Fusson ki - azt mondja - a szeme, ha még
1647   1,  34 |                uram a Lõrinc legénnyel, azt mondja az öregnek:~- Igen
1648   1,  34 |              néni mit fog tanácsolni.~- Azt bizony jól teszed, édes
1649   1,  34 |             gazda könyökére dõlt fejjel azt cselekedte, amit a macska,
1650   1,  34 |               az asztalra és egyre csak azt kiáltozta: »Oh, drága kis
1651   1,  34 |            Lõrinc véleményét).~- Hát én azt gondolom, hogy ki kellene
1652   1,  34 |             figyelt egy darabig, mintha azt várná, hogy nem pottyan-e
1653   1,  34 |           beszélgetés.~- Hol vette kend azt a nagykendõt?~- A szeretõm
1654   1,  34 |               zártáig, hogy felösmerted azt a kendõt és így talán még
1655   1,  34 |           persze - dörmögte gúnyosan. - Azt hittük volna mi, szamár
1656   1,  34 |          levelet.~- Én nem tudom.~- Hát azt tudod-e, hol tartja a titkos
1657   1,  34 |                Hol van a kulcsa?~- Hja, azt mindig magával hordta, bizonyosan
1658   1,  34 |              kell; aki azok elõl kitér, azt összemorzsolják. Én hát
1659   1,  34 |                amint szeretném, és csak azt tanácsolhatom, fogadj szót
1660   1,  34 |                köhögési roham fogta el, azt lehetett volna hinni, hogy
1661   1,  34 |               mondom ezt az úrnak. - De azt is mondom az úrnak, hogy
1662   1,  34 |                    Igenis, megértettem. Azt tetszik, ugyebár, mondani,
1663   1,  34 |            szembetûnõ és betöltetlen?~- Azt.~- Vagyis, hogy én hiába
1664   1,  34 |                valami baljóslatú.~- Hát azt gondolom, instálom, hogy
1665   1,  34 |                 s Teleki Mihály uramnak azt a csizmáját mutogatnák ott,
1666   1,  34 |                 föltûnést. Nem is nézik azt annyian a British Museumban,
1667   1,  34 |                   de betört oldalborda, azt hiszem, akadt. Nagy zaj,
1668   1,  34 |            könyvecskét. ~A következõ is azt újságolta.~De ahelyett,
1669   1,  34 |                  Odaintette Rákóczit és azt súgta neki:~- Menjen a városházára
1670   1,  34 |  távirdafõnökkel is beszéltem útközben, azt mondja, hogy nem gyõzik
1671   1,  34 |              nem volt otthon. Kolowotki azt mondta, hogy egy jó óra
1672   1,  34 |               nyomra, fölismerni vélvén azt egy föltûnõ módon gazdagodó,
1673   1,  34 |                 aminõt Apró használ, ki azt egyenesen egy karlsbadi
1674   1,  34 |            csizmadiát, Blok Jánost, aki azt vallotta, hogy a csizmát
1675   1,  34 |                 a szavait, de most csak azt mondom, ha nem bír eredményre
1676   1,  34 |                fölfejtetni szakértõkkel azt a csizmát, bíró úr, és tessék
1677   1,  34 |             dangubáló polgártársakat és azt a bizonyos Rákóczit.~- Engem
1678   1,  34 |            szerteszét frecsegett. ~- Én azt teszek ki a kirakatomba,
1679   1,  34 |                  punktum.~- Paperlapap! Azt mi nem engedhetjük, érti-e?
1680   1,  34 |                Pilátushoz, de mindenütt azt az egy feleletet kapta: »
1681   1,  34 |            hozatala végre is nem nehéz. Azt úgy hozzák, hogy talán nem
1682   1,  35 |                 Egyszer eltûnik évekre, azt mondják: letört, vége van,
1683   1,  35 |                 öreg emberek városában, azt jósolták, akik ösmerték
1684   1,  35 |         szakajtóját. Ne menj kártyázni, azt mondom. Hanem okosságoddal,
1685   1,  35 |    tûzkárosultnak, hogy a háza elégett, azt már nem lehetett tõle kívánni,
1686   1,  35 |                 a mezõn laikus szemmel, azt hinné, egy zsírosabb, gazdagabb
1687   1,  35 |    Herkópáternek se mozdul. Biztathatod azt, trágyázhatod, szánthatod,
1688   1,  35 |            szánthatod, boronáltathatod, azt mondja tótul, hogy »nye
1689   1,  35 |                   Hanem iszen jól tudta azt Kozsibrovszky, hogy mitõl
1690   1,  35 |                 vontatva felelte:~- Hát azt nálunk lehet találni. Nekem
1691   1,  35 |              célra is elsõrangú hely.~- Azt hiszi?~- Tessék, nézze meg
1692   1,  35 |            milyen vad van az erdõben?~- Azt hiszem, mindenféle.~- Akkor
1693   1,  35 |          Egészségedre, grófocskám. Hogy azt mondja… tudniillik a mese
1694   1,  35 |               pedig hívni találnálak és azt mondanám, hogy táncoljatok
1695   1,  35 |                fogtok. Mert voltaképpen azt akarom bemutatni egy külföldi
1696   1,  35 |                 az ön lejövetele, de én azt sem bírom kiaknázni (a báróra
1697   1,  35 |                 egy pipacs.~- És szabad azt leszakítani?~- Ha maga parancsolja…~
1698   1,  35 |            Wraditzné vállat vont.~- No, azt éppen nem mondom. De meg
1699   1,  35 |                  Hogy nem merem? Igazán azt hiszi, hogy nem merem?~-
1700   1,  35 |             hiszi, hogy nem merem?~- Én azt.~- Hát akarja? - mondá fürkészõ
1701   1,  35 |                 mi haszna van belõle?~- Azt már igazán nem tudnám megmondani.~-
1702   1,  35 |        magunkkal visszük!~- Nem érdemes azt kézben cipelni - szólt Kozsibrovszky
1703   1,  35 |           gondol ön, kedves Hanck?~- Én azt gondolom, hogy meg kell
1704   1,  35 |                 kell venni.~- Meghiszem azt - felelte egész extázisban -,
1705   1,  35 |               Kedves erdõcske ez. Éppen azt produkálja az én becses
1706   1,  35 |               bizonyára nem minden itt. Azt az egyet hallom, hogy szarvasbõgések
1707   1,  35 |       rendkívülit látok, egy nimfát, de azt ön hozta magával.~- Hát
1708   1,  35 |                 hol vannak a fogatok?~- Azt hiszem, fölösleges - mondá
1709   1,  35 |          foglalkozni kell vele.~- Pedig azt hallottam - mondá a báró -,
1710   1,  35 |                    Hiszen nem vak, de…~(Azt akarta mondani: de mégse
1711   1,  35 |               Ez nagy kérdés.~- Hogyan? Azt gondolja excellenciád, hogy
1712   1,  35 |                Hát nem kell a birtok?~- Azt nem állítom. De hátha a
1713   1,  35 |              földesúr elhalaványodva.~- Azt, hogy ez a szarv megfordult
1714   1,  35 |                dühében? Lovag Korenszki azt a tanácsot adta neki:~-
1715   1,  35 |        Kozsibrovszkynak harmadnapra, de azt elfogták. Kozsibrovszky
1716   1,  35 |        cilinderében voltak a zálogok.~- Azt nem tudom - felelte Wraditzné -,
1717   1,  35 |                 felelte Wraditzné -, de azt tudom, hogy Kleopátra átlátott
1718   1,  35 |           Wraditznénak a medvefogat, ki azt viszont Kozsibrovszkynak
1719  II,  1  |              sem követett el soha, mint azt, hogy korán halt meg, egy
1720  II,  1  |            büszkesége. No, de szerették azt nélküle is elegen: hanem
1721  II,  1  |           életük az volt, hogy mindenik azt akarta bebizonyítani a másiknak: »
1722  II,  1  |              egybegyűlt sok ember előtt azt mondta gúnyos, jéghideg
1723  II,  1  |                 akarata, szíve szerint, azt, akiben legtöbb bizalma
1724  II,  1  |              szemébe.~És annak szemébõl azt olvasta, hogy a kemény ember
1725  II,  1  |             semmit: ahol a kemény ember azt mondja, hogy »punktum«,
1726  II,  1  |                 kemény ember kimondott, azt a kemény embernek nem lehet
1727  II,  1  |                ember is meghallotta, és azt mondta rá:~- Nem tesz semmit.~
1728  II,  1  |           illetõdött volna meg, mikor õ azt már elõre tudta; hiszen
1729  II,  1  |               abból sem tudott olvasni.~Azt ugyan látta, hogy napról
1730  II,  1  |              aminek, hogy mi lehet oka, azt eltalálni a doktor dolga.~
1731  II,  1  |             nézte a Mariska nyelvét, és azt mondta, hogy »semmi baja«.~
1732  II,  1  |              letörött virágé.~A faluban azt kezdték susogni, hogy hektikában
1733  II,  1  |                sem tettek egyebet, mint azt, hogy segítették tönkrejutni
1734  II,  1  |               táján egy betevõ falatot. Azt a nehány tallért is, amit
1735  II,  1  |       ellenségébe a sors kötött bele; õ azt sem bánja, hadd birkózzanak
1736  II,  1  |           nemigen dicséretes dolog közt azt is ott találta nyomatva,
1737  II,  1  |                már egész hidegen emelte azt fel a földrõl s tompán dörmögte:~-
1738  II,  1  |                vett ki az asztalfiából, azt mondta, hogy ebbõl az adakozásból
1739  II,  1  |        Kegyelmed különb ember, mint én. Azt én mondom.~Aztán odatérdelt
1740  II,  1  |                 a gyûrût,... az az övé, azt nem szabad tõle elvenni...~
1741  II,  2  |             történetet, akkor kihagyják azt a két utolsó szót, hogy: »
1742  II,  2  |        hátravetette méltóságos fejét és azt kiáltá, mellét kitárva az
1743  II,  2  |               találkozott az utcán, nem azt kérdezte egymástól: »hogy
1744  II,  2  |                  felkel az asztaltól és azt mondja, hogy igyunk mármost
1745  II,  2  |                 egyet köhintve. - Hanem azt nem látom be, hogy míg Párizsban
1746  II,  2  |               szamárhús, minek keresnõk azt addig Párizson kívül.~-
1747  II,  2  |           romlásunkra.~- Fi donc! Minek azt szemére hányni?~- És miért
1748  II,  2  |                olvasta az emberek arcán azt a kellemetlen felkiáltójelt,
1749  II,  2  |                táncmester mosolygott és azt mondta:~- Teringette! Ez
1750  II,  2  |          akarták háborgatni, legfeljebb azt jegyezték meg egymás közt:~-
1751  II,  2  |          kardját leoldva.~- Merkwürdig! Azt kellene hinnem, hogy valamelyik
1752  II,  2  |                  A haza.~- Hogy érti ön azt?~- Úgy, uraim, hogy Gaillard
1753  II,  2  |                számára - csak az élete: azt adja oda, ami van.~Az emberek
1754  II,  2  |                 Gaillard apónak, amikor azt mondta, hogy most nem szabad
1755  II,  2  |                hagy egy kis reményt, de azt is csak néha.~A szerencse
1756  II,  2  |               kedvenc nemzete elõtt, és azt mondja: hogy »haragszom
1757  II,  2  |           ellenségre.~Azért nevezték el azt a kompániát, amelyben szolgál, »
1758  II,  2  |     ünnepélyesség sem látszott, sõt még azt sem állhatta meg, hogy közbe
1759  II,  2  |              párizsi ismerõse meg éppen azt a pajkosságot engedte meg
1760  II,  2  |            némileg...~- Ha?~- Ha teszem azt, itt lenne a feleségem,
1761  II,  2  |                 a feleségem, aki mindig azt állítá, hogy rendetlen ember
1762  II,  3  |             kõvé tömörödik s agyonzúzza azt a tárgyat, amelyik véletlenül
1763  II,  3  |         gyanúsítható körülmény - teszem azt - Máli nénire is, jóllehet
1764  II,  3  |               sem bolond, hogy örökösen azt a mogorva Aladárt imádja;
1765  II,  3  |            sógorasszony?~- Beszélik már azt, sógorasszony, a gyerekek
1766  II,  3  |                 kis büszkeségtõl, midõn azt szokta mondani:~- Én akkor
1767  II,  3  |            hátra okos, büszke fejét, és azt kiáltá hangosan:~- Nem igaz!~
1768  II,  3  |                 Akik a vitát hallották, azt mondták, hogy Baroghi Aladár
1769  II,  3  |              zsongássá törpül; az ember azt hinné, hogy már nem is él
1770  II,  3  |                egészen e káoszban, vagy azt gondolná, ha ugyan képes
1771  II,  3  |                fejet csóvál, midõn erre azt feleli: »igenis értem, kérem
1772  II,  3  |              Palkó nem tud semmit, csak azt, hogy a lovakat nem kell
1773  II,  3  |           törõdik az úr dolgával, hanem azt látja, hogy az a mozdulatlan
1774  II,  3  |                 a belsõ udvarba. Aladár azt súgta Palkónak, hogy hozzon
1775  II,  3  |                is találom el soha. Csak azt tudom, hogy nem leskelõdni
1776  II,  3  |                 a létrán. Teringette... azt már bizonyosan tudom.~Aladár
1777  II,  3  |                 is leszek holtig, hanem azt az egyet ne kívánja tõlem.
1778  II,  3  |                 indulatosan.~- Már mint azt beszéljem el, hogy mit láttam?
1779  II,  3  |                párnál. Aztán tudta is õ azt, mit cselekszik!~Lihegve
1780  II,  3  |          hálószoba ajtajánál megállott: azt hitte hogy az ajtó valószínûleg
1781  II,  3  |               nõ nyakába vetette magát, azt susogván csendes, boldog
1782  II,  3  |          szélére elalélt neje mellé, és azt mondta gyermekes komolysággal,
1783  II,  3  |       kenik-fenik, hogy rossz a nyelve, azt pletykázzák, hogy õ pletykázik;
1784  II,  4  |                 fontos dolgot tud, siet azt elhadarni.~- No, ugyan megjártuk
1785  II,  4  |                 a táncterembe, meglátni azt a csodát, akitõl úgy halálra
1786  II,  4  |              felköltögették, meghallani azt a rettenetes újságot, hogy
1787  II,  4  |               fejét, egyet sóhajtott és azt gondolta magában: »Különös
1788  II,  4  |             pezsgõ. Én franciát kértem, azt hozz, te vén csont.~Sramko
1789  II,  4  |            tréfás ember maga. Én bizony azt hittem, hogy csak az érvágáshoz
1790  II,  4  |             lesz hátrálni, Stofi bácsi. Azt ne tegye valahogy, hadd
1791  II,  4  |           szállhatok síkra. Ön tartozik azt nekem holnap reggel a párbaj
1792  II,  4  |                elõdei.~- Már az más, ha azt is tudod... - morgott az
1793  II,  4  |          tréfára fordította a dolgot.~- Azt pedig nem könnyû munka kitalálni
1794  II,  4  |                soha. Aztán gondolja meg azt is, hogy ön mégiscsak magyar
1795  II,  4  |                valahogy észre ne vegyék azt az érzékeny könyût, amit
1796  II,  4  |              egy borbélylegény.~S ekkor azt hitte a szegény leány, hogy
1797  II,  4  |                    Ah! hisz ön az imént azt mondá, hogy borbély.~- Az
1798  II,  4  |          ördögbe... hiszen most is csak azt mondhatom.~- Tehát csakugyan... -
1799  II,  4  |            Odamenjen és elutasítsa tõle azt a himpellért? Fi donc! csak
1800  II,  4  |                 úr várja önt szállásán. Azt mondja, rögtön beszélnie
1801  II,  4  |                 kijött a sodrából, hogy azt mondta a táncosnéjának,
1802  II,  4  |             hogy olyan álmos vagyok...~(Azt hitte szegény, hogy õ tévesztette
1803  II,  4  |               legalább egy percre!~Neki azt súgta a szíve.~Hanem hát
1804  II,  4  |            nehány klienst. Legalább már azt engednék meg neki, hogy
1805  II,  4  |             másutt járt az esze.~- Majd azt hittem, hogy nem is ön az,
1806  II,  4  |                  mert el hagyták szökni azt a haszontalan gyáva embert,
1807  II,  4  |           szökött ide? Hol, kitõl lopta azt a finom szalon-modort? azt
1808  II,  4  |              azt a finom szalon-modort? azt a sokoldalú tudományt? Legalább
1809  II,  4  |                 is kivel bepiszkíttatni azt a drága selyemruhádat!~A
1810  II,  4  |                 Stofi bácsi járt...~Sõt azt a fáradságot is megteszi
1811  II,  4  |                tartozik ide; - csak még azt akarom elmondani, hogy a
1812  II,  4  |              nekik!~Hát még a puskájuk? Azt aztán érdemes megnézni:
1813  II,  4  |               nem tartoznék ide, ha nem azt kellene kimutatnom, hogy
1814  II,  4  |                karosszékben ül és éppen azt beszéli egy fiatalabb körnek
1815  II,  4  |                 együtt?...~Ki tudná már azt!~A szép Sarolta még most
1816  II,  4  |              még az öreg menyasszony is azt mondta: különös történet...~-
1817  II,  4  |                udvariatlanságáért, hogy azt a hajdani négyest, melyre
1818  II,  4  |            üzeni, kikötvén egyszersmind azt is, hogy az elmaradt négyest
1819  II,  4  |            legyen ön kíváncsi. Ki tudná azt!«~Eddig tartott a történet.~
1820  II,  4  |           egykedvûen a kávéját s azután azt mondta saját bölcs véleményképpen
1821  II,  4  |                is, nem bánom, hanem már azt az egyet mégsem szeretném
1822  II,  5  |                aki kaszájával szúrta le azt a szép pej csikaját, amit
1823  II,  5  |                ásatni a vizet, mert már azt a csúfságot nem lehet úgy
1824  II,  5  |              beleunt a gyilkos munkába, azt mondta, hogy ménkő győzne
1825  II,  5  |                arról van itt szó - mert azt úgysem vonja kétségbe senki;...
1826  II,  5  |      alkalmasint a borban van.~Ott kell azt megkeresni.~No, hanem kereste
1827  II,  5  |             dalárda, színház összevéve: azt itt mind a pince torka pótolja.~...
1828  II,  5  |             egyikbe és onnan köpködi le azt a kis rongyos vármegyét.
1829  II,  5  |          Denique elhatározták, hogy biz azt jó lesz visszavenni. Jókora
1830  II,  5  |                 irigyelte mutatóujjának azt a szép hivatalát, miszerint
1831  II,  5  |                 ügyvéd. - Hát én bizony azt mondtam a parasztoknak,
1832  II,  5  |               el õket, dehogy... inkább azt mondta nekik: »Fiaim! viszem
1833  II,  5  |                  Mit feleltek vissza?~- Azt, hogy nagyon szívesen megtesznek
1834  II,  5  |            kutya kutyánszki... Ki merte azt mondani? A vérit neki!...
1835  II,  5  |             gyöngéden a drága jószágot, azt is csak azért, hogy ha netalán
1836  II,  5  |               tüzesebbek. Ezékiel bácsi azt képzeli, hogy õ hozta be
1837  II,  5  |          felhõre, és egy mély fohásszal azt jövendölte:~- Fele sem tréfa
1838  II,  5  |           Kanyarodj!~Ezékiel bácsi most azt képzelte, hogy õ Bem generális,
1839  II,  5  |                lábában, amikor rendesen azt kiáltotta:~- Vigyázz! A
1840  II,  5  |                a verem térsége engedé s azt vette észre, hogy imitt-amott
1841  II,  5  |              szerelmeért?~Pilászi sógor azt mondta nagy bölcsességgel,
1842  II,  5  |              egyszerre mind a hárman.~- Azt az íródeákot, aki... Azaz,
1843  II,  5  |                 Eszem a hét csillagját! Azt én magam is úgy akartam.
1844  II,  5  |                 mert õ senkit sem lát - azt hiszi -, õt sem látja senki.
1845  II,  5  |               hallottad?~- Nem.~- Pedig azt meg kellett volna hallania
1846  II,  5  |          felhõkhöz, melyek felcsókolták azt a drága füstöt, mely a szerzõdésbõl
1847  II,  5  |                maga is úgy akarta volna azt - vidáman kiáltott fel:~-
1848  II,  5  |            kastélya... innen is látja õ azt... odaadta haszonbérbe a
1849  II,  6  |                az õ nagy hiúságuk tükre azt mondta: nekik van a legbájolóbb
1850  II,  6  |               tõszomszédságában lakott, azt a bolondot tette, hogy adósai
1851  II,  6  |         emberevõ marcona alak, az ember azt hinné, hogy egyenesen hadseregek
1852  II,  6  |            egyenesen rá csinálták volna azt a példabeszédet: »Egy garasért
1853  II,  6  |                asszonyom kimondta régen azt a veszedelmes elvet, hogy: »
1854  II,  6  |     finánc-miniszternek készül; sõt még azt a hallatlan kiadást is megkockáztatta,
1855  II,  6  |           pénzét lutrira, sorsjegyekre. Azt õ többé ne hallja, mert
1856  II,  6  |                lehetne rajta!~Ha teszem azt, úgy kéz alatt el tudna
1857  II,  6  |               meg a lányok.~Ilonka csak azt akarta tudni, nincs-e közöttük »
1858  II,  6  |          tizenhármas« számon végzõdõ. Õ azt venné meg, mert az szerencsétlen
1859  II,  6  |            végignézte a sorsjegyeket és azt mondta:~- Itt nincs szerencsétlen
1860  II,  6  |                 holt mosolynak« szokták azt nevezni.~- Nem bánom.~-
1861  II,  6  |              történt valahol valakivel, azt a harmadik-negyedik elbeszélõ
1862  II,  6  |           valamelyik rossz divatlapban, azt okvetlen Sramko írta Mácsiknéhoz;
1863  II,  6  |             kellene egyik se. Azért hát azt mondok neked, baratocskám,
1864  II,  6  |          ismerõseik közt.~Egy napon még azt a vakmerõséget is megtették,
1865  II,  6  |              azért történt, hogy Ilonka azt mondhassa valami »apropos
1866  II,  6  |                 város beszéli.~- Mit?~- Azt, hogy Zemák téged fog elvenni.
1867  II,  6  |            istenadta Zemákja. Én mindig azt jövendöltem, hogy csak akkor
1868  II,  6  |            rajta olyan sokáig! Ki tudná azt?...~Csak Kamilia biggyeszté
1869  II,  6  |              hogy ne nevethessen, aztán azt mondta angolul Nellinek:~-
1870  II,  6  |                magát nálunk?~- Oh, nem, azt már nem - ellenveté Ilona. -
1871  II,  6  |                 rajzolni a levegõbe, és azt dünnyögé félhangosan, inkább
1872  II,  6  |             mintha valami pajkos angyal azt a juxot csinálná az emberekkel,
1873  II,  6  |                tudnak társalogni, mikor azt akarják, hogy holmi »canaille«
1874  II,  6  |                után elbúcsúztak, Ilonka azt mondta útközben nõvérének:~-
1875  II,  6  |                addig nagyon megsajnálta azt a hallatlan pazarlást. Nem
1876  II,  6  |               reményeit! Megfullasztják azt a sok szép ábrándos álmot,
1877  II,  6  |                a fiókot. Ne lássa senki azt a lapot. Még a napvilág
1878  II,  6  |         jegyzõkönyvébe? Neki látni kell azt, mielõtt határozott lépést
1879  II,  6  |                  felkapott egy seprõt s azt magasra emelve, rohant egyenesen
1880  II,  6  |               Sramko bácsi.~- Bocsánat! Azt hittem, hogy a... Tessék
1881  II,  6  |              lágy lírai hangon mondá:~- Azt, hogy én önt imádom, szeretem.
1882  II,  6  |              közt felemlíté az államnak azt a bolond szerencséjét, hogy
1883  II,  6  |                  A teljes címû vendégek azt hitték, hogy Sramko bácsi
1884  II,  6  |          vacogtak. - Igenis, értem már. Azt olvasta Stofi úr...~- Nem
1885  II,  6  |               természetesen nem olvasta azt - tehát...~- Tehát egy kis
1886  II,  6  |             bácsinak, de az nem szorítá azt vissza, mert az övé meg
1887  II,  6  |                 Ilona vezette.~Csakhogy azt nem fogja tudni senki. Annak
1888  II,  6  |             néhány nap elõtt írt Ilona! Azt a levelet, melyben ez volt
1889  II,  6  |                hozzánk. Tegye meg nekem azt az örömet, hogy nyomassa
1890  II,  7  |             Kelemen bácsit«? Elõször is azt a kedves Kelemen bácsit,
1891  II,  7  |          agyonütötték »hármassal«...~És azt a haragos »Kelemen urat«,
1892  II,  7  |           kíséretében.~És ki ne ismerné azt a jámbor gyámoltalan »öreg
1893  II,  7  |       elõmozdító táblabírói has. Mintha azt mondanák: »Minket az isten
1894  II,  7  |                 derék ember, megérdemli azt a nevet, amit a sors nyakába
1895  II,  7  |                 elhibázott cselekménye: azt már a bolondos újságírók
1896  II,  7  |              szó sem. Csak úgy ráfogták azt arra a másik Smolkára a
1897  II,  7  |             mint félistent. A bolondok! Azt sem tudja már, hová lépjen
1898  II,  7  |            hanem az ereje megvan hozzá, azt mélyen érzi. Ez még csak
1899  II,  7  |         hallgatna is, ha az egész világ azt mondaná is... azért Mády
1900  II,  7  |          egyszer meghozta a magas diéta azt a törvényt, hogy a hivatalnok
1901  II,  7  |                 számára, úgy követelvén azt az alkotmányos rend, hogy
1902  II,  7  |             magáról a nagy vereséget és azt mondta a másik félnek: »
1903  II,  7  |             szebb helyei, - mint teszem azt: »Méltóságod lesz a nyüzsgõ
1904  II,  7  |                 szálka« stb., ki gyõzné azt mind megtanulni!... Maga
1905  II,  7  |              dicsvágy sem!~Most is csak azt magyarázza a társaságnak,
1906  II,  7  |           jószerencse mellett. Ki tudja azt? Hátha Melanienek ándungja
1907  II,  7  |               hogy a dologra térjek: ön azt említé uzsonna közben, miszerint
1908  II,  7  |                mehetek a fáklyászenéhez azt meghallgatni... tegye meg
1909  II,  7  |               meghallgatni... tegye meg azt az örömet, hogy olvassa
1910  II,  7  |              megmutatja a siker.~De már azt Botló Ákos meg nem állhatta
1911  II,  7  |             keresztfán csiripelõ veréb; azt hiszik, hogy õket süvegelik
1912  II,  7  |          kereszt elõtt emelnek kalapot. Azt mondja az én pajtásom Thiers
1913  II,  7  |                 azért, édes öcsém, mert azt a két lovat tõlem cserélte
1914  II,  7  |            szeretem a cifraságot, hanem azt az egyet mégis tanácslom,
1915  II,  7  |             tenne Mády elõtt, ha teszem azt, holnap szórul szóra elmondaná
1916  II,  7  |                 nem bizonyos« kiáltást, azt is talán csak azért, mert
1917  II,  7  |           alkotmányosság egén«, Edus úr azt akarván elhitetni a publikummal,
1918  II,  7  |    Kelemen-bankett renoméját, még az is azt fogja mondani holnap, hogy
1919  II,  7  |                 gondolat neki is, amint azt majd még ma meglátja a világ.
1920  II,  7  |          beszédével; habár nem is képes azt már könyv nélkül betanulni,
1921  II,  7  |      megharapott volna engem! Ha teszem azt, elharapta volna a lábamat!
1922  II,  7  |                 már hányadszor?~Kihúzta azt zsebébõl most is, széthajtotta
1923  II,  7  |             Annak ott kell lenni rajta. Azt nem nyalta le róla a macska.
1924  II,  7  |               Mucikám! Olvasd fel nekem azt a beszédet hangosan. Te
1925  II,  7  |                hogy mindent tudjon, még azt is, amit nem tanult. No,
1926  II,  7  |                  Ki pótolja vissza neki azt a nagy dicsõséget, azt az
1927  II,  7  |             neki azt a nagy dicsõséget, azt az örök babért, melyet lelkében
1928  II,  7  |              beszéd nem lehet elveszve. Azt õ ott hagyhatta a Melanie
1929  II,  7  |               gusztusuk van emberlábra; azt haraphatják amennyit tetszik,
1930  II,  7  |               ki az ördög ásatta be ide azt a lekváros bödönt, amelybe
1931  II,  7  |            jutott, miszerint a gödörben azt az ígéretet tette az égieknek,
1932  II,  7  |                 Egy másodpercbe került, azt a Melanie szobájának nyitva
1933  II,  7  |         eszközökben. Aztán úgysem tudja azt meg senki.~Mády megállt
1934  II,  7  |             ablakon keresztül, felverni azt édes szunnyadásából, megrontani
1935  II,  7  |                 De én a létrán jöttem s azt szerencsétlenül lelöktem
1936  II,  7  |              ért kezével, félrerántotta azt.~- Mi az ördög az?~Izgatottsága
1937  II,  7  |                 képre, mintha üdvözölné azt, mintha elhalmozná azt összes
1938  II,  7  |        üdvözölné azt, mintha elhalmozná azt összes szeretetével.~Majd
1939  II,  8  |           leszóródó tubákkal: azóta már azt is lekefélte róla a szél...~
1940  II,  8  |          sikerült elhódítania, elviendõ azt magával vigasztalásul a
1941  II,  8  |      elmondhatja magának: »prózit«. Még azt is elhitetheti magával,
1942  II,  9  |      telefestett könyvet hogy megkapta, azt bizonyosan tudom. A sors
1943  II,  9  |               ott lóbálódzik a cvikker. Azt már nem szereti Aladár.
1944  II,  9  |                 hogy az szegény maga is azt hitte, miszerint mamától
1945  II,  9  |               eleganciával meg is nézte azt egy ízben cvikkerén keresztül,
1946  II,  9  |                 szüleitõl Lórika kezét. Azt a kezet, amelyiken ott csillog
1947  II,  9  |               összeszorította fogait és azt mondta:~- Nem. Sohasem!~
1948  II,  9  |         halottja volt, a - mennyország, azt temette be a tengernyi borba.~
1949  II,  9  |                ugyan volt kit szeretni. Azt a lumpot, országos korhelyt.
1950  II,  9  |             rossz néven venni.~Max báró azt tanácsolta, hogy jó lenne
1951  II,  9  |                 elfújja a füstöt.~Hanem azt alkalmasint elfeledték,
1952  II,  9  |                menyasszony az új borra!~Azt gondolták, hogy a szerelem
1953  II,  9  |            menni. Hiszen olyan jól esik azt a levegõt színi, amit Aladár
1954  II,  9  |               levegõrészek közé. Aladár azt lélegzi be: õ is viszont.
1955  II,  9  |                  õ is viszont. És mégis azt mondják neki, hogy az orvos
1956  II,  9  |            tanácsol. Õrültség! Elhagyni azt a levegõt, amely üde, édes,
1957  II,  9  |            egyszer, hogy megcsókolhassa azt a folytonosan halványuló-halványuló
1958  II,  9  |                életgyökerén... Ki tudná azt, mi van a szívben a hamu
1959  II,  9  |                 dac: »nem, sohasem«; de azt is elönti valami szelíd,
1960  II,  9  |             esdekel és mennydörög, mely azt látszik kiáltani az istennek: »
1961  II,  9  |                 azután eljött hozzám és azt mondta nagy alázatosan,
1962  II,  9  |          szorított velem és elment. Sem azt nem mondta: hova megy, sem
1963  II,  9  |              nem mondta: hova megy, sem azt: hogy mikor tér vissza...~
1964  II,  9  |                 brilliantos gyûrûjét és azt a vékony arany karikát mellette.~-
1965  II,  9  |           Gondoltam valamit. Add vissza azt a félév elõtt eladott birtokomat
1966  II,  10 |             ember vagyok, mint - teszem azt - Pálffy Albert.~Ebbõl tehát
1967  II,  10 |         szoktam-e még piketírozni, mire azt válaszoltam, hogy szívesen
1968  II,  10 |        amelyikre elõbb jön rá a láz, és azt kimutatja fogvacogtatással
1969  II,  10 |            szörnyen mágnásosnak találta azt.~- Also... én elvégre is
1970  II,  10 |           blattjára te is tíz forintot, azt is tartom.~Azzal még tíz
1971  II,  10 |           ellenébe, de Fucha félretolta azt nagy haragosan, hogy az
1972  II,  11 |                hogy mosolygott rajta és azt gondolta magában:~- De iszen
1973  II,  11 |                 gazdástul, mindenestül, azt talán felesleges is mondani.~
1974  II,  11 |         egyet-kettõt köhintett közbe és azt mondta az egész históriára:~-
1975  II,  11 |                teáját meglepetésében és azt morogta magában:~»Szegény
1976  II,  11 |          ajkszélei körül egy percre. De azt nem vette észre senki. Ki
1977  II,  11 |             talán csak maga vette észre azt a sötét vonást azon a kemény
1978  II,  11 |         ellenkezõleg, haragszik érte, s azt elég neveletlen ki is mutatni.
1979  II,  11 |               szülni ilyet, kölcsönadva azt a bosszúnak.~Sárika grófnõ
1980  II,  11 |       elfordította fejét, hogy ne lássa azt a kiállhatatlan embert.
1981  II,  11 |                nem is mondta távozását. Azt hittük, nem látjuk többé.~
1982  II,  11 |         sajtóhiba csúszott be terveibe. Azt akarja ön kiigazítani.~A
1983  II,  11 |                 pedig vadul forogtak.~- Azt akarom önnek mondani, herceg
1984  II,  11 |                  hogy szeretik egymást. Azt bizonyítja a mai affér is
1985  II,  11 |                hercegnek szemtõl-szembe azt merte mondani: »impertinens
1986  II,  11 |                 rossz nevelés vétke ez. Azt óhajtani, ami nincs, nem
1987  II,  11 |               nézni. Hát honnan tudná õ azt, szegény rögturkáló, hogy
1988  II,  11 |               az a kéz, mely adta õket!~Azt hitte, hogy gyûlöli Fekete
1989  II,  11 |            Miklóst, pedig nem gyûlölte; azt hitte, hogy szereti Iván
1990  II,  11 |           Milyen édes gondolat szeretni azt, kit õ gyûlöl!~És úgy tett,
1991  II,  11 |                s ami üres ideje maradt, azt vagy Tininek vagy szobai
1992  II,  11 |            boldognak látszott, mindenki azt tartotta: »na, ezek ugyan
1993  II,  11 |         alattomban a Tini ujjára. Ez is azt jelentette, mit a fõúri
1994  II,  11 |               elhitte a grófnõnek, hogy azt a sok jót mind képes elcserélni
1995  II,  11 |              mérnök fel sem pillantott, azt hitte, hogy az inas jött
1996  II,  11 |               kimaradt egypár parcella, azt kereste mindenütt. A kifeszített
1997  II,  11 |           lábaihoz.~- De hát mért teszi azt a grófnõ? - szólt álmélkodva
1998  II,  11 |            Fekete Miklós vállat vont és azt mondta vigasztalásul:~-
1999  II,  11 |                még õ sehol sem vette ki azt, ami a dolog lényegére vonatkozik,
2000  II,  11 |              kezével, aztán kinyújtotta azt és némán mutatott arra az