Rész, Fejezet

3001 III,  1  |               lovag felé fordulva.~- Én azt mondom, hogy jobban tennéd,
3002 III,  1  |          megboldogult feleségemhez. Még azt a helyet is csókolnám…~Érzékenyülten
3003 III,  1  |                arról gondolkozott, ha õ azt most lecsókolhatná arról
3004 III,  1  |                 alakoknak, kikrõl a nõk azt mondják, hogy »érdekesek«.
3005 III,  1  |          fényétõl és hogy aztán bezárja azt elõttem. Hogy lehet olyan
3006 III,  1  |                s pír borítá el arcát. - Azt mondani »szeretlek«, aztán
3007 III,  1  |              mondani »szeretlek«, aztán azt mondani »nem szeretlek«,
3008 III,  1  |              tehetem, én mást szeretek… Azt hiszem… úgy gondolom.~-
3009 III,  1  |                 alakot ölt. Szeresse ön azt, akit akar, de legyen az
3010 III,  1  |               lett -, ha meg nem mondod azt az embert, akit szeretsz!~
3011 III,  1  |             milyennek kell lennie… Csak azt érzem, hogy nem egészen
3012 III,  1  |              megtréfál. Hüm, Krisztina… Azt hiszem, ön nem köti magát
3013 III,  1  |               bácsi« szóhoz s kész lesz azt egy helyesebbel felcserélni.
3014 III,  1  |               de mondhattam volna talán azt is, hogy édesebbel?…~Miklós
3015 III,  1  |         odakapott a kötényke felé, hogy azt szeretetre méltó pajkossággal
3016 III,  1  |    figyelmezteté Bohuska.~- Igen, igen. Azt mondtam, hogy én már tapasztalt
3017 III,  1  |            másrészt vegyétek tekintetbe azt is, hogy a leányomnak fiatal
3018 III,  1  |         Krisztina is meg van tisztelve, azt is igazán mondom… Becsületszavamat
3019 III,  1  |             leányt, nekem a leány kell. Azt mondjátok, hogy õ szép,
3020 III,  1  |                s nincs rá hatalom, hogy azt a fejébõl kiverje valaki,
3021 III,  1  |              többet e tárgyról. Add ide azt a kancsót fiam, Krisztina!~
3022 III,  1  |            kigúnyolása. Jól van, Stevo! Azt mondom, hogy jól van, Stevo!
3023 III,  1  |              hogy jól van, Stevo! Igen, azt mondom…~Azzal becsapta maga
3024 III,  1  |                fogom; én meghozom önnek azt a darab aranyat.~- Ah, ah! -
3025 III,  1  |              mert amire a »gyakornokok« azt mondják, hogy »abcug«, az
3026 III,  1  |     bányászgyakornok egy százas bankóra azt írná fel, hogy »tempus«
3027 III,  1  |                  Ha a veterán a fuchsra azt mondja: »tempus a fuchsomnak«,
3028 III,  1  |          ellopja valaki, jól járt vele, azt nincs joga keresni senkinek.~
3029 III,  1  |            emberek…~- Ne bolondozzon!~- Azt még tegnap határoztam el.
3030 III,  1  |           szívem megszakad is, dobja el azt a gyûrût.~Krisztina ahelyett,
3031 III,  1  |                 rebegé:~- Oh, tegye hát azt, amit jónak lát; én szeretni
3032 III,  1  |                róla annyi idõ alatt; ez azt beszéli, hogy Brazíliában
3033 III,  1  |              van mondva, hogy »tempus«, azt nem meri többé az életben
3034 III,  1  |              született juhásznak, amint azt minden okos ember tudhatja,
3035 III,  1  |                legyen valami benne, ami azt az õ arca felé fordítsa
3036 III,  1  |                 neki. Mit tudta õ, hogy azt így kívánja az illedelem.
3037 III,  1  |                 volt, mégsem ismert rá. Azt hitte, idegen helyen bolyong.
3038 III,  1  |               éven át mindig odább adta azt a hangot, erdõ az erdõnek,
3039 III,  1  |                Hátha csak úgy álmodta õ azt, hogy a Boris meghalt… Hiszen
3040 III,  1  |                arcán honol, betölti még azt a vad lelket is és beszél
3041 III,  1  |                neki nem lehetett, hanem azt beösmeri, hogy szép világ
3042 III,  1  |                 vagyok az ilyenekben, s azt tartom, úgy lehet csak jóízû
3043 III,  1  |                 csinál benne valamit.~- Azt sem tudom, gazduram, merre
3044 III,  1  |                Miért hogy puskának nézi azt Anika most, amit dudának
3045 III,  1  |                  az derék dolog, Anika! Azt hinné az ember, vendég van
3046 III,  1  |         összefecsegett…~- Mit bírnád te azt megítélni, tacskó!~- Mezei
3047 III,  1  |            arról ösmerek rá.~- De mikor azt is mondta, hogy kendet nem
3048 III,  1  |                a deli ifjú.~- Aztán meg azt is, hogy én tündér vagyok
3049 III,  1  |           nyújtotta ide, hogy üssem meg azt is. Azt mondta, nagyon jólesett
3050 III,  1  |                  hogy üssem meg azt is. Azt mondta, nagyon jólesett
3051 III,  1  |                ehetném.~A bacsának erre azt illett mondani:~- Jól van,
3052 III,  1  |              illett mondani:~- Jól van, azt eszünk hát holnap is.~-
3053 III,  1  |                 félénken -, ki tudhatta azt!~- Nincs semmi baj, öreg -
3054 III,  1  |           töltött az ifjúnak poharába s azt mondta neki:~- Aztán csínján
3055 III,  1  |                 Olejnek, Anikának pedig azt súgja lágy, behízelgõ hangon:~-
3056 III,  1  |              égetik, úgy megdobogtatják azt, mintha vesztét akarnák.
3057 III,  1  |           hangot adnak, a föld párázata azt sóhajtja a füveknek, még
3058 III,  1  |                olyan szívesen hallgatja azt, amirõl minden beszél.~Egész
3059 III,  1  |              dörgõvé, viharossá vált:~- Azt akarom mondani, hogyha ott
3060 III,  1  |               mely még akkor meglógázza azt egypár percre, ha nem nyomná
3061 III,  1  |       szégyenére.~Olej megrázkódott.~De azt is megtudják, ki adta neki
3062 III,  1  |             neki a rengeteg kincset, és azt is megtudják, miért adta.
3063 III,  1  |                 Értsd meg, mit kívánok. Azt, hogy szemet hunyj, ne vicsorgasd
3064 III,  1  |                 és nem engedik magoknak azt mondani: »takarodjatok innen!«~
3065 III,  1  |                hercegi kastélyba mégy s azt mondod, hogy a brezinai
3066 III,  1  |                 szóra: »Kegyelmes uram, azt üzeni a brezinai bacsa,
3067 III,  1  |                 boglya száraz nád volt, azt emberfölötti gyorsasággal
3068 III,  1  |               éjfélt, hosszú az ideje s azt hiszi a bolond, hogy így
3069 III,  1  |                 neki egyet, s Istók már azt hinné, no, ezt most a barátság
3070 III,  1  |                kitõl tanult beszélni, s azt meg már éppen nem, hogy
3071 III,  1  |        kénytelen voltam eltávozni, hogy azt megtömjem.«~És ez nem valami
3072 III,  1  |          nagyobb, híresebb. Õ nem tudja azt, de más mindenki tudja,
3073 III,  1  |              néhai Lapaj nyája közé, ki azt az Istók gyereknek ajándékozta,
3074 III,  1  |                 tõlük; mert nem kell ám azt bolond ésszel hinni, hogy
3075 III,  1  |               túltenni; ha már legalább azt mondta volna neki Éliás,
3076 III,  1  |               használja; emberi hatalom azt kézhez nem veheti tõle,
3077 III,  1  |             volt annyi elõrelátás, hogy azt nem kötötte a falusi mendemondák
3078 III,  1  |           mendemondák orrára; Lapaj még azt sem tudta meg, hogy Petrus
3079 III,  1  |             kietlen világról beszél, de azt õ sem tudja megmondani,
3080 III,  1  |              sivít utána, az öreg Fátra azt hiheti hirtelenében, hogy
3081 III,  1  |               félig vállára roskadva és azt mondja neki:~- Oh, nézzen
3082 III,  1  |               csinálván föléje, megtömé azt s lassú tempóban kicsiholt.
3083 III,  1  |       megnyomkodta a tüzet pipájában és azt gondolá magában: »Hát mégis
3084 III,  1  |           kalapot a fejérõl, odahelyezi azt a lucskos földre s rátérdelvén,
3085 III,  1  |               melyen szeme, szája volt, azt nem bírta megmagyarázni.~
3086 III,  1  |                bírta megmagyarázni.~Ami azt illeti, nem is sokat törte
3087 III,  1  |      emlékezteté Lapajt, mert õ viselte azt ezelõtt száz évvel a híres
3088 III,  1  |              baja lehet a gyermeknek, s azt - becsületére váljék a tudományának -
3089 III,  1  |                vén Lapaj tisztelteti és azt izeni: a határban semmi
3090 III,  1  |                vénasszonyt anyjául, aki azt tõle mai napon átvegye.
3091 III,  1  |              egy öregasszony. Azok, kik azt hiszik, hogy ez késõn történt,
3092 III,  1  |        öregekkel, Lapaj, mert megbánod. Azt mondod, hogy hatvan éves
3093 III,  1  |          Visszamehet kend.~- Hogy érted azt, Lapaj fiam?~- Úgy, hogy
3094 III,  1  |             kaparja is ki.~Hanem könnyû azt elgondolni, amit kikaparni
3095 III,  1  |                 volna kiejteni a száján azt a fájdalmas szót most, csak
3096 III,  1  |                 mélyen szemébe nyomva - azt hittem, Éliás, azt gondoltam,
3097 III,  1  |             nyomva - azt hittem, Éliás, azt gondoltam, hogy megveszed.
3098 III,  1  |           fölsülése, megengedte magának azt a juxot is, felöltöztetett
3099 III,  1  |               kezét nyújtotta Gergének, azt a kezet, mellyel éppen tegnap
3100 III,  1  |            loptok, garázdálkodtok, s te azt aztán szombat esténkint,
3101 III,  1  |             kísérlet nem sikerült, mert azt tartotta: míg a híres rabló
3102 III,  1  |                 üres kézzel tértek meg, azt állítva, hogy maga az eleven
3103 III,  1  |               volna feküdnie, ott látta azt a leáldozó nap fénysugaraitól
3104 III,  1  |               volna az, édes fiam; csak azt az egyet ha nem teszed,
3105 III,  2  |            kiviláglik reggel.~Hanem hát azt mondja õkigyelme, hogy ott
3106 III,  2  |            pedig legalább õ vigasztalná azt a szegény Borcsa gyereket,
3107 III,  2  |                is ájulna, hogy hirtelen azt hallaná, hogy megvan.~-
3108 III,  2  |                  Boriskám, nézd meg jól azt a hosszú hajú, magas embert -
3109 III,  2  |         minthogy Sánta-Radó Ferenc uram azt találta megjegyezni a födélre,
3110 III,  2  |               Borcsa félénken nézte meg azt az embert, nagy kék szemei
3111 III,  2  |             közel s még meg is szólítja azt a hatalmas embert. Ejnye
3112 III,  2  |        kedvetlenedve. - Takarodj innen, azt mondom…~Aztán odafordult
3113 III,  2  |           falról, hogy csak beszélje el azt a nagy bajt.~Ott az írás,
3114 III,  2  |              majd elmondja az; csakhogy azt még elõbb meg kell keresni
3115 III,  2  |                bólint a fejével s amint azt mélyen lesüti, hátracsúszik
3116 III,  2  |                 nézik vissza mereven és azt morogja önkéntelenül: »A
3117 III,  2  |                de bizony következetesen azt mondják, hogy Bede Anna
3118 III,  2  |       elkövetett. (Mert nagyon szerette azt a Kártony Gábort, miatta
3119 III,  2  |               miatta keveredett bûnbe.) Azt gondoltuk hát…~- Mit, gyermekem?~-
3120 III,  2  |                hát…~- Mit, gyermekem?~- Azt, hogy legyen meg a teljes
3121 III,  2  |       vármegyénél szenvedem el helyette azt a félesztendõt.~A bírák
3122 III,  2  |                  megsimogatja gyöngéden azt a holló-hajat a fején.~-
3123 III,  2  |           ártatlan volt.~- Gondoltuk mi azt! - suttogá s kis kezét szívéhez
3124 III,  2  |          patyolatnak fonnák, ha kihull, azt hitte volna a föld, ahova
3125 III,  2  |             illata.~- Teszi kend vissza azt a kendõt mindjárt! - förmedt
3126 III,  2  |         elpirulva. - Inkább sose lássam azt a kendõt.~Elfordult durcásan,
3127 III,  2  |                volna készülve megvédeni azt, ki eszméletlen fekszik
3128 III,  2  |                Hozzá ment, megsimogatta azt a csitri fejecskéjét gyöngéden,
3129 III,  2  |                az Isten ujja összetört, azt nem szabad az ember ujjainak
3130 III,  2  |                 te kölyök!~- Ne kergesd azt a gyereket, Istók. Olyan
3131 III,  2  |             hitte volna, hogy megcsalja azt az áldott, kedves asszonyt,
3132 III,  2  |      megbocsájtasz neki, jöjj el hozzá, azt üzeni.~- Menjünk! - mondá
3133 III,  2  |                 az országúton.~- No, én azt se bánom. Eredj hát szaporán,
3134 III,  2  |                akár az evet.~- Ide most azt a keresztet! - kiáltá aláhajolva -,
3135 III,  2  |              volt ott több gomb egynél. Azt a szédülõ ember láthatja
3136 III,  2  |                a gózoni Mócsik csinálta azt, hanem a leghíresebb szûcs
3137 III,  2  |             szinte kegyelemképpen tette azt is. Nemigen háborgatták
3138 III,  2  |                 többi faluét. Meg aztán azt is elmondták az öregnek,
3139 III,  2  |                 jártak.~Ott van, teszem azt, a csoltói országút: olyan,
3140 III,  2  |                honnan adta kölcsön apja azt a sok pénzt?~S amint gyanúja
3141 III,  2  |       haditervet útközben.~- Ösmerem én azt a Filcsiket, tekintetes
3142 III,  2  |                 ajkán ott látta lebegni azt a gúnyos kérdést: »Hát a
3143 III,  2  |                és levette a haldoklóról azt a takarót, mely után az
3144 III,  2  |                  Asszonya válogatja biz azt. Igaz-e, Timár Zsófi? Ámbátor
3145 III,  2  |        érzékenyen búcsúztak?~- A molnár azt kérdezte Klára asszonytól: »
3146 III,  2  |                beszélték volna hirtelen azt a sötét felhõt, egyszerre
3147 III,  2  |            fényben égtek.~- Ne menj be! Azt akarom mondani, négy napja
3148 III,  2  |                  Verje meg hát az Isten azt a csillogó, veres hajadat,
3149 III,  2  |              reszket az ablaknál, mikor azt feleli:~- No, gyere be hát,
3150 III,  2  |               Csak meg ne õrölnék hamar azt a búzát!~Gondolt valamit
3151 III,  2  |               szólongatták.~Pedig éppen azt a kendõt akarta elvinni
3152 III,  2  |            négylevelû lóhere? Jaj, csak azt ne vesztette volna el! Nincs,
3153 III,  2  |                 a határt a jég elverte, azt is mind a Galandáné okozta.~
3154 III,  2  |                 néznek. Anyám építtette azt oda. Valakije volt ott,
3155 III,  2  |          közelebb volna a határszélhez, azt cselekednénk, hogy odaajándékoznók
3156 III,  2  |         kerítésnél a két kisbíró, amint azt az illedelem kívánja, hatalmas
3157 III,  2  |      megfenyegetett vele:~- Ej, ej! hát azt hiszi, hogy a vén Galandáné
3158 III,  2  |              becsüli, mint egy szentet; azt sem lehet tagadni, hogy
3159 III,  2  |                 piszkáld meg egy kicsit azt a tüzet, hadd lássuk a galambom
3160 III,  2  |                ki a Mária?~- Jaj, nehéz azt elbeszélni… Vakító fehér
3161 III,  2  |           segíthetne.~Az öreg juhász is azt gondolja.~- Ide hallgass,
3162 III,  2  |                is beteg, csak gyenge.~- Azt mondják, szárazbetegségbe
3163 III,  2  |              mit döngnek a méhek, mikor azt a sárga hímet viszik a csápjaikon…
3164 III,  2  |           mintha lerajzolnák láthatónak azt a szomorú képet odahaza.
3165 III,  2  |                sincsen.~Nem bánja már õ azt, talán nem is érti. Egyszerre
3166 III,  2  |               aztán kékes ónszín váltja azt föl.~…A csengettyûk mindig
3167 III,  2  |              hegyek, folyamok és bércek azt mind megértenék!~Haragos
3168 III,  2  |                csakugyan nem ér semmit, azt még szántani sem érdemes.~
3169 III,  2  |             lehámlott belõle egy darab, azt is a többi mellé tette.
3170 III,  2  |               vagy?~- Csoltóra.~- Akkor azt is tudod, kié ez a hegyhát?~
3171 III,  2  |             figyelmét oda vonja, mintha azt mondaná: »Látod, mim van
3172 III,  2  |              megfizetném?~- Nem adom én azt még talán…~Gondolkozott,
3173 III,  2  |             zabla, de nem hallotta… nem azt hallgatta.~»Ha a piros rózsát
3174 III,  2  |   Végigtekintett rajtuk s amint elnézte azt a négy formás fõt, mely
3175 III,  2  |                 koporsókat.~- Aztán meg azt gondoltam, hogy mivel a
3176 III,  2  |                 kocsirobogásra, - pedig azt még a föld is messzirõl
3177 III,  2  |           Irgalom, segítség! Oh, tartsd azt a gyeplõt! - sikolt fel
3178 III,  2  |                 fog verni!~- Oh, tartsd azt a gyeplõt, édes uram, férjem!~
3179 III,  2  |                az esze. Ott van, teszem azt, mindjárt a szomszédban
3180 III,  2  |          szelíden suttogta:~- Ne kívánd azt tõlem, Józsi! Nem merem…
3181 III,  2  |               az a személy? Hadd lássam azt az áspiskígyót! Majd mindjárt
3182 III,  2  |              kút miatt »hiba« is. Mikor azt a határigazítási pört vitték
3183 III,  2  |             hogy nagyon szemügyre vette azt az éretlen gyereket, a Gál
3184 III,  2  |                a haragtól.~- Már megint azt a korsót nyaggatod? Hova
3185 III,  2  |                örökösen annál a kútnál? Azt szeretném én tudni, hé?~
3186 III,  2  |           világért.~- Veted le mindjárt azt az ünneplõ ködmönt?! Ejnye,
3187 III,  2  |              erdei gyík, hát hogy mered azt a selyemkendõt a nyakadba
3188 III,  2  |                 mindjárt! Nem vettem én azt se az alsó végnek, sem a
3189 III,  2  |           takarodj a szemem elõl… Hanem azt mondom, hogy össze ne törd
3190 III,  2  |              mondom, hogy össze ne törd azt az újdonatúj fehér korsót…
3191 III,  2  |            korsó húsvét óta… Mert ha te azt a korsót összetöröd, vissza
3192 III,  2  |              Hallod-e, hej, vesd le még azt a csizmát is!~Hosszú fekete
3193 III,  2  |             végén a haranglábnál s csak azt várta már, míg a tiszteletes
3194 III,  2  |                akadozva. Pedig érezte õ azt, hogy elmennek.~- Amott
3195 III,  2  |                Amott indulnak, ni… Csak azt az egyet neheztelem tõlük,
3196 III,  2  |               szentmihálylovát, hehehe. Azt kínáltam nekik, hihihi!~-
3197 III,  2  |             keze, egyúttal átnyalábolta azt a gyönyörû derekát. Vétek
3198 III,  2  |                 se menjek soha többé!~- Azt szeretném én csak. Bár soha
3199 III,  2  |             soha ne mennél. Ne is menj, azt mondom. Gyere velem, Magda!~-
3200 III,  3  |                 nézte az anyakönyvben s azt találta, hogy hatvanéves.~
3201 III,  3  |              meg tőle az anyatermészet, azt azon módon oda pótolta a
3202 III,  3  |             tintanyaló városi írnoknak. Azt sohasem fogja neki megbocsátani.
3203 III,  3  |                Filcsik uram e kincshez, azt eleven ember nem tudja,
3204 III,  3  |             miért szerette olyan nagyon azt a bundát, bizony nem lehetett
3205 III,  3  |                 öreg Filcsik egyszerûen azt mondta:~- Nem adom a leányt;
3206 III,  3  |                 lett s a pilinyi molnár azt kérdé egy este a »Patyolat-ing«-
3207 III,  3  |            alatt.~Egy másik ismerõsének azt mondta egyszer:~- Nem szeretem
3208 III,  3  |         tõkepénzes; mikor adhatta volna azt a sok kölcsönt? Meg aztán
3209 III,  3  |                leányától ne tagadja meg azt az örömet. Legyen szíve.~-
3210 III,  3  |               Hanem az jut eszébe, hogy azt a vén konok csizmadiát teremtse
3211 III,  3  |            öltözött, szurtos alakot, ki azt fogja mondani annál a fényes
3212 III,  3  |             fény, ragyogás nem pótolják azt ki!~Milyen jó lenne most,
3213 III,  3  |                le.~- Nem bírtam elhozni azt a parasztot - mondá õméltósága
3214 III,  3  |                kocsizörgésre fölrezzen, azt hiszi apja jõ.~A gróf sóhajtott.~-
3215 III,  3  |               Pedig nincs mód ide hozni azt az embert.~- Én ismerem
3216 III,  3  |                és levette a haldoklóról azt a takarót, mely után az
3217 III,  3  |              vetett magára keresztet; s azt morogta: »A pogány!«~A pogány
3218 III,  3  |                többé bundáját. Valamint azt sem tudta meg tõle soha
3219 III,  3  |                 hozzá, örök homály fedi azt is, hogy mikint szakadt
3220 III,  4  |        nyugodtan töltötte az éjt, amint azt várni is lehetett egy olyan
3221 III,  4  |                a határt a jég verte el, azt is mind Galandáné okozta.~
3222 III,  4  |         temetõre néztek. Anyám építette azt oda. Valakije volt ott a
3223 III,  4  |              közelebb volna a határhoz, azt cselekednénk, hogy od’ajándékoznók
3224 III,  4  |         kerítésnél a két kisbíró, amint azt az illedelem kívánja, hatalmas
3225 III,  4  |                   Ej, ej, úrficska! Hát azt hiszi, hogy a vén Galandáné
3226 III,  5  |               mennek Bizi apóék. De már azt az istennyilát õ is megnézi.~
3227 III,  5  |                az Isten ujja összetört, azt nem szabad az ember ujjainak
3228 III,  5  |                 te kölyök!~- Ne kergesd azt a gyereket, Istók. Olyan
3229 III,  6  |             Meránból Nizzába utazott és azt írta, hogy csak tavasz felé
3230 III,  7  |               fonva? Verje meg az isten azt a Csõke Palit… minek is
3231 III,  7  |          mondanivalóm van.~- Menjen el, azt mondom, míg békében mehet,
3232 III,  7  |                 vagyonát, mindenét, még azt is, amirõl nem tudott? Oh,
3233 III,  7  |                 csak asztaltól, ágytól. Azt mondta, nem öllek meg, csak
3234 III,  7  |              haja? Milyen házban lakik? Azt mondod, hogy ott olyan nénik
3235 III,  7  |             olyan dolgokat hajtja, amik azt nem érdeklik.~Oh, ha õ csak
3236 III,  7  |                 õ közelednék. Nem, nem, azt nem teszi. Hátha kikacagná
3237 III,  8  |                 leányát, akirõl azonban azt beszélte a hitvány pletyka,
3238 III,  8  |                 boldogságának, nem hogy azt adományával fokozni igyekezett
3239 III,  8  |                 azonnal kivész, mihelyt azt hallod, hogy az imádott
3240 III,  8  |         történetünk nem fuvola-novella. Azt csak Bartalus István tudna
3241 III,  8  |          Kupcsik. - Adatokat! adatokat!~Azt a fáradságot vette magának,
3242 III,  8  |                 emeleti szögletlakásban azt a házaspárt?~Frau Lénit
3243 III,  8  |             róla olvasni a szándékot.~- Azt a családot?… Nos, úgy fölületesen.
3244 III,  8  |         fiatalság barátja…~- Hüm! Pedig azt hinné az ember, hogy mivel
3245 III,  8  |                 menni és el tudja hozni azt a virágot, hehehe!~Ördögies
3246 III,  8  |              személy lehet!~- Meghiszem azt, uram! Ha az ördög szoknyában
3247 III,  8  |             ördög szoknyában járna, már azt is rég elcsábította volna.~-
3248 III,  8  |               világ, a gyalázatos világ azt fogta rám, hogy már én megöregedtem…~
3249 III,  8  |                  hogy a gyanús perszóna azt hazudja: õtõle kapta a száz
3250 III,  8  |               hirtelen ajánlotta magát, azt hozván okul, hogy majd eljön
3251 III,  8  |            kifõzõnétõl viszem az ételt. Azt mondják, így kevesebbe kerül.~-
3252 III,  8  |             volt. A professzorok mindig azt kérdezték tõle, amit - nem
3253 III,  8  |              Nem, a férj.~- Mért mondod azt? - kérdi a régi iskolapajtás
3254 III,  8  |                szépasszony? Ki tudhatná azt?~Hetek múlva egy nap azonban
3255 III,  8  |         pillanatig, mert valóban érezte azt ezen ember iránt.~De végre
3256 III,  8  |                vagy te bolondulva, hogy azt az aszott gilisztát Comball
3257 III,  8  |                 hogy nem vagy eszednél. Azt mondod, hogy csak távolról
3258 III,  8  |                 beszélünk?~- No, én meg azt mondom, hogy te bolondultál
3259 III,  9  |              báró«.~A pick-pocket pedig azt teszi, hogy zsebmetszõ.
3260 III,  9  |              tisztességes társadalomba.~Azt hitte, hogy ahány lépés -
3261 III,  9  |                 vonakodik visszafogadni azt, aki a bûnét megbánta és
3262 III,  11 |                volna legalább kiüríteni azt a sok keserûséget, amit
3263 III,  11 |            pedig nagyon szerettem volna azt a kis képet, mert szakasztott
3264 III,  11 |        keresztnevét tudta megmondani, s azt, hogy a nagyapja egy katona
3265 III,  11 |                városban lakhattak, mert azt mondja, sok nagy ház volt
3266 III,  11 |             képekrõl, mert úgy szeretem azt a leányt a férjemmel együtt,
3267 III,  11 |           lépkedve -, mutassa meg nekem azt a képet, amelyrõl beszélt.~
3268 III,  11 |               véve magán -, látnom kell azt a képet.~- Hova mégy, bajtárs? -
3269 III,  11 |                A másoló mûvész festette azt oda még valamikor tíz év
3270 III,  11 |              kikerülte, a többiek pedig azt hitték, hogy oda tartozik,
3271 III,  12 |                a virágok is csalódnak!… Azt hiszi, erõs földben van,
3272 III,  14 |                mit gondolsz, ki vele?~- Azt tartanám a beosztásra nézve… -
3273 III,  14 |                hangon.~- Hadd hallom!~- Azt tartanám, hogy legjobb lenne
3274 III,  14 |             Bocsássa ön meg nekem, hogy azt a kellemetlenséget szereztem
3275 III,  15 |         bizonyosan ekvipázst tartana, s azt a halvány csacsit, amin
3276 III,  15 |          mellényét húzta fel! Hátha még azt tudná meg, hogy a mama szobájában
3277 III,  15 |                  De ez mind csak semmi. Azt a ködöt, ami a Mikulás kiléte
3278 III,  15 |               és a Mikulás odanyújtotta azt Juditnak.~Judit, amint jól
3279 III,  15 |                Te dada, mondd meg nékem azt, amit óhajtasz! hátha valami
3280 III,  15 |                szép, nagyon jó, s én is azt kérhetném akkor… mert semmi
3281 III,  15 |         másiknak alma, dió. No, ha csak azt akar hozni a Jézuska, azért
3282 III,  15 |            mondani mindent.~- Hát, hát, azt írtuk a Jézuskának, hogy
3283 III,  16 |              lesz-e jó idõ? Mert a papa azt mondja, hogy csak úgy megyünk,
3284 III,  16 |          Rettenetesen fösvény ember… ha azt is lefõzi úgy, mint engem
3285 III,  17 |              valami ügye-baja volt, s õ azt nagy passzióval intézgette.~
3286 III,  17 |             Lehetetlen! Tudja-e, kendre azt fogják rá, hogy lopott,
3287 III,  18 |               vagy elinduljon a világba azt a nyájat megkeresni, mert
3288 III,  18 |          sötétedett lelke is.~Egyszerre azt vette föl a fejébe, hogy
3289 III,  18 |           mennyei bárány, s ha ott van, azt csak mégis veszik valahonnan
3290 III,  18 |             uram és a tisztelendõ úr is azt mondották, hogy szegény
3291 III,  18 |       megbolondult a juhai miatt, hanem azt mégsem lehetett elhinni,
3292 III,  18 |                odalenn tejútnak híttok, azt itten az égben »a szép asszony
3293 III,  18 |                 ahhoz nehéz hozzáférni. Azt tudnod kell, hogy a mennyországba
3294 III,  18 |                 Miért büntették meg úgy azt a szegény asszonyt?~- Hosszú
3295 III,  19 |             hazáját és nemzetét - hanem azt aztán valamennyinél forróban
3296 III,  19 |                akkor még nem tanultátok azt meg tőlem. Ha pedig a kardot
3297 III,  19 |              micsoda nyelven beszélnek. Azt sem bánom, ha a történelmet
3298 III,  19 |               felkiáltott:~- Eh, ti még azt nem érthetitek, majd megmondom
3299 III,  19 |            Brunswik királynak.~Csakhogy azt ma már másképp szerzik,
3300 III,  19 |               ágat ereszt.~De mit tudta azt a kis Gábor. Õ már egészen
3301 III,  19 |              nõni. Hej, jobb lett volna azt még parányi hiba idejében
3302 III,  19 |       vetemedett Gábor, midõn hazajött: azt mondta, hogy ruháit a nagybátyjánál
3303 III,  19 |                az elsõ latin osztályba.~Azt hát otthon kellett eltöltenie
3304 III,  19 |             ezüstpénzzel kárpótolt s mi azt megnézegetvén, csalódva
3305 III,  19 |            Pista, aki még csak hatéves, azt a bolondságot követte el
3306 III,  19 |                  amit csinált.~A szülék azt mondták haragosan: »Oh,
3307 III,  19 |        gyerekbõl - jegyzé meg az apa -, azt nem szeretném. A pénz arra
3308 III,  19 |              Gyurinak igaza volt, midõn azt mondá, hogy elfelejtkezett
3309 III,  19 |              nagy bátorság kell, hogy õ azt megszólítsa.~Mikor karácsony
3310 III,  19 |           nehezebb visszafordulni, mert azt ugyan megtette Bernáth Gazsi
3311 III,  19 |         szekeren robogtak el mellette s azt kiabálták:~»Ülj fel a szekerünkre,
3312 III,  19 |            tartott recept a tárcájában. Azt odanyújtotta a gyógyszerészsegédnek,
3313 III,  20 |             banknál, kérem alásan. Mert azt, jól tudom én, a tekintetes
3314 III,  21 |          körökben. Jövõt jósolnak neki. Azt is tudják, hogy a legbájosabb
3315 III,  21 |            utcában.~- Csak folytassa.~- Azt hallottam, hogy az úr darabot
3316 III,  21 |           vagyok… esedezni jöttem, mert azt hallottam, hogy az úr nagyon
3317 III,  21 |             barátom, a mesémbe.~- Pedig azt hittem, azt gondoltam -
3318 III,  21 |            mesémbe.~- Pedig azt hittem, azt gondoltam - mondá az öreg
3319 III,  22 |                  Eszembe jutott valami. Azt mondtad a napokban, hogy
3320 III,  23 |                 asszonyt a bricskába és azt mondta neki nagy nyájasan:~-
3321 III,  23 |                már a kriptában vagyok - azt üzente -, és a kriptát ne
3322 III,  23 |             küldte vissza, érezte már õ azt, mi van benne s hogy nincsen
3323 III,  23 |          kezével. Fák lombjai megsúgták azt neki, a szél besüvítette…
3324 III,  23 |               öklét a ló nyakához, hogy azt térdelõ helyzetbe kényszerítse,
3325 III,  24 |            átvettem, kötelezvén magamat azt holnap, azaz die 18. Augusti
3326 III,  24 |          fõjegyzõ megnézte az iratot és azt mondta, hogy ez nagyon furcsa,
3327 III,  24 |                 hanem hogy mi lehetett, azt voltaképpen tudni nem lehet.
3328 III,  24 |              találja ki.~Nem is találta azt ki, de senki. Hetekig, hónapokig
3329 III,  24 |                menten; ott majd kisütik azt s még talán könyvet is írnak
3330 III,  24 |                 csak sohase hímeznék ki azt a fehér csipkét! Menyasszony
3331 III,  24 |               hófehér pehelyt, ki tudná azt megmondani, hová teszi le?~
3332 III,  24 |            nevezetes dolog, hogy (amint azt már megírtam egyebütt) egyetlen
3333 III,  24 |              fogadott egy szál rabot, s azt aztán, nehogy valamiképpen
3334 III,  24 |                 Demes Ferenc uramba.~És azt bizony el kellett tûrni
3335 III,  24 |                 a nevét nem mondta, sem azt, hogy miért üldözik.~Hanem
3336 III,  24 |                  iszen majd tudni fogja azt Bezerédj Gábor uram, aki
3337 III,  24 |                most már el lehet csapni azt a részeges gazembert, a
3338 III,  24 |            segítség az ördögnek. De már azt megnézzétek, he! Be lehet
3339 III,  24 |               is maradt; az õr legalább azt jelentette a várnagy úrnak,
3340 III,  24 |              Adja ki nekem ma éjszakára azt a leányt.~- A leányt? Azt
3341 III,  24 |               azt a leányt.~- A leányt? Azt a leányt?~Az öreg Demes
3342 III,  24 |        Harsogott bele az egész udvar.~- Azt a parasztleányt? Hát már
3343 III,  24 |          sóhajtott fel.~- Hogy én rólam azt híreszteljék, könnyelmûen
3344 III,  25 |                  Mert ha nem vesszük ki azt az elavult cselekedetüket,
3345 III,  25 |            tollaikkal írták sok idõn át azt a tömérdek könyvet, melyekben
3346 III,  25 |         pintyõkém! Magamagától halandó, azt mondom.~Piroska ijedten
3347 III,  25 |        Dagadozott szíve a boldogságtól. Azt hitte, a libák szabadulásának
3348 III,  25 |                  Aztán te csak képzeled azt, hogy a cifrálkodás, a pruszlik
3349 III,  25 |               láttál, kin láttál olyat? Azt mondod, hogy a Tomor Katán
3350 III,  25 |                haragos, nem szembesítik azt többé az életben a gazdájával,
3351 III,  25 |               Kátyik Jánosné meg merne, azt mondja, esküdni, hogy a
3352 III,  25 |            történt. Csoma Gergelyné meg azt hallotta, mikor otthon így
3353 III,  25 |                 azért nem adta ki, mert azt kívánja, hogy izé… hogy
3354 III,  25 |            Meglóbázta karját s megdobta azt a csúf vadrózsabokrot, mely
3355 III,  26 |            szalonnát, jóízûen szeldelve azt a fehérvári bicsakkal, ha
3356 III,  26 |                 sem!~Tévedne pedig, aki azt hinné, hogy ezt fösvénységbõl
3357 III,  26 |              feljebbrangúak kitüntetik, azt is nagyon jó néven veszi -
3358 III,  26 |       legelõkelõbb urai, honnan lehetne azt jobban tudni, mint a telekkönyvbõl?
3359 III,  26 |                az a »tudás könyve«. Aki azt megolvassa, az elõtt semmi
3360 III,  26 |             ugyan a komornyik, de mégis azt felelte:~- Nix nuc! Itt
3361 III,  27 |                 nem láthatták.~Most már azt várták, hogy visszatérjen.
3362 III,  28 |                 amiről a kántor tudott, azt mind ő itta meg.~A kántor
3363 III,  28 |               szinte látom õkegyelmének azt a szomorú arcát és reszketõ
3364 III,  29 |                forint van a zsebemben.«~Azt ugyan látták, hogy meghalt,
3365 III,  29 |             kivettem belõled az igazat? Azt hitted te ugye, hogy én
3366 III,  30 |        foglalkozást, pedig vannak, akik azt még szépnek is találják
3367 III,  30 |                 mi lett azóta?~Ki tudná azt megmondani? Az újságból
3368 III,  30 |                 egészen, nem emlegették azt soha többé, mintha a föld
3369 III,  30 |            juthatott ennyire? Tudtam én azt, minek kötekedett maga a
3370 III,  30 |               aztán kivette a faládából azt az ócska strimflit, kiöntötte
3371 III,  31 |         tisztelik eléggé. A közvélemény azt végezte felõlem, hogy tékozló
3372 III,  31 |      Megmagyarázom mindjárt. Vegyük fel azt az esetet, hogy bemegyek
3373 III,  31 |                 lábujja, hiába kente be azt is suviksszal, hogy a járókelõk
3374 III,  31 |             észjárásáról következtetve, azt jósolták gyerekkorában,
3375 III,  31 |            esztendeje nem aludt ágyban. Azt hinné, hogy a föld legboldogabb
3376 III,  31 |               pénz egy garas sem, hanem azt írta meg a nagybátya, hogy
3377 III,  31 |          rebesgették a faluban.~Már-már azt hitte a nagybátyja, hogy
3378 III,  31 |             alapít.~Legalább minden jel azt mutatta, szolid lett, korán
3379 III,  31 |               még mindig nincsen nyoma. Azt hitték, hogy talán elköltötte
3380 III,  32 |              baja van?~- Furcsa! Hiszen azt önnek kell tudni. Azért
3381 III,  32 |                 a saját érdekében. Mert azt önnek kell tudnia, hogy
3382 III,  32 |         elpirulva dadogja:~- Hiszen nem azt kérdezem én… nem azt. Ön
3383 III,  32 |                nem azt kérdezem én… nem azt. Ön egész zavarba hoz engem.
3384 III,  32 |                egész zavarba hoz engem. Azt sem tudom már, mit beszélek.
3385 III,  33 |              találhatja most meg, az is azt hiszi most, hogy a bölcsõben
3386 III,  33 |            csengetésre belépõ szolgának azt parancsolja:~- Fogjon be
3387 III,  33 |              egyszerre abba?~- Ki tudná azt? Vagy igen… alkalmasint
3388 III,  33 |            felébredett, kedves Anna. És azt mondta nekünk, hogy éljünk
3389 III,  34 |                 hosszú folyamatot, elég azt tudnunk, hogy Mariska végre
3390 III,  35 |          rendesen nem jó, aki pedig jó, azt nem lehet megtalálni. Pedig
3391 III,  36 |                egy megnyert ütközethez, azt csak az tudhatja, ki oroszlánszelídítéssel
3392 III,  36 |                Inasodat láttam odalenn. Azt mondá, hogy itthon vagy,
3393 III,  36 |            menekülni valahova. A balek! Azt hiszi, hogy elmenekülhet!~
3394 III,  36 |          váltómhoz? Mit kapkod utána?~- Azt gondoltam, hogy nekem hozta.~
3395 III,  37 |                alaptõkéje, kiegészítvén azt a kabátgombok vagy a penecilus
3396 III,  37 |       csoportban a legcsúnyább leányt s azt ajándékozd meg a jeggyel.~
3397 III,  37 |                 hát megszerzem magamnak azt a mulatságot, hogy a legrútabbnak
3398 III,  37 |               Gyuszi, eladom, megveszik azt az urak.~A kis Mari visszafordult,
3399 III,  37 |           fölénnyel. - Nem illik ám, ha azt kiabálod utánam, mint tegnap
3400 III,  38 |                öregem kérdezõsködésemre azt felelte kurtán:~- Ilonkának
3401 III,  38 |                 haza az öregemnek, mint azt, hogy: semmit sem tudok.~
3402 III,  39 |                a király. - Vedd ki csak azt a vasat a zsebedbõl s nyomd
3403 III,  39 |               ne hallja… mert így lesz, azt gondolom.~- Nagyobb kéj
3404 III,  39 |               Följegyzem, felség.~- Hát azt beírtad-e már, amit tegnap
3405 III,  39 |          villája is. A király építtette azt tavaly-nyáron s aztán nagy
3406 III,  39 |               megrúgta.~- Add ide hamar azt a pokrócot - szólt parancsolón.~
3407 III,  39 |                 folyamodott. Hallotta õ azt, hogy ez használni szokott
3408 III,  39 |                 nem beszélem el, - mert azt a többit már én sem hiszem.~
3409 III,  40 |              szórakozott sógorom persze azt hitte, hogy pénzem van,
3410 III,  40 |              öreg, csak hiú egy kicsit.~Azt mondja: Ujlaki herceg ivadéka.
3411 III,  40 |           cilinder-kalapjára, benyomván azt egészen a fülére s palacsintává
3412 III,  40 |             eleven kis babát szokás, ha azt nyöszörgi, hogy »bibi«.~
3413 III,  41 |              voltak egymásra. Mindegyik azt hitte, hogy a másikra mosolyog
3414 III,  41 |              mind tudta Kamilla báróné. Azt is tudta, hogy a színész
3415 III,  41 |             Tihamér őt meglátogathassa, azt hitte, hogy ez csakugyan
3416 III,  41 |            elhalványult.~- Bebocsátotta azt a nõt a kis szalonba? -
3417 III,  42 |         pontosan jár mindig, csak éppen azt az egy számot nem kaptam
3418 III,  42 |                 hát csakugyan nem tudom azt a napot, mintha lehetetlen
3419 III,  42 |              tudnám. Hiszen tudnia kell azt mindenkinek… mindenkinek
3420 III,  42 |              baj az nekem!~- Hiszen nem azt értem, hanem hogy a tavalyi
3421 III,  42 |        beszélgetnek egymás közt. Minek, azt mondják, ingyen?~Kezeik
3422 III,  42 |         összefonva mellén s úgy elnézte azt a szegény, bánatos asszonyt,
3423 III,  42 |                 hogy Mihály égni érezte azt az arcán, minden tagján,
3424 III,  43 |                 egy akadémikus.~Eleinte azt hitték, hogy csak mérges,
3425 III,  43 |                hogy legyenek is) váltig azt állítják, hogy fiatalodik,
3426 III,  44 |            hosszabb gondolkodás után:~- Azt voltaképpen tudni nem lehet.~-
3427 III,  44 |              csatolni a tengelyt.~- Föl azt, föl lehetne…~- Csak mármost
3428 III,  44 |               Persze hogy persze.~- Hát azt mármost hol vegyünk?~A horgosi
3429 III,  44 |              kiáltotta utánunk -, hanem azt megmondom, visszahozzák
3430 III,  45 |              milyen nehezen vártuk haza azt a sírkövet.~Édesanyám maga
3431 III,  45 |              nagy közökben, hanem azért azt lehetett volna kivenni az
3432 III,  45 |              nem készült el. A kõfaragó azt mondta, várni kell délutánig
3433 III,  45 |                 városban a szolgabírót?~Azt határozta, hogy mielõtt
3434 III,  45 |                 így nevezték Filcsikkel azt, amirõl nem tudták, hogy
3435 III,  45 |            észrevétele volt; szeretné - azt mondja - látni, hogy az
3436 III,  45 |             rangban.~- Mi az? Nem adod? Azt szeretném én látni!~- Márpedig
3437 III,  45 |          szeretném én látni!~- Márpedig azt meglátja. Mert én nem adom.~-
3438 III,  45 |                 egy lelket sem!~- Pedig azt mondta az az úr, hogy maga
3439 III,  46 |           keresztül új baj elé, - hanem azt a tehénesetet csak nem felejték
3440 III,  46 |           Garasonkint kuporgatták össze azt a nyolcvan forintot (azonfelül
3441 III,  46 |               összeborulnak, mint ahogy azt a tehénszépség megköveteli.~
3442 III,  46 |            akitõl megveszik (Kriska már azt az embert is megálmodta:
3443 III,  46 |                 rajta egy helyütt, csak azt várta, míg a tojásokból
3444 III,  46 |            talán…~Ki sem merték mondani azt a megdöbbentõ szót, hogy
3445 III,  47 |                 csak a nagy erejét, még azt a virtusát is elveszik,
3446 III,  47 |               kérdezősködve:~- Láttad-e azt a vitézt, Magdolna, aki
3447 III,  47 |             felcsillogtak.~- Én megölöm azt a vitézt, Magdolna - szólt
3448 III,  48 |             terem a szegedi bicska.~Hát azt bizony Sziráki uram csinálná -
3449 III,  48 |               való szegedi bicska.«~Hát azt hinné ezek után az ember,
3450 III,  48 |                az angliusnak prezentbe… Azt megteszem, hanem annyi töméntelent…
3451 III,  48 |                    kérdi a vevõ.~- Hja, azt nem lehet tudni - feleli
3452 III,  49 |                pecsétgyûrûjét húzta le, azt a levegõbe hajította, meg
3453 III,  49 |            Hanem ‘iszen megmagyarázta õ azt a következõ zökkenõnél.~-
3454 III,  49 |               Csomádra Csuzy Miklóshoz, azt mondod neki, hogy tiszteltetem
3455 III,  49 |                 marad örökben, válassza azt, amelyik neki tetszik. Ha
3456 III,  49 |               Hát a megmaradt gyereket, azt, amelyik már senkinek sem
3457 III,  49 |           feleségemnek. Annak az is jó. Azt üzenem neki, hogy jól gondját
3458 III,  49 |             kocsiról leugrott.~Hát biz’ azt mindjárt kezdték, az idõnek
3459 III,  49 |              Hol szedted fel már megint azt a porontyot? Hát szolgálód
3460 III,  49 |                 kérlek!~- Hallgass! Hát azt gondolod te, hogy én is
3461 III,  49 |              fel az alispán félénken.~- Azt hát, mi közöd hozzá? Az
3462 III,  49 |             hozzá? Az enyim volt. Hanem azt megmondom, hogy azt a gyereket
3463 III,  49 |               Hanem azt megmondom, hogy azt a gyereket elvidd innen,
3464 III,  49 |           mélázásából -, hadd hozná ide azt a gyereket.~Elõvezették.
3465 III,  49 |              Hanem ‘iszen szedhette már azt. Híre-hamva se volt a kis
3466 III,  49 |                   S elkezdett, mint már azt az asszonyságok szokták,
3467 III,  49 |              Képzelje, tekintetes uram, azt a gyalázatos vért, ami ezekben
3468 III,  49 |              vagyok megbolondulva, hogy azt képzelem, mintha már egyszer
3469 III,  49 |         csizmáiddal. Lábujjhegyen járj, azt mondom. Az a tervem van,
3470 III,  49 |                  Nem bánom, öreg; hanem azt az egyet megmondom, hogy
3471 III,  49 |                próbálva.~Elpirult: mert azt akarta mondani, hogy ez
3472 III,  50 |                mit feleljek erre.~Talán azt, hogy megírom az elõszót
3473 III,  50 |             Vajon ki lehet? Ki tudhatná azt? A sejtelem szövi egy képbe
3474 III,  50 |             csak temessék el, kicsikém, azt a madarat, mert nekem el
3475 III,  50 |         egyenesen, hol cikcakkosan, már azt sem tudtam, merre megyek,
3476 III,  51 |               óriási kastély.~Élõ lélek azt nem tudja, se nem hallotta,
3477 III,  51 |                csak a nagy erejét - még azt a virtusát is elveszik,
3478 III,  51 |            neked, Toldi Miklós, így is. Azt álmodtam, hehehe, hogy a
3479 III,  51 |                volt ott, miképp látta õ azt az álmában.~Ebbõl aztán
3480 III,  51 |               kérdezõsködve:~- Láttad-e azt a vitézt, Magdolna, aki
3481 III,  51 |                csillogott.~- Én megölöm azt a vitézt, Magdolna - szólt
3482 III,  51 |          gyömöszöltem a zsákba, s õneki azt mondtam, hogy a szolga holtteste.~-
3483 III,  52 |                 tudják, mi a csekk, sem azt, hogy mire költsék a pénzüket.~
3484 III,  52 |         Márpedig én neked adom, mert én azt el nem teszem… Canis mater…
3485 III,  53 |                 mert a legtöbb jó írónk azt csinálja, mikor már pihenni
3486 III,  53 |                mosolyogva -, már szinte azt hittem az ön zavaráról,
3487 III,  53 |            mentegetõzés van e levélben, azt én nem akceptálom. Vigye
3488 III,  53 |               meg vagyok gyõzõdve róla, azt az ügy érdekében tette.
3489 III,  54 |                pápaszemes urak olvassák azt, szép leányok szemei nézegetik
3490 III,  54 |                szemeit, s úgy hallgatta azt a tündérálmot. Tán bizony
3491 III,  54 |               otthon termett.~A faluban azt rebesgették, hogy a nagy
3492 III,  55 |              ékszert becsempészni, mert azt a kedves kezek rendszerint
3493 III,  55 |          asszonyok nem olyanok ám, hogy azt elõre lehessen tudni, mire
3494 III,  55 |              cselekedni.~A szép asszony azt gondolta magában, hogy most
3495 III,  56 |            nemzetes Csomainé asszonyom) azt a futó megjegyzést tette,
3496 III,  56 |                   szólítá meg végre, de azt is csak amolyan ímmel-ámmal.~-
3497 III,  56 |                 mögé. Olyan gyönyörûség azt elnézni. A kutya felmordul
3498 III,  56 |              elszomorodott, mikor Gyula azt felelte, hogy talán sohasem.
3499 III,  56 |     elfelejtették, de úgy elfelejtették azt a szegény utazó cserebogarat,
3500 III,  56 |            fejök fölött.~Annácska látta azt a mamájától, hogy mikor