Rész, Fejezet
1 1, 2 | Semmit se féljen, uram! Mondtam már, hogy én vagyok az apja.
2 1, 4 | megbánja?…~- Bánja a ló… Amit mondtam, az meg van mondva. De hát
3 1, 4 | ígértem szavazatomat.~- Mondtam, ne hirtelenkedjék.~Az öregembernek
4 1, 4 | fölvilágosítom. Mint már mondtam, Erzsike apjának akarata
5 1, 11 | reményed?~- Gyerekség az egész, mondtam már. Meglásd, még ma horogra
6 1, 12 | másvilágon se úgy nincs, ahogy én mondtam, se úgy nincs, ahogy te
7 1, 12 | uramnak, hogy nem hiszi, amit mondtam. Aki pedig nekem nem hisz,
8 1, 12 | a kincs hollétét? Váltig mondtam, ártatlan vagyok, de nem
9 1, 12 | Én is itt vagyok. Amit mondtam, mondtam.~- Hatalmasan van,
10 1, 12 | itt vagyok. Amit mondtam, mondtam.~- Hatalmasan van, Krucsay -
11 1, 13 | megteszem azt… Hiszen ért engem? Mondtam valamit, Jahodovska?~- Semmit
12 1, 13 | ilyen lappáliákkal áll elõ. Mondtam, mert mondtam. Tudom is
13 1, 13 | lappáliákkal áll elõ. Mondtam, mert mondtam. Tudom is én, mért mondtam?
14 1, 13 | mondtam. Tudom is én, mért mondtam? És ha tudom is, mért akarja
15 1, 14 | fõbíró úrnak nem régen is azt mondtam rólad, hogy ha becsületes
16 1, 14 | hogy eltûnt.~- A patvarban, mondtam már, hogy tudom - felelte
17 1, 14 | János is vele ment. Mindig mondtam errõl az emberrõl, hogy
18 1, 14 | után azelõtt, de neki se mondtam, hova ment.«~Korláthyné
19 1, 14 | ember lelkét.~De hát, uram, mondtam én azt valaha, hogy én az
20 1, 15 | következni.~- Ah igen, nem mondtam még. A herceget haza fogjátok
21 1, 15 | Mit felelsz erre?~- Amit mondtam, mondtam. A prímás nem volt
22 1, 15 | felelsz erre?~- Amit mondtam, mondtam. A prímás nem volt a kertben.~-
23 1, 17 | lelkemet a menny, ha nem igazat mondtam.~Ezzel vége volt. Katharina
24 1, 17 | úgyse tudja, és negyvenet mondtam elõtte tegnapelõtt. S íme,
25 1, 17 | mind igazi pénz…~- Persze, mondtam én annak a tökfilkó Kozanovichnak.~-
26 1, 18 | szorította a puskát.~- Csak úgy mondtam, csak azért mondtam, mert
27 1, 18 | úgy mondtam, csak azért mondtam, mert nem egy gyenge leányt
28 1, 18 | Hiszen az lehetetlen! Hiszen mondtam már, hogy nincs semmije.~
29 1, 18 | legalább megvártál volna, ahol mondtam. De meg nem vártál, hát
30 1, 19 | gondolhattam volna. Amit mondtam, mondtam; magammal viszlek,
31 1, 19 | gondolhattam volna. Amit mondtam, mondtam; magammal viszlek, Nagy
32 1, 20 | elfelejtetted már, hogy mit mondtam? - kérdi némi zavarral,
33 1, 20 | dolgot, hát megkapod, amit mondtam. Mondjad most már te is.~-
34 1, 21 | tátosainknak.~- Hát nem mondtam - kiáltá Lótusz Jancsi az
35 1, 22 | kenyérsütés mellõl.~- Amit mondtam, mondtam - ismételgeté untalan. -
36 1, 22 | mellõl.~- Amit mondtam, mondtam - ismételgeté untalan. -
37 1, 23 | bújt az ördög.~- Nem kell - mondtam nyersen és otthagytam.~A
38 1, 23 | Hát úgy van-e, ahogy mondtam?~- Úgy van, úgy, de ne szólj
39 1, 24 | dühvel Csapiczky. - Hát nem mondtam már, hogy te vagy a Jean?~
40 1, 25 | kurjantott föl.~- No, ugye mondtam kendnek, hogy a kávétól
41 1, 26 | veszteg maradok, mert amint mondtam, az egy hetet ki kell tölteni.
42 1, 27 | Horváthy és Holéczy.~- Hát nem mondtam még? A molnárék kutyája
43 1, 27 | Sírva ment haza.~- Hát ugye mondtam, Petrás, hogy szamár vagy.
44 1, 27 | úgy gondolom.~- Az semmi. Mondtam már önnek, hogy becsületes
45 1, 28 | kivonni - Maróthy szerint. Mondtam a Hamilovicsnak: »Ne nyúlj
46 1, 28 | is, amit a Hamilovicsnak mondtam az asszonyra nézve: »Isten,
47 1, 28 | a fizetõpincér.~- Négyet mondtam - pattant föl Szlebenits. -
48 1, 28 | mukkot kiejtesz. Ha én négyet mondtam, az akkor négy. Mit tudod
49 1, 29 | napnál tovább nála lenni. Mondtam neki: »lass mich weg! Du
50 1, 29 | felsõ lépcsõrül.~- Hiszen mondtam én, de ha nem hallgatnak
51 1, 29 | felhevülésemben kemény szavakat mondtam.~- Kemény szavak az ön lágy
52 1, 31 | tudtam, hogy utoljára látom; mondtam neki reggel: ne menj el,
53 1, 31 | õszinte nyílt arccal -, mondtam, sok dolgom van, annál is
54 1, 32 | meglehetõsen baljóslatú arccal:~- Mondtam már neked egyszer, bruderkám,
55 1, 33 | püspök.~- Nem, nem, semmit se mondtam.~Valósággal nem mondtam
56 1, 33 | mondtam.~Valósággal nem mondtam semmit, de egyre azon gondolkoztam
57 1, 34 | megkönnyebbülve -, azért mondtam én, hogy ön okos ember,
58 1, 35 | Szamarak. Mit akarnak? Mondtam nekik, hogy csak délután
59 1, 35 | hát mégis talált?~- Azért mondtam tegnapot, mert a mai napot
60 1, 35 | Mivel?~- A szavaival.~- Mit mondtam én? A vevõ kérdezett, az
61 II, 2 | gazdagabb a köztársaság...~- Mondtam már, hogy nem sietõs a dolog.
62 II, 3 | csak nem vonom vissza, amit mondtam, különben rajtad kívül úgyis
63 II, 3 | jóakaró embered vagyok, azért mondtam meg amit magad nem tudsz
64 II, 5 | ügyvéd. - Hát én bizony azt mondtam a parasztoknak, hogy...
65 II, 5 | békében a sok paraszt, hiába mondtam nekik, hogy a pört megvesztjük,
66 II, 6 | bácsi mogorván.~- Mindjárt mondtam. Mi a mennykõnek volna az
67 II, 9 | istennõje megtréfálta - és ezt mondtam neki:~- Tudom. Csakhogy
68 II, 14 | Én mindezekre csak azt mondtam, hogy biz az nagyon jó volna,
69 II, 14 | volt lehetetlen.)~Eleget mondtam aztán neki, hogy én nem
70 II, 15 | sógorék kapuja.~»Tyû! Hát nem mondtam? Ugye hogy mégis megcsalt
71 II, 17 | nedvekkel voltak teli. Én mondtam a legelsõ toasztot Kutlik
72 II, 22 | Tyû! Milliom adta! Hát nem mondtam, hogy én fogom el a gyújtogatót.
73 II, 27 | Ön tán nem hallotta, mit mondtam. Én Vörösmarty vagyok.~A
74 II, 33 | A dolog úgy van, amint mondtam. Úgy van az utolsó betûig.
75 II, 36 | szavakból ennyi, melyeket azért mondtam el e helyen e lap fiatal
76 II, 40 | ordítá Zengõ.~- Mindig mondtam, hogy a viszálkodás nem
77 II, 41 | volt, azt hiszem eleget mondtam. Annyit mindenesetre, amennyire
78 II, 43 | legnagyobb jutalmam.~- Azért mondtam ez ügyet látszólagosan jelentéktelennek -
79 II, 51 | feledje, hogy kilenc személyt mondtam. Az irodából küldje fel
80 II, 71 | örömest átadta nekem, midõn mondtam, hogy a köpönyeg tulajdonosát
81 II, 72 | az »igen« vagy »nem«. Azt mondtam, hogy »nem«, s ezzel vége.
82 II, 78 | tudja ön, hisz még meg sem mondtam a nevét?~A pincér a kutya-filozófiánál
83 II, 78 | hagyta, mintha csak azt mondtam volna, hogy Szabó Jánosnak
84 II, 85 | hadseregnek, melyet anyák szültek. Mondtam is Guyonnak. S nyomban is
85 II, 88 | még képzelni sem lehet. Mondtam is neki, hogy mért nem jön
86 II, 89 | tizenkettedikszer voltam ott, alig mondtam ki nevemet, már rám kiáltották,
87 II, 96 | pásztoróra~Nem a világ!~Meg is mondtam Aradinak tegnap, hogy ne
88 II, 101| magamon, hogy mindenkinek mást mondtam, de végre így is kifogytam
89 II, 113| bizony ebbõl a kéziratból mondtam el egy fejezetet tegnap
90 II, 126| baja sincsen. Csak azért mondtam, hogy kieresszen a vénasszony.
91 II, 126| Petruska úr két apró szeme.~- Mondtam én azt régen, hogy adjuk
92 II, 132| istenkétõl, aki - mint már mondtam is neked - mindentudó, hogy
93 III, 1 | homlokára tapasztá.~- Ön? engem? Mondtam valamit?~S álmélkodva tekintett
94 III, 1 | felcserélni. Helyesebbel, mondtam, Krisztina, de mondhattam
95 III, 1 | Bohuska.~- Igen, igen. Azt mondtam, hogy én már tapasztalt
96 III, 1 | regényes, de nem bolond. Amit mondtam, megmondtam. Ne beszéljünk
97 III, 1 | méltatlankodék Olej.~- Mondtam, hogy nem pénzért adjuk
98 III, 1 | Puskája is van? Keveset mondtam! Ötezer sem veszi ki. Hanem
99 III, 2 | csak gyere el, amikorra mondtam!~A tûz már nem égett, csak
100 III, 19 | Bárkay Gábor lelkét, mint már mondtam is, nagyon felizgatta a
101 III, 38 | az otthoniak.~Már le is mondtam a reményrõl, hogy valamit
102 III, 39 | beírtad-e már, amit tegnap mondtam az új adókivetésrõl?~- Benne
103 III, 45 | el érte Filcsik maga.~Nem mondtam már, hogy »Filcsik bácsi«:
104 III, 47 | öltem volna meg? Csak õneki mondtam. Egy megölt borjút gyömöszöltem
105 III, 49 | Hol a bíró?~- A bírót mondtam? Igaz a, majd elfelejtettem,
106 III, 51 | gyömöszöltem a zsákba, s õneki azt mondtam, hogy a szolga holtteste.~-
107 III, 60 | mert még nincs készen.~Mondtam, hogy nem maradhatok, nem
108 III, 68 | Antal is… vagy igaz, nem mondtam el.~Hát igen. Dunántúli
109 III, 75 | ÚJ TÁRSADALOM~1883~Nem mondtam el még önöknek utazásunkat
110 III, 75 | bolgárok közt?~Hogy nem mondtam? No, hát el sem mondom most.
111 III, 77 | lehetetlen, amit a feleségemnek mondtam. A nép csakugyan fel van
112 III, 91 | napra.~Másnap csak ennyit mondtam magamban:~»Hiszen nem is
113 III, 99 | látott ilyet? Szörnyûség! Mondtam, becsüljétek meg az erdõt!
114 III, 127| Szinte megbántam, hogy mondtam neki, mert láttam a szögletnél
115 III, 128| Mihály meghalt.~- Ugye, mondtam, hogy a kutya tudja - felelte
116 III, 132| Kinek mi köze hozzá?~- Mondtam már, kérem szépen, hogy
117 III, 145| az én fiam tehet!~»Fiam - mondtam neki a választás után -,
118 III, 148| azt a szép frázist, amit mondtam, hogy »a kormány önkényének
119 IV, 17 | sürgõs dolgom van a piacon.~- Mondtam már, két forint!~- Hát van
120 IV, 18 | megbetegedett a jó pára, pedig mondtam neki a nyavalyásnak: »Erzse,
121 IV, 18 | százötven forint? Hát nem mondtam volna még el? Oh, oh, lelkem,
122 IV, 20 | ahhoz ész kell.~- Igen, azt mondtam - felelte Wenckheim zavartalanul -,
123 IV, 23 | tudván, hogy mi a becsület. Mondtam is a feleségemnek: »Asszony -
124 IV, 30 | Tudom, felség.~- Igaz?~- Azt mondtam, hogy tudom, mert igaz.~
125 IV, 51 | ebben a könyvben?~- Hát mondtam már, hogy beírta, kitõl
126 IV, 52 | megkérdezni.~- Sokat. Nem mondtam el azt mindjárt akkor?~-
127 IV, 64 | 48-as - mormogá. - Ennyit mondtam. Ez az!~S a legnagyobb készséggel
128 IV, 69 | neki az öreg, egy-két szót mondtam én is, õ is, ahogy szokás
129 IV, 69 | kedves, mûvelt modora volt.~Mondtam is magamban: hiszen az igaz,
130 IV, 73 | hogy valami együgyűséget mondtam. Óh nem! A vacsorálás mindig
131 IV, 81 | indulatba jövök. Hát nem mondtam, hogy ezer ilyen kalap van
132 IV, 82 | Miféle átkozott plánta az?~- Mondtam már, hogy a rendes dohányom.~-
133 IV, 82 | nyúltam többé a dohányhoz. Mondtam a feleségemnek, hogy miután
134 IV, 87 | kiáltám.~- Én azt nem mondtam - viszonzá -, hanem elmegyünk
135 IV, 91 | roppant megnyúlt arccal:~- Mondtam ugye? Elkéstünk! Minden
136 IV, 94 | De öklelt is. Mint már mondtam, szenvedélyes perlekedõ
137 IV, 95 | felolvasást írjak, már akkor mondtam a nálam járt uraknak:~-
138 IV, 97 | hívnak vakmerõ gyermek?~Mondtam, hogy a Pali testvére vagyok.~-
139 IV, 106| igazba járó a mondásom.~- Mondtam már, hogy sohasem láttam
140 IV, 117| származási elõítélet ostobaság.~Mondtam is neki egy ízben:~- Kegyed
141 IV, 122| mondtak. Csakhogy én is igazat mondtam. Mert a két patak csak egy
142 IV, 128| argumentumnak:~- Hát nem mondtam mindég, hogy nem spekulatív
143 IV, 128| írtál a képrõl.~- Hiszen mondtam, kérlek, hogy nem értek
144 IV, 128| nyári pihenést. Olcsóbbaknak mondtam a zuglói villákat, de voltaképpen
145 IV, 128| És ki maga voltaképpen?~- Mondtam már, hogy Veréb Pál… a bolti
146 IV, 142| halkan dohogva.~- Amit mondtam, mondtam, János úr, maga
147 IV, 142| dohogva.~- Amit mondtam, mondtam, János úr, maga lesz a bezirker.~*~
148 IV, 142| fogadjon kend szót. Amit mondtam, mondtam.~Mezõbíró uram
149 IV, 142| kend szót. Amit mondtam, mondtam.~Mezõbíró uram kelletlenül
150 IV, 145| föld… Nos, megteszed?~- Mondtam már, hogy örömest teszek
151 IV, 152| templomba…~- Hiszen nem mondtam, hogy nem megyek, de inkább
152 IV, 152| nem megyek, de inkább azt mondtam, hogy elmennék, ha…~- Ha
153 IV, 152| hallgasd meg. Még neked se mondtam el, Józsi. De meglehet,
|