Rész, Fejezet

  1   1,  1  |                olyan ember, aki midõn a halál torkában véli magát, azon
  2   1,  2  |            Sárga arcán le volt festve a halál névjegye. Látogatást tesz
  3   1,  3  |            testálja el köztük.~No, de a halál még messze van… addig sok
  4   1,  5  |                az, ami ócska, ami régi. Halál mindenre, ami új, ami modern!~
  5   1,  5  |               kardot, melynek villanása halál volt, csapása feltámadás
  6   1,  9  |                 változtatott-e rajtuk a halál vagy nem, szelíd kifejezést
  7   1,  9  |                golyó által okoztatott a halál. A golyó ennyi és ennyi
  8   1,  9  |               majd nem leszek. No, de a halál bizonyára messze van… Ne
  9   1,  9  |                 változtatott-e rajtuk a halál vagy nem, szelíd kifejezést
 10   1,  12 |          Engedelmet kérünk, de mi nem a halál vagyunk!~- Akkor hát vigyen
 11   1,  12 |                Ej, tiszteletes uraim, a halál még messze van - vegyük
 12   1,  12 |      Csele-patakban vetett fekvõágyat a halál, azóta üres lett a budai
 13   1,  12 |            bárhol érjék Magday Istvánt: halál a fejére.~XIV. FEJEZET~A
 14   1,  14 |          gerendaszerû súlyos fadarab.~- Halál fia, aki közel lép! - hörgé
 15   1,  15 |                    Aki hozzám közel ér, halál fia! - ordítá Kelemen.~És
 16   1,  16 |                táblán is.~Pallos általi halál.~Senki sem folyamodott kegyelemért,
 17   1,  16 |               nagyon sok! Pallos általi halál! Hogyisne!~- A mi uraink -
 18   1,  17 |         õkegyelmeiknek: »Akit egyszer a halál kaszája levág, higgyétek
 19   1,  20 |                 egy komoly dolog van: a halál.~- Becsületbeli dolog -
 20   1,  22 |                 távolíttatik azonnal, a halál bekövetkezésének megakadályozása
 21   1,  22 |                 baját. Azért is a neve »Halál koma«. Mert csak koma õ,
 22   1,  22 |                 jelenti hogy »készülj«. Halál koma üzen. A legvégén odarepdes
 23   1,  22 |          odarepdes a kuvik az ablakhoz. Halál koma üzeni, hogy már jön,
 24   1,  22 |             papot hívatni.~Egyszóval, a halál nem olyan félelmetes itt,
 25   1,  22 |         körültekintõ gondossága, mely a halál utánra is kiterjed, de egyszersmind
 26   1,  23 |          lengedezett az állán.~- Ugat a halál kutyája!~S megint köhögött
 27   1,  23 |           megborzongott.~- Oly csúnya a halál, János… oly csúnya és az
 28   1,  24 |               mondom, hogy csak az elsõ halál nehéz neki, a másikat már
 29   1,  26 |              Hiszen velem jót tettél. A halál legalább nem olyan keserû.
 30   1,  30 |                kileheli. S csak az elsõ halál nehéz neki, a másodikat
 31   1,  31 |                  hogy nem tud ártani, a halál visszahívja, mint a rokkant
 32   1,  31 |              egy másikat, egy erõset. A halál is változtatja a maga szolgaszemélyzetét.~
 33   1,  31 |             Stájerországban? Lehet is a halál elõl elfutni!~Az értelmesebbek,
 34   1,  31 |           apránkint elcsepegtek, mint a halál pitvarában meggyújtott faggyúgyertyák,
 35   1,  31 |               baj, mert az élet szép, a halál pedig borzadalmas. De másodszor…
 36   1,  32 |                 a betûket eltávolítsák. Halál fia, aki azokhoz nyúl! A
 37   1,  35 |         pontosan, mint a szmrty, mint a halál. Adjon az isten jó munkát!~-
 38  II,  2  |               lélegzett és lerogyott. A halál hideg lehelete örökre elnémítá.~
 39  II,  3  |             lassankint, helyet hagyva a halál hideg leheletének.~A víg
 40  II,  3  |             halt meg, mint illik. Még a halál sem vetkõztette le teljesen
 41  II,  4  |               nyolc óráján adassék át a halál martalékaul. Addig az ideig
 42  II,  4  |              keresetet ne adhasson be a halál ellen, melyben felhozván
 43  II,  5  |             bácsinak. Magához citálta a halál. Terminusa volt. El kellett
 44  II,  7  |              tajtékpipa megédesítette a halál eszméjét és visszavezette
 45  II,  7  |              nem! nem! Olyan utálatos a halál; ott feküdni hideg földben,
 46  II,  9  |                Egy ismertetõjel, amit a halál megkímélt és magával vitt
 47  II,  13 |               haldokló oroszláné, ilyen halál leend, ha kell, a beteg
 48  II,  13 |               ellen lázadó soha; inkább halál, mint gyalázatos élet!«~
 49  II,  13 |      fájdalomtól rezgõ hangon kiálták:~»Halál a gyilkos árulóra!« s kardjaik
 50  II,  13 |             rázták.~»Vesszen a gyilkos, halál fejére, halál minden maradékai[
 51  II,  13 |                a gyilkos, halál fejére, halál minden maradékai[ra]«~Még
 52  II,  15 |                meg kellett reterálnia a halál előtt. Nem is halt meg talán
 53  II,  15 |              Hajrá, fiúk! Gyõzelem vagy halál!~És aztán jött a haddelhadd...
 54  II,  17 |                   tízkrajcáros sör vagy halál«, mennyivel jogosabb volt
 55  II,  21 |                 mi lesz a szeretetbõl a halál után? Csillag lesz, oh bizonyosan
 56  II,  24 |                percegett a papiroson; a halál mozgatta már azt oly sebesen,
 57  II,  25 |                 már akkor ott találta a halál vizit-kártyáját. Lassan
 58  II,  25 |               az árnyban, elhintették a halál magvát abba a nemes talajba,
 59  II,  34 |                 szomorú, a gyötrelem és halál rettenetes gépezetét viselte.~
 60  II,  35 |                oly halavány lõn, mint a halál. Egy szót sem szólt. Szívem
 61  II,  36 |                  tízkrajcáros sör, vagy halál! Pedig hát azok a jámbor
 62  II,  36 |                 nem fog annyira fájni a halál.~- Oh, hagyj fel e gondolattal!
 63  II,  39 | legrettenetesebb ellenség a - kolera. A halál fekete álarcban. Ne fussatok!
 64  II,  39 |                  itt nincs menekülés. A halál ez egyszer fölülmúlta önmagát
 65  II,  39 |                 meghalsz a csókjától. A halál fegyvere most a - levegõ.~
 66  II,  39 |                fogott rajta, hogy már a halál pitvarából hozta vissza
 67  II,  39 |           egyetlenegy nem, amit talán a halál sem bír onnan letörülni,
 68  II,  42 |                 tízkrajcáros sör - vagy halál!~És e rettenetes csataordítása
 69  II,  53 |            hányszor mondta, hogy csak a halál, vagy az õ mennyasszonya
 70  II,  54 |               hol úgyis csak a bizonyos halál várna rám seregem elvesztése
 71  II,  57 |               füleit úgy érinté, mint a halál dermesztõ szózata. - Az
 72  II,  60 |               hullani, hogy egyenlõen a halál leplével fedjen be leányt
 73  II,  60 |                 egy perccel elõbb még a halál karjaiban volt. Legalább
 74  II,  72 |                 arcképe volt látható.~- Halál az arisztokráciára! Vért
 75  II,  84 |                 mert a fekete asszony a halál, a pestis.~A fekete asszony
 76  II,  84 |               karjait leereszti, hogy a halál magvát elszórja messzire,
 77  II,  84 |               Belémkötött, ifjú uram, a halál.~- Hát mármost mi lesz?~
 78  II,  84 |                beteg testrészekben.~- A halál útja el van fogva, ifjú
 79  II,  95 |               rémlátomások éjszakája!~A halál kaszája jól dolgozott az
 80  II,  95 |                 állatok, akik sietnek a halál elõl meglopni az életöket.~
 81  II,  97 |             minden fagyos lesz, s még a halál is lejárja magát, mert majd
 82  II,  99 |                õrizted az ajtót, hogy a halál be nem jöhetett rajta. Akasszanak
 83  II,  102|            elhullásukat.~Milyen szomorú halál az!~Tavasz, napsugár, madárdal,
 84  II,  117|                egy igazi pihenés van: a halál után. Én a pihenést úgy
 85  II,  122|                domborodott egy végbe. A halál apró játékszereket ígért
 86  II,  127|                õrizted az ajtót, hogy a halál be nem jöhetett rajta!«
 87  II,  129|               hordta volna õket össze a halál.~Nem lehetett a halálnak
 88  II,  129|          vásáron a leánykájának.~Hja, a halál is megöregedett s a háztartást
 89  II,  129|             tanítani, ha mind elszedi a halál a kis tudatlanokat?~Ha ez
 90  II,  136|                 Más szék nem volt. Ha a halál bejön, nem lesz hova leülnie,
 91  II,  136|                  lecsukott szemekkel. A halál nem várta be a szõlõfürtöt.~
 92 III,  1  |       birkanemzetségre került a tömeges halál sora, Pokolka is engedett
 93 III,  2  |           szárny az, de tán a megvadult halál!~- Irgalom, segítség! Oh,
 94 III,  14 |                  ki már egy óra múlva a halál országában fog járni. Bocsássa
 95 III,  27 |               néhány nappal a régire. A halál odábbítása ez napról-napra -
 96 III,  30 |              egyetlen barátjuktól még a halál után sem tudnak megválni.
 97 III,  30 |               teljesen megbarátkozott a halál eszméjével. Nem kötötte
 98 III,  49 |            helységen, amelyben a fekete halál most a vicispánynál is nagyobb
 99 III,  49 |       közigazgatás s dúlhatott a fekete halál a vicispán, a szolgabíró
100 III,  66 |              kimenõnek, csak érkezõnek. Halál fia, ki a parancsot megszegi.~
101 III,  72 |       engedelmeskedik, mert aki nem, az halál fia.~Tóth Erzse szemeiben
102 III,  77 |             vékony hang visszafeleli:~- Halál a zsidókra!~Valami kocsis
103 III,  77 |                össze „Éljen Istóczy” s „halál a zsidókra” kiáltásokkal,
104 III,  82 |               minden irányban, amerre a halál valami szálakat hagyott.~
105 III,  82 |            anyagi körülmények« vitték a halál elé: hanem mi volt a lelki
106 III,  111|           javítja azt meg semmi, csak a halál. És el nem rontja semmi,
107 III,  115|                potentát csak egy van: a halál.~A megyei rendek nem szerették
108 III,  115|                 akartak tartani.~- Én a halál ellen szavazok - hajtotta
109 III,  117|                 uram, ugat ki belõlem a halál, alig lézengek a világon,
110 III,  148|                 ott, mi van ott, hogy a halál után semmi sincs, hanem
111 III,  148|              adott rá, hát visszajött a halál után is.~De ez már régen
112 III,  148|         kormányzás titka. A természetes halál pedig kétféleképpen dolgozik.
113  IV,  1  |             mérnökséget kitanulod, de a halál nem akart vele megalkudni.
114  IV,  4  |              kísértet«-re rácéloztak, s halál paripáján fiaihoz küldték.~
115  IV,  10 |                 meg a kötelesség, meg a halál. Egy fényes angyal, egy
116  IV,  13 |              Török János uram is.~II. A HALÁL, MINT CSALÓ~Sok mindenféle
117  IV,  13 |                 alakban szerepelt már a halál, melyet kaszával kezében
118  IV,  15 |                                       A HALÁL UTÁN~1885~Még nagyon kisfiú
119  IV,  15 |              beszélni, de az már mind a halál után volt.~Magas, erõteljes
120  IV,  15 |        verõfénybõl egy sugár… Van hát a halál után is élet!~- Az utódokat
121  IV,  21 |                 és nem volt többé.~Szép halál jutott osztályrészéül. Panity
122  IV,  28 |             csata napján megszökött s a halál vár reá. Minthogy a megboldogult
123  IV,  28 |                  mint aki tudja, hogy a halál vár reá. Kivált, hogy a
124  IV,  28 |                 büntetése pallos általi halál.~- Úgy van - mondá Teleki
125  IV,  44 |               emberfejeket bélelik. S a halál kiszedi ezt a bélést a koponyákból…
126  IV,  44 |                rá. Jegyezze, meg hogy a halál országában az Egyformaság
127  IV,  47 |             köpenyegét fölveszi, mint a halál.~Negyven esztendõ óta kutatja
128  IV,  86 |                téve«. Ezt a port maga a halál találta fel, hogy az áldozatok
129  IV,  86 |     beeresztgetni az érkezõket. Aztán a halál komán magán is látszik a
130  IV,  86 |                menthetetlenül meghal. A halál a szemem közé nevetett: »
131  IV,  86 |                Micsoda - ordított fel a halál dühösen. - Ön a jobb kezemet
132  IV,  86 |           Elmondtam neki: Lássa, kedves halál koma, önmagának árt azzal
133  IV,  86 |          Meghiszem azt - vágott közbe a halál csillogó szemekkel) és egészen
134  IV,  86 |            történni?« kérdém remegve. A halál fölemelkedett, megrázta
135  IV,  86 |               illetõleg mégis bevette a halál argumentumnak a delegációt.~
136  IV,  92 |             olyan sápadt voltam, mint a halál, lázam volt és vért hánytam.~-
137  IV,  102|              mert lehetetlen az, hogy a halál az igazi alakjában bántani
138  IV,  122|                mert ez a víz a ragályos halál.~- Jól teszed király, ha
139  IV,  126|            kaszákkal és vasvillákkal.~- Halál a pogányra! Üssük agyon
140  IV,  127|              jele, hogy már rajta van a halál árnyéka.~Nem mosolyog… nem
141  IV,  127|               ellen, minden oldalról. A halál órája ütött.~- A résekhez,
142  IV,  127|               György vezérlete alatt.~- Halál János Zsigmondra és az urakra!~
143  IV,  127|         ilyenkor úgy tetszett, mintha a halál megmaradt egyetlen fia,
144  IV,  132|                napom lehet még hátra. A halál gondolata nem fáj, mert
145  IV,  135|          méltóságos fõgenerális uram. A halál megregulázásának miatta.~-
146  IV,  135|                 felcser által, akiket a halál le akar kaszabolni.~Bercsényi
147  IV,  135|              Palojtay Kristóf.~Árulónak halál a díja. Világos a törvény,
148  IV,  137|               még kiránthatna.~- Miféle halál?~- Hát a követek halála
149  IV,  140|                 kopogtatott volna már a halál, amely õt magával viszi.~-
150  IV,  151|            megrémült. Hátha csakugyan a halál követje ez a nyúl. Most
151  IV,  152|              erre a csengetésre bejön a halál.~- Ne, ne bántsd az állatokat,