Rész, Fejezet

  1   1,  1  |    megpillantá. - De már ezt mégsem gondoltam.~Gyurka bácsinak nagyon
  2   1,  2  |            fog.~- Én nagyon sokszor gondoltam azokra az idõkre.~- Oh!
  3   1,  3  |             szemét vele. Hanem, hm… gondoltam valamit… Megállj csak!~-
  4   1,  4  |          ezen a világon.~- Magam is gondoltam arra…~- Úgy-é? Annál jobb,
  5   1,  4  |             itatják az udvaron. Hát gondoltam, hogy a gazda nem marad
  6   1,  8  |            Higgye meg magácska, nem gondoltam komolyan.~- No tudod, hiszen
  7   1,  8  |          ezen a világon.~- Magam is gondoltam már arra…~- Úgy-e? annál
  8   1,  9  |         világ elejétõl fogva. Régen gondoltam én, hogy nem jó vége lészen.~-
  9   1,  9  |          Gyorsabban lesz vége, mint gondoltam. Semmi kétség többé…~Azután
 10   1,  9  |           nem az az indító ok, amit gondoltam: és az indító ok nélkül
 11   1,  9  |    gondolkozási idõt kértem… Addig, gondoltam, kimegy a fejébõl…~- Szólt
 12   1,  9  |           mellette ültem, mikor reá gondoltam, remélve olykor, reménytelenül
 13   1,  9  |             dobbant meg: Boriskámra gondoltam. Valami emberfölötti erõt
 14   1,  12 |           István a neve.~- Mindjárt gondoltam, mert hasonlít rád.~- Hol
 15   1,  12 |          Nem, én nem hiszem. Én azt gondoltam, a labancoktól fogták el,
 16   1,  12 |          Bercsényi gróf.~- Mindjárt gondoltam.~- Õ csakugyan Bécsbe vitt
 17   1,  12 |      kegyelmed, generális uram, mit gondoltam? - szólítá meg Magday.~-
 18   1,  12 |         fogadott fiam, én neveltem. Gondoltam magamban, mégiscsak legyen
 19   1,  13 |           nem ösmer engem? Mindjárt gondoltam, mert én nem vagyok méltóságos.~
 20   1,  13 |          jelentette fel?~- Mert azt gondoltam, hogy a tanár urat keresik,
 21   1,  13 |        pedig elvitte a bányába. Azt gondoltam, hogy nekem adja és én viszem
 22   1,  13 |             van bolondulva?~- Magam gondoltam, fiacskám, mert olyanfélék
 23   1,  14 |             az utolsó napokban arra gondoltam, hogy fölkeresem azt a várost,
 24   1,  15 |             a kertbe akartam menni, gondoltam, ott van. S ha megtalálom,
 25   1,  17 |            engem is elkapott a bûn, gondoltam magamban, az asszony úgyse
 26   1,  17 |      kormányzóm. Hiszen én magam is gondoltam, mert ösmerem én is az ügyet,
 27   1,  17 |         borvirággal), de csak addig gondoltam, míg az elsõ lublói hamis
 28   1,  17 |          más körülményre, amire nem gondoltam. Egy a földrajzban járatos
 29   1,  18 |     bakfisok tettetni.)~- Pedig azt gondoltam, mert úgy félrevonul, hogy
 30   1,  18 |                csak eszembe jutott… gondoltam valamire… De jól van az.
 31   1,  23 |           sem unnám el nézni. El is gondoltam magamban, hogy ha egyszer
 32   1,  23 |             Oh, az borzasztó lenne, gondoltam. Most akasztott ember lánya
 33   1,  23 |      csizmasarkammal, de aztán mást gondoltam, s egy kis tiszta papirost
 34   1,  23 |      kacérkodott s én saját magamat gondoltam.~Most már minden világos
 35   1,  23 |            volna a szívemet. Nem is gondoltam arra, hogy féljek, ellenkezõleg,
 36   1,  24 |          aztán egy kis pénzmag?~Úgy gondoltam, erre van inkább szüksége
 37   1,  26 |           nem is az a ház az többé.~Gondoltam is magamban: éppúgy megnézhetnék
 38   1,  26 |       Athéne?« Éppen tíz perc elõtt gondoltam rá.~- Lehetetlen, lehetetlen…
 39   1,  26 |           számítana.~- No, én mégis gondoltam valamit… Az egy csodálatos
 40   1,  26 |      ilyeneket kitalálni?~- Hát úgy gondoltam, hogy az ember folyton javítja
 41   1,  28 |            ellenszenves arccal. Azt gondoltam magamban, hogy ab invisis
 42   1,  28 |            próbát tegyen velem. Azt gondoltam, hamarabb lesz úgy, ha én
 43   1,  29 |             tegyenek föl vizet… azt gondoltam… ~- Ne gondolj máskor semmit -
 44   1,  30 |           Éppen tíz perccel ezelõtt gondoltam rá.~- Lehetetlen, lehetetlen…
 45   1,  31 |        Tudod, a költséget.~- Tudom. Gondoltam. Hja, biz ez nagy baj, rettenetes
 46   1,  32 |             No, persze. Erre nem is gondoltam. Bizony megeshetik. Most
 47   1,  32 |             legyen hát úgy, hogy én gondoltam ki azt a feliratot.~Úgy
 48   1,  32 |             valamit.~- Én már ki is gondoltam - felelte az asszony csendesen,
 49   1,  34 |           ülök le, ne bántsa.~- Azt gondoltam, hogy talán mértéket veszünk.~-
 50   1,  35 |        megsebesült két hajtó. Hohó, gondoltam magamban, hát hajtókra is
 51   1,  35 |     Kozsibrovszky.~- Száznyolcvanra gondoltam - felelte Knopp.~- Egy garast
 52  II,  3  |            eddig is, de ennyire nem gondoltam. Szegény Aladár! Talán még
 53  II,  9  | börzespekuláns.~- Hallod-e, bruder! Gondoltam valamit. Add vissza azt
 54  II,  14 |       tenyerével, hogy magam is azt gondoltam, miszerint se nem több,
 55  II,  17 |             szemeim dacára is látni gondoltam egy kiütendõ rémletes belháború
 56  II,  18 |           hát csináljuk át gombává, gondoltam magamban, s ugyancsak hasonló
 57  II,  18 | íróasztalomon.~És úgy tettem, amint gondoltam. A gomba utánzása nagyszerûen
 58  II,  19 |             Mit kapkod utána?~- Azt gondoltam, hogy úgyis nekem hozta.~
 59  II,  21 |         mindjárt besötétedik. Én is gondoltam rád, Miska. Itt van a kenyér.
 60  II,  24 |           riadt rá a fõispán.~- Úgy gondoltam, kérem alássan, hogy mégis
 61  II,  34 |         borzadva, félig sajnálkozva gondoltam a bûnre, melyet elkövettem,
 62  II,  34 |            át agyamon. Elõször arra gondoltam, hogy a hullát apró darabokra
 63  II,  35 |       kelleténél...~- Igen, én arra gondoltam - dadogám -, de hogyan tudhatja?
 64  II,  36 |     jutalmazást. Útközben édesdeden gondoltam a holnapi napra, remélve,
 65  II,  40 |         fûzfapoéta uram!~- Mindjárt gondoltam. S nagyon fáj, hogy ennyire
 66  II,  45 |            Csak ezt ne kívánja. Azt gondoltam, hogy vagyona és pénze elhelyezésével
 67  II,  45 |      Bundás-Pátyon, a kasznáréknál, gondoltam magamban s szántam szegény
 68  II,  46 |        Jakab, aki itt ránk néz. Azt gondoltam, hogy talán de nem is merem
 69  II,  46 |         elmondani, amit akarok. Azt gondoltam kérem alássan, de bocsássa
 70  II,  60 |             meg, de nem hittem, nem gondoltam - tagolá zavarral, s távozni
 71  II,  67 |           az egész termet.~Helyes - gondoltam magamban -, Árkándyné tehát
 72  II,  70 |       bizony egy hivatalnok.~(Hm! - gondoltam magamban - az is pompás
 73  II,  76 |          szót sem.)~Az ördögbe is - gondoltam magamban -, ez a szellemes
 74  II,  76 |        pénze?~- Pénzem? Erre nem is gondoltam. Azonban õszintén mondhatom,
 75  II,  78 |             jövet a kupéban is erre gondoltam. Itthon is eszembe jutott.
 76  II,  79 |         angolul is tudok, keresztül gondoltam múltamat, s íme rájöttem,
 77  II,  80 |            Aha, emlékszem. Mindjárt gondoltam, hogy olyanvalakirõl kérdezõsködöl,
 78  II,  88 |    elkezdtem fülelni. Restó, János, gondoltam magamban, tanulj tinó, ökör
 79  II,  99 |        volna ezt a bolondságot. Azt gondoltam, neki.~- Tréfán kívül, Pál,
 80  II,  103|       hagytam ám rászokni: magam is gondoltam; aztán lehet, rosszul is
 81  II,  108|           embervoltomat.~Éppen reád gondoltam az este, mikor benyitok
 82  II,  117|       elfogadom. Arra csakugyan nem gondoltam, hogy ilyesvalamit kellene
 83  II,  125|            kaliforniai kormány is - gondoltam magamban.)~- Hüm! Én olcsóbban
 84  II,  127|        volna ezt a bolondságot. Azt gondoltam, neki.~- Tréfán kívül, László,
 85  II,  140|        Eleinte az asszonyt leánynak gondoltam. Oly üde arca volt, szemeibõl
 86 III,  1  |            csüggnek rajtam… Hova is gondoltam? Igen, igen, õk csüggnek…
 87 III,  1  |             hagyd a csengõket: mást gondoltam. Vedd föl a szûrödet! Mennyi
 88 III,  1  |     határozott hangon mondá:~- Mást gondoltam, anyó. Visszamehet kend.~-
 89 III,  1  |              azt hittem, Éliás, azt gondoltam, hogy megveszed. Nincs semmi
 90 III,  2  |               Ide hallgass, valamit gondoltam, Gyuri… Megteszem a kedvedért.
 91 III,  2  |         koporsókat.~- Aztán meg azt gondoltam, hogy mivel a holnapi vásárra
 92 III,  14 |              nem. A boltõr az. Hova gondoltam Hiripire? Hiripi miatt most
 93 III,  21 |               Pedig azt hittem, azt gondoltam - mondá az öreg elszomorodva -,
 94 III,  25 |            ispán meg volt igézve.~- Gondoltam valamit, Piroska. Hallod-e?
 95 III,  36 |             Mit kapkod utána?~- Azt gondoltam, hogy nekem hozta.~Emberünk
 96 III,  54 |            zordonan.~- Hát csak úgy gondoltam - hebegé Lupcsek zavartan -,
 97 III,  65 |              fiacskám?~- Én biz azt gondoltam, rózsaszín vize van, s aranyhalak
 98 III,  79 |           azért higgye meg, sokszor gondoltam kegyedre… arcképe megvan
 99 III,  79 |  könnyeimmel.~Ez ugyan nem biztató, gondoltam magamban, de ha nem adod
100 III,  84 |           én nevemet viseli (ti. én gondoltam ki, milyenre magyarosítsa
101 III,  87 |         fogalmazva - minélfogva azt gondoltam, miszerint legjobb lesz
102 III,  91 |        valamit, amire ránéz.~Nem is gondoltam volna arra soha, hogy udvaroljak
103 III,  92 |             angyal? Oh, oh, hová is gondoltam. Bolond ötlet. Pajkos egy
104 III,  94 |             s én csak egy furfangot gondoltam ki az asszony kipróbálására.
105 III,  100|         annyit mondhatok. Tudja mit gondoltam, igyunk még az egészségére
106 III,  101|           most…~- Hát én bizony azt gondoltam, hogy ilyen becsületes és
107 III,  102|            Száradjon el a kezem, ha gondoltam; kezét-lábát csókolom alázattal
108 III,  105|           kincset viszek magammal - gondoltam, s bizonyos önérzettel tekinték
109 III,  109|      Kigyúlt arccal, dobogó szívvel gondoltam gyermekkorom óta azokra
110 III,  124|  megbolondultál?~- No, hát csak azt gondoltam, hogy úgyis semmi dolgom
111 III,  124|           az embert.~Úgy kell neki, gondoltam az elsõ percben. Szívtelenül
112 III,  130|         magán az ötcsatos szíjat.~- Gondoltam én mindjárt, hogy kiszabadulok.
113 III,  132|    speciális tulajdonsága.~(Ej lám, gondoltam mellemet kifeszítve, mégis
114 III,  138|              Becsöngetem a szolgát, gondoltam, és tormát kérek tõle. A
115  IV,  1  |           befaragjanak a padba, így gondoltam én az elsõ szerelem ébredését.~
116  IV,  8  |            édes öcsém. Tudod-e, mit gondoltam? A vakáció alatt odaadlak
117  IV,  13 |           Ez bizonyosan öngyilkos - gondoltam, és szívem háborogva nagyot
118  IV,  23 |            kiállításra.~Isten neki, gondoltam magamban, s kezdtem apródonkint
119  IV,  23 |          András bácsi?~- Mindég azt gondoltam, hogy kivitte az öreg a
120  IV,  27 |            kaphattam, s elkeseredve gondoltam rá, hol hálok az éjjel,
121  IV,  30 |             bonyodalom… Erre nem is gondoltam. Kettõtöket nem vehet nõül
122  IV,  41 |             vontam, mert semmit sem gondoltam.~- Hallottad-e hírét a svihákoknak?~-
123  IV,  41 |             s ha már Kassán vagyok, gondoltam magamban, átrándulok egy
124  IV,  56 |             ennek utána kell nézni, gondoltam a telekkönyvi hivatalba
125  IV,  56 |         megakasztom azt a krónikát, gondoltam magamban, s elibe lépve
126  IV,  62 |           de még mindig udvariasan.~Gondoltam magamban: »No majd mindjárt
127  IV,  63 |     Nagybátyám nem volt nemesember, gondoltam magamban, hátha az õ számára
128  IV,  63 |           ez egyszerû szavakat: nem gondoltam volna én azt akkor, hogy
129  IV,  72 |            velem jössz, kihúzatom.~(Gondoltam magamban, hadd tegyek már
130  IV,  72 |      katonai dolog volt benne. Ejh, gondoltam magamban, ez is jó, s elkezdtem
131  IV,  72 |     hadszakaszok posztja is.~»Nos - gondoltam magamban -, tanulmányozzunk
132  IV,  97 |           Nekem is voltak gombjaim, gondoltam magamban, »itt lehet valamit
133  IV,  97 |           fényben csillogtak.~- Azt gondoltam magamban, mikor keresztapám
134  IV,  99 |              Az öreg holt részeg! - gondoltam magamban, de lesz itt bizonyosan
135  IV,  100|        kövezeten.~(Hanem most már - gondoltam magamban - csakugyan leviszem
136  IV,  105|         legérdekesebb szóba állni - gondoltam magamban nevetve, hiszen
137  IV,  117|    Trencsént, Lipótot, Zólyomot, de gondoltam magamban: »az ördögnek kell
138  IV,  117|            a tanyákra.~Szörnyûség - gondoltam magamban -, egy ilyen pocsék
139  IV,  118|             már most mit csináljak, gondoltam magamban, felülök a vasútra,
140  IV,  121|             nem ügyeltem rá… nem is gondoltam erre. No, ez szép história!~-
141  IV,  127|      fordult:~- Hát tudjátok-e, mit gondoltam? Itt van ez a tündér vidék,
142  IV,  128|        Légrády Károly.~- Tudod, mit gondoltam? Bemehetnél ma a Házba s
143  IV,  137|         Okos emberek ezek a régiek! gondoltam magamban és fölültem a csézára.~
144  IV,  140|         mindenét annak a fickónak - gondoltam magamban -, az tudja csak,
145  IV,  145|        pénzem nincs, se lovam. Reád gondoltam nagy szorultságomban; reád,
146  IV,  146|           keservesen.~Én pedig arra gondoltam ezalatt, hogy minden fogy
147  IV,  152|            Német ennek a lelke is - gondoltam magamban -, s a magyar szavakat
148  IV,  152|          mozgott:~- Hallja-e, bácsi gondoltam valamit.~- Hallom, édes
149  IV,  152|        tûrje. S édes megelégedéssel gondoltam az én szelíd, jó kis Annámra…~
150  IV,  152|              De én, látod, erre nem gondoltam.~Szó nélkül hagytam el.