bold = Main text
     Rész, Fejezet                                            grey = Comment text

 501   1,  13    |                   Mindjárt gondoltam, mert én nem vagyok méltóságos.~Ezzel
 502   1,  13    |                       És kicsoda?~- Bizony én nem vigyáztam meg.~- Misztifikáció! -
 503   1,  13    |               elhervadjon gonoszul. De hát én nem mozdulhatok az üzletbõl,
 504   1,  13    |               álljon, ha kell. Hadd legyek én az áldozat. Hiszen én csak
 505   1,  13    |               legyek én az áldozat. Hiszen én csak õérte élek. Én úgyse
 506   1,  13    |                 Hiszen én csak õérte élek. Én úgyse számítok semmit. Manusek,
 507   1,  13    |          szolgálatkész, mint egy Mungo. Ma én fizetek, barátaim, engedjétek
 508   1,  13    |                  egyszeri korcsmárosék. Ha én innám, én fizetném meg neked
 509   1,  13    |                 korcsmárosék. Ha én innám, én fizetném meg neked a bor
 510   1,  13    |               tanár úr felkiált: »Nini, az én cvikkerem!« Hát nem tudom
 511   1,  13    |                    Mily tévedésben van ön! Én nem járok a »Pává«-ba többé.~-
 512   1,  13    |                 járok a »Pává«-ba többé.~- Én azt nem tudhattam - mentegetõzik
 513   1,  13    |                  magának szemrehányást. De én ad personam élénk lelkiismereti
 514   1,  13    |                   furdalást érzek. Mert ha én odajárnék, akkor a tanulók
 515   1,  13    |           tanulnának. A kötelesség hív, és én nem fogok kitérni a kötelesség
 516   1,  13    |                 elõl. A kötelesség hív, és én megyek. Félrelököm a kevélységet
 517   1,  13    |               tudja varrni különbet.~- No, én még sohase láttam rajta
 518   1,  13    |                Hidd meg, hogy el fog adni, én tudom azt.~Sipsirica behúzta
 519   1,  13    |                  szót az asszony. - Hiszen én is sajnálom. Hiszen nem
 520   1,  13    |                    fáj, tessék elhinni. De én anya vagyok. Mindenekfölött
 521   1,  13    |                feleség elnézte volna, mert én szerettem Manuseket (gyöngén
 522   1,  13    |              Elvitte a nénije Krakkóba… Az én Ludmilla testvérnéném. Gyermektelen
 523   1,  13    |                   csakugyan csodálatos. És én, ami engem illet, Jahodovska…
 524   1,  13    |                   engem illet, Jahodovska… én, én Jahodovska, megteszem
 525   1,  13    |               engem illet, Jahodovska… én, én Jahodovska, megteszem azt…
 526   1,  13    |                   beadom a derekamat, azaz én magam gyûjtök arra a képre,
 527   1,  13    |                   ezt szereti. Õ abból él, én annak élek.~Nemsokára bejött
 528   1,  13    |                   ez nem isten ujja, akkor én nem vagyok Druzsba Tivadar.)~-
 529   1,  13    |                   Hát hol hálunk meg?~- Az én uramnál, vagy mi a fene -
 530   1,  13    |                dühbe jön s az asztalra üt: Én nem szoktam hazudni, kikérem
 531   1,  13    |              szabódott a leülésre nézve.~- Én csak pedellus vagyok, kérem
 532   1,  13    |                  pirult ennél a témánál.~- Én már nem vagyok se ijedõs,
 533   1,  13    |                     mentegetõzött a pap -, én már csak vén vagyok.~- Ej,
 534   1,  13    |                    ijedten. - Hiszen akkor én se nézhetném meg?~- Semmi
 535   1,  13    |             Druzsba úr elszomorodott.~- Az én utasításom pedig arra szól,
 536   1,  13    |                   be kell jutnom.~- Hiszen én belátom, de ha nem lehet,
 537   1,  13    |                    és miért tartják ott?~- Én azt hiszem, és általában
 538   1,  13    |               fejéért sem állnék jót…~- Az én fejemért? - szeppent meg
 539   1,  13    |                  ha az õ fejét levágnák.~- Én bizony nem bánnám, ha valami
 540   1,  13    |               selypíté a kisebbik leány.~- Én is szeretném - mondta a
 541   1,  13    |                  ne fogja el a hangokat.~- Én tudom, Micike. Mikor tegnapelõtt
 542   1,  13    |              gondoltam, hogy nekem adja és én viszem a mamának. De ha
 543   1,  13    |                  mélyreható tekintettel.~- Én mindent tudok - felelte
 544   1,  13    |                   pirosság váltotta fel.~- Én mindent tudok - ismétlé
 545   1,  13    |                mellé,~Mikor legény lettem, én híttam őket;~Most, hogy
 546   1,  13    |                    kis taligám,~Te vagy az én tápláló dajkám.~Addig-addig
 547   1,  13    |                   vagy Párizsba, mit tudom én…~- Dehogy. A galamb azokból
 548   1,  13    |                     Kutorai. Ön itt marad, én pedig tovább megyek végzetes
 549   1,  13    |                     mert mondtam. Tudom is én, mért mondtam? És ha tudom
 550   1,  13    |              Mindenemet szétadtam, valamit én is csak magammal vihetek
 551   1,  13    |                  Amit szükségesnek tartok, én mondom meg. Ön mindent megnézhet,
 552   1,  13    |                     kidülledt szemekkel.~- Én? Dehogy.~- Hogyan, ön nem
 553   1,  13    |                    komornák lakószobái, az én barlangom is arra van, meg
 554   1,  13    |                    azt, ami önnek tetszik. Én azzal a nyíltsággal beszélek,
 555   1,  13    |                    elkergette a macskát. - Én majd elszaladok egy pohár
 556   1,  13    |             levette nyakáról a legyezõt.~- Én vagyok a szellõ - mondá
 557   1,  13    |                  felelték az ernyõvivõk.~- Én vagyok a kényelem - szólt
 558   1,  13    |          meghajtotta magát tréfásan.~- Hát én mi vagyok? - kiáltá most
 559   1,  13    |                hadonászva nagy szelesen. - Én ülök a Minerva lábainál
 560   1,  13    |               Minerva lábainál a könyvvel. Én a bagoly vagyok.~- Látjuk -
 561   1,  13    |                   Lehetséges-e? Te vagy?~- Én vagyok, ragyogok. De hol
 562   1,  13    |                    festve.~- De hisz akkor én nem vagyok megbolondulva?~-
 563   1,  13    |                    Krakkóból? Mit keresnék én Krakkóban?~- Édesanyád azt
 564   1,  13    |                      Az a hercegkisasszony én vagyok, tra-la-la-la.~Druzsba
 565   1,  13    |                    napsugárka«! Nem vagyok én gyerek, hogy te is bolonddá
 566   1,  13    |                   nem látta az imént, hogy én vagyok itt az úrnõ, hogy
 567   1,  13    |                   vagyok itt az úrnõ, hogy én ültem a baldachin alatt,
 568   1,  13    |                   baldachin alatt, hogy az én arcomat legyezik a komornáim?~
 569   1,  13    |                    védekezel? Jó. Mindegy. Én azért mégse hiszem, hogy
 570   1,  13    |                     csak szerencsétlen. És én fogadalmat tettem a keresztségnél,
 571   1,  13    |                     Rab nem vagy azért. És én kiviszlek innen, ha az ördöggel
 572   1,  13    |                   rám, éjjel és nappal, az én cselédeim egyszersmind az
 573   1,  13    |                  cselédeim egyszersmind az én õreim. Beláthatja, hogy
 574   1,  13    |                hiszen maga jót akar nekem: én még akkor se mennék innen
 575   1,  13    |                innen el, ha mehetnék, mert én itt boldog vagyok, keresztapa.~-
 576   1,  13    |                   firtassa, hogy miért, de én maradok, punktum.~- Utolsó
 577   1,  13    |                   mégse lehet mind igaz.~- Én meg most már nem félek -
 578   1,  14    |                gyakorol.~Mindezeknél fogva én is odabiggyeszthetném címnek:
 579   1,  14    |                  egy könyvet a virágokról, én is írtam, s azóta levelezésben
 580   1,  14    |                magát.~- Hja, az titok. Oda én magam sem lépek be. Abban
 581   1,  14    |                   az effélékre, hanem majd én végzem el helyette!~Helyreigazítván
 582   1,  14    |                    Hát aztán? Nem értem.~- Én rosszabb vagyok a Juppiternél.~-
 583   1,  14    |              mondád, rózsáid közül. - Nos, én a galambházban lévõ rózsádat
 584   1,  14    |                voltam, tagadhatatlan, mert én is szeretem, de ám legyen
 585   1,  14    |                    volt): »Te ideadod, hát én lemondok róla«, de annyira
 586   1,  14    |               Albertus reszketeg hangon.~- Én? Õt? Mit beszélsz? - dadogta
 587   1,  14    |                   galamb van és nem rózsa. Én egy igazi rózsát hittem,
 588   1,  14    |               rózsát hittem, Albertus. Sem én nem láttam õt soha, se õ
 589   1,  14    |                   csengett-bongott -, mert én akárhányszor láttalak az
 590   1,  14    |            kíméletbõl megtagadod lelkedet. Én már átestem a lemondáson.
 591   1,  14    |                 tizenhatodik évét, s akkor én terveztem õt leszakítani,
 592   1,  14    |                szíved megszakadjon. Inkább én legyek tönkretéve, mert
 593   1,  14    |                      felelte Albertus. - S én még kevésbé tûrhetném sorsomat,
 594   1,  14    |              megérdemled õt nálamnál, mert én tudtam, hogy gazdag, szerelmem
 595   1,  14    |                 bajotok velem, jó emberek? Én nem bántottam senkit. Én
 596   1,  14    |                   Én nem bántottam senkit. Én csak pihenni tértem be e
 597   1,  14    |                   embert?~- Miféle embert? Én ártatlan vagyok.~A rendõrök
 598   1,  14    |              figyelembe veszi. Sõt némileg én is. (Ilyen kevélyen diskuráltak
 599   1,  14    |              diskuráltak akkor a bírák.)~- Én nem gyilkoltam, uram, ártatlan
 600   1,  14    |                  közbe:~- Istenemre, ez az én zacskóm! Ezt egy briganti
 601   1,  14    |                  vállat vont:~- Hja, arról én nem tehetek.~Az óriás ragaszkodott
 602   1,  14    |                 behorpasztotta a mellemet. Én ugyan nem nyúlok hozzá többé.~
 603   1,  14    |                  ezeket a sületlenségeket? Én úgy ösmerlek, mint okos
 604   1,  14    |                   a kikiáltott bûntényben! Én vagyok a gyilkos.~A csodálkozás
 605   1,  14    |                    Verona bírái. A gyilkos én vagyok. Én öltem meg az
 606   1,  14    |                bírái. A gyilkos én vagyok. Én öltem meg az illetõ embert
 607   1,  14    |                   Mi szükség volt erre? Az én életem úgysem ér semmit,
 608   1,  14    |                     sem az az ember, hanem én vagyok.~- És ki vagy te? -
 609   1,  14    |                     kérdé Celini Marius.~- Én Ruffo briganti vagyok. Az,
 610   1,  14    |                   dulakodás lett belõle, s én tõrömet szívébe mártottam
 611   1,  14    |                    az életét el ne vegyük. Én e földön kegyelmet adok
 612   1,  14    |               itthon is vagyunk már, ez az én házam. De menjünk a kerten
 613   1,  14    |             izgatott.~- Nem, nem, Balduin; én nem megyek. Okom van rá;
 614   1,  14    |             szeretsz a világon.~- Tudom is én - felelte durcásan és a
 615   1,  14    |             kérdezett. - Hát honnan tudjam én azt? Azt hiszem, szeret,
 616   1,  14    |               klubból. Tán haragszik is az én szeretetreméltó kis Esztikém,
 617   1,  14    |                      De édes istenem! Hisz én csak nem találhatok fel
 618   1,  14    |               végigmegyünk a tavon. Leszek én a vízifuvarosa.~Egy kis
 619   1,  14    |                 immunitás véd, magát pedig én védem.~- Ne prézsmitáljon,
 620   1,  14    |                efféle lesz. Oh, hisz ha az én kezem alatt lett volna elejétõl
 621   1,  14    |                  Itt voltak a választói.~- Én ma hordár vagyok, Dani bácsi.
 622   1,  14    |                    adjál még egy ebédet az én kedvemért, hogy én békülhessek
 623   1,  14    |               ebédet az én kedvemért, hogy én békülhessek ki õvele.~-
 624   1,  14    |                   Hát nem tudod, ki vagyok én?~- De igenis, kérem alássan,
 625   1,  14    |                  igazi fény gyulladt ki:~- Én már tudom, hová utazott.~-
 626   1,  14    |                  az a másik. Szalad már az én nyolcezer forintom is! Ha
 627   1,  14    |                   hékás, mit csináljunk?~- Én tudom, hogy mit csinálok -
 628   1,  14    |                    a gazembert. Megtalálom én õt a föld alatt is!~*~Nem
 629   1,  14    |                felelj!~- Hát bolond vagyok én - pattant föl Altorjay -,
 630   1,  14    |                 hozományt te költötted el, én most a puszta asszonyt a
 631   1,  14    |               férjhez, ha szerencséd akad. Én soha többé vissza nem térek.«~
 632   1,  14    |               fejét csóválta.~- Nem kellek én neki, mert nincs pénzem!~
 633   1,  14    |                egyszer, de százszor láttam én azt, hogy az urak miképpen
 634   1,  14    |                  élénken Eszter, - hisz az én Péterem is úgy csinálta…
 635   1,  14    |                    Ezt a János írja. Ez az én levelem.~Pihegõ szívvel
 636   1,  14    |                   galambom, kisasszonykám!~Én, hála istennek, egészséges
 637   1,  14    |                    zsinórosat, de mi az az én régi, ragyogó bõrömhöz képest?
 638   1,  14    |               abból itt nagy baj lenne, és én se tudnám kiszabadítani.~
 639   1,  14    |                  galambom, az isten, ahogy én ismerem, mindent jóra fordíthat.
 640   1,  14    |                    rám mindent, mert úgyis én vagyok a fõkalefaktor.~Írtam
 641   1,  14    |                   Hát persze, de mit bánom én azt? Most már megvagy nekem,
 642   1,  14    |                   letettem a nevemet; most én Wild Mari vagyok itt.~-
 643   1,  14    |                 miért barangol vele, s míg én meg nem adom a teljes bûnbocsánatot.~
 644   1,  14    |                   A dolog nagyon egyszerû. Én innen átmentem Amerikába,
 645   1,  14    |         meglepetést az elbeszélése végére. Én különben az elején se titkoltam.~
 646   1,  14    |                levonását.~Nem, nem, inkább én vonok vissza mindent, mintsem
 647   1,  14    |              romantikusokat. Írja, hogy az én irályom is rokonszenves
 648   1,  14    |              lelkét.~De hát, uram, mondtam én azt valaha, hogy én az önök
 649   1,  14    |                mondtam én azt valaha, hogy én az önök lelkét akarom rázogatni?~
 650   1,  14    |                egész romantikus mesterség.~Én pedig mindjárt azon kezdem,
 651   1,  14    |                  azt a kötelet!~- Gyilkos! Én? Ne tréfáljatok. Ti vagytok
 652   1,  14    |                     De hisz az lehetetlen, én este óta alszom itt.~- Beszélhetsz,
 653   1,  14    |                    emberek, nem bánom, hát én vagyok a gyilkos.~- Persze,
 654   1,  14    |         Megálljatok! Ez az ember ártatlan. Én vagyok a gyilkos. Engem
 655   1,  14    |      legtiszteltebb szenátora.~- Esküszöm, én vagyok a gyilkos! - kiáltá
 656   1,  14    |                  ártatlan!~- Ki vagy te?~- Én Bolkás Gergely vagyok, a
 657   1,  14    |                    vagyok, a híres betörõ. Én gyilkoltam meg azt az embert
 658   1,  14    |                  már meg kell vallani, nem én vagyok a gyilkos.~- És hát
 659   1,  14    |                 százezrekkel rendelkeztem, én voltam a leggazdagabb örmény
 660   1,  14    |           beleszeretett a menyasszonyomba.~Én is imádtam a kedves Marit,
 661   1,  14    |                 egy darabig húzódozott, de én, bár vérzõ szívvel, rábeszéltem,
 662   1,  14    |               boldogítsa a barátomat, akit én jobban szeretek magamnál.~(
 663   1,  14    |                      szólt közbe a bíró -, én még ilyen marhával nem találkoztam
 664   1,  14    |           összekeltek, boldogok lettek, de én boldogtalan maradtam, bíró
 665   1,  14    |                   Marit, s aztán mit tudom én, mi történik.~A gyilkosság
 666   1,  14    |                   szóról szóra igaz. Marit én vettem feleségül és azóta
 667   1,  14    |                       Hát kérem, csakugyan én vagyok a gyilkos. Az úton
 668   1,  14    |                    ember mint bitorolja az én szerepemet. Hanem mikor
 669   1,  14    |                 ártatlan ember lakoljon az én bûnömért? Nem, ezt nem engedhetem,
 670   1,  14    |                 ezt nem engedhetem, inkább én halok meg.« Így történt,
 671   1,  15    |                   Nagy eltökélés tõlem, ha én most Ferrara városába vezetem
 672   1,  15    |                    nézett ki 1486-ban, azt én éppen úgy tudhatom, mint
 673   1,  15    |                    Fraknói, következésképp én se tudom. A fölséges asszony
 674   1,  15    |                   fogni, ami halálommal az én kezembõl kiesik. Trónod
 675   1,  15    |                Beatrix, megteszem.~- Tehát én tölthetem be a széket tetszésem
 676   1,  15    |           reménylem, nem fog ellenkezni.~- Én nem vagyok benne bizonyos,
 677   1,  15    |                 szavát - szólt sértõdve -, én megadom magamat.~Mátyás
 678   1,  15    |                    az enyelgõ hangba:~- Az én királynémnak megárt a mérgelõdés,
 679   1,  15    |               nõvéred. Két követ nem elég. Én kétezret szándékozom küldeni.~-
 680   1,  15    |            Magyarország királya vagy pedig én?«~Hónapokig folyt a feleselgetés.
 681   1,  15    |             székben csak az fog ülni, akit én akarok, és a prímási jövedelmeket
 682   1,  15    |                    sóhajtott föl Angelo.~- Én Visegrádra vagyok kíváncsi.
 683   1,  15    |                  ki vagy te voltaképpen?~- Én Mária vagyok.~- Hogy jutottál
 684   1,  15    |                   így szólt: »Ne sírjatok, én elvezetlek benneteket jó
 685   1,  15    |                 hajlongásra erõszakolva.~- Én nem vagyok herceg. Hallja-e?~-
 686   1,  15    |                  van ni! Hát hogy faragjak én ebbõl érseket addig, míg
 687   1,  15    |             határra érünk? Hogy mondhassam én a csemete vesszõnek az erdõn:
 688   1,  15    |               Mária, s te, kis Gregorio?~- Én veled megyek - válaszolt
 689   1,  15    |            Gregorio elmegy a te kedvedért, én pedig elmegyek a Gregorio
 690   1,  15    |               herceg lábával toppantott.~- Én vagyok-e az esztergomi érsek
 691   1,  15    |               Mindenesetre az…~- Hát akkor én parancsolok.~- Igen, igen,
 692   1,  15    |                 oldozhatja fel a bûntõl.~- Én édes istenkém - szólt bele
 693   1,  15    |                   azokra a zsákokra! Tudom én, mit mondok; elöli a búbánat,
 694   1,  15    |               udvarhoz hívatni. Mert elõbb én akarok vele beszélni.~Kelemen
 695   1,  15    |                tanítani a hercegprímást?~- Én, fölség.~- Mit tud kend? -
 696   1,  15    |                hadd hizlalja a magyar pap, én a testét veszem át.~Még
 697   1,  15    |                minálunk ez a két cselédke. Én a fiút vállalom apródnak.~-
 698   1,  15    |                  fiút vállalom apródnak.~- Én pedig a lánykát zsámoly-hordozónak.~
 699   1,  15    |                leugrást is; az a nehezebb; én majd megmutatom.«~Leugrik
 700   1,  15    |                  testénél. Százszor láttam én ezt…~- Mi történjék a két
 701   1,  15    |                elõtt -, majd megjutalmazom én kegyelmed helyett.~Azután
 702   1,  15    |                virágokkal. Kié azok? Ahogy én nézem a dolgot, itt úgyis
 703   1,  15    |                 visszafelé súgva Ujlaki:~- Én már ki is komponáltam. Egy
 704   1,  15    |              kertben.~- Konok, hazug vagy. Én magam vagyok rá tanú. Ott
 705   1,  16    |           kutyabajotok se. Mert itt vagyok én és szeretlek. Bajotokban
 706   1,  16    |                 népecskéim. Úgy elcsinálom én azt, hogy mindenki leteheti
 707   1,  16    |                 van rajta, de hova lesz az én becsületem, ha rossz ételt
 708   1,  16    |                    te, óriás Katharina. Ha én király volnék, sohase ülnék
 709   1,  16    |                   közbe a második férfi. - Én a testvére vagyok, s azt
 710   1,  16    |              hányat?~- Hát egyet.~- Leszek én az az egy.~Iliána féloldalt
 711   1,  16    |                 mert valami mégis lesz: az én férjem.~De már erre Tahó
 712   1,  16    |                   nem igaz. »Nem szedtelek én fel a szemeten, szívecském,
 713   1,  16    |           erőszakkal.«~- No, azt szeretném én látni - dühösködék az apa,
 714   1,  16    |                      De megharagszom, mert én azt szeretném, ha esztendõre
 715   1,  16    |                   igazság! Majd leszakítom én szemeirõl azt a rongyot,
 716   1,  16    |                  Meglakolnak a bûnösök. Az én uram kemény ember, de jó
 717   1,  16    |                    s a többi. És mindezért én is felelõs vagyok.~Rekedt
 718   1,  16    |                  nyeli el addig a föld. De én majd elnyelem õket.~Denique
 719   1,  16(4) |                   csősze ez idő szerint az én tisztelt barátom, Szépfaludy
 720   1,  17    |                    sem nekem nem kell, sem én nem kellek neki.~- Semmit
 721   1,  17    |                  Mihály a tanúk szerint. - Én csak a liferánsa vagyok
 722   1,  17    |           neheztelés az országban, hogy az én beszélyeimben korbáccsal
 723   1,  17    |                  bikacsek. Olyan korbácsot én is szeretnék magamnak. Mert
 724   1,  17    |                    nagyságos uram, nagy az én panaszom! Kaszperek Mihály
 725   1,  17    |                azért fizette az most ki az én hétszáz aranyamat.~De csakhamar
 726   1,  17    |                    õ maga nem szavazott.~- Én csak felakasztatom a Kaszperek
 727   1,  17    |           Kegyelmed álmodik, ifjasszonyka. Én csupa üres hordókat hoztam
 728   1,  17    |              sohasem. Csak az uram mondta. Én csak akkor értesültem róla,
 729   1,  17    |               vissza ne térjek többé. Mert én voltam az oka, én eresztettem
 730   1,  17    |                     Mert én voltam az oka, én eresztettem be a pincébe
 731   1,  17    |                 neki, hogy nagy szamár: ha én nekem ilyen kis madaram
 732   1,  17    |                szava, mintha mondaná: »No, én bizony nem sírok a Kaszperek
 733   1,  17    |            elszaladt, mintha mondaná: »No, én ugyan nem viszem a Kaszpereket.«~
 734   1,  17    |                 mellét kidüllesztve:~- Hát én kutya vagyok, Jablonszka
 735   1,  17    |                   holttestét hazahozzák.~- Én magam vinném el, ha bírnám.
 736   1,  17    |                    itthagyni és elmenni. - Én is veled megyek, Mária,
 737   1,  17    |                tartozását követelni, mikor én a ravatalon feküdtem. El
 738   1,  17    |                sarkantyús csizmákkal. Uram én istenem, éppen azt a ruhát
 739   1,  17    |                  ablakaikon:~- Itt vagyok, én, Kaszperek Mihály. Hozzátok
 740   1,  17    |                     megütközéssel mondá:~- Én Lubomirszkytõl nyertem az
 741   1,  17    |                       Hát majd utána járok én. Hanem addig is nem tanácslom,
 742   1,  17    |                ember volt, kibékítette:~- »Én jól tudom, kedves Lubomirszky -
 743   1,  17    |                   is, csak azt tenné, amit én. (Az efféle vastag emberekben
 744   1,  17    |                    mindig van némi humor.) Én legkevésbé ítélhetném el
 745   1,  17    |                   csak asszony. Semmi más. Én vissza nem jövök az enyémhez.~
 746   1,  17    |                 szólt:~- A püspök nevében! Én ezennel megengedem Kaszperek
 747   1,  17    |              csendben:~- A király nevében! Én ezennel elrendelem Kaszperek
 748   1,  17    |                    Kristóf. - Meghízott.~- Én nem találom - szólt Salgovics. -
 749   1,  17    |                megtépázott volt:~- Mit? Az én szakállamat tartja a kezében?
 750   1,  17    |                   szórakozottan.~- Volt az én uramnak, Bercsényi Miklósnak,
 751   1,  17    |           keresztapám és pátrónusom s akit én most ebben a serpenyõben,
 752   1,  17    |                vannak? Hát csak azt mondom én, hogy az asszonyt kell elõbb
 753   1,  17    |                 Kaszpereket aztán vállalom én, mert nekem is vannak ám
 754   1,  17    |              kedves kis kormányzóm. Hiszen én magam is gondoltam, mert
 755   1,  17    |                    gondoltam, mert ösmerem én is az ügyet, nekem is van
 756   1,  17    |              ide-oda rángatta a vállait. - Én megteszem. Még ma megteszem.
 757   1,  17    |             javaslom, hogy azt az asszonyt én le nem fejeztetem, elõre
 758   1,  17    |                    lefejeztettem, hogy azt én fel nem támaszthatom, elõre
 759   1,  17    |              vadmacskáért ennyi teketória! Én már tízet is lõhettem volna!~
 760   1,  17    |              többiek a vadakat gyilkolják, én azalatt önnel reggelizzem.~-
 761   1,  17    |                   kér bebocsáttatást!~- Az én nevemben? Hiszen én itt
 762   1,  17    |                     Az én nevemben? Hiszen én itt vagyok, és semmi parancsot
 763   1,  17    |                  nagyságos uram.~- De hisz én önt Varsóba küldtem a borkereskedõt
 764   1,  17    |                 látom e nyomon.~- E nyomon én se. De a semmibõl lesz a
 765   1,  17    |                    pénz…~- Persze, mondtam én annak a tökfilkó Kozanovichnak.~-
 766   1,  17    |                 Legyen okos és tapintatos. Én most már visszamegyek õfelségéhez.~
 767   1,  17    |                  de semmit sem tudok, mert én csak mint kisegítõ nyitottam
 768   1,  17    |                  meg, kérlek, a kivégzést. Én egy nagy dologra bukkantam
 769   1,  17    |                   nem vesztene már semmit. Én megengedem, hogy így lehetett.
 770   1,  17    |              őfelsége. De hogyan tudhassam én azt? Én jóhiszeműleg jártam
 771   1,  17    |                   hogyan tudhassam én azt? Én jóhiszeműleg jártam el,
 772   1,  17    |               jóhiszeműleg jártam el, mert én Lecouvreur kisasszonyt szeretem
 773   1,  17    |                lublói emberről, aki még az én tollam alól sem akar elmúlni,
 774   1,  17    |                    foglalni.~- Nem, kérem, én nevelő vagyok.~- Nevelő?
 775   1,  17    |             Nevelőt méltóztatik keresni.~- Én? Nevelőt? - néztem rá csodálkozva.
 776   1,  17    |                   csodálkozva. Nem szóltam én erről senkinek.~- Itt van
 777   1,  17    |                 írni.~De hidd meg, hogy az én lustaságom erõsebben tartja
 778   1,  18    |            tönkremennek, de Magyarországon én csak olyanokat ösmerek (
 779   1,  18    |                    nyújtani.~- Nem nyújtom én.~- Majd nyújtanád, szamár,
 780   1,  18    |                   azt a bácsi tudja!~- No, én ugyan nem tudom.~- Hát hol
 781   1,  18    |              Nagyon jól van. Nem is teszek én semmilyen diffikultást.
 782   1,  18    |               kalpagon vagy a mentén. Nem, én nem teszek ellenvetést,
 783   1,  18    |                   Eltörött a tükröm, s biz én nem csináltattam meg.~-
 784   1,  18    |                     be szép lehet. S ahogy én tudom, van ott leves. Ott
 785   1,  18    |                 vigye isten hírével. Ahogy én ismerem, még abból is hagy
 786   1,  18    |                    te János, úgy emlékszem én, hogy itt egy akolnak kell
 787   1,  18    |                 tolnák fölfelé a bricskát, én meg biztatnám a lovakat.
 788   1,  18    |                  mondom a társaság. De hát én istenem, hiszen végre is
 789   1,  18    |              elvezette az udvarra.~- Tudom én, hogy rosszul érzi magát -
 790   1,  18    |              szememen jön ki. Ilyen vagyok én. Szeretem a házam becsületét
 791   1,  18    |                félj tõlem. Jó ember vagyok én, nem bántalak.~- Hát akkor
 792   1,  18    |                    ösmer. Ezért nem hiszek én magának.~És csak még görcsösebben
 793   1,  18    |                  legelébb:~- Nem vagyok ám én kisleány. Az csak azért
 794   1,  18    |                     hogy fel nem ébredt az én bezuhanásomra.~- Annak az
 795   1,  18    |                   Idejöttünk, lefeküdtünk. Én roppant reszkettem, féltem,
 796   1,  18    |    kocsiládácskában hagyta a pénzét, de az én kis zacskóm itt van a fejem
 797   1,  18    |                  furcsa, hiszen itt vagyok én - szólt közbe Kártony uram
 798   1,  18    |             lelkemet. Olyan becsben tartom én azt, mint egy darab karbunkulust!~-
 799   1,  18    |               nevetni? Bizony nehéz már az én kezem. Lassan is ment, mondhatom.~-
 800   1,  18    |                  úr adni a pénzt, az, mert én ösmerem, ráesküszik, hogy
 801   1,  18    |                tett:~- Nem jó lesz, bácsi. Én azt gondolnám, ne rontsunk
 802   1,  18    |                  meszes selmeci víztõl nõ. Én pedig erre azt mondom, hogy
 803   1,  18    |                 elgondolkozva. - Úgy nézem én, bátya, hogy az ördögnek
 804   1,  18    |              ilyenekrõl fecsegni.~- Uraim, én tudok zsebeket varrni, bizonyára
 805   1,  18    |      Borcsányiékhoz.~- Nekem nincs kedvem. Én nem megyek. Minek? Nincsen
 806   1,  18    |                   ott vagyon, Péter bácsi, én úgy látom.~- Ugyan ne okoskodj.
 807   1,  18    |                  se nézett Marjánszkyra.~- Én pedig egy régi barátja vagyok
 808   1,  18    |                    Nem árt az. Sõt még jó. Én legalább úgy fogom fel a
 809   1,  18    |              õrködnek. Itt vagyok példának én magam. Engem a hitelezõim
 810   1,  18    |                 ugrált.~- Honnan tudhatnám én azt?~Marjánszky felkacagott,
 811   1,  18    |                 még holnap a kedvedért. De én csak azt mondom, hogy Borcsányinak
 812   1,  18    |                     Mivel szolgálhatunk?~- Én a honti csendbiztos vagyok
 813   1,  18    |                tegnap Szurinát.~- No, azon én nem csodálkozom - dohogta
 814   1,  18    |                      Szórul-szóra igaz. Az én pénzem az, vagyis a kettõnké,
 815   1,  18    |                    mind bélyeggel. Ösmerem én pajtás, az államot. Az egy
 816   1,  18    |                  de rossz nyomon indultak. Én megmutathatnám nekik, milyen
 817   1,  18    |                   azt is azért teszi, mert én turkálom fel az életkedvét.
 818   1,  18    |                   öreg úr nem ment vele.~- Én majd a városban szimatolok.~
 819   1,  18    |                   Marjánszky. Eltalálja az én saját külön hóbortjaimat.
 820   1,  18    |                   hasonlóval felelt:~- Oh, én természetesnek találom ezt.
 821   1,  18    |                   mesélgetni. Mindenesetre én vagyok a hibás. De az ember
 822   1,  18    |                    leforrázott kutya, mert én biztattalak bele, hogy »
 823   1,  18    |                     keménységtõl.~- Hát ha én meg azt mondom, hogy a leány
 824   1,  18    |                    vállat vont.~- Bánom is én.~- De a Bogárka…~- Hát legfeljebb
 825   1,  18    |                    bolondulva?~- Meg.~- De én azt nem engedem - szól Körmöczy
 826   1,  18    |                mellét:~- No, azt szeretném én látni!~Az öreg dühbe jött.
 827   1,  18    |               Mérgesen pattant fel:~- Hogy én megkérjem? Hallod-e, ne
 828   1,  18    |               segítünk! Mindjárt felbontom én a bõröndjét. Adja ide a
 829   1,  18    |                mikor magára maradt -, mert én is rájok hagyom, amim van.
 830   1,  18    |                 Ejnye, hát talán mégsem az én körmöm alatt van az a karmin
 831   1,  18    |                 tudjátok-e ti azt, hogy az én leányom vagyontalan és hogy
 832   1,  18    |                   Fülemig ér az adósságom, én ugyan azt se bánnám, az
 833   1,  18    |                   értem.«~- Nem egészen az én bûnöm, hanem a sok pajtásé.
 834   1,  18    |                   magammal vigyem: »Ma még én viszlek el, holnap tán te
 835   1,  18    |                    kifogásolni. Az csak az én magánfelfogásom a dologról,
 836   1,  18    |            engesztelõdöl. Hisz mit tehetek én róla, hogy kell a húszezer
 837   1,  18    |                   egy letört liliom.~- Hát én megadom azt a húszezer forintot -
 838   1,  18    |                   hogyne adnám el…~- És az én nyakamon élõsködöl ugye?~
 839   1,  18    |              haragszik? Olyan rossz vagyok én, hogy énrám haragszik?«~
 840   1,  18    |                csak énrám haragszik. Érzem én, tudom én. És az nekem úgy
 841   1,  18    |                 haragszik. Érzem én, tudom én. És az nekem úgy fáj, de
 842   1,  18    |                   beszélj, hogy haragudnék én rád, kis szívecském. Mikor
 843   1,  18    |                    vagyunk. Jó, jó, hiszen én nem bánom, ha rendbehozzuk
 844   1,  18    |                   semmit. Hisz itt maradok én. (A mellére ütött.) A baj
 845   1,  19    |                 lovamat. Hát mit csináljak én most már a lovaim nélkül,
 846   1,  19    |                    fejét rázta:~- Azzal az én apám két lova nem kerül
 847   1,  19    |                   tudni, hova lettél.~- De én tudni fogom, hogy õ mivé
 848   1,  19    |                remondát. Jó lesz? Jössz-e? Én gróf Waldeck vagyok!~Erre
 849   1,  19    |                   grófné is veletek van?~- Én tartom a grófnénak a pamutot.~-
 850   1,  19    |               magát: »a macska fél, de nem én«, reggelre azonban mindig
 851   1,  19    |                    velem, ezredes, hogy az én Mucim megelõzi az ön vasderesét?~-
 852   1,  19    |                   lova lesz az elsõ, akkor én tartozom önnek teljesíteni
 853   1,  19    |                 pedig az enyém gyõz, akkor én diktálok három parancsot.~
 854   1,  19    |                 érzelmeinek szóbokrétája: »Én csak egyet kérek öntõl,
 855   1,  19    |             szarvacskádat! Elõbb te, aztán én…~- Megfordult a kocka. Most
 856   1,  19    |               Megfordult a kocka. Most már én hallgatom, kegyelmes asszonyom.~-
 857   1,  19    |                    asszonyom.~- Bolondság! Én akármit mondhatok három
 858   1,  19    |              összesen hat kívánság? Ezeket én úgy kívánom felosztani,
 859   1,  19    |             lehetetlen - pattant fel. - Az én ezredemben lehetetlen!~-
 860   1,  19    |                  is indokolta -, mivelhogy én rajtam fát is vághat kend,
 861   1,  19    |                  ezt a három dolgot? Ez az én második kívánságom.~Az asszony
 862   1,  19    |                    Józsi kapitány, kit már én régen szemmel tartok, beállított
 863   1,  19    |                      faggatom odább -, hát én tetszem-e neked?« Erre is
 864   1,  19    |                   a Borcsa is tetszik, meg én is tetszem, hogy lehetsz
 865   1,  19    |                    méltóságos asszony!« De én csöppet se bolondoztam,
 866   1,  19    |                    grófné. - Hiszen lássa, én olyan jó vagyok, mindenre
 867   1,  19    |                    fel:~- Csend, uraim! Az én zsarnokom most hirdeti ki
 868   1,  19    |               rendeletét hozzám! Nem bánom én, behunyom a szememet. Így
 869   1,  19    |                   holnapi ebéd alól. Ez az én harmadik kívánságom.~A menyecske
 870   1,  19    |               cinizmussal elmondott. Pedig én istenem, milyen szende,
 871   1,  19    |                értett ezalatt. (Megvallom, én magam sem bírom kitalálni.)~
 872   1,  19    |                 már Bécset, kedves Nagy?~- Én meg, de Bécs nem akar engem
 873   1,  19    |                  urát is megösmerhettem.~- Én is örülök - felelte Nagy
 874   1,  19    |                    Hanem iszen helyrehozom én a hibámat.~Kinyomozta, ki
 875   1,  19    |               József meglepetve.~- Ej, hát én hozzam az eszedbe, hogy
 876   1,  19    |              vállat vont:~- Hát nem tudtam én ezt a szokást.~Gróf Waldeck
 877   1,  19    |                  olyan gyorsan untál rá?~- Én egy kapitányhoz akartam
 878   1,  19    |             zavarából. - Ha már megfogtál, én leszek a farkas, de ide
 879   1,  19    |                Borcsa, de kár, hogy nem az én feleségem lettél!~- Bizony
 880   1,  19    |                   ha azt mondanám, hogy az én szívem még most is a régiben
 881   1,  19    |                     Dani, boldogabb voltam én akkor. Hát te boldog vagy-e?~
 882   1,  19    |              nagyságos uram, nem vagyok ám én komisz ember.~Nem is feszegette
 883   1,  19    |                  kastélybeli cselédek (de, én istenem, a romlott kastélybeli
 884   1,  19    |                  emberhez! Hát hova tegyem én a feleségét? Megegyem? Maga
 885   1,  19    |                   Rozáli, ha akarod; ahogy én ösmerlek, elveszed az eszét,
 886   1,  19    |                    mekkorának?~- Mit tudom én?~- Hát elég lenne ilyen,
 887   1,  19    |                     Nem tudunk összeférni. Én azt hittem, hogy a régi
 888   1,  20    |                   az is szép mesterség.~De én ehelyett egy olyan konfliktust
 889   1,  20    |                  Isten is úgy akarja, mint én, és a miniszter is úgy akarja,
 890   1,  20    |                mint az Isten, maga lesz az én feleségem, nem más.~Elpirult
 891   1,  20    |             bizonyosan ott van az is, hogy én fogadjam meg a hõsöm helyett,
 892   1,  20    |             átnedvesedni.~- Az akkor volt! Én még kiskorú voltam, nem
 893   1,  20    |                    mondja fiam, Nina, hogy én küldtem.~Erzsike künn õgyeleg
 894   1,  20    |                  tudom, azt mondanád, amit én gondolok. De nem tudsz szólni
 895   1,  20    |                 elérzékenyülve. - Nélküled én sem eszem, nem esik jól.~
 896   1,  20    |             húzgáld a hajamat.~- Nem bánom én. A testedhez nem szabad
 897   1,  20    |              megmarad a maga két napja, és én mégis csak egy napig fogom
 898   1,  20    |                   vagy, elõzékeny vagy. De én se akarok hátrább maradni.
 899   1,  20    |              százegy szemû fej leleményes.~Én istenem, mi mindenfélét
 900   1,  20    |               kopasz koponyája tetejére.~- Én? Hát tudom is én már az
 901   1,  20    |               tetejére.~- Én? Hát tudom is én már az ilyeneket. Asszonydolgok!
 902   1,  20    |                      étvágy. Nem értem már én, fiam, a ti dolgaitokat.
 903   1,  20    |                Ösmerlek benneteket.~- Nem, én az igazat akarom.~- Hát
 904   1,  20    |                  Csak állj ide az ajtóhoz, én majd kissé nyitva hagyom,
 905   1,  20    |                  sipító, vékony hangján:~- Én tudom!~Tóth bácsi elkezdett
 906   1,  20    |            gyámoltalan szívével, mikor még én is szerettem azt a zsivány
 907   1,  20    |            szerettem azt a zsivány Pistát. Én vagyok az oka, hogy odahoztam
 908   1,  20    |                  hogy odahoztam a nyakára. Én vagyok a szamár, én, én!«~
 909   1,  20    |               nyakára. Én vagyok a szamár, én, én!«~S a járókelõk látták,
 910   1,  20    |                    Én vagyok a szamár, én, én!«~S a járókelõk látták,
 911   1,  20    |                   is elmondja egymásután: »Én, én vagyok a szamár.« (Kár,
 912   1,  20    |                  elmondja egymásután: »Én, én vagyok a szamár.« (Kár,
 913   1,  20    |               menjen elõre, mindjárt jövök én is.~Fölkelt a padról s céltalanul
 914   1,  20    |               Sázsast? Sázsast? Hát láttam én a sázsast? Azs isten verje
 915   1,  20    |                   te miattam nem ültél át, én vagyok az oka, én bûnhõdjem.
 916   1,  20    |                ültél át, én vagyok az oka, én bûnhõdjem. Itt a fejem,
 917   1,  20    |                buta vagy. Honnan tudhatnám én? De mivel sokára jött rá,
 918   1,  20    |                amelyeknek nincs története. Én istenem, olyan szegény eseményekben
 919   1,  20    |                  maradtam el - de tudom is én azt leírni? Vagy pedig a
 920   1,  20    |              bajusza alatt és így szólt:~- Én azt hiszem, hogy Tóth Pista
 921   1,  20    |               hiszem? Hát hiszem. Tudom is én, miért hiszem.~- De látták,
 922   1,  20    |                kétszer kellett kimennie az én föltevésem szerint?~- No,
 923   1,  20    |                    vállat vont.~- Hja, azt én nem tudhatom. Hanem az az
 924   1,  20    |                 megnyalja a száját utánok. Én mindig ebbõl a szempontból
 925   1,  20    |                     aki kevélyen dübörgi: »Én új ruhába öltöztetem a mindenséget«.~-
 926   1,  20    |               sürgönyözz a bõröndjeinkért, én majd Pistának lökök föl
 927   1,  20    |                   a padlás felé.) Leteszem én már, öcsém, a kanalat örökre.~-
 928   1,  20    |               Gyuri bácsi nem marha.~- Azt én jobban tudom.~És nyöszörögve
 929   1,  20    |                 van! Érzem.~- Ne haragudj. Én gyújtottam rá. Tudod, hogy
 930   1,  20    |                  és megunja az okoskodást. Én legalább azt hiszem, ámbár
 931   1,  20    |                   az is szép mesterség.~De én ehelyett olyan konfliktust
 932   1,  20    |                   a vége az elbeszélésnek.~Én megtartom a szavamat, mert
 933   1,  21    |                    az elnöknek mogorván:~- Én sem hánytorgatok föl az
 934   1,  21    |                 sértõdve a haramiavezér. - Én vagyok a Kártyi Pista!~Nagy
 935   1,  21    |              pofákat, Gerencsér, mert amit én mondok, az úgy van. Hogy
 936   1,  21    |                   van. Hogy azt mondjátok, én adjak pénz. No, még mit?
 937   1,  21    |               adjak pénz. No, még mit? Hát én, fiaim, pénzt nem adok,
 938   1,  21    |                    ostobának?~- Nem vagyok én ostoba - mentegetõzött Strázsa
 939   1,  21    |               becsületesen beszélsz, fiam, én is becsületesen felelek.
 940   1,  21    |            Csakhogy úgy nézzetek rám, hogy én mindennap ebéd után megiszom
 941   1,  21    |                     se kevesebb. Mert amit én beszélek, az olyan szent,
 942   1,  21    |                   Nemesember volt az apám, én sem vagyok csirkefogó.~Lótusz
 943   1,  21    |                   császár nevében? Jó, jó. Én lojális ember vagyok, nekem
 944   1,  21    |                    meg lehet azt rendelni, én meg is tenném, de nekem
 945   1,  21    |                    azért az mégis korogna. Én még ma semmit sem ettem
 946   1,  21    |                   kisleányom!~- Nem vagyok én leány, nemzetes uram. Asszony
 947   1,  21    |              nemzetes uram. Asszony vagyok én.~Mosolygott egy kicsit,
 948   1,  21    |             kicsoda?~- Az apám Nagy Antal, én pedig Nagy Verona. Az apám
 949   1,  21    |            Jánoséknál szolgált.~- Bánom is én. Jobb szeretném tudni, hogy
 950   1,  21    |                  vesztõhelyre kerülnél, ha én akarnám - suttogta a bíró; -
 951   1,  21    |                hóhér ütné le a fejedet, ha én nem volnék.~- Tudom, tudom -
 952   1,  21    |                    odább a vén kutya -, ha én nem volnék olyan jó ember
 953   1,  21    |                       Ahogy tetszik, fiam. Én mosom a kezeimet (s valóságosan
 954   1,  21    |                   alkusznak). Mért mentsem én meg ingyen az életedet?
 955   1,  22    |                     De énnekem mindegy az. Én azért leütöm Gál Jánost.
 956   1,  22    |                  semmi se lesz. Inkább még én toldom meg egy ötvenessel.~
 957   1,  22    |                 vágni az egyik kezét.~- Az én kezemet? - kérdé elcsodálkozva,
 958   1,  22    |             Vérmérgezés van jelen (ezt nem én mondom így, a doktor mondta);
 959   1,  22    |                   eszem, Kriska. Nem halok én meg darabonkint.~Birli kétségbeesett
 960   1,  22    |                    Azt mondja magában: »az én sorom már betelt« és meghajtja
 961   1,  22    |              mondja magában: »minek vagyok én már itt tovább«, mint ahogy
 962   1,  22    |                     mint a vármegye.~- Azt én ugyan nem tapasztaltam -
 963   1,  22    |              hánytak a doktor felé.~- Hogy én hallgassak? - Hangja gúnyolódó
 964   1,  22    |                rejtette el a nagy titkait, én azokat kiszedegetem, összerakom
 965   1,  22    |                  éppen ilyesvalamit akarok én is megtudni - mondá a doktor.~-
 966   1,  22    |                   még nem volt eddig vevõ. Én csak a szerelemre tartottam
 967   1,  22    |                   De nem tesz semmit, adok én igaz szót is. Mit akar?~-
 968   1,  22    |                bizonyosan szereti, mert az én boltomban járt a legény
 969   1,  22    |                  asszony -, elbírja azt az én lelkem!~- Hát isten neki.
 970   1,  23    |           ilyen-olyan adta! - fakadt ki az én öregapám. - Bízd te csak
 971   1,  23    |              dolgot ránk, kettõnkre… tudom én, mit csinálok.~S valóban,
 972   1,  23    |                    hordott a templomba, és én szerettem is vele járni,
 973   1,  23    |                 sima úton megengedte, hogy én hajtsam a lovakat - az volt
 974   1,  23    |                  nézd meg! Pelyváért kapom én a lovat? Nekem ugyan ne
 975   1,  23    |                    azzal a gyeplõvel, mert én nem akarok a világból kiszaladni.~
 976   1,  23    |                  fundamentuma.~Igen ám, de én csak tizenhatéves voltam
 977   1,  23    |             körülbelül tíz év múlva. Akkor én leszek huszonhatéves, Piroska
 978   1,  23    |                takarosak, igézõk voltak az én szememben… ~***~Lassankint
 979   1,  23    |                   szomszédja természetesen én voltam, hizlalván szemeimet
 980   1,  23    |              tekintetét, bezzeg lesütöttem én a magamét, pedig vetette
 981   1,  23    |                   kerül. De nem tette, hát én se teszem, mert én csak
 982   1,  23    |                     hát én se teszem, mert én csak a szolgája vagyok.~-
 983   1,  23    |          okoskodott magában: Minek ugassak én, ha a gazdám úgyse hallja?
 984   1,  23    |                  hallja? Hát bolond vagyok én, hogy egy siket embernek
 985   1,  23    |                    mutassanak. Azért, hogy én siket vagyok, mégis ilyen
 986   1,  23    |                   levõ padba jut, éppen az én hátam irányába.~Azért mondom
 987   1,  23    |                    vígan. (Százszor mentem én már erre, de sohasem hallottam
 988   1,  23    |                    lesz. A macska fél, nem én. Csakhogy mit mondok neki?~
 989   1,  23    |                   volna el. Nincs ebben az én öregapámban emberi szív.~
 990   1,  23    |               kõolajkorsóval elöl szaladt, én utána.~- Bele kell ütni
 991   1,  23    |                 Ezen aztán úgy megörült az én apácskám, hogy elkezdte
 992   1,  23    |                  fejével, hogy jól van, az én szívem pedig ugrált örömében,
 993   1,  23    |                    a könyv csak taktika és én jól látom azért minden mozdulatát.~
 994   1,  23    |                  ráérsz még. Az igaz, hogy én már a »mensánál« kezdtem,
 995   1,  23    |                     Mi, nagyapa?~- Hogy az én koromban szebbek voltak
 996   1,  23    |          Megkergült ez a fiú!~De bántam is én. Egy titkos érzés, egy megmagyarázhatlan
 997   1,  23    |              mágnások, köztük a Gállék is. Én mindenütt utánok kullogtam,
 998   1,  23    |                    skarlát posztó.~- Ez az én levelem.~- Ideadja most
 999   1,  23    |          hemperegtél, nebuló?~- Nem vagyok én nebuló - mondám zihálva
1000   1,  23    |                szemrehányón hörögte:~- Már én hetvenéves vagyok.~Mintha