bold = Main text
     Rész, Fejezet                                            grey = Comment text

4001  IV,  27    |        apprehendálni, mert csakugyan az az én valódi nevem.~- Valódi neve?~-
4002  IV,  27    |                 értelme volt annak, amikor én születtem a Bach-szisztem
4003  IV,  27    |                   Másnap sokat nevettek az én esetem fölött a »Marcsa
4004  IV,  28    |                   nyakaztatott le nekik.~- Én? Nem láttam én ma még egy
4005  IV,  28    |                    nekik.~- Én? Nem láttam én ma még egy kanálnyi embervért
4006  IV,  28    |                     hallja kegyelmed, hogy én a kegyelmed istentelenségeit
4007  IV,  28    |               istenasszonyt összerugdossa, én meg nem állhatom, hogy közbe
4008  IV,  28    |                   és melyik a gyönge ital. Én a magam részérõi azt tartom,
4009  IV,  29    |                    A tündérek hozzák.~- Az én udvari ötvösöm, megvallom,
4010  IV,  29    |               hiszem, fölséges uram, pedig én csak kétféle gyûrûket készítek.~-
4011  IV,  29    |                éppen azért mondom, mert az én ötvösöm százféléket tud.
4012  IV,  29    |                   aki hogyan szereti.~- Az én gyûrûim is különböznek,
4013  IV,  29    |           birodalmam minden ékszerénél. Az én ötvöseim kontárok hozzád
4014  IV,  29    |                  Nem, nem isten õrizz, ezt én a visszalépõ minisztereknek
4015  IV,  30    |                  gonosz csontok. (Különben én is abban vagyok.) Szigorú
4016  IV,  30    |                   a barna felé fordulva.~- Én Aróta vagyok, a gazdag kalmár
4017  IV,  30    |                    téged hogy hívnak?~- Az én nevem, Delma, a hajóács
4018  IV,  30    |                 szólt:~- Ám legyen, osztom én is a Delma kívánságát.~Mirtha
4019  IV,  30    |               Aróta:~- Nem, nem, királyné! Én a törvényre hivatkozom,
4020  IV,  30    |               õrülve, asszonyok? Azaz hogy én vagyok megõrülve, amiért
4021  IV,  31    |                 ösmerik, ki volt kend. Hát én megmagyarázom.~Tima Jóska
4022  IV,  31    |                   az ablakon ment be, mert én itt álltam, mint a parancsolat.~
4023  IV,  32    |                  mert az latinul van.«~Hát én is azért írtam fel e kis
4024  IV,  32    |                  legyezõikkel azalatt, míg én elfecsegem a penészes idõknek
4025  IV,  32    |                    mivelünk tart, Magda!~- Én rábízom magamat.~- Majd
4026  IV,  32    |                  vallod. Mert ami rózsa az én kertemben nyílik, az az
4027  IV,  32    |                    kertemben nyílik, az az én rózsám. Azt én másnak letépni
4028  IV,  32    |               nyílik, az az én rózsám. Azt én másnak letépni nem engedem.~-
4029  IV,  32    |                engedem.~- Megölne engem az én apám, nagyságos uram.~-
4030  IV,  32    |                  võlegényedet?~- Akkor meg én ölném el magamat.~- De mi
4031  IV,  32    |                    durcásan -, hogy nem az én fajtám!~Hízelgõ szavakkal,
4032  IV,  32    |                  fejét rázta.~- Nem megyek én sehová, hagyjon engem. Keressen
4033  IV,  32    |                  fõtisztelendõ úr. Apámnak én fõzöm odahaza a vacsorát,
4034  IV,  32    |                 szent atyám, mint az, hogy én szeretem. Oh, jaj, szerencsétlen
4035  IV,  32    |       szerencsétlen volt az az óra, amikor én születtem, börtönbe vittem
4036  IV,  32    |             földesúr kívánatára történt.~- Én is azt hiszem, s ha õ tette,
4037  IV,  33    |                   kiveszendõ zsánerbõl.~De én fiatal koromban még ösmertem
4038  IV,  33    |                  magában valami?~- Nem biz én… Hiszen árok sincs arra.~-
4039  IV,  34    |                   közül már egy sincs ott (én túlról néztem õket a kerítés
4040  IV,  35    |               akkor semmi okom titkolózni. Én becsületes ember vagyok,
4041  IV,  35    |                volt a fizetésem, pajtás, s én teljes életemben gavallér
4042  IV,  35    |                    alispán jött méregbe.~- Én is gavallér ember voltam
4043  IV,  35    |                      Angliának száz év óta én vagyok a legtisztességesebb
4044  IV,  35    |               valahol rend is?~Igenis van.~Én már találkoztam egyszer
4045  IV,  35    |              ugratni akar bennünket.~- Nem én, becsületemre mondom.~-
4046  IV,  35    |              önöknél árva lenni.~- Már azt én nem mondom - mordul föl
4047  IV,  35    |                   közzé a Pesti Hírlapban.~Én? A megyei árvaszék ellen?
4048  IV,  36    |             Napóleon az égbe.~- Ki vagy?~- Én a volt francia császár vagyok.~-
4049  IV,  36    |                  órák odafönt).~- Ki az?~- Én a szardíniai király vagyok.~-
4050  IV,  36    |                      felelte a lélek.~- Az én kegyelmembõl? Nem emlékszem.~*~
4051  IV,  37    |              örökösének. Ha jól emlékszem, én magam expediáltam a hivatalos
4052  IV,  37    |                  költeni a reklámokra.~Így én tönkre megyek egészen -
4053  IV,  37    |                 beállított a hivatalunkba, én már megösmertem, s nevetve
4054  IV,  37    |                     No, az nagy hiba, mert én nem ajánlottam volna önnek
4055  IV,  37    |               honoratiort.~- Ah, az már az én dolgom! - szólt fejét kevélyen
4056  IV,  37    |                fejét kevélyen megemelve. - Én fogok tudni tekintélyt tartani.~-
4057  IV,  38    |                falba vésve nagy betûkkel: »Én Bánfi András, itt voltam
4058  IV,  38    |                  az ördöghöz imádkozni, és én jótállok érte, hogy az engem
4059  IV,  38    |                 fel ne próbáld nyitni, míg én nem mondom.~Úgy tett Helvig,
4060  IV,  39    |                 annak a fû se használt.~Az én szegény nagyanyám sok-sok
4061  IV,  40    |             Különvonat áll rendelkezésére. Én biztosítom, hogy egész végig
4062  IV,  40    |                 céltalan utazásokat tenni. Én értékesíteni szoktam az
4063  IV,  41    |               fölsóhajtott ájtatosan: »Oh, én istenkém! Mikor állítod
4064  IV,  41    |                fölséges levegõ! Ez kell az én Milikémnek.~- A levegõ kétségkívül
4065  IV,  41    |                  elvitte Milikét Gerelyre, én elszármaztam Pestre, s azóta
4066  IV,  41    |                    van.~- Jól van, jól, de én a Boróth úrról beszélek.~-
4067  IV,  41    |               Boróth úrról beszélek.~- Hát én is a Boróth úrról beszélek.~-
4068  IV,  41    |                      A háziurat keresem.~- Én vagyok - szólt könnyedén.~-
4069  IV,  41    |           javítottam ki magamat.~- Igenis, én vagyok.~- Ön? - hebegtem
4070  IV,  41    |             fejezzem ki magamat? Hiszen az én Boróth barátom, aki a Milikét
4071  IV,  41    |                   nem ismerem személyesen. Én Boróth György vagyok. Kihez
4072  IV,  41    |            eresztlek ám haza egykönnyen.~- Én még mindig azt gondolom,
4073  IV,  41    |                hová lettek.~- Hát tudom is én! Alkalmasint még most is
4074  IV,  41    |                   prüszkölve röpített, míg én gondolkozva hunytam be szemeimet,
4075  IV,  41    |                 megnézni, mi lett azóta az én kedves Gyuri pajtásomból.
4076  IV,  41    |          állapotokat. Elhiszem… hüm! Hanem én tudom a dolgot. Ez a birtok,
4077  IV,  41    |                   õ dolguk! De mit szóljak én, hogy minden negyedévben
4078  IV,  42    |                    hagyjanak éjjel aludni, én majd megteszem a magam kötelességét
4079  IV,  43    |                most a dolgokat?~- Tudom is én! Milyen hivatalt akarsz?~-
4080  IV,  43    |            Schulverein küldött.~- Bánom is én… quint és egy terc!~- Tévedésbõl
4081  IV,  43    |                  tévedés… hisz ez akkor az én reszortom!~Megtetszett a
4082  IV,  43    |              szászok ellen! Majd felnyitom én a Schulverein szemét! Most
4083  IV,  43    |                 szemüveg.~- Hát hol voltam én? - mormogta, mint az álomból
4084  IV,  43    |              szájszéleit megrángatva -, de én nem értettem meg, mert németül
4085  IV,  43    |                    amely azt rendeli, hogy én németül értsek.~S egy darabig
4086  IV,  43    |                mentémet.~*~Kitõl hallottam én ezt a történetet? - fogja
4087  IV,  43    |              Schmidt úr esete, elmondhatom én a másikét is.~II. A MÁSIK
4088  IV,  43    |                 pajkos fiúra mutatva.~- Az én pulyáim - mondá szeretettel,
4089  IV,  43    |              Brassóba.~- Messzirõl?~- Nem: én itt a szomszéd megyében
4090  IV,  43    |                 kieregette a kupé ablakon.~Én nem tudom: de úgy gondolom…
4091  IV,  44    |                   tör elõ:~- Majd diktálok én a tekintetes úrnak.~(Nem
4092  IV,  44    |                 jön is.)~- Kicsoda maga?~- Én, kérem alássan, egyszerû
4093  IV,  44    |                  De hát ki volt azelõtt?~- Én a fehéregyházai borbély
4094  IV,  44    |                   szerepelek (megfordultam én már, kérem, tíz helyen is),
4095  IV,  44    |                    akar diktálni?~- Lássa, én már vagy két hete nézem
4096  IV,  44    |                     kérdeztem kíváncsian.~»Én egy orosz muzsik voltam« -
4097  IV,  44    |            feltámadás napján. Ezért mondom én, hogy a Török úr terve nagyon
4098  IV,  44    |                     Huh, huh - süvített az én koponyám -, de bizony olvastam.
4099  IV,  44    |             temették az embereket! (Biz az én anyjukomnak is eszébe juthatott
4100  IV,  44    |                   Ön tehát azt gondolja…~- Én azt gondolom, hogy Petõfinek
4101  IV,  44    |              szájában, de meggyújtatlan, s én könyökömre nehezedve, félig
4102  IV,  45    |                nyelvét élesíti. Hiába írom én ki Dákos Mihály uramról,
4103  IV,  45    |               egész emberiség üldözi õket.~Én melléjök állok, s csak azért
4104  IV,  45    |                 Eszter elé állt.~- Csak az én holttestemen keresztül!~
4105  IV,  45    |               csúfság, milyen szégyen! Oh, én édes Krisztusom, szent bárányom,
4106  IV,  45    |                  hát célirányos leszen, ha én is meggondolom, és a nagyságos
4107  IV,  45    |             országgyûlési stílusban.~- Már én csak így tudok, kérem alássan…
4108  IV,  45    |                  Hogy tekintettel arra, ha én nem árulok zsákbamacskát,
4109  IV,  45    |                  árulok zsákbamacskát, hát én sem engedhetem az eladott
4110  IV,  45    |                       Úgy, könyörgöm, hogy én addig nem adom az erdõt,
4111  IV,  45    |                  maga õszinte volt hozzám, én is õszinte leszek, de aztán
4112  IV,  45    |           emberbarátnak lenni.~- Oh, tudom én azt méltányolni - mondá
4113  IV,  46    |                szünetel a fegyverünk.~- De én csak egy félórai szünetet
4114  IV,  46    |                Találd ki, Ozmanbegovics.~- Én már tudom, de te mondd ki.~-
4115  IV,  46    |               tudom, de te mondd ki.~- Nem én. Egyen meg engem a kutya,
4116  IV,  46    |           restelled, hát kimondom most már én: úgy értjük a félórai fegyverszünetet,
4117  IV,  47    |                     A jövõ augusztus hó 10-én éjjel 1 órakor óriási vihar
4118  IV,  47    |                nevetett aztán augusztus 11-én, mikor megkapta a sürgönyt
4119  IV,  47    |             emberek azt fogják hinni, hogy én hazudtam.«~A vihar elmaradt
4120  IV,  47    |                  kudarc okát találtam meg. Én az Akadémia almanachját
4121  IV,  47    |                  lehetett meg a vihar. Oh, én szerencsétlen!~*~Így beszélték
4122  IV,  47    |                  nekem ezt a történetet, s én azt a tanulságot merítem
4123  IV,  48    |                 Borcsa -, ajánlom magamat. Én sohase leszek az öné.~Ezzel
4124  IV,  48    |                   tehetsége van - mondá -, én okos férjet akarok.~*~A
4125  IV,  48    |                    a böjtben megkérette.~- Én imádom kegyedet, kisasszony,
4126  IV,  48    |             kisasszony, s kérem a kezét.~- Én is szimpatírozom önnel,
4127  IV,  48    |             számára van kigondolva.«~»S ha én adnék önnek egy „sas-rendet”?« -
4128  IV,  48    |                    császár.~»Kicsoda ön?«~»Én Napóleon vagyok.«~A katona
4129  IV,  48    |                   ceremóniázzunk, barátom. Én megadom önnek a „sas-rendet”,
4130  IV,  48    |                éppen lehetetlen - mondá -, én kitaláltam a módját.«~Egy-két
4131  IV,  48    |                 iktató úrtól.~- Nem vagyok én ahhoz elég okos - felelte
4132  IV,  48    |             annyira megijedni.~- Nem értek én a talányokhoz.~- Ugyan hagyja
4133  IV,  48    |                   az.~- De iszen hallottam én, miket kérdezett a kisasszony
4134  IV,  48    |                 írótól, beleveszne abba az én eszem. Egyet se tudok én
4135  IV,  48    |                   én eszem. Egyet se tudok én azokból megfejteni.~- Jól
4136  IV,  48    |               semmit sem jelentenek. De az én akadémikusom tettette magát,
4137  IV,  48    |             kisebb-nagyobb matschakerek, s én ebbõl láttam, hogy üres
4138  IV,  48    |                    az lenne most már, hogy én az iktatóval azt feleltessem
4139  IV,  48    |            feleltek a többiek, de bánom is én a költõi igazságszolgáltatást.)~
4140  IV,  49    |                     mely még 1884. jún. 25-én kelt. Tehát már kilenc hónap
4141  IV,  49    |             megengedi.~- Akkor hát mármost én mit árvereztessek? - kiálték
4142  IV,  49    |             végrehajtó nyájas mosollyal.~- Én nem tréfálhatok, uram. Nekem
4143  IV,  49    |                árverésen egy unokaöcsém, s én csak használatba bírom.
4144  IV,  49    |                magamat Hebeley úr elõtt:~- Én már nem jelölök ki semmit.
4145  IV,  50    |                     No, tudja mit, egyszer én magammal viszem, ha akarja,
4146  IV,  50    |                    a természet produkálja. Én mindig azt hittem, hogy
4147  IV,  50    |                     A hold kibújt kissé, s én láthattam a két fejedelmi
4148  IV,  51    |           igazságos az olvasók iránt, mint én.~Még mikor rászedem is õket,
4149  IV,  51    |                 bizony az Iluskáénak adnék én igazat, de ezek a bírák…
4150  IV,  51    |                hogy kifizette?~- Nem tudom én, galambom, ha a szavamnak
4151  IV,  51    |                  egy társalkodóném, akitõl én franciául tanultam. No,
4152  IV,  51    |              nagysád a kétezer forintot.~- Én? Kifizessem? Még egyszer?
4153  IV,  52    |                     Eszembe sem jutott. Ha én képet festek, én csak a
4154  IV,  52    |                jutott. Ha én képet festek, én csak a mûvészetemre gondolok.~-
4155  IV,  52    |                 nagyobbik lánykája, aki az én ex-takácsommal lakik egy
4156  IV,  52    |                   mi történhetik bent?~Biz én megtettem azt az indiszkréciót,
4157  IV,  52    |                        Nem, nem, eresszen, én elmegyek - lihegte szakadozottan. -
4158  IV,  52    |                   lihegte szakadozottan. - Én itt nem maradok. Én azt
4159  IV,  52    |       szakadozottan. - Én itt nem maradok. Én azt meg nem teszem ezért
4160  IV,  52    |                       De hiszen nem akarok én semmi rosszat. Hát mi van
4161  IV,  52    |                mohón kezdett öltözködni, s én siettem elhagyni helyemet,
4162  IV,  52    |       diadalittasan. - A nagydíj biztos.~- Én is azt hiszem. De igaz,
4163  IV,  53    |                    faluban híre ment. Hogy én magam is beszéltem? Hát
4164  IV,  53    |                    ez a rablógyilkost. Hát én csak azt mondom, hogy mindenekelõtt
4165  IV,  53    |                    az úr annyit?~- Nem biz én.~- Hát nem ér annyit?~-
4166  IV,  53    |                      De nekem nem ér, mert én csak olyan tárgyat veszek
4167  IV,  53    |                    sehogy, mire kellene az én boltomban? Ilyen ékszert
4168  IV,  54    |                    ránk nézve.~- Oh, Róza, én nem élem túl a mai napot.
4169  IV,  54    |                   nem is láttam. Nem, nem. Én örökké magát fogom szeretni.~-
4170  IV,  54    |                  be például a kocsiszínbe. Én ott várom.~- Mit gondol? -
4171  IV,  54    |                    võlegényhez mit szól az én Rózikám?~- Csinos fiú! -
4172  IV,  55    |                 akarja.~*~Minthogy azonban én csak annak hiszek, amit
4173  IV,  55    |             elviselheti azt most már, mint én.~»Hát, öcsém, úgy volt az,
4174  IV,  55    |             átkártyázzuk az éjszakát.~- De én itt a kocsin maradok.~-
4175  IV,  55    |                     Hagyjatok nekem békét, én itt hálok a szekeren.~-
4176  IV,  55    |                  kellett tõlük tartanom.~- Én a koronát viszem, barátim.~-
4177  IV,  55    |                     Ki oszt?~…Így viseltem én, kedves öcsém, hat óra hosszat
4178  IV,  56    |                    hiba, majd kitörültetem én azt onnan mindjárt.~- Ugyan
4179  IV,  56    |                  el, hogy mi van. Elhiszem én azt neked idebent is.~Bozontos
4180  IV,  56    |                 meghalt az öcsém. A részét én örököltem, és akkor már
4181  IV,  56    |            jegyeztek be. Hát oda terjed az én alázatos kérésem, pajtás,
4182  IV,  56    |                     Hát nem szent az, hogy én már túljárok a huszonnégy
4183  IV,  56    |                      Ösmerlek, az igaz, de én most nem én vagyok, hanem
4184  IV,  56    |                    az igaz, de én most nem én vagyok, hanem a rendszer.
4185  IV,  56    |           telekkönyvvezetõ urat keresem.~- Én vagyok - riadt fel egy pillanatra,
4186  IV,  56    |                közbe -, mert akkor még nem én vezettem.~- Kiskorúnak jegyeztek
4187  IV,  56    |                    rázta kedélyesen.~- Azt én ugyan nem látom, mert rosszak
4188  IV,  57    |                   önalkotta gépezetnek, de én ezt föl nem teszem õkegyelmeikrõl.)~
4189  IV,  57    |             miattam virradhat, esteledhet, én itt maradok egy álló helyben,
4190  IV,  57    |                    szólalt fel legelõbb:~- Én azt indítványozom, tiszteletes
4191  IV,  57    |                  most nem volna szükség az én okos cselekedetemre.~- Hát
4192  IV,  57    |                 megváltoztatására. Kijárom én azt, ha térdig kopik is
4193  IV,  57    |              szóltál? Hát mire való vagyok én? - írta fel nagy pók alakú
4194  IV,  59    |                   de miképp is lehetséges, én istenem, hogy ilyen derék
4195  IV,  59    |             Feljelenteni! - süvítette - Az én fiam? Egy Bíró Imre! Huh,
4196  IV,  59    |                     Azt, hogy a gyerek… az én fiam…~- Nos, nos?~- Canis
4197  IV,  61    |                     ha lehetne! Nem vagyok én pertu a miniszterekkel,
4198  IV,  61    |                dolgokat.~- Oh kérem, tudom én, mit beszélek. Bejutottam
4199  IV,  61    |                 hivatalnoknak.~De már erre én is kíváncsi voltam, hogy
4200  IV,  62    |                   a nyertesnek, amit akar.~Én vesztettem, Anna kapta a
4201  IV,  62    |                 azt írta be a gonosz, amit én óhajtottam volna (hogy ti.
4202  IV,  62    |               Alulírott kötelezem magam az én Anna unokahúgom számára
4203  IV,  62    |             kormánypárti néplap.~Nem bánom én, akármi. Föl volt jegyezve
4204  IV,  62    |                    No majd mindjárt festek én az arcodra nyájasságot«.~-
4205  IV,  62    |                 jött? Mit akar ön ezzel?~- Én istenem, mit akarhatnék
4206  IV,  62    |                szép öntõl, de lássa, uram, én nem az az ember vagyok,
4207  IV,  62    |                anyagi szempontok vezetnek. Én elõre is kijelentem, hogy
4208  IV,  62    |             mintsem bevehetném olvasómnak. Én a ködmönöknek írok, uram.~-
4209  IV,  62    |           ködmönöknek írok, uram.~- Nem az én számomra rendelem a lapot -
4210  IV,  62    |                   Igen? Nos, ez esetben az én lapom egészen fölösleges,
4211  IV,  62    |                  ez!~- De uram - mondám -, én végre is elõfizetni akarok.
4212  IV,  62    |                     hogy milyen. Nem bánom én, akármilyen.~- De beláthatná,
4213  IV,  62    |                   beláthatná, könyörgöm…~- Én nem látok be semmit. Én
4214  IV,  62    |                    Én nem látok be semmit. Én elvesztettem fogadáson,
4215  IV,  62    |                    járt-kelt a szobában, s én szánakozva néztem szegényt.~-
4216  IV,  62    |               szubvenciót, mint élõ lapra. Én családos, gyermekes ember
4217  IV,  62    |              gyermek! Ön eláll attól, hogy én minden héten nyomassak önnek
4218  IV,  62    |          nyomtatnám? Rontani vele a népet? Én becsületes ember vagyok
4219  IV,  63    |                  nemesség a címereibe.~Még én éltem egy kis darabig az
4220  IV,  63    |              darabig az özönvíz elõtt, még én színrõl színre láttam azt
4221  IV,  63    |                    emiatt. Szerettem volna én is visszacsúfolni õket a
4222  IV,  63    |                csak alkalomra vártam, hogy én is azonképp nekiinduljak
4223  IV,  63    |                lett öreg ló eközben, de az én fejembõl ki nem párolgott
4224  IV,  63    |                    iszen majd kiköszörülöm én azt, ha hazahozom a pajzson
4225  IV,  63    |                  keresésre ösztökélt, mert én gyûlölöm a kecskénket és
4226  IV,  63    |              szavakat: nem gondoltam volna én azt akkor, hogy milyen magvasak.~
4227  IV,  63    |                    odahaza járva (ahol már én sem vagyok különben odahaza)
4228  IV,  64    |                      Próbálja meg az úr, s én szívesen megfizetem kétszeresen
4229  IV,  65    |                   a fejét, majd megmutatom én õkelmének, hogy a törvény
4230  IV,  65    |              barátom - felelte a doktor -, én megyei orvos vagyok, de
4231  IV,  65    |                 legyen az a törvényszék?~- Én - mond az elnök mosolyogva. -
4232  IV,  65    |                   kr.-ról, akkor nem tudom én miféle paragrafus szerint
4233  IV,  65    |                 megöregedjem benne. Inkább én engedek. Ne szaladgáljon
4234  IV,  66    |                     Lépkedjetek elöl, majd én utánatok ballagok.« (Mintha
4235  IV,  66    |                    Vojnik Márton. - Hát az én puskámat nem viszitek, mi?
4236  IV,  66    |                    Hát mivel nagyobb úr az én Ostyepka komám nálamnál,
4237  IV,  68    |                 vállfûzõkbe - és mit tudom én még hová.~A mámoros urak,
4238  IV,  68    |             beállított oda a gróf úr is.~- Én Tomándy gróf vagyok - mondá
4239  IV,  68    |                    ezüstrõl.~- Igen. Éppen én vettem fel a jegyzõkönyvet.~-
4240  IV,  68    |                   fülüket sem mozdítják az én ezüstöm dolgában. Hanem
4241  IV,  68    |          Kétségkívül, grófnõ… Fájdalom… az én hibám.~Megijedt, könyörgésre
4242  IV,  68    |                  mókázz, kis öregem. Tudom én, ki vagy. Gyere no ide,
4243  IV,  68    |                  aztán felkacagott.~- Hisz én vagyok Tomándy gróf.~- Hiszi
4244  IV,  68    |             feleségem meg ne tudja!~- Adok én a kegyelmes úrnak egy jótanácsot -
4245  IV,  68    |                    ezüstnemûbõl.~- Hogyan? Én?~- És csináltasson annak
4246  IV,  68    |                  annyit, amennyi hiányzik. Én akkor aztán felviszem a
4247  IV,  69    |                    van. Sohasem láttam még én ilyen furcsa gazdag embert!~
4248  IV,  69    |             kocsiról.~- Hát ezek kik?~- Az én leányaim.~(Hüm! Ezekbõl
4249  IV,  69    |                 hogy mondjak valamit.~- Az én leányaim!~(Meg van ez az
4250  IV,  69    |                       Úgy bizony. Ez is az én leányom!~Ahogy a templom
4251  IV,  69    |                    õ szép Bulykainéjukkal! Én itt soha meg nem szokom.~
4252  IV,  69    |             kertjébe, ha akarja. Hiszen az én lányom az.~(Micsoda? A szép
4253  IV,  69    |                 öreg, egy-két szót mondtam én is, õ is, ahogy szokás ilyenkor,
4254  IV,  69    |                 bálványa.~Sokat töprengtem én azon, kivált eleintén, hogy
4255  IV,  69    |               Ahogy van, úgy van. Bánom is én. Beleszoktam.~*~Két év múlt
4256  IV,  69    |            szájamra ütve. Hát mióta tartom én szépnek Bulykainét? Hiszen
4257  IV,  70    |                    Nem a kabátjáról jöttem én most mértéket venni kegyelmednek,
4258  IV,  70    |                     itt vagyok, itt állok, én Damók Mihály, kitaláltam,
4259  IV,  70    |                tehát tegyük fel, hogy most én vagyok a vámõr.~- Helyes,
4260  IV,  70    |                öregapja vágta szét, akitõl én ezt a történetet hallottam),
4261  IV,  71    |                    Leírta egy papirosra, s én ámulva olvastam a következõ
4262  IV,  72    |          találkozom véletlenül az utcán az én tisztelt barátommal, Justh
4263  IV,  72    |                  magamban, hadd tegyek már én is valami hasznot az országnak.)~
4264  IV,  72    |                  hasznot az országnak.)~Az én tisztelt barátom gondolkozott
4265  IV,  72    |            valamelyik egészséges foga fáj. Én például az alsó szájpadlásban
4266  IV,  72    |               Denique elmúlt egy félóra, s én egy foggal lettem szegényebb,
4267  IV,  72    |                    maga után.«~Csakhogy az én néhai fogam nem szorul ily
4268  IV,  72    |                harmadévi újságot. Soha még én újságnak így meg nem örültem.~
4269  IV,  72    |                  idõm reggelig. Elolvastam én azt a cikket ezerszer is
4270  IV,  72    |                mély csöndje támadt, amikor én váratlanul közbeszóltam.~
4271  IV,  72    |              indult aztán a rábeszélés, de én csökönyös maradtam. (»Nem
4272  IV,  72    |           csökönyös maradtam. (»Nem akarok én generális lenni a szentnek
4273  IV,  73    |                                         AZ ÉN ASZTALTÁRSAIM~(Apró-cseprő
4274  IV,  73    |                    lényeges differencia az én asztaltársaim közt, minthogy
4275  IV,  73    |                 közbe.~»Tehát öné?«~»Igen, én vagyok a tulajdonos.«~»Kevesebb
4276  IV,  73    |                   beszél ön, Cassagnac úr? Én csak a botomat keresem,
4277  IV,  73    |               legyen. Grévy.«~(Ezt nevezem én közigazgatásnak.)~»Köszönöm,
4278  IV,  73    |                    mindezeket Tiszának… el én, ha megharagszom.~De még
4279  IV,  76    |            dolgokról diskuráltunk.~- Ah!~- Én egy ujjamat mutattam, hogy »
4280  IV,  76    |                 szemünk van«. Na már akkor én sem állhattam tovább, elfogott
4281  IV,  77    |                kigúnyoljam.~Nos igen, mert én szeretem elösmerni, hogy
4282  IV,  77    |                    emberek alakuljanak, de én magam nem alakulok.~Én az
4283  IV,  77    |                  de én magam nem alakulok.~Én az öregapámat tartom okos
4284  IV,  77    |                  amikor Kozma Sándor, akit én a modern irány megtestesülésének
4285  IV,  77    |              csinál, amiben ő téved, abból én rögtön szatírát komponálok.~
4286  IV,  77    |                  csak az isten tudhatja.~- Én is tudom. Eljön kend hozzám
4287  IV,  77    |                 aztán, csókolom kezeit, az én gondom.~…A fõügyész elnevette
4288  IV,  79    |                   kacagott a palatinus is, én pedig megfogadtam magamban,
4289  IV,  80    |                    az asszony, akár nincs, én akkor megyek a vendéglõbe,
4290  IV,  80    |              fürdõre mentetek.~- Péter!!~- Én megtettem, ami tõlem tellett.
4291  IV,  80    |           rettentõen unatkoztam. Hát te?~- Én? Lehet is rólam szó, mikor
4292  IV,  81    |               beszélsz? Hát mit akartok az én kalapommal, he?~S ennek
4293  IV,  81    |                    bújt beléd? Bántottalak én, vagy mi? Szóltam én hozzád
4294  IV,  81    |           Bántottalak én, vagy mi? Szóltam én hozzád egy rossz szót?~-
4295  IV,  81    |                  inkább dicsérem. Soha még én ilyen szép kalapot nem láttam.
4296  IV,  81    |                    akar ön a kalapommal?~- Én - hebegte Ocskoványi elsápadva -
4297  IV,  81    |                   Hát hajadon fõvel járjak én már? Üldözött vad legyek,
4298  IV,  81    |             illúziókat - mert azok csak az én fejemen veszik ki magukat
4299  IV,  82    |                   maga megyéjével.~- Mikor én vicispán voltam - mondá
4300  IV,  82    |              vékony bordákkal. Azt hittem, én vagyok a világ leggazdagabb
4301  IV,  82    |             vallotta ki szégyenlősen.~- Az én dohányomból? No iszen szépen
4302  IV,  82    |              legyen. No isz, azt szeretném én látni, hogy egy viceispánt
4303  IV,  82    |                Eszembe sem jutott többé az én dohányom. Hanem egy nap
4304  IV,  82    |                    macska fél tõle, de nem én. Le kell belõle hozni egypár
4305  IV,  83    |                 szép lehet az belülrõl! Ha én azt egyszer úgy kedvemre
4306  IV,  83    |                   öreg gróf személyénél.~- Én? Az öreg grófnál?~- Együtt
4307  IV,  83    |                  Ilyen minõségben kerültem én a grófhoz, beállítván egy
4308  IV,  83    |                  nyöszörgõ, síri hangon.~- Én vagyok, kegyelmes uram.~-
4309  IV,  83    |             kiáltám.~- No, nagyon jó. Mert én nagyon szegény ember vagyok.~
4310  IV,  83    |                   sem tudok, csak köhögni. Én nagyon szegény ember vagyok.~
4311  IV,  83    |                     Néha elszunnyadott, és én is abbahagytam az olvasást,
4312  IV,  83    |                levelei érkeztek, azokat is én bontottam fel.~- Levél az
4313  IV,  83    |         feldiktálta nekem egy papirosra, s én a kápolnába mentem a lajstrommal,
4314  IV,  84    |                átmehetek a túlsó partra, s én a fát magam után belököm
4315  IV,  84    |              beletétetni mások által, mert én kerestem, de nem találtam
4316  IV,  84    |                   vont:~- Valamit. De mit? Én is erre vagyok kíváncsi.
4317  IV,  84    |                  kíváncsi. Tennünk kell.~- Én párbajra hívom ki a minisztert -
4318  IV,  84    |                 azt akartam tudni. Mert ha én vagyok a »bolond«, akkor
4319  IV,  84    |                 kell lenni, ez a fõ dolog, én amint szétnéztem, rögtön
4320  IV,  84    |                       Maga lóhúst evett.~- Én! Dehogy ettem - felelt ijedten
4321  IV,  84    |               fõdoktor urat, hogy tehetném én azt, hiszen nyelni sem tudok.~-
4322  IV,  84    |                    képviselõ azt mondta:~- Én kitaláltam, urambátyám melyik
4323  IV,  84    |             mármost tessék kitalálni, hogy én miféle vallású vagyok?~ ~
4324  IV,  84    |                    Gábor!~- Nem azt kérdem én! - volt a válasz - mert,
4325  IV,  84    |                 volt a válasz - mert, hogy én vagyok Kondorosy Gábor,
4326  IV,  85    |             megtisztelõ kívánságát, de biz én haza nem megyek ez idõ szerint,
4327  IV,  85    |                 szolgáltam, akkor kinéztem én, hogy a frájj milyen formát
4328  IV,  85    |                   a fésût, majd megmutatom én, mi illik legjobban a szép
4329  IV,  85    |                    a piacra, egy óra múlva én is arra megyek és meghálálom
4330  IV,  85    |                 visszakövetelni?~- Nem biz én, nagytiszteletû uram, de
4331  IV,  85    |                 ülsz - követeli a kutya.~- Én a székemet nem adhatom -
4332  IV,  85    |                  jut eszembe! Igaz biz az. Én vacsorára híttam az urakat.
4333  IV,  85    |                    azt mondja…~- Nem bánom én, nagytiszteletû uram, mondjon
4334  IV,  85    |               hevében -, ha maga valaha az én feleségem lehetne.~Fruzinka
4335  IV,  85    |              lemondani a hatalmamról.~- Az én kedvemért sem? - suttogta
4336  IV,  85    |                ijedeznek és sikoltoznak.~- Én istenem! Mi lesz ebbõl?
4337  IV,  85    |                   Hatvani -, hazaszállítom én a kedves vendégeimet szívesen.~
4338  IV,  86    |                Bódi.~Az a csodálatos, hogy én e percben nem láttam ebben
4339  IV,  86    |            klienseim miatt fáradozom, mert én vagyok a lelkek ügyvédje
4340  IV,  86    |              szándékozol tenni?~- Tudom is én. Éppen téged akartalak megkérdezni,
4341  IV,  86    |                   tán volna valami eszméd. Én már mindenbõl kifogytam.
4342  IV,  86    |                  Szorítják, pajtás, õt is, én reménylem, hogy végre engedni
4343  IV,  86    |           bolondnak hisz engem az úr, hogy én a kórházakat engedem? Azokból
4344  IV,  86    |                szólt - nagyra van hivatva. Én fölemelem õt és olyan elégtételt
4345  IV,  86    |            dünnyögé Pista -, menjünk!~Erre én méregbe jöttem, kinyújtottam
4346  IV,  86    |                 szomszéd vendéglõ udvarán.~Én pedig összerázkódtam s kiejtém
4347  IV,  87    |                Szabad vagyok? - kiáltám.~- Én azt nem mondtam - viszonzá -,
4348  IV,  87    |             Délután egy kocsiba ültettek s én végre, majd egy évi fogság
4349  IV,  87    |                   most harminchat év múlva én sem tudnám leírni, de önök
4350  IV,  87    |                    meglehet beszélt is, de én nem hallottam abból semmit,
4351  IV,  87    |               ember olyan helyzetben, mint én voltam, mindent megnéz,
4352  IV,  88    |                  úgy félig-meddig. Hiszen, én istenem, annyi szegény báró
4353  IV,  88    |                egykor érted jöhessek. Mert én szeretlek, Mari, esküszöm
4354  IV,  88    |              foglyom.~Mari fölsikoltott.~- Én? Az lehetetlen.~- Igenis
4355  IV,  89    |                    álló fõispánunk, akihez én jártas vagyok. Majd minden
4356  IV,  89    |                 mentek ki a csigerfalviak, én pedig nevetve mondom a fõispánnak:~-
4357  IV,  90    |                 semmi - mondá egy másik. - Én kétezer példányt adtam el
4358  IV,  90    |                  uram, mi lakik bennem. De én tudtam és dolgoztam. Most
4359  IV,  91    |                 eszetek ment el? Hát értek én az effélékhez? Hát tudok
4360  IV,  91    |                   az effélékhez? Hát tudok én szónokolni, államügyeket
4361  IV,  91    |                  Hát azt hiszitek ti, hogy én olyan szamár vagyok, aki
4362  IV,  91    |             legjobb barátaim, ti ösmertek. Én egyszerû ember vagyok, de
4363  IV,  91    |              hiszitek… de kijelentem, hogy én egy árva garast sem költök.~
4364  IV,  91    |                hallani se az effélékrõl.~- Én nem bánom, tekintetes uram,
4365  IV,  91    |                    csináljunk?~- Nem tudom én, kérem alássan.~- Menjen,
4366  IV,  91    |               Banda? Hát lakodalmat tartok én, vagy mit? Egy krajcárt
4367  IV,  91    |                     tekintetes uram.~- Azt én jobban tudom, gyõzzük-e
4368  IV,  92    |                   hogy menjek már el velök én is, míg másrészrõl Kapalovics
4369  IV,  92    |              hozzájár, úgymond, csak éppen én nem. Ne tegyem neki azt
4370  IV,  92    |                 adta, hát mit képzel ön az én házamról? Zsivány vagyok
4371  IV,  92    |                   házamról? Zsivány vagyok én, he? Farkasverem az én családi
4372  IV,  92    |              vagyok én, he? Farkasverem az én családi fészkem, he?~Dühösen
4373  IV,  92    |               méregtõl, mint a paprika.~De én nem tágítottam és a doktorral
4374  IV,  92    |               Mégis derék okos ember az az én orvosom.~De ebben a pillanatban
4375  IV,  92    |                     mondá Kapalovics.~- Az én kedvemért - licitált Milica
4376  IV,  92    |               hebegém a füléhez hajolva -, én szeretem.~Elpirult s gyöngéden
4377  IV,  92    |                   aztán a tökéletes ember.~Én szemrehányást kezdtem neki
4378  IV,  92    |                    tönkre tett.~- Micsoda? Én nem tartottam meg a dekrétumot.
4379  IV,  92    |                 dekrétumot. Hát kínáltalak én csak egy gyûszûnyivel?~-
4380  IV,  92    |                    Bolond vagy cimbora. Az én leányomat nem is láttad
4381  IV,  93    |                      Hivatni méltóztatott. Én Macskássy Péter vagyok.~-
4382  IV,  93    |                   postaügy rendezésérõl.~- Én, kérem alássan? - kérdé
4383  IV,  93    |                 ember azt teszi, amit tud. Én magam is megélhetnék hanyatt
4384  IV,  93    |                    memorandumot?~- Nem biz én, kérem alássan!~- És miért
4385  IV,  93    |                   Macskássy vállat vont:~- Én azt nem tudhatom, mért híttak
4386  IV,  93    |            tudhatom, mért híttak úgy, mert én soha postát nem láttam.~
4387  IV,  93    |                   önök erdélyi titulusait. Én abban a hitben voltam, hogy
4388  IV,  93    |                   a levelet, hogy mehessek én most haza szégyenszemre,
4389  IV,  93    |                  mert olyan betegség, hogy én belehalok.~- Erre nekem
4390  IV,  94    |                    Bureczky-pör! Tyûh, azt én mindjárt megveszem. Az aztán
4391  IV,  94    |                      Hát korcsmáros vagyok én vagy mi? - förmed fel a
4392  IV,  94    |                  fényes estélyen elmondta. Én csak az epilógot fecsegtem
4393  IV,  95    |                    a nálam járt uraknak:~- Én megvallom, sohasem mulattam
4394  IV,  95    |                 hogy igazat adjanak, hanem én azért mégis megapellálom
4395  IV,  95    |                   lett a ravaszságnak.~Hát én bizony helyrajzi tanulmányokat
4396  IV,  95    |               bosszankodva dörmögte:~- No, én cudarul megjártam a Deák
4397  IV,  95    |           ravaszságomat, miért nem olvasom én magam ezt a kis történetet,33
4398  IV,  95    |                    hoztam. Mert úgy vagyok én azzal, hogyha valamit írni
4399  IV,  95    |                    lehetetlenség!~Márpedig én mégis tudok egy jó mostohaanyát.~
4400  IV,  95    |                 visszajön még. Nem hagylak én anya nélkül.~- Csakhogy
4401  IV,  95    |             édesanya lesz, Lőrinc öcsém.~- Én az édeset adom neki vissza.~-
4402  IV,  95    |               magamnak is van egy kisfiam, én tudom, mi az, ha szeretjük,
4403  IV,  95    |           csicseregnek a falombokon…~Ez az én kisfiam - de valamennyinek
4404  IV,  95    |                   s mohón kérdé:~Melyik az én fiam, mondd meg.~Gáthy elnevette
4405  IV,  95    |                  halott anyámra, hogy csak én fogom azt tudni, de a mostoha
4406  IV,  95    |                   sohasem. Egyformán fogom én azokat szeretni.~- Jól van,
4407  IV,  95    |                  tudod a titkot.~…Azazhogy én is tudom, de ha az asszony
4408  IV,  95    |                    akarja, hát isten neki, én sem mondom el önöknek.~
4409  IV,  96    |                tanács! Nagy dolog az, amit én odakünn látok.~- Ugyan mit
4410  IV,  97    |                bátyám lakott diák korában. Én akkor láttam legelõször,
4411  IV,  97    |                  mamám, a pajtások, akiket én vertem meg.~- Ejnye, akasztófáravaló -
4412  IV,  97    |                 hal, te leszel a gyilkosa. Én is inkább a föld alá bújtam
4413  IV,  97    |                    méltóztatik tudni, hogy én rebellis vagyok? Nagy rebellis.
4414  IV,  97    |                  folyik el a véremben. Már én olyan vagyok, kérem alássan.
4415  IV,  97    |                 Most már énekeljétek el az én nótámat.~- Ugyan ne kínozza
4416  IV,  97    |             követelem. Nálam rend van. Már én ilyen vagyok, kérem alássan.~
4417  IV,  97    |                   de talán áttérhetnénk az én dolgomra.~- Ó nem, nem,
4418  IV,  97    |                    fiú bátran előlépett:~- Én Szabó László vagyok.~- Hol
4419  IV,  97    |               nyújtózkodott közbe unottan, én pedig irigykedve hallgattam
4420  IV,  97    |                   ha ezt a sok turpisságot én követtem volna el. Mert
4421  IV,  97    |               kerüljön. Szorítsátok, fiúk! Én magam pedig ezzel a fustéllyal
4422  IV,  97    |                   feje fölött az esernyõt.~Én már ki voltam merülve, lélegzetem
4423  IV,  97    |                  mikor így beszél.~Ekkorra én is odaértem és elbámultam,
4424  IV,  97    |          elhalványodva.~- Semmit. Bánom is én. Csak a kis öcsémet sajnálom.
4425  IV,  97    |                    azt se tudja, ki vagyok én? Én a Gábel Mariska vagyok,
4426  IV,  97    |                    se tudja, ki vagyok én? Én a Gábel Mariska vagyok,
4427  IV,  97    |                    mint egy kanonok. Hanem én kotródom. Pá, pá, Mariska!
4428  IV,  97    |              ismerõsök rajtakapnának, hogy én ülök itt.~Érezte a szagot,
4429  IV,  97    |                  cammogó leányka - mármint én, sem tûntem fel nekik, mindössze
4430  IV,  97    |             mindnyájan levetették magukat, én meg egy kis bort adattam
4431  IV,  97    |             disznóvá válhat tõle az ember. Én rendesen oroszlánná leszek.~-
4432  IV,  97    |             tekintetes asszonyom), hogy az én lányom adhatna fölvilágosítást
4433  IV,  97    |                   Pali belökni…~- Pali? Az én fiam? - kiáltá anyánk szívszaggató
4434  IV,  97    |                igaz! Hazugság, rágalom! Az én fiam nem tett ilyet. Én
4435  IV,  97    |                    én fiam nem tett ilyet. Én ösmerem, én hordtam a szívem
4436  IV,  97    |                    tett ilyet. Én ösmerem, én hordtam a szívem alatt.~-
4437  IV,  97    |                 magamat. Bocsánatot kérek, én csak a gyanút jeleztem.
4438  IV,  97    |                komám leánykája, akinek meg én vagyok a keresztapja, meghítta
4439  IV,  97    |          halaványan feküdt a Pali ágyában. Én még künn az utcán vettem
4440  IV,  97    |                    húzódott a kályha mögé. Én nem tudtam, mirõl van szó,
4441  IV,  97    |            plurálisban szólva: kik önök?~- Én a fiamat várom itt - szólt
4442  IV,  97    |                 tömlöcben fog rothadni, az én fiam… Belehalok, megõrülök.«
4443  IV,  97    |                  meg, hogy megszólítom, de én vagyok annak a fiúnak az
4444  IV,  97    |                   Hát az lesz, kérem, hogy én becsukom a karcerbe, amennyire
4445  IV,  97    |              költötted?~- Nem emlékszem.~- Én tudom - vágott közbe Szeniczey
4446  IV,  97    |                 néztek mosolyogva.~- Igen, én gyúrtam, tréfából - vallotta
4447  IV,  97    |             akarják elítélni Palit, és azt én nem engedem.~- Hogy mersz
4448  IV,  97    |                  volna ott, azt megmentem. Én csak Palit féltettem, tehát
4449  IV,  97    |                  szólásmódjával.~- Nem biz én. Szabadon eresztettem.~Gábel
4450  IV,  97    |            megõrült maga, ember?~- Nem biz én, kérem alássan, hanem hát
4451  IV,  97    |                    a sedes parancsát. Most én vagyok itt a diktátor, érti-e?
4452  IV,  97    |                  nem csukhatom el, mert ha én leszek a rab, ki az ördög
4453  IV,  97    |             szólnak majd ehhez a kollégák? Én utoljára is nem bánom.~S
4454  IV,  97    |                  cserébe. Hadd legyen õ az én leányom.~- Cserébe? - szólt
4455  IV,  97    |                Ráállok, mamám.~- No, akkor én is ráállok - fejezé be Gábel
4456  IV,  97    |                adom többé.~Úgy is történt, én magam ott maradtam Gábel
4457  IV,  97    |                    az eredménye lett, hogy én még mai napig nem tanultam
4458  IV,  98    |                    szolid embereknek való.~Én még gyermekkoromban megtanultam,
4459  IV,  98    |                     hogy a másik télen már én is játszhassam az öregapámmal,
4460  IV,  98    |                    hallottunk.~- Nem tudom én azt elmondani, hanem majd
4461  IV,  98    |                pecsételjük le a kártyákat. Én meghozom a pénzt vagy a
4462  IV,  99    |                   is.~Hát még éjjel!~Pedig én éjjel utaztam arra és mennem
4463  IV,  99    |                   nem tudja az utat?~- Nem én, kérem alássan. Nem lehet
4464  IV,  99    |                    csináljunk?~- Nem tudom én, uram. Ha beljebb megyünk,
4465  IV,  99    |                    akár kerékbe törhettek, én addig föl nem ébredek, míg
4466  IV,  99    |                    kiugrom. Megszoktam már én ezt harminc esztendõ óta,
4467  IV,  99    |                   Régen kiméricskéltem már én az égen Szegedtõl Pancsováig
4468  IV,  100   |             elmondom, hogy fiatal koromban én is a megyénél szolgáltam,
4469  IV,  100   |                   tudni akarják, hát igen, én is sikkasztottam.~Egy nap,
4470  IV,  100   |                 volt… Nem rettenetes ez?~- Én nem találom olyan rettenetesnek.
4471  IV,  100   |              belenyugodni.~- Belenyugodni? Én? Hát az õsök? Egy polgárleány
4472  IV,  100   |                  nem szólnak, hát beszélek én (és kevélyen ütött a mellére),
4473  IV,  100   |                  mellére), majd megmutatom én annak a kölyöknek, ki vagyok.
4474  IV,  100   |                    mert ha jól felvesszük, én a gyermekemet vesztem el.
4475  IV,  100   |      minisztériumban, csak nekem szóljon.«~Én még nem ösmertem eléggé,
4476  IV,  100   |                  kiabálta. - Mi történt az én pénzemmel? Nem olyan jó
4477  IV,  100   |                 pénzemmel? Nem olyan jó az én pénzem, mint a másoké? Hát
4478  IV,  100   |               megtaláltam ezt a gyermeket. Én találtam meg. Azazhogy õ
4479  IV,  100   |                ezek a gyerekek, hogy te az én nagyapám vagy.« Ránézek,
4480  IV,  100   |                  forintba. Majd elcsinálom én azt már.~- Amibe kerül,
4481  IV,  100   |                tessék aztán megmondani, és én köszönettel kiegyenlítem.
4482  IV,  100   |               forinttal, pedig voltaképpen én tartozom neki tizenegy forint
4483  IV,  101   |               belefér.~Õk nem oldozgatták, én sem rázogatom. Nekem úgyis
4484  IV,  101   |               hagyott volna a leányára, és én most meg sem írhatnám ezt
4485  IV,  101   |             siessetek hát a vizsgára, majd én is utánatok megyek késõbben.~
4486  IV,  101   |                 fiú szívszaggató hangon -, én csak a természet törvényeit
4487  IV,  101   |                   az õ törvényeit követed. Én többé nem ismerlek.~Így
4488  IV,  101   |                 körül némi formátlanságok. Én tudom ezeket, mert a fiam
4489  IV,  101   |             felelte ékesen Balics Gábor.~- Én Majornoky György vagyok,
4490  IV,  101   |                   atyámnak, jöjjön hozzám, én rendbe hozom azt úgy, hogy
4491  IV,  101   |                   a kapura:~- Hej emberek! Én vagyok itt!~Fojtott, visszatartott
4492  IV,  101   |                 hang, de mégsem ismerõs.~- Én vagyok, mama.~- Kicsoda?~-
4493  IV,  101   |                    kaput az orrom elõtt.~- Én parancsoltam.~- Te? - kérdé
4494  IV,  101   |                    jóléthez húzódott.~Amit én elmondtam, hajszálig így
4495  IV,  102   |                     aki anno 1820. aug. 21-én szenderült jobb létre. A »
4496  IV,  103   |                   Veneturnéé és Rapsonnéé.~Én istenem, milyen asszony
4497  IV,  103   |     várkisasszonyok.~- Hogy értitek azt?~- Én mindaddig itt maradok, míg
4498  IV,  103   |                  zokogta a szõke Nemere.~- Én meg addig maradok - jajveszékelt
4499  IV,  105   |                  szerkesztő mondta.~De hát én istenem, ugyan mit csinálhatnánk
4500  IV,  105   |               sanszai«.~Ezek mind urak, de én szegény jámbor reporter