Rész, Fejezet
1 1, 3 | fejénél, mondván: »ne féljen tõlem, öreg Erzse, nem vagyok
2 1, 4 | Ejnye no, kérj hát valamit tõlem, amit akarsz: meglásd, neked
3 1, 5 | szeret…~- Hogy elperelte tõlem anyám örökségét. De bizony
4 1, 5 | Értem. Hát mit kívántok tõlem? - kiáltá Makkfõi kétségbeesetten.~
5 1, 9 | doktor!…~- Mit kíván még tõlem, bíró úr? Mindent elmondtam
6 1, 9 | rebegé - mit akarnak tõlem?~- Egy kis õszinte fölvilágosítást.~-
7 1, 9 | szórakozottan.~- Ez egészen tõlem - mondá hatást vadászó nyomatékkal
8 1, 9 | regementhez, vagy pedig te viszel tõlem olyan ajánló írást a tüszõdben,
9 1, 12 | nálam háltál, s lovat vettél tõlem reggel?~- Emlékszem.~- Megvan-e
10 1, 13 | ha tudom is, mért akarja tõlem harapófogóval kihúzni? Mindenemet
11 1, 14 | legkomolyabb két történetet fogják tõlem hallani.~Az elsõ elbeszélés~
12 1, 14 | egy briganti rabolta el tõlem nemrégen Génua környékén.~-
13 1, 14 | két elbeszélést olvasott tõlem. Hát ebben van a meglepetés.
14 1, 14 | hozományt.~Mire való is volt ez tõlem? Nem tudom. Szinte bánom
15 1, 15 | REGÉNY~1891~ ~Nagy eltökélés tõlem, ha én most Ferrara városába
16 1, 15 | kedvedet békóba hogy rakták. Tõlem hogy eltéptek, tán vissza
17 1, 18 | azt a puskát, és ne félj tõlem. Jó ember vagyok én, nem
18 1, 18 | akarok. Hát te mit akarsz tõlem?~- Hogy távozzon.~- Szívesen
19 1, 18 | félrevonul, hogy még mindég fél tõlem.~- Az akkor volt - felelé
20 1, 18 | elfordítva.~- Hát ugye, hogy félt tõlem, lám beösmeri.~- Nagyon
21 1, 19 | mondja el, mit követelt volna tõlem, ha nyertes marad. Elmondta,
22 1, 19 | õszintén, miért kívánta tõlem éppen ezt a három dolgot?
23 1, 19 | a múlt héten és megkérte tõlem a Borcsa szobalányomat.
24 1, 20 | péntekkel, miért kívánjon maga tõlem kettõt?~- Ugyan ne okoskodjék,
25 1, 20 | is beleszólna. Ostobaság tõlem, hogy a Pista csontjait
26 1, 20 | olvasók) semmi, hiába várnak tõlem rendkívüli dolgokat. Szomszédok
27 1, 21 | Csak talán nem akartok tõlem is valamit?~- A pénzét akarjuk -
28 1, 21 | közelebb. Mit húzódozol tõlem úgy, Benyák Jóska, meg nem
29 1, 23 | volna azzal, hogy elvette tõlem az ostort, mert roppantul
30 1, 23 | Nem vagy nebuló? Kikéred? Tõlem? (Összecsapta a kezeit.)
31 1, 23 | képzelje, mi történt… Elvették tõlem a levelet.~- Elvették!? -
32 1, 23 | most elhíják, elszakítják tõlem. És még olyan szamárságokat
33 1, 24 | családi béke. Azért tehát, ami tõlem telik… amennyi telik… ~De
34 1, 24 | Csapiczkynak. Íme, leányom, vegye tõlem jó szívvel némi tûpénzül
35 1, 25 | Mihály.~- No, és mit kívánnak tõlem Boroszló József és Varga
36 1, 26 | utaznia. Ily úton kénytelen tõlem és a paptól búcsút venni,
37 1, 27 | Kripuskáéi, én vesztettem. Kapsz tõlem tizenkét üszõ tehenet, te
38 1, 27 | te vesztettél, és kapsz tõlem tizenkét botot, én választom,
39 1, 27 | Mi lelte önt? Mit akar tõlem?~- A válaszát.~- Ej, hát
40 1, 27 | Többet a császár se vehet el tõlem.~- Én pedig azt állítom -
41 1, 27 | hagyhatja magát. Az nem volna tõlem se illõ.~Balassa meg volt
42 1, 28 | csak az isten el nem veszi tõlem. De azt mondom az istennek
43 1, 28 | lánykát, aki egy krajcárt kér tõlem az összetett kezeivel. Vetek
44 1, 28 | nekem, és mit vehetne még el tõlem? Nem kell a barátsága. Nem
45 1, 31 | ember. No, ugye nem félsz tõlem?~A leányka fölemelkedett
46 1, 31 | akkor fájlalni fogja, és bûn tõlem, hogy kihagyattam.~Ez annyira
47 1, 31 | folytasd, kérlek!~- Azt kérdi tõlem: én vagyok-e a Kupolyi Pál?
48 1, 32 | közelebb? Ej, csak nem fél tõlem? Hiszen nem haraptam még
49 1, 35 | lõttem, megcéloztam egy tõlem nem messze ácsorgó suhancot
50 1, 35 | Mi? Hát nem szellemes ez tõlem, mi? Szóljon hát, Kozsibrovszky
51 1, 35 | mindenki vigyáz rám. Mit akar tõlem?~- Magyarázatot.~Egy percig
52 II, 3 | azt az egyet ne kívánja tõlem. Múljék el ez a keserû pohár,
53 II, 5 | Ugye, gavallér-vonás volt tõlem?...~Azután lassan utánatette:~-
54 II, 7 | öcsém, mert azt a két lovat tõlem cserélte még a forradalom
55 II, 8 | tesz semmit! Ne irigyeljék tõlem. Mert elvégre is nem lehet
56 II, 16 | bátyónak! A diákok eltanulták tõlem és szavalták este az ablaka
57 II, 16 | azt mondta Pisera bácsi: »tõlem hallotta a lurkó«. Ha a
58 II, 17 | Szent isten, mit kíván tõlem... Az lehetetlen... Félek,
59 II, 22 | az úgy dukál, hogy ahol tõlem kérdeznek valamit, ott õ
60 II, 22 | hogy utálattal forduljon el tõlem minden embertársam. Az õszi
61 II, 24 | Egy fityinget sem kap tõlem, nem szeretem a tékozlókat.
62 II, 24 | Négyezer forintot kértél tõlem évenkint, nyolcezret adok;
63 II, 24 | az, viszonbiztosítást kap tõlem. Az öregúr halálával pedig
64 II, 34 | áldását. Nappal nem távozott tõlem ez irtózatos állat, s éjjel
65 II, 36 | szelídíteni. Ha lehet, múljék el tõlem e keserû pohár!~- Nekünk
66 II, 36 | neki, de e szavakkal, amint tõlem hallja: „Viellent ügyvéd
67 II, 36 | elfeledtem említeni, nyugtát vett tõlem róla. Kettõzött léptekkel
68 II, 36 | nem, te megérdemled azt tõlem. Oh, mennyire igazad volt
69 II, 38 | Feribõl orvos lenne, ha tõlem függne - szólt Vilma.~-
70 II, 38 | mármost, mit kívánsz ezért tõlem, bátyádtól?~- Azt, hogy
71 II, 45 | kegyben, hogy elfogadja tõlem.~- Kedves kutyám lesz, Szemenoff.
72 II, 49 | Nos én meg is teszem ami tõlem telik. Írom a Haschis és
73 II, 49 | felfogott kegyelet e téren kíván tõlem.~Ha még a borivókat is megírom,
74 II, 52 | nincs házam Pesten, elhajolt tõlem a szíve - Emilhez. Az õ
75 II, 52 | illendõen megtudakolván tõlem, hogy ki adta nekem azt
76 II, 67 | lehet rossz néven venni tõlem, hogy nem törõdöm a világgal.~
77 II, 76 | kijavíthatatlan üzleti hiba volt tõlem, hogy most születtem, mikor
78 II, 77 | eminens?~Egyszer azt kérdi tõlem a mértanból, a táblára fölrajzolt
79 II, 78 | magamat meghajtva.~- Mit kíván tõlem, uram?~- Föl akarom önt
80 II, 79 | ismeri, joggal megkövetelheti tõlem, hogy világosság okáért
81 II, 82 | engem a Jézuska? - kérdé tõlem a kedves gyermek komolyan
82 II, 82 | szegedi özvegyasszonyok, hogy tõlem függ, kibõl csináljak menyasszonyt.~
83 II, 94 | de inkább még ma elvál tõlem, hanem azt már nem teszi,
84 II, 99 | szomszéd szobát bérelte tõlem. Én elhiszem ezt önnek.~-
85 II, 99 | lakónkról, Sir Ihon már tud tõlem.~- Mily szerencsétlenség! -
86 II, 114| bosszankodva -, mégsem illõ dolog tõlem, hogy semmi gondot nem fordítottam
87 II, 114| tíz forint zsebpénzt kapsz tõlem.~- Köszönöm, bátyám, de
88 II, 123| érted, No, ne húzódj úgy tõlem. Igaz, igaz, össze találom
89 II, 127| volt lakónkról, Kaziray már tõlem tud.~- Mily szerencsétlenség! -
90 II, 134| Nagyságos uram... ne kívánja tõlem, mert megver engem az isten.~-
91 III, 1 | te meg nem tagadhatod õt tõlem, mert szeretem, mert… mert…
92 III, 1 | szemekkel.~- Ön kérdezi, ön kéri tõlem?~- Igen - ismétlé panaszosan,
93 III, 1 | regementhez, vagy pedig te viszel tõlem olyan ajánló írást a tüszõdben,
94 III, 2 | átkarolni.~- Miért félsz tõlem? Hajtsd a fejedet az ölembe.
95 III, 2 | suttogta:~- Ne kívánd azt tõlem, Józsi! Nem merem… nem tehetem.
96 III, 16 | alatt. Sõt még kapni fog tõlem tíz forintot.~- Mit kell
97 III, 39 | szép asszonynak. Az kérte tõlem ezt a szívességet. Egy halálítéletet
98 III, 42 | hitelezõje jön: akkor õ kap tõlem kárpótlásul egy hatost,
99 III, 45 | az orrát.~- Még ellopják tõlem ezt a pénzt. Hogyne lopnák
100 III, 57 | harapni… Fusson, fusson tõlem!~A fiatalasszony ahelyett,
101 III, 60 | utaznia.~Egy este elbúcsúzott tõlem, mert úgy volt, hogy korán
102 III, 60 | az ki sem jött elbúcsúzni tõlem, de hát ez még nem volna
103 III, 66 | Ugyan ki szakított volna tõlem el?~- Hát nem tudtad még?
104 III, 79 | elõbb egy forintot kapott tõlem. Eddig már 13 forintban
105 III, 85 | Legélénkebben azt kérdezgették tõlem, vettem-e fel a botütésekrõl
106 III, 87 | rá erre a pozícióra, mert tõlem legkevésbé félthette befolyását.~
107 III, 87 | kancelláriába, s mogorván kérdé tõlem:~- Hol vannak azok az a
108 III, 89 | teszem. Ezt is irigylitek már tõlem?«~Nosza, lett erre zavar,
109 III, 100| ítélet napján számon kéri tõlem az isten, mit csináltam
110 III, 102| töprengtem magamban.)~Nem kíván õ tõlem egyebet, folytatá, mint
111 III, 102| is rám nem tartozik. Amit tõlem kívánnak, az nem nagy dolog,
112 III, 113| bolond beszéd! Hisz akkor tõlem vennék a seprõt. Nem igaz
113 III, 116| valami érdekes históriákat tõlem.~- Az ördögbe is, tele van
114 III, 116| azzal megvetõleg elfordult tõlem, s az elõbbi bús mogorvasággal
115 III, 128| sem eresztenek be. Félnek tõlem.~- Hát nincs senkid?~- Nincs,
116 III, 144| csavarta el a leány lelkét tõlem. De megkeserüli, megbosszulom
117 IV, 1 | kis arcátlan: ilyent mersz tõlem kérdezni? Hol tanultad ezt?
118 IV, 1 | is közelebb. Csak nem fél tõlem?~- Nem félek, dehogy félek. -
119 IV, 1 | lóca szélére.~- Miért megy tõlem, ha szeret? Hát így szokás
120 IV, 17 | megharagudni. Ha a szavát sajnálja tõlem az úr, akkor hát adja ide
121 IV, 17 | csakugyan elveszi az úr tõlem azt a fölösleget? Ráfér
122 IV, 27 | De miféle ostobaság az tõlem, hogy fiatal leánynak képzelem,
123 IV, 37 | azt az isten se kívánja tõlem. Mit csináljak? Hova tegyem,
124 IV, 42 | szerez most nekik gondot. Tõlem jöttek tanácsot kérni. Nagy
125 IV, 45 | is haszontalan erõlködés tõlem, hogy ezüstgombos mándliban
126 IV, 45 | hozzám fordul, mindenki tõlem vár segélyt.~Dákos uram
127 IV, 48 | önnek is bátorsága hazavinni tõlem a kosarat. Adieu, hadnagy
128 IV, 48 | szemérmetesen.~- No, csak nem kell tõlem annyira megijedni.~- Nem
129 IV, 50 | Szokott ön vadászni? - szokták tõlem kérdezni a dzsentri ismerõseim,
130 IV, 52 | ezért a kerek világért, amit tõlem kíván.~Az ártatlanság hava
131 IV, 53 | tárgyat veszek meg, amit tõlem is megvesznek.~Megrökönyödve
132 IV, 54 | mutatta, hogy ma fogják tõlem elszakítani Rózámat. A helybeli
133 IV, 69 | ezentúl mit hallgatniok tõlem a cíviseknek.~- Elbújhatnak
134 IV, 80 | Péter!!~- Én megtettem, ami tõlem tellett. Hordtam nektek
135 IV, 81 | szeretsz, nem tagadod meg tõlem.~- Eredj Skrivánhoz!~- Édes
136 IV, 85 | sóhajtani:~- Ne kívánja azt tõlem. Nem tudok lemondani a hatalmamról.~-
137 IV, 92 | siránkozóvá változott -, ne kérje tõlem a dekrétumot. Tudja, hogy
138 IV, 97 | professzor urak ítélik, tõlem meg aztán átveszi a drabant,
139 IV, 98 | pikét tudását követelte tõlem. Itthon csöppentem. Valóságos
140 IV, 98 | elsõ és utolsó szellemesség tõlem életemben.~Mert jól tudom,
141 IV, 106| Valóban, ezek a csizmák tõlem valók - szólt Koós István.~-
142 IV, 118| Erre aztán rögtön elvették tõlem az engedélyt.~Nagy bosszúsan
143 IV, 128| képtárigazgató tanácsot kért tõlem képek dolgában.~Kedves,
144 IV, 132| tanulmányaimat befejezni.~*~Aki tõlem szövevényes mesét, csodakalandokat
145 IV, 142| a Plutót nem veszik-e el tõlem a zsandárok? »Azon se búsulj
146 IV, 142| hogy elõbb-utóbb elveszi tõlem a lovat, hogy a megyefõnöknek
|