Rész, Fejezet
1 1, 2 | Minden döfés új gondolat.~- Hüm! Feri barátom! A mai igazságszolgáltatás
2 1, 2 | kevés sót adnak hozzá.~- Üm… hüm, maga nagy ember, Feri barátom!…
3 1, 2 | világ megint.~- Mit ér az? hüm… mikor én már kifordulok
4 1, 2 | fódozgatta ki Béla.~- Üm… hüm. Isten neki, hüm… Legalább
5 1, 2 | Üm… hüm. Isten neki, hüm… Legalább jobban elalszik
6 1, 2 | valahol?~- Csernavodán.~- Hüm… üm… Éppen oda megyünk mi
7 1, 2 | mégis rongyokban járnak. Hüm, üm, a látszat csalhat.~-
8 1, 2 | latinul az egyik esküdtnek:~- Hüm! Baj van. Hét óra elmúlt.
9 1, 2 | hátrább a köpenye alatt.~- Hüm… izé… igazítsa ki maga is,
10 1, 2 | melegen megszorította.~- Hüm, üm! Úgy látszik, félreértenek
11 1, 2 | igazság: ötszáznapi börtön. Hüm!~Stofi bácsi kényelmetlenül
12 1, 2 | egész »Corpus Juris«-ban.~- Hüm! - hebegé zavartan. - Ne
13 1, 2 | lehetségrõl beszélek!~- Mi az?~- Hüm, üm! Tudja mit, tubarózsám?
14 1, 2 | kézbe - Sásdy esküdtnek.~- Hüm, hihihi! Azért az én költségeimet
15 1, 2 | s sietett eléje:~- Nos, hüm… eljött, picikém? Csak csöndesen.
16 1, 2 | csak annyit felelt, hogy »hüm!«~KÖZÉPKORI LOVAGOK~Késõ
17 1, 2 | Hogy jutott ide Eszter?~- Hüm! Jó éjszakát kívánok az
18 1, 2 | hazamenni, ügyvéd úr!~- Hüm! az egészen a maga dolga.
19 1, 4 | csak kezdett megbolondulni.~Hüm! Csak gyarló teremtés az
20 1, 4 | ötödik vármegyébõl jövök.~- Hüm! - mondá Kalap uram - a
21 1, 4 | vármegyét és nemesi címert.~- Hüm! elég rosszul tette.~- Az
22 1, 4 | Én még többet akarok.~- Hüm, - a több sohasem árt meg!
23 1, 5 | csak kezdett megbolondulni.~Hüm! Csak gyarló teremtés az
24 1, 5 | tudná becsülni az életet. Hüm! Hiába! A boldogság is csak
25 1, 8 | egyszerre megbolondulni.~Hüm! Csak gyarló teremtés az
26 1, 8 | megvásárolni az ördögnek.~- Hüm! Hüm! Ön igazán szörnyû
27 1, 8 | megvásárolni az ördögnek.~- Hüm! Hüm! Ön igazán szörnyû rebellis.
28 1, 9 | ugyancsak van mit felelgetni.~- Hüm, hüm! Halva találták… hüm,
29 1, 9 | van mit felelgetni.~- Hüm, hüm! Halva találták… hüm, hüm,
30 1, 9 | Hüm, hüm! Halva találták… hüm, hüm, hát elég az, hogy
31 1, 9 | hüm! Halva találták… hüm, hüm, hát elég az, hogy halva
32 1, 9 | tudok, semmit sem hiszek.~- Hüm! Annál jobb - gondolá Kléner
33 1, 9 | oktalan állat! Azaz hogy… hüm… hüm… Ohó! Ohó!~Kléner úr
34 1, 9 | oktalan állat! Azaz hogy… hüm… hüm… Ohó! Ohó!~Kléner úr a homlokára
35 1, 9 | szegény.~- Fiatal ember? Hüm! Mibõl él?~- Egynéhány holdnyi
36 1, 9 | hévvel és verstani hibákkal.~»Hüm, hüm! Tehát verseket is
37 1, 9 | verstani hibákkal.~»Hüm, hüm! Tehát verseket is írt a
38 1, 9 | verseket is írt a gróf. Hüm, hüm. Ezt sem rossz tudni.«~
39 1, 9 | verseket is írt a gróf. Hüm, hüm. Ezt sem rossz tudni.«~Az
40 1, 9 | Jeldaui-Helveciába - mondja Krupicsek.~- Hüm, és ha odaszökött volna
41 1, 9 | Bizonyos titokszerûség. Hüm! Félek, bonyodalmas lesz.
42 1, 9 | Õszinte leszek, uram.~- Hüm! Lássuk, az lesz-e valóban?
43 1, 9 | magamnak is volt tudomásom. Hüm, hüm! Ha jól emlékszem,
44 1, 9 | is volt tudomásom. Hüm, hüm! Ha jól emlékszem, mondottam
45 1, 10 | kelletlenül erõsítgeti:~- Ühüm! hüm… köhögnek az ágyúk.~Vesztett
46 1, 10 | Csiry Péter uraság.~- Ühüm… hüm, így már értem. S ezek ugyan
47 1, 10 | én. De verekedni tudok.~- Hüm. Az is ér valamit. Hát várjon
48 1, 11 | nekünk, kedves bátyámuram.~- Hüm! Nem tesz semmit!… Hát megállj
49 1, 11 | rõtszakállú nyalánk kecskebak! (Hüm, ez egészen csinos kis titulus!)
50 1, 12 | fõbíró uram.~- Kabára.~(Hüm - súgta a fõbíró Lázár Kristóf
51 1, 12 | Nem lehet lefesteni? Hüm! Persze, hogy nem lehet.
52 1, 12 | Hát mégis igaz lesz, hüm…~És megcsavarintotta a deres
53 II, 2 | hunyorgatott szempilláival.~- Hüm! Bravó, öreg. Ezt ugyan
54 II, 3 | éppen a saját feleséged. Hüm!~Baroghi izzó homlokát tapogatta
55 II, 4 | ott keres, ahol nincs.~- Hüm! Hm. No, no... hiszen magam
56 II, 4 | incselkedék az elõbb szóló.~- Hüm! hm! Csak nem hiszed, hogy
57 II, 7 | teljesen felderült.~- Hüm! Az már egészen más dolog.
58 II, 8 | hozta! Servus humillimus! Hüm! Már megint anyagot jött
59 II, 8 | kérdém részvéttel.~- Hüm... izé... hüm... mily kérdés?!
60 II, 8 | részvéttel.~- Hüm... izé... hüm... mily kérdés?! Úgy vagyok,
61 II, 8 | mégis a levegõbe?~- Malícia. Hüm... De megbocsátok magának.
62 II, 10 | megfogja a kabátgombomat:~- Hüm, barátom, ez valami extra
63 II, 11 | a ravasz gróf Berzayra. Hüm! Nem rossz. Egy makacs vetélytárssal
64 II, 16 | nagy ember, okos ember. »Hüm! - szokta mondogatni - de
65 II, 16 | szabott ár« van.~Korp.: Hüm, szabott ár, az már más,
66 II, 19 | szükségem. X fogja zsirálni.~- Hüm! - morog a csibukozó áldozat -
67 II, 22 | mikorra gyúlna az ki?~- Hüm! A helytõl és idõtõl függ.
68 II, 23 | kérdés, mit hozzá intéznek.~- Hüm! El voltam ám én készülve
69 II, 24 | játszék és azt mondta: »hüm« magában pedig azt gondolta: »
70 II, 24 | fõzve az a nagyralátó Csató! Hüm, hüm... meglásd, hogy kitalálom.
71 II, 24 | a nagyralátó Csató! Hüm, hüm... meglásd, hogy kitalálom.
72 II, 37 | szeret az apám legjobban?~- Hüm! Hát bizony a ciberelevest
73 II, 42 | félmondatokban gondolatait...~- Hüm, hüm! Noch a Kriegl!~A pincér
74 II, 42 | félmondatokban gondolatait...~- Hüm, hüm! Noch a Kriegl!~A pincér
75 II, 45 | Igaza van, bölcs Csozemko. Hüm, hüm. Mivelhogy tyúkja nincsen...
76 II, 45 | van, bölcs Csozemko. Hüm, hüm. Mivelhogy tyúkja nincsen...
77 II, 45 | Csozemko! Ez meg van mondva. Hüm! Én magam is, Csozemko,
78 II, 50 | itt tilos a dohányzás! Hüm, igen, mert mert...~- Kíváncsi
79 II, 50 | El akarok utazni, uram.~- Hüm. El akar ön utazni. Az már
80 II, 63 | kis kitömött rókát...~- Hüm hm - dünnyögött Seregélyi
81 II, 65 | goromba ember, barátom. - Hüm hüm... Hogy van, barátom?~-
82 II, 65 | goromba ember, barátom. - Hüm hüm... Hogy van, barátom?~-
83 II, 68 | Hogy miért nem házasodtam? Hüm, azért, hogy meg fogok házasodni.
84 II, 77 | átolvasni és tanulmányozni.~- Hüm, fiam. Hát itt van a Meluzina
85 II, 88 | Hogyan történhetett az? Hüm! Hátha mégis csakugyan én
86 II, 105| önöket fogja büntetni.~- Hüm, hüm! Mond ön valamit...
87 II, 105| önöket fogja büntetni.~- Hüm, hüm! Mond ön valamit... csakugyan
88 II, 113| benne:~- Persze, nem érti... hüm, hüm... nem érti azt talán
89 II, 113| Persze, nem érti... hüm, hüm... nem érti azt talán senki
90 II, 114| Nagy öröme lesz apjának.~Hüm! Cséry Pista - gondolám -,
91 II, 124| önök argumentumait! Hanem, hüm... ebben a dologban igaza
92 II, 125| gondoltam magamban.)~- Hüm! Én olcsóbban csináltam
93 II, 127| pályázni a száz forintra. Hüm! kisasszony! Mire kellene
94 II, 133| ám egyetlen rab sem...~- Hüm! Ez már baj, igazán baj.
95 II, 134| az aranykalodából.~- Ohó! Hüm! Miféle kalodát mondasz? -
96 II, 135| Halk sóhaj a válasz.~- Hüm, hüm! A szív nagyon hevesen
97 II, 135| Halk sóhaj a válasz.~- Hüm, hüm! A szív nagyon hevesen dobog,
98 II, 135| hevesen dobog, a szem... hüm, ez a szép szem beteges
99 II, 135| ilyen patyolat testeknek, hüm... jó a víz. Gyógyvizet
100 II, 137| diplomatice mondván, hogy:~- Hüm! Ühüm! Hatvanöt órát utazik
101 III, 1 | annyiba veszik, mint a »hüm« vagy »hja« gondolatpótló
102 III, 1 | az ember, hogy megtréfál. Hüm, Krisztina… Azt hiszem,
103 III, 2 | meg nem mozdul reggelig.~- Hüm. De mikor annyi vizünk van!~-
104 III, 2 | élesztõt kért szegény.~- Hüm! Hát kenyeret dagaszt õkigyelme? …
105 III, 8 | õ a fiatalság barátja…~- Hüm! Pedig azt hinné az ember,
106 III, 14 | hölgy meg ott a feleségem.~- Hüm, hüm! Van-e valamicskéje?~-
107 III, 14 | ott a feleségem.~- Hüm, hüm! Van-e valamicskéje?~- Na
108 III, 36 | szükségem. X zsirálja.~- Hüm! - morog a csibukozó áldozat. -
109 III, 39 | odaajándékozta a hû vitéznek, Rognak. Hüm! Hát már tavaly be lehetett
110 III, 45 | volt… ami volt.~- Ühüm… hüm - mormogta Filcsik s még
111 III, 56 | Szépen meggyarapodtak, hüm! Csak egy falás volt ez
112 III, 58 | Spitzkopf-leány miatt… nagy parti.~- Hüm! És hát mi közöm nekem mindezekhez?~-
113 III, 65 | kulacs már üres volt.~- Hüm! Nem kotyogsz, kutyahitû?
114 III, 65 | deres, sûrû szakállán.~- Hüm! - szólt Pernye Mihály. -
115 III, 73 | A helytartó meghökkent. Hüm! Ezt jó lesz megkérdezni
116 III, 75 | ilyen sajátos tünetekben.~- Hüm! - szólt közbe az öcsém. -
117 III, 85 | közben ilyeneket dörmögött:~- Hüm! Jobb szerettem volna, ha
118 III, 89 | csodálkozik Péchy Tamás.~- Hüm - feleli Jókai. - Az bizony
119 III, 90 | Legelõször is hatvan kifli.~- Hüm! Ez tán sok egy kicsit.
120 III, 93 | Szabadon ereszteném.~- Hüm! - dünnyögte magában a házmester. -
121 III, 100| felelgetni, csak egy-egy »hüm« vagy »hja« csúszott ki
122 III, 125| otthoni jelölt ad õellene.~- Hüm! Ez az igaz. Arany a kend
123 III, 127| gyanakodólag tekinte rám.~- Hüm! Ugye szép virág? - szólt,
124 III, 129| Mennyit?~- Ötvenet.~- Hüm - szóla õ fitymálva -, egy
125 III, 144| Mindjárt jönnek a többiek is.~- Hüm - felelte a városi pénztárnok -,
126 III, 147| gyanusítottál ezzel éppen engemet?~- Hüm - mondá a derék honatya
127 IV, 1 | elkényszeredettnek.~- Ühm… Ön az, hüm? Nos, nos?~- Erre mentem -
128 IV, 8 | láttam mi van benne.~- Hüm, de azt nem látta, amit
129 IV, 17 | féltérdén meghajlítja.~- Hüm... No... igazán két forint
130 IV, 28 | õkegyelmeik, az ellenségek. Hüm! Mégis kegyelmetek kevesbedtek
131 IV, 34 | nem öntötték volna ki.~- Hüm! Csakugyan! Hátha csináltak
132 IV, 41 | csönd honolt mindenfelé.~- Hüm! Csak nem egy elátkozott
133 IV, 41 | az állapotokat. Elhiszem… hüm! Hanem én tudom a dolgot.
134 IV, 42 | szomszédos megyéken a hajsza. (Hüm, úgy hát a szabolcsi Nagyokból
135 IV, 44 | amelyikben boros palack volt… Hüm! Valaha vígabban temették
136 IV, 46 | szünetet értek.~- Egy félórait? Hüm, hogy érted azt, Ozmanbegovics?~-
137 IV, 56 | az elnök ábrázata.~- Hja, hüm! Ez már baj!…~Kényelmetlenül
138 IV, 57 | elítéltétek hét évre.«~- Hüm! - dünnyögé furcsát sejtve
139 IV, 69 | kik?~- Az én leányaim.~(Hüm! Ezekbõl jó volna feleségül
140 IV, 70 | feszülten várta, mi lesz most.~- Hüm - mondá a szabó meg nem
141 IV, 80 | lettek attól a kúrától? Mi? Hüm. Tán megcsíptétek azt a…
142 IV, 97 | hazaviszem. Megél az otthon is.~- Hüm - felelte Gábel úr mosollyal -,
143 IV, 131| szolgabíró motyogta néha, hogy »hüm«, mire a képviselõ csendesen
144 IV, 142| volt egy kicsit az ideje.~- Hüm, az igaz.~- A Majna Palinak
145 IV, 142| tételeknél sûrûn hangzott a »hüm«, de a »helyes« is. (»Hja,
146 IV, 142| lélekharang, de vékonyabban.~- Hüm, hát sarkantyú is volt a
|