Rész, Fejezet

  1   1,  12 |                 Maga a fõbíró, Domokos Gergely uram sem átall kijönni ez
  2   1,  12 |          diskurzust, a kocsmáros, Nagy Gergely uram pedig hirtelen fölvágta
  3   1,  12 |                sem ügyelt rá, még Nagy Gergely sem, kitõl négyszer is meg
  4   1,  12 |           hozott - viszonzá végre Nagy Gergely kegyetlen flegmával.~- Hiszen
  5   1,  12 |           sárga csikóval - mordult fel Gergely gazda. - Ételt a Herkópáter
  6   1,  12 |                   Aha - rikkantott fel Gergely -, ked hát az atyámfia,
  7   1,  12 |              megfõzettük, megsüttettük Gergely gazdánál. Az hát ingyen
  8   1,  12 |              hát próbáljuk meg.~- Nagy Gergely uram, fizetünk! Hej, fiúk,
  9   1,  12 |             szegény embert!~Amire Nagy Gergely elkezdett a mély alázat
 10   1,  12 |                éjszakára szállás, Nagy Gergely uram, mert pogányul el vagyok
 11   1,  12 |            Mindjárt megbízom vele Nagy Gergely uramat.~Visszament a kocsmába,
 12   1,  12 |           kutyát. Amire aztán még Nagy Gergely uram is kutyakeresõbe indult,
 13   1,  12 |           akarok ott csináltatni.~Nagy Gergely uram ravaszkásan mosolygott:~-
 14   1,  12 |           belevernek.~Amit ígért, Nagy Gergely megtartotta, a fundusokat
 15   1,  12 |             munkások méregdrágák, Nagy Gergely uram pedig valóságos nadály,
 16   1,  12 |               volna kegyelmedhez, Nagy Gergely uram.~- Mit parancsol?~-
 17   1,  12 |                 Nem kérek belõle.~Nagy Gergely uram azt se bánta, elsinkófálta
 18   1,  14 |                Ki vagy te?~- Én Bolkás Gergely vagyok, a híres betörõ.
 19   1,  14 |             gyilkosságot.~IV. A Bolkás Gergely vallomása~- Hány éves ön
 20   1,  14 |               a király nevében!~Bolkás Gergely gyilkossággal vádolt egyén,
 21   1,  15 |                a három kép, amit Pethõ Gergely együgyû krónikája szerint
 22   1,  15 |             király pici apródja Talján Gergely.~- Szegény ki jószágok -
 23   1,  15 |                 Az övé a két gida. Hej Gergely, jer ide, mi célod van az
 24   1,  15 |               célod van az állatokkal?~Gergely merészen felelte:~- Szeretném
 25   1,  15 |                megigézõ.~- Eredj fiam, Gergely, nézz be, mit csinál a királyné!~
 26   1,  15 |               királyné!~Visszajött kis Gergely:~- Éppen most fésülik.~…
 27   1,  15 |               Gergelyt.~Visszajött kis Gergely:~- Éppen most húzza föl
 28   1,  15 |        Harmadszor is elment és jelenté Gergely:~- Éppen most adják föl
 29   1,  15 |            nyíl?~- Biz az a kis Talján Gergely íjából pattant fel.~- Nini
 30   1,  15 |              kezeivel végigcirógatja a Gergely kipirult arcát.~- Mit adjak
 31   1,  15 |              kegyelmed helyett.~Azután Gergely felé fordult pompás hangulatban:~-
 32   1,  15 |                magyar nemessé teszlek?~Gergely boldogan mosolygott és nagy
 33   1,  15 |                  Eszerint a kis Talján Gergely…~- Senki más, mint Estei
 34   1,  15 |                esztergomi érsek!~A kis Gergely elhalványodott. »Mindent
 35   1,  25 |                diadalra.~Legalább Babó Gergely uram, a híres lókötõ parasztkortes,
 36   1,  25 |           viharzott fel nyomában.~Babó Gergely uram a kalapját vagdosta
 37   1,  34 |           csáklya, kötél, lámpás. Nagy Gergely uram hirtelen befogatott
 38  II,  103|                          A KIS SZEGEDI GERGELY~1880~Annak idején említették
 39  II,  103|                Kende Kanut pedig, mert Gergely napján lelte, »Szegedi Gergely«
 40  II,  103|         Gergely napján lelte, »Szegedi Gergely« nevet adott a kis másfél
 41  II,  103|          mindenbõl látszék, hogy a kis Gergely tisztességes szülõk gyermeke,
 42  II,  103|        ingecskét erõszakolt Gergelyre.~Gergely dajkái, Horváth Gyula, Kende
 43  II,  103|               lett az öröm, mert a kis Gergely, amint kinézett a vagon
 44  II,  103|               még csak két szót tudott Gergely, azt, hogy »mama« és azt,
 45  II,  103|          vállal.~De ne turbáljuk a kis Gergely dolgát országos politikával -
 46  II,  103|         Egyébiránt mire neveli Szegedi Gergely uramat?~- Gazdának - mondja
 47  II,  103|         asszony, anyailag gondoskodik »Gergely úr«-ról, gyakran látogatom
 48  II,  103|               egész híven reprodukálta Gergely úr párbeszédeit a gépésznével.~»
 49  II,  103|               Gergöly.«~»Kell-e kenyér Gergely?«~»Köll.«~»Eszel e húst?«~»
 50  II,  103|       beszéltem el nekik a kis Szegedi Gergely dolgát.~
 51  II,  110|             mostani plágium-ügy.~Csiky Gergely ellen kelnek vádak, hogy
 52  II,  114|                a házmestere, Porhanyós Gergely gazda. Nem tudom, miféle
 53  II,  114|           lakja azt az emeleti szobát, Gergely gazda?~- Egy gyehennára
 54  II,  138|                tegnapi, minthogy éppen Gergely napja volt, Szegedi Gergely
 55  II,  138|            Gergely napja volt, Szegedi Gergely nevet kapott. Szüleik nem
 56  II,  138|              szõregi asszony tette ki. Gergely úrnak úgyis olyanforma a
 57  II,  138|              nyerte el az »úri jövõt«.~Gergely tömzsi állapota azonban
 58  II,  138|             nal írjuk nevét).~Cegléden Gergely úr fészkelõdni kezdett s
 59  II,  138|          ugyanakkor kisült az is, hogy Gergely úr magyar ember; egy csikót
 60  II,  138|         történtek õrájuk vonatkozólag.~Gergely számára ezer forintot tettek
 61  II,  138|               megy? - kérdém tõle.~- A Gergely gyereket nézem meg - felelte.~-
 62  II,  138|         megengedi, én is önnel megyek.~Gergely éppen az udvaron szaladgált
 63  II,  138|                   Köll - mondá Szegedi Gergely s hirtelen elkapta a csomagot
 64 III,  2  |            öcsém? - szólította meg Mák Gergely.~- Gózonba.~- Látom rajtad.
 65 III,  2  |                legény, de meg az a Mák Gergely dolog is kapóra jött. Pali
 66 III,  2  |                Pali! - kiáltott be Mák Gergely szemrehányón. - No, te ugyan
 67 III,  2  |                Maris összetaposta…~Mák Gergely uram fejét csóválta s közibe
 68 III,  18 |             csak arra ébredt föl Csath Gergely a bundán, hogy nincs ám
 69 III,  18 |       odahányták a »kosár« mögé. Még a Gergely botját is elvitték.~Elképzelni
 70 III,  18 |                is elvitték.~Elképzelni Gergely kétségbeesését. Ellopták!
 71 III,  18 |        tolvajoknak.~El is indult Csath Gergely, kereste a nyájat faluról-falura,
 72 III,  18 |          nevették, meg szánták is - de Gergely megmaradt, sõt folyton erõsbödött
 73 III,  18 |          mondották, hogy szegény Csath Gergely tökéletesen megbolondult
 74 III,  18 |             uram.~- Adjon isten, Csath Gergely! - mondá a csillag. - Hát
 75 III,  18 |               hír a földön, édes fiam?~Gergely csak sóhajtott erre és lehorgasztotta
 76 III,  18 |            szerencsével a juhaid után.~Gergely csakhamar megtalálta »Szent
 77 III,  18 |        hamisnak.~Szólingatta, faggatta Gergely a saját botját, de csak
 78 III,  18 |           csillag ez, gondolja magában Gergely, hogy összegémberedett,
 79 III,  18 |          Csillag bácsi? - szólítja meg Gergely.~- Az ételt viszem a »Kaszás«
 80 III,  18 |             semmit.~- Nagy baj - mondá Gergely s a fejét vakarta.~- Hanem
 81 III,  18 |           megakad.~Egész vígan ügetett Gergely a Berenice kútjához. Éppen
 82 III,  18 |         szépasszony húgom!~- Jó napot, Gergely bácsi! Hallom, hogy a juhait
 83 III,  18 |       Gergelynek:~- No, hát nézze meg, Gergely bácsi.~- De nem látok ám
 84 III,  18 |           szállt, szállt lefelé…~Csath Gergely egy pillantást lövellt ki
 85 III,  18 |               harapják a selyemgyepet.~Gergely egy óriási erõfeszítéssel
 86 III,  18 |              még most is ott legeltek.~Gergely kiszaladt mezítláb, ködmön
 87 III,  18 |                a szegény együgyû Csath Gergely.~
 88 III,  63 |      vicevárnaggyal, nemzetes Kászonyi Gergely urammal, miképpen vagynak
 89 III,  63 |              anyai bátyjával, Kászonyi Gergely urammal Sziléziába, törvénnyel
 90 III,  63 |        kanárimadár tollazata. Kászonyi Gergely uram, aki pedig asszonylátó
 91 III,  63 |           kegyelmed is, vitéz Kászonyi Gergely bátyámuram, azután pihenjenek
 92 III,  63 |               íziben elájult. Kászonyi Gergely uram a fogait csikorgatta
 93 III,  63 |                 Lám, nemzetes Kászonyi Gergely uram beleõszült, beleszegényedett
 94 III,  71 |            állítom, nem álmodtam. Nagy Gergely is ott ment a processzióban
 95 III,  72 |                 Hogy tudniillik Csumik Gergely nótárius ékes instanciába
 96 III,  72 |               egy instanciát ír Csumik Gergely, de már nem az elöljáróság
 97 III,  72 |             harmadik instanciát Csumik Gergely, de már abban az alispán
 98 III,  83 |              hazafordult, Vácon Plachy Gergely, a legjobb kardforgató vitéz
 99 III,  128|                egyik rokonomat, Naszay Gergely bácsit; köszöntem neki nyájasan,
100 III,  128|            hahó, hahó« kiáltás.~Naszay Gergely bácsi kiabált utánam. Eszébe
101 III,  136|           saját volt emberei. Lábatlan Gergely várnagy uram mindig levett
102 III,  136|               kiáltja a vitéz Lábatlan Gergely, s kirohan veszett fejjel,
103 III,  136|              rá szemrehányóan Lábatlan Gergely -, hát hol az az ellenség,
104 III,  148|          kúriában lakott az öreg Csapó Gergely, aki egész életében nem
105 III,  148|      büszkeséget, s ez imponált. Csapó Gergely bácsit lelkesedéssel választották
106 III,  148|             nagy kitüntetés a házamra.~Gergely bácsi is el volt ragadtatva,
107 III,  148|               Én bizony azt tenném, ha Gergely bácsinak volnék, hogy összehívnám
108 III,  148|          Persze hogy ott van - morogta Gergely úr, a fejét szégyenlõsen
109  IV,  17 |           voltam egyszer, midõn Csomák Gergely uram benyitott a vaskereskedésbe.~-
110  IV,  17 |             ágyújegyû kaszáját.~Csomák Gergely szeme végigsiklik valamennyin,
111  IV,  17 |  visszahurcolni a bika-jegyû kaszákat.~Gergely gazda most már szinte maga
112  IV,  17 |             teszi hozzá nevetve Csomák Gergely.~- Ilyen kaszája még nem
113  IV,  17 |            adja ide a tenyerét.~Csomák Gergely uram most már belecsap a
114  IV,  17 |                a kasza? Ne okoskodjék, Gergely bácsi, mert kijövök a béketûrésbõl!~-
115  IV,  17 |                  Jó - kiált fel Csomák Gergely uram keserûen. - Legyen
116  IV,  17 |                méregre gyulladt Csomák Gergely:~- Mit? Nekem annyi becsületem
117  IV,  28 | tafota-kereskedõ, név szerint Kartigám Gergely.~Kartigám Gergelynek volt
118  IV,  28 |                az asszony, utána pedig Gergely úr is elhunyt, itt hagyva
119  IV,  28 |               palotások közt.~Kartigám Gergely elhívatta a város bíráit,
120  IV,  28 |     megboldogult derék emlékû Kartigám Gergely tafota-kereskedõ hetvenötezer
121  IV,  28 |                a megboldogult Kartigám Gergely õkegyelme isten nyugtassa
122  IV,  85 |               szülõktõl, atyja Hatvani Gergely lévén, anyja pedig Mester
123  IV,  96 |        drabantoknak, de a fõbíró, Koós Gergely uram visszatartotta:~- Hagyja
124  IV,  103|          templomi ülõhelyen.~Egyszer a Gergely nevû kocsisának, amint a
125  IV,  103|            hogy fölvegye.~- Ne bántsd, Gergely fiam - figyelmeztette Rapsonné. -
126  IV,  103|            szempillantásban esett le a Gergely kalapja s mégse volt más
127  IV,  126|                nevetgélés nesze. Koczó Gergely villámló szemekkel rántotta
128  IV,  127|          templomi ülõhelyen.~Egyszer a Gergely nevû kocsisának, amint a
129  IV,  127|            hogy fölvegye.~- Ne bántsd, Gergely fiam - figyelmeztette Rapsonné. -
130  IV,  127|            szempillantásban esett le a Gergely kalapja s mégse volt más
131  IV,  127|           Szondy György és Békefalussy Gergely. Az utóbbi szerencséjére
132  IV,  142|            Miféle két holló?~- A Pávai Gergely uram hallotta, aki hétfõn
133  IV,  142|              mert ha rab volt is Pávai Gergely, azért becsületes ember
134  IV,  142|            Igazán ezt mondta?… A Pávai Gergely hallotta?~Klamarik úr izgatottan
135  IV,  142|              rögtön hangot adott Pávai Gergely:~- Van nekem olyan bundám,
136  IV,  142|               kezdték, úgyhogy a Pávai Gergely kihallgatása már az enyhe
137  IV,  142|             bundám van - felelte Pávai Gergely akkurátusan.~»Weil er neues
138  IV,  142|        szabadult meg a fogságból Pávai Gergely, s most a bezirker levelet
139  IV,  142|             azonnal menjen Hámfalvára.~Gergely gazda, akin nagyon elnyûtt
140  IV,  142|                lábát. Szegény jó Pávai Gergely ott lappangott hetekig.
141  IV,  142|          kegyes gráciáját, de ha Pávai Gergely kapná helyettem, nagyon
142  IV,  142|               a császárnak.~- De Pávai Gergely meg nekem tett hasznos szolgálatot.~-