Rész, Fejezet
1 1, 1 | zsivány leszek!…~Ez még csak gondolat volt, mely azonban napról
2 1, 1 | abban fájni valami édes gondolat.~Visszamenni, leborulni
3 1, 1 | ki e szavak alatt, valami gondolat fõtt az agyában.~- Hátha
4 1, 2 | padozatra.~Minden döfés új gondolat.~- Hüm! Feri barátom! A
5 1, 2 | szaggatottan beszél; sok jó gondolat kóvályog a fejében, de azoknak
6 1, 2 | burnótszelencéjét. Az a jó gondolat megér egy szippantást, hogy
7 1, 2 | annyit jelent, hogy nagy gondolat született agyában, s két
8 1, 2 | ha el akarna röpülni a jó gondolat, hirtelen megmarkolhassa.
9 1, 2 | jutott eszembe, briliáns gondolat! Ma jó gondolataim vannak.
10 1, 3 | lelkébe be volt írva ez a gondolat:~- Istenem, aki a virágot
11 1, 4 | tudtak: hanem egy néma gondolat, mit akkor kimondani sem
12 1, 4 | hordtak szívök alatt, egy gondolat, mit az ösztön érlelt meg
13 1, 4 | jegyezett el az észnek, gondolat, melyet nem ültetett, nem
14 1, 4 | szíve. Feje zúgott; az a gondolat tombolt benne, hogy õ most
15 1, 4 | kosárért aprehendálnék? Az elsõ gondolat nem mindig a legjobb gondolat,
16 1, 4 | gondolat nem mindig a legjobb gondolat, tudom tehát, hogy nem marad
17 1, 4 | agya zúgott, ezer meg ezer gondolat rajzott benne, a szíve hol
18 1, 6 | tudtak; hanem egy néma gondolat, mit akkor kimondani sem
19 1, 6 | hordtak szívök alatt, egy gondolat, mit az ösztön érlelt meg
20 1, 6 | jegyezett el az észnek, gondolat, melyet nem ültetett, nem
21 1, 7 | tudtak: hanem egy néma gondolat, amit akkor kimondani sem
22 1, 7 | hordtak szívök alatt, egy gondolat, mit az ösztön érlelt meg
23 1, 7 | aztán jegyzett el az észnek, gondolat, melyet nem ültetett, nem
24 1, 8 | kosárért aprehendálnék? Az elsõ gondolat nem mindig a legjobb gondolat,
25 1, 8 | gondolat nem mindig a legjobb gondolat, tudom tehát, hogy nem marad
26 1, 9 | vendéglõi szállására! Milyen gondolat õfelségétõl ezt a hígfejû
27 1, 9 | hanem még irigyli is.~E gondolat szinte büszkévé tette Kléner
28 1, 9 | ugye szép és eredeti e gondolat, hogy a halottak türelmesek?
29 1, 9 | változtassam. Megint egy eredeti gondolat, doktor. Igaz-e, doktor?~
30 1, 9 | nem szaladhat el… Milyen gondolat! Igaz-e, doktor?~Szirupka
31 1, 9 | Íme, megint egy eredeti gondolat, doktor! Elég élesek az
32 1, 9 | udvaroljunk neki! Ez oszt’ a gondolat, doktor!…~- Mit kíván még
33 1, 9 | ravaszsággal belopódzott gondolat, mely még ott is csak inkognitó
34 1, 9 | ki magát, ki ha akarom - gondolat, ha akarom - köd, ha akarom -
35 1, 9 | vendéglõi szállására. Milyen gondolat az õfelségétõl, egy ügyetlen
36 1, 12 | hagyta többé nyugodni a gondolat, hogy õ nemesemberré lehessen.
37 1, 12 | miként lehetséges az? Egy gondolat cikázott át elméjén. Hátha
38 1, 12 | rátámadnánk.~- Nem egészen bolond gondolat! - hagyta rá a vezér. -
39 1, 19 | tetszett a jó ötlet.~Elõkelõ gondolat volt tõle, neki, a legyõzöttnek,
40 1, 19 | Nagy Józsefet megkapta az a gondolat. Az urával beszéljek: a
41 1, 19 | olyan emberhez. Micsoda gondolat az magától.~- De ha akarom,
42 1, 23 | szigorúan, fenyegetõn.~Titáni gondolat volt, mely egy nagy ihlet
43 1, 24 | No, ez igazán fejedelmi gondolat! - kiáltottam föl, egészen
44 1, 25 | lett, vitte sebesen, mint a gondolat, tengereken, városokon,
45 1, 26 | municipium.~- De hisz ez kitûnõ gondolat!~- Mindenesetre egy expediens.~-
46 1, 27 | hirtelen megkapta valami keserû gondolat, dühösen nyúlt a cipõk után
47 1, 32 | se robbantószer, se sértõ gondolat. Azonfelül népszerû is,
48 1, 33 | hangon - föllázad a lelkem a gondolat ellen, hogy én magamra hagyatva,
49 1, 34 | nyáron a jégverés után. A gondolat, hogy nem lesz borom az
50 1, 35 | Isten uccse szép és királyi gondolat egy agrikultur államban.)
51 II, 3 | Aladár agyán egy irtózatos gondolat futott keresztül.~Jaj neki,
52 II, 3 | keresztül.~Jaj neki, ha ez a gondolat igaz! És mégis talán jobban
53 II, 4 | valahol. Addig pedig sok jó gondolat juthat eszébe az embernek,
54 II, 4 | nyomban eszébe nem jutna az a gondolat: hogy hát ez a sok minden
55 II, 4 | nyugodtabban halna meg.~Irtózatos gondolat is az, kérem, egy fiskálisnak
56 II, 4 | született benne ez az aranyos gondolat, amit azonban nyilván maga
57 II, 5 | seregestõl pattant ki a sok nagy gondolat, kiszáradt a tinta, s a
58 II, 6 | mosolygott.~Valami pajkos gondolat jutott eszébe.~A másik percben
59 II, 6 | kibeszélhetné az is.~Egy nagy gondolat született fejében.~Bécsi
60 II, 6 | Ezenkívül még sok más édes gondolat fordult meg agyában...~Hová,
61 II, 7 | marad biz ott elég eredeti gondolat neki is, amint azt majd
62 II, 8 | nélkülözéseit.~...Mikor olyan édes gondolat az, hogy az ember szabadon
63 II, 11 | gyöngédségével. Milyen édes gondolat szeretni azt, kit õ gyûlöl!~
64 II, 15 | lelkemre nehezedett az a gondolat, hogy mi ketten Guyonnal
65 II, 17 | vesz, az megszûnt csupán gondolat lenni: az tény, ami pedig
66 II, 17 | noch mehr?~Oh, de aranyos gondolat volt! Oh, de megenni való
67 II, 17 | de megenni való kedves gondolat volt! És ezt csupán Szicíliának
68 II, 17 | fölébredni volt irtóztató. Az a gondolat, hátha kitudódik, hogy mi
69 II, 22 | lelkét, melyben annyi sok gondolat, érzés fordul meg naponkint
70 II, 22 | jobb, õ a nagyobb.~Ez a gondolat megvigasztalta Bokrost.~
71 II, 29 | hánykolódik; az örömteljes gondolat, hogy holnapután ajándékot
72 II, 30 | igazságtalansága.~Aranyat ér ez a gondolat. Károly siet is belekapaszkodni
73 II, 33 | hölgynek születni nagy és szép gondolat, azt mondja a poéta; hanem
74 II, 35 | házban mûvelni? Ez utolsó gondolat indítá õt arra, hogy a szökevényt
75 II, 37 | isten, mi lehet az? Az a gondolat, hogy anyja elutazott, s
76 II, 38 | egyet. Egy nagy, ragyogó gondolat, egy szent eszme emlékét,
77 II, 38 | Megfogamzott agyában az a gondolat, hogy az oroszokat hívja
78 II, 39 | De hirtelen felugrik. Egy gondolat cikázik át agyán. Egy gondolat,
79 II, 39 | gondolat cikázik át agyán. Egy gondolat, melynek egyik fele õrültség,
80 II, 40 | kiment fejembõl minden nagy gondolat...~Zengõ indulatosan ugrott
81 II, 40 | születésnapja közelgett, egy gondolat lepte meg. Egy hatalmas
82 II, 40 | lepte meg. Egy hatalmas gondolat. Elvenni Marit nõül és ezáltal
83 II, 51 | fakasztá a vendégeket.~- Mily gondolat, sir! - mondá a lelkész. -
84 II, 51 | sir, untig...~Ezen eredeti gondolat egészen elbájolta a társaságot.
85 II, 63 | született meg fejében azon gondolat, hogy meg kellene nézni,
86 II, 65 | malteres gödörre, egy nagyszerû gondolat szülemlett meg agyában,
87 II, 74 | megszelídített már az a gondolat is, mely gyöngédebb lényük
88 II, 76 | hölgyet megszöktetni? Milyen gondolat az. Ön ez esetben nem tud
89 II, 78 | viseli nevemet, azonban egy gondolat mindannyiszor visszahökkentett;
90 II, 81 | megcsípi-e a jómadarat.~Egy gondolat hirtelen elvágtam magam
91 II, 94 | szánút van...~- Nagyszerû gondolat! Több esze van magának Deák
92 II, 99 | gondolkozni szabad mindenrõl. A gondolat nem bánt senkit, az egy
93 II, 99 | tetszett neki, hogy az bûnös gondolat, pedig nem volt egyéb, csak
94 II, 99 | nem volt egyéb, csak új gondolat, új elültetett mag a szívben,
95 II, 99 | erejét kiadott föld. Milyen gondolat volt az, milyen ötlet!~Alig
96 II, 99 | ide jönne le lakni? Milyen gondolat! kényelmetlen szoba az egy
97 II, 103| gyereket ellopták.~Milyen gondolat gyereket lopni e napokban,
98 II, 107| esztendeje kóvályog bennem ez a gondolat, most merem csak kimondani
99 II, 112| melybe belemerül az elme.~A gondolat, mely nem talál alakot,
100 II, 115| elnézõbb lenne!~Egy perc mûve a gondolat és a kivitel. Mint az éhes
101 II, 123| városhoz, bizony mégis az a gondolat kezdte marcangolni az öreg
102 II, 127| gondolkozni szabad mindenrõl. A gondolat nem bánt senkit, az egy
103 II, 127| abban, pedig nem volt bûnös gondolat, csak új gondolat, új elültetett
104 II, 127| bûnös gondolat, csak új gondolat, új elültetett mag a szívben,
105 II, 127| erejét kiadott föld. Milyen gondolat volt az, milyen ötlet!~Alig
106 II, 127| értekezni szüleivel.~- Milyen gondolat! kényelmetlen szoba az egy
107 III, 1 | csettentett vele.~- Milyen gondolat! - sóhajtott Csutkás, szemérmetesen
108 III, 1 | vendéglõi szállására. Milyen gondolat az õfelségétõl, egy ügyetlen
109 III, 2 | nélkül és mégsem fázott.~Egy gondolat melegítette ott belül, azon
110 III, 3 | nélkül és mégsem fázott.~Egy gondolat melegítette ott belül azon
111 III, 11 | mohón az öreg, egy hirtelen gondolat által megkapatva.~- Bizony,
112 III, 14 | élénken ugrott fel.~- Pompás gondolat. Aranyakat érõ gondolat!
113 III, 14 | gondolat. Aranyakat érõ gondolat! Ez a gondolat egy egész
114 III, 14 | Aranyakat érõ gondolat! Ez a gondolat egy egész vagyon.~Szemeibõl
115 III, 15 | eltölteni; ezer meg ezer gondolat fordul meg a fejében, mit
116 III, 37 | fejecskében kóválygott ez a gondolat: »Adnék most száz forintot
117 III, 60 | érte járó árenda.~Iszonyú gondolat ez egy fösvény embernek,
118 III, 91 | elhinni, mind ilyenek.~Ez a gondolat ölt vagy egy fél évig. Helyzetem
119 III, 96 | szólott közbe:~- Felséges gondolat! Pszt, ne beszéld hangosan,
120 III, 96 | tõlünk a többi megyék!~S ez a gondolat csakugyan értékes volt:
121 III, 96 | az unkahúgának:~- Micsoda gondolat az Ágnes? Hiszen még egész
122 III, 129| s megérlelõdött bennem a gondolat, hogy isten veled immunitás,
123 III, 132| megírom önnek.~- Ez bizony jó gondolat. Hogy ez magamnak nem jutott
124 III, 132| De megálljon csak, egy jó gondolat, ha ön talán tudakozódnék
125 III, 148| kiáltott közbe:~- Felséges gondolat!~- Úgy van - sikított bele
126 III, 148| belügyminiszterünk mégis):~- Micsoda gondolat az, Ágnes? Hova jut eszedbe!
127 IV, 3 | Megérlelõdött benne az a gondolat, hogy bele fog szeretni
128 IV, 52 | termetén, egyetlen illetlen gondolat nem támadt bennem.~Olyannak
129 IV, 80 | elszontyolodik, míg végre egy mentõ gondolat jut eszébe.~- Jól van hát,
130 IV, 86 | Mert roppant egészséges gondolat az, uraim, hogy egy monstre
131 IV, 86 | viszonzá õ.~- Eredeti gondolat a haláltól! Hát végül mégis
132 IV, 88 | kétségbeesésében. Egy természetes gondolat. Keresett elõbb olyan nevet,
133 IV, 96 | mentõ ötlete támadt. Merész gondolat volt, mely új fordulatot
134 IV, 121| bejutni. Vége van… Pedig jó gondolat volt.~- Hadd halljam!~-
135 IV, 131| Alexandriából, s micsoda fölemelõ gondolat az, ha az ember a velencei
136 IV, 137| Honvéd-lovak… Milyen gondolat, hogy a császár lovait én
137 IV, 139| Ni, itt is egy fényes gondolat! Ezt Danton mondta a francia
138 IV, 148| úrnak is megtetszett ez a gondolat. »Nem fizetek, dehogy fizetek!«~
139 IV, 151| az állása.~Az odavetett gondolat megfogamzott. Hm, csakugyan
|