Rész, Fejezet
1 1, 1 | olyan nagy hatást csinál velök.~Ahogy hazatért, az volt
2 1, 2 | nagyurak közé, és diskurálni velök az õ modorukban, amihez
3 1, 3 | hová a szobából szemben velök megnyílt a szíjon-járó ajtó,
4 1, 4 | mint a zápor. Nem törõdik velök. A harmadfokú bíróság kedvezõ
5 1, 4 | közönyösségét, vagy hogy kigúnyolja velök az önzsírjában fuldokló
6 1, 5 | mint a zápor. Nem törõdik velök. A harmadfokú bíróság kedvezõ
7 1, 9 | fõbíró úr semmire sem tudott velök menni. Úgy állt ott elõtte
8 1, 9 | fõbíró elunta a bajlódást velök három napon keresztül, elküldte
9 1, 9 | tolvajokkal cimborálna, velök járt, velök fõzte ki a terveket,
10 1, 9 | cimborálna, velök járt, velök fõzte ki a terveket, velök
11 1, 9 | velök fõzte ki a terveket, velök lopott, de aztán mindent
12 1, 9 | semmire sem tudott menni velök. Úgy állt ott elõtte mind
13 1, 9 | tolvajokkal cimborálna, velök járt, velök fõzte ki a terveket,
14 1, 9 | cimborálna, velök járt, velök fõzte ki a terveket, velök
15 1, 9 | velök fõzte ki a terveket, velök lopott, de aztán mindent
16 1, 11 | lovagolt, úgy tért aztán vissza velök, kevély, tekintélyes magatartással.~
17 1, 12 | meglássa, hogy jobban kijön velök.~De szerencsére Perecz uramnak
18 1, 12 | semmi különös sem történt velök, hanem a két ingyenes diák
19 1, 12 | semmit. Egyformán tudott velök bánni mind a kettõ. Olyan
20 1, 12 | Az idegen letelepedett velök a tûzhöz, s jóízûen falatozták
21 1, 12 | biz az nem nagyon törõdött velök, csak úgy ímmel-ámmal szedegette
22 1, 12 | labancait, hogy kihúzatta velök a kardjaikat, úgy mentek
23 1, 13 | familiáris lábra helyezkedett velök. Budán megkívánják az ilyesmit.
24 1, 13 | A fej annyira tele lesz velök, hogy semmi egyéb földi
25 1, 13 | és megigazgatta, lesimítá velök koromfekete haját elõbb,
26 1, 13 | piros tollait, fölékesítvén velök a kalapjaikat.~A vendégek
27 1, 13 | sietni kellene, de a kormány velök tart. Hisz újabban már a
28 1, 14 | becsületeket, gomboznak velök otthon a házereszek alatt…~
29 1, 15 | anyjuk van, aki rosszul bánik velök; apjuk tengeri hajós, évekig
30 1, 15 | a saját álmát fizettette velök. Hja, az primitív korszak
31 1, 15 | tojásokat, virgoncan futott föl velök a palotába, egyenesen a
32 1, 16 | Becézgette, ingerkedék velök, akár valami vén udvarmester,
33 1, 16 | a mennykövei, ha nem tud velök célozni? Hát nem kellett
34 1, 16 | Técsõrõl. Magam indulok velök azonnal Verhovinára.~- De
35 1, 18 | éhség is incselkedett már velök. Az volna csak a nagy szerencse.~
36 1, 19 | voltak a grófnénak s élt velök bõségesen. Nem csoda, hogy
37 1, 21 | éppen az imént beszéltem velök.~- Lehetetlen. Önt is kirabolták?~-
38 1, 23 | hoz az esõ után, jelezvén velök, hogy meg van termékenyítve.~
39 1, 23 | ugyan nem törõdtem volna velök.~Így mentünk, mendegéltünk,
40 1, 23 | pengõ forintokat, gazdálkodj velök. Az ócska csizmát küldd
41 1, 24 | köszönöm.~- Akkor én végzek velök.~Odaszaladt, fölverte és
42 1, 27 | rendszerint elbeszélgetett velök:~- Nem lehet, édes öregem,
43 1, 27 | a csendõrök, hol akarsz velök találkozni?~- Nem tudom -
44 1, 28 | angyalok seregében játszadozik velök, és hogy azt nem szabad
45 1, 30 | szúrósan, mintha le akarná velök kaparni huszonöt esztendõ
46 1, 32 | nem értem. Hát mi lett velök?~- Megszöktek, amicenko,
47 1, 33 | özvegyasszony van, hogy házat lehet velök zsindelyezni. Szép ember,
48 1, 33 | Kampát, métát, duplext lehet velök játszani. Zsályán pisztrángos
49 1, 34 | kukoricaszárítóház mellett, szembe velök egy öregasszony jött a Maros
50 1, 35 | fogott, éppen szembe jött velök.~- Nini, pisztrángok! Hohó,
51 II, 5 | Hogy a harmadik cimbora nem velök megyen, az õket egy cseppet
52 II, 5 | Harcsa bácsi vissza is jött-e velök. Ezt közölvén Pilászival,
53 II, 7 | sem õt nem hódították meg velök soha. Egész ifjúsága olyan
54 II, 12 | kardjához csapott:~- Le velök! - kiáltá dühösen.~- A követ
55 II, 13 | mindannyian! Sejan, a vérpadra velök!«~A császár sietett a tornácra
56 II, 15 | hogy menten kettéharaptam velök török meggy-pipaszáramat,
57 II, 20 | cselekszik, együtt örül és búsul velök.~S ezt már annyira megszokta,
58 II, 21 | emlékezõtehetséget cserélni velök, ha csak egy percre is,
59 II, 22 | szedné valaki, tele lehetne velök írni a világ minden papírját.~
60 II, 26 | sorsú lánykát hajigált meg velök, beszennyezve talán egyetlen
61 II, 38 | foglaltak, hogy aláírasson velök egy iratot, melyben a megzavart
62 II, 48 | másképp fog rendelkezni velök, másképp állítja sorozatba,
63 II, 51 | szenvedélyeknek, s egy kézre dolgozik velök A szép tájkép elbûvölte
64 II, 51 | Danner nem is sokat törõdött velök, hanem miss Edithben mégis
65 II, 51 | eddig annyit foglalkozott velök, csendben élnek.~Miss Edith
66 II, 67 | azt?~- Átellenben lakom velök; örökké a férjével enyeleg.
67 II, 72 | s egyenesen õt szurkálja velök.~- Képviselõ úr! - kiáltott
68 II, 72 | társa« céggel?~- Én viszem velök a levelezést.~- No, ez derék!
69 II, 90 | s szemrehányón tekintett velök a tündérre:~- Látod, mit
70 II, 91 | úgyhogy kövezni lehetne velök az utcákat: mérnökök támadtak
71 II, 99 | háromemeletes háza elõtt állott meg velök. Kihívatták a házmestert.~-
72 II, 99 | majdnem durván.~- Mi bajod velök? - kérdé Ralph megütközve.~-
73 II, 102| A nyár büszkélkedhetett velök: de elvesztette õket korán.~
74 II, 102| elhullanak, a mulandóság úgy tesz velök, mintha egy könyvet olvasna,
75 II, 111| a mama véletlenül nincs velök, akkor egész illedelmesen
76 II, 116| vígan tapsolt s dobolt velök a vánkoscihán.~
77 II, 127| durván Kozenszky.~- Mi bajod velök? - kérdé Gábor megütközve.~-
78 II, 131| parasztgyerekek hajigálóznak velök: mert ezek már közönségesek.~
79 II, 134| Egyszer csak jön szemközt velök Serédy fõszolgabíró, aki
80 II, 134| elvem, hogy valami kellemes velök sohase történjék: annál
81 II, 135| rajától, de mit törõdik velök. Hiszen neki férje van,
82 II, 137| megnyálazta s mosdatni kezdé velök piszkos csemetéjét.~Itt
83 III, 1 | bosszús gondolatait így közli velök.~És ezalatt lenn az akolnál
84 III, 1 | s talán sohasem is lesz velök közelebbi érintkezésben.
85 III, 1 | szárnyakkal: kiterjeszté, hogy velök a Lapaj nyakába repüljön,
86 III, 1 | aztán egy édeset hunyorít velök. A tavasz elsõ mosolyából,
87 III, 1 | hóna alá, s vidáman ügetett velök a »lazok«-ba.~Szép õszi
88 III, 1 | semmire sem tudott menni velök. Úgy állt ott elõtte mind
89 III, 1 | tolvajokkal cimborálna, velök járt, velök fõzte ki a terveket,
90 III, 1 | cimborálna, velök járt, velök fõzte ki a terveket, velök
91 III, 1 | velök fõzte ki a terveket, velök lopott, de aztán mindent
92 III, 2 | nézni, hogy megelégedjék velök. Még tán jól is van az úgy,
93 III, 3 | az emberek szemébe nézni, velök szóba állani, mert mindeniknek
94 III, 8 | mert mióta csak ott lakom velök átellenben a Nagymezõ utcában,
95 III, 10 | semmi… egy kis dolgom volt velök. - Azonban furfangosan megnézegette
96 III, 25 | ti kedvetekért.~Elindult velök. Azok szépen elöl mentek,
97 III, 60 | Csak sóhajaim éreztették velök a nagy szenvedést, mely
98 III, 62 | képeket nézegetik s játszanak velök. Ebbõl az egy lapból jóllakik
99 III, 63 | diurnumot fizetvén neki, ha velök lakmározik.~Ezt az enyhítõ
100 III, 65 | hanem kis gyermekeket altat velök. Szegény öreg nótáknak az
101 III, 68 | hogy a régi jó urak és velök a régi jó szolgák már kihaltak -
102 III, 80 | neki, nemigen szeretett velök érintkezni, hanem volt egy
103 III, 83 | csacska lett. Fiáról beszélt velök. Miklós levelet írt minden
104 III, 85 | a paragrafusok. A ember velök megy - de ha nem mehet,
105 III, 91 | aki még sohasem beszélt velök.~Szellemes volt és bölcs,
106 III, 93 | pajtáskodott, s versenyt énekelt velök; õ inkább konkurrensük volt.
107 III, 94 | a föld alá. Várjunk még velök egy kicsit.~Éppen délre
108 III, 100| kinyitotta, hol becsukatta velök a felsõ ablakot (Gazemberek,
109 III, 102| kellene.~- Mit csináljunk velök, ténsuram, ha mind el akarnak
110 III, 115| hogy már a hölgyek beteltek velök. - Zárja külön-külön cellába!~
111 III, 120| lesznek.~Nádasky beszélt velök, s csakhamar kijött derült
112 III, 126| a szüleihez, s közöltem velök, megkérdezve, mitévõ legyek?~-
113 III, 148| Apczy-rokonság. Valaki elhitette velök, hogyha a falusi bírónak
114 IV, 1 | és nagyon jóba vagyunk velök!~Igen, ez volt a legérdekesebb
115 IV, 41 | megszeretem… De lehetetlen velök… lehetetlen… elmennek, ki
116 IV, 85 | megjárta mindig.~Mikor fizetett velök, jók voltak, de az új tulajdonosnál
117 IV, 85 | Igazi csodákat mûvelhet velök.~
118 IV, 92 | énekelni, hogy menjek már el velök én is, míg másrészrõl Kapalovics
119 IV, 120| önmagának. Hiába próbálkoztam velök ismeretséget kötni vagy
120 IV, 120| vén boszorkány nem volt velök.~Íme végre megérkezett a
121 IV, 127| kiskirály szerepét játszta velök, pusztítván a vidéket egész
122 IV, 127| szükségem.~S ezzel visszavitette velök a kincseket, elkergette
123 IV, 128| nyaláb könyvvel.~- Hollá! Ide velök, ide velök!~Felütik az egyiket,
124 IV, 128| Hollá! Ide velök, ide velök!~Felütik az egyiket, mely
125 IV, 136| politikai helyzetet akarom velök fölséged elõtt feltárni.~-
126 IV, 142| bertóti csárdában, hogy igyék velök, ha mer, s midõn egy nap
127 IV, 144| Ugyan mire valók? Mit fog velök enni?~Hát azt, amit a jó
128 IV, 144| Laci meg a Berci. Nem jössz velök játszani?~- Nem! - szólt
129 IV, 145| ösmerni.~- Majd megösmertetlek velök, jó Abdallah.~Hasszán ajkaiba
130 IV, 146| egyetlen szót se válthatott velök. Mindössze a kalapját emelte
131 IV, 148| nyelvekben, hát beszélsz velök.~- No, még csak az kellene.
132 IV, 149| De hát akkor mit csinálsz velök?~- A másvilágra se viszem,
133 IV, 149| pénzért és boltot nyitok velök. Hogy adod?~- Nem adom a
134 IV, 152| alatt azonban megbarátkozott velök, meghúzogatta a pejnek a
135 IV, 152| tréfálkoztam, kedélyeskedtem velök, a sógornõmnek megcsókoltam
|