Rész, Fejezet
1 1, 2 | beszélgetett:~- Hja… hja! Stuchec szolgabíró korában még másféle világ
2 1, 2 | Stofi bácsi. - Az volt ám a szolgabíró… isten nyugosztalja meg!
3 1, 2 | elkérnek. Bezzeg, Stuchec szolgabíró korában minden korcsmaajtón
4 1, 2 | megházasodott és most már szolgabíró, s az a csúfság történt
5 1, 2 | menyasszonyom!~BEFEJEZÉS~Kálmán szolgabíró és Béla esküdt pedig hiába
6 1, 2 | hasztalanul dicsérte Stuchec szolgabíró korát, azért a fekete esküdt
7 1, 4 | kódex volt minden egyes szolgabíró, ki ha unalmában rádiktáltatott
8 1, 4 | lépkedett elõtte, mint hajdan, a szolgabíró dohányzacskójának sallangja
9 1, 4 | bíróság? - tessék csak a szolgabíró úrnak két hónapig víz alatt
10 1, 4 | ajánlkozott keresztapául; szolgabíró, vicispán már messzirõl
11 1, 5 | perköltségét: »aztán, édes úr, ha szolgabíró akar lenni a restauráción,
12 1, 5 | büntetõ-kódex volt minden egyes szolgabíró. Ha az emberfiára unalmában
13 1, 5 | lépkedett, mint elõbb, a szolgabíró dohányzacskójának sallangja
14 1, 6 | büntető-kódex volt minden egyes szolgabíró. Ha az emberfiára unalmában
15 1, 6 | lépkedett, mint hajdan, a szolgabíró dohányzacskójának sallangja
16 1, 7 | büntető-kódex volt minden egyes szolgabíró, ki ha unalmában rádiktáltatott
17 1, 7 | lépkedett elõtte, mint hajdan, a szolgabíró dohányzacskójának a sallangja
18 1, 8 | a bíróság? Tessék csak a szolgabíró úrnak két hónapig víz alatt
19 1, 9 | mogyorófa pálcákat, a tekintetes szolgabíró vagy csendbiztos úr kedélyhangulata
20 1, 9 | Piry Mátyás uramét: még a szolgabíró is megférne benne szükségbõl.~
21 1, 10 | ösmertünk, legnagyobb urunk a szolgabíró volt, hőseink sem jártak
22 1, 10 | Piry Mátyás uramét: még a szolgabíró is ellakhatna benne szükségbõl.~
23 1, 10 | tarsolyos hajdútól.~- A szolgabíró polgártárs van itt - mondá
24 1, 10 | Hát nem mondom, hogy a szolgabíró polgártárs?~- Miféle állat
25 1, 10 | no, hát maga a tekintetes szolgabíró úr Boglárról, a Csiry Péter
26 1, 10 | Minek menjen tovább? A szolgabíró egyszersmind õrnagy is a
27 1, 10 | szerette magát neveztetni: a »szolgabíró polgártárst«, s ki is tört
28 1, 10 | jóízûen nevetett a polgártárs szolgabíró, hogy könnyei kicsordultak,
29 1, 10 | azzal vádolja - folytatá a szolgabíró egyik ámulatból a másikba
30 1, 10 | Servus humillimus! - mondá a szolgabíró s belecsapott kedélyesen
31 1, 11 | mindenki. Úgy illik az, ha a szolgabíró úr humorizál.~- Viszonyt
32 1, 11 | habozva, ha nem-e tréfál a szolgabíró.~- Hívassa, kérem, ide egy
33 1, 11 | arra elégszer.~- Elvezeti a szolgabíró urat? - kérdé Szekula. -
34 1, 11 | Ellenállhatatlan volt. A jegyzõ és szolgabíró összenéztek: majd elnyelte
35 1, 11 | csak te-nek szólította a szolgabíró urat is.)~Tereskey elmondta,
36 1, 11 | kell a gonosznak), hacsak a szolgabíró urak nem, amiért most nem
37 1, 11 | leselkedett az ablakon, mikor a szolgabíró hazaküldött a kötõtûkért,
38 1, 22 | van Gál János, akivel a szolgabíró is kezet fog, akit Gál bácsinak
39 1, 23 | volna.~Az öreg Gáll ugyanis szolgabíró volt negyvennyolc elõtt,
40 1, 26 | Hallgass te is, zúgó szolgabíró! - förmed fel a szónok.~
41 1, 28 | is õt eszed. Ebbõl lettél szolgabíró, ezért vette meg a kormány
42 1, 28 | Elbeszélte, hogy nemrég szolgabíró volt. De miket csinált,
43 II, 1 | olyan bírónak, akit nem a szolgabíró nevez ki, hanem nyolcszáz-kilencszáz
44 II, 5 | szemben, itt arat dicséretet a szolgabíró, amiért a zsidót saját nagyúri
45 II, 6 | mindig. Akart már lenni szolgabíró, tiszti ügyész, ülnök, és
46 II, 6 | az is csak egy percre.~A szolgabíró és esküdtje hivatalosan
47 II, 7 | fõjegyzõ, majd következik a szolgabíró vacsorája, és így tovább-tovább
48 II, 22 | A gergei embernek még a szolgabíró is tisztességesebben köszön,
49 II, 25 | kieszközölnöm tõle. Gondolom, szolgabíró volt. Milyen megdöbbenéssel
50 II, 26 | magát a kis Ilonka, hogy a szolgabíró leánya, még egyszer kárát
51 II, 26 | Szervusz, zsidó! - szólt a szolgabíró úr - jó, hogy jössz, de
52 II, 26 | itt vagy, zsidó? - kérdé a szolgabíró úr.~- Meg akartam köszönni,
53 II, 32 | nemrégiben egyik Nógrád megyei szolgabíró. A szolgabíró maga is sajnálta
54 II, 32 | Nógrád megyei szolgabíró. A szolgabíró maga is sajnálta az asszonyt,
55 II, 61 | haláleset történt, minélfogva a szolgabíró kedvetlenül mondá:~- Délután
56 II, 95 | még közelebb az isten. A szolgabíró szemet vetett rájok s éppen
57 II, 95 | lesz a két kis árvának.~A szolgabíró elõkerestette az öreg Tóbiásné
58 II, 113| vicispán.~Nem is lett, de még szolgabíró sem. Ettõl a naptól fogva
59 II, 123| koldusokból állana.~Szõregen a szolgabíró élelmiszereket osztott ki
60 II, 123| perdült meg az ablak alatt. A szolgabíró hajdúja kihirdette, hogy: »
61 II, 123| figyelemmel hallgatta a szolgabíró által felolvasott lajstromot.~
62 II, 123| Balajthy Nagy Pál - olvasá a szolgabíró -, lakik Bodonyban, kész
63 II, 123| ezt azok a jó emberek.~A szolgabíró odanézett az öregre, azután
64 II, 123| tekintetes úr gondoskodását.~A szolgabíró megcsipkedte a picinyke
65 II, 123| Aztán a hajdúnak intett a szolgabíró.~- Miska, haza fogod vinni
66 II, 123| öreg Kampós! - sürgeti a szolgabíró.~- Nem adom - hörgi fojtott
67 II, 123| vasba s úgy vigyék el.~A szolgabíró elérti a szeretet diadalát
68 II, 123| önkívületi állapotban van.~A szolgabíró intézkedett, hogy a beteg
69 II, 134| talán mégis csak több a szolgabíró: engedelmeskedett. Egy-két
70 III, 2 | most. De visszautasította a szolgabíró úr nemes indulatját. Pedig
71 III, 2 | kívánsága, hogy végre is maga a szolgabíró volt kénytelen eljönni az
72 III, 2 | igazi jussát megy keresni.~A szolgabíró nem tett semmi ellenvetést,
73 III, 2 | halk nyögés hallatszott.~A szolgabíró odalépett s széthúzta az
74 III, 2 | fordult vissza, mikor a szolgabíró borzalommal sziszegte utána,
75 III, 24 | rabra, mikor a pandúrok a szolgabíró úr elé vezették. Maga a
76 III, 24 | úr elé vezették. Maga a szolgabíró pedig, amint meglátta, elfelejté
77 III, 24 | nagyon komolyan venni.~A szolgabíró mosolygott, a büszke címerek
78 III, 49 | fekete halál a vicispán, a szolgabíró és az orvos miatt! Valljuk
79 III, 80 | vármegye - de ezek már, ti. a szolgabíró és csendbiztos, nagyon is
80 III, 80 | hát a hangcsövén:~- Hej szolgabíró, csendbiztos! Hozzanak fel
81 III, 80 | süvített a horizonon. A szolgabíró alulról intett a fejével,
82 III, 80 | utolsó szekér után maga a szolgabíró ügetett lóháton.~Mikor a
83 III, 85 | nektek egy történetet a szolgabíró koromból.~- Szívesen hallgatom
84 III, 85 | mint tudod, a sógorom is szolgabíró volt.~Vele is megtörtént
85 III, 85 | tévedést, mert az eljáró szolgabíró jegyzõkönyvben is megörökítette
86 III, 87 | alispánhoz. Engem csak a szolgabíró mellé tettek. Nagy ember
87 III, 87 | a többiek észrevegyék.~A szolgabíró, tekintetes Nicsy István
88 III, 87 | szembe rám nyitja az ajtót a szolgabíró.~- Alázatos szolgája.~-
89 III, 87 | vízi boglárka indája.~A szolgabíró megnézte az egyik végzésemet,
90 III, 87 | lónak kevélyebb járását.~A szolgabíró alig ejtett ki egy-két szót
91 III, 87 | benyújtotta a szolgabírónál.~A szolgabíró kijött a kancelláriába,
92 III, 101| Miféle uruk?~- Hát a Tisza szolgabíró úr.~- Mi közöm nekem a szolgabíró
93 III, 101| szolgabíró úr.~- Mi közöm nekem a szolgabíró úrhoz?~- Az, hogy õ küldött
94 III, 102| nótáriusok.~Maga a központi szolgabíró, amint elhajtatott egyszer
95 III, 102| másodalispán, a nagy memóriájú szolgabíró, a juhszemû levéltárnok,
96 III, 110| elhelyezkedék.~Ha az alispán a szolgabíró nélkül ült a négylovas hintón,
97 III, 110| szemleút, ha vele ment a szolgabíró, úgy bizonyosan hagyatéki
98 III, 110| hagyatéki tárgyalás. Ha pedig a szolgabíró terjeszkedék a bricskán
99 III, 110| hogy együtt utazik alispán, szolgabíró és esküdt. Ez akkor kommasszácionális
100 III, 110| húzódott. Az alispán, a szolgabíró, és az õrnagy csak úgy öntötték
101 III, 122| AZ ŐRÜLT SZOLGABÍRÓ~1884~Egy úriasan, de hanyagul
102 III, 122| most egyszerre -, hogy én szolgabíró voltam két év elõtt, de
103 III, 128| bevittem a székvárosba egy szolgabíró rokonomhoz. Ott kifüstölték
104 III, 130| vicispán kezeiben, s amit a szolgabíró is nekünk, esküdteknek adott
105 III, 135| adjalak. Szerettem volna, ha szolgabíró lehetnél egykor itthon a
106 IV, 8 | csinál vele?~- Ki tudja? Szolgabíró, törvényszék, mind az õ
107 IV, 15 | adva rendeletben, a pohos szolgabíró, a sovány várnagy, a tudákos
108 IV, 15 | szaladt ki önkéntelen a szolgabíró szájából.~- Ez itt alul
109 IV, 18 | választottuk. Hanem az aztán szolgabíró volt. Tekintetes úr csak
110 IV, 21 | se rosszat.~Késõbb azután szolgabíró lett… mert a dzsentrinek
111 IV, 21 | szolgabíráknak.~Mondom, késõbb azután szolgabíró lett Gudry György. (Szép
112 IV, 35 | vetései között. Alispán, szolgabíró nyugodtan tarokkozhatott
113 IV, 65 | járási szolgabírónak. A szolgabíró felír az alispánnak. Az
114 IV, 65 | a korlátfa elkészült. A szolgabíró jelenti az alispánnak. Az
115 IV, 65 | bíró a szolgabírónak, a szolgabíró az alispánnak, az alispán
116 IV, 65 | Az meglehet - mondá a szolgabíró -, de nem jó helyen jár,
117 IV, 84 | MESSIÁS«~1886~Egy megyei szolgabíró úri módon élte világát,
118 IV, 101| óta, ahogy Majornoky úr a szolgabíró.~- Nem értem.~- Nagyságos
119 IV, 101| nem sokáig lesz már õ szolgabíró. Nagyon a végit járja már.~-
120 IV, 101| Majornokot.~- Tudom. De szolgabíró azért megmaradhat.~A kocsmáros
121 IV, 106| az urat, Pista - kezdé a szolgabíró -, nem ösmered?~Kusza Pista
122 IV, 106| tekintettel folytatja a szolgabíró:~- Pedig azt állítja, hogy
123 IV, 130| mikor nagybátyámnál, aki szolgabíró volt, egy tárgyalást hallgattam,
124 IV, 131| kormánypárti képviselő és egy szolgabíró. A képviselő jó víg ember,
125 IV, 131| képviselők szoktak lenni, a szolgabíró pedig egy szellemes, tanult
126 IV, 131| angol nõket - elméskedett a szolgabíró.~- A nõt természetesen nem
127 IV, 131| megtörhetlen csönd támadt, csak a szolgabíró motyogta néha, hogy »hüm«,
128 IV, 131| elõtt megnézte az étlapot a szolgabíró és haragosan fakadt ki:~-
129 IV, 131| az árakat befirkantja.~A szolgabíró megbotránkozva nézett a
130 IV, 131| ezzel Mária felé fordult a szolgabíró.) Higgye meg nagysád, a
131 IV, 131| spanyolfalnak egy ásításhoz.~De a szolgabíró folytatta rendületlenül:~-
132 IV, 131| kis dac.~A társalgást a szolgabíró kezdte, szidva a lapokat,
133 IV, 131| dehogy - mondják egyszerre a szolgabíró és képviselõ -, csak beszélj
134 IV, 152| valami hajótörést mesélne. A szolgabíró jó ember, csupa tisztességbõl
|