Rész, Fejezet

  1   1,  11 |           szemmel, ágaskodva, mintha egy fejedelem tartaná a bevonulását kíséretével.
  2   1,  12 |                meglátjuk.~VII. FEJEZET~A FEJEDELEM DÉLUTÁN~Erdély trónusán
  3   1,  12 |           õnagysága ült, aki igen jámbor fejedelem vala, de mégis sok rosszat
  4   1,  12 |                  játszotta magát.~Maga a fejedelem mulatozásban tölté idejét
  5   1,  12 |                 orvosa, figyelmeztette a fejedelem õnagyságát, hogy immár elég
  6   1,  12 |                általános lett, sõt még a fejedelem is részt vett benne, körülnézvén
  7   1,  12 |               Lassabban, urak! - szólt a fejedelem, és odacsapott tenyerével
  8   1,  12 |           megütközés: miért hívathatta a fejedelem a folyó ügyek ilyen elõhaladott
  9   1,  12 |           Kérettük kegyelmedet - kezdé a fejedelem kegyes fejbólintással -,
 10   1,  12 |               hozzá kegyelmed? - kérdé a fejedelem Schmidttõl, miután az figyelmesen
 11   1,  12 |               udvari bolond volt.~Maga a fejedelem bosszankodva szólt oda az
 12   1,  12 |                 be az apródok, nagyságos fejedelem, de sehogy sem akar bejönni
 13   1,  12 |      reszketegség fogta el a lábait. Egy fejedelem elõtt áll! Szétnézett a
 14   1,  12 |                 Kelj fel, fiam - szólt a fejedelem. - Ne félj semmit, egy hajad
 15   1,  12 |            doktor. - Sõt ellenkezõleg, a fejedelem bírónak hozatott fel, édes
 16   1,  12 |               Hogyan merészelném?~- Ha a fejedelem parancsol valamit, annak
 17   1,  12 |                   Megértettem, kegyelmes fejedelem.~- Nos, akkor bátran, rajta!
 18   1,  12 |              kenyérré válnék.~- Felséges fejedelem - így szólt felbátorodva,
 19   1,  12 |                én azt gondolom, fölséges fejedelem - végzé a koldusdiák meséjét -,
 20   1,  12 |               kapja most már a kardot, a fejedelem ajándékát?~- Istenemre,
 21   1,  12 |                más, mint e fiú - mondá a fejedelem.~- Úgy látszik, nem a mese
 22   1,  12 |               sem köthetem fel, felséges fejedelem.~- És miért nem? - kérdé
 23   1,  12 |          Általános hahota támadt, maga a fejedelem úgy nevetett, hogy könnyei
 24   1,  12 |          nemeslevelet is, a címert is.~A fejedelem alákanyarintotta nevét az
 25   1,  12 |               agarakkal, nagy jó uram! A fejedelem nem a bécsi császár ám,
 26   1,  12 |           akartak senkit elfogni, csak a fejedelem pajkos apródjai kergetõztek.~
 27   1,  12 |             atyámfia, akit ma tett meg a fejedelem koldusból nemesnek! Látom,
 28   1,  12 |              kóbor, piszkos diák, akit a fejedelem tegnap délután tett meg
 29   1,  12 |             életem árán is. Odaborulok a fejedelem lábaihoz, s ha nem adja,
 30   1,  12 |           valahogy - de ha még egy másik fejedelem is lesz, biz isten, ki kell
 31   1,  12 |                 lengett a homlokzaton. A fejedelem nincs most itt.~- Itt vagyunk,
 32   1,  12 |              reggeli stafétával küldte a fejedelem aláírva a halálos ítéletét.~-
 33   1,  12 |                 sem vesszük.«~- Ha tán a fejedelem elé mennék és lábaihoz borulnék,
 34   1,  12 |               kérni?~- Késõn érkeznél, a fejedelem Munkácson van, maga Bercsényi
 35   1,  12 |                 elõtt.~- Mit parancsol a fejedelem? - kérdé ünnepélyesen.~-
 36   1,  12 |                  kérdé ünnepélyesen.~- A fejedelem? - hebegte Laci, de csakhamar
 37   1,  12 |           festékezett arcán.~- Ismerem a fejedelem õnagysága titkos mandátumát.
 38   1,  12 |              bízvást szólhat kegyelmed a fejedelem parancsáról.~- Én ama bizonyos
 39   1,  12 |                hogy ez mind csak álom.~A fejedelem titkos gyûrûje az õ kezén!
 40   1,  12 |                 át elméjén. Hátha azok a fejedelem kincsei voltak, amiket Gyulafehérvárott
 41   1,  12 |            hõsies magatartása eljutott a fejedelem füléhez is, ki neki a Heisterrel
 42   1,  12 |                jóval megelõzte a híre; a fejedelem, aki Miskolcon volt téli
 43   1,  12 |                  ér, ha egyenesen maga a fejedelem választ ki neki egyet.~Palotásy
 44   1,  12 |                 azt még meg kell élni. A fejedelem is messze van Munkácstól,
 45   1,  12 |                minálunk. Maga a felséges fejedelem mondotta nemrég egy kérelmezõ
 46   1,  12 |                 Bónis János -, megjött a fejedelem küldeménye: egy fölséges
 47   1,  12 |                  akit a felséges vezérlő fejedelem kegye…~A háttérben álló
 48   1,  12 |              gróf Bercsényi felolvassa a fejedelem Magdayt magasztaló levelét
 49   1,  12 |              fölkacagtak:~- Te akarnád a fejedelem lovát utolérni, ezen a gebén?
 50   1,  12 |        katonáinak. No, majd nagyot néz a fejedelem, ha megtudja. Még ma megírom
 51   1,  12 |                ajándék lovon hirtelen, a fejedelem bosszúsan toppantott a lábaival:~-
 52   1,  12 |            félelmetes most a kurucnak, a fejedelem ingerülten dörmögé:~- A
 53   1,  12 |                aranyat tûzött ki Rákóczi fejedelem.~- Az ám? - hitetlenkedék
 54   1,  12 |                Vagy az nem lehet, hogy a fejedelem kétszáz aranyat tûzött ki
 55   1,  12 |                 magában Dobos bácsi.~*~A fejedelem éppen országgyûlést tartott
 56   1,  12 |          tövestül csavarta ki a fákat. A fejedelem kastélyát Borsiban felgyújtá
 57   1,  12 |           kivégzés reggelén korán kelt a fejedelem, egész éjjel nyugtalan álmai
 58   1,  12 |                 s mit akarnak, úgyhogy a fejedelem még el is gondolhatja a
 59   1,  12 |             hazafiatlanság - dünnyögte a fejedelem. - Majd megmosom a fejüket.
 60   1,  12 |              lehet az öregnek? - kérdé a fejedelem élénken. - Hallottam hírét,
 61   1,  12 |                baj van, bátya? - kérdé a fejedelem nyájasan.~- Egy nagy kérésem
 62   1,  12 |               Nincs kegyelem - felelte a fejedelem rekedtes hangon, hátrahajolva
 63   1,  12 |           megpillantá az elítélt Veres a fejedelem arcát az ablakban, s bilincseit
 64   1,  12 |       megállapodott az ablaknál, várta a fejedelem intését.~- Ha kegyelmet
 65   1,  12 |              áruló. Õ a tolvaj - szólt a fejedelem indulatosan. - S a tolvajlást
 66   1,  12 |           különben.~- Beszélj! - mondá a fejedelem. - Mit hozhatsz fel?~- Azt,
 67   1,  12 |             megértvén a dolgok menetét a fejedelem, élénken felkiáltott:~-
 68   1,  12 |                 éjjel-nappal nyeregben a fejedelem ablakai alatt, ha az netán
 69   1,  12 |                  a sarkantyúnak dolga. A fejedelem kinyitotta az ablakot, s
 70   1,  12 |                nem tudva, mit higgyen.~A fejedelem közbeszólt:~- A dolog csakugyan
 71   1,  12 |              dünnyögte Nesselroth is.)~A fejedelem érdekkel figyelt a történetre,
 72   1,  12 |                  vette át ismét a szót a fejedelem élénken.~- Én is itt vagyok.
 73   1,  12 |                  van, Krucsay - kiáltá a fejedelem egész vidáman -, most már
 74   1,  12 |              jóságát.~- No, no - végzé a fejedelem -, nem kell ám olyan nagyon
 75   1,  25 | Rákóczi-ünnepélyre tartottunk.~- Szegény fejedelem! - dünnyögé. - Most másodszor
 76   1,  25 |              oldalán, fölötte az »utolsó fejedelem« arcképe - megkoszorúzva.~
 77   1,  34 |                  mint ahogy két udvarias fejedelem cselekszi, mindenik a másik
 78   1,  35 |               itt, kedves gróf, mint egy fejedelem.~- Hát csak kell valami
 79  II,  12 |                  Álmos, a koros, de deli fejedelem, arcán mély barázdákat hagyott
 80  II,  12 |           kezökben.~A két orosz rögtön a fejedelem elé vezettetett.~- Te vagy
 81  II,  12 |                 vezettetett.~- Te vagy a fejedelem? - kérdé az egyik.~- Én.
 82  II,  12 |                 s megmondjátok, a magyar fejedelem azt üzeni: míg kard lesz
 83  II,  12 |              soha.~- Soha! Soha! Éljen a fejedelem! - hangzott mindenfelül.~
 84  II,  12 |                  után így szólt:~- Dicső fejedelem...~A magyarok megdöbbenve
 85  II,  12 |                  kifolyt, a máglya ég, a fejedelem mégse jő.~A sátor szárny-ajtói
 86  II,  12 |      szárny-ajtói nyílnak. Ki az...? - a fejedelem. Ő, karján Árpád, az erőteljes
 87  II,  12 |            hangzik:~- Éljen Árpád, az új fejedelem...~ ~A LÓ ÉS A SZARVAS~1861~
 88  II,  32 |             tartozom én? - kérdé a nemes fejedelem, kezét mellére tevén. -
 89  II,  33 |          megvallá bûnét, mire a joviális fejedelem nevetve:~- Ezentúl büntetésül
 90  II,  106|                  Apafi Mihály jó erdélyi fejedelem õnagysága törvénynek, hogy »
 91  II,  118|                 be hozzám, mintha valami fejedelem volnék.~Mikor jogász voltam,
 92 III,  13 |    igénybevételével utazott, mint valami fejedelem?~Vagy ha egészen a komikus
 93 III,  63 |              akihez valósággal intézte a fejedelem ezeket a szavakat.~Egyebekben
 94 III,  74 |            készpénz. Éppen mintha valami fejedelem írná alá. Okos ember volt
 95 III,  80 |                módja szerint. Egy barbár fejedelem él csak úgy. Mikor ebédhez
 96 III,  108|           halálos szentencia dolgában. A fejedelem udvarias volt: egy szép
 97 III,  119|        kenderáztatót« - szokta mondani a fejedelem, többre becsülvén a síkon
 98 III,  131|               kezem rá - felelte mohón a fejedelem -, eb, aki megbánja.~- Ne
 99  IV,  14 |               Imre is árulásra készül.~A fejedelem nem hitte el egészen, hanem
100  IV,  14 |         megmozgott a föld.~A hír egész a fejedelem füléig elhatott, s hogy
101  IV,  20 |              vagyok elégedve - ismétlé a fejedelem nyájasan, s biccentve kissé
102  IV,  28 |         istentelen Teleki Mihály uram, a fejedelem minisztere hozta, a másikat
103  IV,  28 |                  Hogy azt mondja: »aki a fejedelem iránti hûséget megszegi,
104  IV,  28 |              volna meg az utolsó erdélyi fejedelem is.~Hát még Gyulafehérváron
105  IV,  28 |         türelmetlenkedve járulnak vala a fejedelem elé, hogy immár rendelje
106  IV,  28 |       szuplikálunk tehát nagyságodnál…~A fejedelem közbevágott:~- Tegyék írásba
107  IV,  28 |                 a palotába, eléje megy a fejedelem.~- Mért vág kegyelmed olyan
108  IV,  28 |              barátnak? - mondá nevetve a fejedelem.~- Van azoknak egerük, de
109  IV,  28 |                 ugyanekkor elszalasztá a fejedelem apródját, Kornis Pált, keresse
110  IV,  28 |               tenni kegyelmed? - kérdé a fejedelem közönnyel.~- Azt, hogy a
111  IV,  28 |                 Az lehetetlen! - mondá a fejedelem elhûlve.~- Semmi se lehetetlen -
112  IV,  28 |            Végrendelet van - folytatta a fejedelem -, s az írás írás.~- Az
113  IV,  28 |            szaporán azt a zöld mentét.~A fejedelem csakugyan rá hagyta magát
114  IV,  28 |             reggel óta ültek törvényt.~A fejedelem félreült a zöld asztaltól
115  IV,  28 |                  nem úgy van«-ra. Maga a fejedelem is idegesen rágta a ritka
116  IV,  28 |                diadalmasan villant meg a fejedelem felé:~- Most térjünk át
117  IV,  28 |           kiálták csodálkozva a bírák.~A fejedelem ijedten hajolt hozzá:~-
118  IV,  28 |             Teleki Mihály uram - szólt a fejedelem elgondolkozva -, de mit
119  IV,  104|               mond erre Habakuk?« Mert a fejedelem és Bercsényi »Habakuk prófétának«
120  IV,  105|          beszélhet így? Hiszen valóságos fejedelem, úr, aki diktál.~- Diktálok,
121  IV,  107|                   Rákóczi György erdélyi fejedelem részére. Történeti eseményeket
122  IV,  107|                     Egy szekér van itt a fejedelem õnagyságától és egy staféta.~-
123  IV,  107|                     Talán megbolondult a fejedelem?~- Hátha megesett rajtunk
124  IV,  112|                keveredett Báthory István fejedelem õnagysága ellen s rengeteg
125  IV,  114|                 felirattal.~Kemény János fejedelem sírkövét is Keresden õrzik
126  IV,  122|                  karonfogva. Maga M’tesa fejedelem is velünk volt, de az oda
127  IV,  122|              Mindnyájan odacsörtettek, a fejedelem s a nép csodálva szemléltek
128  IV,  127|             kedvetleníté a népet, hogy a fejedelem megnyittatván a vártemplom
129  IV,  127|                 hol nagyon megkedvelte a fejedelem, föltette magában: »Ez a
130  IV,  127|          országból.~Célját érte Békés; a fejedelem neki ajándékozta Fogarast.
131  IV,  127|                 meg volt választva az új fejedelem: Báthori István. Bevette
132  IV,  127|               pártot gyûjtvén magának.~A fejedelem mindenféleképp próbálta
133  IV,  135|                  bíró, Krametz Mihály, a fejedelem hadait bolonddá tette a
134  IV,  135|                 mond szûkszavúan, hogy a fejedelem, értesülvén a nevetséges