Rész, Fejezet
1 1, 1 | rajta a szájad szennye. Órád ütött! Meghalsz! Térdepelj le!~
2 1, 4 | szaporán.~Kalap homlokára ütött s élénken mondá:~- Megálljon,
3 1, 4 | halványabb, - csak nagysokára ütött át arcbõrén a megcsipdesett
4 1, 5 | meggyőződtek róla,~Hogy mennyit ütött az óra.~- Két óra múlva
5 1, 8 | szaporán.~Bike homlokára ütött és élénken mondá:~- Megálljon,
6 1, 9 | egyszerre a Matyej vállára ütött, s mint aki hirtelen valami
7 1, 9 | Ohó!~Kléner úr a homlokára ütött.~- Ott voltál-e az ugaron
8 1, 9 | kezét fölemelte, arcul ütött és hirtelen beugrott itt
9 1, 9 | Bornemisza magánkívül s olyat ütött öklével az asztalra, hogy
10 1, 9 | hirtelen a Matyej vállára ütött, mintha egyszerre határozta
11 1, 10 | fogyatkozás, mihelyt az a nagy óra ütött, hogy mindnyájunknak menni
12 1, 10 | gyõzte szidni, mi az ördög ütött egyszerre beléjük, még bizony
13 1, 10 | ingerülten és a mellére ütött.~- Már mint ön. Mert önbõl
14 1, 12 | hozzáfutva, bizalmasan a vállára ütött a derék férfiúnak.~Az visszafordult
15 1, 12 | borítékba zárta, piros pecsétet ütött rá, s elküldte a vendéglõ
16 1, 13 | Mliniczky a homlokára ütött.) Hm, hm. Tu je volacso. (
17 1, 13 | Druzsba úr és a homlokára ütött. - Olvastam errõl a növényrõl
18 1, 13 | erõltetve.~- Egy villamáram ütött meg - dadogta Druzsba.~-
19 1, 14 | de az erõs kalóz olyat ütött szörnyû öklével villámgyorsan
20 1, 14 | nyugodtság megint szeget ütött a gouvernant fejébe.~- Talán
21 1, 16 | hamarabb…~Tahó uram a szájára ütött, ahonnan véletlenül szaladt
22 1, 17 | A sztaroszta kötekedve ütött a vállára.~- Szóljon hát
23 1, 17 | semmi hangot, amint egyet ütött rajta a nyelv, megrepedt,
24 1, 17 | esztendõben hosszabbnak ütött ki a februárius a rendesnél.)
25 1, 17 | a páter kétségbeesetten ütött a homlokára (kicsi híja,
26 1, 18 | itt maradok én. (A mellére ütött.) A baj baj - folytatá -,
27 1, 19 | Nem csoda, hogy sok sebet ütött, de a legnagyobbat a Waldeck
28 1, 19 | minden asszonyt.~IV. HOGY ÜTÖTT KI A HÁZASSÁG?~Ez volt az
29 1, 20 | fölött, egyre ketyegett, néha ütött is, de föl se vették. Régen
30 1, 20 | meglapul és reszket. Szöget ütött a fejébe; hogy miért kérdezi
31 1, 22 | beszél?~A doktor a szájára ütött, mintha restellné, hogy
32 1, 22 | sem.~Hirtelen a homlokára ütött és fölszisszent.~- Ostoba
33 1, 23 | jelenetre gondolok), aztán hátba ütött és egyet lökött rajtam,
34 1, 23 | és a fogait csikorgatta. Ütött is a kalapáccsal olyanokat
35 1, 23 | engem atyafiságosan hátba ütött, aztán odacsoszogott a pohárszékhez
36 1, 24 | Fölkacagott kedélyesen és hátba ütött.~- Iktató vagyok a telekkönyvnél…
37 1, 26 | megszidni!~Nevetett és jól hátba ütött.~- Ugyan, hogy tudsz ilyeneket
38 1, 26 | mert egy kis szocializmus ütött ki a megyében, melyrõl nyugtalanító
39 1, 26 | sikított az érintésre, s nagyot ütött a buzogány megmaradt tömör
40 1, 26 | babrálni!~Pits-pata, még egyet ütött, aztán még egyet, hogy szinte
41 1, 27 | ment a dolga.~Csak egyben ütött apjára, az asszonyok dolgában.
42 1, 27 | vegyülten. Aztán homlokára ütött: Hiszen mindjárt tudhattam
43 1, 27 | tûzben.~Egyszerre az asztalra ütött szilajan, betyárosan. Mert
44 1, 28 | mint a taglóval homlokba ütött bika, s melle hörgött a
45 1, 29 | Borzasztó ragályos betegség ütött be köztük a nyáron. Oh,
46 1, 29 | Kozsibrovszky a fejére ütött: Vakuljak meg, ha ez nem
47 1, 32 | Aztán egyszerre a homlokára ütött, föllángolt a szeme, hirtelen
48 1, 32 | Az öreg Hirkó a homlokára ütött:~- Nagy vihar lesz ma vagy
49 1, 33 | gyöngédsége. De hasztalan. Az ütött sebek mégse gyógyultak be
50 1, 34 | meglássuk - és a zsebére ütött, mely csak úgy duzzadott
51 1, 35 | de hirtelen a homlokára ütött.~- Szobadíszítéshez, ugyebár? -
52 1, 35 | Kozsibrovszky a homlokára ütött.~- Teringettét, elfeledkeztem
53 II, 1 | emberbe is.~Valami háború ütött ki Dalmáciában, amit az
54 II, 3 | darabban egy kicsit nagynak ütött ki a nyelve, de aki azért
55 II, 3 | értekezletnek, mely egészen úgy ütött ki, mint az ilynemû értekezletek
56 II, 3 | rohant s olyan irtózatosat ütött rá, hogy csörömpölve ezer
57 II, 7 | kétségbeesésében irtózatosat ütött a sarkaiban megrendült kapura.~
58 II, 10 | klasszisban is mindig õ ütött földhöz, most sem lehet
59 II, 13 | kipirosodott, és akaratlanul olyat ütött kardjára, hogy szegény János,
60 II, 13 | addig Pannóniában egy új ütött ki, de ezt a császár fia,
61 II, 15 | nyomott markomba, aztán egyet ütött kemény tenyerével kardjára
62 II, 15 | megmutatom én mindjárt, hányat ütött az óra.«~- Ne búsuljon semmit! -
63 II, 17 | vitéz szabónak, ki százat ütött agyon egy csapásra? Már
64 II, 17 | legyet, hanem száz embert ütött egy csapásra agyon - és
65 II, 22 | kísérõje karjába -, hol ütött ki...~- Micsoda? A tûz?~-
66 II, 22 | tud? Éppen a kend házától ütött ki a tûz, a szénapadláson.~-
67 II, 22 | Laci, kit szintén halálosan ütött meg egy leszakadt égõ gerenda.~*~
68 II, 23 | arról van szó, hogy miért ütött ki a krími hadjárat, az
69 II, 33 | azonnal kitalálja, hogy hányat ütött az óra. Csak azt nem tudta
70 II, 33 | kalapácsával egy hatalmasat ütött az álhalott fejére és mondá:~-
71 II, 38 | egyenlõségért, az sokaknak szeget ütött fejébe, félreállottak.~Akik
72 II, 54 | Az elhatározó pillanat ütött. Imrének nem lehetett haboznia.
73 II, 57 | fölemelé kezét és a homlokára ütött.~- Az esetet? - Az érdekes
74 II, 62 | büszkén kifeszített mellére ütött s fáradt, megvetõ orrhangon
75 II, 66 | nélküli útját.~III.~Most tizet ütött a toronyóra, de még mindig
76 II, 69 | bácsinak is odakünn nagy szeget ütött valami a fejébe.~A nagy
77 II, 72 | Öklével a lap azon részére ütött, hol a Kéredy rosszul talált
78 II, 72 | úrnak ez annyira szöget ütött tudós fejében, hogy másnap
79 II, 95 | olyan nagyot, olyan fájót ütött a balkezével, mintha csak
80 II, 95 | fog megállni a Tóbiásné ütött, kopott viskója elõtt, s
81 II, 99 | porcelánszínûre mázolt csészét ütött le a konyhaállványról. Az
82 II, 103| hogy túlságosan kurtán ütött ki a bevásárlás, mígnem
83 II, 117| alaposan.~- Ohó! Hohó! - ütött kedvtelten homlokára. -
84 II, 120| Az államférfi önfeledten ütött kardjára haragosan.~- Ki
85 II, 120| büszkén gondolta: egészen rám ütött az a gyerek.~A fiatal Dankó
86 II, 127| porcelán színûre mázolt csészét ütött le a konyha-állványról.
87 II, 130| állva, kezével a vállamra ütött.~- Uram, ön a törvény nevében
88 II, 132| elkomolyodott. Nagy szöget ütött fejébe a bácsi elbeszélése.
89 II, 140| keserûség... nem tudom, mi a kõ ütött hozzám! Ideges voltam; irigy,
90 III, 1 | venyige bizony vékony testnek ütött ki a bordákul szolgáló lécezetre,
91 III, 1 | künn volt, mégis szöget ütött fejébe a dolog. Hátha mégis
92 III, 1 | odarohant és oly rettenetest ütött rá, hogy millió darabra
93 III, 1 | vármegyeház, annak a képére ütött; egy vérbõl való azzal.~
94 III, 1 | mûvelete igen sérelmesen ütött ki s e sérelem a kunyhó
95 III, 1 | hirtelen a Matyej vállára ütött, mintha egyszerre határozta
96 III, 2 | macskát, melyet csak az imént ütött meg csínjeért, fölvette
97 III, 2 | s az igaz, hogy rá sem ütött a szájára.~No, de a Télné
98 III, 8 | valami nagynénje halála ütött be neki váratlan örökséggel,
99 III, 8 | t?~Kupcsik a homlokára ütött. Nagy világosság támadt
100 III, 10 | vén takarítónõ. Mi a kõ ütött bele, hogy olyan korán zavarja?~
101 III, 49 | mire a kis ördög olyat ütött a kezére, hogy szinte beleszisszent.~-
102 III, 89 | Károly, de hirtelen a szájára ütött.)~Az ellen használom nyáron
103 III, 92 | volna egymással.~Nagy szöget ütött ez a fejembe. De mégis lehetetlen!
104 III, 94 | Éppen ez az, ami nagy szeget ütött fejembe. Egy velencei kereskedõ
105 III, 94 | beszélek. (S öklével haragosan ütött a szegényes fenyõasztalra.)
106 III, 96 | feleségül.~Ágnes a kezére ütött félpajkosan.~- Ugyan eredj,
107 III, 102| Õ osztott, õ emelt és ütött: a kártyáiba sohasem engedett
108 III, 102| pálinka sorsa csakugyan szeget ütött az egyik szavazat fejébe,
109 III, 108| és õ maga valahol Rahón ütött tábort, hol Kürthy Ferenc
110 III, 115| Kapornoki János a mellére ütött kevélyen.~- Én építtetem
111 III, 148| feleségül.~Ágnes a kezére ütött félpajkosan.~- Ugyan eredj,
112 III, 148| fogafehérét.~Tudjuk már, hányat ütött az óra.~Az egész megyében
113 IV, 1 | te szeretõd?~Az nevetve ütött a lányka kezére.~- Ejnye,
114 IV, 4 | szeretjük!~Az öreg nagyot ütött mérgesen buzogányával az
115 IV, 15 | mosolygott és a szájamra ütött:~- Az csak grófoknak való,
116 IV, 28 | fel Teleki, s a kardjára ütött, hogy csönd legyen.~Pedig
117 IV, 33 | kétségbeesésében nagyot ütött a Szomor Miska fejére, minek
118 IV, 97 | és szeretetteljesen hátba ütött:~- Eredj, te golyhó, hát
119 IV, 97 | arcán a kék foltot.) Ki ütött meg, édeském? (Azután a
120 IV, 97 | hallani. (Kevélyen a mellére ütött.) Ilyet csak Gábel János
121 IV, 97 | kicsapják.~Mintha a mennykõ ütött volna le ebben a szóban.~-
122 IV, 100| beszélek én (és kevélyen ütött a mellére), majd megmutatom
123 IV, 112| gulyát adok érte.~Szeget ütött most a juhász fejében ez
124 IV, 113| ötvenhárom esztendõ múlva ütött a megváltás órája.~Persze,
125 IV, 127| oldalról. A halál órája ütött.~- A résekhez, vitézek! -
126 IV, 128| panaszkodom; így is elég jól ütött ki. A t. Házról írt tudósítások
127 IV, 132| polgármester úr kevélyen ütött a mellére.)~- Az a baj kérem,
128 IV, 134| mutatok.~S ezzel jól hátba ütött és tovább ment.~A föld is
129 IV, 142| beszélgetésre?« Éppen ez az egy szó ütött szeget a fejébe. Barátságos
130 IV, 142| én tehetem (s önérzetesen ütött a mellére). Ha a császár
131 IV, 152| nyakát, az hirtelenesen pofon ütött érte, erre aztán a haját
|