Rész, Fejezet
1 1, 27 | az egy híres vivõr, báró Balassa Antal volt, aki a kékkõi
2 1, 27 | Korántsem volt fösvény ez a Balassa, hogy nehezen vált volna
3 1, 27 | a futó betyár és a fõúr? Balassa nem vetette meg a paraszt
4 1, 27 | valakinek?~Hogy hol vegyen pénzt Balassa? ez volt most az égetõ kérdés.
5 1, 27 | És ezzel újra talpra áll Balassa. Az isten lehajol néha a
6 1, 27 | háta mögött és segíti õket.~Balassa egyébiránt titokban tartotta
7 1, 27 | akkor! Most íme, itt megy Balassa Antal a pej kancáján, olyan,
8 1, 27 | azután jött négy lovon Balassa, a hintó két oldalán két
9 1, 27 | isten ellen nem tudott, Balassa ellen nem mert.~Ámbár nehézkezû,
10 1, 27 | megvette, lelkem, a báró Balassa.~Nagy csapás az ilyen. Hiszen
11 1, 27 | is, mint ritkaságok!~De Balassa, úgy látszik nem osztotta
12 1, 27 | föl a méltóságos báróról.~Balassa mosolygott rejtélyesen,
13 1, 27 | egészen a székvárosig, mely a Balassa nevet viseli prédikatumnak,
14 1, 27 | templomok. Mindegyikben Balassa a kegyúr. Illik neki oda
15 1, 27 | mármost gyere ki az udvarra!~Balassa kihozatta a derest a fáskamrából.~-
16 1, 27 | Egy föltétel alatt - szólt Balassa, a rõt bajusza alatt ravaszul
17 1, 27 | ördögmotolla.~Egészen más a mostani Balassa; nem adja magát össze holmi
18 1, 27 | Ah, a méltóságos báró!~Balassa megpillantotta ispánját
19 1, 27 | rosszul tették - mosolygott Balassa -, hogy másodszor is bolonddá
20 1, 27 | topánkáról van szó? - kérdé Balassa közömbösen.~Holéczy szólni
21 1, 27 | jelentõségteljesen összenézett. Balassa észrevette.~- Valami titok
22 1, 27 | Ostobaság! - morogta Balassa sötét arccal, s zavarában
23 1, 27 | siessen!~Lovast cserélt a ló. Balassa kivette az egyik pisztolyt
24 1, 27 | Ez a hangulat rezgett a Balassa lelkében. Nézte, hogy a
25 1, 27 | csalódik.~Ily feketén látott Balassa most mindent. Zúgott a feje,
26 1, 27 | emberrel tudtok elbánni. Bezzeg Balassa jól odaüzent Krúdynak, de
27 1, 27 | kérdéseivel s megtudja az igazat.~Balassa tehát az almafánál, mely
28 1, 27 | mert a jó vitéz poéta, Balassa Bálint vágta azt ki oda »
29 1, 27 | Éppen most lépte keresztül Balassa ezt a horpadt sírt, melyet
30 1, 27 | Milyen cipõt gondolsz?«~Balassa most így szól:~»Úgy gondolom,
31 1, 27 | szebben az õ ködmöneit, mint Balassa fantáziájában az õ bekövetkezõ
32 1, 27 | Egy rigó füttyentett a Balassa feje fölött, mintha a gondolataiba
33 1, 27 | csúszni hátul a nyakára. Balassa egy percig mérlegelni látszott
34 1, 27 | leszakítson. Ekkor utolérte Balassa.~- Hová fut elõlem, Schramm
35 1, 27 | tetejére.~Mimi összerezzent, Balassa legalább úgy vélte látni,
36 1, 27 | sem tud róla?~- Senki.~A Balassa homloka még jobban elborult.~-
37 1, 27 | választotta, szelíden odaborult a Balassa erõs, férfias mellére, és
38 1, 27 | odatemette a könnyes arcát (a Balassa inge mind átnedvesedett),
39 1, 27 | pajkosan odasuhintott a Balassa nyaka közé.~No, ez aztán
40 1, 27 | odaütõdöl valamibe és elsül.~Balassa kedélyesen nevetett e gyerekes
41 1, 27 | már többet, kis bárócska.~Balassa fölfortyant; most már mindenért
42 1, 27 | úr, akkor be se jelentem.~Balassa élénken ugrott föl a székrõl.~-
43 1, 27 | másikat, de az se kellett. Balassa dühbe jött, hozzáhajította
44 1, 27 | lelke, szállt, szállt a Balassa Bálinté felé, hiszen abból
45 1, 27 | cimbalmosnak volt jó fölfogása. Balassa a hangjával kísérte. Az
46 1, 27 | beszélgetéseibõl, instálom.~Balassa letette a poharat, szemöldeit
47 1, 27 | gyertyákkal.~A fényre megfordult Balassa:~- Hej, kié az a ló odakünn?~-
48 1, 27 | te ahhoz. Az én õsapám, Balassa Pál is ivott a Széchy Máriáéból.
49 1, 27 | világos válasz volt, hogy Balassa kivette tárcáját, nézegetett
50 1, 27 | termettek az íróeszközök, s Balassa magához intette Gilagót.~-
51 1, 27 | egykor Mucius Scaevola.~Balassa fogta a tollat, és írta
52 1, 27 | forintokat fizessen ki. Balassa.«~- No, most már elmehettek.
53 1, 27 | az emberek - és ha az a Balassa lenne.~De bizonyára csak
54 1, 27 | kiszolgálhassa.~Föl is ébredt Balassa, mert nemsokára csengettyûszó
55 1, 27 | méltóságos báró a reggelt.~Balassa nyájas volt a cselédeihez,
56 1, 27 | egy fülemile nyelvénél, de Balassa mégis meglátta világánál -
57 1, 27 | mutogatja, hány óra van.~Balassa megnézte az eget. Keleten
58 1, 27 | ösmeri a féltékenységet, hogy Balassa tehát nem is volt féltékeny.
59 1, 27 | kapcabetyár! - ordított fel Balassa, s kirántván a pisztolyt
60 1, 27 | szavába dölyfösen.~Hiába, egy Balassa még a pisztoly csöve elõtt
61 1, 27 | pisztoly csöve elõtt is Balassa.~- Nem, báró úr, most ön
62 1, 27 | fa alá, ahol nem ázunk.~Balassa a fejével biccentett és
63 1, 27 | forintra van szükségem.~Balassa vállat vont.~- Én csak annyit
64 1, 27 | éppen le volt hajolva, a Balassa tárcáját emelte fel a földrõl,
65 1, 27 | nem volna tõlem se illõ.~Balassa meg volt lepetve, egyszersmind
66 1, 27 | egyéb semmi. Lássuk csak! Balassa contra Esterházy. Jó nevek,
67 1, 27 | ezeket az írásokat addig…~Balassa megszeppent, s mohón vágott
68 1, 27 | vállalkoznám a megõrzésükre.~Balassa elsápadt, az ajkait harapdálta,
69 1, 27 | szerencse.~- Jól van - szólt Balassa lassan, vontatottan, mintha
70 1, 27 | kalapját és belépett az erdõbe.~Balassa pedig ott maradt ülve a
71 1, 27 | sárga folyam, az Ipoly.~Balassa egyenest a megyeházára nyargalt,
72 1, 27 | régi barátai elõtt, aminõ Balassa is volt, igen restellte
73 1, 27 | nagyon fölháborodott, mikor Balassa berontott hozzá a panasszal,
74 1, 27 | persze, hogy nincs - bökte ki Balassa nyers õszinteséggel -, mert
75 1, 27 | annyira Krúdy, mint inkább Balassa ellen; a szegény Krúdy akkor
76 1, 27 | utas van, õ nem hibás, de Balassa bizony bevárhatta volna
77 1, 27 | Tónikám, apróra az uraknak.~Balassa újra elõadta az egészet,
78 1, 27 | Adja ide, kérem, báró úr.~Balassa kivette zsebébõl és átadta.~
79 1, 27 | Rendelkezésére állok - jegyzé meg Balassa.~- Mikor volt ez a pisztoly
80 1, 27 | választ. De várjunk csak. (Balassa elgondolkozott.) Kétségtelen,
81 1, 27 | Hogy értsem ezt? - kérdé Balassa némi zavarral.~- Hogy mire
82 1, 27 | mielõtt letartóztatnám.~Balassa megtántorodott a meglepetéstõl,
83 1, 27 | találkozni?~- Nem tudom - felelte Balassa kelletlenül, mintha most
84 1, 27 | Knopf. Kriegst eine Andere.~Balassa, rossz kedvvel bár, a dolgai
85 1, 27 | Nem éri meg - mondta Balassa kedvetlenül.~- De azt méltóztatott
86 1, 27 | hogy sötét éjszaka volt. Balassa már tizenegy órakor megjelent
87 1, 27 | vályogtelephez ért amaz éjjel Balassa, az egyik vályogfal mellõl
88 1, 27 | tehát megjöttek - szólt Balassa, leugrott a lováról és kezet
89 1, 27 | cseveghetünk egy kicsit.~Balassa karon fogta a hadnagyot,
90 1, 27 | Visszamentek az ablakhoz, és Balassa az ablak párkányára tett
91 1, 27 | látszik, még mindig érdekli.~Balassa vállat vont:~- Hát úgy,
92 1, 27 | föl a Gilagó bandájában.~Balassa olyan hideg lett iránta,
93 1, 27 | összejövetel részleteire, mire Balassa melegen rázta meg a kezét.~-
94 1, 27 | mindent elborító sötétségbe. A Balassa órája éjfélt mutatott. Most
95 1, 27 | tolongnak haza a sírjaikba.~Balassa valóságos lázban volt. Csak
96 1, 27 | jött. No, ez bosszantó! Balassa türelmetlensége elérte a
97 1, 27 | Sersinszky! Mi ez? - pattant fel Balassa Antal méltósággal. - Ön
98 1, 27 | báró úr, egy szuverénnek!~Balassa elnevette magát e bohóságon,
99 1, 27 | Mi történt? - riadt föl Balassa oda lépegetve. (Mert egy
100 1, 27 | oda lépegetve. (Mert egy Balassa sohasem siet.)~- Megfoghatatlan
101 1, 27 | Báró úr (folytatá aztán, Balassa elõtt mélyen meghajolva),
102 1, 27 | bárócska!… kis bárócska.~Balassa megrázkódott, vére megbizsergett,
103 1, 27 | belülrõl.~- Én vagyok itt! Én, Balassa! - kiáltá be harsányan.~
104 1, 27 | gurítottak a gyáva nyomorultak.~Balassa felvágta a köteleiket, mire
105 1, 31 | s rárántják hirtelen a Balassa Antal híres csárdását, s -
106 II, 54 | elmenekülni.~Maga a hatalmas Balassa Imre is, ki akkoriban Putnokon
107 II, 54 | Azaz hova beszélek, hogy Balassa Imre a neje kastélyában
108 II, 54 | lakott; lakott ám, de nem Balassa, hanem Muszúr basa, ki kikergette
109 II, 54 | leendõ úrnõjük, haldoklik. Balassa Imre nagy bánata ott tükrözõdött
110 II, 54 | putnokiak is ragaszkodtak most Balassa Imréhez s együtt érezték
111 II, 54 | mindjárt meggyógyulok.~Balassa gróf végigsimítá kezét a
112 II, 54 | maradt barátai, többnyire a Balassa cselédsége, szorongó szívvel
113 II, 54 | nagy öröm és álmélkodás Balassa gróf azonnal futárt küldött
114 II, 54 | Putnoki Pajkos Imre uram gróf Balassa oldalán hazajött a diadalmas
115 II, 54 | mikor Imre Balassához hozta, Balassa uram megparancsolta, hogy
116 II, 54 | hittem benned. Kérlek, jó Balassa, bocsáss meg és engedjétek
117 II, 54 | lelkû lehessek, mint te vagy Balassa.~- Az lehetsz, Muszúr, végképpen
118 II, 54 | istenfélõen is élt félrevonultan a Balassa egyik jószágán.~Eközben
119 II, 54 | barátom - így szólt egy napon Balassa -, mehetsz, elbocsátalak.
120 II, 54 | tõletek.~Egy ölelés volt Balassa felelete.~- Maradj hát köztünk
121 II, 123| összeroskad. Mégsem tréfa hát a Balassa István története, ki számûzetésbõl
122 III, 1 | Hikszum, a kékkõi dudás! Egy Balassa báró Olaszországból hozott
123 III, 80 | tartottak. Maga az öreg Balassa nem tudott egyetlen egy
124 III, 80 | a várudvarra, kiszaladt Balassa az ambitusra, s összecsapta
125 III, 103| nevezetes, gonosz lelkû Balassa Menyhért, akinek nagyon
126 III, 103| foga Csábrágra.~Márpedig Balassa uram nem azt tette, amit
127 IV, 1 | szobákba, melyekben valaha Balassa Bálint, a költõ lakott feleségével,
128 IV, 7 | elõtt volt egy õsanyánk: Balassa Anna, Tarczaly Boldizsárné,
129 IV, 19 | krónikák.~A mohácsi vész idején Balassa Menyhért birtokában találjuk
130 IV, 127| Majláth István. Zápolya õt és Balassa Imrét nevezte ki Erdély
131 IV, 127| pört akasztott a nyakukba.~Balassa megijedt. Kegyelmet kért.
|